ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
2320/2009. (XII.2.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az M-RTL Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a M-RTL Zrt. műsorszolgáltató 2009. július 29-én 23 óra 20 perces kezdettel sugárzott „Tuti fogás” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2009. július 29-ei műsorszolgáltatást, amely során az alábbi műsorszámmal kapcsolatban jogsértést valószínűsített: A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Eredeti cím: Eredeti hossz: Származási ország: Gyártási év: Rendező: Szereplők: Nikolas Bro
Tuti fogás (Lopott Rembrandt) 2009. július 29. 23:20:00 RTL Klub 101 perc II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott akció-vígjáték Rembrandt 109 perc Dánia/Egyesült Királyság 2003 Jannik Johansen Lars Brygmann, Jakob Cedergren,
A film tartalma: A film megtörtént esetet dolgoz fel. Négy pitiáner tolvaj, Mick és Tom – apa és fia –, valamint Jimmy és Kenneth betörnek egy képtárba. Kenneth leüti a hetven éves biztonsági őrt, majd Mick leakaszt a falról egy festményt, és távoznak. Tom otthon várja őket. Rendkívül ideges lesz, amikor meglátja a képet, mert társai nem a megfelelő festményt tulajdonították el. A milliókat érő Rembrandt képet hamarosan az Interpol, a rendőrség és a teljes dán alvilág is üldözőbe veszi. Miközben a bűnözők igyekeznek megszabadulni a nagy értékű festménytől, élik a hétköznapi életüket: megpróbálják egymást is átverni. Végül Mick és Tom bevonul a börtönbe, miközben Jimmy megtévesztve társait, elrejti az ágya alatt az értékes festményt. A műsorszolgáltató a programot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. Az IMDB (Internet Movie Database) online információs adatbázisa szerint Németországban a film vetítését 12 éven felülieknek ajánlották. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve akció-vígjáték, melyben központi szerepet játszik a bűnözés, azon belül is a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, továbbá a fizikai erőszak. A hatóság álláspontja szerint a filmben megjelenő problematikus, felnőtt témákat nem megfelelő módon kezelték, mert a bűncselekményeket (pl. múzeumi képrablást) szinte mindennaposként és átlagosként tüntették fel. A történetet a főszereplők, a négy tolvaj szemszögéből követhettük végig, a deviáns perspektívát nem ellensúlyozták. Ebből következően a műsorszám alkalmas volt arra, hogy a serdülő korosztály számára káros magatartásmintát közvetítsen, így az alkotásban előfordult ártalmas elemek – a kiskorúakra gyakorolt kedvezőtlen befolyás tekintetében – némileg szigorúbb elbírálás alá esnek. A Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozata kimondta, hogy a műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti életkornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek világképének, értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság ebben a korban eszményképeket keres, melyek követendő példák lehetnek a számukra. Erre a törekvésre a televízióban látott hétköznapi hősök gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve a kevés élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a közvetített magatartásmodell erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. A filmbeli jelenetek valóságosnak tűnő cselekményeket mutattak be, hétköznapi helyszíneken játszódtak (pl. múzeum, lakás), a felvételek magas realitásfokkal bírtak, ezért a látottak valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas volt. Az alapvetően szórakoztatásra épülő filmben az erőszak központi témaként jelent meg, a brutalitást és annak következményeit intenzív módon ábrázolták. Az erőszakos cselekmények következményeinek hatását kiemelt módon, feszültségfokozó zenei aláfestéssel hangsúlyozták. Aggályosnak tekinthető, hogy az intim szexuális tevékenység ábrázolása egy alkalommal direkt formában valósult meg. (Tomot a barátnője éppen orálisan kényezteti, ám a férfi visszautasítja. A nő ekkor bekapcsolja a videót, és egy pornófilmet kezdenek nézni. A kamera ráközelít a képernyőre, ily módon láthatóvá válik az erotikus jelenet, amint egy nő éppen két férfit elégít ki orálisan.) A műsorszám vígjátékra jellemző eszközöket is felhasznált, ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül a közvetített üzenet ártalmas mivolta. A műfaj jellegéből adódó humor ugyan oldhatja az agresszív jelenetek következtében felgyülemlett feszültséget, de bagatellizálhatja is a látottak súlyát a kiskorú nézőkben. A film humorosnak szánt jelenetei, illetve a cinizmus határát súroló humor sokkal inkább a bűnözés súlyának elleplezését szolgálta, mintsem a
2
káros üzenet hatásának tompítását. A megjelenített bűnözők viselkedését a kiskorúak még szülői magyarázattal sem érthették meg, mert a gyermeki világtól távol álló extrém viselkedés, illetve az azt karikírozó humor csak megnehezíti az értelmezést. A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott arra, hogy a műsorszámot a klasszifikálás során egységes egészként kell kezelni. A korhatári kategória helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását a szóhasználat, a képi megjelenítés, az akusztikus elemek és a film tartalmi mondanivalójának elemzése alapján kell mérlegelni. A műsorszámban regisztrált aggályos jelenetek: 23:36:10–23:37:50 Tom a barátnője ágyában ül tarkóján összekulcsolt kezekkel, miközben a nő fellációt végez. A férfi láthatólag nem élvezi a kényeztetést, és szól a nőnek, hogy hagyja abba. Ekkor Charlotte bekapcsolja a videót, és elindít egy pornófilmet. A kamera ráközelít a televízió képernyőjére, így látható, amint egy nő egyszerre két férfit elégít ki orálisan – végül a filmben szereplő nőről kiderül, hogy Tom nevelőanyja. 23:57:57–23:59:36 Mick elmeséli a barátnőjének, Trine-nek, hogy bűncselekményt követett el. A festmény mellé odateszi az újsághírt, így a nő azonnal rájön, hogy barátjának köze van a dologhoz. Mick: „Nézd meg ezt a festményt!” Trine: „Ne, Mick ti voltatok?” Mick: „Aha.” Trine: „Ellopni egy Rembrandtot? Te megőrültél?” Mick: „Gyerekjáték volt. Tudod mennyit kapunk? Másfél milliót. Másfél milliót, hát nem őrület? Gazdagok vagyunk! Felfogod mennyi pénz ez? Én átgondoltam, először az USA-ba megyünk, kocsit veszünk és körbejárjuk. (…) Trine: „Leütöttétek az őrt, igaz?” Mick: „Dehogy, csak meglöktük.” Trine: „Na, és ha elkapnak? Szerinted mennyit fogsz kapni? Öt-hat évet?” Mick: „Fogalmam sincs róla.” 00:27:11–00:28:50 Apa és fia beszélgetnek a múltbeli kapcsolatukról, a rossz családi körülményekről. Mick: „A kölykökkel nincs baj, ha nem jönnek túl korán. Amikor kicsi voltál, egyszer lekevertem egyet. Tudod, anyád mit mondott?” Tom: „Nem.” Mick: „Azt mondta, a gyerek sosem hibás.” Tom: „Most mennem kell, majd jövök, és felveszem a részem, jó?” Mick: „Hé, Tom!” Tom: „Igen?” Mick: „Anyád nem volt olyan jó. Túl sokat ivott, de én nem tehettem semmit.” Tom: „Emlékszem a temetésére. Felvettelek a börtönnél. Tudod, mit mondtál? Az egyetlen dolog volt, amit mondtál. Mostantól ne számíts arra, hogy túl sok figyelmet kapsz.” Mick: „Erre nem emlékszem. Valószínűleg nagyon zavart voltam.” Tom: „Oh, valószínűleg. Viszlát később!” Mick: „Viszlát!” 00:37:15–00:38:31 Mivel Kenneth nem fizette ki Ericnek a tartozását, az uzsorás adósságbehajtóhoz fordul, majd együtt keresik fel az ügyfelet. Az izmos, magas férfi ököllel beleüt a gyomrába. Kenneth fájdalmasan felnyög, majd a kezeit összefogja, és beljebb vezeti az ájult férfit a bárba. Kenneth ekkor hirtelen levesz a bárpultról egy üres üveget, és azzal fejbe üti a támadóját. 3
Ezután Kenneth ököllel Eric arcába üt, aki ettől a földre kerül. Kenneth mozdulataiból látható, hogy még legalább háromszor belerúg a földön fekvőbe. Az indulattól vezérelt, rugdosódó Kenneth-et a bárpultos hölgy leállítja, rákiabál, hogy hagyja abba az ütlegelést, mert még megöli. Kenneth sietve távozik a bárból. 00:41:58–00:43:43 Kenneth-re váratlanul rátámadnak a garázsban. Egy ismeretlen férfi ököllel az arcába üt. Az ütés erejétől a földre kerül, majd az látható, hogy vérzik az orra. Eric és az embere erőszakkal igyekeznek rávenni Kenneth-et, hogy ölje meg a társait, és adja át a pénzt. Egy pisztolyt és töltényeket adnak neki. 01:08:45–01:11:10 Mick pisztollyal fenyegeti meg az alvilági bűnözőket a fémfeldolgozó telepen. A fegyvereik eldobására és menekülésre kényszeríti őket. Elsőre nem engedelmeskednek, ezért lead egy lövést. A pisztolyt és a pénzt Tom, illetve Kenneth elveszik a földről. Ezután autóstól, egy daru segítségével, konténerbe rakják a maffiózókat, akiknek arcán megjelenik a félelem, amikor a levegőbe emelkednek. A jelenet alatt feszültségfokozó zene hallható. 01:13:54–01:17:02 Kenneth pisztolyt fog Mickre és Tomra, mivel pénzt kell szereznie, különben megöli Eric. Végül Tom kiüti a kezéből a fegyvert, majd verekedni kezdenek. Kenneth a földre kerül, ám közben véletlenül elsüti a pisztolyát, amely megsebzi Mick oldalát. A férfi fájdalmasan nyög. A sérülésére ráközelít a kamera. Kenneth vérző orral fekszik a földön, tekintetében félelem tükröződik, mert tudja, hogy Eric meg akarja ölni. Mick azt tanácsolja a fiúnak, hogy fusson minél messzebbre. A látottakat összegezve elmondható, hogy a film megfelelő időpontban került sugárzásra, ugyanakkor a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, az erőszakosan megoldott konfliktusok, valamint a pornófilm részlet alkalmasak lehettek arra, hogy a kiskorú nézők személyiségfejlődését kedvezőtlenül befolyásolják, ezért indokolt az alkotást a III. korhatári kategóriába átsorolni. A hatóság álláspontja hatályos szerint a fentiek alapján kijelenthető, hogy a műsorszám egyes jelenetei meghaladták a II. korhatári kategóriában még elfogadható szintet. A film alkalmas volt arra, hogy kedvezőtlenül befolyásolja a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Az Rttv. rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. A hatóság a fentiek miatt az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés megsértését valószínűsítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. október 12-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató válasza 2009. október 30-án érkezett meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató a válaszában az alábbiak szerint foglalható össze: 4
1. A Műsorszolgáltató a filmek besorolásánál az ORTT által is mérvadónak és követendőnek ítélt német besorolást veszi alapul. Ez az iránymutatás jelen esetben a film megtekintését 12 éven aluliaknak szülői felügyelet mellett ajánlotta. Az RTL Klub mindezen felül a filmalkotást csak 23:00 óra után tűzte műsorára, ajánlóját nem sugározta, tehát mindent elkövetett annak érdekében, hogy az ORTT által védeni kívánt korosztály sem a filmalkotással, sem annak beharangozójával ne találkozhasson. 2. A Műsorszolgáltató a filmmel kapcsolatban leírta, hogy „ilyen műsorszámok valóságtartalmának illetve valóságra vonatkoztathatóságának a vizsgálata értelmetlen (gondoljuk például a Chaplin filmekre, amelyekben agyba-főbe verik egymást a szereplők reális élethelyzetekben, miközben a nézők csak nevetnek – s tették ezt húsz és harminc évvel ezelőtt is) és félrevezető, hiszen műfaji sajátosságokat felróni hibának, rosszhiszeműségre vall és minden alapot nélkülöz. A történet főszereplője négy pitiáner tolvaj. Láttunk hasonló filmet Woody Allen főszereplésével és rendezésében, a Fogd a pénz és Fuss című alkotást, amelyben a végtelenül szimpatikus Virgil Starkwell egy bankot próbál kirabolni, ám ettől még a nézők nem fogják azt hinni, hogy bankot rabolni normális dolog és azt sem fogják gondolni, hogy másnap ezzel érdemes kezdeni a napot. A Tuti fogás sem biztatja nézőit képrablásra, részben a filmben bemutatott következményei miatt, részben pedig azért, mert a könnyű műfaj egyik nagy érdeme, hogy a nézővel kinevettetik a főszereplőket és cselekedeteiket, tehát összességben nézve nevetségessé válnak. Olyan néző viszont nincs, aki nevetségessé akarna válni. A tuti fogás főszereplői ugyanis nem hősök, hanem balfácánok, és mivel ez így van, a serdülő korosztályra nézve nem jelentenek veszélyt, viselkedésük nem példaértékű magatartásformaként van bemutatva. Nem állítható a film szereplőiről, hogy olyan hétköznapi hősök lennének, akik modell értékűek, és akiknek az élete erkölcsileg és társadalmilag elfogadott lenne a fiatalok körében. A filmalkotást még a kevés élettapasztalattal rendelkező nézők is képesek helyesen megítéli hivatkozunk ezen a helyen a hatósági ellenőrzés megállapítására, miszerint a film megfelelő időpontban került sugárzásra, azaz olyan időpontban, amikor a kiskorú nézők már nem láthatták a filmalkotást. A műsorszámnak előzetese nem volt.” A Műsorszolgáltató állításának alátámasztására az 1494/2002. (X.17.) számú ORTT határozatnak két rövid részletét idézte. 3. A Műsorszolgáltató az egyes kifogásolt jelenetekkel kapcsoltban röviden indokoltan leírta, hogy miért nem alapozzák meg a magasabb kategóriába sorolás szükségességet. A Műsorszolgáltató a fentiek alapján elsődlegesen az eljárás megszüntetését kéri a Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján, másodlagosan – amennyiben a Testület megállapítaná a jogsértés tényét – úgy a fentebb kifejtettek alapján a súlyos szankciótól való eltekintést kéri. A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által előadottakra: 1. Az Iroda rögzíti, hogy az ORTT a filmek besorolása, kategóriájának megállapítása során döntését sem az FSK, sem a Nemzeti Filmiroda besorolására nem alapozza, hanem a hatályos a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
5
2. Az Rttv. külön tényállásként rögzíti, ha a Műsorszolgáltató a film műsorelőzetesét nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően teszi közzé, és azt is, ha magát a filmet. Továbbá külön tényállás rendelkezik arról, ha a Műsorszolgáltató a filmet rossz kategóriajelzéssel látja el. [Rttv. 5/A. § (2), 5/B. § (3) és 5/C. § (2)] „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A fentiek miatt azon körülmény, miszerint a Műsorszolgáltató a rossz kategóriajelzéssel sugárzott műsorszámot egyébként jó időpontban tette közzé, legfeljebb enyhítő körülményként vehető figyelembe. A jogalkotói szándék határozta meg, hogy ezen magatartások külön-külön jogsértést valósíthatnak meg, és az ORTT az Rttv. rendelkezései alapján indított eljárást a Műsorszolgáltatóval szemben. 3. A Műsorszolgáltató által is hivatkozott 1494/2002. (X.17.) számú ORTT határozat a II. és III. kategóriával kapcsolatban, az ügyet érintő releváns részei az alábbiak szerint szólnak: „A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen.
A műsorszámok besorolásánál további irányadó szempont, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében. A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi
6
szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik.”
„A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akciódús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak.”
A Műsorszolgáltató kifejtette, hogy a film nem vonatkoztatható a valóságra, amivel a Testület nem ért egyet. Valós környezetben, valós szereplőkről szól a történet, amely akár meg is történhet(ett). A Műsorszolgáltató által hivatkozott Chaplin filmek teljesen más kategóriát képeznek, amelyre teljesen elfogadható a Műsorszolgáltató állítása, miszerint nevettetés a cél, és valóságra nem vonatkoztathatóak. Az alaptörténetet szerint az apa és felnőtt fia, egymást váltják a börtönben, mert különböző bűncselekmények elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélik őket. A történetből kiderül, hogy mindketten többször is ültek börtönben, az apának az egyik börtönbe vonulása miatt az esküvője is elmaradt. Amikor mindketten szabadlábra kerülnek, épp egy újabb bűncselekmény elkövetését tervezik meg és hajtják végre pontatlanul. Az apa élettársa pornófilmekben szerepel. A filmben szerepet játszik a nagyapa is, aki jobb ajánlatért fiát képes elárulni. Ezek alapján kijelenthető, hogy a főhősök antiszociális és elitélendő életvitelt folytató személyek 4. Az egyes jelenetekkel kapcsolatban a Műsorszolgáltató kifejtette, hogy álláspontja szerint miért nem jelentenek problémát a II. kategóriában. A Testület különösen aggályosnak tartotta a 23:36:10-től kezdődött jelenetet. A Műsorszolgáltató válaszában leírta, hogy „a képernyőn egy férfit láthatunk az ágyban, még csak nem is meztelenül, valamint egy nő lábát, a nő többi testrésze eltűnik a takaró alatt, teljességgel azonosíthatatlanul, mint ahogy az sem látható, hogy tulajdonképpen mit csinál, tekintve, hogy a takaró eltakarja. Éppenséggel a lábát is masszírozhatta a férfinak. Ahhoz, hogy a néző a jelenetet szex-jelenetnek lássa, szexuális tapasztalatok birtokában kell lennie, a képernyőn látottakból az ágyon látott kép nem
7
azonosítható szexuális együttléttel. A kifogásolt szcénában ugyanis semmilyen nem szerv nem került bemutatásra, de még a szereplők közötti közvetlen érintkezést sem láthattunk. Ugyanez igaz a tévében sugárzott pornófilmre is, amire ráközelít a kamera.” A Testület álláspontja szerint - kiindulva a látottakból és a hanghatásokból - egyértelmű , hogy mi történt az ágyban és utána a tévében sugárzott jelenetben is. A nő merőlegesen fekszik a férfin, az egyik kezével a férfi szájánál van, miközben a feje le-föl mozog a férfi dereka tájékán. Ha kétség is támadna az orális sexet illetően a nő kedvcsinálónak lejátszik egy filmet is, amelyben egy nő és két férfi látható. A két férfi meztelenül áll az ágyon ülő nő előtt. A nő feje az egyik férfi derékmagasságában, és a férfi előre-hátra mozgó mozgást végez a nő fejénél, ennak megfelelő hanghatással kísérve. A szituáció a láttatok és hallottak alapján egyértelmű, hogy biztosan nem – a műsorszolgáltató által vélelmezett - lábmasszázs bemutatása volt. A Műsorszolgáltató a válaszában leírta, hogy a „jelenetekben nem láthatunk direkt módon ábrázolt erőszakot, és az egyetlen lövés is egyértelműen a véletlen műve.” Ezzel az állítással ellentétesen több alkalommal is felmerül az erőszak. A 00:37:15 kezdődő jelenetben a képet ellopó banda egyik tagja bajba kerül. Korábban pókerjátszma közben a bűncselekmény útján ellopott festmény eladásából még meg nem kapott pénz egy jelentősebb részét elveszti, közben kölcsönöket vesz fel. Ezt a kölcsönt akarja behajtani az uzsorás az egyik emberével. Az adós először próbálja elviccelni a szituációt, de látja, hogy példát akarnak statuálni vele/rajta. Az uzsorás kigyúrt embere gyomorszájon vágja az adóst, aki őt később egy üveggel fejbe vágja. Az adós az uzsorást ököllel arcul üti, majd a földön fekvő emberbe többször is belerúg, és csak a pultos kiabálásra hagyja abba azt. A 00:41:58 perces kezdettel sugárzott jelentben az uzsorás több emberrel tér vissza. Az uzsorás embere ököllel leüti az adóst, akinek elered az orra vére. A földön fekvő emberrel közlik az ajánlatot, hogy választhat meghal, vagy a zsákmányból származó pénzt átadja. A terv megvalósításához fegyvert és lőszert is adnak neki, hogy az adós a képet ellopó társait akár meg is ölhesse vele. Az 01:13:54-kor kezdődött jelenetben a képet ellopó banda két tagja összeverekszik, miközben az egyik meglövi a banda vezérét, a bűncselekmény kiagyalóját. A verekedés kirobbanásának oka, hogy a banda vezére belátja, hogy nincsen esélyük elmenekülni, és jobb, ha visszaadják a festmény és a pénzt is, és így elkerülhetik esetleg a nagyobb börtönbüntetést. Az egyik tag - aki adósságban úszik - az életének megmentése érdekében fegyvert alkalmazva ki akarja fosztani társait, rávenni őket, hogy a pénzt adják át neki. A jelentben látszódik, hogy oldalán vérzik a meglőtt ember. Fegyverhasználat a műsorszolgáltató állításával ellentétben nemcsak ebben a jelentben, hanem a 01:08:45-kor kezdődött jelentben is volt. A Műsorszolgáltató többek között a főszereplők balfácánná minősítésével, a kiemelt szexuális tartalmú jelenet lábmasszázzsá degradálásával kialakította azon véleményét, hogy a filmnek a II. kategóriában történt sugárzása megfelelt az Rttv. rendelkezéseinek. Az Iroda a film összehatását és a jelenetek külön-külön és együttes értékélésével kialakította azon álláspontot, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést.
8
Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” A film főszereplői amatőr bűnözők, akik boldogulásuk útját újabb és újabb bűncselekmény elkövetésében látják. Ezen felfogáson a börtönben eltöltött idő sem változtatott. A hatalmas pénz, illetőleg annak reménye könnyelművé teszi őket. Van aki kártyaadósságba veri magát, van aki barátját, és van aki a fiát veri át (nagyapa a fiát) a nagy zsákmány hatására. Bár a Műsorszolgáltató folyamatosan kiemelte, hogy semmi valóságra vonatkoztathatósága nem lehet a filmnek, és csak nevettet, akár a Chaplin filmek, csak más műfajban nem teljesen értelmezhető. Teljesen valós történet lehet, élettragédiák, és az arra adott elítélhető megoldások. Amatőr bűnöző banda bár tévedésből, de életük legnagyobb „fogás”-át szerzik meg, de nyomukban az alvilággal, rendőrséggel - végül elbuknak. A filmben az ellopott kép kapcsán orgazda/vásárló keresésének folyamata és az egyes tagok életének félresiklása és annak okai is kirajzolódnak. A kép eladási kísérleteinek során az első vevőt a vásárlás előtt megölik, a második vevő a rendőrség beépített embere. A feszültség hatására a banda tagjai is szembefordulnak egymással. Van, akit egy uzsorás az életért cserében rábír arra, hogy társait ölje meg. A feszültség végig fennáll: hogy a vásárlók, hogyan reagálnak, megadják- a kért összeget, és fegyverhasználatra is sor kerül. A filmben kevés vígjátéki elem van, bár a Műsorszolgáltató szerint a „nézők csak nevetnek” a film során. A filmben megjelenik a morbid humor is: a szexuális együttlét során az izgalom fokozása érdekében a bekapcsolt videón éppen egy szexjelenet megy. Miközben a pár nézi azt, a férfi felkiált, hogy a filmen látható nő az ő apjának a barátnője. A másik jelentben egy férjezett nő több alkalommal is csalja a férjét az egyik bandataggal. A férjnek tudomása van erről a viszonyról, de nem tesz semmit. A bandatag miután kútba esett a kép első eladási kísérlete, arra gondol, hogy a férj közvetítésével adja el a képet. A férj válasza, hogy nem tekinti a szeretőt egyenrangú partnernek, csak azért tűri, mert neki jól működik a nemi szerve. A film mondanivalója, megvalósítása, az abban megjelenő szexuális tartalom, erőszak, a főhősök antiszociális jelege, és az egyes kiemelt jelentek is megalapozzák a magasabb korhatári csoportba sorolás szükségességét. A Testület álláspontja szerint a bírói gyakorlat is alátámasztja a fentieket: A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben tehát nem önmagában a filmben látható képek, használt kijelentések stb azok, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében.
9
A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból – több ítéletében is – arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. Továbbá több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18 életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint. Az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell II. kategóriába sorolni, amelyik a 12 éven aluli nézőkben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése 12 éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Az a műsor, amelyet a kiskorú a nagykorú magyarázatával sem érthet meg, vagy így is félreértheti – mert korából eredően nem elég fejlett annak befogadásához – nem tartozik a II. kategóriába, hanem az a III. kategóriába sorolandó. A II. kategóriaára vonatkozó jogszabályi előírásban foglalt követelményeknek maradéktalanul az a műsor tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelet mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető. A III. kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés pedig a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja és nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére.” [Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.250/2006/6. számú ítélete] A Testület a szankció fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbiakat vette figyelembe: Az adatok tanúsága szerint a Testület a 2008.évben tíz határozatában [175/2008. (1. 23.), 729/2008. (IV. 22.), 731/2008. (IV.22.), 764/2008. (IV.29.), 814/2008. (V. 6.), 97712008.(VIA.), 1030/2008. (VI. 5.), 1138/2008. (V1.25.), 12~3/2008. (VII.9.), és 1670/2008. (IX.10.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A Testület 2009. évben tizennégy alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését [54/2009. (1.7.), 55/2009. (1.7.), 158/2009. (1.21.), 515/2009. (III.4.), 572/009. (III.11.), 842/2009. (IV.15.), 902/2009. (IV.22.), 1127/2009. (V.28.), 1357/2009. (VI.30.), 1358/2009. (VI.30.), 1517/2009. (VII.20.), 1627/2009. (VIII.26.), 1715/2009. (IX.2.), 1882/2009. (IX. 30.) és 2060/2009. (X.21.) számú ORTT határozat].
10
A Műsorszolgáltató a fentiekből következően több alkalommal megsértette a kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseket. A fentiek ellenére a Testület mérlegelte azon körülményt, hogy a műsorszám megfelelő időpontban, sőt 23 óra 20 perctől került sugárzásra, amikor a védendő korosztály igen nagy valószínűséggel nem tartózkodott a képernyő előtt, ezáltal - figyelembe véve a jogsértés csekély súlyát - az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben, azaz felhívta, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértő magatartástól.
„112. § (1) … a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére” A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. december 2.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
dr. Timár János az ülést vezető soros elnök
11
