Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ../2013. (IV. ..) önkormányzati rendelete Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 14. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki: „c) A Kk-eá jelű övezetben állattartási funkciójú építmények helyezhetők el. d) A Kk-ei jelű övezetben idegenforgalmi funkciójú épületek helyezhetők el.”
2. §
Az Ör. 27. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki: „(21) A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületek közterületről feltáruló homlokzatán, vagy közterületről látható homlokzata előtt zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.”
3. §
Az Ör. 39. § (2) bekezdése a következő d/1) ponttal egészül ki: „d/1) Az Lk 1000X1(B) építési övezet sajátos előírásai: 1. Az övezetben a lakóépületek legfeljebb 6 lakásosak lehetnek. 2. A zártsorú keretes építési helyen belül az épületek zártsorúan, ill. hézagosan zártsorúan helyezhetők el. 3. A beépítettség mértéke közbenső teleknél legfeljebb 70%, sarokteleknél legfeljebb 75% lehet. 4. Telkenként csak egy főépület helyezhető el. 5. Az elhelyezhető épület magastetős legyen, égetett agyagcserép héjazattal. 6. Az övezetben megengedett utcai homlokzatmagasság a kialakult párkánymagasság, de legfeljebb 4,5 m lehet.”
4. §
Az Ör. 39. § (3) bekezdése a következő f/2), g/2) és g/3) ponttal egészül ki: „f/2) Az Lke 41364Y(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 6,5 m, nyeles telek esetén legfeljebb 5,5 m lehet.
1
3. A tető hajlásszöge utcafronton 40-45o tömbbelsőben 35-40o között változhat, kivéve a kolostorfedés karakterű égetett cserépfedést. Az épület szélessége legfeljebb 12,0 m lehet. Héjalásként hullámpala nem alkalmazható, cseréphatású fedés igen (pl.: bitumenes zsindely). 4. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadonállóan. 5. Előkert újonnan legalább 5,0 m, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 6. A főépületek száma 1200 m2 teleknagyság alatt egy, 1200 m2, ill. annál nagyobb teleknagyság esetén legfeljebb kettő lehet.” „g/2) Az Lke 41374Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1-3. táblázatok előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az épület szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadonállóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy főépület helyezhető el építési telkenként. g/3) Az Lke 41362Z(D) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az 1 – 3. táblázat előírásait kell alkalmazni, az építménymagasságot kivéve. 2. Az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az épület szélessége 12,0 m-nél nem lehet több. Héjalásra hullámpala nem alkalmazható. 3. Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek elhelyezhetők oldalhatáron állóan, ikresen, ill. szabadonállóan. 4. Előkert újonnan legalább 5,0 m legyen, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik. 5. Csak egy főépület helyezhető el építési telkenként.” 5. §
Az Ör. 39. § (5) bekezdése a következő t/2) ponttal egészül ki: „t/2) A Vt 21527X (BD) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. Az építménymagasság legfeljebb 6,0 m lehet. 2. Az 1. pontban rögzített építménymagasság figyelembe vétele mellett: 2.1. a Zsolnay út északi oldalán a maximális homlokzatmagasság 6,5 m lehet. 2.2. a kialakult kis szélességű Alsóbalokány u. – Felsőbalokány utca déli oldalán a homlokzatmagasság max. 5,0 m lehet.”
6. §
Az Ör. 39. § (6) bekezdés a következő i/1) ponttal egészül ki: „i/1) Az Lk 505052(T) jelű sajátos építési övezet előírásai: 1. A 17.§ 1-3. táblázatának előírásait kell alkalmazni, az alábbi kiegészítésekkel.
2
2. A telken elhelyezhető épületek száma: 2.1 720 m2 felett legfeljebb két főépület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet. 3. Az előkert újonnan 5,0 m legyen. 4. Magastető kialakítható, de a tetőfedés hullámpala nem lehet. 5. Ha az övezetben tetőkert, ill. zöld homlokzat létesül, a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a tetőkert, ill. zöld homlokzat egy része a 23. sz. melléklet szerint zöldfelületként beszámítható. 6. Csak olyan terepszint alatti építmény létesíthető, melynek nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-ával haladhatja meg a telek megengedett legnagyobb beépítettségét.” 7. §
Az Ör. 39. §-a a következő (25), (26), (27) és (28) bekezdéssel egészül ki: „(25) PÉCS-HIRD HOMOKBÁNYA UTCÁRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (H) a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 25. jelű területre terjed ki. A Homokbánya utcában lehatárolt területre vonatkozó övezeti paraméterek Kk-eá 7128XX(H). b) A területen csak a terület használatával kapcsolatos építmény helyezhető el (istálló, karám, siló). c) Az elő- és oldalkert minimum 10,0 m szélességű d) A megengedett legnagyobb beépítettség 2%, a legnagyobb építménymagasság 3,0 m. e) Az épület a helyi hagyományokhoz illeszkedő, tájba illő kialakítással építhető. (26) PÉCS – ZSEBEDOMB – SZELLŐ UTCÁRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (ZS) a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 26. jelű területre terjed ki. A lehatárolt terület övezeti jele Mke(ZS). b) A beépítési mód kialakult, az előkert min. 5,0 m. c) Az építménymagasság maximum 3,5 m. d) Az épületek tömegalakítása a kialakult állapothoz illeszkedjen. (27)PÉCSBÁNYA – „BÁNYÁSZATI EMLÉKPARKRA” – VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (PB) a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 27. jelű területre terjed ki. A terület a különleges beépítésre nem szánt – egyéb idegenforgalmi – zónába tartozik, övezeti jele Kk-ei-712XX2(PB). b) A telek tovább nem osztható. c) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 2%. (28)LASKÓ ÉS KOPÁCS UTCÁK LAKÓÖVEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (L-K) a) A sajátos előírások hatálya a 19/a mellékletben lehatárolt 28. jelű területre terjed ki. A terület a különleges közhasználatú építmény (rekreáció) zónába tartozik, övezeti jele Ki-711955(LK).
3
b) A meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25m2-rel történő bővítése, felújítása engedélyezhető.” 8. §
Az Ör. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „E rendeletnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII.21.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló …./2013. (IV....) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend1) megállapított 14. § (1) bekezdés c) és d) pontját, 27. § (21) bekezdését, 39. § (2) bekezdés d/1) pontját, 39. § (3) bekezdését f/2), g/2) és g/3) pontját, 39. § (5) bekezdés t/2) pontját, 39. § (6) bekezdés i/1) pontját, 39. § (25), (26), (27) és (28) bekezdését, módosított 3. § (3) bekezdését, 6. § (1) bekezdés c) pontját és (2) bekezdés c) pont 2. alpontját, 12. § (1) bekezdés b) pontját, 12. § (5) és (6) bekezdését, 19. § (1) bekezdés a), b) és c) pontját, 26. § (2) bekezdését, 27. § (2), (10), (13) bekezdését és (8) bekezdés d) pontját, 29. § (1), (2) és (3) bekezdését, 35. § (11) bekezdés c) pontját és (13) bekezdés b) pontját, 36. § (4) bekezdését, 38. § (1), (2), (3) és (5) bekezdését, 39. §-át, 40. §-át, 41. § (1) bekezdését és mellékleteit a) a b) pontban foglalt kivétellel a Rend1. lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 36. § (4) bekezdésében foglalt esetben, továbbá az építtető kérésére a Rend1. hatályba lépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
9. §
Az Ör. 3. § (3) bekezdésében az „építést engedélyezni” szövegrész helyébe az „építményt elhelyezni” szöveg lép.
10. § (1)
Az Ör. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe következő rendelkezés lép: „c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés már megtörtént, vagy arról jogerős határozat rendelkezett, kivéve a zártsorú beépítési módot.”
(2)
Az Ör. 6. § (2) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. 2000 m² teleknagyság felett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés már megtörtént, vagy arról jogerős határozat rendelkezett, kivéve a zártsorú beépítési módot.”
11. § (1)
Az Ör. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) A területen építményt elhelyezni az ágazati jogszabályok szerint lehet.”
4
(2)
Az Ör. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A védelmi, egészségügyi – szociális – turisztikai és gazdasági rendeltetésű erdőzónákban az ágazati jogszabályok szerint készített és jóváhagyott körzeti erdőtervben rögzített fahasználati és erdő-felújítások engedélyezhetők.”
(3)
Az Ör. 12. § (6) bekezdésében a „Ha a jelen előírásokban” szövegrész helyébe a „Ha az ágazati tervekben és jelen előírásokban” szöveg lép.
12. §
Az Ör. 19. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: „a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége az övezeti előírást meghaladja, akkor a meglévő tetőtér beépíthető. Az új tetőszerkezet legfeljebb a meglévő építmény építménymagasságának 1,0 m-rel történő megemelésével létesíthető a megengedett építménymagasság értékén belül. b) A zónaelőírás szerinti telekméret – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi, valamint magánút és telekhatár-rendezést kivéve – tovább nem csökkenthető. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. A telekalakítás során a telekalakításról szóló rendeleteti kell alkalmazni. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési módot az illeszkedés szabályai alapján kell meghatározni.”
13. §
Az Ör. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában, új épület építése esetén, ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik – zártsorú általános vagy zártsorú keretes beépítési módot, valamint a gazdasági zónát (ahol az előkertben porta funkciójú épület létesíthető) kivéve – legalább 5,0 m előkert létesítése kötelező.”
14. § (1)
Az Ör. 27. § (2) bekezdésében a „Az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban felsorolt esetekben és” szövegrész helyébe a „Az (1) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott esetekben, vagy” szöveg lép.
(2)
Az Ör. 27. § (8) bekezdés d) pontjában a „reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el,” szövegrész helyébe a „reklámfelületek,reklámhordozók és hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el,” szöveg lép.
5
(3)
Az Ör. 27. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület vetületi hossza lakóépület esetén – az építési hely előkert felöli határától mért – legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.”
(4)
Az Ör. 27. § (13) bekezdésében a „ – kivéve a hegyoldali és az egyéb építési zónákba sorolt telkek közterület felöli határát – kötelező építési vonalnak kell tekinteni” szövegrész helyébe a „ – kivéve a hegyoldali és a vegyes építési zónákba sorolt telkek közterület felőli határát – kötelező építési határvonalnak kell tekinteni” szöveg, a (13) bekezdés b) pontjában az „építési vonal” szövegrész helyébe az „építési határvonal” szöveg lép.
15. §
Az Ör. 29. § (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A levegőtisztaság-védelmi területek lehatárolását a 5. sz. zóna tervlap melléklet tünteti fel. A zónaelőírásokon túl a vonatkozó helyi és országos érvényű jogszabályok előírásai is betartandók. (2) I. Védett zóna: Ebben a zónában csak a helyi emisszióval nem járó fűtő- és hőtermelő berendezés létesíthető. Abban az esetben, ha a felelős tervező nyilatkozata alapján műszakilag nem kivitelezhető, olyan fűtési és hőtermelő módok alkalmazhatók: a) amelyek földgázt, vagy PB- gázt használnak fel, b) vagy vegyes tüzelésű berendezés, ha az rendelkezik a gyártó által beépített szilárd finom porok leválasztására alkalmas leválasztó berendezéssel, vagy a technológiája olyan, hogy a kialakításánál fogva annak PM10 emissziója azonos nagyságrendű, a leválasztó berendezéssel ellátott berendezés PM10 emissziójával. (3) II. Egyéb zóna:”
16. § (1)
Az Ör. 35. § (11) bekezdés c) pontjában az „a 20, illetve annál több gépkocsit” szövegrész helyébe a helyébe a „Telkenként 20, illetve annál több gépkocsit” szöveg lép.
(2) 17. §
Az Ör. 35. § (13) bekezdés b) pontjában a „falsíkjától” szövegrész helyébe a „csőszélétől” szöveg lép. Az Ör. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani, kivéve a 39. § (2) bekezdés l) pontjában szereplő övezetet.”
6
18. § (1)
Az Ör. 38. § (1), (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A 4 m2-t meghaladó reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó a belterületen nem helyezhető el. Telkenként legfeljebb 1 darab reklámfelület helyezhető el és a szomszédos telkeken elhelyezni kívánt reklámfelületek között legalább 4 méter távolságot kell tartani az elhelyezési időrendi sorrendje szerint. A távolság az engedélyezett illetve az elhelyezett reklámfelület szomszédos telek felé eső síkjától vagy szélső pontjától mérendő. Homlokzat felújításához közvetlen kapcsolódó ideiglenes reklámfelületek kialakíthatók. (2) Városképileg kiemelt területen 10-nél több rendeltetési egységet magába foglaló épületben csak közös antenna létesíthető, és homlokzatán égéstermék-elvezető, valamint közterületről feltáruló homlokzatán légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.” „(5) A műemléki vagy helyi örökség védelem alatt álló, vagy az I. és II. rendű főútvonalakkal határos telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény az építés bejelentésétől a használatbavételi engedély megszerzéséig létesíthető. Az ideiglenes létesítmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő lehet, amelyen az (1) bekezdés szerinti reklámfelületek kialakíthatók.”
(2)
Az Ör. 38. § (3) bekezdésében a „fotómontázs csatolandó” szövegrész helyébe a „magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően látványterv csatolandó” szöveg lép.
19. § (1)
Az Ör. 39. (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeti előírásokat jelöli: Lk 1000X4(B) Lk 1000X1(B) Lk 1000YX(B) Lk 1000YY(B) Vt 1000XX(B) Vt 10007Y(B) Vt 711784(B) Vt 1000YX(B) Vt 1000YY(B) Vt 1000XY(B) Vt 1158X6 (B) Vt 1000XZ(B) Vk 1000XX(B) Vk 1000XY(B) Vk 1000YY(B) Vk 1000ZZ(B) Vk 100000(B)”
7
20. §
(2)
Az Ör. 39. § (2) bekezdés d) pont 4. alpontjában, a 39. § (2) bekezdés f) pont 1. alpontjában, a 39. § (2) bekezdés k) pont 1. alpontjában, a 39. § (2) bekezdés l/1. pont 1. alpontjában, a 39. § (3) bekezdés h) pont 6. alpontjában, 39. § (6) bekezdés g) pont 5. alpontjában, a 39. § (6) bekezdés i) pont 4. alpontjában, a 39. § (6) bekezdés l) pont 3. alpontjában és a 39. § (6) bekezdés n/3.) pont 4. alpontjában az „egy épület” szövegrész helyébe az „egy főépület” szöveg lép.
(3)
Az Ör. 39. § (2) bekezdés l) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Az épületet a legfelső szint felett minimálisan 70%-ban magastetővel, égetett agyagcserép fedéssel kell kialakítani, lapostető zöldtetőként is létesíthető. A tető hajlásszöge 38 és 45 fok közötti lehet. Torony, tetőfelépítmény, fedett, nyitott közösségi terek esetén fém- és üvegfedés is alkalmazható.”
(4)
Az Ör. 39. § (2) bekezdés l) pont 6. alpontjában az „udvari homlokzatmagasság – 9,0 méterig növelhető” szövegrész helyébe a helyébe az „udvari homlokzatmagasság – az illeszkedés biztosítása érdekében – 9,0 méterig növelhető.” szöveg lép.
(5)
Az Ör. 39. § (2) bekezdés l) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. A zöldfelületi fedettség mértéke 25%. A zöldfelület minimális, vagy a lakások száma figyelembe vételével a PÉSZ 17. § (1) 2a és 2b táblázata alapján számított mértéke max. 12%-kal csökkenthető a fedett, nyitott közösségi terek beszámításával.”
(6)
Az Ör. 39. § (2) bekezdés q) pont 2.4 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „q) 2.4 2 m-nél szélesebb lapostető csak zöldtetőként létesíthető.” Az Ör. 39. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk 21X74X(D) Lke 41374Y(D) Lke 41364Y(D) Lke 41372Z(D) Lke 41374Z(D) Lke 41362Z(D) Lke 41272Y(D) Lke 412X21(D) Ki 7000Y0(D) Lke 4127X3(D)
8
21. §
Az Ör. 39. § (5) bekezdés u) pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A Vk 7020XX(BD), a Vk 70209Y(BD) és a Vk 70209Z(BD) építési övezetek telkeinek beépítését megelőzően az építészeti megoldás és a tervező kiválasztására az építtetőnek tervpályázatot kell lebonyolítani. A területre építési engedély csak eredményes tervpályázat szerint adható ki.”
22. § (1)
Az Ör. 39. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „c) A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli: Lk 3026XX(T) Lk 1050XX(T) Lk 2050XY(T) Lk 200YY(T) Lk 2000ZZ(T) Lk 2000ZY(T) Lk 505052(T) Lke 413721(T) Lke 500032(T) Lke 50504X(T) Vk 7000X3(T) Ki 7000XX(T) Ki 711712(T) Ki 7127X1(T) Vt 713744(T)”
(2)
Az Ör. 39. § (6) bekezdés f) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. Az építési telken elhelyezhető: 5.1. 450 m2-ig csak egy főépület 5.2. 450 m2 felett legfeljebb két főépület. Épületenként legfeljebb négy lakás alakítható ki.”
(3)
Az Ör. 39. § (6) bekezdés g) pont 5. alpontjában az „épület” szövegrész helyébe „főépület” szöveg lép.
(4)
Az Ör. 39. § (6) bekezdés h) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Az építési telken elhelyezhető: 4.1. 450 m2-ig egy főépület 4.2. 450 m2 felett legfeljebb két főépület.”
(5)
Az Ör. 39. § (6) bekezdés j) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. A telken elhelyezhető: 3.1. 720 m2-ig csak egy főépület 3.2. 720 m2 felett legfeljebb két főépület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet.”
9
(6)
Az Ör. 39. § (6) bekezdés k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. A telken elhelyezhető épületek száma teleknagyságtól függően: 2.1. 720 m2-ig csak egy főépület 2.2.720 m2 felett legfeljebb két főépület. A lakások száma épületenként legfeljebb kettő lehet.”
23. §
Az Ör. 39. § (7) bekezdés b) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Új épület szélessége nem lehet több mint 9,0 m, kivéve a gazdasági zónát.”
24. §
Az Ör. 40. §-ában „Homlokzatmagasság: az építmény egy-egy meghatározott homlokzatának az építménymagasság számításánál figyelembe vett átlagos magassági mérete.” szövegrész helyébe a „Homlokzatmagasság: az építmény egy meghatározott homlokzatához tartozó, és az OTÉK FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 26. pont b) alpontjában foglaltak figyelembe vételével megállapított vetületi-felület (F) és e vetületi felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásból eredő érték.” szöveg lép.
25. §
A 41. § (1) bekezdésében az „A települési terület szabályozási tervlapjai” szövegrész helyébe az „A település szabályozási tervlapjai” szöveg lép.
26. §
Az Ör. 41. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rajzi mellékletek a mellékletben ábrázoltak szerint módosulnak.
27. §
Hatályát veszíti az Ör. a) 9. § (7) bekezdés c) pontjában a „0,0 m-es előkert esetén az OTÉK 5. számú mellékletének 3. pontja szerinti homlokzati zöldfelületet kell telepíteni” szövegrész b) 13. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja és a 13. § (3) bekezdés d) pont 6. alpontja, c) 20. § (5) bekezdése, d) 21. § (1) bekezdésében az „Udvari szárny határfala telekhatáron az utcafronttól mért 20 m mélységig csak tűzfalként alakítható ki.” szövegrész. e) 21. § (5) bekezdése, f) 22. § (5) bekezdése, g) 23. § (6) bekezdése, h) 24. § (5) bekezdése, i) 25. § (7) és (8) bekezdése, j) 26. § (5), a (6) bekezdés c) pontja és a (7) bekezdése, k) 27. § (1) bekezdés a) pontjában a „az OTÉK 108. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész, l) 27. § (4) bekezdés a) pontja, a (8) bekezdés c) pontja,
10
m) 27. § (9) bekezdés a) pontjában a „Az épületet a telekhatáron tűzfallal kell kialakítani.” szövegrész, n) 27. § (12) bekezdésében az „ezen mértéken „ezen mértéken (6 m), vagy az épület hátsó telekhatár felé néző tényleges építménymagasságán belül az építményeket a hátsó telekhatár irányában tűzfallal kell kialakítani” szövegrész, o) 29. § (4), (5) és (6) bekezdése, p) 32. § (5) bekezdése, q) 34. § (3) bekezdése, r) 39. § (2) bekezdés m) pont 2. alpontja s) 39. § (4) bekezdés f) pontjában az „A gépjárműtárolók tömbtelken történő elhelyezési lehetőségének tisztázására elvi építési engedélyt kérhető.” szövegrész, t) 39. § (4) bekezdés g) pont 2. alpontja, u) 39. § (4) bekezdés z) pontjában az „A parkolóházak kialakítására elvi építési engedély kérhető.” szövegrész, v) 39. § (15) bekezdése, w) 39. § (19) bekezdés d) pont 2. alpontjában az „A város építészeti és beépítési követelmények tisztázására elvi építési engedély kérhető.” szövegrész x) 39. § (22) bekezdés b) pontja, y) 41. § (2) bekezdésében a „20. sz. melléklet: A települési területen kívüli területek szabályozási tervlapjai” szövegrész. z) 20. melléklete. 28. §(1)
Hatályát veszti Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati tervtanács létrehozásáról szóló 2/2000. (II. 25.) önkormányzati rendeletét módosító 89/2001.(XII. 20.) önkormányzati rendelet.
(2)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési folyékony hulladék ideiglenes elhelyezéséről, elszállításáról, ártalommentes végleges elhelyezéséről, az erre vonatkozó közszolgáltatás díjáról és a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 35/2007. (VIII.2.) önkormányzati rendeletét módosító 36/2008.(XI.3.) önkormányzati rendelet
(3)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a víz- és csatorna díj hátralékkal rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű fogyasztók díjengedményben részesítésének feltételeiről szóló 13/2007. (lV.15.) önkormányzati rendeletét módosító 27/2008. (VI.23.) önkormányzati rendelet.
11
29. §
E rendelet 2013. május 20-án lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Lovász István jegyző
Záradék: Elfogadva: a Közgyűlés 2013. április 18-i ülésén. Kihirdetve: 2013. …….-án
12
A helyi rendelet rendelettervezetben szereplő módosítását a – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom:
Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló ../2013. (... …) önkormányzati rendeletéhez A 46/2009. (XII.21.) önkormányzati rendelttel megállapított, Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv (továbbiakban: PÉSZ) tervi tartalmán történő változtatásához fűződő gazdasági érdekek szükségessé tették egy új módosítási eljárás elindítását. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a 384/2011. (09. 22.) számú határozatában foglaltak alapján a PÉSZ 2011. évi. 2. számú módosítási eljárása elindult. Ezt követően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 262/2012.(06.21.) számú határozatában döntést hozott a 2012. évi 3. sz. eljárás elindításáról, amelyből két kérelmet kiemelve, a PÉSZ 2012. évi 3/1. sz. eljárásaként folytatott le. A 3. számú módosítási eljárás végül a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2013. (02.07.) sz. határozata alapján tehát három külön eljárásként került lefolytatásra, amelyek közül jelen rendelet 3/1. és a 3/2. sz. eljárások elfogadását is tartalmazza. Az előkészített településrendezési eszköz módosítások szükségessé teszik Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII.21.) önkormányzati rendelet (továbbiakban alaprendelet) jelen módosítását.
Részletes indoklás Az 1. §-hoz A lakosság részéről felmerülő igények kielégítésére új különleges beépítésre nem szánt övezetek kerültek kialakításra. Ezek övezeti jelét, és előírásait tartalmazza a rendelkezés. A 2. §-hoz Új elemként meghatározásra került a vonatkozó törvény által nevesített épületek közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rudak elhelyezhetőségére vonatkozó előírás. A 3. §-hoz A szabályozási tervlapon lehatárolásra került az alaprendelet készítésekor az Lk1000X1(B) jelű sajátos övezet területe, melyet azonban nem követett a rendelet az építési övezet előírásainak megfogalmazásával. Jelen módosítás pótolja a hiányt.
13
A zöldfelület számítás módjára vonatkozó sajátos előírások, illetve a kialakítható tetőtípusok és alkalmazható héjazat fajták pontosításra kerültet, hogy mind a városképi elvárások, mind a napjaink építtetői igényei kielégíthetők legyenek. A 4. §-hoz A Donátus városrészben a szabályozási tervlapon lehatárolásra került a rendelet készítésekor az Lke41374Z(D) jelű sajátos övezet területe, amelyet azonban nem követett a rendelet az építési övezet előírásainak megfogalmazásával. Jelen módosítás pótolja a hiányt. Az 5. §-hoz A Budai városrészben a szabályozási tervlapon lehatárolásra került a rendelet készítésekor az Vt21527X(BD) jelű sajátos övezet területe, amelyet azonban nem követett a rendelet az építési övezet előírásainak megfogalmazásával. Jelen módosítás pótolja a hiányt. A 6. §-hoz A Tettye városrészben új sajátos építési övezet került kialakításra. Az Lk505052(T) jelű sajátos övezet előírásait a szabályzatban is meg kell jeleníteni. A 7. §-hoz A módosítással új sajátos előírást vezet be a módosító rendelet a Hird városrész D-i részén található ingatlanok hasznosíthatósága érdekében. A korábbi általános rendezési terv a jelenlegi védelmi rendeltetésű erdőterülettől eltérő terület-felhasználási módot határozott meg. A jelenlegi igényeket az alkalmazott különleges beépítésre nem szánt terület-felhasználás oly módon elégíti ki, hogy a minimális építési lehetőséget biztosít a település peremterületén. Az előírt paraméterek biztosítják a környezetbe illeszkedő mezőgazdasági funkciójú épületek építését. A módosítással új sajátos előírást vezet be a módosító rendelet a Zsebedomb külterületi városrészben, a nagyon keskeny zártkerti ingatlanok beépíthetősége, hasznosíthatósága érdekében. Az előírt paraméterek biztosítják a környezetbe illeszkedő mezőgazdasági funkciójú épületek építését. A módosítással új sajátos előírást vezet be a módosító rendelet Pécsbánya városrész É-i területén, ahol egy bányászati emlékpark létrehozásához különleges beépítésre nem szánt terület került kialakításra. Az előírt paraméterek biztosítják a környezetbe illeszkedő emlékpark építményeinek létrehozását. A módosítással új sajátos előírást vezet be a módosító rendelet az Északmegyer városrészben, ahol az átalakuló gazdasági és sport területek közé ékelődött két lakóutca ingatlanjainak hasznosíthatóságát biztosítja. Tekintettel arra, hogy a szomszédos, a jövőben elsősorban sport funkcióra hasznosítható területek és a lakófunkciójú terület zavarják egymást a lakófunkció megszüntetése indokolt. Ugyanakkor jelenleg az önkormányzat nem rendelkezik arra forrásokkal, hogy a területet megszerezze, ezért olyan sajátos előírások kerülnek bevezetésre, amelyek minimális bővítési lehetőséget biztosítanak az ingatlan tulajdonosok számára.
14
A 8. §-hoz A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet 84. § (4) bekezdése szerint az áteneti rendelkezéseket annak a jogszabálynak kell tartalmaznia, amelynek alkalmazására vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ezért a jelen módosító rendelet alkalmazásának szabályai az alaprendeletbe kerültek e § útján. A rendelet a hatálybalépése után keletkezett ügyekben alkalmazandó, ugyanakkor bizonyos jogszabályban meghatározott esetben és az ügyfelek kérelmére a folyamatban lévő ügyekben is lehetséges a rendelet alkalmazása. Számos esetben ugyanis, a folyamatban lévő ügyek is kedvezőbben fejeződhetnek be, ha a módosított rendelet alapján kerül sor a döntések meghozatalára. A 9. §-hoz A települési önkormányzat által megalkotott építési szabályzat nem rendelkezik hatáskörrel az engedélyezés folyamatának szabályozására. A módosítást követően a tárgyi rendelkezés az építmények elhelyezéséről rendelkezik. A 10. §-hoz A rendelet beültetési kötelezettséget írt elő lakóövezetben az oldalhatár mentén zártsorú beépítési mód esetén is. A két előírás ellentmondásban van egymással, amelyet a módosítás szakmailag elfogadható módon felold. A 11. §-hoz A rendelet egyszerűsítésre és egyértelműsítésre került a módosítással, ugyanis a magasabb rendű rendeletekben található előírások megismétlése törlésre került. A 12. §-hoz A jogalkalmazás megkönnyítésére, valamint a rendeletben található hiányosságok megszüntetésére pontosításra került az építési szabályzat 19. §a Jelen módosítással lehetővé válik a meglévő tetőterek ésszerű hasznosítása a településképi szempontok biztosítása és a túlzott sűrűségű beépítések elkerülése mellett is. Az építésügyi hatóság és az ügyfelek számára is megkönnyíti a beépítési mód meghatározását a kialakult területeken. A 13. §-hoz A minimális előkert mértékét szükséges felülvizsgálni a gazdasági zónákban, mivel az ésszerű telekhasználat megköveteli a telekhatáron létesíthető portaépületek kialakíthatóságát. A 14. §-hoz A paragrafus az építési szabályzat építési zónák közös előírásait pontosítja, egyértelműsíti az egységes szóhasználattal. Továbbá törli a hibás, vagy fölösleges jogszabályi hivatkozásokat, magasabb rendű jogszabályok előírásainak megismétlését (előkert, hátsókert, szomszédos épületek csatlakozásának kialakítása). Az általános előírásoktól eltérő hátsókertre vonatkozó szabályokat enyhíti, oly módon, hogy a szabályozási tervlapon jelölt telekrészek teljes egészében beszámíthatók legyenek a telek területébe a beépítettség számítása esetén. A
15
módosítással továbbra is biztosítható a tervlapon jelölt telekrészek térszín feletti beépíthetetlensége, ugyanakkor a beépíthető telekrészeken az építtetők a vonatkozó szabályok betartásával, a beépíthetőség korlátozása nélkül tudják építészeti programjukat megvalósítani. A 15. §-hoz A levegő-tisztaságvédelmi övezetek új modellezés alapján kerültek módosításra, összhangban a magasabb rendű jogszabályok rendelkezéseivel. A korábbi 5 zóna helyett a módosított rendelet csak két zónát különböztet meg: védett zónát és egyéb zónát. A Védett zónában meghatározásra kerültek az alkalmazható tüzelési módok. A 16. §-hoz A paragrafus kisebb módosításai pontosítják a közművek építésére vonatkozó előírásokat. A felszíni vízelvezetés esetén a parkolók kialakítására, azok csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások pontosodnak környezetvédelmi érdekek miatt. A földgáz-vezetékekre védőtávolságára vonatkozó előírás pontosodik a helyes szóhasználattal. A 17. §-hoz A paragrafus pontosításával feloldható az ellentmondás az építési szabályzat két, a telken belül kialakítandó minimális zöldfelületre vonatkozó rendelkezése között. A rendelet 39. § (2) bekezdés l) pontja ugyanis a történelmi belváros egy bizonyos területén megengedőbb előírásokat fogalmaz meg. A 18. §-hoz A paragrafus a városképi, tájképi előírásokat pontosítja oly módon, hogy az minél jobban megfeleljen az elvárásoknak. A módosítással tovább pontosodik a kialakítható reklámfelületek, a védett területen a légkondicionáló berendezések kültéri egységének elhelyezésére, valamint az ideiglenes kerítések létesítésére vonatkozó szabályok. A rendelkezés a védett területen történő beavatkozások esetén a terv alátámasztásaként látványterv készítését is előírja a magasabb rendű jogszabályokkal összhangban. A 19. §-hoz A paragrafus egységesíti a „főépület” szó használatát a rendeletben. A fogalomra a saját definíciót is tartalmaz a szabályzat. A sajátos építés övezetek közé egy új övezet került felvételre, mely a felsorolásba bekerült. Az udvari homlokzatmagasság növelése történik az illeszkedés biztosítása érdekében. A 20. §-hoz 3 új sajátos építési övezet került kialakításra. A kapcsolódó előírásokat a 4. § tartalmazza.
16
A 21. §-hoz A magasabb rendű jogszabályok változása miatt törölni szükséges azokat a rendelkezéseket, amelyek a megszűnt „elvi engedélyezési” eljárás lefolytatását írták elő. A 22. §-hoz A paragrafus egységesíti a „főépület” szó használatát a rendeletben és új sajátos építési övezet került kialakításra. A kapcsolódó előírásokat a 4. § tartalmazza. A 23. §-hoz A Bf 210-es szintvonal feletti területekre vonatkozó sajátos előírások módosítása szükségessé vált, mivel az egykori, jelenleg gazdasági övezetbe sorolt bányaterületeken olyan nagy szélességű épületek találhatók, amelyek jövőbeni hasznosítását az alapvetően családi házakra megalkotott rendelkezés megakadályozta. A probléma, a gazdasági területekre vonatkozó kivétel alkalmazásával megoldható. A 24. §-hoz A „homlokzatmagasság” definíciója pontosításra került az OTÉK által használt előírások bevezetésével. A módosítás célja, hogy a rendelkezés minél egyértelműben legyen értelmezhető, használható. A 25. §-hoz A melléklet elnevezése változik a jelenlegi tényleges gyakorlatnak megfelelően. A 26. §-hoz A rendeletmódosítás előterjesztéséhez csatolt módosító tervlapok tartalmazzák a szabályozási tervlapok változásait. A 27. §-hoz A rendelkezés hatályon kívül helyezi az építési szabályzat azon pontjait, a amelyek magasabb rendű jogszabályok változása, illetve a módosító kérelmek miatt váltak feleslegessé. A rendelet olyan előírást fogalmazott meg, amely teljesítését nem az építési tevékenységgel érintett telken, hanem a szomszédos közterületen kellett volna elvégezni. Az engedélyezési eljárás során az előírás értelmezhetetlen, így törlése szükséges volt. A rendeletben szükségtelen szabályozni a tűzfallal történő kialakítást, mivel azt magasabb rendű jogszabályok egyértelműen szabályozzák, ezért a bekezdés utolsó mondata törlésre kerül. A rendelet 39. § (4) bekezdéséből a magasabb rendű jogszabályok változása miatt törölni szükséges azokat a rendelkezéseket, amelyek a megszűnt „elvi engedélyezési” eljárás lefolytatását írták elő. A magasabb rendű jogszabályok változása miatt törölni szükséges azokat a rendelkezéseket, amelyek a megszűnt „elvi engedélyezési” eljárás lefolytatását írták elő.
17
A 28. §-hoz A rendelkezés tartalmazza a módosító rendelet hatályba lépésére vonatkozó előírásokat.
18
