AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 222/2010. (II.3.) VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Inforádió Kft. (1088 Budapest, Múzeum u. 9.) műsorszolgáltatóval szemben folytatott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) e) pontja alapján meghozta az alábbi végzést. A Testület a műsorszolgáltató által 2009. október 1-én 07:29:29-kor közzétett támogatói megjelenítés, valamint a 2009. október 1-én 08:29:05 órakor közzétett társadalmi célú hirdetés kapcsán a műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 10.§ (5) és 15.§ (1) bekezdéseinek vélelmezett megsértése tekintetében indult
közigazgatási eljárást megszünteti. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2009. október 1-i műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2009. október 1-én sugárzott Hordóminta c. műsor ajánlóját követően, 07:29:29 órakor a következő támogatói üzenet került közzétételre: „A műsor támogatója a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Mátra – az illatos borok és a legújabb borturisztikai játék, a Winecaching hazája. www.matraiborvidek.hu” A Testület a fenti esetben vélelmezte az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről. Az Iroda a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. november 16-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató
részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A népszerűsítés tárgya jelen esetben termékként egyértelműen részben védjegy, részben a támogatót megkülönböztető jelzés, a támogatóról alkotott kép volt, a támogatás jogszabályi definíciójából (népszerűsít) eredendően ez értelemszerűen semmiképpen nem lehet semleges információ, így nem is tűnhet annak. A jogszabály a termék és a megkülönböztető jelzés (amely a megkülönböztetésre alkalmas bármilyen specifikum, így egy, a támogatóval már szorosan összetartozó, a fogyasztóban a támogató állandó jelzőjeként élő szlogen is lehet) népszerűsítését is legális tevékenységnek ismeri el. A megkülönböztető jelzőt a jogszabály nem definiálja. A jogalkotó szándéka ugyanakkor nem lehet más, hogy ami a támogató egyedi megkülönböztetésére alkalmas, az nem minősülhet másként. Magyarországon kevés megjelölésre lehet egyértelműbben kijelenteni, hogy egyedi módon megkülönbözteti használóját, mint a Magyar Internet Szolgáltatók Tanácsa által a bárki számára hozzáférhető www.domain.hu honlapon közzétett Domainregisztrációs Szabályzat szerint regisztrálható, a védjegyhez, vagy a cégnévhez hasonlóan kizárólag egy jogalany által használható, az említett honlapon bárki számára hozzáférhető nyilvántartásban a jogszerű kizárólagos használó nevét is tartalmazó regiszterben ellenőrizhető módon megjelenő domain név. Az említett Szabályzat alapján egyértelmű: a regisztrált domain nevet Magyarországon technikailag senki más nem tudja használni, mint aki regisztráltatta, ergo teljes kizárólagossága révén még a rövidített cégnévnél is egyértelműbb megkülönböztető jelzésnek minősül. Az említett regiszter inkriminált domain névre vonatkozó adatai az említett honlapon ellenőrizhetőek, amelyekből megállapítható, hogy a www.matraborvidek.hu domaint a Mátrai Hegyközségi Tanács regisztráltatta. A burkolt reklámra vonatkozó törvényi rendelkezés a támogatott műsorszám tekintetében állít fel fogyasztásra felhívással kapcsolatos korlátot, ezért az ebben a körben az Rttv. által nevesítetten, kifejezetten szélesebb körű népszerűsítési jogosítvánnyal felruházott műsorelőzetessel szemben ezen korlátozás nem is érvényesül. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a támogatói megjelenítés, a támogatás definíciója szerint is feltételezi a népszerűsítő hatást és a jogszabály által legitimált népszerűsítéshez képest többletelemet hordozó felhívásra vagy befolyásolásra van szükség ahhoz, hogy a műsorszám normaszegő módon befolyásoló legyen. Ellenkező értelmezés esetén minden támogatás ismertetése (amelynek törvényben definiált célja a népszerűsítés) a jogszabály egy másik szakasza alapján automatikusan törvénysértést is jelentene; a jogalkotónak pedig nem lehetett célja, hogy ugyanazon tevékenységet néhány szakasz különbséggel egyszer jogszerűnek, máskor jogsértőnek minősítsen. Jelen esetben a támogató megjelenítése azonban egyáltalán nem kelti semlegesség látszatát; hanem ellenkezőleg, a törvény által rögzített rendeltetésénél fogva deklaráltan népszerűsíti a támogatót, tudatosítja a hallgatóban, hogy egy műsorszám támogatásáért cserébe valami népszerűsítőt hallhat a támogatóról.
2
Emellett a burkolt reklám törvényi definíciója csak a műsorszám vonatkozásában szab korlátokat a fogyasztásra ösztönzésnél, az adott műsorszámtól elkülönülő támogatói szpotoknál ilyen restrikciót nem alkalmaz, sőt kötelezővé teszi a népszerűsítő tartalmat. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 2. bekezdése 44. pontja értelmében „Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse”. A Testület 1473/2002. (X.3.) számú határozatában a támogató megjelenítése kapcsán az alábbiakat mondta ki: (…) 3. A támogatói üzenet nem lehet reklámértékű, így különösen: 3.1. A termék csomagolásán látszódó, a terméktulajdonságra, összetételére, árra vonatkozó információk megjelenése – a termék márkanevét, logóját ide nem értve – nem kerülhet hangsúlyos formában megjelenítésre. 3.2. A támogatói üzenet termék tulajdonságra, árra, kereskedelmi elérhetőségre való utalást nem tartalmazhat. Jelen esetben a támogató a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsa, amely megnevezésekor a következő jelzők hangzottak el, „az illatos borok és a legújabb borturisztikai játék, a Winecaching hazája. www.matraiborvidek.hu”. Az „illatos” jelző nem egyedi terméktulajdonság, amely alapján valamely konkrét borfajta beazonosítható lenne, mivel minden bornak jellemzően van illata, így ez általános jelzőnek tekinthető. A Winecaching pedig a támogató egyik szolgáltatása, vagyis analóg azzal, mintha egy termékét nevezte volna meg a támogató. S ezen szolgáltatás kapcsán megint csak nem hangzott el jellemző terméktulajdonság (pl. ár). Emellett a Testület eddig gyakorlata alapján a támogató weblap címének a megjelenését nem tekintette, minősítette burkolt reklámnak. Így az adott támogató megjelenítés megfelelt a Rttv. 2. bekezdése 44. pontjában definiált támogatás fogalmának, tehát annak kapcsán a műsorszolgáltató törvénysértést nem követett el.
az Rttv. 15.§ (1) a) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2009. október 1-én 08:29:05 órakor társadalmi célú hirdetés főcímek között a következő szpotot tette közzé: "Gondolná, hogy az élet elvesztésének lehetősége minden 12. baba születésénél fennáll? A koraszülött mentés munkatársai napi 24 órában készek harcolni életben maradásukért. Csodatevésükhöz egy új, speciálisan felszerelt mentőautó kell! Hívja az adományvonalat! Az ön városában is több száz megmentett baba cseperedik. 1788 – az emberi hívószám. Készült a Magyar Koraszülött- és Újszülöttmentő Alapítvány megbízásából.”
3
A Testület a fenti esetben vélelmezte az Rttv. 15.§ (1) bekezdésének a megsértését a műsorszolgáltató részéről. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2009. november 16-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató, az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató közölte, hogy a Magyar Koraszülött-és Újszülöttmentő Alapítvány az Inforádió Kft.-től általa megadott tartalommal, ellenérték fejében kérte a hirdetés közzétételét. A műsorszolgáltató véleménye szerint a hirdetést megjeleníteni kívánó jogalany „kérésére” jogosult a szöveget ellenérték nélkül sugározni, amennyiben a hirdetést megjeleníteni kívánó szervezet és a megjeleníteni kívánt szöveg a 2.§ 11. pont, vagy a 16. a) pontban foglaltaknak megfelel. Az Rttv. 15.§ (2) alapján azonban ellenérték fejében kizárólag a b) pont szerinti közérdekű közleményt, vagy reklámot (illetve politikai hirdetést) lehet sugározni, ezért tette közzé társadalmi célú reklám főcímek között az adott szpotot. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 2.§ 16 pontjai értelmében: 16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. A Testület 279/1997 (XI. 25.) számú határozatában a következőket mondja ki: 6.1.b) pont: A társadalmi célú reklámra főszabályként a közérdekű közleményre vonatkozó szakasz, a 2. § 16. pont b) alpontjának felel meg, és nem vonatkozik rá a reklámidőkorlátozás, kivéve azokat az eseteket, amikor a társadalmi célú reklám kimeríti a reklám fogalmát. Ez utóbbi esetben terheli a reklámkvótát. A közzétett szpot minősítése kapcsán elsődlegesen annak tartalmát kell figyelembe venni. Erre mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.27.595/2008/7. számú ítéletében, amikor kimondta, hogy „a közérdekű közlemény és a reklám fogalom-meghatározását az Rttv. értelmező rendelkezései adják meg a 2. § 16. és 41. pontokban. A műsorszám minősítésénél e fogalmakból kell kiindulni, azt kell vizsgálni, hogy a közreadott információk milyen tartalmat hordoznak. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a fogalmakat önmagukban, az abban meghatározott tartalmi elemek alapján kell vizsgálni, sajátos jogértelmezéssel önkényesen sem szűkíteni, sem tovább bővíteni azokat nem lehet.”
4
A szpot tartalmát tekintve a Magyar Koraszülött- és Újszülöttmentő Alapítvány tevékenységének a támogatására szólítja fel a nézőket, vagyis „közérdekű cél támogatására szólít fel”, ily módon tehát tartalmát tekintve az közérdekű közleménynek minősül. Az Rttv. 15.§ (2) bekezdése szerint (…) A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. E rendelkezésből egyértelműen következik, hogy az Rtttv. 2. § 16. pontjának b) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért viszont kérhet a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást. Ily módon a Testület 279/1997 (XI. 25.) számú határozata alapján, analógiát alkalmazva a közérdekű közlemény és a társadalmi célú hirdetés fogalma között, jelen szpot tartalmát tekintve az Rtttv. 2. § 16. pontjának b) alpontja szerinti közérdekű közleménynek minősül, így annak társadalmi célú hirdetés főcímek közötti sugárzásával a műsorszolgáltató törvénysértést nem követett el. Tekintettel arra, hogy a Testület a fenti esetek kapcsán törvénysértést nem állapított meg, az Rttv 31. § (1) bekezdése e) pontja alapján, melynek értelmében „A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha …e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, az Rttv. 10.§ (5) és 15.§ (1) bekezdéseinek a megsértése tekintetében a műsorszolgáltatóval szemben indult eljárást megszünteti. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ket. 109. § (2) bekezdése alapján a végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a végzés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2010. február 3.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Timár János az ülést vezető soros elnök
5
