Rábakecöl Község Önkormányzata Tuba Erik polgármester Cím: H-9344 Rábakecöl, Kossuth u. 129. Tel/Fax: 96/257-529, 30/660-18-60 E-mail:
[email protected] Honlap: www.rabakecol.hu
2010. évi költségvetési koncepció Tisztelt Lakosság! Rábakecöl Község Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának összeállítása az állami költségvetés tervezetében meghatározott irányelvek alapján történt, figyelembe véve az önkormányzat feladataihoz kapcsolódó rendelet előírásait, továbbá a korábbi képviselőtestületi határozatokban vállalt kötelezettségeket. Az önkormányzat 2010. évi gazdálkodását szabályozó éves költségvetés összeállítását megalapozó koncepciót a következők szerint terjesztem a képviselőtestület elé: I. Az önkormányzat 2010. évi költségvetésének összeállítását megalapozó önkormányzati döntések A hivatal és az intézményrendszer szerkezete stabil, a kötelező és vállalt feladatok igazodnak a jogszabályi kötelezésekhez és a lakosok igényeihez. A helyi adórendeletek egyszerűsítésével, az adóterhek növelése nélkül kívánjuk a lakosság gazdasági válság okozta terheit enyhíteni, de számítunk az adózási fegyelem további erősödésére. A köztisztviselői és közalkalmazotti létszám igazodik az ellátott kötelező feladatokhoz. II. Az önkormányzat gazdálkodását befolyásoló külső tényezők Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetés fő számait. A jövő évi büdzsé 3,8 %-os hiánycéllal számol, negyvenmilliárd forintot elvon a közösségi közlekedéstől, hetvenmilliárd forinttal csökkenti az önkormányzatok támogatását, ugyanakkor nem változik a gyermekétkeztetés jelenlegi mértéke. Az önkormányzatokat érintő megvonások főbb területei 2010. évben. Fejlesztések A fejlesztési támogatások 15 Mrd Ft-tal csökkenek, mely a címzett támogatások kifutó rendszerével magyarázható, de érinti az EU Önerő Alapot is. Az egyéb fejlesztési támogatások (-35 Mrd Ft) megszűnése miatt nem indulhatnak kizárólag hazai forrásból finanszírozott önkormányzati útfelújítások és más beruházások (CEDE, TEUT, stb.)
Közoktatás
6 Mrd Ft kerül elvonásra az általános iskolai tanulólétszám csökkenése miatt. A közoktatási teljesítménymutató 2007. évi bevezetése alapján a felmenő rendszerben érvényesülő átlaglétszám következtében 12 Mrd Ft-tal csökken az önkormányzatok támogatása. 2 Mrd Ft-ot vesznek vissza a művészeti oktatás támogatásából. Mérséklődik illetve megszűnik egyes szakmai programok támogatása. Szociális ellátások Az időskorúak nappali ellátásánál a feladat szűkítésével csökken a támogatás. A korábbi differenciált normatívákat visszafogják és összevonják. A pénzbeli ellátások közül az ápolási díjnál a visszaigényelhető részt lecsökkentik. Globális támogatások Csökkennek az igazgatásra, üdülőhelyi feladatokra, sportfeladatokra jutó központi források. A közoktatást érintően megszűnik: az érettségi vizsgáztatásra biztosított támogatás, a diáksport normatíva és jelentősen csökken több normatíva mértéke (pl. a közoktatás alaphozzájárulása 7%-kal, Két évig nem emelkednek a családi pótlékhoz és az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások. Ezzel korlátozódik a szociális támogatások, így a pénzbeli juttatások, a szociális és gyermekvédelmi ellátások lehetősége. A közszférában 2008. évtől nem változott és még két évig változatlan marad a bruttó keresettömeg, és nem lesz 13. havi fizetés sem. A 2010. évi költségvetési javaslatának elkészítése, kidolgozása, összeállítása – a központi és saját források csökkenése miatt – tudatos, megalapozott, reális tervezést követel. A hivatalnak és az intézményeknek az előirányzataikat oly módon kell kialakítaniuk, hogy azok biztosítsák a kötelező és vállalt feladatok ellátást az előírt alapkövetelményeknek megfelelően. További feladat csak abban az esetben vállalható, ha a fedezete plusz forrásból biztosított. III. Tervezhető források Az önkormányzat feladatellátását, a település fejlődését alapvetően az határozza meg, hogy milyen összetételű és nagyságrendű forrás (működési, fejlesztési) áll rendelkezésre. Már a költségvetési koncepció szintjén figyelembe kell venni, hogy a költségvetési törvény a normatív támogatás megállapítása során számolt a béreket terhelő járulékok és az egészségügyi hozzájárulás csökkenésével, de a várható infláció, illetve az ÁFA 5%-os növekedés valamint az energia árak változásának hatásaival nem, pedig ezek a dologi kiadások 10%-os növekedését eredményezik. Már a költségvetési koncepciónál látható, hogy • • • • • •
az állami támogatás és az átengedett SZJA együttes összege csökken, a helyi adó legnagyobb tételét, az iparűzési adót 2010-től az APEH szedi be, az intézmények által díjazás ellenében nyújtott szolgáltatást igénybe vevők száma csökkeni fog, a gazdasági környezet változása miatt a működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközök mérséklődnek vagy megszünnek, önkormányzat hitelképességének korlátai vannak a helyi bevételek (adó és közterület foglalási díj) legfeljebb a 2009. évi szinten tervezhetők
1. Központi támogatás A költségvetési törvény szerint a központi költségvetés az állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén a 2009. évi korrigált előirányzat 95,8 %-át biztosítja. A törvénytervezet indoklása szerint a támogatások ott csökkennek, ahol a hatékonyság fokozása érdekében feladatok kikerülnek az önkormányzati körből (iparűzési adó). A fenti indokok azonban nem mentesek az ellentmondásoktól •
az iparűzési adó APEH által történő beszedése nem eredményez az önkormányzatnál létszám megtakarítást ugyanis az adminisztráció jelentős része helyben marad, és a jegyzői hatáskör sem változik az adónem vonatkozásában,
Néhány kiemelt normatíva a közoktatásból Normatíva megnevezése Közoktatási alaphozzájárulás Sajátos nevelési igényű gyermekek , tanulók nevelése, oktatása Bejáró nappali tanulók ellátása Kedvezményes óvodai, iskolai étkeztetés Pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása Diáksporttal kapcsolatos feladatok
2010. Változás év %-a Ft/fő v. csop/év 2 540 2 350 000 000 -7
2009.év
239 000 224 000 18 000 15 300 65 000 65 000 2 785 840
-6 -15 0 -100 -100
A közoktatásban eszközölt forráskivonás a változatlan feladat ellátási kötelezettség mellett finanszírozási feszültséget okozhat. A 2010. évi „Út a munkához” program célja a szervezett közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése, az érdemi munkavégzés finanszírozási eszközökkel történő ösztönzése. A költségvetési törvény kiemelten támogatja a családi napközit és új ellátási formaként ismeri el a családi gyermekfelügyeletet. Meg kell vizsgálni, hogy az igénybe vehető normatíva lehívásához milyen szervezeti intézkedésekre van szükség. A központi támogatás változása jelentősen behatárolja az önkormányzat mozgásterét! Törekedni kell az intézményvezetőknek olyan struktúrájú rendszer működtetésére (csoport létszám), amiben a maximális támogatás vehető igénybe. 2. Átengedett bevételek Személyi jövedelemadó helyben maradó része 8 %. SZJA jöv. különbözet mérséklés 2009 évben 17.137 e Ft, 2010 évben még nem ismert. Ezen tétel végleges összegének meghatározására a feladatmutatók felmérését követően kerülhet sor. Ennek továbbra is csak állami támogatást kiegyenlítő szerepe van, a változása a normatív állami támogatással ellentétes. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100 %-a az önkormányzatot illeti meg.
3. Saját források 3.1. Helyi adó A gazdasági válság elhúzódó hatásaival 2010. évben is számolni kell. Nem tervezhetjük a helyi adóbevételek növelését inkább annak csökkenésével kell szembenéznünk. Csökkenés következhet be, ugyanis - feltételezhetően a válság hatására - egyre több magánszemély fordul megalapozott méltányossági kérelemmel a jegyzőhöz, hogy a megállapított adó elengedését, mérséklését vagy részletre történő megfizetését kérje anyagi, jövedelmi viszonyaira való hivatkozással. A helyi adó realizálhatóságát az iparűzési adó APEH által történő beszedése is nagymértékben befolyásolja. Az iparűzési adó központi beszedése megfosztja az önkormányzatot a befolyt bevétel lekötéséből származó kamat bevételtől és befolyásolhatatlanná teszi a feladatellátás finanszírozhatóságát. A 2009. évre tervezett bevétel szintjét meg kell őrizni az adót nem fizető adóalanyok további felderítésével, a hatékony adóellenőrzéssel és a behajtási munka folytatásával. Az iparűzési adóban a változó gazdasági teljesítmény, a gazdasági válság hatása és az adóalanyok számában évről évre bekövetkezett változások miatt, bizonytalan a várható bevételek tervezése. Az adózók által nagy mennyiségben még 2009. II. félévben benyújtott előlegmódosításokat figyelembe véve (a bevételeik elmaradnak a 2008-as bevételekhez képest) a bevételek csökkenésével kell számolnunk. Az év első felében (március 15 és május 30) még hozzánk teljesítenek az adóalanyok befizetéseket, utána viszont szeptember 15-től már a központi költségvetéshez kell megfizetni a II. félévi adóelőleget. Ez a bevétel ugyan marad az önkormányzatoknál, de az APEH rendelkezik annak az önkormányzatok részére történő elutalásáról. Az utalás időpontja kötődik a befizetési határidőkhöz és a tényleges befizetésekhez, így nem lehet vele stabilan számolni. Továbbra is folytatni kell az új fejlesztésekre irányuló befektetői tárgyalásokat a realizálható haszon reményében. Az adó központi beszedése csökkenti annak az átmenetileg szabad pénzeszköznek az összegét, mely lekötése kamatbevétel realizálását teszi lehetővé. A talajterhelési díj a költségvetés szempontjából nem szabadon felhasználható bevétel, az a Környezetvédelmi Alap forrását képezi. A díjbevételekben egyrészt csökkenés várható, mert egyre többen kötnek rá a meglévő csatornákra, másrészt növekedhet ugyanis akiknek a fizetési kötelezettségük megmarad 2010-ben már magasabb összegű befizetést kell teljesíteniük. A működési kiadások egyrészét a realizált helyi adók biztosítják ezért fontos azok minél teljesebb körű feltárása, beszedése. 3.2. Működési bevételek A 2010. évi bevételek tervezésnél el kell érni, hogy a tapasztalatok alapján, a várható teljesítéshez közelebb álló reálisan tervezett bevételekről dönthessen a Képviselő-testület. A térítési díjak jelentős növelésével a lakosság már nem terhelhető. Az intézmények által díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásoknál, továbbá a térítési díjaknál – a törvényi előírásoknak megfelelően – elvárás a költségeken alapuló bevételek elérése.
Fontos és sürgető a nem kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek esetén olyan bevételi mértékek meghatározása, amelyek legalább a rezsi jellegű költségeket fedezik (pl. terembérlet) 3.3. Átvett pénzeszközök A bevételek tényleges teljesülésének tapasztalatai alapján törekedni kell a támogatás értékű bevételek és az átvett pénzeszközök reális megtervezésére. Számolni kell az egészségügy finanszírozási rendszerének változásával, ami valószínűsíthető, hogy az OEP támogatás csökkenésével jár. További átvett pénzeszközként csak azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó szervezet vagy személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér. Az abból megvalósítható eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az önkormányzatot számadási kötelezettség nem terheli. 3.4. Felhalmozási célú bevételek A felhalmozási célú bevételek realizálhatóságát a vagyongazdálkodás határozza meg. A vagyongazdálkodással a költségvetési koncepció külön fejezete foglalkozik (VI. Vagyongazdálkodás). E bevételi előirányzatok túltervezése – ennek következtében bevételi elmaradás keletkezése – a kiadások teljesíthetőségét veszélyezteti. Ennek megakadályozására indokolt tartalék képzése, tervezése melyre a bevételek beérkezésének függvényében vállalható kötelezettség, illetve annak függvényében használható fel. Gondoskodni kell a bevételek beszedéséről. Ehhez naprakészen kell vezetni a megfelelő nyilvántartásokat, a bevételi előírásokról, a bevételek beérkezéséről és meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a hátralékokra vonatkozóan. IV. Kiadások 1. A létszám és a személyi juttatások tervezése A létszámot 2010. évre az alábbiak szerint kell tervezni • •
A tervezés kiinduló pontja az előző évi engedélyezett létszám. A létszám csak többletfeladat esetén növelhető. A létszám az év közben belépett fejlesztésekkel és azok szintrehozásával, továbbá a 2010. évben indokolt fejlesztésekkel növelhető
Létszám személyi juttatás előirányzat nélkül nem tervezhető. A személyi juttatásokat úgy kell tervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre. A törvényi kötelezettségen alapuló kifizetésekre előirányzatot kell képezni, azt nem lehet a várható megtakarításokra alapozni. A 2010. évi tervezés során változatlan mértékű illetményalap/alapilletménnyel kell számolni, a személyi juttatás illetmény-fejlesztés címen nem növelhető.
Ennek ellenére a személyi juttatások tervezésénél a következő – jogszabályi előírásokon alapuló – kötelezettségekkel számolni kell az eredeti előirányzatban. - közalkalmazottak tekintetében biztosítani kell a 3 évenkénti kötelező feljebbsorolások és a jubileumi jutalmak fedezetét, a törvényben megállapított egyéb juttatásokat, valamint a egyéb javadalmazásokat. - Biztosítani kell a minimálbér mértéke esetleges változásának fedezetét A munkaadókat terhelő járulékokkal a hatályos jogszabályok alapján kell számolni. • • • • •
A minimálbér kétszereséig a jelenlegi 29% helyett 26% tb-járulékot kell fizetni. A minimálbér kétszereséig a jelenlegi 3% helyett 1% munkaadói járulékot kell fizetni. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A rehabilitációs hozzájárulás négyszeresére emelkedik. A munkavállalóknak biztosított étkezési utalványt 54% kifizetői adó terheli.
A köztisztviselők és közalkalmazottak megtartása és a munkamorál jobbá tétele érdekében biztosítani kell részükre azokat a juttatásokat, amelyek eddig is megillették őket. 2. Dologi kiadások tervezése A normatívák lényeges csökkenése a feladatellátás színvonalának várható romlásával jár. Ennek ellenére a nehezebb gazdasági körülmények között is törekedni kell a működtetés egyensúlyának fenntartására 2010. évben is. A bevételek elmaradása, a gazdálkodáshoz kapcsolódó ÁFA törvény módosulása (az adókulcsok változása 20%-ról 25%-ra illetve 18%-ra) a kiadási lehetőségeket korlátozza. Ezért a dologi kiadásokon belül az ésszerű takarékosság követelményének érvényesítése céljából felül kell vizsgálni az egyes kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy a megtervezett előirányzat a megfelelő helyekre koncentrálódjon. A realizálható források függvényében biztosítani kell a hivatal, az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek zavartalan működését. Többletfeladat csak a saját bevételek terhére vállalható. Az önkormányzat anyagi helyzetére tekintettel prioritása van a működtetés területén is azoknak a pályázatoknak, amelyekhez önerő biztosítása nem szükséges. Az intézmény 2010. évi költségvetése csökkenő állami támogatással és az azt legfeljebb 2009. évi költségvetés szintre kiegészítő önkormányzati támogatással tervezhető. Az egészségügyi intézmények finanszírozása 2009. III. negyedévben megváltozott. Az új finanszírozási rendszer az OEP támogatás csökkenését eredményezi. A 2010. évi költségvetésben az intézmény a működtetés vonatkozásában a 2009. évi önkormányzati támogatással számolhat. 3. Támogatások, pénzeszköz átadások Függetlenül attól, hogy a támogatási célok nem jelentenek az önkormányzat számára kötelező feladatot, meg kell tartani azokat a támogatási formákat amelyek immár hagyományosak, a
lokálpatrióta program részévé váltak, közösségi célt szolgálnak és a település lakói körében elismertek. E támogatási formák személyes kapcsolatot biztosítanak az önkormányzat és a támogatott között, az odafigyelés fontos eszközévé vált. 4. Ellátottak pénzbeli juttatása A szociális ellátásokat érintő forrásmérséklést az időskorúak nappali ellátásánál a feladat szűkítésével (a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak az önkormányzat kötelező feladatai közül, az étkeztetésének az idősek nappali ellátásából történő kikerülésével) indokolják. Megszűnt a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idős korúak nappali intézményi ellátása után az önkormányzatot megillető normatív állami támogatás. Helyükbe egy új normatíva lép, az ún. „otthonközeli ellátás” után járó állami támogatás. Ennek összege 221 450 Ft/fő. Ennek ellenére a szociális gondoskodás továbbra is kiemelt feladata kell, hogy maradjon az Önkormányzatnak. A pénzügyi teljesítési adatok azt mutatják, hogy elegendő az a költségvetési előirányzat, amelyet a Képviselő-testület eddig évenként jóváhagyott. A tapasztalatok alapján az alábbi szociális ellátásokat veszik igénybe: • az aktív korúak ellátására biztosított rendelkezésre állási támogatást vagy a rendszeres szociális segélyt • az ápolási díjat • a lakásfenntartási támogatást • az átmeneti segélyt • a közgyógyellátást • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. kevesebben, de igénybe veszik • az időskorúak járadékát • a temetési segélyt és a szülési segélyt. 5. Felhalmozási kiadások tervezése a.) Fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségek - Tekintettel arra, hogy számos beruházási feladathoz a pénzügyi fedezetet pályázati forrásokból kívánjuk megoldani, tehát biztosítani kell a költségvetésben egy nagyobb összeget – a céltartalékok között – az önkormányzat pályázataihoz benyújtandó pályázati saját erő fedezetére. A pályázatokhoz kapcsolódó saját források vonatkozásában kiemelt szempontként jelöljük meg, hogy olyan pályázatokon indulunk, melyek a tervben megjelölt célokat segítik és az elnyerhető támogatási arány legalább a megvalósítandó projekt értékének 60%-át eléri. - Fejlesztési tervek kialakításához elsődleges cél: folyamatban lévő beruházások, fejlesztések befejezése - „Piller gödör” rehabilitációja - nyertes pályázat esetén IKSZT megvalósítása önerő biztosítása a pályázatokhoz - IKSZT - csónakkikötő pihenőház - járdák felújítása - kerékpárút - Rákóczi utca vízelvezetése, stb.
Gondoskodni kell az önkormányzati ingatlanok, elsősorban középületek tervszerű állagmegóvásáról. Tervezni kell a mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási projektre az önrész átadást, amely nem az önkormányzat beruházásaként valósul meg, de az önkormányzatnak is szerepe van a fejlesztés megvalósításában. Új beruházás csak akkor indítható, ha a beruházási forrás rendelkezésre áll. A felhalmozási kiadások tervezésénél is a dologi kiadásoknál leírt takarékossági, rangsorolási szempontokat kell érvényesíteni. 6. Területfejlesztési feladatok A költségvetési koncepció összeállításánál figyelembe kell vennünk a képviselőtestület által korábban vállalt feladatokat, kötelezettségeket. - Társulások: Jelenleg tagként jelen vagyunk a következő társulásokba: • Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás • Beled Körjegyzőség • Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület • Társulási tanács Beled /oktatási/ • Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása • Kapuvár-Beledi Kistérség Fejlesztési Tanácsa • Egyesített Szociális Központ Beled (Házi gondozás, Szociális étkeztetés, Családi napközi) • Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás • Rába Szövetség A 2010. évi tagdíjak összegét legalább a tavalyi szinten kívánjuk megtervezni. - Környezetvédelem • virágosítás • parkosítás • szelektív szemétszállítási program • energia hatékonyságot növelő fejlesztések világításkorszerűsítés) • vízelvezető rendszer karbantartása, felújítása
(fűtéskorszerűsítés,
- Közoktatás-i feladatainkat továbbra is társulás formájában látjuk el Az önkormányzat több év óta részese az országos felsőoktatási ösztöndíj programnak. A következő évben is csatlakozik ehhez a diáktámogatási rendszerhez, tehát részt vesz a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj és az Arany János tehetséggondozó programokban. Az önkormányzatot terhelő kifizetések fedezetét tervezni kell a 2010. évi költségvetésben. - Sportfeladatok A helyi sportfeladatok – nem kötelezően ellátandó feladatok ugyan – de a sportolni vágyók igényeinek kielégítésére és a színvonalasabb ellátása érdekében az önkormányzat a korábbi évekhez hasonlóan és anyagi lehetőségeinkhez mérten támogatást nyújt a sporttal foglalkozó helyi szervezetek támogatására anyagi lehetőségeink függvényében figyelembe véve a Sportfejlesztési koncepcióban és a Sportrendeletben foglaltakat.
- Kulturális feladataink -
Törekedni kell arra, hogy Rábakecöl község kulturális élete folyamatos bemutatásra kerüljön. Falunap megrendezése Karácsonyi csengőszó Idősek Napjának megrendezése Nemzeti ünnepek Nyugdíjas kirándulás Falukirándulás Ismeretterjesztő előadások Pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása annak érdekében, hogy a kulturális élet minél színesebb legyen
-
Erdélyi kapcsolatok ápolása
- Nemzetközi kapcsolatok - Szociális ellátás - A családsegítő és gyermekjóléti társulásban továbbra is részt veszünk. - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulás útján biztosítjuk - Támogató szolgálat ellátási szerződés alapján működik - A közösségi ellátást beledi székhellyel működő társulásban látjuk el - A családi napközi ellátását is szintén társulásban látjuk el (2 csoportot működtetünk) - Házi gondozást és a szociális étkeztetést a Beleden működő Egyesített Szociális Központon keresztül biztosítjuk. - Egészségügyi feladatok - A Körzeti Védőnői Szolgálatot helyettesítéssel működtetjük. - A Körzeti Háziorvosi Szolgálatot helyettesítéssel működtetjük, de törekedni kell állandó alkalmazott foglalkoztatására vagy vállalkozásba kiadni. - A gyermekorvosi feladatokat Beled körzet látja el. - 2010. évben a jogszabályi kötelezettségnek eleget téve bútorok, IT és orvosi eszközök beszerzését kell megvalósítani pályázati forrásból. - Egyéb feladatok Továbbra is fontos hangsúlyt kell helyezni az olyan mindenkit érintő területekre, mint a községgazdálkodás. Szem előtt kell tartani a letelepedést és munkahelyteremtést ösztönző intézkedéseket. V. Kötvényfelhasználás, hiteltörlesztés Az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, hitelállománnyal nem rendelkezik. Átmeneti forráshiány nem volt. VI. Költségvetési tartalék képzése A bevételi források függvényében tartalékot kell képezni az előre nem látható gazdasági események kezelésére, továbbá pályázati önerő biztosításához. VII. Vagyongazdálkodás
Az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása a feladatellátáshoz szükséges vagyontárgyak működőképes állapotban tartását követeli meg, ezért az önkormányzat fenntartásában működő intézmények elhelyezésére szolgáló, saját tulajdonú ingatlanok állagmegóvását kiemelten kell kezelni. Az erre lehetőséget nyújtó pályázati forrásokat fel kell kutatni és az önrész megléte esetén azokra a pályázatot be kell nyújtani, különösen a nagy összegű beruházások vonatkozásában. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. VIII. Általános szempontok a tervezéshez A 2010. évi költségvetési javaslatnak a 2009. évi előirányzatból kell kiindulnia oly módon, hogy a feladatellátás és annak költségigénye legyen a meghatározó. A kiemelt előirányzatokat úgy kell kialakítani, hogy év közben ne kerüljön sor előirányzat nélküli kötelezettségvállalásra.
A 2007. évi megszorítások, a 2008-as „szigorúság éve” és a 2009. évi gazdasági válság miatt eszközölt elvonások után 2010. évben tovább romlik az önkormányzatok helyzete. A kormány 2010. évi költségvetés tervezete az előző évek során lecsökkentett finanszírozási szintet újabb tizeddel sújtja. A lassan teljesíthetetlen terhek nyomása alatt is törekednünk kell arra, hogy a szolgáltatások és a színvonal jelentős csökkenése nélkül, a szükséges fejlesztési feladatok felvállalása mellett gazdálkodjunk 2010. évben.
Rábakecöl, 2009. november 26.
Tuba Erik Polgármester
