Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása
Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék középtájon belül a DÉL-BARANYAI-DOMBSÁG kistáj területén található. A települést magába foglaló térség főbb természetföldrajzi jellemzői a következőkben foglalhatók össze: A Baranyai-dombság K-i területén elhelyezkedő térség –ÉNy-DK-i irányú törések által befolyásolt– völgyekkel tagolt dombsági terület A domborzata a szerkezeti vonalak mentén, pleisztocén völgybevágódások hatására, pannóniai üledékeken kialakult hordalékkúpos hegylábi felszínből formálódott a mai dombsági térszínné. Az aljzatot az Ó-paleozoikum idő karbon időszakában keletkezett Tiszai mikrolemez alkotja, melynek egyetlen hazai felszínre bukkanása a Geresdi-dombság, vagy Mórágyi-rög. Gránitkőzetei migmatitosodással képződtek, ezek változatai a „rög” délnyugat-északkeleti irányba húzódó, mintegy 20 km széles pásztájának tengelyében fordul elő. Szegélyén gyengén metamorf kőzeteket találunk, melyek a gránit-tömbhöz közeledve közepesen metamorf képződménybe mennek át. A gránitból álló tönkfelszínt löszlepel borítja, melyet tektonikus völgyek szabdalnak. A migmatit test a kréta időszakban, majd később a miocén korban erősen lepusztult. Ott, ahol a lösztakaró is az erózió áldozata lett, felszínre került a gránittest. A közigazgatási terület D-i részén a felső pleisztocénban keletkezett lösz, illetve a vízfolyások mentén a holocénban kialakult öntéshomok a jellemző. A kelet-baranyai település szelíd dombok között húzódik meg. Már a bronzkorban lakott volt, erről előbb a mészbetétes kultúra-, később a kelták szórványleletei tanúskodnak. Első említése 1332-1335 közötti időszakban történt Emon néven, csupán az 1700-as évek első harmadában jelenik meg a Vemen forma. A magyarlakta településre a török elől menekülő szerbek, majd a XVIII. sz. -tól németek telepedtek meg. Magyarok csak a múlt század folyamán érkeztek újból a településre. A Jugoszláviába kitelepült és a Németországba kitelepített németek helyére felvidéki és székely lakosságot telepítettek. Római katolikus temploma műemlékileg védett, orgonáját a pécsi Angster gyár készítette. A település lakosságának jelentős hányada német, így a hagyományok ápolásából is főleg ők veszik ki a részüket. A nagy múlttal bíró helyi csoportok között nehéz olyat találni, amely országos megmérettetésen ne szerepelt volna már az élen. Példamutató a helybéliek összetartása, az ápolt zöldterületek, felújított utak és járdák. A településen negyvenöt vállalkozás működik, az iparűzési adóból jelentős a családi gazdaságok részvétele. A legnagyobb foglalkoztató Véménden a Bóly Rt.
1.) A település jellemző statisztikai adatai A település igazgatási területének megoszlása: Belterület
202.4389 ha/m2
6%
Külterület
2
87 %
2
7%
2
100 %
2770.9317 ha/m
Zártkert
207.7788 ha/m
Összesen:
3181.1494 ha/m
A népességszám változására vonatkozó adatok: A népesség számának alakulása 1970 – 2001 Évszám
Jelenlevő összes népesség
Állandó népessé g
Lakónépessé g
2 285
2 314
2 214
1980
2 100
2 018
1990
1 938
1 824
2001
1 714
1 702
1970
Terület
Népsűrűség
ha
1 km2-re
3 181
53,5
Népesség csökkenés 1970 - 2001 között : 512 fő ( 23,1 %)
A háztartások és a családok adatai Évszám
Háztartások száma
%
100 háztartásra jutó Személy
Foglalkoz-
100 családra jutó Családok száma
Családtag
összes
tatott
15 évesnél fiatalabb gyermek
1970
707
100
1980
649
92
1990
621
2001
600
313
145
670
296
101
77
311
146
606
292
99
73
88
294
125
546
281
92
63
85
284
79
492
295
107
54
Lakó- és lakott épületek adatai: Lakó- és lakott üdülőépület összesen
Szobaszám szerinti megoszlás 1
2
3
4-x
599
24
104
211
260
100 %
4,0
17,4
35,2
43,4
-2-
100 lakásra jutó szoba
343
100 szobára jutó lakó
82
100 lakás közül fürdőszo bás
Lakóháza k száma
82
587
Lakó- és lakott épületek építési év szerinti megoszlása Összesen
599 100 %
Építési év 1919 előtt
19201944
19451959
19601969
19701979
19801989
19902001
199
182
19
55
69
53
22
33,2
30,4
3,2
9,2
11,5
8,8
3,7
2.) A településszerkezet jellemzői: A település a Mohács- Pécsvárad közötti 5606 sz. összekötő főút mentén fekszik. A főút mintegy 2,0 km. hosszan szeli át a belterületet. A község Pécsváradtól ( 6.számú főúttól) mintegy 20,0 km-re, Mohácstól pedig mintegy 15,0 km –re van. A község igazgatási területe 3182 ha. Az igazgatási terület közepén elhelyezkedő belterület 203 ha nagyságú. Az igazgatási terület északi részét erdő borítja, amely a tervezett SzekszárdGeresdi Tájvédelmi Körzetbe tartozik, védetté nyilvánítása folyamatban van. A zártkerti területek (az igazgatási terület kb.7 % –a ) a település nyugati részén helyezkednek el. A települést érinti a Pécs-Bátaszéki vasútvonal, amely azonban évek óta üzemen kívül van. A település központja a Kossuth L.- Zrínyi M.- Petőfi S. utcák csomópontja környékén alakult ki. Területét kisvárosias építési övezetbe soroltuk. A lakóterület jelentős része falusias jellegű. Kertvárosias lakóterület a településközponttól nyugatra, a főutca és a felhagyott vasútvonal közötti területen, az utóbbi két évtizedben alakult ki. A lakóterület bővítését ezen a területen tervezzük. A főutcától keletre a Palotabozsoki patak vonaláig terjedő lakóterületi egységek erózió által veszélyeztettek, ezért ezen a területen lakóterületi fejlesztést nem tervezünk. Mezőgazdasági üzemi létesítmények a Bóly Rt. szarvasmarha telepe, a lakóterület közvetlen közelében, valamint az igazgatási terület nyugati szélén levő Trefort- pusztai sertés- és baromfitelep. 3.) Fejlesztési feladatok, célkitűzések - A jelenlegi népesség megtartása - Új munkahelyek létesítésének elősegítése, - A meglevő természeti és művi értékek, a védelemre javasolt épületek, a településszerkezet és falukép megőrzése - A tárgyi és természeti környezet védelme, a zöldterületi rendszer továbbfejlesztése - Az üdülés-idegenforgalom, a falusi turizmus fejlesztése - A közműellátás színvonalának növelése, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Fenti célkitűzések megvalósítását elősegíthetik az országos úthálózat - fejlesztés települést érintő elhatározásai. Ennek leglényegesebb eleme az M6 jelű autópálya megépítése, a településtől délre. Az autópálya megépítésével egy időben megépül az 5606 sz. összekötő út belterületet elkerülő szakasza is. Az autópálya csomópontjának közelsége vállalkozói tőkét vonzhat a térségbe. Ezt figyelembe véve jelentős nagyságú gazdasági célú területet jelöltünk ki a település déli részén, amely szükség esetén tovább bővíthető. A lakóterület fejlesztésére a meglevő kertvárosias lakóterület déli irányú fejlesztését javasoljuk.
-3-
4.) Az Országos és a megyei településrendezési terv települést érintő elhatározásai 4.1. Országos ökológiai hálózat övezete Az OTrT kijelölése alapján az övezetbe a település északi erdőterületei tartoznak Baranya megye településrendezési terve a területet az alábbi övezetekre bontja. 4.1.1. Védett természeti terület A település igazgatási területének északi részén levő erdőterület- a szomszédos települések területére is kiterjedően- a Szekszárd-Geresdi Tájvédelmi Körzet részeként került védelem alá. Az övezet területét a településszerkezeti terven és a külterület szabályozási tervén lehatároltuk/ feltüntettük. Az övezetre vonatkozó megyei előírásokat és irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük. 4.1.2, Természeti terület A település dél-keleti részén levő Véméndi- patak egy része „természeti terület” övezetbe sorolt terület. A természeti terület olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, azaz az élőhelyen, illetve a tájban végbemenő folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. Az övezet területét a településszerkezeti terven és a külterület szabályozási tervén lehatároltuk/ feltüntettük. Az övezetre vonatkozó megyei előírásokat és irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük. 4.1.3. Védett természeti terület védőövezete A védőövezet a védett területet délről határolja. Rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák. 4.2. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A település erdőterületeit az OTrT kiváló termőhelyi adottságú övezetbe sorolta. Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 4.3. Tájképvédelmi terület A védett természeti terület és védőövezete, valamint a település nyugati részén a mezőgazdasági kert területek a „ tájképvédelmi terület” övezetébe tartoznak. A lehatárolás célja a tájkarakter és a történetileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése, valamint a kilátás-rálátás szempontjából kedvező tájképi területek védelme. Az övezet területét a településszerkezeti terven és a külterület szabályozási tervén lehatároltuk/ feltüntettük. Az övezetre vonatkozó megyei előírásokat és irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük. 4.4. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Az OTrT a település teljes igazgatási területét az övezetbe sorolta. A területre vonatkozó megyei irányelvek - Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágya – felhasználású mező- és erdőgazdálkodás folytatható. - Az övezetben levő településeken a lehető leghamarabb szennyvízcsatornát kell építeni. - A tisztított szennyvizeknek a vízgyűjtő területről való kivezetéséről gondoskodni kell.
-4-
-
A vízgyűjtő területre kívülről – a regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna- hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével – szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni. Az övezetre vonatkozó megyei irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük
4.5. Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület A kijelölt terület nagyrészt a szomszédos Palotabozsok igazgatási területére esik, a település igazgatási területének kis részét, a peremterületeket érinti, amely jelentős mértékben a tervezett autópálya védőterületén van. Fentiek miatt a terület térségi hulladéklerakó elhelyezésére nem javasolható. 4.6. Csúszásveszélyes terület A belterület keleti részén a Palotabozsoki vízfolyáshoz kötődően található felszínmozgással potenciálisan veszélyeztetett lejtős térszín. Ezeken a területeken jellemzően talaj-, sár- és iszapfolyás fordulhat elő. A területen történő építési tevékenységet korlátoztuk ( be nem építhető telekrészek kijelölése), illetve feltételhez kötöttük ( az engedélyezés feltétele a mérnökgeológiai és talajmechanikai szakvélemény elkészítése). 4.7. Vízeróziónak kitett terület Az övezetbe a víz által előidézett talajpusztulás területei tartoznak, ahol a csapadék – és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása következtében tényleges vagy potenciális erózióveszély áll fenn. Az erózióveszélyes területek nagyrészt azonosak a csúszásveszélyes területekkel. A külterületen a mezőgazdasági utak mentén védőfásítást írtunk elő. 4.8. Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület A település a IV. polgári védelmi övezetbe sorolt. Egyéb előírás a települést nem érinti. 5.) Területfelhasználás 5.1. Beépítésre szánt területek a.)Lakóterület A lakóterületeket falusias és kertvárosias területfelhasználási kategóriába soroltuk. A területegységek kialakultak. Lakóterületi fejlesztést a település dél-nyugati részén, a kertvárosias lakóterület bővítésével javaslunk. A tervezett úthálózat lehetővé teszi a lakóterület fokozatos, az igényekhez igazodó fejlesztését, bővítését. A kialakult „fésűs” beépítési mód és telekstruktúra védelemre méltó. A település keleti részén levő lakóterület továbbfejlesztését a kedvezőtlen domborzati viszonyok és erózió veszély miatt nem javasoljuk. A település központi részén a módosítás során a településközpont vegyes építési övezetet kisvárosias építési övezetre módosítottuk. A területen az intézményfejlesztésen kívül lehetővé tesszük, sűrűbb, ”kisvárosias” jellegű beépítés kialakulását is. A területen levő zavaró hatású üzemi épületeket, illetve tevékenységet fokozatosan más területekre kell áthelyezni. Az iskolai sportterület bővítése szükséges. A bővítés nyugati irányba a tömbbelső területén tervezett közpark kialakításával együtt valósítható meg.
-5-
c.) Gazdasági övezet A meglevő és megmaradó gazdasági területek közül a Bóly Rt. üzemi területe közvetlenül a lakóterület közelében van, ezért védősáv létesítésével és egyéb környezetvédelmi intézkedésekkel kell a lakóövezetet védeni. A Trefort – puszta továbbra is mezőgazdasági üzemi terület marad, a megszűnő szennyvízkezelő telep helyén a terület bővíthető. Fejlesztési területet a település nyugati- az 5606 sz. úttól délre eső területen-, illetve a déli részén, a tervezett autópálya –csomópont közelében jelöltünk ki. Ez utóbbi terület a szükséges mértékig tovább bővíthető. -
d.) Különleges területek A temetők közül a szerb temető területe kegyeleti park, a Zrínyi utcai temető környezetében védősávot jelöltünk ki. A sportterület jelenlegi helyén megfelelő, szükség esetén területe bővíthető. A présházak – pincék övezete idegenforgalmat is vonzó terület lehet. 5.2. Beépítésre nem szánt területek a.)Mezőgazdasági terület A külterület és a zártkert területének megoszlása művelési ágak szerint ( ha/m2 ): Művelési ág Szántó
belterület
külterület
zártkert
6.5267
1532.6113
158.7594
1697.8974
53,3
0.3485
19.8262
20.1747
0,6
15.5164
15.5164
0,5
Szőlő Kert
összesen
%
Gyümölcsös
0.2048
1.3825
1.0959
2.6832
0,1
Erdő
0.4289
1011.6325
1.2651
1013.3265
31,9
Gyep (rét, legelő)
1.9239
57.9283
3.1245
62.9767
2,0
Kivett terület
193.3546
167.0286
8.1913
368.5745
11,6
Összesen:
202.4389
2770.9317
207.7788
3181.1494
100,0
Nádas Halastó
Az erdő és a szántó területek az igazgatási terület több mint 85 %-át teszik ki. Feltűnően kevés a szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág, az u.n. zártkerti terület 76 %-a is szántó terület. b.) Zöldterületek Kevés közpark van a település területén, ezért javasoljuk a közhasználatú zöldterületek növelését. Kisebb közpark létesítését javasoljuk a Szabadság téren, jelentősebb nagyságú közparkot az iskolától nyugatra levő tömbbelsőben terveztünk. c.) Erdőterületek A meglevő erdőterületek kismértékű növelésére ad javaslatot a terv. Az erdőterületek jelentős részére kiterjed a Szekszárd - Geresdi Tájvédelmi Körzet területe. A Natura 2000 keretében védendő területek kiterjedése lényegében azonos a természetvédelmi területtel. d.) Közlekedési területek A közlekedési hálózat lényeges fejlesztése várható az elkövetkező években. A tervezett M-6 autópálya nyomvonala a település déli határán halad, csomópontja a belterülettől délnyugatra tervezett.
-6-
Az autópályával együtt épül meg az 5606 sz. összekötő út települést elkerülő szakasza is, amely a szomszédos Palotabozsok belterületét is elkerüli. Az elkerülő útról a település középvonalában terveztük a bekötő utat. A déli területen tervezett és Palotabozsokkal együtt megvalósítandó „ipari park” kiépítése esetén szükséges lesz a területet feltáró, az autópályával párhuzamos vonalvezetésű ipari út kiépítése is. A belső úthálózat bővítésére a belterületi tartalék lakó- és gazdasági területek felhasználása esetén lesz szükség. A tartalék területek feltárását szolgálja a belterület nyugati határán vezetett gyűjtőút. Távlatban a ma is üzemen kívül levő vasútvonal felszámolása várható, ezért területét a tervezett utak nyomvonalának kialakítására, kerékpárút építésére, illetve erdő telepítését javasoljuk Amennyiben az egyes útszakaszok megépítésére a vasútvonal végleges megszűntetése előtt lenne szükség, az útszakaszt a vasútvonallal párhuzamos területsávban lehet megépíteni. e.)Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkolkodási területbe a Véméndi patak, a Palotabozsoki vízfolyás, a Bozsoki patak a tavak és a Vízmű létesítményeinek területei tartoznak. f.) Természetközeli területek A rét, legelő művelési ágba tartozó területeket korlátozott használatú természetközeli övezetbe soroltuk. 6.) Infrastruktúra hálózatok 6.1. Közlekedésfejlesztési javaslat A várható forgalom előrebecslése A gyorsforgalmi úthálózat megvalósításáig a tervezési területen más I. és II. rendű úthálózat fejlesztés sem várható. Emiatt a térségben lényeges forgalom átrendeződésre nem kell számítani. Az úthálózaton a forgalomnagyság növekedése a motorizáció terjedésével arányosan várható, a forgalom fejlődési szorzók alkalmazásával becsült forgalomnagyságokat a táblázat tartalmazza. Út
ÁNF ( E/nap)
5606. sz. út (0-17900 sz. között) 5606. sz. út (17900-33240 sz. között)
2400 1500
Nehéz tgj. forgalom (j/nap) 240 150
Az utak forgalmi kapacitásához távlatban is a 2x1 forgalmi sáv elegendő. A gyorsforgalmi út megvalósulása után az 5606. sz. útra Véménd és Palotabozsok közé tervezett csomópont miatt az 5606. sz. út forgalmának az előrebecsültnél nagyobb további növekedése várható. Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése Közúti közlekedés A település térségét az M-6 gyorsforgalmi út Szekszárd és Bóly közötti szakasza érinti. A gyorsforgalmi út engedélyezési terveinek készítése jelenleg folyik, a nyomvonal a térségben Véménd és Palotabozsok között halad át. A gyorsforgalmi út és az 5606. sz. összekötő út csomópontján keresztül a gyorsforgalmi út jól elérhető lesz, ezáltal a település regionális közúti közlekedési kapcsolatai jelentősen javulnak. A közúthálózati és területrendezési tervekben szereplő időben is később megvalósuló M-9 és M-65 gyorsforgalmi utaknak a település térségére csak kisebb hatása lesz. -7-
Várhatóan a gyorsforgalmi út csomópontja miatt az 5606. sz. út forgalmi terhelése megnő, emiatt elkerülő út építését javasoljuk. A tervezett nyomvonal Palotabozsok és Véménd településeket egyaránt délnyugatról kerüli meg, a települések között (a gyorsforgalmi úti csomópontnál) és a települések másik végénél csatlakozik a jelenlegi nyomvonalhoz. Az elkerülő utat a gyorsforgalmi út terveivel párhuzamosan az UNITEF Rt. elkészítette. A mellékúthálózat elemei közül a térségbe tervezett fejlesztés, az Erdősmecske – Ófalu - Cikó és a Hímesháza – Görcsönydoboka összeköttetés megvalósítása Véménd számára csak kis jelentőséggel bír. A Véménd és Palotabozsoktól Bátaszékig tervezett út a legközelebbi város felé (igaz a szomszédos Tolna megye városa felé) teremt kapcsolatot. Vasúti közlekedés A település rendelkezik vasúti megállóhellyel, de a vonalszakaszon szünetel a menetrendszerű vasúti közlekedés. A vasútvonal távlatban nem marad MÁV üzemeltetésben. A Pécsvárad – Bátaszék vonalszakasz vonalvezetése, alépítménye felújítás esetén sem tudja biztosítani az OVSZ paramétereinek megfelelő mellékvonal kialakítását. A Baranya Megyei Területrendezési terv szerint a vasútvonal megszűntnek tekinthető, helyére a terv regionális kerékpárút építését javasolja. A település belső úthálózata A meglévő úthálózat lényeges megváltoztatását nem tervezzük. Az elkerülő út és a település közötti kapcsolat és a településtől nyugatra beépítésre tervezett területek feltárása érdekében új utat javasolunk. Az út kategóriája külterületen külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.), belterületen mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.). Az új kiszolgáló utakat a terület felhasználási tervvel összhangban tervezzük. A tervezett utak javasolt keresztmetszeti kialakítását a mintakeresztszelvények tervlapon ábrázoltuk. Tömegközlekedés – autóbusz közlekedés A település autóbusz közlekedéssel való ellátottsága megfelelő. – vasúti közlekedés A település életében a megszűntnek tekinthető vasútvonalnak a személyszállításban nincs szerepe, de a vonatpótló autóbuszok megszűnése esetén a járatokat VOLÁN autóbuszjáratokkal pótolni kell. – kerékpár közlekedés A Baranya Megyei területrendezési tervben szerepel egy kistérségi kapcsolatokat biztosító, a térségen áthaladó kerékpárút, Pécsvárad – Palotabozsok – Báta – Dunaparti kerékpárút nyomvonalon. A nyomvonal az 5606. sz. utat követi, egyes szakaszai rákerülnek a vasútvonal nyomvonalára. A térség mellett tőle keletre halad egy nagytérségi kerékpárút a Dunaparton. Közlekedési területek kategóriái Út
Kategória
Közlekedési terület szélessége
jelenleg KÖu-1
5606. sz. út új nyomvonala
távlatban külterületi mellékút,
tervezett
összekötő út
összekötő
(K.V.C.)
-8-
30 m
Út
Kategória
Közlekedési terület szélessége
jelenleg
távlatban
út KÖu-2
5606. sz. út új nyomvonala és
külterületi mellékút,
a település közötti út
bekötőút (K.VI.C.)
16 m
Mohács – Som-berek Pécsvárad ö. út (5606. sz. út) jelenlegi nyom-vonala
KÖu-3
külterületi mellékút,
külterületi mellékút,
összekötő út (K.V.C.)
bekötőút (K.VI.C.)
Zártkerti és mezőgazdasági
külterületi egyéb út
utak
(K.VIII.B.-D.)
meglévő (14-22 m)
16 m
külterületi egyéb út (K.VIII.B.-D.)
külterületi egyéb út
meglévő
(K.VIII.B.-D.)
(4-12 m)
szélesítésben min 10 m KÖu-4
Kossuth L. utca, Szabadság
belterületi mellékút,
belterületi mellékút, gyűjtőút
meglévő
tér,
gyűjtőút
(B.V.c.C.)
(12-50 m)
Zrínyi M. utca
(B.V.c.C.)
belterületi mellékút, gyűjtőút
Új bekötőút belterületi
(B.V.c.C.)
16 m
szakasza KÖu-5
belterületi kiszolgáló út
14-20 m
(B.VI.d.B.-D.) belterületi kiszolgáló út belterületi kiszolgáló út
(B.VI.d.B.-D.)
(B.VI.d.B.-D.) KÖu-6
meglévő (8-28 m)
(K.IX) (B.IX.)
6,0 m
(B.X.)
4,0 m
Kerékpárut ak KÖu-7 Gyaloguta k KÖk
Vasúti terület
6.2. Közműellátás Vízellátás A Szebényi vízmű kútjainak vizét, egy NÁ 80 mm-es vezetéken keresztül, a Fekedi vízműbe emelik át, ahol a fekedi kút vizével keverik. A kevert víz tárolására, a fekedi vízmű területén -9-
lévő 100 m3-es medence szolgál. Innen emelik a Trefort pusztai 2 x 100 m3-es medencébe a vizet. A település ellátása két magassági zónára oszlik, a község magasabban fekvő részein a hálózati nyomást a Trefort pusztai tároló határozza meg, melynek túlfolyó szintje 269,375 mBf., az alacsonyabban fekvő területek ellátását egy 50 m3-es tároló biztosítja, melynek túlfolyó szintje 226,28 mBf., átfolyásos rendszerű, a Trefort pusztai tárolóból kapja a vizet. A Trefort pusztai tároló a Szebényi vízmű felől is tölthető. A községi hálózat NÁ 80 és 100 mm átmérőjű (egy rövid vezetékszakasz NÁ 50 mm), acél, azbesztcement és KM-PVC anyagú, hossza 9 km. A két zóna határát a mellékelt helyszínrajzon jelöltük. Szennyvízelhelyezés A szennyvízelhelyezés megoldására elvi vízjogi engedélyterv készült 2003-ban, a tervet Dr. Stehlik József készítette. A tervezés az a szándék alapján indult el, mely szerint Véménd – Szebény – Feked község és a Véménd területén működő sajtüzem jelenlegi tulajdonosa (Wemender Kft.) közös beruházásban kívánja megoldani a települések és üzem szennyvízelhelyezését. Az elvi vízjogi engedélyterv két változatot vizsgált, a szippantással összegyűjtött szennyvizek előtisztítás után történő nyárfás talajbiológiai tisztítását, illetve a közüzemi csatorna kiépítését és a szennyvizek Palotabozsokra vezetését, ahol a meglévő csatornán keresztül a szabad kapacitással rendelkező, biológiai tisztítást biztosító szennyvíztelepre kerülnének. A változatok közül a Beruházók a nyárfás talajbiológiai tisztítás mellett döntöttek, melynek vízjogi létesítései tervét jelenleg az ENVIROTECH készíti. Az elvi vízjogi engedélyterv szerint, a község éves vízfogyasztása 48 410 m3/év, melyből 8400 m3/év mennyiség kerül szippantásra és a települési folyékony hulladék lerakóban elhelyezésre (Trefort puszta) Ez a szennyvizek kb 17 %-nak a szakszerű elhelyezését jelenti, azaz a szennyvizek elhelyezésére az a következtetés vonható le, hogy jelentős része jelenleg szakszerűtlenül történik. A tervezett nyárfás szennyvízelhelyezés az ingatlanok részére, a zárt tárolóban történő szennyvízelhelyezés megteremtését feltételezi, ahonnan az Önkormányzat szervezésében, szippantással kerülnek a szennyvizek a nyárfás tisztító telepre. Az egyedi szennyvízelhelyezés a jövőben csak tisztítással történhet. (Pl. oldómedence + szikkasztás.) Felszíni vízelvezetés, vízrendezés Véménd részben a Véménd – Bári - vízfolyás Palotabozsoki - mellékágának, részben a Horpács-patak vízgyűjtőjének területén helyezkedik el. Mindkét vízfolyás a Kelet-Baranyai Vizitársulat kezelésben van. (Mohács, Kossuth L. u.43.) A Palotabozsoki- mellékág, hossza 13 km, kiépítési vízhozama Q 10%. A Horpács-patak hossza 9,87 km, vízjogi engedélyes tervvel nem rendelkezik. A település domborzati viszonyára jellemző, hogy a község nyugati oldalán enyhén lankás domboldalak találhatók, míg a község északkeleti fele, a vízfolyás mindkét oldalán igen meredek, vízmosásokkal szabdalt. Beépítési feltételek: A domborzati viszonyokból adódóan a település nyugati részén a beépítés szokásos utcai árokhálózattal megoldható. A település keleti felén, a vízfolyás völgyében a beépítés csak igen költséges módon a terület feltöltése mellett javasolt, szabadon hagyva a vízfolyás melletti 6 m-es parti sávot. A Munkácsy Mihály utcától északra eső terület csapadékvizeinek elvezetése horhosban kialakított burkolt, energiatörőkkel ellátott árkon keresztül történik az Arany János utcáig, azonban innen a továbbvezetése nem megoldott. A befogadó Palotabozsoki mellékág
- 10 -
elhanyagolt, feliszapolódott és erősen benőtt, az engedélyezett állapothoz képest korlátozott vízszállító-képességű. Általánosságban megállapítható, hogy a település keleti részén a beépítés csak igen költséges módon, a vízmosások megkötésével, támfalakkal, burkolt övárkokkal, hordalékfogókkal valósítható meg. A községben az útárok hálózat csak részben kiépített, néhol burkolattal ellátott. Egységes útárok hálózat kiépítése javasolt. A rendezési terv készítése során figyelembeveendő rendelkezések
A terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység, melyet a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak betartásával. A településrendezési terv készítése során figyelembe kell venni a 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló rendelkezéseket. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál pedig a 120/1999.(VIII.6.) Korm. rendeletet kell figyelembe venni. Gázellátás A település délnyugati határát érinti a Palotabozsok felől érkező, Trefort pusztára menő ø110 KPE P10 nagyközép-nyomású vezeték, amely Feked gázellátását is biztosítja. A települést ellátó gázvezeték ebből ágazik el a gázfogadó állomásra és innen csatlakozik a belterületi gázellátó hálózathoz. Elektromos energiaellátás. A község elektromos energiaellátása üzemszerűen a Mohácsi 120 kV-os transzformátor állomásból történik. Az állomásban beépített 2x25 MVA transzformátor teljesítményben számottevő a kapacitás tartalék. E transzformátor állomás 20 kV-os gyűjtősínjéről indulnak a térséget ellátó 20 kV-os szabadvezetékek. Üzemzavar és tervezett üzemszünet esetén tartalék táppontot a Komlói 120 kV-os transzformátor állomás jelent. A 20 kV-os elosztóvezeték, mely Véménd községet is ellátja, a Mohácsi 120 kV-os állomásból induló „Somberek” megnevezésű, nagy üzembiztonságú szabadvezeték. E vezeték a térség további 20 kV-os vezetékeivel a 90-es évektől folyamatosan átépítésre került. Az új tartószerkezetek és növelt keresztmetszetű vezetékek számottevően javították az üzembiztonságot a térségben. A folyamatosan végzett fejlesztések keretében távműködtetett oszlopkapcsolók beépítése, rövid szakaszokon összekötő vezetékek létesítése, valamint 20 kV-os szigetelő cserék további üzemirányítási és üzembiztonsági előnyöket jelentenek. Tekintettel arra, hogy a 20 kV-os vezeték a községet ellátó transzformátor állomásokat táplálja, részben belterületen halad. Biztonsági övezete és a fokozott biztonsággal szerelés megfelel a szabványok előírásainak. A közép / kisfeszültségű transzformátor állomások vasoszlopos /VOTR/ és vasbetonoszlopos /OTR/ állomások, állaguk jó. A közelmúltban Véménd főterén egy földre telepített, korszerű JUNIOR típusú, 630 kVA teljesítményű állomás került üzembe. Jövőbeni
- 11 -
esetleges többlet energiaigény 1-1 db. transzformátor állomás besűrítéssel, vagy nagyobb teljesítményű transzformátorral kielégíthető. A kisfeszültségű elosztóhálózat szabadvezeték, 20 % részarányban szigetelt szabadvezeték. A szabadvezetékes hálózat típus az időjárási behatásokra kevésbé ellenálló. Több év óta a kisfeszültségű hálózatokon végzett beavatkozások, fejlesztések eredménye a szigetelt szabadvezetékes /légkábeles/ hálózat építése. E műszaki megoldás nagyságrenddel javítja az áramszolgáltatás üzembiztonságát. Az átépítések során a fa oszlop tartószerkezeteket a nagyobb teherbírású vasbeton oszlopokra cserélik, mely típus részaránya a községben már több mint 90 %. A közvilágítási hálózat a kisfeszültségű hálózat része, a lámpatestek a hálózat oszlopaira szereltek a közvilágítási áramvezetővel együtt. A közelmúltban végrehajtott közvilágítás korszerűsítési program során energiatakarékos armatúrák elhelyezésével csökkent az energiafogyasztás és javult a fényhasznosítás. Az üzembiztos közvilágítás növeli a lakók biztonságérzetét és javítja a közlekedés feltételeit. Hírközlés A vezetékes távbeszélő hálózatot a MATÁV Rt. üzemelteti. A hálózat a községben teljes körűen kiépített, esetleges új előfizetői igényekre szabad kapacitás rendelkezésre áll. A prognosztizált fejlesztéseknél és a meglévő előfizetői körnél egyaránt fokozódó igényként kell biztosítani az ISDN, nagy sebességű fax és kép, valamint adatátvitel lehetőségét. A MATÁV Rt. a vizsgálat időszakában is tájékoztatásokat tart a legújabb szolgáltatási lehetőségekről. Mindezek mellett az előfizetők számának jövőbeni változását nagyban befolyásolja a mobil távbeszélő üzletággal kialakuló piaci verseny. A mobil távbeszélő forgalmazás lehetősége a község teljes területén a Westel és a Pannon GSM szolgáltatók esetében megfelelőnek mondható. Ezen belül a község domborzati viszonya miatt nem egyenletes a térerő. Átjátszó torony jelen ideig a község közigazgatási területén 2 helyen épült. E szakterület fontosságát hangsúlyozza, hogy a telefónia mellett folyamatosan tovább bővülnek a mobil szolgáltatások és erősödik a piaci verseny a vezetékes hírközlés szolgáltatóival. A mikrohullámú országos rendszer a községet nem érinti, így optikai átláthatóság szempontjából korlátozás nincs érvényben. A kábeltelevíziós rendszer alapja a községben 90 %-ban kiépített hálózat, mely felfűzött rendszerű. Ennek tulajdonosa az Önkormányzat, üzemeltetője véméndi magán vállalkozás. A kiépített hálózaton 320 az előfizetők száma, akik egységesen 20 csatorna műsorából választhatnak. Ezen belül megoldott a számítógéppel szerkesztett közlemények sugárzása.
Véménd, 2009. június 12.
……………………………………… Váradi János polgármester
…………………………………… dr. Réder Rudolf jegyző
- 12 -
