2009

4. napirendi pont

Megtárgyalják: a közgyőlés bizottságai

01/1028/2009. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Közgyőlés elnökének elıterjesztése a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat gazdasági és humán programjának aktualizálása tárgyában

Tisztelt Közgyőlés! Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése szerint kidolgozta és a 19/2007.(III.2.) KHval elfogadta, majd a 194/2008.(XII.19.) KH-val aktualizálta a tevékenysége alapjául szolgáló gazdasági és humán programját, amely a 2007 és 2010 közötti idıszakra meghatározza a megvalósítandó fıbb feladatokat és rögzíti a mőködés alapelveit. Az önkormányzati hivatal osztályai és szakreferensei által összeállított részanyagok alapján készült, mellékelt elıterjesztés egységes szerkezetben rögzíti az elfogadott programot, annak eddigi végrehajtását és az elfogadása óta eltelt idıszak fontosabb változásait. A tartalomban bekövetkezett változásokat vastagított betővel, a már végrehajtott feladatokat dılt betővel, továbbá a programban nem szereplı, de elvégzett feladatokat dılt vastag betővel jeleztük, valamint a már nem aktuális részek törlésre kerültek a programból. Összefoglalva megállapítható, hogy a változó jogi és pénzügyi környezetre figyelemmel folyik a program gyakorlati megvalósítása, a konkrét döntésekkel történı végrehajtása. Határozati javaslat Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyőlése elfogadja a Gyır-MosonSopron Megyei Önkormányzat 2007-2010. közötti idıszakra szóló gazdasági és humán programjának aktualizálása tárgyában készített elıterjesztést. Határidı: Felelıs:

2009. november 27. dr. Szakács Imre, a közgyőlés elnöke

Gyır, 2009. november 6.

dr. Szakács Imre s.k. Az elıterjesztést készítették: a hivatal osztályai az Intézményfelügyeleti Osztály koordinálásával

Szám: 01/1028/2009.

A GYİR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI- ÉS HUMÁN PROGRAMJÁNAK AKTUALIZÁLÁSA

1

A. MEGYEPOLITIKAI ELVEK A megyei közgyőlés helyi önkormányzati testület. Tagjait a választópolgárok közvetlenül pártlistákon és civil szervezetek jelöltjei közül választották meg. A testület elfogadta Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. A közgyőlés által választott bizottságok és tanácsnokok: Pénzügyi és Vagyonkezelı Bizottság Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Nemzetiségi Bizottság Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Bizottság Külkapcsolati és Idegenforgalmi Bizottság Ügyrendi Bizottság Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenırzı Bizottság Idıskorúak tanácsnoka Közbiztonsági- és társadalmi kapcsolatok tanácsnoka A közgyőlés - a területi önkormányzati szerepköre erısítésével, kötelezı feladatai mellett önként vállalt feladatai ellátásával - célul tőzi ki: a lakosság közszolgáltatási színvonalának megırzését és lehetıség szerinti emelését. A megyei önkormányzatnak a közigazgatási rendszerben betöltött szerepe indokolja, hogy a jogilag biztosított hatáskörénél szélesebb - kezdeményezı, területi szemlélettel koordináló, érdekfeltáró és érdekérvényesítı - tevékenységgel segítse elı a középszint stabilitását. Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlése: -

törekszik a kötelezı feladatok magas szintő ellátására, amely az intézmények jó színvonalon való mőködtetését, valamint az ott dolgozó szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését jelenti;

-

kiemelt feladatának tekinti a regionalizmus elınyeinek kihasználása mellett a megye közjogi és politikai súlyának erısítését (több regionális funkciónak a megyében való megtartása, illetve telepítése révén, átgondolt stratégia alapján);

-

stratégiai elgondolások alapján elırelátással, térségi szemlélettel végzi tevékenységét, az igényekbıl kiindulva a lehetıségekhez rugalmasan igazodik, változásra kész és képes mőködést valósít meg az eddigi eredmények megırzésével. A 2004. évi LXXV. törvénnyel módosított, a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait módosította úgy, hogy a kistérségeknek programozási, míg a megyéknek koordinációs szerepet adott. A területrendezési feladatok viszont a 2008. évi L. törvénnyel és a 2004. évi LIX. törvénnyel módosított, az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény erejénél fogva még hangsúlyosabbá váltak (a települési területrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összhangjának biztosítása, az országos területrendezési tervben meghatározott terület felhasználási, természeti, ökológiai és kulturális adottságok/értékek megırzése, illetve az erıforrások védelme stb.);

2

-

a megye térségfejlesztési társulásai tevékenységének szakmai segítésével, a települési önkormányzatokkal való egyenjogúságon alapuló együttmőködés fejlesztésével, a társadalmi-gazdasági életben az innovatív kezdeményezések felkarolásával szélesíti mozgásterét;

-

vállalja a megye fejlesztésében érdekeltek kezdeményezéseinek és tevékenységének összehangolását, a megye érdekeinek nyilvános képviseletét és érvényesítését; Határozottan törekszik - fıként a területfejlesztés és a gazdasági együttmőködés, továbbá a humánkapcsolatok terén - a nemzetközi kapcsolatok tartalmi továbbfejlesztésére;

-

kötelezı feladatai ellátása mellett, s azok veszélyeztetése nélkül, önként vállalt feladataival hozzájárul a lakossági igények, elvárások fokozottabb kielégítéséhez;

-

kiemelt figyelmet fordít a megyében a nemzeti- és etnikai kisebbségi lakosság élet- és munkakörülményeit érintı hátrányok kiegyenlítésére, továbbá a területi hátrányok és az azzal összefüggı társadalmi és szociális egyenlıtlenségek lehetıség szerinti mérséklésére, a megye déli területeinek felzárkóztatására.

Az éves tervezés - a források éves és középtávú bizonytalansága miatt - továbbra is meghatározó a feladatok és eszközök egymás mellé rendelésében, így a gazdasági és humán program az önkormányzat tervezési rendszerében, a tervezés hierarchiájában csak egy elemként jelenhet meg. A megyei önkormányzat területi önkormányzatként való meghatározása megköveteli a koordinációs és együttmőködési tevékenység erısítését. A megye 1996-ban elfogadott komplex fejlesztési koncepciója és az erre épült, késıbb kidolgozott megyei területfejlesztési programjai (hosszútávú fejlesztési koncenpció) összegezik mindazokat, a megye egész területére kiterjedı ágazatfejlesztési elképzeléseket, valamint a megye egyes térségeire készült terveket, amelyek megalapozzák a megye fejlesztési stratégiáját. A megyei fejlesztési koncepció módot ad arra, hogy az egyes kiemelt projektek megvalósítása során a megyei és a régiós területfejlesztési tanácsok, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU-s alapokból/forrásokból hatékony pályázatokkal elnyerhetı források, projektek megvalósítása során a megyei területfejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács és az INTERREG támogatásai összeadódjanak, illetve - a koncepcióhoz való illeszkedésre hivatkozva - a megyei szereplık további hazai és nemzetközi eszközöket pályázzanak meg. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetésével készült el - az Európai Bizottsághoz 2006 decemberében benyújtott - a „Partnerség 2007-13” címmel ellátott Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója és Programja, melynek kidolgozásában a megye kijelölt munkatársai aktívan közremőködtek. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás biztosította forrásszerzési lehetıségek kihasználása a megyei önkormányzatnál fı prioritásként és szakmai feladatként kell hogy érvényesüljön (ideértve a szakmai kapacitás-feltételek biztosítását is). A megyei közgyőlésnek és bizottságainak a humán ágazatok áttekintésére, az ellátandó feladatok meghatározására folyamatosan vissza kell térniük.

3

A gazdasági és humán programban külön kell választani a közgyőlés mandátumához igazodó feladatokat és a további idıszakra is kiható tevékenységeket. Ugyancsak külön kell választani a saját hatáskörben végrehajtható intézkedéseket és a más szervezettekkel vagy szervezeteken keresztül megvalósítható célokat.

B. GAZDASÁGI PROGRAM I. A jelenlegi állapot és a megyei folyamatok értékelése 1. Településszerkezeti és földrajzi adottságbeli változások Területszervezési intézkedéssel 1999. június 30-tól Bakonypéterd és Lázi községekkel bıvült Gyır-Moson-Sopron megye. 2002. október 20-tól pedig további 6 települést csatoltak megyénkhez (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyıfı, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). 2002. évben Kimle község korábbi településrésze, Károlyháza önállóvá vált. Ezeknek a változásoknak a következtében, megyénkben jelenleg 182 önálló település van. Megyénknek jelenleg tizenegy városa van, melyek az alábbiak: Gyır, Sopron, Kapuvár, Csorna, Fertıd, Pannonhalma, Jánossomorja, Fertıszentmiklós, Beled.

Mosonmagyaróvár,

Tét,

Földrajzi változásként érzékelhetı a Szigetköz vízháztartásában bekövetkezett kedvezıtlen változás a Duna elterelésével és a hajózóút megváltoztatásával. Gazdaság-földrajzilag új helyzetet jelent, hogy Magyarország 2004. május 1. napjával csatlakozott az Európai Unióhoz. Gyır-Moson-Sopron megye 1997-tıl része a nyugat-dunántúli tervezési-statisztikai régiónak, 1998-tól pedig az Eurégió West/Nyugat-Pannónia nemzetközi együttmőködésnek Vas, Zala megyék és Burgenland tartománnyal együtt. A Hármas Duna-vidék Eurorégió 2001-ben alakult a szlovák-magyar kapcsolatok erısítése céljából, kiemelten a területfejlesztés, a közlekedés összehangolására és a határon túl élı magyarok anyaországhoz főzıdı kapcsolatainak építésére. Különösen sokat segítettek a kulturális programok, hiszen a kultúra jó összekötı híd az emberek közötti kapcsolatteremtésben. 2. Idegenforgalom Határ menti fekvésénél, közlekedés-földrajzi és térszerkezeti helyzeténél fogva Gyır-MosonSopron megye “kapu-szerepet” tölt be az ország idegenforgalmában. Magyarország beutazó idegenforgalmának több mint egyharmada Gyır-Moson-Sopron megye határátkelıin keresztül érkezik az országba. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozással megvalósult a személyek szabad mozgása a térségben. A forgalom túlnyomó része közúton bonyolódik, a vasút részesedése az utóbbi években folyamatosan és jelentıs mértékben csökkent. A nagy forgalmú idegenforgalmi folyosók megléte és tranzit funkciója mellett a megye idegenforgalmi jelentıségét növelik továbbá a nemzetközi és regionális jelentıségő épített

4

értékei (pl.: Pannonhalmi Fıapátság, mint az UNESCO Világörökség része; fertıdi Esterházy kastély), népi hagyományai, félszáz kastélya és kúriája, illetve kastélyszállója, kulturális rendezvényei (pl. Soproni Ünnepi Hetek, Négy Évszak Fesztivál, Barokk Fesztivál, Fertırákosi Európa Koncertek), természeti értékei (pl. Fertı-tó kultúrtáj Világörökség, FertıHanság Nemzeti Park), az országos vonzerıvel rendelkezı üdülıkörzetei (SopronKıszeghegyalja kiemelt üdülıkörzet és a Szigetköz üdülıkörzet), kerékpározási lehetıségei, a víziturizmust kielégítı folyói és a Fertı-tó, gyógy- és termálfürdıi, bor- és gasztronómiai adottságai, épülı konferenciaközpontjai, növekvı falusi turizmusa, továbbá a még mindig jelentıs bevásárló turizmusa. Annak ellenére, hogy az idegenforgalom fogadásába a települések viszonylag nagy száma kapcsolódik be, a megye idegenforgalmát – mind a fogadókapacitás, mind pedig a vendégforgalom területi eloszlása tekintetében – Gyır és Sopron túlsúlya miatt, alapvetıen kétpólusú területi szerkezet jellemzi. Az említett két város koncentrálja a fogadókapacitás csaknem kétharmadát és az eltöltött vendégéjszakák közel háromnegyedét. Mosonmagyaróvár és a Szigetköz térsége azonban egyre több turistát vonzott az utóbbi években. Általában a megye déli része – a Rábaköz belsı és a Répce-sík külsı perifériája – turisztikailag kevésbé feltárt terület, kisebb volumenő, mozaikosan megjelenı, de sokrétő potenciális adottságokkal és jelentıs tartalékokkal bír a turizmus fejlesztése számára. A szálláshelyek száma nıtt és szélesedett a kínálat, ami a szállodák besorolási kategóriáiban és a szolgáltatások (pl: konferenciaturizmus) körében mutatkozik meg. A Szigetközben és a Fertı-vidéken erısödtek meg a beruházások. A kerékpárút-fejlesztés két szempont egyidejő figyelembe vételével kezelendı, úgy mint a mőszaki-fizikai tényezı, valamint a turisztikai fejlesztés speciális ága. A 2007-ben ismét megnyíló EU pályázati lehetıségek kihasználásával növekedhet az összefüggı kerékpárút-hálózatok létrehozása, illetve a meglévı hálózatelemek összekapcsolása; a nemzeti parkokkal a nyugati határmenti, a Fertı-tó körüli, a szigetközi, a Duna-menti, és a szlovákiai határtérséggel való kerékpárút összekötések kiépítése Fontosnak tartjuk a kerékpárút-építések mellett az alsóbbrendő utak kerékpározhatóvá tételét is, a mellékúthálózat fejlesztési program keretében. Lébény és Mosonszentmiklós között elkészült kerékpárút közvetetten a szigetközi kerékpárhálózatot bıvíti, bekapcsolva abba Mosonszentmiklóst is. Fontosnak tartjuk a kerékpárút-építések mellett az alsóbbrendő utak kerékpározhatóvá tételét is, a mellékúthálózat fejlesztési program keretében. 3. A megye környezeti állapota Az ország egyik legdinamikusabban fejlıdı területén élünk. Ez a viszonylag gyors ütemő fejlıdés – a termelés és fogyasztás területein – egyben a környezet terhelésének növekedésével jár együtt. Érezhetıen romlott a környezet természetes jellege, esztétikai értéke a megyében - különösen a Szigetközben - a Duna elterelése miatt. A környezetromlást többek között az erdıirtások, mezıvédı erdısávok és útmenti fásítások pótlásának elmaradása okozta. A tájsebek láthatóvá váltak, a bányanyitások elszaporodtak. A megye geológiai felépítettsége miatt ez súlyos gondot jelent (fıleg az illegális hulladéklerakók okozhatnak veszélyes szennyezést). A Rába folyó Ausztriából érkezı folyamatos szennyezése miatt veszélyeztetetté válik nem csak a folyó életközössége, hanem a folyó környezetének élıvilága is.

5

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint Magyarországon a klímaváltozás leginkább Gyır-Moson-Sopron megyét érinti, amely többek között meg fog mutatkozni abban, hogy a megváltozott körülményeket nem toleráló fajok degradálódnak. Megyénkben 12 távlati ivóvízbázis és 20 db üzemelı vízbázis található. A hidrogeológiai védıidom kijelölése zajlik. A megye felszíni vízhálózata sőrő, de vízkészleteire nem jellemzı a bıvizőség. A vizeket szennyezı anyagok nagy része könnyen bomló szerves anyag és növényi tápanyag. A szennyezettség csökkenése tapasztalható az ipari és kommunális vízhasználatok drasztikus visszaszorulása miatt, valamint a felsı vízgyőjtı területeken történt beavatkozásoknak köszönhetıen. A kommunális szilárd hulladék szelektív győjtése folytatódik a megyében; 2007-ben sok településen megvalósult, azonban még nem teljes körően. Az illegális hulladéklerakók problémája sajnos a mai napig aktuális kérdés. A nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében az egész megyére kiterjedıen megvalósulhat a teljes körő szelektív hulladékgyőjtési rendszer, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon levı illegális hulladéklerakók felszámolása, a regionális hulladéklerakók építése (összesen 1 db újként átadott: Gyır-Sashegy, 1 db még nem épült meg: Csér, és 1 már korábban meglevı: Jánossomorja), a hulladékgyőjtı udvarok és átrakó állomások létesítése. Elkészült a Nyugat-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Terve, melynek része GyırMoson-Sopron megyei terv is. Az anyag a települési hulladékgazdálkodás helyzetét is értékeli. A települések – a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint - megküldték az általuk elkészített hulladékgazdálkodási tervet a megyei önkormányzatnak. A megyében összesen 23 szennyvíztisztító telep található, melyek tisztítási kapacitása 113 ezer m3/nap. A megye 182 településébıl 141 közel teljes körően kiépített csatornahálózattal rendelkezik. Mind a 11 város rendelkezik csatornahálózattal, 7 városban önálló szennyvíztelep található, 2 pedig más szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik (Pannonhalma, Fertıd). A szennyvíztelepek közül 6 db túlterhelt, ezért ezeknél a kapacitás bıvítésére van szükség. A „Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítás Megvalósulási Program” és az „Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósulási Program” értelmében szükséges a csatornahálózattal nem rendelkezı települések szennyvíz elvezetési és tisztítási problémáinak mielıbbi megoldása. 2006. évben átadásra került Gyırben egy komposztáló üzem és bıvítették, korszerősítették a szennyvíztisztító telepet. A közlekedés környezetromboló hatása felerısödött a TEN IV. európai közlekedési folyosó megyénket terhelı forgalma miatt. Szintén a megyénken halad át a TEN VII. Európai közlekedési folyosó (Duna) is. Biztató, hogy megjelentek a környezetkímélı fuvarozási formák (gördülı országút, konténerterminál, dunai szállítás), amelyek a közutakat némileg mentesítik. A levegı minıségét befolyásoló tényezık: az üzemekbıl és a kommunális főtésbıl eredı káros anyag kibocsátások, a közlekedési légszennyezés és az általános háttérszennyezettség. A földgázhálózat bıvítése és az üzemi energiafelhasználási struktúra változása miatt javult a levegı minısége. A közlekedési légszennyezés - különösen a megye fıúthálózata mentén komoly levegıminıség-romlást okoz, szerepe az összmisszión belül fokozatosan növekszik, a légzési zónában környezet-egészségügyi problémaként jelentkezik.

6

A zajterhelés határérték-túllépése 70%-os a fıutak mentén. Ez is indokolja az elkerülı utak megépítését. Szorgalmazandó továbbá, hang-gátló falak építése a közúti és a vasúti zaj elleni védekezés céljából. A megyében a Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik 3 tájvédelmi körzet. Hat országos jelentıségő természetvédelmi területünk van, (három közülük régebb óta védett, így a Pannonhalmi Arborétum, a Soproni Botanikus Kert, a Nagycenki Hársfasor és három 2006-óta védett terület található, e szerint a Bécsi domb, az Ikva patak menti és a Liget patak menti területek). Két világörökségi helyszínünk van. A helyi jelentıségő védett területek száma közel nyolcvan. A megyében található helyi jelentıségő természeti emlékek száma elérte az 51-et. Ezen kívül számos, a természetvédelmi törvény által védett terület (láp, kunhalom, földvár, forrás) található megyénkben. Általános probléma, hogy a térségben mőködı vállalatok jelentıs része nem ismeri kellıképen a környezettudatos vállalatirányítás koncepcióját, nem alkalmazza a technológiába integrált megelızı környezetvédelem – tisztább termelés – stratégiáját. A megyében a megújuló energiák felhasználásának a részaránya a lehetıségekhez képest alacsony. Ez az arány azonban a szélerımővek engedélyeztetésre beadott kérelmek alapján jelentısen nıhet. A turisták a vízi útvonalainkat az utóbbi években elıszeretettel látogatják, azonban a környezetet kímélı háttér infrastruktúra ( táborozóhely, hulladék győjtés, mellékhelyiség stb.) nem teljes körően megoldott. 4. Az épített környezet A falvak arculatát nagymértékben megváltoztathatja egy-egy üdülıfalu építése. Majdnem minden település a rendezési tervében kijelöl vállalkozói-gazdasági területeket, ami a befektetık fogadását megkönnyítheti. A nagyvárosok és különösen Gyır vonzáskörzetében hatalmas lakóterületek kerülnek kialakításra, melyet az infrastruktúra – kiemelten a közúthálózat - nem követ teljeskörően. A tájban megjelenı ipari csarnokok, szélkerekek telepítésénél a szomszédos települések fejlesztéseinek összehangolása csak részben történik meg. Az országos mőemléki védelem mellett egyre több helyen alkotnak az önkormányzatok helyi értékvédelmi rendeletet, ami lehetıséget ad egy új támogatási rendszer kidolgozására is. A megye két világörökségi területe: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fıapátság és természeti környezete (1996), valamint a Fertı/Neusiedlersee kultúrtáj (2001). A helyszínekre a kezelési terv elkészült. Pannonhalmán megtörtént a védett terület mőemléki jelentıségő területté minısítése. Kiemelt kormányzati támogatást kaptak a Fıapátság új beruházásai és a fertıdi Esterházy-kastély rekonstrukciója. 5. A mőszaki infrastruktúra helyzete A megye fıútjai rossz vonalvezetésőek, keskenyek, az országos átlagot meghaladó mértékő forgalommal terheltek (amelyek összetétele is kedvezıtlen: a tranzit és a kamionok magas aránya miatt). 2007 decembere óta az Európai Unió belsı határává nyilvánított magyarosztrák és magyar-szlovák államhatár megyénkben is bárhol átléphetı. Idıszerő feladat ezért a határ-közeli történelmi utak újjáépítésével és dunai kompok létesítésével sőríteni a közlekedési kapcsolatot a szomszéd országok felé. A megyén belüli közlekedés minıségének és biztonságának javítása érdekében újabb faluközi utak, folyami hidak és különszintő csomópontok kellenének. A megye úthálózatának hossza 1623 km, melynek negyede (396 km) fıút. Az útburkolat állapotáról általában elmondható, hogy nem megfelelı,

7

javításra szorul. (53%-a rossz, 13%-a nem megfelelı, 21% tőrhetı,6% megfelelı és csak 7%a jó). A másodrendő fıutak, összekötı utak és bekötı utak forgalma meghaladja az országos átlagot, ugyanakkor a megyei állami utak burkolatának kiépítettsége elmarad az országos kiépítettséghez képest. Elmondható, hogy az úthálózat forgalma egyre nı, az EU csatlakozás után közel 50%-os forgalomnövekedés figyelhetı meg. Az országos közutak útállapotának egyenetlenségi adatai alapján is nagyon rossz a helyzet a megyei utakon. Országos szinten hátulról a 3. helyen áll a megye az útállapot tekintetében. A fı- és mellékúthálózat fejlesztés elsı 10 éves programjából nagyon kevés valósult meg az elızı ciklusban. Az autópályák, gyorsforgalmi utak mellett szükség van a lassú jármővek közlekedését biztosító párhuzamos utakra. A megyei hidak túlnyomó része 40 tonna teherbírású. A hídkorszerősítések és hídfejlesztések jelentısen javítanák a térség településeinek kapcsolatait, elérhetıségeit. A megyei önkormányzat minden lehetséges fórumon továbbra is támogatja a nyugatdunántúli régió “szélein” áthaladó európai közlekedési folyosók (Helsinki IV.=M1+vasút; Helsinki V.=M7+vasút, Helsinki VII. = Duna) Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területén kiépítendı összekötését, azaz a régió észak-déli közlekedési-gazdasági tengelyének létrehozását. Az M86 jelő gyorsforgalmi út fejlesztéséért régiós és nemzetközi összefogás is született, sürgetve az említett közlekedési folyosó uniós támogatással történı mielıbbi megvalósítását. megvalósítását. A Közlekedésfejlesztési Operatív Programban szereplı közlekedési fejlesztések, nagyprojektek: A Kormány a 1004/2007. (I. 30.) Kormány határozatban döntött a 2007 – 2013 közötti idıszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek (KÖZOP) indikatív listájáról. Ezt követıen az 1063/2007.(VIII.15.) Korm. határozat rögzítette az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) 2008-ban indítható projektjeinek listáját. Ez a lista tartalmazza a Nyugat-dunántúli Régió, ezen belül Gyır-Moson-Sopron megye kiemelt projektjeit is. Az Országgyőlés által 2007. június 18-án elfogadott LXVIII. törvény (autópálya törvény) szerint – többek között - az önálló nyomvonalként, 2x2 sáv kiépítettségre tervezett 86. sz. fıút Szombathely – Csorna, valamint a 85. sz. fıút Csorna – Gyır szakaszait gyorsforgalmi útként (autóútként) kell megvalósítani és forgalomba helyezni A kelet – nyugati irányban a megyetengely szerepét betöltı M85-ös gyorsforgalmi út fejlesztése, elıkészítése az alábbiak szerint alakul: • • • •

Enese elkerülı szakasz kivitelezése folyamatban van (befejezés 2010. év vége) M1 – Enese illetve Enese – Csorna közötti szakasz kiviteli tervek készen vannak (2010. évi kivitelezés indítás) Csorna elkerülı I. ütem (észak-déli elkerülı) engedélyezése folyamatban van Csorna elkerülı II. ütem (déli – nyugati elkerülı) elızetes környezetvédelmi vizsgálat

8

• •

Pereszteg – Sopron kelet kiviteli tervek készen vannak (2010. évi kivitelezés indítás) Sopron kelet – Sopron OH kiviteli tervezés

A KÖZOP programban nem szereplı Csorna – Pereszteg szakasz elızetes környezetvédelmi dokumentációja készült el. A teljes útvonal-együttes kapacitás bıvítése - az eredményes megyei lobbynak is köszönhetıen - készül. Az észak – déli irányban a megyetengely szerepét betöltı 86-os fıút M1 autópálya – Csorna - Szombathely közötti szakaszának a fejlesztése is megkezdıdött. A M1 – Csorna közötti szakaszon 11,5 t burkolat-megerısítés valósul meg, míg a Csorna – Szombathely szakaszon új nyomvonalon vezetett 2*2 sávos autóút. A gyorsforgalmi út elsı szakaszát Vas megyében ebben az évben átadták (Vát elkerülı). A Szeleste (Vas megye) – Csorna közötti ~ 40 km szakasz elıkészítse közösen folyik, jelenleg az engedélyezési – kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás van folyamatban. További nagyon fontos (mielıbb megvalósítandó) fejlesztések: • 86. sz. fıút megyehatár-Csorna-Mosonmagyaróvár közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerısítés (Csorna – M1 ap. szakasz folyamatban 2011. I. félév) • 81. sz. fıút megyehatár-Gyır közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerısítés (folyamatban 2010 I. félévi átadás) • 83. sz fıút megyehatár-Gyır közötti szakasz korszerősítése, a Tét elkerülı megépítésével (összefüggésben a pápai repülıtér fejlesztésével) • M85 Csorna – Pereszteg szakasz engedélyezési és - kiviteli terveinek készítése • 9. sz. fıút (Pereszteg – Vas megye határ) környezetvédelmi elıkészítése (elızetes környezetvédelmi vizsgálat) • Fertıd-országhatár fıúti bekötés • 8408 sz. ök. útfelújítás 86. sz. fıúttól a megyehatárig • Balf-Fertırákos-országhatár útfelújítás és szélesítés • 8417. sz. ök. út felújítás Tét város - 1. sz. fıút között • 1401. sz. ök. út felújítása Gyır-Mosonmagyaróvár között • Tét-Pannonhalma Térségi jelentıségő önkormányzati utak • Kajárpéc-Sokorópátka • Gyırszemere-Koroncó • Rábapatona-Koroncó Határközeli utak újjáépítése • az EU belsı határává vált osztrák és szlovák államhatáron 2007 decemberétıl elvileg bárhol átkelhetünk, • indokolt ezért a határ túloldalán található településeket a magyar településekkel összekötı valamennyi – egykor használt – történelmi út mielıbbi újjáépítése • A Duna-busz projekt

9

A Duna természetes közlekedési útként köti össze a Pozsony alatti szlovákiai és magyarországi falvakat és ideális közlekedési lehetıséget jelent Pozsony, Nagyszombat és Gyır-Moson-Sopron megyék között. A projekt célja elıkészítı dokumentáció készítése a bısi vízlépcsı Pozsony és Somorja között fekvı körtvélyesi víztározó partján található községek összekötéséhez, ezek közül is elsısorban a szlovákiai oldalon Somorja (Šamorín), Gútor (Hamuliakovo), illetve a Pozsonyhoz tartozó Dunacsúny (Čuňovo), valamint a magyarországi oldalon Rajka, esetleg Dunakiliti érintett. A projekt megvalósítását a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program támogathatja. A projekt során közös megvalósíthatósági tanulmány és mőszaki dokumentáció készül, amelyre a szlovák fél szervezésében kerül sor. Az elızetes konzultációk alapján a kikötés optimálisan pontonok segítségével biztosítható, mivel ezek nem igényelnek komolyabb szárazföldi beruházásokat és az egységes mőszaki dokumentáció a magyar és a szlovák oldalon egyaránt felhasználható. Nemzetközi és regionális jelentıségő kerékpárutak építése • Fertı-menti kerékpárút teljessé tétele: a még hiányzó Balf-Fertırákos és néhány belterületi szakasz megépítése • Duna-menti kerékpárút teljessé tétele: A még hiányzó szakaszok: MosonmagyaróvárAu/Sk határ; Gyır-Sk határ és Gyır-Gönyő- (Ács-Komárom) kiépítése. • További kerékpárutak kiépítése a fıutak, valamint a településeken átvezetı forgalmas utak mentén • A Sacra-Velo projekt 2009. június 29-én jelent meg a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013” második pályázati felhívása. A programból a határon átnyúló közös projektekkel • az üzleti együttmőködés, • a fenntartható gazdasági fejlıdés, • a turizmus, • a humánerıforrás-fejlesztés, • az oktatási, kulturális és innovációs együttmőködések, • a környezet- és természetvédelem, a kommunikációs és egészségügyi fejlesztés, valamint • az infrastruktúrafejlesztés terén megvalósuló együttmőködések támogatására nyílik lehetıség. Az elıkészítı vizsgálatok igazolták, hogy a várhatóan 60 zarándokhelyet összekötı, mintegy 150 települést érintı, kb. 700 km hosszú kerékpáros útvonal kitáblázása és a két kerékpáros bázis létesítése o elısegíti a magyar-szlovák határtérség integrációját (gazdasági, humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból egyaránt), o hozzájárul a térség versenyképességének erısítéséhez, valamint az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növeléséhez, továbbá o kiemelt jelentıségő lehet a kerékpáros útvonallal feltárandó (ma még árnyékban levı) mikro-térségek számára.

10

Önkormányzati tulajdonú folyami hidak rekonstrukciója/korszerősítése A Mosoni-Dunán és a Rábán található – önkormányzati tulajdonú településközi utak részét képezı – hidak gazdái hosszú évek óta önerıbıl képtelenek folyamatosan karbantartani a nagynyílású mőtárgyakat (pl.: Dunaszeg, Lébény, Rábapatona, Mérges) Egyéb „Fertı-térségi fenntartható közlekedés” – Ausztriával közös ernyıprojekt (ennek keretében számos környezetbarát fejlesztés megvalósulhat Elkészült Gyır-Moson-Sopron megye mellékúthálózat fejlesztés ajánlott programja. A megyei úthálózat kiépítettsége: A megyei utak burkolatának kiépítettsége elmarad az országos munkálatokhoz képest. A mellékutak többsége ma is utántömörödı, vagy portalanított makadám burkolattal rendelkezik. A keresztmetszeti kiépítettség, a burkolatszélesség, padka, szegély hiányosságában is mutatkozik. Növekvı probléma az átkelési szakaszok egyre nagyobb forgalma, fıutakon az elkerülı szakaszok hiánya. Forgalmi szempontból legkritikusabb Csorna város közlekedési helyzete, ahol a 85-86. sz. fıutak forgalma a városközpontban összegzıdik. Szintén kritikus a 14-81 sz. (tranzit) utak Gyır városon történı átvezetése, valamint a 85 sz. fıút Kapuváron átvezetı szakasza. Elkészült mellékút burkolat-felújítások 2009 évben: 8418. jelő Ménfıcsanak – Koroncó ök. út burkolaterısítés profiljavítása 8506. jelő 86. sz. fıút – Mosonszolnok bekötıút profiljavítása 82114. jelő Sikátor bekötıút 84123. jelő Várkeszı-Szany bekötıút 86108. jelő Sopron – Ágfalva bekötıút profiljavítása Burkolat-felújítás tervezése 2009-2010 között a Regionális Operatív Program keretében a Magyar Közút Kht. tájékoztatás alapján: 8311. j. Nyúl-Ménfıcsanak ök. út 6,3-9,2 km szelvények közötti szakasz 8408 j. Pápa-Szilsárkány ök. út 13,0-16,2 km szelvények közötti szakasz 8417. j. Tét - Lébény ök. út 6,9 – 9,9 km szelvények közötti szakasz 8222. j. Gyır- Bakonybánk ök út 10,3–16,2 km szelvények közötti szakasz 1403. j. Hédervár– Kimle ök. út 5,8–8,8 km szelvények közötti szakasz 14 101 j. Kunsziget bekötı út 1,1–2,6 km szelvények közötti szakasz 8627. j. Fertıszentmiklós – Lövı – Kıszeg ök. út 17,8–21,9 km szelvények közötti szakasz 86108. j. Sopron-Ágfalva bekötı út 0,0-3,7 km szelvények között 86107 j. Sopron-Brennbergbánya bekötı út 3,8-7,7 km szelvények között 1411. j. Hédervár-Lipót ök. út 0,0-3,5 km szelvények között Várható kivitelezés 2010 évben. A 2009. évben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. által megvalósult beruházások 1. sz. fıút Gyır „Audi” körforgalom csomópont építés 81. sz. fıút Gyır Fehérvári u. – Mészáros Lırinc u. körforgalom csomópont építés Sopron, 84. sz. fıút Virágvölgyi körforgalom

11

A 2010 évi tervezett beruházások: 1401. sz. ök. út Halászi Mosoni Duna híd megkezdett építésének befejezése 81. sz. fıút Megyehatár-Gyır közötti szakasz 11,5t-ás burkolat-megerısítés 86. sz. fıút Csorna – Mosonmagyaróvár közötti szakasz 11,5t-ás burkolat-megerısítés 821. sz. fıút Gyır, Gerence u. – Mécs László úti csomópont felbıvítése A Gyır-Gönyő Kikötı gönyői területén elkészült a Ro-Ro terminál. A megye érdeke az, hogy állami tulajdonú, vagy állami irányítású nemzetközi kikötı jöjjön létre, betöltve a regionális szerepkört. A kikötı területe állami (kincstári) tulajdonban van, a kezelıi jogot az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság gyakorolja. Az állam erısíteni kívánja szerepét a tervezett “nagy” kikötı infrastruktúrájának (közúti és vasúti kapcsolat, közmővek) kiépítése, valamint a kikötı jövıbeni mőködtetése során. A kikötınél jelentıs fejlesztés valósult meg 2005. évben. Új kikötıi logisztikai raktárbázist és egy nagy teherbírású mobil darut helyeztek üzembe. A kapacitásbıvüléssel a kikötı új vállalkozások kiszolgálását is biztosítani tudja. A Nemzeti Fejlesztési Terv 6 milliárd forintos támogatásával, több mint 8 milliárd forint összköltségvetéssel elkészült a Gyır-Gönyő Országos Közforgalmú Kikötı Intermodális Központja, így lehetıvé vált a három közlekedési alágazat, azaz a vasúti, a közúti és a kikötıi áruszállítás összekapcsolása. A beruházással a Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja jött létre. A döntéstıl számított 16 év múltán befejezıdött a Gyır-gönyői kikötıfejlesztés. 2007-ben hirdettek eredményt a gönyői kikötı tízmilliárdos fejlesztési tenderrıl. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig) ugyan még 2006-ban nyerte el a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP) 75 százalékos támogatását az összesen 9,7 milliárd forint költségőre becsült beruházáshoz. A Közbeszerzési Döntıbizottság, 2007 júniusában a Colas Dunántúl Zrt., valamint a Colas Eger Zrt. alkotta Colas 2007 konzorciumot hirdette ki nyertesként. A fejlesztés megteremtette a kikötı vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz, és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. Elkészült a gönyői kikötıt a Bécs-Budapest vasútvonallal összekötı, 12 kilométeres iparvágány, valamint a vízi és a vasúti áru átrakására lehetıséget adó, intermodális terminál belsı vasútja is. Ugyancsak ebbıl a pályázati forrásból készült el és 2008 nyár végén már átadták a Komárom és Gyır között - az 1-es fıút 1,1 kilométeres új szakaszán - az iparvágány felett átívelı felüljárót. A gazdasági terminál 25 hektáros területén teljesen új közmővet fektettek le. Így a csatornázás, ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, villamosenergia-ellátás mellett a térvilágítás, hírközlés, gázellátás mintegy 16 kilométer hosszan készült el. Összekötı vágány épült, melynek feladata az összeköttetés biztosítása a Gyır-Gönyő kikötı és a BudapestHegyeshalom vonal között, aminek kivitelezése érintette a MÁV Gyırszentiván állomását is. A péri repülıtér ingatlana 50-50%-ban a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és Pér Község Önkormányzatának tulajdonában van. A repülıtér fejlesztési projektje 2,1 millió euró támogatást kapott. A beruházás a tervezett ütemben megvalósult, melyet az AUDI Hungaria Motor Kft. pénzügyileg támogatott. A mőködtetést a Gyır-Pér Repülıtér Kft. végzi. A repülıtér térségi, regionális szerepe egyre jelentısebbé kezd válni, ehhez azonban jelentıs beruházásokra, fejlesztésekre van szükség.

12

A közgyőlés a 2008. júliusi ülésén döntött a Kft-ben lévı megyei önkormányzati üzletrész és a kft mőködéséhez szükséges Megyei Önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon hasznosításáról. Ennek elıkészítése folyamatban van. A megye földgázellátását döntıen befolyásoló Gyır-Baumgarten gázvezeték megvalósítását követıen felgyorsult a települések hálózatba kötésének folyamata, jelenleg már 180 vezetékes gázzal ellátott településünk van. Az energiahordozók (gáz, villany) árának állandó emelkedése azonban megnehezíti, néha lehetetlenné teszi az emberek számára felhasználásukat. Ezért is fontos feladat az alternatív energia felhasználása, napkollektorok, szélerımővek, hıszivattyúk stb. telepítésével, amelyek segítségével környezetbarát módon főthetık, illetve hőthetık az épületek, nem szennyezve a környezetet. A fı cél minden esetben a szennyezı technológiák kiváltása, lecsökkentése, lehetıleg „pénztárca-barát” módon. Ennek sajnos napi aktualitást és létjogosultságot ad az egyre drágább gáz és villamos áram. Mivel az energiaárak a jövıben is folyamatosan emelkednek, berendezéseink megtérülési ideje egyre rövidebb. A megye vezetékes ivóvíz-ellátási programja befejezıdött. Az elmúlt évek csatornaépítési erıfeszítéseinek eredményeképpen, valamint a lakossági és önkormányzati összefogásnak köszönhetıen 2006 végére Gyır-Moson-Sopron megye települései közül 137 településen befejezıdött az ezirányú közmővesítési feladat. Megyénk több kis településén nem megoldott a szennyvíz elvezetésének problémája.

II. A megyei önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatásköre A megyei önkormányzat 1996-ig lényegében önként vállalt feladatként végezte a területfejlesztési, ezen belül a gazdaságfejlesztési, kistérségi, és régiómarketing feladatokat. A területfejlesztésrıl és rendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény és az azt követı kormányrendeletek kötelezı feladatává tették: − a megye gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepcióinak és feladatainak összehangolását, − megerısítették a megye idegenforgalmi koordinációs feladatait, − a kistérségi társulások szakmai segítségét, a térségi együttmőködés elmélyítését, − a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal való aktív szakmai együttmőködést, − a területi információs rendszernek a megyei önkormányzati hivatalban történı kialakítását és mőködtetését, − a területi rendezési tervek hierarchiájába illeszkedı megyei rendezési terv elkészítését. A területfejlesztési feladatok megyei kompetenciája – a megyei területrendezési terv kivételével – a 2004. évi LXXV. törvény rendelkezései alapján átkerült a megyei, régiós illetve a kistérségi fejlesztési tanácsokhoz. A megyei területrendezési terv szerinti koordinációs/egyeztetési feladataink azonban a megyei jogú városok tekintetében tovább növekednek (pl.: település szerkezeti tervek térségi jelentıségő elemeinek egyeztetése stb.). A környezetvédelem általános szabályairól (1995. évi LIII. számú), a természetvédelemrıl (1996. évi LIII. számú), a hulladékgazdálkodásról (2000. évi XLIII. számú) szóló törvények

13

rögzítették azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyet a megyei önkormányzatnak meg kell valósítania. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a környezetvédelmi törvény elıírásainak figyelembe vételével elkészíttette a Megyei Környezetvédelmi Programot, melyet a közgyőlés 2002-ben hagyott jóvá, majd egyes részeit 2004-ben módosította. A környezetvédelmi program teljes körő felülvizsgálata és módosítása a 2006. évben megtörtént. A törvényi elıírásnak megfelelıen a megyei Környezetvédelmi Program – a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban – felülvizsgálatát el kell végezni. Az önkormányzati törvény energiával kapcsolatos feladatként rögzíti - a megyei területfejlesztési koncepció alapján kidolgozandó - energiaellátási tanulmány készítését, amely tanulmány kidolgozása megtörtént, de jelenleg aktualizálásra szorul. A megyei önkormányzat gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról és propagálásáról, valamint összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését. Az önkormányzati törvény szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat; ebbıl adódóan vannak feladatai a területfejlesztésben. Továbbra is a megyei önkormányzat kötelezı feladata az épített és természeti környezet védelmével és a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolása, a természet “muzeális” emlékeinek megırzése.

III. A megyei önkormányzat gazdasági programját képezı elképzelései és eszközei 1. A megyei önkormányzat gazdálkodásának feltételrendszere, pénzügypolitikája 1.1. A megyei önkormányzat gazdálkodásának feltételrendszere A megyei önkormányzat kötelezıen ellátandó feladatait a helyi önkormányzatokról szóló, a hatásköri, valamint az ágazati és szakmai törvények határozzák meg, az adott évi gazdálkodás pénzügyi lehetıségeit és a szabályozás esetleges változását pedig a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvénye tartalmazza. A megyei önkormányzat közszolgáltatói feladatai sokrétőek (közmővelıdési, közgyőjteményi, oktatási, szociális, egészségügyi stb). Ezen kötelezıen ellátandó feladatokat az önkormányzat elsıdlegesen intézményfenntartás keretében oldja meg. Az önkormányzat gazdasági alapjait a tulajdonában lévı vagyontárgyak, vagyonértékő jogok és a bevételek képezik. Az önkormányzati vagyon jelentıs része törzsvagyon, a vállalkozási célú hasznosítási lehetıség ezáltal minimális mértékő. Az önkormányzat mőködési, gazdálkodási kereteit a meglévı vagyontárgyak bevonásával a mindenkori bevételi lehetıségek szabják meg. A megyei önkormányzat feladatai ellátásának pénzügyi feltételeit intézményi mőködési bevételekbıl, illetékbevételekbıl, átengedett központi adókból (személyi jövedelemadó), költségvetési támogatásokból, felhalmozási és támogatásértékő bevételekbıl valamint hitelbıl teremti meg.

14

A megyei önkormányzat nem vethet ki helyi adót, ezáltal a saját bevételek nagyságrendje nem jelentıs az összes bevételen belül, emiatt ezen bevételek szők mozgásteret biztosítanak a feladatellátásban. A megyei önkormányzat saját bevételeit kiegészítı átvett pénzeszközök és támogatásértékő mőködési célú és felhalmozási célú pénzeszközök közül jelentıs nagyságrendő, támogatásértékő (mőködési célú) bevételként jelentkezik a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház mőködési kiadásaira – a feladatfinanszírozás keretében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által – biztosított összeg. Az illeték beszedésének feladatait 2007. január 1-jétıl kezdıdıen az Adó és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal regionális igazgatóságai látják el. Az állami adóhatóság (APEH) által beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg az illetékességi területükön képzıdött illetékbevétel arányában. Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartásra kerül a megye területén beszedett illeték ( a megyei jogú városok nélkül ) 8,5%-a. A megyei önkormányzat illetékességi területén – ide nem értve a megyei jogú városokat – beszedett és a központi költségvetés bevételi részesedésével csökkentett illeték 35%-a közvetlenül illeti meg a megyei önkormányzatot. A fennmaradó 65% kétharmada egyenlı összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye lakosságszáma arányában kerül a megyei önkormányzathoz. Az illetékekrıl szóló törvény 2009. évtıl változott, amely szerint az öröklési illeték (közeli hozzátartozók esetében) 20 millió Ft-ig illetékmentessé vált. Az illetékbevételek tervezése 2009. évben az APEH-tól kért információk alapján történik. A bevételek között a legnagyobb nagyságrendet a kórház mőködési kiadásaira a társadalombiztosítási alapból átvett pénzeszközökön kívül a központi hozzájárulások és támogatások képviselik. Emiatt azok döntı jelentıséggel bírnak az éves költségvetési feladatok meghatározásánál. A normatív állami hozzájárulás három formában illeti meg a megyei önkormányzatot. Az egyik esetben népességarányosan, a másik csoportba a feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján számított hozzájárulás tartozik, a harmadik pedig a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatás. A normatív központi hozzájárulás a kötött felhasználású támogatás kivételével nem feladatot finanszíroz, csupán a központi támogatás elosztásának eszköze. Ebbıl adódóan jelentıs eltérés tapasztalható az intézmények kiadásai és az intézményi ellátottak alapján igényelhetı támogatás között, ami jelentıs terhet ró a megyei önkormányzatra. A kötelezı önkormányzati feladat- és hatásköri rendszerben, továbbá az önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerében 2009. évben sem történt alapvetı változás a korábbi évekhez képest; ugyanazt a feladatkört már ötödik éve csökkenı támogatási szint mellett kénytelen ellátni a megyei önkormányzat, ez a folyamat – az önkormányzati intézmények és a hivatal folyamatos költségvetési gazdálkodási megszorításai ellenére is – évrıl évre növelte a megyei önkormányzat hiányát.

15

A költségvetési törvény alapján készített számításaink szerint a központi költségvetésbıl származó források együttes összege 5,1 % csökkenést mutat 2009. évben az elızı évihez viszonyítva. A megyei önkormányzatnak számottevı bevételnövelı lehetısége nincs, így 2009-ben és a további években is – a takarékossági intézkedések ellenére – viszonylag magas összegő mőködési célú hitelt kell terveznie éves költségvetéseiben, a költségvetési egyensúly megtartása érdekében. A kötelezı feladatokat a következı években is alapvetıen az intézményhálózat fenntartásával kívánjuk ellátni, minden évben az éves központi forráslehetıségek ismeretében kívánjuk racionalizálni a megyei intézmények rendszerét. A fentiek alapján egyértelmően megállapítható, hogy a megyei önkormányzat változatlanul jelentıs forráshiánnyal küzd. 1.2. Pénzügypolitika A megyei önkormányzat éves költségvetésének összeállítása és végrehajtása során alapvetı feladat a pénzügyi stabilitás biztosítása, amely 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is csak jelentıs mértékő mőködési célú hitel betervezésével valósulhat meg. A kötelezı feladatainkat megfelelı színvonalon igyekeztünk ellátni úgy, hogy közben a megyei önkormányzat 2009. év folyamán jelentıs folyószámla hitelállománnyal rendelkezik. A programban meghatározott feladatok megvalósítása kizárólag az évenként meghatározott pénzügyi lehetıségek függvényében történhet. A közfeladatok ellátására törvény kötelezi a megyei önkormányzatot, emiatt fontos alapelv, hogy a kötelezı feladatokat a legmegfelelıbb szervezeti keretek között, a legszükségesebb foglalkoztatás mellett lássa el a megyei önkormányzat. A költségvetési hiány mérséklése érdekében a gyermekvédelmi feladatok területén a gondozási, a módszertani és a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével a közgyőlés korábbi határozatai értelmében feladatátszervezésre került sor 2009. I. negyedévében. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának egy szakmai egysége megszőnt (Sopron, József Attila út 42. sz. alatt mőködı Gyermekotthon), ugyanakkor a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ szervezetén belül kialakításra került egy új gyermekotthoni részleg. A finanszírozás csökkenése miatt egyes feladatok más szervezeti formában történı ellátását is el kellett végezni. A közgyőlés 2009. augusztus 1-jével új középfokú oktatási intézményt hozott létre Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Mővelıdési Központja néven. Az új intézmény a Porpáczy Aladár Általános Mővelıdési Központ és az Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép és Felsıfokú Szakképzı Iskola és Kollégium összeolvadásával jött létre. A közgyőlés ezen döntése alapján a megyei önkormányzat 2009. augusztus 1. napjától kötelezı feladatait 21 intézmény fenntartásával és mőködésével látja el. Az évek óta tartó nehéz gazdasági helyzet és az ellátottak számának csökkenése miatt, valamint az ésszerősítés, a valóságos igényekhez való igazítás, a párhuzamosságok

16

megszüntetésének igényét szem elıtt tartva a fenti intézmények megszüntetésén és összevonásán túl – az intézmények javaslatára figyelemmell – jelentıs létszámcsökkentésrıl döntött a közgyőlés 2007. évben: az intézmények esetében 92 fıvel, a megyei kórháznál 343, 2008. évben az intézmények esetében 8 fıvel, a megyei kórháznál 20 fıvel, 2009. évben intézmények esetében 16 fıvel, a megyei kórháznál 20 fıvel csökkent a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámkeret és várhatóan további intézkedéseket kellene tenni még a létszámgazdálkodás területén, amelynek azonban – figyelemmel egyes ágazatok kötelezı és jelenleg is hiányos létszámnormatíváira – számottevı tartalékai már nincsenek. A jelenlegi központi szabályozórendszer biztosította pénzügyi lehetıségek kiegészítéseként törekedni kell a bevételek növelésére és átgondolt pénzügypolitikával meg kell hozni azon döntéseket, amelyekkel hosszútávon is biztosítani lehet a megyei önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi egyensúlyát. Ez nemcsak az ez évi költségvetési tervezés alapelve, hanem nélkülözhetetlen szempont az elkövetkezendı évek költségvetési gazdálkodásában is. A támogatások elnyerése érdekében megfelelı színvonalú pályázatok összeállítása szükséges, amelyek az egyes ágazatok szakmapolitikai elképzeléseivel összhangban állnak és segítik a Gazdasági és Humán Programban meghatározott feladatok megvalósítását. Kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévı eszközállomány megfelelı színvonalon történı hasznosítására (kapacitás megfelelı kihasználása, bérbeadás, vállalkozási tevékenység bıvítése stb). Az önkormányzati vagyon értékének megırzése és gyarapítása érdekében a lehetıségek függvényében pályázunk és a pályázatokhoz szükséges saját erı biztosításáról a lehetıségeinket mérlegelve gondoskodunk, valamint törekszünk arra, hogy a felhalmozási célú bevételek elsıdlegesen felhalmozási célú kiadások fedezetét képezzék. A pénzügyi helyzet szükségessé tette 2007. április 1-tıl az önkormányzati kincstári finanszírozási rendszer továbbfejlesztését, szigorítását. A „kiskincstár” továbbfejlesztésének célja az volt, hogy a megyei önkormányzat és intézményei folyamatos fizetıképességét biztosítsa, az évek óta fennálló likviditási gondok költségvetésre gyakorolt negatív hatását ellentételezze. A „kiskincstári” rendszer módosítására, illetve szigorítására a fentieken túl azért került sor, mert a központi támogatások folyamatos csökkenése miatt a megyei önkormányzat egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe került. A módosított rendszer az intézmények önálló gazdálkodási jogkörét nem sérti, csupán az intézményfinanszírozás módjában következett be változás. A” kiskincstári” rendszer lényege, hogy az önkormányzat a megyei intézményeket csak a napi kiadásokhoz feltétlenül szükséges mértékig finanszírozza, figyelembe véve a rendelkezésre álló intézményi bevételeket is. A támogatás mértéke azonban nem haladhatja meg az idıarányos összeget, kivéve a beruházási és felújítási feladatokat.

17

2. A megyei önkormányzat vagyona A megyei önkormányzat vagyonát, a vagyon körét és az egyes vagyoncsoportok kialakítását, valamint a vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak forgalomképességének meghatározását a helyi önkormányzatokról szóló törvény figyelembevételével az önkormányzat többször módosított 10/1995. (XII. 15.) KR (vagyonrendelet) állapította meg. A vagyongazdálkodást az elmúlt években megalkotott szabályok - a vagyonrendelet; a vagyonmegırzési keret elıirányzat létrehozása és mőködtetésének szabályai, a pályáztatási és versenytárgyalási szabályzat; a vagyonkimutatás tartalmáról és szerkesztésének rendjérıl szóló szabályzat, valamint a vagyongazdálkodási irányelvek és a vagyonkezelıi megállapodások - alkalmazásával végezzük. A megyei önkormányzat vagyonának többsége a korlátozottan forgalomképes vagyoncsoportba tartozik, amelyet az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátását szolgáló intézmények használatában lévı vagyontárgyak alkotnak. A másik jelentısebb vagyoncsoport a forgalomképes vagyontárgyakat győjti egybe, amelyek nem kapcsolódnak az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátásához; ezek a vagyontárgyak vállalkozói tevékenység folytatására is alkalmasak. Rendkívül szők körő az a vagyoncsoport, amelybe a forgalomképtelen vagyontárgyak kerültek besorolásra. A megyei önkormányzat vagyonának elsıdleges fontosságú tárgyi eszközeit azok az ingatlanok képezik, amelyek az önkormányzat és szervei, valamint intézményei elhelyezésére szolgálnak. A korlátozottan forgalomképes ingatlan aránya 96 % feletti. Az önkormányzati vagyon sajátos vagyoni elemeit képezik a Megyei Önkormányzat tulajdonában lévı csekély mértékő üzleti részesedések. 2.1. Stratégiai fontosságú vagyon Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona - amelyet a vagyonrendelet meghatároz és melléklete tételesen felsorol - az önkormányzat jogszabályokban meghatározott kötelezı feladatainak megvalósítását szolgálja elsıdlegesen. Ebbe a vagyoni körbe soroljuk mindazokat a vagyontárgyakat, illetve vagyonrészeket, amelyek hosszú távon biztosítják az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátását. Ebben a vagyoncsoportban vannak olyan vagyontárgyak és vagyonrészek is, amelyek az intézményi feladatellátás céljából kerültek az adott költségvetési szervhez, azonban a ténylegesen ellátott és az alapító okiratban meghatározott feladat nagyságrendjébıl, valamint jellegébıl következıen nem feltétlenül szükségesek a tevékenységéhez. Ennek a felszabadítható vagyonnak, vagyonrészeknek a meghatározása érdekében folyamatosan vizsgáljuk valamennyi intézmény mőködtetésének ésszerő és lehetséges feltételeit az ellátandó feladat, tevékenység nagyságrendjének viszonylatában. E kérdéskörhöz tartozik az intézményi feladatellátáshoz – s számos esetben az intézményi ingatlanvagyon szerves részeként – kapcsolódó szolgálati lakások hasznosításának helyzete. A stratégiai fontosságú vagyoncsoportot a pályázati forrásokból megvalósuló beruházásokkal, rekonstrukciókkal és beszerzésekkel növeljük. Intézményeink fejlesztései, illetve rekonstrukciói tekintetében számos feladat megvalósítására lenne igény. Ezek azonban olyan nagyságrendőek, melyet a megyei önkormányzat saját költségvetésébıl finanszírozni nem képes, ezért csak pályázati forrásokkal valósulhatnak meg. A 2007-2013 közötti idıszakban az ÚMFT keretében az európai uniós forrásokra

18

meghirdetett pályázati lehetıségeket, illetve a minisztériumok által kiírt pályázatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük és keressük a pályázaton való indulás lehetıségét. Fejlesztési, illetve rekonstrukciós igények és tervek: • Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézménye Koroncó-Zöldmajor: kastélyépület átalakítása, akadálymentesítése, a konyha, étkezı korszerősítése. • Idıskorúak Otthona, Nagylózs: kastély kiváltás, új 100 férıhelyes épület építése meglévı tanulmányterv alapján, 2 darab lakóotthon felújítása és teljes akadálymentesítése. • Idıskorúak Otthona, Nagylózs csáfordjánosfai telephelye: „A” épület (kastély) felújítása, teljes akadálymentesítés törvényi elıírás alapján. • Felnıttkorú Fogyatékosok Otthona Pásztori: a régi épület teljes átalakítása, tetıtér beépítése, teljes akadálymentesítés. • Dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthon, Táplánypuszta: a kastélyépület teljes rekonstrukciója akadálymentesítéssel, „A” épület felújítása, akadálymentesítése, Zsúfoltság megszüntetése érdekében új 20 férıhelyes lakóotthon építése. • Fogyatékos Gyermekek Otthona Sopron: meglévı épület és személyfelvonók felújítása. A személyfelvonók felújítása megtörtént. • 2007. évben a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 10.000.000 forint vissza nem térítendı támogatást nyertünk a soproni Deák téri múzeum épületéhez kapcsolódó üvegpavilon restaurált állapotban történı visszaépítésére. A pályázati pénzeszköz és a megyei önkormányzat önrésze 2008 évben a beruházás I. ütemének megvalósítására nyújtott fedezetet. A múzeumi épületegyüttes teljes rekonstrukciójára és az üvegpavilon II. ütemének megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására 2010. évben az uniós és hazai mőemléki pályázati lehetıségeket keressük. • Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Város-rehabilitációs program keretében pályázatot nyújtott be a Gyır, Széchenyi tér és környezete funkcióbıvítı megújítására vonatkozóan. A Xantus János Múzeum funkcióbıvítése az udvar, a belsı és külsı homlokzatok felújítása, valamint az infrastruktúra kiépítése (WC blokk, színpadtechnika, megvilágítás) egyik eleme a funkcióbıvítı kiemelt projektnek, amit az érdekelt szervezetek konzorciumi szerzıdésben rögzítettek. A Xantus János Múzeum udvarrekonstrukciójához az önrészt (11.250.000,-FT 15%) a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat biztosítja. A munkálatok határidıre történı megvalósulása érdekében közbeszerzési eljárást folytattunk le a kivitelezı, a mőszaki ellenır, és a tervellenır vonatkozásában. • TIOP Pályázat keretében energiatakarékos és korszerő intézményi átalakításra, felújításra és akadálymentesítésre a XXI. sz. követelményeinek megfelelıen az alábbi három intézmény vonatkozásában pályáztunk: - Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, - Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ, - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának írásbeli értesítése alapján a Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény fejlesztésére közel 200 millió Ft összegő támogatást ítélt meg a pályázat elsı fordulójában.

19

A pályázat második fordulója eredményesen zárult. A támogatási szerzıdés várhatóan 2009. november hónapban aláírásra kerül. A másik két intézmény aktualizált pályázatát ismételten benyújtjuk a Közoktatási infrastruktúra fejlesztése c. konstrukció keretében kiírásra kerülı pályázati felhívásra. •

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fejlesztési programja alapján benyújtásra került a pályázat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a TIOP 2.2.7./07/2F sz. pályázati felhívásra. Az I. forduló elbírálása folyamatban van, a II. forduló eredményhirdetése, a támogatási szerzıdés megkötése és a beruházás megkezdése a jövı évben várható. A mintegy 12 milliárd Ft összköltséggel tervezett beruházás koordinálása a következı négy évre komoly feladatot jelent mind az önkormányzat, mind az intézmény szakemberei számára. Az ehhez szükséges saját erı mértéke 1,2 milliárd Ft, melynek fedezetét a következı évben kell biztosítani. 2009. februárjában az NFÜ által kiadott hivatalos értesítı szerint a pályázatunkat az Irányító Hatóság a Kormány jóváhagyásának megfelelıen 10.138.882.500 Ft csökkentett támogatási összeggel, elızetes feltételes támogatási döntésben részesítette és részletes kidolgozásra alkalmasnak ítélte. Pályázatunk jelenleg a II. fordulóban van, a közremőködı szervezet a pályázat kiegészítése, néhány részének átdolgozása, pontosítása mellett támogatásra javasolta. A kiegészítések, pontosítások átvezetése folyamatban van. Az önrész biztosításához szükséges hitelszerzıdés megkötésre került. A kórház fejlesztési programjában megjelöltek szerint további pályázat benyújtását tervezzük még az onkológiai centrum kialakítására. A pályázat benyújtásának határideje 2010.március hónap. Tervezzük továbbá az intézmény Híd utcai telephelyének rekonstrukcióját az NyDROP keretében kiírásra kerülı „Rehabilitáció és hosszú idejő ápolási osztályok fejlesztése” c. pályázati konstrukcióban. A pályázat benyújtásához szükséges mőszaki tervdokumentációk és tanulmányok elkészítése megtörtént. Az intézmény energiaracionalizálását és energiakorszerősítését megújuló energia források hasznosításával kombinálva a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázat keretében kívánjuk megvalósítani. A pályázat elıkészítése megkezdıdött.

•

•

A Dr. Piróth Endre Mentálhigienes Otthon, Táplánypuszta épületegyütteseinek energiaracionalizálását és energiakorszerősítését megújuló energia források hasznosításával kombinálva a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázat keretében tervezzük megvalósítani. A pályázathoz szükséges mőszaki tervek, tanulmányok elkészültek. A pályázat 2009 novemberében benyújtásra kerül. A beruházás tervezett összköltsége 240 MFt, melyhez 96 MFt önrész szükséges. Kedvezı elbírálás esetén a beruházás 2010-ben kerülne megvalósításra. Szintén a KEOP pályázat keretében irányoztuk elı a megyei önkormányzati hivatal épületének energiahatékonysági és energiatakarékossági szempontok

20

•

szerinti korszerősítését a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség épületével közösen. A megyei önkormányzat és intézményeinek akadálymentesítésének megvalósítására a pályázati lehetıségek kihasználásával tudunk fedezetet biztosítani kiegészítve a saját forrásokkal. 2009. évben a megyei önkormányzat 30 MFt saját finanszírozás keretében megvalósította a Bárcz Gusztáv Gyógypedagógiai intézmény részleges akadálymentesítését, melynek keretében beépítésre került egy db 1600 kg teherbírású személyfelvonó. A komplex akadálymentesítést a beruházás magas költségigénye miatt nem sikerült megvalósítani. Erre a TIOP „Közoktatási infrastruktúra fejlesztése” c. konstrukció keretében szeretnénk pályázatot benyújtani.

•

2009. évben pályázatot nyújtottunk be a Fogyatékosok Esélyegyenlıségéért Közalapítványhoz az Idıskorúak Otthona, Nagylózs I. sz. pavilon épületének részleges akadálymentesítésére és személyfelvonó építésére. A kuratórium döntése alapján a megyei önkormányzat a maximális 20 MFt támogatásban részesült, melyhez a megyei önkormányzat 28 MFt önrészt biztosít. A megvalósítás tervezett határideje 2010. július 31. Az akadálymentesítési koncepció keretében 2010-ben tervezzük az Idıskorúak Otthona, Nagylózs II. sz. pavilon épületének ezirányú átépítését betegszállításra is alkalmas lift építésével együtt.

•

Az NYDOP keretében 2009-ben kiírásra került „Egyenlı esélyő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés) c. pályázati felhívásra pályázatot nyújtottunk be a Felnıttkorú Fogyatékosok Otthona régi épületének komplex akadálymentesítésére. A pályázat egy fordulós, melynek elbírálása folyamatban van. Ezen beruházás tervezett összköltsége 51,9 MFt, melyhez 11 MFt önrészt biztosít a megyei önkormányzat. Az intézmények akadálymentesítésére kiírt pályázatok olyan szigorú szakmai követelményeket állítanak, melyek rendkívül költségigényesek. Ezért a komplex beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet saját erı részét sem tudja az önkormányzat biztosítani.

2.2. Hasznosításra kijelölhetı vagyon 2.2.a./ Ingatlanvagyon A hasznosításra kijelölhetı vagyontárgyak elsıdlegesen a forgalomképes ingatlanok körébıl kerülhetnek ki. Ezek között vannak olyanok, amelyek jelenleg is használaton kívül állnak és értékesítésre való elıkészítésük megtörtént, másrészt olyanok, amelyek mőszaki, ingatlannyilvántartási rendezés után kerülhetnek értékesítésre. Több ingatlant évek óta sem bérleti úton, sem értékesítés útján hasznosítani nem tudtunk az ingatlanpiac stagnálása miatt. Mindezek következtében ezen ingatlanok eladási árát folyamatosan felülvizsgáljuk és a piaci kereslet-kínálat szerint aktualizáljuk. Az elidegeníthetı vagyon körébe kerülhetnek – idıközben a kötelezı feladatatellátásban történt változás miatt - olyan vagyontárgyak is, amelyek az önkormányzat törzsvagyonaként kerültek felvételre és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak csoportjába tartoznak. Ezek a vagyontárgyak csupán többoldalú vizsgálatot követıen minısíthetık elidegeníthetı vagyontárgyakká. Kizárólag olyan önálló ingatlanból álló, korlátozottan forgalomképes

21

vagyon, vagyonrész kerülhet értékesítésre, amely nem szükséges az adott intézményi feladat ellátásához. 2.2.b./ Portfólió vagyon E vagyoni kör rendeltetésénél fogva az önkormányzat vállalkozói tevékenységének gyakorlásával összefüggı vagyontárgyait, vagyonrészeit foglalja magába. Ezen vagyon körébe az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban lévı üzleti részesedések (üzletrészek és egyéb értékpapírként mőködı részvények) tartoznak. 2.3 A vagyonhasznosítás irányelvei Az önkormányzatiságból eredıen az önkormányzat legfontosabb feladata a kötelezı feladatok ellátásához szükséges vagyon mőködtetésének biztosítása; ez képezi az önkormányzati vagyongazdálkodás legfıbb feladatát. Az önkormányzati rendszer elmúlt éveinek tapasztalatai bebizonyították, hogy az önkormányzatok nem képesek a napi piaci eseményhez alkalmazkodó, rugalmas gazdálkodást megvalósítani. Ezen alapvetı cél megvalósítása érdekében a vagyongazdálkodás fı szempontjai az alábbiak: -

-

-

a megyei önkormányzat hatásköri törvényben meghatározott feladatait ellátó intézmények fenntartásához, mőködtetéséhez szükséges ingatlanok biztosítása; ez a vagyoni kör képezi a stratégiai fontosságú vagyont; vagyongazdálkodásunk célja, hogy az ellátandó feladatokhoz szükséges vagyoni kör a lehetı legjobb állapotban, hosszú távon megtartható legyen; az önként vállalt feladatokat a lehetı legkisebb mértékőre szükséges szorítani, a felszabaduló ingatlanvagyon hasznosítására meg kell keresni a leggazdaságosabb megoldást (értékesítés, bérbeadás); a hasznosításból befolyó bevételt a stratégiai fontosságú ingatlanvagyon állagmegırzésére kell fordítani (vagyonmegırzési keret). a megyei önkormányzat gazdasági társaságokban való részesedése nem jelentıs (Pér Reptér 18,76 %, Gyır-Gönyő Kikötı 0,24 %).

Állagmegóvás: A vagyonmegırzési keret-elıirányzat fenntartásának és mőködtetésének pénzügyi forrását az önkormányzat számára felesleges ingatlanok értékesítésébıl, valamint a forgalomképes ingatlanok bérbeadásából származó bevétel képezi. A megyei önkormányzat ingatlanvagyon-állománya nagyon eltérı mőszaki állapotban levı és a használhatóság fokától függıen más-más, de többségében közepes állagú épületekbıl áll. Az önkormányzat rendelkezésére álló éves költségvetési elıirányzatainak nagyságrendje alapvetıen meghatározza az állagmegóvó és egyéb felújítási, karbantartási, rekonstrukciós munkák megtervezését és kivitelezését. Folyamatosan, minden évben – három éves idıtartamra – gördülı tervezés formájában elkészítjük az intézmények mőszaki felmérését, beruházási, felújítási, karbantartási tervezetét rangsorolva. A tervezetek egyrészt az egyes ingatlanok teljes felújítási vertikumát tartalmazzák, másrészt részleges felújítási feladatokat, munkákat határoznak meg, amelyek a folyamatos mőködtetés érdekeit szolgáló kisebb költségigényő munkák elvégzését jelölik meg. Ez utóbbiak körébe nem tartoznak a rendkívüli okok (pl. vis maior) következtében fellépı felújítási, karbantartási igények.

22

Saját forrásaink nem biztosítanak megnyugtató megoldást ezen feladatok elvégzésére, ezért a szaktárcák által meghirdetett és pályázatok útján elnyerhetı pénzeszközöket fokozott mértékben kívánjuk igénybe venni. Ezen pályázatokhoz biztosítandó saját részhez egyfelıl a beruházási, illetve felújítási elıirányzatok, másfelıl a költségvetésben e célra képezett tartalék nyújthat fedezetet. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat költségvetésében a megyei intézmények 2009. évi beruházási, felújítási, karbantartási valamint beszerzései feladataira 135.000 EFt céltartalék felosztását hagyta jóvá. Az elkövetkezı években a pályázható források függvényében a költségvetés tervezésekor kerül meghatározásra - az eddigi évek gyakorlatának megfelelıen - a finanszírozható felújítási keretösszeg. 2.4 Gazdasági társaságokban lévı üzleti részesedések hasznosításának irányai A megyei önkormányzat kulturális feladatainak ellátását a BBMMK Kft-n keresztül valósítja meg, mely 100%-ban a Megyei Önkormányzat tulajdona. A hatályos, vonatkozó jogszabályok rendelkezése szerint a Kht-t 2009. január 1. napjával átalakítottuk non-profit gazdasági társasággá. Az elmúlt évben felülvizsgáltuk a megyei önkormányzat gazdasági társaságokban lévı részesedésének szükségességét. A testületi döntések alapján értékesítésre került: • a Florasca Környezetgazdálkodási Kft-ben • a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.-ben és • az Innonet Innovációs és Technológiai Központ Kht-ben lévı megyei önkormányzati üzletrész. Így a megyei önkormányzatnak két gazdasági társaságban van különbözı nagyságú, valamint egy közhasznú társaságban 100%-os részesedése. A Gyır-Pér Repülıtér Kft. üzletrészének és a repülıtér ingatlan hasznosításának módjáról a Közgyőlés a 2008. júniusi ülésén döntött. A vagyonelemek hirdetmény útján történı értékesítése két alkalommal megtörtént, konkrét vételi ajánlat nem érkezett. Az önkormányzatok az értékesítési szándékukat továbbra is fenntartják. 3. A területrendezési és területfejlesztési tevékenység A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § alapján a Megyei Önkormányzat feladata a területére vagy térségére vonatkozóan területrendezési tervet készíteni, valamint összehangolni a települések településrendezési terveit és koordinálni a fejlesztési elképzeléseket. A Közgyőlés a 10/2005 (VI. 24.) számú rendeletével elfogadta a megyei területrendezési tervet és a 85/2005 (VI. 10.) KH-val közzétette a területrendezési irányelveket és intézkedéseket. Ezek között szerepel többek között a monitoring rendszer kiépítése a folyamatos karbantartások, módosítások átvezetése, valamint a terv-megvalósítás társadalmigazdasági-környezeti hatásainak értékelésére. Az Országgyőlés 2008. június 9-i ülésnapján az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényt a 2008. évi L. törvénnyel módosította. A törvénymódosítás az elfogadott és érvényben lévı megyei rendezési tervvel szemben is kötelezettségeket ír elı. (Új övezetek, gyorsforgalmi utak módosítása stb. ezek átvezetése a megyei tervbe.) Emiatt szükséges a 2005-ben jóváhagyott megyei rendezési terv módosítása, melynek határideje a törvény elıírásának értelmében 2010. december 31. Ennek megfelelıen 23

megkezdıdött, és eredményesen lezajlott a közbeszerzési eljárás. A rendezési terv módosítására pályázatot nyújtottunk be, melyen 10 M Ft támogatást nyertünk. A támogatási szerzıdés aláírására várhatóan 2009 novemberében kerül sor. A jelenleg hatályos megyei területrendezési terv alapján - kistérségekre lebontva - térségi rendezési tervek kidolgozását kellene szorgalmazni a már meglévı fejlesztési tervek összehangolásával. Ez a Magyarországon még új területrendezési terv erısítheti a térségben a szinergikus hatásokat. A településrendezési tervek összhangjának biztosítása mellett a megye arculatát befolyásoló táji, természeti és épített környezet védelmének és alakításának segítése is feladatunk. EU csatlakozásunk óta nagyobb szerepet kapnak a határmenti régiós együttmőködések. Részesei vagyunk az Eurégió West/Nyugat-Pannon és a CENTROPE együttmőködéseknek, valamint a JÖVİRÉGIÓ – MATRIOSCA projektnek, amelyek keretében is érvényesíteni kívánjuk a továbbiakban is a megye érdekeit. A gazdaságfejlesztés, a tıkevonzó képesség, a tranzit jelleg adta lehetıségek kihasználása, a határmenti gazdasági együttmőködés (Bécs-Pozsony Gyır/Budapest Aranyháromszög) fı feltétele a logisztikai kapacitások fejlesztése, illetve a meglévık komplexebbé tétele. A megyei önkormányzat az elkövetkezendı években is támogatja ezeket a projekteket. Gyır-Moson-Sopron megye városias szolgáltatásokkal való ellátása egyes települések várossá nyilvánításával sokat javult. A kistérségi központok fejlesztése a megye városhiányos kis körzeteiben lakók számára jelenthetne segítséget. E fejlesztési lehetıséget a megye támogatja a jövıben is. A kiemelten védett területeken – világörökségek (Pannonhalma, Fertı-táj) és a természetvédelmi övezetekben (Szigetközi-, Pannonhalmi-, Soproni- Tájvédelmi Körzet, Nemzeti Park, NATURA 2000 területek) – a fejlesztések összehangolása elengedhetetlen. A térségekben közös koncepciók, illetve kezelési tervek készülnek, melyek ajánlásai a rendezési tervekben jelennek meg. A Fertı-tájon a megye részvételével mőködik a Fertı-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, amelyek támogatását a következı években is fontos feladatként kezeljük. A Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai ellátása során együttmőködik a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, valamint annak munkaszervezetével. A „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács feladata, hogy elımozdítsa − a fenntartható fejlıdést, elıkészítse, összehangolja az infrastrukturális és gazdaságfejlesztési elképzeléseket, − a Duna Rajka és Ács közötti szakasza, a Mosoni-Duna, illetve a Duna mellékágrendszerének ökológiai rehabilitációját, − a térséghez kapcsolódó közlekedési, rekreációs és turisztikai fejlesztéseket (beleértve a Duna-menti kerékpárút kiépítését, kompjáratok indítását és a vízitúrázás feltételeinek megteremtését). Célunk, hogy a megyei és a térségi fejlesztési tanácsokon keresztül a megye egésze érdekeinek, illetve a Szigetközzel kapcsolatos problémakör megyei-területi képviseletét ellássuk. A megyei önkormányzatnak a térség- és területfejlesztésben betöltött súlya indokolja, hogy részt vegyen a megye gazdasági erıit összefogó és fejlesztı régió szervezési törekvésekben. 24

A “Nemzeti Fejlesztési Terv”-hez megyei és regionális szinten is kapcsolódni kell. A közgyőlés saját forrásai terhére támogatási pénzeszközöket (korábban Alapot) hozhat létre, ennek azonban jelentıs korlátot szabnak a költségvetés lehetıségei. A térségfejlesztést a területfejlesztési, környezetvédelmi és mezıgazdasági tevékenységet támogató pénzeszköz szolgálja. A támogatási pénzeszközök, melyeket önkormányzatok és kistérségi tárulások pályázat útján nyerhetnek el, a megye által biztosított összeg sokszorosát mozgósíthatják térségfejlesztési célokra. Az elmúlt ciklusban a Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság 61/2005 (IX.14.) TIB határozatban javasolta új támogatási lehetıségként a helyi értékek védelmét támogató pénzeszköz létrehozását, amely a külkapcsolati és idegenforgalmi tevékenység témakörbe került beépítésre; e pénzeszköz évenkénti biztosításával – a költségvetési lehetıségek függvényében – a korábbi években is támogatni kívánjuk ezen fontos térségfejlesztési feladatokat. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés területén anyagi kötelezettségvállalással járó tevékenységek nem ütemezhetık, mivel a jogszabályok ezt a feladatcsoportot a megyei önkormányzatnál pénzügyileg nem támogatják. A költségtakarékos megoldások alkalmazása gyakorlatilag a szakemberek közötti koordinációt, továbbá a lehetséges pályázati pénzeszközök megszerzéséhez szükséges információadást jelenti. Fontos a gazdasági kamarákkal történı együttmőködés, amit a következı ciklusban is feladatának tekint a megyei önkormányzat. A közgyőlés létrehozta a Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságot. Az önkormányzat továbbra is szakmai segítséget és koordinációt kíván nyújtani az érdekeltek részére, valamint a kistérségi kapcsolatok e prioritását szintén kiemelten kezeli. A 112/1997. (VI.27.) Kormányrendelet helyébe lépı 31/2007(II.28.) Korm. rendelet értelmében a Területi Információs Rendszer (TeIR) olyan országosan egységes szerkezető adatbázis, mely települési, kistérségi, megyei, kiemelt térségi, regionális valamint országos területre vonatkozó elemzést, szöveges és térképi megjelenítést tesz lehetıvé. A változást követıen a megyei önkormányzat részére továbbra is térítésmentesen elérhetı a szolgáltatás. Települési - régiómarketing és marketingkommunikáció A települések és kistérségek bemutatkozásának segítéséhez egyre több kiadvány / rendezvény szükséges. Az együttmőködésre és partnerségre épülı megyei szerepvállaláshoz pályázati úton támogatás biztosítása is szükséges. Több nagy rendezvény életre hívásában mőködtünk közre, melyek azóta is nagy sikerrel kerülnek évente megrendezésre pl.: Sajtünnep, Megyei Borverseny; Uborkafesztivál. A Gyıri Általános Vásár keretében zajló közös bemutatkozásnak évek óta nagy sikere van a látogatók körében (a különféle települési, kistérségi kiadványoknak, községprojekteknek, leporellóknak, stb). Fontos feladatnak tekintjük a rendezvények megszervezését az elkövetkezendı években is. Gazdasági nagyrendezvények A megyei önkormányzat az évente megvalósuló gazdasági nagyrendezvények bemutatkozó cégek szereplıinek különdíjat is adományoz. A megye gazdasági rangja és térségszervezı szerepének fenntartása miatt e rendezvények során a megyei önkormányzat jelenléte ezen területen is elengedhetetlen.

25

Megyei borverseny szervezése A Gyır-Moson-Sopron megyében két borvidék (Pannonhalmi, és a Soproni) található, amelyek termelési kapacitása és marketingje önmagában is igen jelentıs, de a megye gazdaságfejlesztése és idegenforgalma szempontjából is nagy potenciált jelent. A megyei önkormányzat tisztségviselıinek kezdeményezésére beindult folyamatok eredményeként 2001. év óta minden évben megrendezésre kerül a megyei borverseny és szakmai konferencia, mely a borvidékek szılıtermelıi körében egyre népszerőbb. A megyei szintő verseny felélesztése megyénk kezdeményezése; a verseny megrendezése és anyagi támogatása a következı években sem nélkülözheti a részvételünket. Országos Sajtverseny és Sajtünnep szervezése A megyei önkormányzat és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Mővelıdési Központja Ujhelyi Imre Tagiskolája 2009-ben már tizenkettedik alkalommal rendezte meg Vitnyéd- Csermajorban országos sajtversenyét, a színvonalas SAJTÜNNEPPEL egybekötve. A tejtermelık és a feldolgozók körében a verseny egyre népszerőbb, melyet a nevezési adatok is mutatnak. Ennek további fenntartása és támogatása is indokolt. Idegenforgalom A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az idegenforgalmának élénkítése érdekében aktívan együttmőködik e terület résztvevıivel: -

-

koordináció és a kommunikáció elısegítése a turizmusban érdekelt szervezetek között: (különös tekintettel a megalakuló Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezeteivel) komplex termékek, speciális kínálatok, országos, regionális és nemzetközi jelentıségő rendezvények kialakításának szakmai támogatása, egységes arculat kialakítása, a pályázati források minél nagyobb arányának megszerzéséhez szakmai segítségnyújtás a vállalkozóknak, szervezeteknek, versenytársak folyamatos figyelemmel kísérése, fejlesztési javaslatok kidolgozása, keresleti tendenciák felismerése és kommunikálása a megye érintettjei felé.

A megyei önkormányzat három alapvetı célt és feladatot tőz ki: -

kommunikáció és együttgondolkodás (önkormányzatok, civil szervezetek); a megye ismertebbé tétele; hiteles és pozitív arculatépítés.

a

megye

turisztikai

szereplıivel

Az elosztási csatornák koordinálása területén feladatunknak tekintjük, a turisztikai szolgáltatók számára részvétel biztosítása a szakmai vásárokon, Ajánlataikat megjelentetjük informátor útján és a kiadványaik eljuttatásával is. Meglévı elosztási csatornák: - Tourinform Irodák és feladatuk a vendégszolgálat, információellátás. Tevékenységünket nagyrészt velük együttmőködve, rájuk építkezve végezzük. - A megalakuló TDM szervezetek.

26

-

Turisztikai vásárok, kiállítások: a célcsoportoknak megfelelı helyszíneken jelenünk meg, minden esetben a keresletnek megfelelıen strukturált megyei kínálattal.

-

Területfejlesztési Tevékenységet támogató pénzeszköz igénybevételére benyújtott települési és kistérségi kiadványok, rendezvények megvalósulásának elısegítése.

Kiadványok: Arculatépítı kiadványunk aktualizálása és újranyomása elkészült. - Eseménynaptár is készült, mely elérhetı nyomtatott formában, illetve a megyei önkormányzat honlapján is. - A 2010-ben tervezett feladatok, pályázati lehetıségek függvényében: − Megyei szálláslistát tartalmazó kiadvány elkészítése. − Épített örökség bemutatása. − Világörökségek bemutatása. − Kerékpáros ajánlatok + térkép. − Fotó archívum létrehozása az adott kiadványokhoz. 2009-ben a „Nyugat-dunántúli turisztikai régió ismertségét növelı turisztikai marketingeszközök” címő pályázati kiírásra a Turisztikai Célerıirányzatból elnyert összegbıl készült el a „Gyır-Moson-Sopron Megyei Turisztikai Kalauz” címő kiadvány, mely a nagyközönség és a szakma elismerését is elnyerte.

Kiállítások, vásárok: A megye képviseltette magát januárban a Slovakiatour Nemzetközi Utazás Kiállításon, Pozsonyban, márciusban a budapesti Utazás Kiállítás-és Vásáron, valamint a gyıri „Vár a Nagyvilág!” Utazási és Idegenforgalmi szakkiállításon. Egyéb belföldi kiállításokon is fontosnak tartjuk a részvételt, valamint a Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait kihasználva kívánunk bemutatkozni külföldi szakkiállításokon. Környezetvédelem Kommunikáció és koordináció területén fontosnak tartottuk: - a megelızı (preventív) környezetvédelem stratégiájának megismertetését és széles körő alkalmazásának elısegítését, - a megyei szintő intézményrendszer továbbfejlesztését (kistérségek), összehangolását; a különbözı ágazatok együttmőködését, a társadalom környezeti informáltságát, a környezetvédelem alapelveinek minél szélesebb körő megismertetését, köztük a fenntartható fejlıdés eszméjének a gyakorlatban történı kivitelezését, - a megyei közigazgatásban dolgozó környezetvédelmi szakembereinek összefogását, megyei környezetvédelmi rendezvények szervezését. Minden évben megrendezésre kerül: - Gyır-Moson-Sopron Megyei Madarak és Fák Napja; amely nagyon jó eszköz ahhoz, hogy ráirányítsuk a diákok figyelmét a körülöttük lévı környezetre, élıvilágra. Rendkívül fontos a környezettudatos gondolkodás elmélyítése és nevelése a fiatalság körében. (2009-ben a csornai Arany János iskolában szerveztük meg) - “Virágos Magyarország”környezetszépítı verseny

27

-

megyei koordinációja, a települések zsőrizésében való részvétel, az országos díjkiosztón megyei különdíj átadása és a megyei díjkiosztó ünnepség; A versenyben való részvétel a települési vezetık kezében lakosságot motiváló lehetıség, hogy a lakókörzet tisztasága, gondozottsága, szolgáltatásainak színvonala elérje a vendégvárás méltó arculatát. Lehetıség ahhoz is, hogy az ott élık ne feléljék, hanem felfedezzék környezetüket. Környezetvédelmi konferencia. Nagy érdeklıdés kíséri és eddig minden évben elnyerte a szakma és a hallgatóság elismerését. 2009-ben „Az erdık szerepe a klímavédelemben” címmel rendeztük meg.

A megye intézményeinél kitőzött cél volt, melyet folyamatosan továbbra is kiemelten kezelünk a ciklus ideje alatt: - a hulladékgazdálkodás megfelelı színvonalú kiépítése; megtörtént a szelektív elemgyőjtés megszervezése a megyei önkormányzatnál és intézményeinknél, valamint a megye önkormányzatait tájékoztattuk e lehetıségrıl. A Nyugat-dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási terve elkészült, amely Gyır-Moson-Sopron megye hulladékgazdálkodási feladatait is magába foglalja. (Gyır-Moson-Sopron megyének külön hulladékgazdálkodási terve nincs.) A megye települései a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen hulladékgazdálkodási programjaikat elkészítették. A tervezett gyıri, soproni, mosonmagyaróvári térségek hulladékgazdálkodási projektek (tervezett megvalósítás 2007-2010) keretében a megye területén jelenleg meglévı illegális, ill. a legális, de nem kellı mőszaki védelemmel ellátott önkormányzati hulladék-lerakóhelyek felszámolása, a terület rekultivációja nyomán teljes körően megoldást nyerhet. A megye területén lévı, a települési hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó szolgáltatók (KOMSZOL - Gyır, STKHT - Sopron, REKULTÍV Kft. - Mosonmagyaróvár) eltérı mértékben, de már részben bevezették a szelektív hulladékgyőjtést. A térségi hulladékgazdálkodási projektek megvalósításának kockázatát jelenti, hogy a megvalósításra alakult társulások alapítása óta az EU támogatás és hazai költségvetési támogatás mellett biztosítandó önrész nagysága növekedett. Alternatívát kell keresni a finanszírozásra, amely a kidolgozás alatt álló kormányzati önerı-támogatás mellett az üzemeltetıi források biztosítását is szükségessé teszi. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelı hulladékgazdálkodási rendszer Mosonmagyaróvár, Sopron hulladékgazdálkodási projektjeivel megvalósul.

Gyır,

A Gyırben tervezett rendszerhez 112 település csatlakozott. A térségi rendszer kialakításával a településeken megteremtik a szelektív hulladékgyőjtés feltételeit, megoldódik a hulladékok szakszerő győjtése, kezelése, újrahasznosítása. A gyıri projekthez hasonlóan szervezıdött meg a mosonmagyaróvári és a soproni kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer. A három projekt azonos tervezési elképzelések alapján, hasonló mőszaki tartalommal valósul majd meg. Közremőködtünk a Magyar - Szlovák Határon Átnyúló Együttmőködési program 20072013 „Környezetvédelmi eszközök létrehozása és harmonizációja a határ menti térségben” címő projekttel kapcsolatos feladatokban. Továbbá közremőködtünk a Gyır-Moson-Sopron

28

Megyei Rendır Fıkapitányság által összeállítandó, „Környezetvédelmi bőnmegelızési stratégia” címő dokumentációval kapcsolatos megbeszéléseken. Pályázatoknál fontos cél: - szakmai segítségnyújtás a források minél nagyobb arányának megszerzéséhez. A szigetközi, csallóközi ivóvízbázis különleges jelentıségő, sok veszély fenyegeti, ezért nagy hangsúlyt fektettünk és fektetünk a veszélyekre való figyelemfelhívásra, a rehabilitációs munkák szorgalmazására, a határ menti kapcsolat, együttmőködés fellendítésére, az ivóvízbázisok fokozottabb védelmének erısítésére. A Rába Szövetségben való tagságunk révén a Rába folyó természeti értékeinek megırzése, a turizmus fellendítése, az ökoturizmus elısegítése a további cél. Folyamatosan segítséget nyújtunk a megye települései számára a környezetvédelmi problémákkal, kérdésekkel kapcsolatosan, véleményezzük azokat, hogy összhangban álljanak a megyei környezetvédelmi programmal. A Környezetvédelmi tevékenységet támogató pénzeszköz igénybevételére benyújtott pályázatokban megjelölt célok megvalósulását elısegítjük, elısegítettük. Kistérségekkel (kisrégiókkal) való együttmőködés és koordinációs feladatok Annak érdekében, hogy a megyében élı, kommunikatív, aktív területfejlesztési munka folyjon, 2001-ben megalakítottuk a Megyei Területfejlesztési Klubot. A klub fı feladata a megyében és a régióban mőködı különbözı szerveztek képviselıinek (menedzsereinek) rendszeres találkozója és információcseréje. Az összejövetelekre meghívást kapnak a kistérségi és többcélú társulások elnökei, térségmenedzserei, vidékfejlesztési menedzserei, térségfejlesztési megbízottak, a NYDRFT, a MTFT, a MVH Nyugat-dunántúli Regionális Iroda (Zalaegerszeg), az VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (Sopron), a Széchenyi István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, az ITDH, a Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, stb. A találkozókon a kistérségek a munkájukhoz szükséges legaktuálisabb információkat kapják meg. Az összejöveteleket hasznosnak ítélik, egy ilyen szintő folyamatos fórumra kifejezett igényük van és ezt a jövıben is fenn kívánjuk tartani. Települési, térségi és régiómarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatok -

-

A települési, térségi, régió- és idegenforgalmi marketing tevékenységek összehangolása, továbbá fıként az idegenforgalmi és nemzetközi marketing hatékonyságának fokozása. Mind a hivatalon belül, mind térségi viszonylatban - vezetıi és ügyintézıi szinten érvényesülnie kell annak a szemléletmódnak, hogy “a marketing egy gondolkodásmód, egy magatartásforma és az ezeket érvényesítı, érvényre juttató tevékenység-együttes és cselekvési forma”. Az egyes kistérségekben, illetve a tájegységekben minden rendelkezésre álló eszközzel késztesse a megyei önkormányzat a döntéshozókat a települések arculatának, a táj sokszínőségének megismertettetésére, megszerettetésére, és megırzésére. (pl. Sokoró, Fertı-mente, Szigetköz, Rábaköz, Répce-sík, Bakony-ér). Fontos feladat, hogy a fejlıdést és a fejlesztéseket megalapozó rendezvények szervezését ösztönözzük.

29

-

-

Szükséges a települések, kistérségek gazdaságfejlesztési tevékenységéhez - igényeik és a folyamatosan elkészülı programjaik feladat-meghatározásának függvényében - a megyei szintő koordináció és szakmai segítségadás további erısítése. (Figyelembe véve a megyei önkormányzat pénzügyi és szakmai kapacitását.) A megyei önkormányzat az érintett Fertı-tó környéki önkormányzatokkal együtt a 2001 decemberében elfogadott világörökség területén létrehozta a Fertı-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesületet. Az Egyesületnek alapító tagjai vagyunk, és biztosítjuk az Egyesületben a térségi szemléletet, illetve pénzügyileg támogatjuk annak mőködését. Az érintett önkormányzatokon kívül a munkába bekapcsolódik a Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Mőemlékek Állami Gondnoksága, illetve támogatóként a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága. E szervezet mőködtetéséhez való hozzájárulás is a ciklusra vonatkozó terveink részét képezi.

4. Nemzetközi kapcsolatok Az Európai Unió a “Régiók Európáját” építı közösség, mind nagyobb hangsúlyt fektet a regionális kezdeményezések támogatására, a szubszidiaritás elvén alapuló döntéshozatalra. Tekintettel arra, hogy jelenleg a megyék képviselik a középszintő közigazgatást a magyar struktúrában, értelemszerően számunkra létkérdés a megfelelı súlyú programok, projektek kidolgozása, hogy részt tudjunk venni az Európai Unió által felkínált regionális támogatási rendszerben. A megyei önkormányzat eddig is meglévı nemzetközi kapcsolatait figyelembe véve tovább építi a bilaterális és multilaterális kapcsolatrendszert és mind szélesebb együttmőködést a határmenti kapcsolatokban Burgenlanddal, továbbá a Csallóközzel és Mátyusfölddel, valamint az Európai Unió intézményrendszerével. Multilaterális kapcsolataink: - Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990) - Európai Régiók Győlése (1993) Bilaterális kapcsolatok: - Közép-Jüttlandi Régió (Aarhus megye jogutódja), Dánia (1995) - Maros megye, Románia (1995) - Szamara megye, Oroszország (Szándéknyilatkozat az együttmőködésre 1999) - Pforzheim város/Enzkreis járás (2000.) - Pozsony Önkormányzati Kerület (2002.) - Nagyszombat Önkormányzati Kerület (2007.) - Toszkána tartomány (2003.) Regionális kapcsolataink: - Eurégió West/Nyugat-Pannónia (1998) - Hármas-Duna-vidék Eurorégió (2000) - Centrope Közép-Európai Régió (2003) - Közép-Európai Közlekedési Folyosó (a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2008-ban hozott döntésének megfelelıen elkötelezettséget jelent a kezdeményezéshez való csatlakozás). Egyéb nemzetközi szervezetek: - Corvinus Kör

30

A Külkapcsolati és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a titkárságát alkotó Európai Integráció és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya ápolja az e programban szereplı kapcsolatokat, továbbá 2000-ben elkészítette a megyei önkormányzat külpolitikai koncepcióját, melyet a közgyőlés évente aktualizál. A külkapcsolati koncepció az európai régiókkal fenntartott és folyamatos kapcsolatot hangsúlyozza az együttmőködési lehetıségek különbözı területein, úgymint a gazdaságfejlesztési, turisztikai, környezetvédelmi, egészségügyi, továbbképzési, fogyatékosokat érintı, valamint kulturális kapcsolatok terén. A nemzetközi együttmőködés az egyéni munkavállalók szakképzettségének, szakmai felkészültségének javítását, a társadalmi és magánszervezetek közti partnerkapcsolatok hatékony együttmőködését szolgálja GyırMoson-Sopron megyében. A térségben formálódó regionális intézményrendszerek (eurégiók, eurorégiók) célja, hogy az Európai Unió támogatási formáinak igénybevételénél kihasználják a több éve fennálló kapcsolatokat. Mind jobban érvényesül a nagyvárosok és agglomerációjuk szerepe (Bécs, Graz, Pozsony) és ennek tudatában szervezik nemzetközi együttmőködéseiket, amelyek erısítése a jövıbeli célunk. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat pályázott a Europe Direct hálózat megyei információs pontjának 2009-2012 közötti mőködtetésére. Az információs pont az EU külsı kommunikációs hálózatához kapcsolódik, s a lakosság tájékoztatására szolgál az Uniót érintı kérdésekrıl. Az elnyert pályázat lehetıséget biztosít a megyei önkormányzat 50 %-os önrészével a Europe Direct Információs Hálózat Gyır-MosonSopron Megyei Európai Információs Pontja mőködtetéséhez.

C. HUMÁN PROGRAM I. Közoktatás Magyarország számára a versengı, tudásalapú társadalom elérése a cél. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az ország ne az olcsó munkaerı, hanem a hozzáértés, a szakértelem révén legyen vonzó a befektetık számára. E célok elérésének fontos eleme a közoktatási szolgáltatások teljes vertikumának biztosítása, annak hatékony mőködtetése, és a szolgáltatások hozzáférhetıségének és elérhetıségének biztosítása. Olyan mőködıképes és hatékony rendszer meglétével kell számolni, mely nem csak az ifjúkorra, hanem a késıbbi életszakaszokra is kihat. Ahhoz, hogy a magyar közoktatás minden e hazában élı egyén számára egyrészt a biztos megélhetést, másrészt a társadalmi mobilitást segítse elı, a közoktatás valamennyi közszereplıjének (közöttük a megyei önkormányzatnak) a felelısségteljes, lelkiismeretes és aktív együttmőködésére van szükség. A közoktatásról szóló - többször módosított – 1993. évi LXXlX. törvény a feladat-ellátási kötelezettség egyértelmő meghatározásával szabályozza a közoktatás rendszerét. A törvényi kötelezettségnek megfelelıen a közoktatási rendszer megyei keretét a közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terv biztosítja. A fejlesztési terv aktualizálása a 2006. évben megtörtént. A megyei önkormányzat meghatározta abban a fejlesztési irányokat és a követendı célokat. A dokumentumot ajánlás formájában a közoktatás minden közszereplıje számára hozzáférhetıvé tettük. A megyei önkormányzat

31

erre a dokumentumra építi azokat a szakvéleményeket, melyeket a települési önkormányzatok feladat-ellátási gyakorlatának átalakításához kiad. A települési önkormányzatok számára kötelezı feladatok ellátására szervezıdött intézményhálózat átalakítása folyamattá vált, az 1990-es évek elején kialakult és állandósult intézményi szerkezet folyamatosan alakul át. A feladatellátás átszervezésének, az intézmények összevonásának vagy megszüntetésének üteme 2008-ban jelentısen lelassult. Ez a ma is érzékelhetı tendencia azt jelzi, hogy a települési önkormányzatok túlnyomó többsége az elmúlt idıszakban megtalálta és kialakította a számára elfogadhatónak és fenntarthatónak tartott feladat-ellátási gyakorlatot. Az átszervezés megfontolt elıkészítését és a szeptember elsejei biztonságos tanévkezdést szolgálja a közoktatási törvény 2009. évtıl alkalmazott új rendelkezése, mely szerint a közoktatás átszervezésérıl szóló döntéseket március hónap utolsó munkanapjáig meg kell hozni. A jelenleg tapasztalt, átszervezést célzó települési önkormányzati döntések megszületésénél továbbra is az alábbi szempontok érvényesülnek: - Elsıdlegesen a kisiskolák megszüntetésébıl és a napközi otthonos óvodák összevonásából fakadó átszervezések tartják mozgásban az intézményhálózatot. Az észlelhetı tendencia egyértelmően a szétaprózottság ellen, a társulásban ellátott feladatok irányába hat. Ezt ösztönzik a közoktatási törvény új rendelkezései és a költségvetési törvény pénzügyi támogatásra vonatkozó rendelkezései is. - A települési önkormányzatok az óvodai és legalább az alsó tagozatos általános iskolai ellátás helyben tartását mindenek elıtt álló érdeknek tekintik. Mindezek ellenére a felsı tagozat megszőnése, a gyermeklétszám apadása és a szabad iskolaválasztás jogával való élés lassan, de folyamatosan idézi elı a csak alsó tagozattal mőködı feladat-ellátási helyek és egyes esetekben óvodák megszőnését. - Az önkormányzatok fı törekvése, hogy legalább egy önálló közoktatási intézmény maradjon a településen. Az óvodát és az általános iskolát takarékossági megfontolásból gyakran közös igazgatású többcélú intézménnyé szervezik. - Az alacsonyabb tanulólétszámú iskolák önállóságát feladva, tevékenységüket helyben tovább folytatva a szomszédos települések nagyobb iskolájának tagintézményévé válnak. A 2007/2008. tanévben alapítványi fenntartású tagintézményekként mőködı 1-8 osztályos iskolák a kedvezıtlen mőködési tapasztalatok miatt megszőntek. A nyolc érintett települési önkormányzat közül egy továbbra is alapítványi rendszerben láttatja el kötelezı feladatait, egy önkormányzat a korábban megszüntetett közoktatási intézményét újra megalapította. A nyolc település közül egyben nem maradt általános iskola, öt helyen pedig önkormányzati iskola tagintézményeként tovább mőködı 1-4 osztályos iskola maradt. A felsı tagozatosok kötelezı felvételére mindegyik esetben önkormányzatok közötti közoktatási megállapodás nyújt biztosítékot. - A többcélú kistérségi társulások ugyan az egész megyére kiterjedıen megszervezıdtek, de tevékenységük érdemben a megye feladat-ellátási rendszerére még nincs jelentıs hatással. A megyei önkormányzat a kapcsolattartás szálait kialakította és az együttmőködést kétoldalú közoktatási megállapodásokban rögzítette. A folyamatos egyeztetés azt célozza, hogy a megyei önkormányzat számára korábban kötelezıen ellátandó feladatok kistérségek által történı ellátása esetén felszabaduló anyagi forrásainkat és személyi feltételeinket más szakterületek ellátására csoportosíthassuk át. Az egyeztetési folyamat eddig látványos, kézzelfogható eredményt két okból nem hozott. Egyrészt, mert a többcélú kistérségekben nem teremtıdnek meg egyik napról a másikra a hatékony és intenzív feladatellátás feltételei, másrészt pedig, mert a megyei feladatellátás a pedagógiai szakszolgálat szakterületein közel sem tudott optimális ellátást biztosítani az egész megye területére. Így a kistérségi és a megyei ellátó rendszer egymás mellett, de nem

32

-

párhuzamosan mőködve egy, az eddigieknél hatékonyabb feladatellátást biztosít a szolgáltatásokat igénybevevık számára. A helyi önkormányzati feladatellátás átszervezésének eddig nem ismert, új elemeként a közoktatási törvény módosítása a 2009/2010. tanévtıl lehetıvé teszi egységes óvoda-bölcsıde kialakítását. Ez az ellátás a társadalmi igények jobb kielégítését és a meglévı óvodai kapacitások hatékonyabb kihasználását célozza. A tanév indítása elıtt hat település kért szakvéleményt a megyei önkormányzattól az új típusú ellátás bevezetéséhez. A következı idıszakban további átalakításokkal lehet számolni.

Rövid és középtávú feladatok A megyei önkormányzat a megyei közoktatási fejlesztési tervre épített szakvélemények kiadásával, valamint a megyei pedagógiai intézet szakértıi tevékenységének biztosításával segíti a következı ciklus alatt a közoktatási ellátó rendszer átalakítását. A megyei önkormányzat folyamatosan keresi a számára kötelezı közoktatási feladatok optimális ellátásához leginkább alkalmazható szervezeti kereteket. Hosszú évek megfontolt elıkészítı munkája után a megyei közgyőlés a fertıdi és a csermajori székhelyő középfokú közoktatási intézmények összeolvadásáról döntött. Az átszervezés részeként mindkét korábban önálló jogi személyiségő költségvetési szerv megszőnt, és fertıdi székhellyel Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Mővelıdési Központja elnevezéssel új közoktatási intézmény szervezıdött. Az új intézmény minden tekintetben jogutódja a megszőnı intézményeknek. Az eddigi tapasztalatok szerint az átszervezést sikerült megfontoltan, körültekintıen megvalósítani, annak szem elıtt tartásával, hogy a rendszerben lévı, vagy oda jelentkezı tanulókat és szüleiket aránytalan teher ne érje, az alkalmazottak pedig az átszervezést a lehetı legkevesebb érdeksérelemmel éljék meg. A megyei önkormányzat az új intézmény vezetıitıl új munkaszervezet felépítésével minden korábbi tevékenység továbbvitelét és racionális végzését, a feladatellátás rendszerének fokozatos megújítását, és az eddig kihasználatlanul, vagy gazdaságtalanul mőködtetett önkormányzati vagyon bevétel centrikus hasznosítását várja el. A 2009. augusztus 1-jei megalakulás óta eltelt idıszak tapasztalatai kedvezıek. 2007-ben a megyei fenntartású kollégium megszőnt. Hiánya az eltelt évek során a fogyó tanulólétszám miatt nem jelentett problémát, Gyır Megyei Jogú Város a jelentkezı igényeket ki tudta elégíteni. A megyei pedagógiai intézet elfogadottsága, szolgáltatásainak igénylése egyre intenzívebb. Az intézmény jelentıs szerepet vállalt a megyei közoktatási fejlesztési terv átdolgozásában, majd a közgyőlési elfogadást követıen célkitőzéseinek gyakorlattá tételében. A foglalkoztatott közoktatási szakértık jelentıs segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak közoktatási feladataik megszervezéséhez és racionális ellátásához. Saját fenntartású közoktatási intézményeinkben a fenntartási és mőködtetési stabilitás megtartása és emellett a szolgáltatások tartalmi megújítása, korszerősítése a fı feladat. Intézményeinkben a humán és az anyagi erıforrások jogszabályok szerinti biztosítása és hatékony felhasználása, a pedagógiai programok korszerősítése, a képzési szerkezet és tartalom társadalmi igényeknek megfelelı módosítása folyamatos teendı. A szakképzést érintı jogszabály változást követve szakképzés szervezési társulást hozott létre Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár városok

33

önkormányzataival. A társulás közép és hosszabb távon érinti valamennyi megyei fenntartású, szakképzést folytató közoktatási intézményünk tevékenységét. A társulási megállapodás szerint az intézmények önállóságának megmaradása mellett tevékenységüket a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntései alapján a Társulási Tanács koordinálja. Fontos célnak tekintjük, hogy a közoktatási intézmények törekedjenek a nevelés és a képzés megbonthatatlan harmóniájának visszaállítására, hogy kellı súllyal tölthessék be nevelési feladataikat. Az intézményi pedagógiai programok felülvizsgálatánál intézményeinknek a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyermekek és tanulók érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésével összefüggı feladatok ellátására, az egészség megırzésére, az egészséges életre és a családi életre neveléssel kapcsolatos követelményekre. Fontos szem elıtt tartani, hogy az iskola erkölcsi értékeket, kulturális tradíciókat, társadalmi normákat is közvetít. A kollégiumi nevelés alapprogramja szerint a kollégiumok nevelı tevékenységében elıtérbe kell helyezni a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a pályaorientálást és az önálló életkezdést elısegítı tevékenységet. Az iskolák és kollégiumok számára kötelezı feladat, hogy az egyén fejlıdése mellett a közösségi élet kialakulását és az arra való igényt is fejlesszék. A humanisztikus, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat elıtérbe kerülése és szem elıtt tartása fontos feladat, különös tekintettel az eltérı képességő és a hátrányos helyzető tanulók esetében. A megyei közoktatás-fejlesztési tervre alapozottan a következı években megyei ellátási kötelezettségként a többcélú kistérségi társulásokkal együttmőködve biztosítani kell a pedagógiai szakmai és szakszolgálati ellátások teljes vertikumát a megye egész területén oly módon, hogy az a közoktatás minden közszereplıje számára könnyen elérhetı és igénybe vehetı legyen. A megyei önkormányzat - elindításától kezdıdıen - részese a Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíj pályázat lebonyolításának. A megyei költségvetés évente jelentıs támogatást biztosít a szociálisan rászoruló hallgatóknak. A pályázatot benyújtó és igényjogosult hallgatók köre évrıl-évre emelkedik, így a következıdben is szükséges a támogatási rendszer mőködtetése. A megyei önkormányzat folyamatosan törekszik a közoktatási eszközfejlesztési tervben foglaltak teljesítésére. A közgyőlés által ütemezett és az OKÉV által jóváhagyott terv végrehajtása során az eszközbeszerzések teljes anyagi fedezetét sem a megyei önkormányzat, sem az intézmények nem tudták biztosítani. Így a végrehajtásban továbbra is jelentıs elmaradás tapasztalható. A közgyőlés által elfogadott terv végrehajtásának jogszabályban rögzített határideje 2008-ban letelt. Tekintettel a minimális feltételrendszerben meglévı hiányokra, oktatási intézményeinknél újra pontosítani kell a még meglévı igényeket és a korábbi években elmaradó beszerzéseket át kell ütemezni és erre az önkormányzatnak aktualizált megvalósíthatósági tervet kell készítenie. A fertıdi kastély rekonstrukciója – amely állami feladat - várhatóan érinti a középiskola jelenlegi elhelyezését. A megyei önkormányzat elemi érdeke, hogy az iskola esetleges új elhelyezése az önkormányzatnak aránytalan terhet, hátrányt, veszteséget ne jelentsen, sıt lehetıség szerint az javítsa majd az intézményi mőködés feltételeit. Erre vonatkozóan – lehetıség szerint – egyeztetést kell folytatni a kezelı szervvel.

34

A megyei önkormányzat továbbra is támogatja a szabad iskolaválasztás, továbbá a közoktatás sokszektorúvá válásának folyamatát. A nem önkormányzati fenntartású intézmények alapításánál, vagy a meglévık fejlesztésénél a megyei önkormányzat az engedélyezési jogosítványát csakis az oktatás biztonsága, kiszámíthatósága, színvonalának megırzése figyelembe vételével, a mőködés jogszabályokban rögzített feltételeinek maradéktalan és garantált megléte esetén gyakorolja.

II. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi rendszer szerkezetének átalakítására vonatkozó törvényi szabályozást 2006. év végén hagyta jóvá az országgyőlés a 2006. évi CXXXII. törvénnyel az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl intézkedı törvénnyel (a továbbiakban: Eft.), a törvény végrehajtására kiadott 361/2006. (XII. 28.) Korm. rendelettel, valamint a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról szóló 54/206. (XII. 29.) EüM rendelettel, továbbá a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérıl szóló 2006. évi CXXVII. törvénnyel. Az Eft.-ben foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter közzétette felosztási javaslatát a RET-ek számára, melyrıl erısen megoszlanak a szakmai vélemények. A Nyugat-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (továbbiakban: NYDRET) korábbi döntése értelmében igényelt többlet aktív ágyszámot nem vették figyelembe a miniszteri javaslat kialakításakor, illetve a NYDRET 2006. decemberi ülését követıen több olyan döntés született (pl. soproni kórház súlyponti kórházzá történı megjelölése), melyek a NYDRET hatáskörébe utalt felosztható ágyszámot módosították. A NYDRET a 2007. januári ülésén elutasította az egészségügyi miniszter 2007. januárjában tett felosztási javaslatát a nyugat-dunántúli régió egészségügyi intézmények számára, mellyel a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fenntartójaként Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlése is egyetértett. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház és az ahhoz tartozó intézmények tevékenységét, mőködési feltételeit jelentısen befolyásolják a strukturális, finanszírozási és gazdasági szabályozó változásokra vonatkozó, fentiekben megjelölt jogszabályok. A 2007. évi költségvetésrıl szóló 2006. évi CXXVII. törvény foglalja magába azokat a pénzügyi kereteket, amelyek az Intézmény vonatkozásában közel havi 170 millió Ft forrásmegvonást jelent. Az egészségügyi ellátó hálózat fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi progresszív betegellátás rendszerét új elvek szerint szabályozza. A kialakult kórházi struktúrát jelentıs mértékben módosíthatja. Annak ellenére, hogy az Intézmény a súlyponti kórházak közé került, jelentıs, várhatóan közel 25%-os aktív ágy csökkenést fog elszenvedni. 1362 aktív ágyszámról közel 1000 ágyas aktív ágyra, és a 352 krónikus ágyból 402 krónikus ággyal rendelkezı intézménnyé szándékoznak alakítani a forrásmegvonás kényszerével is. Mindezeken felül komoly terhet jelent a közüzemi díjak emelése is. Látható, hogy a változások rendkívüli gyorsasággal, ugyanakkor bizonytalanul, logikailag nagyon nehezen követhetı módon zajlanak, és az ágazat is nagyon differenciált gazdasági szerkezető. Az alkalmazkodási folyamat is rendkívüli mértékben nehezített, hiszen az állandó,

35

stabil ellátás biztonságát nyújtva kell az átalakítást végrehajtani jelentısebben bevonható többletforrások nélkül, megszorításokkal. A szükséges összefüggések ismeretének összehangolása nélkül a lakosság orvosi ellátása, a kórház gazdálkodása, valamint a fenntartó önkormányzat mőködése komoly harmonizációt igényel. A tulajdonosi jogok, az ellátási felelısség oldaláról komoly problémákat indukálhatnak, és az intézményi vonatkozásai is jelentısek lehetnek. Az intézmény menedzsmentjének nagyobb horderejő döntéseket kell meghozni épületek átalakításáról, létszámokról, szakmák korlátozásáról, tevékenységek és kapacitások csökkentésérıl. Az ehhez szükséges lakossági tájékoztatást is idıben meg kell adni. Az átalakításnál kiemelt szempontrendszer az eddig párhuzamosan mőködı osztályoknak, szervezeti egységeknek, társosztály formákban történı szervezése, ahol közös ápolási teamekben tudnak tovább mőködni. Az üres ágyak kihasználása egységesen történik, a nagyobb ágykihasználás lehetıségét biztosítva. Az összevonások eredményeként megüresedett épületek költségcsökkenést eredményezhetnek. Több fıorvosi értekezlettel, szakmacsoporti értekezletekkel, az adott szakmák megyei, ágazati és országos szakfıorvosaival, illetve az adott szakmai kollégiumok álláspontjainak kikérésével próbálják a megyei egyeztetı fórumok eredménytelen osztozkodása után azokat a szempontokat továbbra is érvényesíteni, hogy lakosságarányos legyen az ágyelosztás, a három megyében szakmai és forgalomarányos struktúra legyen. Külön hangsúlyt kapjanak a regionális funkciót ellátó osztályok, mint pl. az idegsebészet, a traumatológia, a sebészet bizonyos vonatkozásai, a gyermek-diabetológia, a haematológia, a kardiológia, a pszichiátrián belül az addiktológia. A krónikus ellátáson belül pedig olyan egységeket kell létrehozni, amelyek a szőkült belgyógyászati kapacitást tudják krónikus ágyakkal pótolni, így egy krónikus belgyógyászati osztály létrehozását tervezik 40 ággyal, mellyel pótolják a belgyógyászati aktív ágyak csökkenését, a hosszabb ápolási idejő belgyógyászati jellegő betegek ápolását, a sebészeti-, érsebészeti jelentıs ágyszám csökkenés kompenzálását is jelentı 20 krónikus ápolási ágy biztosításával a szők keresztmetszetet enyhíteni. A reumatológiai osztályon hasonló módszerrel próbálják meg a jelentıs számú kiesı ágyak számát pótolni. A szájsebészet és a fül-orr-gégészeti tevékenység közelítésével olyan centrumot, funkcionális szervezeti egységet szeretnének létrehozni, mellyel a két, jelentısen csökkent ágyszámú osztály képes együttesen a szakmai profil közelsége miatt a szükségletnek megfelelı tevékenységét ellátni. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fekvı-betegellátó kapacitásának lehetséges alakulása

Ellátás

Jelenlegi ágyszám

Kijelölt ágyszám az Eft. szerint

Miniszteri javaslat

Várható ágyszám (törvény és a miniszt. jav. alapján)

Eltérés a várható és a jelenlegi ágyszám között

Aktív Krónikus

1 362 352

1 000 402

23 0

1 023 402

-339 50

Összesen

1 714

1 402

23

1 425

-289

A szőkös források miatti ágyszám csökkentéshez kapcsolódó intézkedések 36

Létszámleépítés: A jelenleg ismert szabályozók és közgazdasági adataink alapján a létszámleépítéssel kapcsolatban 243,28 fı leépítése szükséges (a takarítószolgálat és az élelmezés kiszervezése során érintett 220,25 fın felül ) a forrásszőkösség és a növekedı fix költségek miatt a fedezetlenség csökkentésére.

Zrínyi úti telephely struktúraváltása: A pulmonológiai osztály, a bırgyógyászati osztály áttelepítésével kiüríthetı épület, valamint az izotópdiagnosztikai osztály az onkoradiológiai osztállyal történı fúziójával felszabaduló épület kiürítésével jelentıs fix költség csökkenést lehet elérni. Ennek pénzügyi, mőszaki elemzése lezajlott, az átszervezés megtörtént. Az Egészségügyi Program eddig megvalósult elemei A Kormány a 41/2007. (III. 13.) Korm. rendelettel szabályozta az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérıl szóló Eft. végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzıdéskötési és eljárási kérdéseket. Az abban foglaltak az egészségügyi ellátás strukturális kereteit, finanszírozási rendszerét és az Intézmény számára rendelkezésre álló forrásait jelentıs mértékben megváltoztatták.

Ágazati problémák, illetve azok kihatása a PAMOK-ra: - Inflációs hatás: a KSH kimutatása alapján 2007-ben közel 3-szor akkora inflációs hatás érvényesült az egészségügyben, mint az átlagos áremelkedés (fogyasztói árindex 8 %). A jelentıs inflációs hatás ellenére a kórház tevékenysége után finanszírozott bevétel változatlanul a 2007. április 1.-tıl érvényes alapdíjakon történik! - Hatalmas a bürokrácia, az adminisztráció, a közvetlen betegellátásra kevés idı marad. Kiszámíthatatlan továbbra is a finanszírozás, kicsi az átláthatóság, beszőkült a forrásteremtés is. - Az Eft. és a miniszteri javaslat alapján végrehajtásra került a kórház végleges ágyszámának kialakítása 1035 aktív és 402 krónikus ággyal. Az Intézmény véleményeltérési záradékkal aláírta az új finanszírozási szerzıdést, melynek alapja a nevezett törvényben meghatározott 1 000 aktív ágy és az egészségügyi miniszter közigazgatási határozatában ezen felül kiosztott 35 aktív ágy, valamint a 402 krónikus ágy. Az Egészségügyi Minisztérium 2007. szeptember 1-tıl engedélyezte az aktív fekvıbeteg ellátás kapacitásán belül a 10 %-os átcsoportosítást, mely 22 ágyat érintett. Az 1 035 aktív ágyon a térség betegellátása az ismert paraméterek (egészségügyi ellátás igénybevételének gyakorisága, betegforgalmi adatok, betegösszetétel) alapján nehezen biztosítható. Az ágyszám csökkentés mellett (-24 %) legnagyobb gondot a bevétel alakulásánál a súlyszámok korlátozása jelenti. A 2007. április 1-tıl hatályos finanszírozási szerzıdés jelentısen módosította a finanszírozási paramétereket is. - A kórház a 2007. évben célul kitőzött létszám racionalizálást (243,28 fı létszámcsökkentés) három ütemben hajtotta végre. A gazdálkodási helyzet további javítása érdekében az intézmény még ebben az évben további 40-50 fı leépítését tervezi.

37

A jelentısen lecsökkentett ágyszám (-327 aktív ágy) létszám többletet okozott, ehhez mérten a dolgozói létszámot is ily módon kell-kellett csökkenteni. Az új struktúra kialakításánál fı szempont a szakmai minimumfeltételek figyelembe vétele, a lecsökkentett ágyak számához viszonyítottan. - A jogszabályi változások következtében az intézmény kidogozta és végrehajtotta az új struktúra átalakítási tervet. Ezzel párhuzamosan megtörténtek az egyes osztályok átszervezései és átköltöztetései, valamint az Alapító Okirat folyamatos aktualizálása is. Megvalósult szervezeti változások, költözések: - A Szemészeti Osztály a "C" épület IV. emeletétrıl az "A" épület I. emeletére költözött (Arc-, állcsont és Szájsebészeti Osztály helyére). A Szemészeti Ambulancia továbbra is a "C" épület földszintjén mőködik. - Az Izotópdiagnosztikai és Therápiás Belgyógyászati Osztály 5 ágya a Zrínyi utcai telephelyen megszőnt, amellyel az Anyagcsere-, Endokrin és Diabetológiai Belgyógyászati Osztály ágyszáma bıvült. - Az Ifjúság-Mentálhigiénés Rehabilitációs Részleg 12 ágya a Vasvári Pál utcai telephelyrıl a III. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályhoz került integrálásra. - A Nappali Szanatórium a II. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályon megszőnt, és átkerült az I. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályhoz. - A Téti Pszichiátriai Rehabilitációs Részleg 140 ágya 110-re csökkent, és 30 ágy az I. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztályhoz került áthelyezésre Rehabilitációs Részlegként. - A Pathológia I-II Osztály összevonásra került, és a Vasvári Pál utcai telephelyen mőködik tovább egy kubatúrában, centrumként. -

Megtörtént az élelmezés ellátásának kiszervezése is. A vállalkozó végrehajtotta a szerzıdésben vállalt felújítást, beruházást mintegy 500 millió Ft értékben.

-

Az OEP által eddig befogadott 75 ágyas ápolási osztály elégtelen kapacitása miatt hatástanulmány készült a fenti szőkös kapacitást ellensúlyozó fizetı ápolási egység kialakítására. A fizetıs, 18 ágyas Emeltszintő Betegellátó Osztály megkezdte mőködését.

-

Befejezıdött a címzett támogatással megvalósuló központi mőtıblokk és központi sterilizáló rekonstrukciója.

A közgyőlés megtárgyalta és jóváhagyta a "Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fejlesztési programja (2008-2012)" c. dokumentumot, valamint a Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Egészségügyi Fejlesztési Terve c. dokumentumot. E fejlesztési tervek részeként döntött a közgyőlés az Új Magyarország Fejlesztési terv akcióprogramjaiban szereplı Európai Uniós pályázatokon való indulás jóváhagyásáról. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében a TIOP 2.2.7./07/2F pályázati felhívásra benyújtásra került a pályázat, melynek elbírálása és a beruházás megkezdése a jövı évben várható. A mintegy 12 milliárd Ft-os beruházás koordinálása a következı négy évre komoly feladatot jelent mind az önkormányzat, mind az intézmény szakemberei számára. Az ehhez szükséges saját erı mértéke 1,2 milliárd Ft. A pályázat megvalósulása után egy hatékonyabb, költségkímélıbb struktúra jön létre.

38

Ezen pályázatokon keresztül megvalósuló beruházások célja a Zrínyi úti telephely teljes kiürítése, a mőködési költségek csökkentése összkórházi szinten. A kórház fejlesztési programjában megjelöltek szerint további pályázat benyújtását tervezzük még az onkológiai centrum kialakítására. A pályázat benyújtásának határideje 2010. március. Tervezzük még az intézmény Híd utcai telephelyének rekonstrukcióját, valamint a Vasvári Pál utcai telephely energiaracionalizálást európai uniós pályázatok elnyerésével. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház jelenlegi gazdasági helyzetét a 2009 várható OEPbevétel 22 %-át kitevı szállítói állomány, az országos átlagot jelentısen felülmúló és folyamatosan növekvı esetsúlyossági index (CMI) és az ehhez párosuló magas költségigényő esetösszetétel, harmadik tényezıként az orvosi egyetem hiányában a progresszív ellátás csúcsaként elvárt szolgáltatás nyújtása jellemzi, mely ellátás többletköltsége a finanszírozásban nem kerül elismerésre. E fenti tényezıkhöz hozzáadódik az OEP-bevétel jelentıs csökkenése, valamint a külsı gazdasági környezet válságából eredı negatív hatások (Áfa-emelkedés, árfolyam-ingadozások, közmővek), melyek együttesen, a jelentıs létszámcsökkentés és gazdasági racionalizálás ellenére is kritikus helyzetet teremtettek. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház a régió betegeinek ellátásában kiemelkedı szerepet vállal. Az Intézmény a Felsı Pannon Régió orvosegyetem nélküli térségében, kvázi klinikai funkciókat lát el. Sajnálatos módon a térségben mőködı, finanszírozási nehézségekkel küzdı kórházak egyre nagyobb betegellátási igényt hárítanak a regionális központra, s teszik ezt elsısorban a költségigényesebb esetek vonatkozásában. 2009. április 1-ig a jelentıs inflációs hatás ellenére az Intézmény tevékenysége után finanszírozott bevétel változatlanul a 2007. április 1.-tıl érvényes alapdíjakon történt! Ezt követıen a 2009. április 1. utáni új finanszírozási rendszerben az ágazati infláció és a központi intézkedések (Áfa-emelkedés) ellenére az OEP-finanszírozás további jelentıs csökkenésével kellett számolni, melynek elsıdleges oka az ágazatot érintı forráskivonás. I. Az adósság állomány csökkentése érdekében tervezett lépések: A. Bevételnövelı intézkedések: Az intézmény ennek keretében felülvizsgálja a térítési díjakat, az emelt szintő hotelszolgáltatás lehetıségét, a kórház kezelésében lévı ingatlanok területére elhelyezendı reklámfelületek egységesítését, díját, és a további pályázatható források feltárását, továbbá a nem OEP finanszírozta vizsgálatok számának növelését. B. Költségcsökkentı intézkedések: Az intézkedések kiterjednek a keretgazdálkodásra, a szervezeti struktúra racionalizálására vonatkozó intézkedésekre, az ügyeleti ellátás átszervezésére, a létszámgazdálkodásra és a raktárak racionalizálására. II. Szakmai tervek: Fekvıbeteg részlegek: -

Az osztályok belsı munkafolyamatainak feltérképezése és racionalizálása.

39

-

A nem finanszírozott betegellátási formák esetében egyéb finanszírozási formák bevonása. A kórház tevékenységének, szolgáltatásainak tolerálható változtatása olyan irányba, hogy akik a lebegtetett súlyszám - amely lassan már az 50%-át sem éri el a 150.000-nek - alatti összegért képesek tevékenységet, beavatkozást végezni, 10%os többletfelvételt javasolnak. Azokat az osztályokat, akik eredendıen vagy a lebegtetett zónában is mínusz termelést produkálnak, 10-15%-os betegfelvétel csökkentésre próbáljuk a keretszabályozókkal befolyásolni.

Járóbeteg szakellátás: -

A rendelési idı egész napra történı kiterjesztése Összetartozó szervezeti egységek elhelyezésének racionalizálása, a járóbeteg centrum jobb koncentrálása elengedhetetlen pénzügyi szempontból is. Elemzések készülnek a kihasználatlan járóbeteg óraszámok a kihasználatlansági arányának csökkentésére. Az azonos szakmáknál az osztályokhoz tartozó szakambulanciák és szakrendelések óráinak összevonása.

Diagnosztika: -

Az egységes, egy telephelyes betegirányítási kapu, diagnosztikai központ létrehozása. A diagnosztikai szolgáltatások területenkénti centralizálása.

Változatlan betegforgalom mellett a szállítói állomány további növekedése várható. E megfontolásból a megszorító intézkedések között ismételten létszámleépítés folyik, melynek jelenlegi üteme a kiszervezésekkel együtt 150 fıt érint a dolgozói létszámból. Lehetséges lépések és azok várható hatásai: A jelenleg kialakult válsághelyzetben az intézmény több lépést is fontolóra vesz, s mérlegeli azok várható hatásait. Elsıdleges lépésként a szolgáltatási csomag szőkítése adódik, mely mind a fekvıbeteg ellátás költségigényesebb tevékenységeit, mind az alulfinanszírozott diagnosztikai tevékenység területeit érintheti. A betegforgalom visszafogása rövid távon költségmegtakarítást jelentene, melynek hatására csökkennének a betegforgalomhoz kapcsolódó változó költségek. E lépés azonban számtalan negatív hatással is járhat: • A teljesítmény csökkenésével csökkenhet a 3 hónappal késıbbi OEP-bevétel a jelenlegi finanszírozási technikából adódó idıbeli eltolódás miatt. • A késıbbi idıszak finanszírozása bázisának képzésekor az Intézmény további hátrányokat szenvedhet el. • Az ellátás szőkítésével további jelentıs feszültség keletkezne a lakosságban. • A változó költség csökkentésével nem kompenzálható a fentiekben részletezett bevételkiesés. Vizsgálják továbbá a beszállítói szerzıdéseik módosítását, a területen kívüli betegellátás visszaszorításának lehetıségét a progresszivitás szempontjainak figyelembe vételével, az energiaracionalizálás területén a projekt finanszírozásához pályázati forrást keresnek. A további létszámleépítésre lehetıséget nem látnak a minimumfeltételek tükrében, a bércsökkentésre pedig minimális az esély a Kollektív Szerzıdés és a KJT miatt. A Regionális Egészségügyi Tanács (RET) Az egészségügyi reform nem hagyta érintetlenül az egészségügyi fejlesztések regionális egyeztetési fórumát sem. A többször módosított 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl

40

meghatározza a 2007. május 1-jétıl – jogszabály által - érvényesnek tekintett RET összetételét. Az újjáalakult RET létszáma: 16 állandó tag, és 5 tanácskozási joggal bíró tag. A tagsági változás miatt alapszabály és ügyrend módosítása is megtörtént. A 2007. évtıl végbemenı strukturális átalakítások nyomán az ÁNTSZ is regionális szervezıdéső lett, a jogszabály alapján a RET háttérszervezete az ÁNTSZ Regionális Intézete. Elnöke jelenleg dr. Szakács Imre, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Közgyőlés elnöke. Az újjáalakult RET az egészségügyet érintı regionális és pólus pályázatok és a kapacitás átcsoportosítások tekintetében a döntés-elıkészítést elvégezte. A RET a kapacitás átcsoportosításokkal kapcsolatos feladatokat, valamint az egészségügyi pályázatokhoz szükséges támogató nyilatkozatokat, véleményezést folyamatosan végzi.

III. Szociális ellátás A megyei önkormányzat által fenntartott szociális intézmények a többször módosított 1993. évi III. törvény és a végrehajtását segítı – a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló – 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, valamint más szakmai jogszabályok alapján végzik tevékenységük. A korábbiakhoz képest változott a szociális intézmények mőködési engedélyének érvényessége. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala által a szociális intézményekben eddig végzett 2008. évi felülvizsgálata eredményeként az intézmények mőködési engedélye 2012. december 31-i határidıre módosult. A feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a fenntartó önkormányzat lehetıségei alapján biztosította és a továbbiakban is biztosítani kívánja. A megyei önkormányzat a fenntartása alá tartozó szociális intézményekben folyamatosan értékeli a szakmai munka eredményességét. Az évenként elvégzett vizsgálat megállapítása szerint az intézményekben minıségi szakmai munka folyik. A jogszabályban elıírt szakképzettségi arány a továbbképzési terveknek megfelelıen az intézményekben tovább javul. Az intézményi dolgozók szociális továbbképzése folyamatos és biztosított. Az intézményvezetık szociális szakvizsgával rendelkeznek. Az elkövetkezendı években is gondot kell fordítani a szakképzettségi mutatók javítására. A szociális területen megvalósuló jogszabályi változások az intézményi szabályzatok módosítását vonják maguk után. Ezeket folyamatosan aktualizálni szükséges. A megyei önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójában megfogalmazottak szerint – a lehetıségekhez mérten – tovább kell folytatni az intézményi felújítást és korszerősítést - hangsúlyt helyezve az akadálymentesítésre -, valamint a pályázati rendszer igénybevételével a lakóotthoni beruházást. A megyei önkormányzat szociális intézményi férıhelyszáma 2008. február 15-tıl 1007. A várakozók száma a 2009. szeptember 31-i állapotnak megfelelıen 103 fı. A megyei közgyőlés – másodízben – 2007. decemberi ülésén elfogadta a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát. A következı felülvizsgálatot 2009. évben ismételten el kell végezni.

41

A koncepcióban foglalt feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérését a szociálpolitikai kerekasztal végzi. A kerekasztal ülésére évente egy alkalommal kerül sor, amelyet a következı években is meg kell szervezni. A megyei önkormányzat törvénybıl eredı kötelezettsége, hogy elızetesen véleményezi a legalább 2000 lakos feletti települési önkormányzat vagy társulat által készített szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A koncepciók és azok felülvizsgálatának elızetes véleményezését – átruházott hatáskörben – az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Bizottság látja el a jövıben is. A szociális intézményeket fenntartó megyei önkormányzat törvényi kötelezettsége a szociális intézményekben • 2006. január 1-jétıl az idısek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azon személyeket, akiknél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. •

•

a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legalább 2010. január 1-jéig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni a lakóotthonok létrehozását elısegítı pályázati felhívásokat, mivel kialakításuk önerıbıl nem lehetséges. a személyi, a szakképzettségi és a tárgyi feltételek biztosítása 2012. december 31ig.

IV. Gyermekvédelem, gyógypedagógia Gyermekvédelem A gyermekvédelmi szakellátás területén a megyei önkormányzat által fenntartott intézményekben a gyermekvédelmi törvényben lefektetett alapelvek érvényesülnek. A szakmai munka a jogszabályi követelményeknek megfelelı, a szükséges képzések, továbbképzések biztosítottak. A visszatérıen jelentkezı finanszírozási problémák miatt jelentıs átszervezésre kényszerült a megyei önkormányzat. A reálértékében folyamatosan csökkenı állami finanszírozás mellett az intézmények jelenlegi ellátási színvonalának megırzése, javítása lehetıségének megteremtése érdekében szükségszerő volt a költséghatékonyságot növelı intézkedések megtétele. Ennek keretében 2009. március 31-i hatállyal a Megyei Gyermekvédelmi Központ egy szakmai egysége (a korábbi 5. számú szakmai egység, a Sopron, József Attila út 42. szám alatt mőködı gyermekotthon) megszőnt, az ott élı gyermekek lakásotthonokban, valamint a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási Központ ismételten beindított 20 fıs gyermekotthonában kerültek elhelyezésre. A speciális gyermekotthon a József Attila utcai épületegyüttes „C” épületbıl az „A” épületbe költözött, míg a konyha felszámolásra került. Az átszervezéssel a megyei önkormányzat a gazdaságosabb mőködést és a férıhelyek hatékonyabb kihasználtságát várja. Az elmúlt években - gyermekotthonokban - kényszerően végrehajtott, munkaszervezést érintı változások (nevelık, gyermekvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelık beosztása) a 42

gazdaságosabb mőködést szolgálják, azonban az ellátottakkal végzett szakmai munka színvonalát negatív irányba befolyásolják. A létszámok változására figyelemmel évente kell felülvizsgálni az intézmények mőködtetésének feltételeit és szükség esetén a fenntartói döntéseket meghozni. Ugyanakkor a gyermekvédelem rendszerébe bekerülı és a már gondoskodás alatt álló gyermekek vizsgálata alapján (amit a Szociális és Gyámhivatal jegyzıkönyvei is alátámasztanak) megállapítható, hogy a különleges és speciális ellátást igénylı gyermekek aránya növekszik. Az életkoruk miatt különleges ellátást igénylı gyermekek elhelyezésére a nevelıszülıi hálózat bıvítése adhatna megoldást. A fenntartó megyei önkormányzat a központilag biztosított normatíva és a gyermekvédelmi rendszer keretében felmerülı tényleges költségek közötti lényeges különbség következtében jelentıs mértékben kell, hogy hozzájáruljon az intézmények mőködéséhez. Ez a körülmény rendkívüli módon behatárolja a szakterületen megvalósítható fejlesztési elképzeléseket, lehetıségeket. Az intézmények jelenlegi színvonalon történı mőködtetése, ennek megtartása már nehézségeket okoz. Ennek egyik következménye volt a Gyıri Gyermekvédelmi Központ és a soproni József Attila Gyermekvédelmi Központ összevonása 2008. április 1-tıl GyırMoson-Sopron Megye Önkormányzatának Gyermekvédelmi Központja néven. A 2010. évi költségvetési évben a fenntartott intézményekben legalább az eddig kialakított színvonalú ellátás megırzése tőzhetı ki célul, ugyanakkor továbbra is feladat a Gyermekvédelmi Központ soproni egysége József Attila utcai épületegyüttesének kiváltása. Ennek elsı lépése volt a már említett átszervezés, melynek köszönhetıen a 3 épületbıl már csak az „A” épület van használatban, ahol a speciális gyermekotthon, az utógondozói otthon mellett az irodák kaptak elhelyezést. A teljes kiváltásra pályázat keretében nyílhat lehetıség, amelynek elıkészületei folyamatban vannak. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 95. § (1) bekezdése alapján 2009. január 1-tıl a megyei jogú városok önkormányzatai számára kötelezı feladattá vált a gyermekvédelmi szakellátások közül az otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítása. A Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gyır és Sopron Megyei Jogú Városokkal szakellátási megállapodást kötött, melynek keretében mindkét megyei jogú város - az egy fıre jutó bekerülési költség normatívával csökkentett részét megfizetve - a megyei önkormányzaton keresztül tesz eleget szakellátási kötelezettségének. Gyógypedagógia A megyei önkormányzat által fenntartott gyógypedagógiai intézmények többcélú közös igazgatású közoktatási intézményekként mőködnek. Az intézményekben folyó oktatói, nevelıi munka szakértı által véleményezett pedagógiai program alapján valósul meg. A minıségirányítási program minden intézményben kidolgozásra került. 2006. évben a csornai, valamint a két soproni intézmény felvette feladatai közé az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény feladatait. A pedagógiai és szakmai programok aktualizálását a következı években is biztosítjuk. A gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszolgáltatásokkal alkalmazkodnak a felmerülı igények kielégítésére. Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzata ezért kötött közoktatási megállapodást a Csornai Többcélú Kistérségi Társulással, illetve a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulással. A tárulások a közoktatási megállapodásnak megfelelıen a megyei önkormányzat által fenntartott intézményeken keresztül biztosítják a felvállalt

43

pedagógiai szakszolgálati feladatokat (pl.: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés). A finanszírozási problémák miatt a gyógypedagógiai nevelést, oktatást biztosító intézményekben is szükséges volt a dologi kiadások mérséklésén túl az alkalmazottak létszámának csökkentése. A létszámcsökkentés az ún. kisegítı személyzeten túl a pedagógus munkaköröket betöltıket is érintette. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kötelezı órákra vonatkozó elıírásainak módosulása a következı tanévtıl szintén hatással lesz a gyógypedagógusok létszámára az intézményeknél. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézményben a megyei önkormányzat beruházása nyomán - az akadálymentesítés jegyében - 2009-ben megépült a lift, mely segítséget jelent az intézmény dolgozói, tanulói, a halmozottan fogyatékos gyermekek számára egyaránt. A Tóth Antal Nevelési-Oktatási és Módszertani Központ épületének korszerősítése pályázati pénzbıl és a megyei önkormányzat által biztosított önrészbıl megkezdıdött. A Gyógypedagógiai Szolgáltató Központban továbbra is nagy számban végzik a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységhez kapcsolódó vizsgálatokat, valamint az egyéb szakszolgáltatási feladatokat.

V. Kultúra Múzeumi terület A Gyır-Moson-Sopron Megyei Múzeumi Igazgatóság intézményei történeti, képzımővészeti, természettudományi, néprajzi és régészeti anyagot ıriznek és mutatnak be. Ezen intézmények fı feladata a megye muzeális értékeinek győjtése, ırzése, szakmai feldolgozása, nyilvántartása, továbbá tudományos igényő közlése és bemutatása. A megyei múzeumi szervezet intézményeiben megkezdıdött a muzeális győjtemények számítógépes feldolgozása. A több évre elhúzódó adatfeldolgozást és a győjtemény teljes körő digitalizálását folytatni kell, illetve e munkálatokkal együtt a győjtemények revízióját és az esedékes selejtezéseket is el kell elvégezni. Az elmúlt években több pályázatot nyújtottuk be a szakminisztérium által meghirdetett és a múzeumok szakmai munkáját segítı ALFA- programra. Elsıként a soproni sírkıgyőjtemény állandó kiállításának megépítésére, majd a gyıri Fruhmann kályhamúzeum kialakítására került sor. Az elnyert támogatás és a megyei önkormányzat saját forrásának felhasználásával elkészült és átadásra került a két állandó kiállítás. Ugyancsak az ALFA- programra nyújtottunk be pályázatot 2008-ban a Stornó Házban található állandó történeti kiállítás felújítására. Erre a feladatra 17 millió forint támogatást kapott a megyei önkormányzat, s ez év szeptemberében a megújult kiállítást átadtuk a nagyközönségnek. Ebben az évben pályázatot nyújtottunk be a Rábaközi Közérdekő Muzeális Kiállítás felújítására. Az elsı ütemben elnyert összeg az új állandó kiállítás tárgyainak restaurálását oldja meg. A következı években a II. és a III. ütem pályázati benyújtásával és elnyerésével tudjuk az állandó kiállítás felújítását befejezni. Továbbra is megoldásra vár a soproni Néprajzi Kiállítás épületének teljes rekonstrukciója, amely lehetıvé tenné, hogy az állandó kiállítás ismételten megnyithassa kapuit a nagyközönség elıtt. E nagyszabású beruházás saját erıbıl

44

nem lehetséges, ezért csak megfelelı pályázati lehetıség esetén áll módunkban e több éve húzódó feladatot megoldani. A szakmai jogszabályok elsıdlegesen tervszerő állománygyarapítást, a győjtemények feldolgozását és bemutatását, valamint a szakmai kutatások közzétételét írják elı a muzeális intézmények számára. Tekintettel arra, hogy a költségvetés e feladatok ellátására nem nyújt elégséges forrást, továbbra is fontos a különbözı szakmai pályázati lehetıségek megkeresése és elnyerése, mind az intézmény, mind pedig a fenntartó megyei önkormányzat számára. Könyvtári terület A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár általános győjtıkörő közkönyvtár, melynek feladata Gyır-Moson-Sopron megye lakosságának felsıszintő könyvtári ellátása. Győjti, rendszerezi és szolgáltatja az egyetemes és nemzeti kultúra szempontjából jelentıs könyvtári dokumentumokat, szervezi a megye területén mőködı önkormányzati, iskolai, felsıoktatási és szakkönyvtárak együttmőködését, ellátórendszert mőködtet, szervezi a szakmai képzést és továbbképzést, könyvtári szaklapot jelentet meg, győjti és összesíti a megye könyvtári statisztikai adatait. Az elmúlt években a megyei könyvtár nagy figyelmet fordított a könyvtári dokumentumok számítógépes feldolgozására. Ennek eredményeként elkészült az állomány teljes körő számítógépes adatbázisa, amely lehetıvé teszi a gyors és több-szempontú visszakeresést és tájékoztatást. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerhez való csatlakozás az olvasói igények szélesebb körő kiszolgálását eredményezte. E szolgáltatás fejlesztése és mőködtetése a jövıben is fontos szakmai feladat. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem számolhatunk a könyvtári terület jelentısebb fejlesztésével. Így elsısorban arra kell törekedni, hogy a könyvtári szolgáltatás ellátásához szükséges dokumentumok beszerzése és feldolgozása, a községi könyvtárak módszertani gondozása, valamint a hagyományos könyvtári rendezvények megtartása ne sérüljön. A megyei könyvtár épületének mőszaki állapota egyre több gondot okoz az olvasók ellátásában. Ezért kiutat jelenthetnek a Széchenyi István Egyetemmel megkezdıdött tárgyalások, egy közös fenntartású megyei-egyetemi könyvtár létrehozásáról. Az új épületben, korszerő mőködési körülmények között elhelyezett kettıs funkciójú könyvtár hosszú távon is megnyugtató megoldást jelenthet a térség felsıszintő könyvtári ellátásában. Levéltári terület A megyei önkormányzat a gyıri és a soproni megyei levéltárak, valamint a mosonmagyaróvári fióklevéltár fenntartásával látja el a történelmi múlt megismeréséhez nélkülözhetetlen köziratok győjtésére, ırzésére és feltárására vonatkozó törvényi kötelezettségét. Mindkét levéltárban elkezdték, és folyamatosan végzik a különbözı levéltári segédletek számítógépre vitelét, amelyet a 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet ír elı számukra. Az egyéb levéltári adatok és információk számítógépes feldolgozása a levéltárak közötti együttmőködés és az országos információs rendszerhez való kapcsolódás miatt is fontos

45

A jelenlegi mőködési feltételek mellett az alapfeladatok lehetıség szerinti ellátására kell törekedni, amely elsısorban a levéltári győjtemény megırzését és feldolgozását, az iratképzı szervek ellenırzését, valamint a kutatók és ügyfelek kiszolgálását jelenti. Alapfeladat és törvényi kötelezettség a köziratok átvétele is, azonban ezt létszám és helyszőke miatt maradéktalanul egyik levéltár sem tudja teljesíteni. Hosszabb távon – és csak központi pályázatok megjelenése esetén - számolhatunk csak a gyıri megyei levéltár jobb elhelyezésével. A fıépület jelenlegi állapotában nem alkalmas az iratok megırzésére és a kutatószolgálat megfelelı szintő ellátására. Az elmúlt években történt belsı felújítás enyhített ugyan a problémán, de végleges megoldást nem hozott. Gyır-MosonSopron Megye Soproni Levéltára is raktározási gondokkal küzd. Raktárai 2-4 éven belül teljesen betelnek, s gondot fog jelenteni a törvényben elıírt iratátvételi kötelezettségeinek teljesítése. Sopronban 2007-ben elkezdıdött és 2008-ban folytatódott a fıépület villamoshálózatának felújítása. Közmővelıdés A megye településein mőködı közmővelıdési intézmények, non-profit szervezetek, helyi önkormányzatok közmővelıdési tevékenységének szakmai segítését - kötelezı megyei közmővelıdési feladatként -, a megyei közgyőlés által alapított Bartók Béla Megyei Mővelıdési Központ Nonprofit Kft. látja el. A megyei mővelıdési központ épületének teljeskörő rekonstrukciója után megnövekedett a helyi kulturális tevékenység jelentısége. Az un. „színháztermi” programok szervezése és az épület kihasználtságának növelése érdekében jelentıs erıfeszítéseket tesz a kevés szakmai létszámmal mőködı közhasznú társaság. A megyei önkormányzat számára elıírt kötelezı közmővelıdési szakmai tanácsadást és szolgáltatást, az évente felülvizsgált és aktualizált feladat-ellátási szerzıdés alapján látja el a közhasznú társaság. Továbbra is kiemelten fontos feladat a megyében mőködı amatır mővészeti csoportok munkájának támogatása, közmővelıdési szakemberek továbbképzésének szervezése, a helyi önkormányzatok rendezvényeinek szakmai segítése, a technikai háttér biztosítása, a kulturális és közéleti információk győjtése, közérdekő adatbank építése, az országos szakmai szervezetekkel való együttmőködés, a közmővelıdési információk továbbjuttatása a közmővelıdés helyi szervezeteihez és szakembereihez.

VI. Ifjúságpolitika A megyei önkormányzat – ifjúságpolitikai koncepciójával összhangban – évek óta mőködteti a kábítószer-probléma visszaszorítására hivatott Gyır-Moson-Sopron Megyei Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumot (továbbiakban: Megyei KEF). A 2002-tıl dolgozó szakmai grémium tevékenységérıl évente beszámol a közgyőlésnek, amely határozatban mondta ki, hogy költségvetési rendeletében a fórum munkájához minden évben forrást biztosít. Az önkormányzat a kezdetektıl sikeresen pályázott az illetékes minisztériumhoz a Megyei KEF fejlesztése érdekében, azonban a továbblépéshez – a stratégia minél teljesebb körő megvalósításához – a jövıben már a szakmai szervezetekkel közös készítéső projektekben célszerő részt vennünk. A Megyei KEF a közgyőlés által elfogadott kábítószer-ellenes stratégia alapján végzi munkáját, amelyet kétévente felül kell vizsgálni. Az immár harmadik módosítás a

46

következı esztendıben esedékes, s mivel nemzeti szinten új, a 2010-2018-as idıszakra vonatkozó stratégia van készülıben, ezt követıen kerül sor a megyei stratégia újragondolására. A megye településeinek ifjúságpolitikai tevékenységével kapcsolatban együttmőködési készségünket továbbra is fenntartjuk, s minden hozzánk fordulónak segítséget nyújtunk. A megyei önkormányzat számít mindenkire, aki megyénk fiataljaiért tenni tud és akar, legyen az döntéshozó, civil szervezıdés tagja vagy városban, faluban élı polgár. Továbbra is vállaljuk, hogy az általunk fenntartott intézményekben különös hangsúlyt kap a fiatalok egészséges testi-szellemi-lelki fejlıdésének biztosítása. Az itt folyó munka, a nyújtott szolgáltatások, megvalósuló programok megfelelı alapot nyújtanak mindehhez.

VII. Nemzeti és etnikai kisebbségek Idén a megyeszékhelyen, Gyırben tartottuk Gyır-Moson-Sopron Megye Kilencedik Nemzetiségi Napját, a „4 Évszak Fesztivál Nyár” rendezvénysorozat keretein belül, s a komoly hagyományokkal bíró eseményt ezúttal is nagy érdeklıdés kísérte. Szőkebb régiónk megırzendı kulturális örökségének tekintjük nemzetiségeink kultúráját, ezért ezt a nagyszabású rendezvényt az elkövetkezı években is megszervezzük, minden alkalommal más településen, hogy minél többen megismerhessék és megszerethessék nemzeti és etnikai kisebbségeink sokszínő hagyományait. A Megyei Nemzetiségi Naphoz ebben az évben további két program is kapcsolódott. Az egyik a közgyőlés Nemzetiségi Bizottságának ünnepi, kibıvített ülése volt, a másik pedig a nemzetiségek kulturális együtteseinek bemutatkozása. A nemzetiségeket támogató pályázati rendszer idén is jól mőködött, a rendelkezésre álló keret felosztásra került. Mindebbıl következik, hogy azt megszüntetnünk nem szabad, hisz óriási segítséget jelent kisebbségeink számára, önazonosságtudatuk erısítéséhez, hagyományaik megırzéséhez.

VIII. Sport Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlése a Gyır-Moson-Sopron Megyei Sportigazgatóságot 2007. december 31. napjával megszüntette. Az intézmény által ellátott kötelezı szakmai feladatokat a megszőnését követıen a Gyır-Moson-Sopron Megye Önkormányzati Hivatala látja el. Feladatait a sportról szóló 2004. évi I. számú törvényben, az önkormányzati törvényben foglaltak, valamint a megyei közgyőlés önként vállalt feladatai képezik. A megyei önkormányzat egyes önként vállalt feladatai ellátása érdekében – a 2008 -2010. évekre vonatkozóan - együttmőködési megállapodást kötött a Gyır-Moson-Sopron megyei Sportszövetségek Egyesülésével és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Diáksport Tanáccsal. . Az állami feladatok helyi végrehajtására az Önkormányzati Minisztérium 2009. évben nem kötött együttmőködési támogatást az önkormányzattal, a kiesett állami forrást a megyei sportszövetségek részben pótolták, a rendezvények egy része azonban elmaradt. A 2010. évben a feladatok ellátását jelentısen befolyásolja, hogy az Önkormányzati Minisztérium biztosít-e sport célú állami támogatást. Amennyiben az önkormányzat csak saját forrásra támaszkodhat, az ellátandó feladatok racionalizálásával és a sportszövetségeknek nyújtott támogatási rendszer felülvizsgálatával biztosítható a megye sportjának mőködıképessége. 47

A fentiek alapján a következı idıszak fıbb feladatai az alábbiak: - a megyei sportági szakszövetségek, a Megyei Diáksport Tanács, a Gyır-MosonSopron Megyei Sportszövetségek Egyesülése és a megyei szabadidıs sport szervek mőködési feltételeinek biztosítása (elhelyezés megyei sportszékházban, szakmai, gazdasági segítésük stb.), - a megyében mőködı 9 körzeti Diáksport Bizottság mőködési támogatása, - 2009-ben diákolimpia országos elıdöntık, döntık rendezése játékos sportversenyekben, labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda sportágakban, Sopronban, Gyırben és Beleden, - Az országos és helyi sportszervezettekkel együttmőködve – felkérés alapján – országos és regionális rendezvények szervezése, - az éves megyei szakszövetségi-, diák-, és szabadidıs sport versenynaptár összeállítása, kiemelt figyelemmel a községi, kisvárosi sportlétesítmények kihasználtságának növelésére, kistérségi rendezvények támogatásával, - a 2004-ben megalakult a Fogyatékossággal Élık Megyei Sportszövetsége (FÉS) feladata sportesemények szervezése, évente megyei sportnap megszervezése a fogyatékossággal élı fiatalokat nevelı megyei intézmények tanulói részére, valamint az intézményi rendezvények támogatása, - a települési önkormányzatok sportrendezvényeinek segítése, különös tekintettel a kistérségi rendezvényekre, akciókra, - az utánpótlás nevelés célját szolgáló országos Sport XXI. és „Héraklész” program segítése, - a hagyományos nemzetközi sportkapcsolatok folyamatos ápolása, fejlesztése az eddigiek (burgenlandi tartomány, Nyugat- Szlovákia) mellett a „Sport határok nélkül elnevezéső, utánpótlás korú versenyzık számára létrejött együttmőködés fejlesztése Nagyszombat kerülettel, Dél- Morva és Burgenland tartománnyal), - a Gyır-Moson-Sopron Megyei Sportszövetségek Egyesülése, a Megyei Önkormányzattal történt megállapodás alapján, a megyében mőködı sportszervek, diáksport szervek részére gazdasági, pénzügyi szolgáltatás végez, ellátja az államilag akkreditált sportszakember képzés, továbbképzés feladatait (OKJ-s képzés), - az országos sportinformáció rendszer megyei feladatainak megoldása, koordinálása - a központi és helyi sporttémájú pályázatok gondozása, ellenırzése, a sporttal kapcsolatos Európai Uniós pályázatok figyelemmel kísérése, a helyi önkormányzatok és megyei sportszervezetek pályázaton való részvételének segítése, - a sporttudomány és sportegészségügy megyei feladatai megoldásának segítése, - részt veszünk a Nemzeti Civil Alap programjában, kihasználva a sportos lehetıségeket is tartalmazó pályázatokat, - a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Tanács mellett megalakult Nyugat-Dunántúli Sportfejlesztési Bizottságban képviseljük megyénk érdekeit, - támogatjuk, segítjük, szervezzük, koordináljuk a központi kezdeményezéső sportlétesítmény fejlesztı programok kistérségi, települési megvalósítását.(pl. tornacsarnokok, mőfüves pályák létesítése).

***

48

Összefoglalva megállapítható, hogy a változó jogi és pénzügyi környezetre figyelemmel törekszünk a program gyakorlati megvalósítására, a konkrét döntésekkel történı végrehajtására.

Gyır, 2009. november 6.

dr. Szakács Imre s.k. Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlésének elnöke

49