ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
2507/2009. (XII.16.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az M-RTL Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2009. július 8-án 21 óra 23 -kor egy alkalommal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9 pontjában előírt kötbért és 3.365.609 Ft, azaz hárommillió-háromszázhatvanötezer-hatszázkilenc forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja, hogy az M-RTL Zrt. műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2009. július 8-án 21 óra 23 -kor sugárzott „Édes kis semmiség” című műsorszám előzeteseinek 2009. július 3. és 8. között 17 alkalommal 05.00 és 21.00 óra között történő közzétételével megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat, ezért az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.4. pontjában előírt kötbért és 841.402 Ft, azaz nyolcszáznegyvenegyezer-négyszázkettő forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A fenti törvénysértések miatt tehát mindösszesen 4.207.011-, Ft, azaz négymillió-kétszázhétezer-tizenegy forint megfizetésére kötelezi műsorszolgáltatót A kiszabott kötbért hét napon belül 100320000140084300000000 számú számlájára.
kell
megfizetni
az
ORTT
MNB
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indoklás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2009. július 8-ai műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta.
1
A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató által 2009. július 8-án 21 óra 23 perces kezdettel sugárzott, II. korhatári-kategóriába sorolt „Édes kis semmiség” című műsorszámot egyes jelenetei alapján indokolt lett volna magasabb kategóriába sorolni. Ezért a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés sérelmét valószínűsítette. A Műsorszolgáltató a fenti műsorszám műsorelőzetesét tizenhét alkalommal 21:00 óra előtt tette közzé, ezért a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés tizenhét esetben történt sérelmét valószínűsítette Műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Nemzetközi korhatárok: Eredeti cím: Műfaj: Származási ország: Gyártási év: Eredeti hossz: Rendező: Szereplők:
Édes kis semmiség 2009. július 8. 21:23:00 RTL Klub 77 perc 35 mp II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott Németország: 12, Nagy-Britannia: 15, USA: R The Sweetest Thing vígjáték USA 2002 88 perc Roger Kumble Cameron Diaz, Christina Applegate, Selma Blair, Thomas Jane
Tartalom: Christina két barátnőjével, Jane-nel és Courtney-vel lakik közös lakásban. A három szexi szingli imádja az éjszakai életet, falják a férfiakat. A város egyik legmenőbb szórakozóhelyén Christina váratlanul megismerkedik Peterrel, a tökéletes férfivel. Courtney-vel elmennek Peter testvérének az esküvőjére, hogy Christina újra láthassa a férfit. Ott azonban kiderül, hogy valójában Peter fog nősülni. A két barátnő hazatér. Mivel Peter esküvője „közös megegyezéssel elmarad”, a férfi pedig megkeresi a lányt, így végül egymásra találnak. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A kiskorúak filmszínház látogatásáról szóló 8/1965 (IX. 19.) sz. MM rendelet a műsorszámot „16 éven aluliak számára nem ajánlott” kategóriásként klasszifikálta. A filmet az IMDB (Internet Movie Database) szerint az USA-ban az MPAA (Motion Picture Association of America) rating rendszere alapján R–17 (17 év alatt nagykorú felügyelete szükséges) kategóriába sorolták. A film megtekintését Németországban az Online-Filmdatenbank adatai alapján 12, míg Nagy-Britanniában 15 éven felülieknek javasolták.
2
A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A filmalkotás műfaját tekintve (romantikus) vígjáték, melyben három szexi szingli barátnő hétköznapjait, párkapcsolatait, vágyait, problémáit ismerhetjük meg. A szingli életstílus a barátnők kalandjain, szexuális viszonyain keresztül kerül bemutatásra. A védendő korosztály szempontjából különösen problémás, hogy a szereplők promiszkuis viselkedése megtévesztő üzenetet hordoz a 12-16 év közötti korosztály számára, hiszen az életformát a film készítői vonzónak tüntetik fel, nem számolva a szexuális partnerek gyakori váltogatásának lehetséges negatív fizikai és lelki következményeivel. A műsorszám központi témája a szexualitás volt, így a nemi vágyakra, magára a szexuális aktusra és az intim testrészekre történő verbális utalások halmozottan, helyenként túlzottan részletekbe menően fordultak elő, többször találkozhattunk trágár megnyilvánulásokkal is. A filmből egyértelműen kiderült, hogy a lányok korábbi szexuális élete nem a monogámia, illetve a tartós párkapcsolatban átélt szexuális élmények köré szerveződött. Például Jane heves szexuális élete a vadonatúj barátjával, vagy Christina folyamatosan vadászó, flörtölő viselkedése is azt a félreérthető üzenetet közvetítette, hogy a szexuális kapcsolat pusztán a fizikai kielégülés eszköze, melyben az érzelmek szerepe erősen másodlagos. A műsorszámban több alkalommal fordultak elő obszcén, trágár kifejezések, valamint a szexualitás félreérthető kontextusba helyezése miatt a műsorszám negatív mintát közvetített a serdülők számára. A műsorszám kifogásolt tartalmai és elemei: 22:24:19-22:24:30 Egy spinningelő férfi mesél Christina-ról: „Mondjuk, az impotencia elég gyakori egy szakítás után. Tényleg sokan szenvedünk tőle, csak ők nem beszélnek róla. Hö-hö-hö, frankón! Bezzeg én fosom a szót! Hö, bla, bla, bla, bla.” 21:33:33-21:34:22 A női mosdóban többen élvezettel tapogatják Courtney mű melleit, tetszik nekik, hogy olyan ruganyosak. 21:35:57-21:36:08 Miközben Christina és Peter arról beszélgetnek, hogy a férfi „suttyó kis pöcs” volt, amikor megkérte, hogy táncoljon a barátnőjével. Közben látható, amint Jane vadul csókolózik az újdonsült barátjával. 21:39:10-21:40:46 Christina-t álmában orális szexben részesíti Peter, majd a férfi megvallja, hogy nem kell viszonoznia, mivel „a férfiak nem is szeretik az orális szexet”. Majd megérkezik a szobapincér, és Christina-nak egy óriási kalóriamentes fagylaltkelyhet hoz. Miközben a lány a fagyit kanalazza, a férfi újra a takaró alá bújik. 21:42:47-21:43:28 Christina és Courtney kinevetik Jane-t, mivel a férfival való együttlét során „összespermázta” a Courtney-től kölcsönkapott ruhát. 21:55:58-21:56:24 Jane barátja meztelenkedik a lakásban. A kép felső részébe belelóg a férfi nemi szerve, majd a meztelen felsőtestét láthatjuk, illetve a pucér fenekét.
3
21:58:20-21:59:15 Courtney szerint lehet, hogy Christina „kis pamacsából” (a lány nemi szerve) árad a kellemetlen szag az autóban. Christina szerint még senki nem panaszkodott a „kis pamacsára”: Christina: „Mi ez a szag?” Courtney: „Milyen szag?” Christina: „Te nem érzed?” Courtney: „Micsodát? Nem érzek semmit.” Christina: „Óh, Istenem, te már biztos hozzászoktál! Na, ez a legdurvább.” Courtney: „Mondom, hogy nem érzek semmit!” Christina: „Olyan a szaga, mint egy penészes seggnek. Pont olyan, szerintem.” Christina: „Mi az, ami ilyen rohadt büdös? Vagy honnan jön, mert mindenütt érzem?” Courtney: „Lehet, hogy belőled! Nincs valami gond a kis pamacsoddal?” Christina: „Héj! Figyelj, eddig még soha senki nem panaszkodott a kis pamacsomra! Jó?” Courtney: „Hát, az enyémre se, képzeld! Jó?” Christina: „Akkor adj egy pamacsos ötöst!” Courtney: „Űűű…! Ribanc!” 22:01:30-22:01:32 Christina egy kis lyukba néz a nyilvános WC-ben, ami egy falra festett kutya szájában tátong. A kutyustól kérdezgeti, hogy mi van a szájában. Meg szeretné nézni, később egy férfi azt válaszolja: „Virsli”, kisvártatva pedig egy férfi nemi szerv vége jelenik meg a nyílásban, majd a lány szemébe ejakulál. 22:03:11-22:03:25 Jane-t meglátogatja a munkahelyén, az üzletben az újdonsült barátja elefántjelmezben. Csókolóznak, amitől a lány „beindul”, azután felmennek az emeletre szeretkezni. 22:04:26-22:04:36 Jane és az új barátja a lány munkahelyén szeretkeznek. Jane a következőket mondja: „Istenem, itt kefélek egy lila elefánttal!”. A lány (felöltözve) a fiú (elefánt jelmezben) dereka köré fonva lábait kapaszkodik, mindketten ütemesen mozognak. 22:04:48-22:04:54 Jane-t és a barátját láthatjuk újra, amint egyre hevesebben mozognak, majd a férfi kilöki a lányt az öltözőből. 22:06:39-22:07:27 Christina Courtney vezetőülése alá hajolva keres valamit bugyiban. A bugyiba bújtatott feneke az anyósülés felőli nyitott ablakon keresztül jól látható. A mellettük haladó motoros kiáltozik nekik. Courtney úgy tesz, mintha Christina éppen orális szexben részesítené. A felajzott motoros emiatt balesetet szenved. 22:34:49-22:36:46 Jane és az új barátja „összeragadnak” orális szex közben. A rendőrség és az összesereglett környékbeliek közös énekléssel segítenek a lánynak „kiszabadulni” a szorult helyzetéből. (A fiú meztelen, nemi szerve nem látható, a lány melltartóban van.) A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. október 26-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére.
4
A nyilatkozattételre történő felhívást tartalmazó levelet a Műsorszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2009. október 28-án vett át, melyre a válasza 2009. november 10-én érkezett meg. A Műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének megsértése adott válasza az alábbiak szerint foglalható össze: A műsorszolgáltató a film történetét így foglalja össze:”A történet középpontjában Christina áll, aki nem meri kimutatni az érzelmeit a férfiaknak, ezért csak könnyű kalandokba bocsátkozik. Két barátnője, Courtney és Jane hűségesek é szókimondóak, és szintén életük nagy szerelmét keresik, mindeddig hiába. Egy nap azonban Christinát megérinti az igaz szerelem, s bár maga sem tudja, bármit megtenne, hogy a férfit megtalálja. Az egész államot átutazza, hogy végre felhagyhasson régi életével, és megismerhesse a szerelmet, hogy végre társra leljen. Barátnője, Courtney kitartóan támogatja, és a legképtelenebb helyzetben sem hagyja magára. Igaz barátnők, akik mindig számíthatnak egymásra” A filmről ezt írja a műsorszolgáltató: „ A vígjáték főszereplői értékes emberi jellemel bírnak, példájuk pozitív, a film során komoly jellemfejlődésen mennek keresztül. A történet végére a férfifaló Courtney is bevallja, hogy őszinte és tartós kapcsolatra vágyik. A műsorszámban nem jelent meg promiszkuis viselkedés, különösen nem pozitív beállításban. A főszereplőt egyetlen könnyelmű kapcsolatban sem mutatták, ahogy Courtney sem vadászott férfiakra. A történetben Courtney szerepe Christina segítése a Nagy Ő megtalálásában és a szerelem felvállalásában. Az ORTT állításával szemben a film központi témája nem a szex, illetve a szexualitás volt, hanem a szerelem megtalálása, Christina magánéletének a rendbehozatala. Christinát magányos nőként ismerjük meg, aki képtelen elkötelezni magát, ám a film végére megváltozik, férjhez megy, boldog feleség és barátnő lesz. Ez pedig pozitív jellemfejlődés pozitív társadalmi üzenettel. Már a védett, serdülő korosztály is rendelkezik annyi médiatapasztalattal, hogy tudja, a történet elején a szereplők még esetlenek, rengeteget hibáznak, téveszméik vannak, amelyek a cselekmény előre haladtával változtatnak. Ez a szerkezeti felépítés jellemző szinte minden filmre és műfajra. Igaz ez a gyerekeknek készült animációsmesékre is, amelyekből a védett korosztály már megtanulta, hogy a szereplők a megismerésük pillanatában tökéletlenek és a sztori végére megjavulnak. Az Édes kis semmisség esetében is ugyanez a helyzet: megismerünk három tökéletlen szereplőt,akik szenvednek a szerelem hiányától, végül mind a hárman rátalálnak, a főszereplő pedig a társadalmi kapcsolatok legszentebb kötelékébe is belép, filmalkotás esküvővel ér véget.” 21:24:19-21:24:30 Ez egy vígjátéki elem, ahol Christináról poénos jellemzést adnak a megkérdezett férfiak. Az impotencia szó orvosi kifejezés, amit ráadásul nemcsak a szexualitás csökkentésének megfogalmazására használnak. Az impotencia-szó betegségre utal, nem pedig erkölcstelen magatartásra. A jelenet humoros jellegét erősíti az a tény is, hogy utána a spinningelő férfi elhajt a rögzített sporteszközzel. 21:33:33-21:34:22 A női mosdóban bemutatott jelenetnek semmiféle szexuális töltete nincs. Courtney bevallja, hogy szilikonnal nagyobbította meg a melleit, amit a mosdóban a lányok megvizsgálnak. Nem erotikus tapogatás zajlik, hanem egy szolgáltatás (szilikon-beültetés) eredményét csodálják. Közben Christina és Courtney, a két jó barátnő zavartalanul beszélgetnek, jól láthatóan Courtney a vizsgálódásból semmit nem érez.
5
21:35:57-21:36:08 Christina és Peter, korábbi lehetetlen viselkedésükön viccelődnek, s közben örömmel veszik tudomásul, hogy Jane talált magának valakit. A jelenetben láthatjuk, amint az újdonsült pár csókolózik. Ezt kulturált körülmények között, a társadalmi konvenció szabályai szerint teszik. 21:39:10-21:40:46 Christina álomjelenetének valószerűtlenségét nagymértékben fokozza a zenei aláfestés, ráadásul orális szexet nem látunk a képernyőn, csak a lány nyögéseit hallhatjuk. Még a szexuális téren tapasztalt néző is csak feltételezni tudja, mi történik valójában, az ebben járatlan korosztály viszont csak a nyögdécselő Christinát látja, majd később a takaróba burkolózó, anyókának látszó Petert, akinek a száját olyan általános és orvosi kifejezés hagyja el, mint az orális szex. Később a felöltözött Christina, angyali zene kíséretében, fagylaltot eszik, miközben Peter visszabújik a takaró alá. A közös ágyjelenetben még csak csók sem csattan el közöttük. 21:42:47-21:43:28 A három barátnő macska-egér játékot játszik az utcán egy tisztításra váró ruhával. Christina és Courtney jól szórakoznak Jane zavartságán. A jelenet humoros és játékos, egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, ami erkölcsi okokból elítélhető lenne. Az összespermázott ruha látványa nem minősül, és nem is minősíthető szexuális aktusnak, a következő jelenetben ráadásul Jane a tisztítónál egyre kínosabb, a néző számára mulatságosabb helyzetbe kerül a ruha miatt, amikor megjelenik, egy sereg kisdiák, egy tiszteletes és Jane egykori tanítónője. 21:55:58-21:56:24 Jane meztelenkedő barátjának a nemi szerve felismerhetetlen a képen, még állóképen sem kivehető, illetve nem azonosítható. A pucér fenék látványa nem szexuális magatartásra utal. 21:58:20-21:59:15 Egy humoros jelenet humoros párbeszédét láthatták és hallhatták a nézők. A kis pamacs diszkrét megfogalmazása a női nemi szervnek, még a legprűdebb ízlést sem sérti. 22:01:30-22:01:32 Christina kedvenc, Bütyök nevű kutyájának a hasonmását fedezi fel a férfimosdó falán. Majd amikor a lány érdeklődve közeledik, hogy mi van a kutya szájában, valaki azt kiálltja, hogy virsli. A látvány is virslire hasonlít, nem pedig férfi nemi szervre. A jelentben ejakulálást nem láthatunk, csak egy későbbi párbeszédből derül ki, hogy Christinát szembelőtték. De hogy mivel, az a továbbiakban sem derül ki. 22:03:11-22:03:25 22:04:26-22:04:36 22:04:48-22:04:54 Jane és a barátja egy légyottot töltenek el az üzlet eldugott szobájában. A jelenetben egy jelmezes férfit és a felöltözött Jane-t láthatjuk, amint föl-le mozognak. 22:06:39-22:07:27 Christina a vezetőülés alá hajolva keresi Courtney leesett rúzsát, aki eközben vezet és pajzánul félrevezeti a motoros férfit. A néző azonban kezdettől fogva tisztában van a jelenet valódi jellegével és tartalmával, ráadásul több alkalommal is mutatja a kamera, ahogy a lány keresgéli a rúzst a kocsi aljában.
6
22:34:49-22:36:46 A kifogásolt jelenetben egy banális balesetet láthatunk, ami egy szexuális együttlét következménye. A szexuális együttlét azonban nem került bemutatásra. A helyszínre kiérkező rendőrök és mentősök, valamint a két barátnő is azon fáradozik, hogy a helyzetet elhárítsák. A mentőakció végül egy nagy közös éneklésbe torkollik. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint prejudikál az ORTT, amikor a három barátnőről kijelenti, hogy szexi szingli. Az ilyen objektivitást nélkülöző felütés után, véleményünk szerint nem kerülhet sor a filmalkotás tárgyilagos elemzésére sem. Sem a filmalkotás tartalma, sem annak képi megjelenítése és megvalósulása nem hordozott magában a kiskorúak számára ártalmas elemeket, és nem közvetített káros magatartásmintát, félreérthető és ártalmas üzenetet, alapvetően számukra értelmezhetetlen tartalmat. A filmalkotásban megjelenő képekhez és párbeszédekhez hasonlóak bármelyik más média által sugárzott műsorban nap, mint nap előfordulnak, fikciós és nem fikciós II. kategóriába tartozó műsorszámban egyaránt. Attól függetlenül, hogy ezek a magatartások vizuálisan jelennek meg a televízióban, még nem tekintendők viselkedési, illetve követendő mintának.” Műsorszolgáltató nem ért egyet „a hatósági ellenőrzés azon állításával, miszerint a film számos felnőtt témát dolgozott fel, amelyek alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, valamint a biztonságérzetének a megzavarására… a film a barátságról, a társkereséséről és a szerelemről szól, úgy gondoljuk, hogy ezen témák nem nevezhetőek egyértelműen felnőtt témának és bemutatásukkal a kiskorúak érzelmi és értelmi képességei sem sérülhettek.” A Műsorszolgáltató leírása alapján „a komédia vagy vígjáték olyan drámai műfaj, amelyben a világot komikusan ábrázolják, ezzel a nézőt nevetésre ösztönzik. A műfaj lényege, hogy esetenként éles ellentétekre épül a történet, és a cselekmény: valóság-látszat, értékesértéktelen stb. Az ilyen művekben gyakori egy-egy élethelyzet humoros ábrázolása, emellett a félreértések is fontos szerepet kapnak. Az elnevezés eredete a görög komosz (,,falusi mulatság" a kómé, azaz a "falu" szóból), az ókori vígjátékokat nevezték így először. A műfaj középpontjában mindig egy vagy több konfliktushelyzet áll, melynek valamilyen szerencsés fordulat következtében lesz megoldása. Gyakran álértéket mutat be, keveredik benne a valóság és a látszat. Többen próbálták meghatározni a komédia fogalmát. Arisztotelész: "A komédia a hitványabbak utánzása, de nem a rosszasságé a maga egészében, hanem a csúfságé, amelyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és így kárt nem okozó csúfság." Bergson: "A komikum az automatizmus, a merev gépiesség lelepleződése." A komikus hős egy tipikus ember, tipikus hibákkal és tévedésekkel, titka vagy jelleme a mű végén általában lelepleződik. A helyzet- és jellemkomikum meghatározó elemei a vígjátékoknak. A hangnemek (humor, szatíra, nyílt gúny, irónia) fontos eszközei az íróknak, emellett felhasználhatnak groteszk és parodisztikus eszközöket is. A műfaji változatok közül leggyakoribbak a bohózat és a burleszk. Mindez igaz a Pódiumra is. " A Műsorszolgáltató hivatkozik az ORTT 1492/2002. (X.17.) sz. határozatában foglaltakra, a II. kategória vonatkozásában. „A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok
7
témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. Fontos továbbá, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen. A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik.” Rttv. 5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Mint ahogy az utóbbi idézetből is kitűnik, a kérdéses film egyáltalán nem tartalmazott olyan elemeket, amelyek a „16-os” korcsoport besorolást indokolták volna, hiszen közvetett módon sem utal erőszakra illetve szexualitásra, témájának meghatározó eleme nem az erőszakos módon megoldott konfliktus volt. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.00/2004/7. számú ítéletében kifejtettekre : „Nagykorú felügyeletére való törvényi hivatkozás kifejezi…, hogy eshetőlegesen félelmet keltő jelenetek is következhetnek, azonban a felnőtt jelenléte vagy magyarázat elegendő védelem, a film erőszakos jelenetei nem indokolják a 21:00 és 05:00 óra közötti vetítést.” A film megértése az itt kifejtetek miatt nem jelenthetett nehézséget a 12-16 éves kiskorúak számára, a film ábrázolási módja ugyancsak a II. kategóriának megfelelő volt, így a 16 év alatti kiskorúak személyiségfejlődését az alkotás nem veszélyeztette- állítja a Műsorszolgáltató, majd így folytatja: A kiskorúakban esetlegesen felmerülhettek kérdések a látottatokkal kapcsolatosan, azonban ez még nem minősíti a műsorszámot magasabb, III. kategóriába. Éppen annak érdekében, vagyis, hogy a kiskorúak ne egyedül tekintsék meg a műsort és a felmerülő kérdéseik, kételyeik ne maradjanak megválaszolatlanul, alkalmazta műsorszolgáltató a II. kategóriára vonatkozó jelölést és figyelmeztető szöveget, miszerint tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott, amely a teljes műsorszám ismeretében megfelelő korhatári besorolást jelent. Összegezve az előbbieket a Műsorszolgáltató úgy gondolja, hogy az érintett téma, az alkalmazott nyelvezet és a megvalósítás formája a film egészében és a kiemelt jelenetekben sem merítette ki a III. kategória ismérveit. A kifogásolt képsorok és tartalom nem voltak alkalmasak a kiskorúak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Álláspontja szerint helyesen sorolták II. kategóriába a műsorszámot. Az Rttv. a II. kategória kapcsán
8
ugyanis az alábbiakat nevesíti: az a műsorszám, amely a tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriában kell sorolni, amely ismérvek alapján végezte el a műsorszolgáltató a műsorszám ekkénti kategorizálását. A műsorszolgáltató a fentiek miatt elsődlegesen kéri a közigazgatási eljárás megszüntetését a Ket. 31. § (1) e) pontja alapján. Ha a Testület mégsem fogadná el az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmet, akkor kéri a műsorszolgáltató – a fentebb kifejtettek alapján – a súlyosabb szankció alkalmazásától való eltekintést. A Testület a hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi álláspontot alakította ki. 1. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése értelmében: „5/B. (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Christina két barátnőjével, Jane-nel és Courtney-vel lakik közös lakásban. A három szexi szingli imádja az éjszakai életet, falják a férfiakat. A város egyik legmenőbb szórakozóhelyén Christina váratlanul megismerkedik Peterrel, a tökéletes férfivel. Courtney-vel elmennek Peter testvérének az esküvőjére, hogy Christina újra láthassa a férfit. Ott azonban kiderül, hogy valójában Peter fog nősülni. A két barátnő hazatér. Mivel Peter esküvője „közös megegyezéssel elmarad”, a férfi pedig megkeresi a lányt, így végül egymásra találnak. A lányok közösen bérelnek egy szép lakást, jó anyagi körülmények között élnek, van bőven szabadidejük; vásárolgatnak, a város legmenőbb szórakozóhelyén buliznak, témájuk szinte kizárólag a férfiak és a szex. A tinédzserek - megfelelő szexuális- és élettapasztalat híján - azt a téves következtetést szűrhetik le a látottakból, hogy ez a fajta létforma könnyű és boldog életet ígér. A kiskorú nézők, akiknek értékrendszere még kialakulóban van, könnyen félreértelmezhetik a film üzenetét. A szexualitás a serdülők körében egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma, hiszen az első párkapcsolati tapasztalatok megszerzésének időszakát élik, azonban éppen emiatt, az ezzel kapcsolatos kérdések feldolgozása nagyfokú érzékenységet és körültekintést igényel. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. Ennek a célnak a maradéktalan megvalósítása érdekében rendelkezett a jogalkotó akként, hogy a kiskorú vélhető fejlődési szintjének megfelelően különböző kategóriákat hozott létre. Egy műsorszám akkor lenne a II. kategóriába sorolható, ha a benne előforduló problémás elemek ártalmas hatása nem érné el azt a szintet, amelynek feloldása a legkisebbek számára még nagykorú segítségével is nehézséget okozna, illetve megfelelne a 12 éven felüliek érettségi szintjének, így a serdülők számára felnőtt magyarázata nélkül is feldolgozható lenne. A gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti életkornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek világképének, értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság ebben
9
a korban eszményképeket keres, melyek követendő példák lehetnek a számukra. Erre a törekvésre a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve a kevés élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a közvetített magatartásmodell erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. A vizsgált műsorszám több szempontból is meghaladta azt a szintet, amely a legkisebbekben szülői magyarázattal, a 12-16 évesek körében pedig önállóan biztonságosan feldolgozható lenne, hiszen számos alkalommal történtek utalások a szereplők pusztán fizikai vágyakra épülő szexuális kapcsolataira. A II. korhatári kategóriának tehát azok a műsorszámok felelnek meg, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy 12 évesnél idősebb számára minden további nélkül megérthető, a 12 éven aluliak pedig szülő felügyelete, magyarázata mellett maradéktalanul képesek a látottakat megérteni. Ezt erősítette meg a Fővárosi Ítélőtábla is, amikor kimondta, hogy „az Rttv. 5/B. §ának (2) bekezdésében foglalt követelményeknek maradéktalanul az az adás tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelete mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető.” (2.Kf.27.163/2004/5.) Az eljárás tárgyául szolgáló műsorszám központi témája a szexualitás, az erős szexuális töltetű jelenetek és képsorok nagy számban fordultak elő a filmben. A főszereplők az elfogadottól eltérő nézetekkel rendelkeztek a szexualitással kapcsolatban is. Az érzelmet nélkülöző, öncélú szexualitás, mint központi téma nem csupán a 16 év alattiak számára számítanak kényes témának, de még a 16-18 év közötti fiatalok számára is problematikussá teheti a befogadását, akkor, amikor az első párkapcsolati tapasztalatok megszerzésének időszakát élik. A 22:03:11-tól kezdődő jelentben Jane-t meglátogatja a munkahelyén, egy ruhaüzletben, az újdonsült barátja, elefántjelmezben. Csókolóznak, amitől a lány „beindul”. Felmennek az emeletre, ahol egy próbafülkében szeretkeznek. Jane a következőket mondja: „Istenem, itt kefélek egy lila elefánttal!”. A lány (felöltözve) a fiú (egy lila elefánt jelmezben) dereka köré fonva lábait, kapaszkodik. Annyira hevesen szeretkeznek, hogy az aktus csúcspontján Jane egész egyszerűen kirepül a próbafülkéből. A filmben többször felbukkanó perverzitás, különböző szexuális praktikák igen károsan hathatnak - korlátozott élettapasztalatuk következtében – a 12 év alatti korosztályra. A 21:39:10-től kezdődő jelenetben Christina-t álmában orális szexben részesíti Peter, majd a férfi megvallja, hogy nem kell viszonoznia, mivel: „a férfiak nem is szeretik az orális szexet”.A férfi újra a takaró alá bújik. A 22:06:39-től kezdődő jelenetben Christina, egy szál bugyiban, Courtney vezetőülése alá hajolva keres valamit. A bugyiba bujtatott feneke az anyósülés felöli nyitott ablakon keresztül jól látható. A mellettük haladó motoros kiáltozik nekik. Courtney jó mókának tartja az egészet, és úgy tesz, mintha Christina éppen orális szexben részesítené. A felajzott motoros emiatt balesetet szenved. A 22:34:49-től kezdődő jelenetben Jane és az új barátja „összeragadnak” orális szex közben: egy rosszul behelyezett pénisz-piercingbe beleakad a lány nyelve.(A fiú meztelen, de nemi szerve nem látható, a lány melltartóban van.) különösen érdekes a 22:01:30-tól kezdődő jelenet. Ebben Christina egy kis lyukba néz egy nyilvános WC-ben, ami egy falra festett kutya száját ábrázolja. A lány a kutyustól kérdezgeti, hogy mi van a szájában. Erre egy férfi hangot hallunk, mely azt kiabálja: „Virsli”, kisvártatva pedig egy férfi nemi szerve vége jelenik meg a lyukból, megdöfi a lányt, majd a szemébe ejakulál. A Testület álláspontja szerint a főszereplők életvitele kettős értékrendet közvetített a nézők felé, ugyanis – a Műsorszolgáltató által is említett – számos pozitív tulajdonságával szemben negatív példák is felhozhatóak (pl. szexuálisan túlfűtött viselkedésmód, alkoholfogyasztásra
10
való hajlam, vagy a trágár nyelvezet). A Testület véleménye szerint figyelembe kell venni a II. kategóriába sorolt műsorszámok esetében, hogy kisiskolások és óvodások is tartózkodhattak a képernyők előtt, akik számára – még szülői felügyelet mellett sem feltétlen – könnyű eldönteni, hogy a főhős által tanúsított viselkedésmódok közül melyek azok, amelyek követendő példaként szolgálhatnak, és melyektől kell tartózkodni, elutasítani. A műsorszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A kiskorúak filmszínház látogatásáról szóló 8/1965 (IX. 19.) sz. MM rendelet a műsorszámot „16 éven aluliak számára nem ajánlott” kategóriásként klasszifikálta. A filmet az IMDB (Internet Movie Database) szerint az USA-ban az MPAA (Motion Picture Association of America) rating rendszere alapján R–17 (17 év alatt nagykorú felügyelete szükséges) kategóriába sorolták. A film megtekintését Németországban az Online-Filmdatenbank adatai alapján 12, míg Nagy-Britanniában 15 éven felülieknek javasolták. A műsorszolgáltató levelében több helyen hivatkozott arra, hogy: „Az RTL Klub a kiskorúak védelme érdekében a mozis változaton rengeteget finomított és új szinkront készített a vígjátékhoz, amelynek a nyelvezete megfelel a II. kategória előírásainak.” A Műsorszolgáltató azon nyilatkozatát, miszerint a nemzetközi korhatár-besorolást vette alapul a műsorszám kategorizálása során, a Testület álláspontja szerint nem fogadható el érvként, ugyanis neki az Rttv-ben foglalt rendelkezéseket figyelembe véve, az ott meghatározott szempontok szerint kötelessége a műsorokat a megfelelő korhatári-kategóriába sorolni. Ezen kötelezettségéhez mindössze iránymutatást jelenthet számára a külföldi korhatár-besorolás, ahogyan ezt a Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.606/2006/3. számú ítéletében is kimondta: „a Nemzeti Filmirodának a Filmtörvény alapján végzett klasszifikációja orientálhatja a műsorszolgáltatót, de nem mentesíti az Rttv. szerinti esetleges jogsérelem megállapítása alól.” A szexuális együttlétek megjelenítése kapcsán kijelenthető, hogy a film valóban nem ábrázolta a szexuális aktust nyíltan, ám leszögezzük, hogy a műsorszám III. kategóriába való besorolásnak nem a szexualitás képi ábrázolása a feltétele. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerint a műsorszám III. kategóriába sorolásához az szükséges, hogy alkalmas legyen a kedvezőtlen befolyásolás elérésére, különösen azáltal, hogy "közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra". A Testület 1494/2002 (X. 17.) számú határozata is kimondta, hogy:,,(. ..)Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódik.”
11
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint…Az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell II. kategóriába sorolni, amelyik a 12 éven aluli nézőkben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése 12 éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Az a műsor, amelyet a kiskorú a nagykorú magyarázatával sem érthet meg, vagy így is félreértheti - mert korából eredően nem elég fejlett annak befogadásához - nem tartozik a II. kategóriába, hanem az a III. kategóriába sorolandó. A II kategóriára vonatkozó jogszabályi előírásban foglalt követelményeknek maradéktalanul az a műsor tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelet mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető. A III. kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés pedig a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja, és nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére.” A Fővárosi Bíróság 24.K.31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése szerinti III. kategóriába sorolás esetén a műsorszolgáltatónak az alábbi kritériumokat kell vizsgálnia: "Vizsgálnia kell, hogy az általa közölni kívánt műsor kelthet-e félelmet illetőleg egyértelműsége folytán értelmezhető-e és megérthető-e a 12 éven aluliak számára, avagy az abban látottak erőszakra vagy szexualitásra utaló műsorszám már a 12 és 16 év közötti korcsoport számára is, kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. A mérlegelés során vizsgálnia kell a műsorszolgáltatónak, hogy a bemutatott erőszak illetőleg szexualitás közvetlen vagy közvetett módon jelenik meg, illetve vizsgálnia kell az ilyen tartalmú képsorok fajsúlyát és filmbeli megjelenések arányát is ... A vizsgálandó elemek között vannak az alkalmazott képi eszközök, zenei és egyéb hanghatások, amelyek fokozzák vagy feloldják az alkalmazott vizuális eszközök hatását. Ha hatásukban sokkoló, erőszakot ábrázoló képsorok észlelhetők, ha nem fedezhetők fel azok az elemek a film eszköztárában, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kiskorú képes Legyen az alkalmazott erőszak, szexualitás dekódolására, átértékelésére és ezáltal kialakítsák a műsorszámtól és a látott képsoroktól való távolságtartásukat, úgy a magasabb besorolást kell a műsorszolgáltatónak alkalmaznia. Hangsúlyozza a bíróság azt is, hogy a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az "alkalmas arra, hogy" fordulat arra mutat, hogy a tényállások "veszélyeztető" jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon". A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására tehát már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A hatósági ellenőrzés rámutatott arra, hogy az elemzett műsorszám több olyan jelenetet tartalmazott, valamint számos felnőtt témát dolgozott fel, amelyek az ajánlott korosztály
12
érzelmi és értelmi képességeit meghaladták, valamint alkalmasak lehettek a kiskorú nézők nyugalmának, biztonságérzetének, és értékítéletének a megzavarására. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben nem önmagában a filmben látható szexuális jelenetek, trágár nyelvezet, a szereplők életvitele, amelyek a kategorizálást befolyásolják, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében. Több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A műsorszolgáltató a komédia eredetére vonatkozó okfejtésével kapcsolatban megjegyezzük, hogy egyrészt a modern filmvígjáték és a hagyományos komédia fogalma, rendeltetése véleményünk szerint - nem mosható össze, másrészt a műsorszám műfaja még nem jelenti azt, hogy az abban látottak ne befolyásolhatnák kedvezőtlenül a kiskorúak fejlődését. A feldolgozás módja még a vígjáték keretein belül sem elhanyagolható jelentőségű. A Testület végezetül meg kívánja jegyezni, hogy a Műsorszolgáltató nyilatkozatában több helyen is hangsúlyozza, hogy a kiskorúak számára káros elemek kerültek a műsorszámból kivágásra, illetve új szinkront készített a filmalkotáshoz. Álláspontunk szerint azonban ezen felül is maradtak olyan elemek a műsorszámban, amelyek jóval meghaladják a II. kategóriának megfelelő tartalmat; ilyennek tekinthető az összetapadás orális szex közben, valamint a próbafülkében való szeretkezés bemutatása. Ezen műsorszolgáltatói magatartás ugyanakkor értékelendő, azonban a film egyéb jelenetei, összhatása és tartalma alapján ebben a – megvágott – formában sem felel meg a II. korhatári-kategóriába sorolás feltételeinek, ezért álláspontunk szerint indokolt lett volna a műsorszámot magasabb kategóriába sorolni. A Tesület álláspontja szerint a fentebb leírtakat alapul véve a műsorszámban szereplő, a nemiséget közvetett módon bemutató jelenetek, a szexualitás és a szexuális kizsákmányolás néhol nyílt formában történő bemutatása miatt összességében értékelve, a műsorszámot indokolt lett volna magasabb, III. korhatári-kategóriába sorolni, így a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést.
13
A Testület a fenti álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” 2. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés értelmében: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A Műsorszolgáltató a fenti műsorszám műsorelőzetesét 2009. július 3-án 16:57:29-kor, 4-én 14:18:27-kor, 16:01:10-kor, 17:22:55-kor és 20:33:20-kor, 5-én 11:01:06-kor és14:44:45-kor, 6-án 14:23:53-kor, 15:59:31-kor és 20:37:20-kor, 7-én 14:01:44-kor, 19:04:54-kor, 8-án pedig 11:53:42-kor, 14:13-24-kor, 16:22:40-kor, 17:53:34-kor és 20:05:03-kor tette közzé. Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése a III. korhatári kategóriába sorolt műsorszámok közzétételével kapcsolatban előírja, hogy azok 21:00 óra és 05:00 óra között tehetőek közzé, ezért az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése értelmében a műsorelőzetesek sugárzására is csak ebben az időintervallumban kerülhet sor. A fentebb leírtak alapján megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató tizenhét alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmények: Az adatok tanúsága szerint a Testület a 2008.évben tíz határozatában [175/2008. (1. 23.), 729/2008. (IV. 22.), 731/2008. (IV.22.), 764/2008. (IV.29.), 814/2008. (V. 6.), 97712008.(VIA.), 1030/2008. (VI. 5.), 1138/2008. (V1.25.), 12~3/2008. (VII.9.), és 1670/2008. (IX.10.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A Testület 2009. évben tizenhét alkalommal állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését [54/2009. (1.7.), 55/2009. (1.7.), 158/2009. (1.21.), 515/2009. (III.4.), 572/009. (III.11.), 842/2009. (IV.15.),
902/2009. (IV.22.), 1127/2009. (V.28.), 1357/2009. (VI.30.), 1358/2009. (VI.30.), 1517/2009. (VII.20.), 1627/2009. (VIII.26.), 1715/2009. (IX.2.), 1833/2009. (IX.23.), 1882/2009. (IX. 30.), 2060/2009. (X.21.), 2098/2009. (X.28.) számú ORTT határozat]. Testület álláspontja szerint az a tény, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. 2009-ben 17 alkalommal megsértette az Rttv. kiskorúak védelméről szóló rendelkezéseit, bizonyítja, hogy a Testület szankcionálási gyakorlata a műsorszolgáltatóval szemben nem éri el a kívánt célt, vagyis a műsorszolgáltatót nem tereli a jogkövető magatartás tanúsításának irányába. Mivel a Műsorszolgáltatási Szerződés 2009. június 10-i módosítása, június 30-án hatályba lépett, már lehetőség van a kötbér szankció alkalmazására a műsorszolgáltatóval szemben a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Ezért jelen esetben kötbér szankció kiszabását állapítja meg az alábbiak szerint: A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9 pontja a következőket tartalmazza:
14
"A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21. 00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 százaléka, amennyiben 21:00 és 05.00 óra között történik a kötbéralap 0,2 százaléka" A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.4 pontja szerint "A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 százaléka" A Testület az előzetesekkel elkövetett jogsértések tekintetében, az egy alkalommal történt jogsértés szankciójának megfelelő kötbér összeget szabja ki a Műsorszolgáltatóra. A jogsértés elkövetésének idején a kötbéralap 1.682.804.713,- Ft, ezért a kötbér összege az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének megsértése tekintetében 3.365.609,- Ft, az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének megsértése tekintetében, egy darab jogsértés esetén, 841.402,- Ft. Így a Testület 3.365.609,- Ft + 841.402,- Ft, mindösszesen 4.207.011,- Ft kötbér összeget szabott ki a Műsorszolgáltatóra. A kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza: "Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11. 5 és 11.6 pontban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. december 16. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Gyuricza Péter az ülést vezető soros elnök
15
