Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2010. (II. 2.) számú rendelet a helyi építési szabályzatról Egységes szabályzat Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendelet alkotja: I. Fejezet Általános előírások 1. § A rendelet hatálya a.)
A rendelet hatálya Martonvásár Város közigazgatási területére a tervlapon ábrázolt területen kiterjed minden természetes- és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.
b.)
A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad.
c.)
A rendelethez (szabályzathoz) tartozó Szabályozási Terv a szabályozás részét képezi, a szabályzatot és a terveket együtt kell alkalmazni.
d.)
A város belterületén területet felhasználni, építési és más telket alakítani és beépíteni csak a szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. Ennek során, belterületen biztosítani kell a közterületi közvetlen megközelítés lehetőségét, valamint az épület (építmény) használatához (működéséhez) szükséges közműveket (ivóvíz, elektromos energia, gázvezeték, szenny- és csapadékvíz elvezetés, távközlési vezeték rákötésére történő csatlakozás). 2. § A szabályozás kötelező elemei
(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a) a szabályozási vonalat, b) a különböző övezeteket elválasztó határvonalat, c) az építési vonalat, d) az övezeti jellemzőket, e) az építési hely területét. (2) A kötelező erejű elemek módosítása a Szabályozási Terv módosítását vonja maga után.
(3)
(4)
Irányadó szabályozási elemeknek kell tekinteni: a) az irányadó telekhatárokat, b) az irányadó megszüntetéseket. Az irányadó szabályozási elemek a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés e rendelet keretei között engedélyezhető.
II. Fejezet Településszerkezet, területfelhasználás 3§ Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása (1) (2)
(3)
Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A Szerkezeti tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni. A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a területfelhasználásnak megfelelő építés csak a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető. Lakóterületen nyolcnál több telek kialakítása esetén telekalakítási előtervet kell készíteni. 4. § Beépítésre szánt területek
(1) A terv területe építési szempontból beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre tagolódik. (2) A város beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Lakóterületek Lke - KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK Lf - FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK b) Vegyes területek Vt -TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK c) Gazdasági területek Gksz - KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEK Gip - IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEK d) Különleges területek Kn- NEVELŐOTTHON TERÜLETE Kt- TEMETŐ TERÜLETE Kk – KASTÉLY TERÜLETE Ks- SPORTCENTRUM TERÜLETE Kbá - BÁNYA TERÜLETE Ksz – SZÉLERŐMŰ TERÜLETE
5/A. § „Lke” jelű építési övezetek (1) A kertvárosi lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosi lakóterületen elhelyezhető főépületként: (3) Legfeljebb 4 darab rendeltetési egység 1 épületben, (4) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, (5) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, (6) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, (7) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, (8) sportépítmény. (3) A kertvárosias lakóterületen melléképület elhelyezése nem lehetséges. (4) Oldalhatáron álló beépítésnél az 1 méteres csurgótávolság megtartása kötelező. (5) Az Lke építési övezetek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Lke-1 Lke-2 Lke-3 Lke -4 Lke -5 telek beépítési módja (építési hely):
K-Sz
K
Sz
O
O
beépítési százalék (%):
25
30
30
30
30
építménymagasság (m):
4,5
5,5
5,5
4,5
4,5
minimális (%):
50
50
50
50
50
minimális telekszélesség:
K-20
K-20
20
20
20
minimális (m2):
800
800
900
800
800
4
4
4
2
1
elhelyezhető rendeltetési száma
zöldfelület
telekméret
egységek
5/B. § „Lf” jelű építési övezetek (1) Az övezetben legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lakóépületek és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető főépületként: a) Legfeljebb 2 darab rendeltetési egység 1 épületben, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, e) szálláshely szolgáltató épület, f) sportépítmény. (3) Az övezetben elhelyezhető melléképületek építménymagassága nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát. (4) Az Lf építési övezetek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Lf-1 Lf-2 Lf-3 Lf-4 Lf-5
Lf -6
telek beépítési módja (építési hely)::
O
SZ
O
O
Z
Z
beépítési százalék (%):
30
30
30
30
30
30
építménymagasság (m):
4,5
4,5
4,5
5,5
4,5
7,5
minimális telekszélesség:
18
18
18
18
minimális (%):
zöldfelület
40
40
40
40
minimális (m2):
telekméret
500
800
1000
800
18 40 800
18 40 800
5/C. § „Vt” jelű építési övezetek (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi település szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi -, szociális és kulturális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek a lakófunkcióra nincsenek zavaró hatással. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: a) legfeljebb 1 darab 2 lakásos lakóépület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató épület, c) igazgatási épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, f) sportépítmény, g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) A Vt építési övezetek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Vt-1
Vt -2
Vt -3
Vt -4
K-Z
Z
SZ
Z
beépítési százalék (%):
30
30
30
60
építménymagasság (m):
4,5
7,5
9,0
7,5
minimális (%):
zöldfelület
30
30
30
20
minimális (m2):
telekméret
800
800
900
K-900
telek beépítési módja (építési hely):
5/D. § „Gksz” jelű építési övezetek (1) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó, személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb iroda épület, d) parkolóház, üzemanyagtöltő, e) sportépítmény. (3) A Gksz építési övezetek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Gksz-1 Gksz telek beépítési módja (építési hely):
SZ
SZ
beépítési százalék (%):
40
30
építménymagasság (m):
9,0
7,5
minimális (%):
zöldfelület
35
35
minimális (m2):
telekméret
1000
1000
(4) A minimális zöldfelület számításánál a fűbetonnal burkolt parkolók területének 50%-a figyelembe vehető. (5) A beépített és burkolt felületek minden 100 m2-re után telken belül 1 darab nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező.
5/E. § „Gip” jelű építési övezetek (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területeken nem helyezhetők el. (2) Az előkert mélysége nem lehet kisebb, mint 10 méter. (3) A Gip építési övezetek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Gip-1 Gip-2 beépítési mód:
SZ
SZ
beépítési százalék (%):
40
40
építménymagasság (m):
9,0
9,0
minimális (%):
zöldfelület
35
35
minimális (m2):
telekméret
2000
5000
(4) A minimális zöldfelület számításánál a fűbetonnal burkolt parkolók területének 50%-a figyelembe vehető. (5) A beépített és burkolt felületek minden 100 m2-re után telken belül 1 darab nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező. 5/F. § „K” jelű építési övezetek (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a korábban szabályozott területektől eltérő területek. (2) Az K építési övezetek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: Kn Kt Kk Ks Kbá
ksz
beépítési mód:
SZ
SZ
SZ
SZ
-
SZ
beépítési százalék (%):
20
5
5
5
-
3
építménymagasság (m):
7,5
4,5
6,5
12,5
4,5
40,0
minimális (%):
zöldfelület
40
70
70
50
minimális
telekméret
10000
10000
10000
10000
40 5000
10000
(m2): 6. § Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei (1)
K jelű övezet (Közlekedési és közmű elhelyezési övezet)
Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területekhez az alábbi földrészletek tartoznak, amely földrészletek a 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendelet 26. § - ban foglalt funkciók biztosítására szolgálnak.
Országos törzsúthálózathoz tartoznak: - Gyorsforgalmi utak: - Fő utak: - Országos mellékutak:
szabályozási szélessége a meglévő: szabályozási szélesség 40 m: szabályozási szélessége 30m
Helyi gyűjtő utak: Orgona u. Széchenyi u. Béke u. Tervezett út
szabályozási szélessége szabályozási szélessége szabályozási szélessége szabályozási szélessége
22 m 22 m 16 m 22 m
Kiszolgáló utak (lakó utak) Rózsa u. szabályozási szélessége 12 m Erkel F. u. szabályozási szélessége 12 m Zrínyi M. u. szabályozási szélessége 12 m Kazinczy F. u. szabályozási szélessége 12 m Magtár u. szabályozási szélessége 12 m Dreher u. szabályozási szélessége 12 m Kolozsvári út szabályozási szélessége 12 m Rákóczi F. u. szabályozási szélessége 12 m Tátra u. szabályozási szélessége 12 m Táncsics u. szabályozási szélessége 12 m Nyitrai u. szabályozási szélessége12 m Gárdonyi u. szabályozási szélessége 12 m Bercsényi u. szabályozási szélessége 12 m Ady E. u. szabályozási szélessége 12 m Vasvári u. szabályozási szélessége 12 m Bocskai u. szabályozási szélessége 12 m Karinthy u. szabályozási szélessége 12 m Pusztai u. szabályozási szélessége12 m Váci M. u. szabályozási szélessége 12 m Rákóczi F. u. szabályozási szélessége 12 m Malom u. szabályozási szélessége 12 m Sporttelep u. szabályozási szélessége 12 m Arany J. u. szabályozási szélessége 12 m
M7 autópálya 7-es számú főút 6204 számú út 81108 sz. út
Bajcsy Zs. u. szabályozási szélessége 12 m József A. u. szabályozási szélessége 12 m Határ u. szabályozási szélessége 12 m Báthory u. szabályozási szélessége 12 m Damjanich u. szabályozási szélessége 12 m Kölcsey u. szabályozási szélessége 12 m Vörösmarty u. szabályozási szélessége 12 m Jókai u. szabályozási szélessége 12 m Tervezett utak szabályozási szélesség 16 m. Az övezethez tartozó földrészleteken csak a funkcióhoz feltétlenül szükséges építmények (építmények, műtárgyak) helyezhetők el. Az országos törzsút hálózathoz tartozó utak szabályozási szélessége a település belterületén 22m. A belterületen kialakítandó utcák szabályozási szélessége legalább 16m. (2) Közlekedési területek: A közigazgatási területen található országos és helyi utak, közterületi parkolók, gyalogos utak területei a térkép szerinti határvonalakkal. (3) Egyéb terület: Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (V). Az egyéb területekhez az ingatlan nyilvántartásban ekként szereplő, vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek tartoznak, a vízelvezetők menti sávokkal, a térkép szerinti határvonalakkal. 6/A. § „KÖp” jelű építési övezetek (1) A terület a közterület parkolók elhelyezésre szolgáló területeit foglalja magába. (2) A parkoló területen belül kizárólag a parkolók üzemeltetéséhez, működtetéséhez elsődlegesen szükséges létesítmények helyezhetők el. 7. § Általános előírások
(1) A kialakult telekstruktúrába illeszkedő telekalakítás esetén geometriai szükségszerűségből előírt minimális méretektől (telekterület, utcafront, mért telekszélesség) 5% eltérés engedélyezhető. (2) Saroktelek esetén a beépítettség 1,3-szeresére növelhető. (3) Csak magastetős épület létesíthető, a tető hajlásszöget 30-40o között kell megválasztani. (4) Új épület létesítése esetén csak épített kémény készíthető. (5) Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen. Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.
(6) Állattartó épület az építési vonaltól számított 15 m és a hátsókert között helyezhető el, magassága max. 4,5 m lehet. Állattartó épületek létesítésénél – és a meglévők üzemeltetésénél – be kell tartani „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.03.) Korm. rendelet előírásait is. (7) Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakított utcaképhez illeszkedik, a szabályozási vonal figyelembevételével. (8) A település területén nyeles telek nem alakítható ki. (9) A kiegészítő rendeltetésű építmény nem lehet nagyobb sem gerinc -, sem párkánymagasság vonatkozásában a lakóépületnél. 8. § Kerítések (1) Külterületen csak élő sövény, legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő vagy fa oszlopok közé feszített legfeljebb 2,0 m magas huzalkerítés építhető, kivéve a (2) és (3) bekezdés alatti eseteket. (2) Külterületi lakóterületen legfeljebb 2,0 m magas tömör kő, vagy fakerítés létesíthető, a forgalombiztonsági követelmények biztosítása esetén. (3) Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2,0 m magas fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is elhelyezhető. (4) Belterületen legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető, mely tömör kerítés esetén csak természetes anyagból készülhet (fa, kő, vakolt téglakerítés). (5) Mezőgazdasági rendeltetési területeken csak drótfonatos kerítés lehet. 9. § Utak, közlekedés (1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) A meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad. (3) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. § (3) bek. alapján és kerékpártároló helyet kell biztosítani. (4) A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók. (5) Az OTÉK előírásait a gépkocsik számára és elhelyezésére vonatkozóan érvényesíteni kell, kivéve lakó- és üdülőházas területen, ahol funkcionális egységenként 2 gépkocsit kell elhelyezni a telken belül. (6) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.
(7) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül biztosítani kell. 10. § Közművek (1) Közműellátás és hírközlési hálózati elemeit és szabályozó létesítményeit közterületen el kell helyezni. (2) Ivóvízbekötést épületbe csak a szennyvízelhelyezés létesítményeinek megvalósulása után szabad megvalósítani. A szennyvízelvezető csatornahálózat építéséig a szennyvizet telkenként, ellenőrizhetően szigetelt, időszakosan szippantással üríthető szennyvíztározóba kell helyezni. (3) A szennyvíz szikkasztása átmenetileg sem engedélyezhető. (4) Az ipari létesítmények technológiai szennyvizét előkezelés után szennyvízcsatornára kell kötni, közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 220/2004. (VII. 22.) Korm. rendeletben foglalt határértékeknek. (5) Élővízbe bocsátott szennyezőanyagra vonatkozóan a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002 (03.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet előírásai az irányadók. (6) A településkép szempontjából fontos területeken a villamosenergia-ellátást, távközlést, és közvilágítást földkábel alkalmazásával kell biztosítani, ezek kiszolgálását biztosító berendezéseket földre, illetve föld alá kell telepíteni. (7) Az energiaközművek továbbá a hírközlés hálózati létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek. (8) A vonalas közműlétesítményeknél és berendezéseknél a hatályos jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani. 11.§ Zöldterületek (Z) (1)
A zöldterület (jele: Z) az OTÉK 27. § (1) bekezdés szerinti terület, amely közhasználatú rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér.
(2)
A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésében kell megvalósítani és fenntartani.
(3)
Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető.
(4)
Az övezetben kizárólag a) a pihenést és játékot szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér, kerti tó),
b) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút), valamint c) kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el. (5)
A Z-3 övezetek területén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %. A területen legfeljebb 7,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(6)
A Z-3 övezetben az egyes telkek legalább 70 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(7)
A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(8)
Az egyes építési övezetekre vonatkozó egyéb előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Zöldterület övezetei: mértékegysége Z-1 Z-2 Z-3 Kialakítható legkisebb M2 1000 5000 5000 telekméret: Beépítési mód: szabadonálló A beépítettség legnagyobb % 0 0 5 mértéke: Építménymagasság M 0 0 7,5 legnagyobb: 12. § Erdőterületek
(1) Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv., valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet előírásai kötelezően betartandók. (2) Ökológiai erdők a turisztikai és rekreációs rendeltetésű helyi természetvédelmi területek. (3) A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgáló természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el. Erdőterület igénybevételéhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni. (4) 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a max. beépítettség: 0,5 %, az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján. (6) Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el. (7) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10 m. (8) Az erdőkben minden beavatkozás csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével végezhető.
(9) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani (fűz, nyár, éger, tatárjuhar, tölgy, cser, gyertyán stb.). Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. Erdőtelepítés csak az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott erdőtelepítési terv dokumentáció alapján végezhető. (10) Fakivágás erdőterületen csak az erdészeti hatóság engedélyével történhet. Az erdőfelújítás az érvényben lévő üzemtervi előírásoknak megfelelően kell elvégezni az erdészeti hatóság jóváhagyásával. Fakitermelés után az erdő felújítását kötelezően el kell végezni, kivéve ha az erdészeti hatóság másképp rendelkezik. A fával borított állapotot a lehető legtovább fenn kell tartani, a felújítás esetén előnyben kell részesíteni a természetes felújítási módokat. Lehetőség szerint kerülni kell a fátlan állapot kialakulását. A felújítást a legrövidebb időn belül el kell végezni, hogy az erdőrész közjóléti funkcióját mielőbb teljes mértékbe be tudja tölteni. (11) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Erdőterületen kerítés építés csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján kivitelezhető. 13. § Mezőgazdasági terület (1) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható. a) (Ma) Hagyományos mezőgazdasági művelés és hasznosítás, épület nem építhető. b) (Mv) Mezőgazdasági művelés, védendő tájhasználat, épület nem építhető. c) (Mk) Kertgazdálkodási terület. Az övezetbe sorolt területeken min. 1000 m2 térmértékű területek alakíthatók ki, és a megengedett legnagyobb beépítettség 3 % lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló, a legnagyobb épületmagasság 4,5 m lehet. (2) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el. (3) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények csak ideiglenesen helyezhetőek el a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával kiadott időleges más célú hasznosítási engedéllyel rendelkező területeken.
(4) Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. §-a szerint lehetséges. Mezőgazdasági területen építmény elhelyezése csak az ÉTV 19§ 2. bek. szerinti feltételek teljesítése esetén és az OTÉK II. fejezet szerint lehetséges. Termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatta álló belterületi föld esetén építési engedély kiadása a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17.§ F) pontja szerint lehetséges. (5) Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani. (6) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(7) Utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal. (8) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. 14. § Egyéb területek (1) A közigazgatási határon belül található alábbi területek: a) patakok medre, partja, b) közcélú, nyílt csatornák, árkok medre, partja, c) vízbeszerzési területek, Szent László vízfolyás melletti területsáv. (2) A területen elhelyezhető létesítmények: vízkár elhárítási létesítmények. (3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. 15. § Védőterületek (1) Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védősávja 50-50 méter, építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. (2) A vízfolyások partjától számított 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként meghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését. (3) Állattartó épületek esetén a következő védőtávolságokat kell figyelembe venni: a) kis haszonállat ólja és ketrece lakó- és középülettől legalább 6 méterre, b) haszonállat ólja lakó- és középülettől legalább 10 méterre, kifutója legalább 12 méterre, c) trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre legyen. III. Fejezet Környezet- és természetvédelmi szabályok 16. § Helyi értékvédelem (1) Régészeti lelőhelyek: Kismarton puszta I. Középkori falu Kismarton puszta II Középkori település Vörösmarty u.: bronzkori kelta telep, középkori temető Brunszvik u. bronzkori kerámia töredék Bajcsy Zs. u. : avartemető Petőfi u. 1.: római sírkő töredék Dózsa Gy. u.: bronzkori urna
Martonvásári uradalom: Septimus Valentinus sírköve Orbán hegy: bronzkori urna Orbán hegy II középkori temető sírjai Sporttelep: bronzkori kerámia töredékek Kastélypark Malom u. bronzkori kerámia töredék Ercsibe vezető út mentén: Valens rézpénz Muránszki féle vágóhid környéke nagymennyiségű bronzkor és római kerámia töredék Vásártéri dűlő őskori kerámia töredék Vásártéri dűlő II római kori kerámiai töredék Vásártéri III római kori kerámia töredék Várástéri dűlő IV középkori kerámia töredék Vásártéri dűlő V kerámia töredék Vásártéri dűlő VI kerámia töredék Vásártér dűlő VII kerámia töredék Vásártéri dűlő VIII több korszak által lakott lelőhely Hosszúréti dűlő kerámia töredék (2) Martonvásár műemlékei -
Gyermekkert Római katolikus templom Volt Brunsvik kastély Nepomuki Szt. János szobor Népi lakóház
(3) A (2) bekezdésben említett építményeket érintő bármilyen építési munkák tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári regionális irodája látja el. (4) Helyi védelemre javasolt épületek - általámnos iskola és diákotthon (volt árvaház épülete) - Brunsvik mauzóleum (temető) - Dreher kripta (temető) - Temető egyes régi sírkövei - Zsidó temető 19. 20. század - Postakocsi vendéglő 17. § Táj- és természetvédelem
(1) A település területén országos védelem alatt a szabályozási terven ábrázolt ökológiai hálózat területek, valamint az ábrázolt természeti területek állnak.
(2) Az általános tájvédelem kiterjed a ma még természetes vagy természeteshez közeli táj arculatára. Az ökológiai hálózat elemei, valamint a külterületen esetlegesen fellelhető, külön területként nem azonosítható védett növényegyedek és védett állatok élőhelyeinek más terület felhasználási egységbe történő besorolásakor, területhasználatának,
beépítésének, kezelésének engedélyezésénél, az építéshatósági eljárásoknál a fenti törvény, valamint a vonatkozó további rendelkezések szerint kell eljárni.
(3) Természetvédelmi
területen mindennemű tevékenység és területhasználat a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyével végezhető, amely a külterületekre vonatkozó építési hatósági eljárások során is tájvédelmi szakhatósági jogkört gyakorol.
(4) Mindennemű terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az országosan vagy helyileg védett területek állapotának fenntartását, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(5) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közút hálózat-fejlesztése, bánya nyitása és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt kell készíttetni a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is.
(6) A térségi ökológiai folyosó elemeként megjelölt mezőgazdasági és erdő területeken épület nem helyezhető el. Építmények elhelyezése, művelési ág, illetőleg terület felhasználás változtatása csak a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével történhet.
18. § Általános előírások (1) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek a település belterületén nem létesíthetők. (2) A rendelet területi hatálya alá tartozó területen zavaró hatású ipari létesítmény nem létesíthető. (3) Mélyen fekvő területeken építmény nem helyezhető el. (4) Patakok, vízfolyások vizes élőhelyeit, mint a biotop hálózat fontos elemeit fokozottan védeni kell. 19. § A föld és a talaj védelme (1) Termőterületen történő beruházások – létesítmények kialakítása – csak más célú hasznosításra (időleges, vagy végleges) kiadott földhivatali engedély és az előírt építési engedély alapján végezhető. Az engedélyek kiadásának feltétele a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulása, amely megadásához az engedélyezési terveknek tartalmaznia kell a „Humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv”-et, időlegesnél pedig a „Rekultivációt lehetővé tevő talajvédelmi terv”-et.
(2) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a hatályos jogszabályok szerint a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben (Talajvédelmi terv, humuszgazdálkodási terv) kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. A hatályos jogszabályok alapján a talajvédelmi hatóság az építési engedélyhez adott szakhatósági hozzájárulásban megállapítja a mentendő és felhasználásra kerülő humuszos föld mennyiségét, amelynek felhasználásánál, ha átruházásra kerül sor, az építési engedély jogerőre emelkedése után talajvédelmi járulék megfizetésére kötelezi a beruházót. (3) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag - a szakhatóságok megítélése alapján- a talajt nem károsítja. (4) Területfeltöltésre alkalmas anyagok út vagy kapcsolódó létesítmények esetén bányászott ásványi anyagok, egyéb feltöltésre kizárólag a nem veszélyes hulladéknak mondható építési hulladékok (bontási anyagok, nem humuszos földmaradékok) és egyéb inert anyagok. Az esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagoktól az építési ingatlanokat az előírásoknak megfelelően mentesíteni kell. (5) A föld ásványi anyagként való kitermelése az illetékes bányakapitányság engedélyének beszerzésével lehetséges.
20. § Vízvédelem (1) A felszíni és felszín alatti vizek védelmére a hatályos jogszabályok az irányadók. (2) A martonvásári vízbázis hidrogeológiai „B” védőterület határvonala a szabályozási terven került ábrázolásra, az általa érintett ingatlanok a következők: 0537/7 0128/5 0137/2 0146/8 0165/48
053/12 0131/3 0138 0146/9 0165/50
053/16 0131/4 0139 0146/10 0165/52
054/2 0131/5 0140 0146/11 0165/53
059 0131/7 0143 0149/1 0165/54
060/1 0131/8 0144/1 0149/2 0165/55
088/4 0131/13 0146/4 0152/1 0165/56
0119 0136/1 0146/6 0152/1 0165/56
0126 0136/2 0146/7 0165/47 0167/1
(3) A vízbázis területén csak a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezhető bárminemű tevékenység és/vagy létesítmény. (4) A település belterületén a talajvíz és élővizek védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani. (5) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét ne károsítsa.
(6) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse. E célból a vízparttól számított 6-6 méter vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését. (7) A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. (8) A vízfolyások medrét burkolni, vonalát kiegyenesíteni tilos. (9) A mezőgazdasági termőföldeken talajjavítás, hígtrágya-, szennyvíz-, szennyvíziszapkezelés és komposzt, valamint nem veszélyes hulladékok hasznosítása csak a talajvédelmi hatóság által kiadott talajvédelmi engedéllyel végezhető. (10) Az élő vízfolyásokba csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad. (11) A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme miatt szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. (12) A vízminőség védelme érdekében talajjavításra csak engedélyezett komposztot, vagy tőzegtermékek használhatók. (13) Beépítésre nem szánt területeken a meglévő szennyvíztisztító hálózathoz csak nagy költséggel csatlakoztatható, szennyvizet kibocsátó építmény esetében vízjogi engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító kisberendezést lehet alkalmazni, amennyiben a tisztított szennyvíz megfelelő minőségű egy közeli befogadóba vezetéshez. (14) A talaj-kutakba vagy közvetlenül a talajba a vízminőséget bármilyen módon veszélyeztető szennyező anyagot bevezetni, ilyen anyagot szikkasztani, illetőleg megfelelő tisztítás nélkül az élővizekbe juttatni tilos. (15) Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a közvetlen élővízfolyásba történő szennyvízbevezetésért, valamint az engedély nélküli egyedi kútfúrásért, a szennyvíz elszikkasztásáért a környezetet veszélyeztető tevékenység címen helyi bírságot kell kiszabni. (16) A mező- és erdőgazdasági területek, valamint a közműhálózattól távollévő egyéb területek építményeinek kivételével az építményeket közműves szennyvízelvezetéssel kell kialakítani. (17) A vízmű-kutak hidrológiai védőterületét a védőövezetekre vonatkozó jogszabályi előírások szerint lehet hasznosítani.
(18) A felszíni vízfolyások és mesterségesen kialakított tavak, vízfelszínek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. (19) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan inert anyaggal lehet feltöltést végezni, amely a talajt, talajvizet nem károsítja.
21. § Levegőtisztaság védelem (1) A település a hatályos jogszabály szerint a 10-es (az ország többi területe, kivéve a rendeletben külön megnevezett városokat) légszennyezettségi zónába tartozik. Szennyezőanyag kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. (2) Bármely tevékenység vagy építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék, stb. szállításánál a tevékenység végzője köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről. (Pl. megfelelő technológia, az utak területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás, stb.) (3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (4) Lakó-, üdülő, központi vegyes, intézményi és rekreációs illetőleg sportolási célt szolgáló területek közelében háztáji állattartást csak az önkormányzati állattartási rendelet szabályai alapján lehet folytatni. Üzemi méretű állattartás csak lakott területen kívül folytatható a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. (5) Avart és kerti hulladékot égetni csak a külön rendeletben meghatározott területeken és feltételekkel szabad. (6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület létesítményei körül védőfasor, szükség esetén összefüggő védőfásítás telepítendő. (7) A meglévő fák, védőfasorok megtartásáról, kiegészítéséről gondoskodni kell.
22. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás (1) A település területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. Az elszállítás szolgáltatásáról az önkormányzat gondoskodik. A folyékony kommunális hulladék elszállításáról előállítója gondoskodik olyan kommunális hulladék elszállítására felhatalmazott gazdasági társaság révén, akivel az önkormányzat a kijelölt közszolgáltatás ellátására szerződést kötött.
(2) A hulladékgazdálkodást (különös tekintettel a hulladékszegény technológiákra és a szelektív gyűjtésre, valamint a veszélyes hulladékokra), továbbá a települési szilárd és folyékony hulladékok, valamint a veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését és elhelyezését – Martonvásár Község helyi hulladékgazdálkodási tervében meghatározottak szerint, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - az önkormányzat rendelete alapján kell végezni. (3) A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására törekedni kell. (4) A hulladék - a kerti szerves hulladékok kivételével - csak olyan területen, illetve tárolóedényben tárolható, amely megfelelően vízszigetelt. Veszélyes hulladékok csak elkülönítve, zárt térben - a veszélyes hulladék tárolás országos szabályainak megfelelően - gyűjthető és tárolható. (5) A település területén előforduló illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni. Az elhagyott hulladék kezelésénél a Hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltakat kell betartani. (6) Veszélyes és kommunális hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő megsemmisítése tilos. (7) Dögtér, nyílt nagyüzemi komposztáló telep a település területén nem létesíthető és nem tartható fenn.
23. § Zaj és rezgés elleni védelem (1) A területek felhasználása során a hatályos jogszabályi előírások az irányadók. (2) Zajt, illetve rezgést elősegítő új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint azon építési munkát végezni, hogy a zaj és rezgésterhelés a területre vonatkozó terhelési, illetve létesítményre megállapított kibocsátási határértékeket ne haladja meg. (3) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechnikai módszerekkel kell csökkenteni a terhelést, illetve a védendő létesítmények és utak között védelmi célú zöld-sáv telepítendő. Ezek kialakítása háromszintű növényzettel történik. (4) A belterületen új lakó- vagy más zajártalom szempontjából védendő épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni csak az alábbi feltételekkel szabad a) a védendő helyiségek ablakai a zaj forrásával ellentétes homlokzatra kerüljenek, b) az épületek védendő homlokzatán hanggátló falazóanyag, szigetelés és nyílászárók elhelyezése szükséges.
(5) Zajvédelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni. (6) Zajvédelmi célokat szolgáló csendes övezetek helyi csendvédelmi rendeletben jelölhetők ki.
IV. Fejezet Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere 24. § A telekalakítás szabályai (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. (2) Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki. 25. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 26. § Kártalanítás Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza. 27. § A településrendezés jogintézményei (1) Az önkormányzat által elhatározott, a településfejlesztés célját szolgáló közösségi érdekek megvalósítása érdekében az Önkormányzat élhet a kisajátítás törvényben szabályozott eszközeivel. (2) Az 1) foglaltak megvalósítása érdekében a szabályozási tervben meghatározott közösségi területek megszerzésére az Önkormányzat gyakorolhatja elővásárlási jogát. (az egész község, de elsődlegesen a tervezett településközpont tervezett területén).
(3) Jelen rendelettel hatályba lépő szabályozási terv építési tilalmat illetve korlátozást nem állapít meg, ezért az azokhoz kapcsolódó kártalanítás kérdéseit nem szabályozza. (4) Az ingatlan tulajdonosok jókarbantartási kötelezettségét az Önkormányzat nem kívánja szigorítani, ezért arra az ÉTV előírásai a mérvadóak. (5) Helyi közút létesítése, illetve meglévő közút szélesítése érdekében az Önkormányzat a szabályozási tervnek megfelelően – az ÉTV előírásainak figyelembe vétele mellett – területet vehet igénybe megfelelő mértékű kártérítés megfizetésével. 28. § Településrendezési eszközök használata (1) A településrendezési eszközöket (Településfejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény által megszabott időközökben felül kell vizsgálni. (2) A távlatban belterületbe vonandó területekre és a külterület beépítésre szánt területeire a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől. (3) A Településszerkezeti Tervtől eltérő területfelhasználás esetén azt módosítani kell. 30. § Záró rendelkezések E rendelet 2010. február 3.- án lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Dátum: Aláírások: 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek az adott építési övezetben vagy övezetben megnevezett elhelyezhető funkciók befogadói.
Melléképület:
Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek.
