ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
490/2010. (III.17.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Rádió1 Rádióműsort Készítő és Közlő Korlátolt Felelősségű Társaság műsorszolgáltatóval (1016 Budapest, Mészáros u. 58/b. III. em.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Rádió1 Rádióműsort Készítő és Közlő Korlátolt Felelősségű Társaság 2010. január 5-én 8 óra 6 perces kezdettel sugárzott „Kukori” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést, amely miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesítette a Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.3. pontjában meghatározott kötbért, azaz 1.149.290,- Ft, azaz egymillió-száznegyvenkilencezer-kétszázkilencven forint megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül 100320000140084300000000 számú számlájára.
kell
megfizetni
az
ORTT
MNB
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a 131/2010. (I.20.) számú ORTT határozattal elrendelte a Műsorszolgáltató 2010. január 5-ei műsorszolgáltatásának hatósági ellenőrzését, amely során az alábbi műsorszámmal kapcsolatban jogsértést valószínűsített: A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: Műfaj: Származási ország: Gyártási év:
Kukori 2010. január 5. 8:06:11–8:58:52 Rádió1 53 perc szórakoztató reggeli magazinműsor Magyarország 2009
A műsorszám tartalma: A Kukori című reggeli, szórakoztató rádióműsorban Harsányi Levente és Hudák Anita műsorvezetők a swinger klubokról beszélgettek. Ennek keretében felhívták a hallgatók
figyelmét, hogy osszák meg telefonon, sms-ben a témában szerzett tapasztalataikat. A műsorszámban megszólaltattak egy swinger klubot üzemeltető hölgyet, aki elmondta, hogyan lehet bejutni egy ilyen klubba, mik a feltételek és a szabályok. Telefonos bejelentkezésekor egy gyermekes családanya is elmesélte a tapasztalatait, kiemelve az intézmény pozitívumait, majd beszámolt néhány személyes élményéről. Emellett néhány, a műsor témájához kapcsolódó sms-t olvastak fel a műsorvezetők. A programot a Nap vicce rovat, zenék és hírek egészítették ki. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a kifogásolt programot – a rádióknál alkalmazandó jelölések szerint – „legfeljebb” a II. korhatár-kategóriába sorolhatta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatóak, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve szórakoztató reggeli magazinműsor. Fő témája a kifogásolt napon a swinger klubok működése és szabályainak ismertetése volt. Ennek keretében a két műsorvezető egy swinger klubot üzemeltető nővel beszélgetett. Rákérdeztek, hogyan ismerte meg ezt a fajta szórakozóhelyet, milyen belső szabályai vannak a klubjának, majd a tulajdonos részletesen bemutatta a bejutás menetét. Ismertette az öltözködési szabályokat, a partnerszerzés folyamatát és az egyes rendezvények különbségeit (megtudhattuk, hogy klubjában a szerda és a péntek a vegyes napok, amikor párok, szóló hölgyek és szóló urak korlátozott számban lehetnek jelen, csütörtökön és szombaton azonban csak párokat és szóló hölgyeket fogadnak). A klubhelyiség belső tereinek ismertetése során az ismerkedés szabadságára és többféle formájára helyezték a hangsúlyt, de a zárt, kettesben történő elvonulás és a nyitottabb, csoportos együttlét lehetőségére is felhívta a figyelmet a klub tulajdonosa. A műsorba érkező hallgatói üzenetek és telefonok igyekeztek a swinger klubokat népszerűsíteni, így többször kiemelték, hogy egyre szélesebb körben terjedő jelenségről van szó, egyre többen keresnek maguknak szexuális partnert ily módon. A Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozata kimondta: a műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti életkornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek világképének, értékrendszerének kialakulása. A Testület ugyanezen határozata szerint a szexuális üzenetekkel összefüggésben a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, vagy a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik. Egy háromgyermekes családanya részletesen beszámolt a műsorban az élményeiről, megtudhattuk tőle, hogy rendszeres látogatója a férjével együtt a swinger kluboknak. A nő
2
állítása szerint a szexuális életüket „felvirágoztatta” az intézmény. Elhangzott, hogy néha sor került párcserés szexuális együttlétre is, de alkalmas partnerek hiányában, kettesben is jól érzik magukat. A serdülők az első párkapcsolati tapasztalatok megszerzésének időszakát élik, így fokozottan ártalmas lehet számukra, hogy - félreértve a hallottakat - azzal kellett szembesülniük, a felmerülő gondok esetén nem a közös megoldás keresése a követendő út, hanem egy külső, érzelmek nélküli kapcsolat, amely kizárólag a szexualitáson alapul. A műsor témáját adó, a swinger klubok világát bemutató beszélgetések azt a benyomást kelthették a kiskorú befogadókban, hogy a szerelmi kapcsolatoknak része lehet az ilyen jellegű klubok folyamatos látogatása is. A Nap vicce című rovatban egy szexuális töltetű vicc hangzott el, továbbá a swinger klubok kapcsán is hallhattunk jó néhány humoros megjegyzést a műsorvezetőktől. Álláspontunk szerint a humorosnak szánt feldolgozásmód ebben az esetben nem oldotta, inkább fokozta az üzenet károsságát, hiszen az erkölcsi szempontból is kifogásolható magatartásmintákat a humor tette elfogadhatóvá. A Fővárosi Bíróság 3.K.34671/2003/6. számú ítélete rámutatott arra, hogy a fiatalok egy bizonyos érettségi szint alatt még nem feltétlenül képesek a hétköznapi humor, illetve a morbid humor közötti finom, vagy akár durva különbségtételre. A médiában kínált modellek szinte kritikátlanul kerülhetnek elfogadásra a védendő korosztály által, ezért nagy a műsorszolgáltató felelőssége a műsorszerkesztés során. A műsorban regisztrált aggályos elemek és tartalmak: 8:11:05–8:12:29 Harsányi Levente „Na, mindjárt kiderül egyébként, remélem, hogy minél több minden a swingerről, a swinger klubokról, az oda való behajtásról, szabályokról és stb. És aki már volt ilyen helyen, és élvezte a hely adta lehetőségeket, az írjon nekünk, hogy el tudjuk mondani mindenkinek. (…)” Hudák Anita: „Hát, vannak már néhányan, akik alaposan körüljárták a swinger világát.” Harsányi: „Nagyon helyes! Nagyon helyes! Nagyon helyes!” 8:12:40–8:12:53 Harsányi Levente: „Most pedig mindenki kösse fel a gatyát, szó szerint. Tizennyolc éven felüliek nagyon figyeljenek, annál fiatalabbak pedig hangosítsák fel a rádiót, mert amit hamarosan hallanak, az a fejlődésük tekintetében szerintem sok jót tartogat magába.” 8:16:38–8:16:57 Harsányi Levente: „Szeretnénk a fiatalság sorsát jó irányba terelni, merthogy a swinger klubok világáról beszélünk, azoknak a hátteréről, belső szabályozási rendszeréről és egyébként hol, hogy, hova, mit lehet ott csinálni, mert azt gondolom, a swinger klub egy olyan sztori, illetve kifejezés és hely, amiről úgy mindenki beszél.” 8:18:41–8:21:18 Harsányi Levente: „Hogy lehet egy ilyen klubba bejutni, regisztrációk tömkelege, mi a bejutás menete?” Szilvia: „Hát, nálunk vagy telefonon, vagy e-mailben kell bejelentkezni. Ott elmondunk már mindent, a feltételeket, szabályokat stb. és még utána nálunk személyesen is megnézzük az illetőt, hogy oda-e való-e vagy illő-e vagy sem. (…)” Harsnyi Levente: „Mi van egy ilyen swinger klubban, Szilvi? Belépünk, és mit látunk, hogy képzeljük el?”
3
Szilvia: „Hát, először is át kell öltözni. Van egy öltözőnk. A hölgyek fehérneműben vannak, csinos kis fehérneműbe vagy baby dollba. Az urak pedig egy boxer shortba vagy egy törölközőben, mint egy szauna klubban.” Hudák Anita: „Ott azér az, nagyjából már minden látszik. A push up melltartó megengedett, ugye?” Szilvia: „Igen, persze, abszolút. Minden megengedett, csak ruhában nem lehet lenni.” Harsányi Levente: „Kik vannak többségében, akik párosával mennek vagy a szólók, vagy swinglik?” Szilvia: „Erre vannak napok, a szerda és a péntek az vegyes nap, ezt úgy nevezzük, akkor párok, szóló hölgyek és szóló urak korlátozott számban vannak, és csütörtökön és szombaton, csak párokat fogadunk és szóló hölgyeket, akkor nem lehetnek szóló urak.” 8:22:25–8:22:44 A műsorvezetők arról érdeklődtek a tulajdonostól, hogy milyen helyiségekben hogyan lehet ismerkedni a swinger klubban. Hudák Anita a következő kérdést tette fel Szilviának: „Hogyha felmennek az emeletre a párok, akkor ott mindenki látja a többieket, vagy pedig ezek egy ilyen elszeparált helyiségben vannak, ezek a légyottok?” Szilvia: „Hatszáz négyzetméteren van a klub. Van nagyon sok nyitott helyiség, ahol bárki bárkivel és mindenki belát, de van zárt szoba is, amit be lehet zárni, és mondjuk akár kettesbe is el lehet vonulni.” 8:42:29–8:43:34 A műsorba bekapcsolódott telefonon keresztül Anikó is, aki elmesélte élményeit a swinger klubról, majd tanácsokat adott a kezdőknek: „De beléptem, és olyan hangulata van egy swinger klubnak, amit otthon nem tudsz megteremteni és egy szállodában sem tudsz megteremteni. Először is finom meleg van. Nem véletlenül, hisz nekivetkőzünk. Kellemes italok vannak, ételek, fények, olyan fényhatások vannak, amik nem zavaróak, de mégis erotikussá teszik a helyet. A színek, a wellness részleg, tehát egy világító medence vagy bármi. És, és tényleg senkinek semmi félnivalója nincs az ilyen helyektől, mert csak az történik meg, amit te is szeretnél.” Hudák Anita: „Oké, ti partnert is cseréltek?” Anikó: „Volt rá példa, de nagyon sokszor jártunk úgy swinger klubba, hogy nagyon jól szórakoztunk, de nem történt semmi, egymással voltunk, mert nem találtunk olyat aki, aki, mind a ketten. Tehát a párcserénél nagyon fontos a négy igen.” 8:51:46–8:52:04 A műsorvezetők pár szóban megemlítették, hogy a témának helye van, majd az alábbi párbeszéd hangzott el: Harsányi Levente: „Ez egy olyan téma, kényes téma, jelzem, mert itt a hallgatók is hozzászóltak. Egy-két olyan gondolta volt, hogy talán erről nem így kéne. De, talán erről pont most és így kéne beszélni, merthogy ez velünk van, ez velünk él.” Hudák Anita: „Én nem hiszem, hogy csúnya dolgokat mondtunk volna.” Harsányi Levente: „A dugásról alig beszéltünk egyébként.” Hudák Anita: „Köszi, hogy helyre tetted.” 8:52:12–8:53:06 Hudák Anita: „Szilvia azt mondta, hogy ha valaki nemet mond egy ilyen swinger klubban, akkor az szent és sérthetetlen. Azt tényleg nemnek kell venni. A nem, az nem.” Harsányi Levente: „Először csak a vállon érintés ajánlott.”
4
Hudák Anita: „A legtöbb helyen adnak kaját, meg italt is, de ezt nem szabad felvinni a szobába. Ételt, italt nem, pasit, nőt igen.” Harsányi Levente: „Aztán azt is hangsúlyozzák ezek a klubok, hogy ezek ugye magánjellegű klubok és csak kizárólag szimpátián alapuló ismerkedési és szexuális szórakozási lehetőségeket nyújtanak. Tehát minden, ami a prostitúció kategóriájába tartozik, olyan cselekedet, az nem ide való.” Hudák Anita: „És ami még nagyon fontos, hogy nem lehet videóra vagy telefonra venni ezeket az aktusokat, vagy találkozásokat, nevezzük, ki ahogyan szeretné, tehát ez tilos.” Összefoglalva, az elemzett műsorszám befogadása problémát jelenthetett a 12-16 évesek számára, hiszen az elhangzottak azt a benyomást kelthették a fiatalokban, hogy a szerelmi életnek része a swinger klubok látogatása. Ezáltal a szegmens torz életszemléletet közvetített a kiskorúak felé, akiknek még nincs elegendő élettapasztalatuk ahhoz, hogy megítéljék a bemutatott magatartásminta társadalmi elfogadottságát. A hatóság a fentiek az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés megsértését valószínűsítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2010. február 10-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívó levelet a tértivevény alapján 2010. február 12én vette át, de arra a megadott határidőig nem reagált. A Testület a fentiek miatt a rendelkezésre álló adatok alapján döntött. Az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés az alábbiakat rögzíti: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A Műsorszolgáltató a műsorszámot 8:06:11-kor kezdte el sugározni, amelynek fő témája a swinger klub volt. Swingelés, mint fogalom egyik meghatározása az alábbiak szerint szól: „A párok, vagy az egyedülálló férfiak és nők azért mennek a swinger klubokba, hogy szimpátia alapú szexuális kapcsolatot létesítsenek másokkal, más párokkal, vagy hogy kukkolási szenvedélyüket kiélhessék.” A Műsorszolgáltató a műsorszámban kérte a hallgatókat, hogy osszák meg ezirányú tapasztalataikat. A műsorszámban megszólalt egy gyerekes családanya és egy swinger klubot üzemeltető nő is. A műsorszám ismertette a swinger klubok működési szabályait, öltözködés, páros, vagy csoportos együttlét lehetőségeit.
5
A Műsorszolgáltató a műsorszámot II. kategóriába sorolta, amelyre vonatkozóan az ORTT 1494/2002. (X.17.) sz. határozata az alábbiakat rögzíti. „…A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik.” Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése rögzíti, hogy azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására azt III. kategóriába kell sorolni. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése kifejezetten kiemeli, hogy ebbe tartoznak ha a műsorszám közvetett módon utal a szexualitásra. A műsorszámban kiemelték, hogy egy manapság népszerű jelenségről van szó, és egyre többen keresnek szexuális partnert ilyen módon, ennek keretében egy gyermekes családanya is elmondta, hogy férjével rendszeres látogatója egy swinger klubnak, és mesélt személyes tapasztalatairól. A téma és annak feldolgozása nem felelt meg a II. kategória követelményének, a műsorszámot a Műsorszolgáltatónak magasabb kategóriába kellett volna sorolnia. Az érzelemmentes, szimpátia alapú szexuális együttlétet népszerűsítette reggeli műsorában a műsorszolgáltató egy olyan idősávban, amikor azt számos kiskorú is hallhatta.
„Tizennyolc éven felüliek nagyon figyeljenek, annál fiatalabbak pedig hangosítsák fel a rádiót, mert amit hamarosan hallanak, az a fejlődésük tekintetében szerintem sok jót tartogat magába.” „Szeretnénk a fiatalság sorsát jó irányba terelni, merthogy a swinger klubok világáról beszélünk…” A kiskorúak tág fogalmi kategória, amelybe a 12 éven aluliak is tartoznak. Ha csak ezen korosztály szempontjából vizsgáljuk meg az adott műsorszámot, elmondható, nem értheti meg a kiskorú, hogy mi a swingelés és még felnőtt magyarázatával sem biztos, hogy megértené. A 08:46:24-kor kezdődött beszélgetésrészben a gyermekes anyuka kifejti, hogy gyerekei már nagyobbak, és hétvégente délelőtt mennyire nehéz lefektetni őket, miközben ők a férjével kókadnak már. Összességében elmondható, hogy maga a téma (közvetlen és nyílt beszélgetés az érzelemmentes szexről, párcserés szexről) és annak feldolgozása káros lehetett a kiskorúak számára, és ezért a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésben foglalt törvényi rendelkezést. Több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni.
6
„A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18 életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint. Az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell II. kategóriába sorolni, amelyik a 12 éven aluli nézőkben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése 12 éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Az a műsor, amelyet a kiskorú a nagykorú magyarázatával sem érthet meg, vagy így is félreértheti – mert korából eredően nem elég fejlett annak befogadásához – nem tartozik a II. kategóriába, hanem az a III. kategóriába sorolandó. A II. kategóriaára vonatkozó jogszabályi előírásban foglalt követelményeknek maradéktalanul az a műsor tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelet mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető. A III. kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés pedig a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja és nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére.” [Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.250/2006/6. számú ítélete] A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kimondta, hogy „[…] a felnőtté válás időszakában lévő 12/14-18. év közötti kiskorúak korosztályának az erkölcsi fejlődése kialakulásában fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek, azonban nem közömbös, hogy […] a családi életekben felmerülő és a felnőttek közti a mindennapitól eltérő problémákról, azok megoldási lehetőségeiről családi vagy iskolai körben, tárgyilagos módon esik szó, avagy ezt nélkülöző, felszínes módon”. Ugyanez az ítélet megerősítette azt is, hogy „[…] a „show műfaj” […] a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való bemutatására sok esetben a meghívott vendégek megnyilvánulásai okán, avagy a felhasznált dramaturgiai megoldások miatt – nem nyújt megfelelő teret”. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.154/2004/6. számú ítéletében kimondja, hogy „a besorolás továbbá a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes jelenetek, elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére.” A Testület álláspontja szerint a műsorszám több olyan elemet is tartalmazott, amely a II. korhatári kategóriába tartozó nézőközönség egészséges fejlődésére káros hatást gyakorolhat. A Fővárosi Bíróság 24.K. 31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: „Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás
7
közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is… A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete szerint a törvényi rendelkezés arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a fiatalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat. A 12-16 éves kor a gyermekek értékrendszerének és világképének kialakulása szempontjából meghatározó időszak. Pszichológiai elméletek támasztják alá annak tényét, hogy a serdülőkor fontos, ha nem a legfőbb feladata az identitás megteremtése. A fiatalkorúak egészséges lelki fejlődésében különösen fontos tényező még a család. A serdülőkorúak erkölcsi és szellemi fejlődésére a szülői és a társadalmi instrukciók mellett óriásai hatása van a médiának, valamint a benne megjelenő témák feldolgozásának. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. A 18 év alatti fiatalkorúak értékrendszere még alakulóban van, amelyhez a mintákat az őket körülvevő környezetben keresik. A negatív magatartásminták bemutatása elbillenhet abba az irányba, amikor már a nézőszám növelését célozza meg az azokat kialakító helyzetek médiában történő feloldása, ez viszont bizonyos fokú morális bizonytalanságot idézhet elő, és a fiatalok egészséges erkölcsi fejlődését hátráltatja. A kifogásolt műsorszámokban naponta bemutatott témákat illetően a minimális követelmény a körültekintő és felelősségteljes feldolgozás. A kategorizálást befolyásolhatják a megnyilatkozások és a látottak, azonban ezek önmagukban nem elegendőek a kategória meghatározásához, hanem górcső alá kell venni azt is, hogy a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. A Főváros Bíróság a 24. K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan — és nem megengedően —
8
kell eljárnia”, amely megállapításra a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból is következtetett. A bíróság több esetben kifejtette, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.154/2004/6. számú ítéletében kimondja, hogy „a besorolás továbbá a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes jelenetek, elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére.” A Testület álláspontja szerint a vizsgált műsorszám több olyan elemet is tartalmazott, amelyek a II. korhatári kategóriába tartozó nézőközönség egészséges fejlődésére káros hatást gyakorolhat. A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis a szóhasználat, képi megjelenítés, akusztikus elemek és a tartalmi mondanivaló elemzése alapján kell a mérlegelés szempontjait kialakítani. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletei is ezt támasztják alá, amelyek szerint: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni nemcsak szóhasználatát, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.”
A szankció fajtájának és mértékének meghatározása során a Testület az alábbiakat vette figyelembe: A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület 2009. évben egy alkalommal állapította meg a Műsorszolgáltatóval szemben a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértését [1017/2009. (V.20.)], 2010. évben eddig még nem állapította meg ezen jogsértést. A Testület tekintettel a jogsértés súlyára, értékelve a Műsorszolgáltató részéről a téma kapcsán kifejtett ösztönző jelleget (amely mind a műsorvezető, mind a telefonálók részéről megtörtént, és amely egy esetben a női műsorvezető részéről került kis mértékben ellenpontozásra, amikor is kifejtette, hogy ő nem akarja ezt kipróbálni ) az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített kötbér szankciót alkalmazta: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület … d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért” A Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.3. pontja az alábbiakat rögzíti:
9
„6.2.3. A Szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kötbér mértéke az első alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát).” A Műsorszolgáltatónak a jogsértés időpontjában hatályos Műsorszolgáltatási díja 22.985.802 Ft. A Testület 5% mértékű, azaz (22.985.802 × 0,05 =) 1.149.290 Ft kötbért szabott ki a Műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. március 17.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Gyuricza Péter az ülést vezető soros elnök
10
