NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 101/2009. (V. 25.) számú határozata az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról
A Közgyűlés
az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja.
k. m. f.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
A határozatot kapják: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Észak-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Nyíregyháza, Hősök tere 5.
Melléklet a 101/2009. (V. 25.) számú határozathoz
Bevezetés A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.), valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján az Önkormányzat kötelezettsége évente értékelni a gyermekjólét, gyermekvédelem területén végzett tevékenységét. A beszámoló kötelező tartalmi elemeit a végrehajtási rendelet írja elő. Célunk az egyszerű adatközlésen túl annak bemutatása, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekek védelme érdekében a kötelező feladatokon túl milyen egyéb forrásokat, szolgáltatásokat biztosít. A támogatások, szolgáltatások alapvető célja a gyermekek megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítása. A célcsoportba valamennyi gyermek beletartozik, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettek, hátrányos helyzetűek. A veszélyeztetettség minden olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek fejlődését gátolja vagy akadályozza. Leginkább az anyagi veszélyeztetettség ismert, amelynek gyakoriságát a mai gazdasági, társadalmi változások növel(het)ik. A gyermek jóléte nem választható el a családtól, annak jövedelmi viszonyaitól, megélhetésétől, biztonságától vagy bizonytalanságától. A „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia egyik alapelve a gyerekek mindenek felett álló érdekének elve. Azért fontos hangsúlyoznunk és szem előtt tartanunk ezt az alapelvet, mert egy gyermeknek nincs ideje „kivárni” a feltételek javulását, neki a számára adott körülmények között kell(ene) egészségesen fejlődnie, a korának megfelelő érzelmi, értelmi és szociális érettséget elérnie. A gyermekkorban elszenvedett hátrányok alapvetően meghatározzák a későbbi lehetőségek körét. 2008-ban a már meglevő ellátások, szolgáltatások mellett új támogatások és ezzel együtt új feladatok jelentkeztek. A gyermekjólét biztosítása komplex feladat; gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások, oktatás, a tanulási lehetőségek megteremtése, a szülők foglalkoztatási helyzetének javítása, a megfelelő lakáskörülmények, az egészségügyi ismeretek bővítése és ellátás stb.. A beszámolóban elsősorban a Gyvt. hatálya alá tartozó ellátásokat elemezzük, a további területeket (pl. oktatás, foglalkoztatás) csak érintjük. I. Helyzetelemzés, demográfiai jellemzők Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség legnagyobb, közel 120 ezer fős települése.
1. számú ábra: Nyíregyháza lakónépessége nem és életkor szerint 2008. január 1. Kor 0-14 15-19 20-24 25-59 60-79 80-
Férfi (fő) 9012 4140 3973 28846 7046 931
Nő (fő) Összesen (fő) 8749 17.761 4178 8.318 4201 8.174 32718 61.564 10679 17.725 2401 3.332 Forrás: KSH 2007.
Összesen (%) 15,2 7,1 7,0 52,7 15,1 2,9
A város szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. Az egészségügyi ellátásban 43 háziorvos, 27 házi gyermekorvos és 4 fő iskola egészségügyi orvos biztosítja az alapellátást. Az 565 bölcsődei férőhelyre 748, a 3.948 óvodai férőhelyre 4.124 gyermeket írtak be. Az önkormányzati fenntartású 14 általános iskola 309 osztályában 7.183 gyermek tanul, 57 %-uk részesült napközis ellátásban. A középiskolákban 11.420-an tanulnak, ebből 3.173 fő gimnazista, 5.320 fő szakközépiskolás, 2.927 fő szakiskolás. 12 középfokú iskolában folyik szakképzés több mint 90 szakmára, köztük szerepel az ipari, mezőgazdasági, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, közgazdasági, vízügyi ágazatok szakmáinak jelentős része. Ezen kívül működik a városban egyházi fenntartásban 4 általános és 2 középiskola, 1 egyházi fenntartású kollégium, továbbá alapítványi, főiskolai fenntartású iskola és magániskola általános és a szakképzés területén. A városi székhelyű felsőoktatási intézményekben (Nyíregyházi Főiskola, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, stb.) több mint tízezer nappali, levelező és esti tagozatos hallgató tanult. A foglalkoztatás szintje, a család jövedelmi viszonyai szorosan összekapcsolódnak a gyermekek biztonságával, fejlődésével. Azokban a családokban, ahol egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, értelemszerűen a gyermekekre is kevesebb anyagi forrás jut. A tartós munkajövedelem hiánya közismerten a szegénység, a család jövedelem hiánya a gyermekszegénység kialakulásának elsődleges tényezője is. A statisztikai adatok Nyíregyházán is - az országos tendenciákhoz hasonlóan - a munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek számának növekedését mutatják.
2 sz. ábra: A munkanélküliség alakulása Nyíregyházán 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
nyilvántartottak száma
3423
2980
3140
3562
3641
3471
4260
4481
365 napnál régebb óta nyilvántartottak száma
784
529
588
508
594
788
988
1177
rendszeres szociális segélyben részesülők száma
1389
1070
653
620
622
808
1068
1050
Forrás: Nyíregyháza MJV, Állami Foglalkoztatási Szolgálat
A foglalkoztatási helyzetkép elemzése nem célja a beszámolónak, viszont összefüggésben áll a munkanélküliség, iskolai végzettség és a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek fogalma. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az akit, családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek szülője óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. Adataink szerint a nyíregyházi intézményekben 1az • óvodáskorúak közül 995 fő HH, ebből 246 fő HHH, • általános iskolások közül 2108 fő HH, 730 HHH, • középfokú tanintézményben tanulók közül 2564 fő HH, ebből 557 fő HHH gyermek. A HH, HHH gyermekek bizonyos esetekben- például ösztöndíj programokban, felvételi pontszámok meghatározásánál – előnyben részesülnek, ezzel elősegítve hátránykompenzálásukat. II. Pénzbeli és természetbeni ellátások Önkormányzatunk nemcsak a Gyvt.-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, hanem helyi rendeletben meghatározott módon és formában egyéb
1
A nyíregyházi oktatási intézményekben tanulók adatai a nyíregyházi és más településekről bejárók adatait összefoglalóan tartalmazzák
juttatásokkal is segíti a családokat gyermekeik megfelelő fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Az ellátások jelentős része természetbeni juttatás, tehát valamilyen szolgáltatásra való jogosultságot jelent. A támogatási formák kialakításakor rendre felmerülő probléma a hatékonyság kérdése: a pénzbeli vagy természetbeni ellátás a megfelelőbb? Melyikkel érjük el a legjobb hatást? Hogyan lehet a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban és leghatásosabban elosztani? Megítélésünk szerint a természetbeni ellátások előnye, hogy a „célzás” megfelelő, a támogatás olyan formában és annak jut el, aki rászoruló. Ugyanakkor a pénzbeli ellátások is szükségszerűek, hiszen nem történhet csak társadalmi preferencia alapján a szükségletek megállapítása. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006-tól működik természetbeni ellátásként. A pénzbeli forma megszűnését követően visszaesés volt tapasztalható az igénylők számában2, de 2007-ben és az elmúlt évben is a statisztikai adatokat vizsgálva minimális a növekedés. 2008-ban 4650 fő gyermek részesült a kedvezményre való jogosultság alapján tankönyv, étkeztetés és egyéb támogatásokban. Ez 2700 családot jelent, túlnyomórészt egy és két gyermekes családokat. A kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli „egyszeri támogatásban” 2008. júliusban 4454 gyermek részesült, amely 24.534.000 Ft kifizetést jelentett, 2008. novemberben pedig 4771 fő gyermek részére utaltunk 26.278.000 Ft-ot. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás a gyámi feladatokat ellátó személyek részére megállapítható havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátás. 2008-ban átlagosan 10 fő részesült a támogatásban. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése 2362 esetben történt. Elsősorban a tanuláshoz szükséges eszközök beszerzése, ruhanemű vásárlása, a gyermek betegsége miatti többletkiadás szerepelt az igénylés indokai között. E támogatás közel 17 millió forint kiadást jelentett az Önkormányzat számára. Helyi rendeleti szabályozás alapján Önkormányzatunk további kedvezményeket biztosít a rászoruló gyermekek és családjaik részére. A helyi autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy támogatás keretében összesen 892 fő részére nyújtottuk a tanuló bérlet összegének 50 %-os támogatását, összesen 8.570.081 Ft összegben. Kiemelten fontos a gyermekek étkeztetésének támogatása. A normatív támogatáson túl térítési díj kedvezményben (rászorultsági támogatás) az elmúlt évben 288 fő gyermek részesült. Az előző évekhez képest csökkenés tapasztalható, aminek oka lehet, hogy a normatív jogcímen járó támogatást 2006-tól az alsó tagozatos, 2008. januártól pedig az ötödik osztályos tanulókra is kiterjesztette a Gyvt. A gyermekek étkeztetésének támogatása értelemszerűen az iskolai tanév ideje alatt történik. Fontos kérdés azonban a gyermekek nyári szünidő alatti megfelelő étkezése is. 2
2004 -ben 6841 fő, 2005-ben 6.669 fő, 2006-ban 4.434 fő, 2007-ben 4478 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.
Ennek érdekében évek óta megszervezzük a gyerekek nyári étkeztetését. 2008-ban a Gyermekjóléti Központ családgondozói által javasolt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1271 fő gyermek részére biztosítottuk 30 munkanapon (július 18. –augusztus 29.) keresztül a napi egyszeri meleg ételt. Ez összesen 13.345.500 Ft kiadást jelentett. A felsőoktatási tanulmányokat folytató illetve felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánók támogatása érdekében Önkormányzatunk a kezdetektől (2000.-től) csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. A havonkénti pályázati támogatásban részesülők száma 260-280 fő között mozog. Az e célra elkülönített költségvetési keret 6,5 millió forint. A támogatott fiatalok között rendkívül népszerű ezen ösztöndíj, hiszen rendszeres havi támogatást biztosít a tanulmányokkal kapcsolatos kiadások finanszírozásához. III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszere A személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszerébe a gyermekjóléti alapellátások valamint a jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint a gyermekvédelmi szakellátások tartoznak. Eddigiekben Önkormányzatunk kötelezettsége az alapellátási formák biztosítására terjedt ki, 2009. január 1-től azonban a megyei jogú városok feladata gyermekvédelmi szakellátási feladatok – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás – biztosítása. A feladat átvállalása a Megyei Önkormányzattól erőn felüli tehertételt jelent Önkormányzatunk számára, hiszen a feladatok finanszírozása megoldatlan. III.1. Gyermekjóléti alapellátások III.1.1. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a négy területi irodával (3 Nyíregyházán, 1 Nyírpazonyban) működő megyei módszertani Gyermekjóléti Központ látja el. A módszertani feladatok ellátására szóló megbízást és kijelölést az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal - a Szociális és Munkaügyi Intézet javaslatára - megújította a 2009 és 2013 közötti öt éves időszakra. A gyermekjóléti szolgáltatást az esetek túlnyomó többségében a jelzőrendszer valamely tagja kezdeményezte (50 %), illetőleg a hatóság általi kötelezés indukálta (17 %). Jelentős a szülők, illetve a gyermek által való kezdeményezés is (13 illetve 4 %) – a szülők esetében régi tendencia (főleg válások, gyermekláthatási esetek), ugyanakkor a gyermekkorúak által kezdeményezett gondozási esetekre korábban nem volt jellemző. A jelzőrendszer 2008-ban 1667 jelzést tett a Gyermekjóléti Központ felé. Ezek jelentős része folyamatban lévő ügyekben érkezett. A jelzőrendszeri aktivitás örvendetesen növekedett az óvodák és bölcsődék esetében. 2008. folyamán 2058 fő kis- és fiatalkorú gyermeket gondozott a Gyermekjóléti Központ (az alapellátástól kezdve az örökbefogadás előkészítéséig). Ebből 1060 fő alapellátott, 380 fő védelembe vett, illetve 14 fő szociális válsághelyzetben lévő várandós anya.
Az elmúlt években csekély ingadozással, de körülbelül ugyanekkora a gondozott gyermeklétszám, azonban megállapítható, hogy évről évre emelkedik a sokproblémás családok száma, egyre nagyobb méreteket ölt a szegénységből fakadó veszélyeztetettség, és növekszik az együtt nem működő családok száma is, amely mögött sok esetben nem is a hivatalos személy elutasítása áll, hanem a családi konfliktusokba való beragadás. Az intézmény 33 családgondozója közül 29-en végeznek szociális munkát közvetlenül a családokkal. A családok gondozása során az intézmény kollektívája több tízezer alkalommal jár el a családok ügyeiben, miközben a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap-rendszeren is gondos adminisztrációs munkát végeznek. Tevékenységükre jellemző adatok: tizennégyezer (!) családlátogatás, közel tízezer esetben közvetlen információnyújtás és tanácsadás, közel négyezer esetben segítő beszélgetés, további ezres nagyságrendben közvetítés más szolgáltatásokba, részvétel a szakellátás illetve a gyámügyi igazgatás eljárásaiban, a Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásaiban. Nehezíti a sikeres családgondozást az a tény, hogy a családok egyszerre több problémával is küzdenek. 3. számú ábra: Gyermekjóléti Központ által kezelt problémák típusai 2008ban (halmozott adat) A probléma megnevezése Anyagi (megélhetéssel, lakhatással összefüggő) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Család (v. szülők) életvitele Szülői elhanyagolás Bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen Forrás: Gyermekjóléti Központ 2009.
Kezelt problémák száma 474 346 228 241 271 400 173 79 70 139 2421
Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti szüleivel való kapcsolattartás (154 eset) adatai esetenként nem a családokban előforduló legsúlyosabb problémákra utalnak, hanem a gyermekvédelmi rendszer működési zavaraira. 2008-ban Nyíregyházán a súlyos, alapellátással nem orvosolható problémákkal küszködő családok és gyermekek száma enyhe csökkenést mutatott (2006-ban 194 eset, 2007-ben 175 eset). Ugyanakkor elmondható, hogy esetenként a szakellátási szintre beragadnak olyan gyermekek, akiket a családi viszonyaik alapján már vissza lehetne integrálni, illetve a szakellátási szint kiveti magából azon gyermekeket, aki olyan súlyos antiszociális problémákat hordoznak, amelyet a szakellátás szakemberei nem tudnak kezelni. A szakellátásba került gyermekek adatai azt mutatják, hogy a többgyermekes családokban halmozódnak fel inkább a problémák, és jutnak el olyan szintre, hogy az egyedüli megoldás a családból való kiemelés legyen. Az adatok között nem tetten érhető tény, hogy a szakellátásba kerülő gyermekek között a romák aránya szélsőségesen túlreprezentált.
Amennyiben a terjedő és mélyülő szegénység, egyes – akár etnikai értelemben is elkülöníthető – társadalmi rétegek végletes leszakadása áll a statisztikai adatok hátterében, akkor a közeli jövőben a probléma minden bizonnyal súlyosbodni fog. Ennek oka a gyermekvédelmi rendszer egyik alapeleméből következik: pusztán anyagi okokból gyermeket nem lehet a családból kiemelni. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy amennyiben a szegénység elér egy bizonyos szintet, az anyagi hiányok mellett törvényszerűen megjelennek olyan problémák, melyek a pénztelenségből és a rossz körülményekből fakadnak ugyan, ám alapvetően viselkedésbeli, életmódbeli problémák, melyeket azonban nem lehetséges ezen problémák kezelésének hagyományos eszközeivel orvosolni, hiszen az okok között a szegénység kiemelkedő szerepet játszik. Mindebből olyan problémahalmaz következik (uzsorázás, prostitúció, kriminalizálódás, iskola-ellenesség, kilátástalanság, munkátlanság), amellyel szemben a jelenlegi intézményrendszer nem képes eléggé hatékonyan fellépni. A probléma megoldása sok szereplős: oktatás, gyermekvédelem, rendőrség stb. szorosabb együttműködését igényli. A Gyermekjóléti Központ feladatai közül 2008-ban kiemelendő a roma integrációs programban történő részvétel. Ennek keretében a Huszár-telepen családgondozás, programszervezések, 10 héten át tartó nyári Huszár-tábor működtetése, együttműködés a befogadó iskolákkal zajlottak. Az intézmény sikeresen pályázott a TAMOP keretében meghirdetett „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai” című felhívásra III.1.2. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy az élet első évei meghatározó jelentőségűek a későbbi életút szempontjából. Ennek alakításában kiemelt szerepe lehet a gyermekek napközbeni ellátásainak, így a bölcsődéknek, családi napközinek, illetve egyéb alternatív napközbeni ellátásoknak. Nyíregyházán 9 önkormányzati és 1 nem állami fenntartású, ellátási szerződés keretében működő bölcsőde és egy szociális vállalkozás keretében működő családi napközi biztosítja a nappali ellátást. A bölcsődei férőhelyek száma 2008. év végén 565. Az elmúlt évben a 8. számú Nefelejcs Bölcsődében teljes rekonstrukció zajlott. Korábban a bölcsőde a Mentálhigiénés Központtal egy épületben működött. A szociális intézmény új székhelyre költözött, így az épület teljes egészében bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyé alakult. Ennek eredménye, hogy a férőhelyek száma 40-el növekedett. (A kivitelezés összköltsége 42.168.000 Ft, amelyet az Önkormányzat saját erőből valósított meg.) Az önkormányzati fenntartású 9 bölcsődén kívül, 50 férőhellyel, ellátási szerződés keretében működik a Hétszínvirág Bölcsőde. A bölcsődék kihasználtsága a beíratott gyermekekhez viszonyítva 146 %, a gondozott gyermekekhez viszonyítva 101 %. A bölcsődei ellátást leggyakrabban a szülők kezdeményezik (95 %), az esetek 3,5 %-ában a gyermekjóléti szolgálat és csak néhány esetben az észlelő-jelzőrendszer más tagja. A statisztikai kimutatások alapján néhány jellemző a gyermekek családjairól:
• • • •
nukleáris családok jellemzőek (87%), egyszülős családból a gyermekek 12 %a érkezik, a szülők iskolai végzettsége közép vagy felsőfokú az esetek 82 %-ában, munkanélküliség a családok 14 %-ában fordul elő, a hátrányos helyzetű gyermekek száma 101 fő.
Az adatok szerint vélhetően a szülő munkavégzése indokolja legtöbb esetben a bölcsődei ellátás igénybevételét. Fontos annak tudatosítása, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek kompenzációt, a kulturális, szociális deficitek leküzdését jelentheti a bölcsőde (vagy más nappali ellátó intézmény). Az észlelő-jelzőrendszer tagjainak fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a lehető legkorábban kapják meg a fejlődésükhöz szükséges intézményes támogatást. A bölcsődék 13 esetben fordultak a Gyermekjóléti Központ felé. A jelzések indokai: jellemzést kértek a gyermekek fejlődéséről, a gyermek nem látogatja a bölcsődét, segítségkérés a szülőnek, gyermek bántalmazása, az anya bántalmazása a gyermek jelenlétében, térítési díj fizetésének elmulasztása, gyermek elhanyagolás. Az észlelő-jelzőrendszer tagja a védőnői hálózat. Nyíregyházán 38 fő területen dolgozó és 25 fő iskolai védőnő dolgozik. Az általuk gondozott családok száma 6856, várandós anyák száma 1900 fő, ebből fokozott gondozást igénylők száma 641 fő volt 2008-ban. 0-6 éves gondozottak száma: 7204 fő. Fokozott gondozást igényel kb. 23%-uk, ebből környezeti ok miatt kb. 17%-uk. A környezeti ok miatti veszélyeztetés elsősorban lakás problémák, gyermek elhanyagolás miatt alakul ki. A területen dolgozó 38 védőnő 2008. évben, 36228 esetben végzett családlátogatást. Családlátogatás során a védőnők a család otthonában aktív tevékenységet tudnak kifejteni. Felmérik a család civilizáltságát, a családtagok egymáshoz való kötődését. Otthonában figyelik meg a gyermekek viselkedését, láthatják milyen a gyermek a szülei közelében. Azokban az esetekben, amikor a védőnőnek már további beavatkozásra, segítségnyújtására nincs lehetősége jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A jelzések közül kb.130 telefonon és 84 írásban történt. A jelzések számának emelkedése visszatükrözi a kisgyermekes családok egyre nehezebb anyagi helyzetét, de a beszámolókból az is kiderül, hogy egyre gyakrabban kell a kapcsolatot felvenni a kollégáknak az anya rossz pszichés állapota miatt is. Nyíregyháza városban az óvodákat a területi, míg az iskolákat iskola védőnők látják el. A városban 25 iskolát ellátó védőnő dolgozik. A főállású iskola-védőnők feladata az oktatási intézményekbe járó gyermekek egészségügyi ellátása, szűrése, egészségnevelési felvilágosítása. Feladataikat középiskolákban az iskola egészségügyi orvosok (4 fő) irányításával, közreműködésével látják el. Magatartászavarok, helytelen szokások, káros szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak megoldásában és megszüntetésében illetve szakemberhez történő irányításában a védőnők 579 esetben vettek részt. Ezen feladatokat elsősorban személyes, egyéni illetve szülői megbeszélés keretében oldották meg.
Több esetben más szakembereket is bevontak a problémák megoldásába (logopédus, pszichológus, nevelési tanácsadó stb.). Az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseivel kapcsolatosan 1423 alkalommal tartottak előadást a városban. • Óvodában a helyes fogápolásról és táplálkozásról, • általános iskolák alsó osztályaiban az egészséges környezetről a rendszeres testedzés fontosságáról, • 5. osztályban egészséges táplálkozásról, • 6. osztályban a dohányzás káros hatásairól, illetve a higiénés kérdésekről, • 7. osztályban a felnőtté válásról, • 8. osztályban a drogról és az AIDS-ről esett szó. Sok iskola illetve osztály csatlakozott a „Füstmentes osztályok” versenyéhez. Kollégiumi szálláshelyeken is végeznek egészséggel kapcsolatos felvilágosítást. A védőnők a városban a tanév folyamán egyre több intézményben szerveznek egészségnapokat. Ezeken a rendezvényeken sok esetben a tanulókon és pedagógusokon kívül a szülők is részt vesznek. Az iskolai programokon a felvilágosító előadások mellett szűréseket is végeznek. A gyermekek napközbeni ellátását biztosítja ellátási szerződés alapján a Periféria Egyesület. Az alternatív napközbeni ellátás keretében szabadidős, kulturális, sport és egyéb fejlesztő programokat szerveznek. A nappali ellátás biztosításának egyik helyszíne a Huszár-lakótelep. Az Egyesület fejlesztő és integrációs programjának fókuszában a társas viselkedés többségi normáinak elsajátítása, csoport és közösségépítés, képesség és készségfejlesztés, konfliktuskezelési technikák tanulása, kapcsolatteremtési és beilleszkedési problémák kezelése áll. III.1.3. A gyermekek átmeneti gondozását Önkormányzatunk a gyermekek átmeneti otthona, valamint családok átmeneti otthona működtetésével biztosítja. A Gyermekek Átmeneti Otthona (a Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona szervezeti keretében) 16 férőhelyen nyújt teljes körű ellátást a bekerülő gyermekek számára. Az átmeneti elhelyezés igénybevételének leggyakrabban előforduló okai között a szülő kedvezőtlen munkaidő beosztása, családi konfliktusok, a gyermek magatartási problémái szerepelnek. A bent tartózkodás ideje változó. Viszonylag rövid ideig (3 – 4 hónap) a szülők egészségi állapota, kórházi kezelése miatt veszik igénybe az ellátást. A szociális helyzet miatt hosszabb ideig tart a gondozás (6 - 8 hónap). Ez azért ilyen hosszú, mert az összetett probléma miatt időre van szükség, míg megnyugtatóan rendeződik a gyermek és a szülők helyzete. A személyiségi, magatartási problémák miatt szintén hosszabb ideig tart a bent tartózkodás (6-10 hónap), mert ilyenkor szükséges az intézmény pszichológusának segítségével folytatott terápia, mely csak hosszabb távon érvényes. A gondozott gyermekekből: • 24-en visszakerültek a családjukba, • 1 fő a családok átmeneti otthonába került, • 3 fő nevelőszülőhöz,
•
3 fő védelembe vétele mellett folyt a gondozás, mivel ezekben az esetekben a szülők vagy a gyermekek nem működtek együtt a Szolgálattal. Az együttműködés hiánya leginkább a szülők negatív életviteléből, valamint a gyermek magatartásából fakad.
2008-ban az intézmény tárgyi, elhelyezési feltételeinek javítása érdekében a TIOP3.4.2. pályázat került benyújtásra. A Bíráló Bizottság szerint a pályázat tartalma és kidolgozottsága alapján támogatásra jogosult, viszont forráshiány miatt szerződéskötésre nem kerülhet sor. Nyíregyházán 3 Családok Átmeneti Otthona működik, összesen 106 férőhelyen biztosítanak átmeneti elhelyezést az otthontalanná vált gyermek és szülője részére. Az intézmények közül egy önkormányzati fenntartásban (Gyermekjólét Központ szervezeti keretében), egy egyházi fenntartásban ellátási szerződés keretében (Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat) és egy nem állami fenntartásban (Magyar Vöröskereszt) működik. Ezen ellátási formát leggyakrabban bántalmazás, lakáskörülmények megoldatlansága, családi kapcsolatok felbomlása miatt igénylik. III.2. Gyermekvédelmi szakellátás megszervezése Gyermekvédelmi szakellátás keretében kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára biztosítani az otthont nyújtó ellátást, illetve a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását, valamint a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, gondoskodni kell továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásról. A Gyvt. módosítása alapján 2009. január 1-től a megyei jogú városok kötelezettsége az otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítása. Önkormányzatunknak a megyei önkormányzat gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeiben élő, összesen 268 fő nyíregyházi gyermek ellátását kell megszerveznie. Nevelőszülőknél 176 fő, gyermekotthonban 26 fő és lakásotthonban 66 fő gyermek él. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat kiépített intézményrendszerrel, megfelelő képzettségű szakemberekkel, tárgyi feltételekkel rendelkezik a feladat ellátáshoz. Ugyanakkor a megyei jogú városok, így Nyíregyháza sem rendelkezik semmilyen tárgyi és személyi feltétellel a városunkban 120 millió forintot igénylő feladat ellátása. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A gyámhatóság 1412 gyermek esetében folytatott le védelembe vételi eljárást, ebből 486 gyermek védelembe vételét rendelte el. A többi gyermek esetében megszűnt a védelembe vételi eljárás, és emellett alapellátás keretében folytatódott a családgondozás, vagy teljesen meg lett szüntetve az eljárás. A 486 védelembe vételből 2008.12.31-ig 183 szűnt meg. A megszűnés és megszüntetés okai (nagykorúvá vált, pártfogói felügyeletét rendelte el a bíróság, átmeneti nevelt lett, vagy megszűnt a gyermek veszélyeztetése).
2008. évben Nyíregyházán az alábbi tapasztalatok voltak a gyermekek veszélyeztetettségét illetően: - Az eljárással érintett családokra -szinte mindegyikre - nagyon rossz lakáskörülmények, elhanyagolt higiénés környezet jellemző, amely gyermek egészségét, fejlődését veszélyeztette és általában a szülők hibájából következett be. - Nagyon sok esetben a szülők italozó életmódot folytatnak, deviáns, agresszív viselkedést anúsítanak. A szülők agresszivitása abban nyilvánult meg, hogy egymást vagy a gyermeket bántalmazták. Az ilyen családi légkörben nevelkedő gyermekek szinte mindegyikénél tapasztalni lehet az érzelmi sérülést, a pszichés-lelki problémák kialakulását. - A gyermekeknél káros nevelési hatások jelentkeznek: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya. - Egyre több az olyan család, ahol a szülő vagy más hozzátartozó valamilyen idegi, vagy pszichiátriai betegségben szenved, és ez súlyosan veszélyezteti a gyermek nevelését és fejlődését. - az egészségügyi ellátás fontosságának ismeretbeli hiánya jellemző. - A gyermekeknél nagyon összetett magatartási problémák jelentkeznek, sok esetben fordul elő a bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése, ez a családi szocializációs problémákra vezethető vissza. A tanköteles gyermeknél óriási mértékű az igazolatlan hiányzás, az iskolából való kimaradás. Nagymértékben, nő, minden évben a súlyos magatartási zavarokkal küszködő gyermekek száma, mely a káros nevelési hatások miatt alakulnak ki. a gyermekeknél. - Kritikus helyzetnek számít, a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk. Ezeket a veszélyeztető okokat nagyon nehéz bizonyítani, leginkább akkor lehet, ha a gyermek maga is elmondja, hogy mi történik vele a családon belül. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: - nagyon elhanyagolt lakáskörülmények - a gyermek testi, értelmi, érzelmi elhanyagolása - a gyermek egészségügyi veszélyeztetése - a gyermek bántalmazása - a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok) - a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége Általában a fent felsorolt problémák nem külön - külön, hanem egyszerre voltak jelen az adott családban. V. Városi Gyámhivatal hatósági intézkedései Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gyámhivatalának feladat- és hatásköre, illetve illetékességi területe nem változott, továbbra is 9 település - Nyíregyháza város mellett Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura és Sényő - vonatkozásában végzi tevékenységét.
A gyámhivatal a pénzbeli támogatás keretében gyermektartásdíj megelőlegezéséről és otthonteremtési támogatásról dönt. Gyermektartásdíj megelőlegezésére – a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – akkor kerülhet sor, ha a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, gyermekétől külön élő szülő fizetési kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni. Ez a támogatási forma átmeneti segítség a fizetésképtelen helyzetbe került szülőnek a gyermek tartásának segítése érdekében, mely az állam felé visszafizetési kötelezettséggel jár. A gyermektartásdíj megelőlegezés legfeljebb 3 évre rendelhető el és mindössze egyszer ismételhető meg a megelőlegezés megtérülése esetén. 2008. évben 44 ügyben 61 gyermeket érintően került sor a megelőlegezés elrendelésére. Az ismételt megelőlegezések száma évről évre csökken, mivel szinte egyáltalán nincs megtérülés. 2008-ban összesen 143 gyermeket érintően 23.922.701,-Ft folyósítása történt meg. Otthonteremtési támogatásban azok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek részesülhetnek, akiknek a legalább három éves időtartamú nevelésbe vétele a nagykorúságuk elérésével szűnt meg és nagykorúvá válásukkor nem rendelkeznek az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát meghaladó készpénzvagyonnal, melybe nem számít be az esetleges árvaellátásból vagy keresményből származó megtakarítás. A támogatás célja, hogy a nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutása, tartós lakhatása megoldását segítsük. A támogatás mértéke a nevelésben töltött időtől függően maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosa lehet. 2008. évben 7 fiatal részére 11.810.951,-Ft támogatás került megállapításra elsősorban lakásvásárlás, illetve felújítás céljára. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések keretében 2008. évben 32 gyermek került átmeneti és 1 gyermek tartós nevelésbe, a 2008. december 31-én nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 266 fő, míg a tartós nevelt gyermekek száma 18 fő. A nevelésben lévő gyermekek száma a korábbi évekhez hasonlóan minimális csökkenést mutat (2005-ben 329, 2006-ban 303, 2007ben 296, 2008-ban 385), de ez a szám még mindig igen magas és a tendencia megfordulása várható a munkanélküliség és következményei növekedésével. A családból történő kiemeléshez vezető jellemző veszélyeztetettségi okok továbbra is az alkoholizmus, helytelen életvezetés, a gyermekek értelmi, érzelmi elhanyagolása és a gyermekek súlyos magatartási problémái. A gyámhivatal 2008. évben 43 volt átmeneti vagy tartós nevelt utógondozását és 19 fiatal felnőtt utógondozói ellátását rendelte el. Az utógondozás célja kiskorúak esetében a gyermek családi környezetébe való visszailleszkedésének segítése, fiatal felnőttek esetében az önálló élet megkezdésének segítése utógondozói ellátás igénybevételével vagy az otthonteremtési támogatás felhasználásával. 2008. évben 20 kiskorú családba fogadásához járult hozzá a gyámhivatal olyan esetekben, amikor a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermekről átmenetileg nem tud gondoskodni.
A szülő által megnevezett személy (általában hozzátartozó) a gyermeket a családjába befogadja, gondozza, neveli és ellátja törvényes képviseletét is. A családba fogadás évente felülvizsgálatra kerül annak érdekében, hogy a gyermekek helyzete véglegesen rendeződjön. Jelenleg 29 gyermek áll családba fogadó személy gyámsága alatt. Gyermekek harmadik személynél történő elhelyezésére és gyámrendelésre a szülők halála vagy a szülők gyermeknevelésre alkalmatlan életvitele miatt kerülhet sor annak érdekében, hogy a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba utalása elkerülhető legyen. Az utóbbi esetben a gyámhivatal ideiglenes hatállyal helyezi el a kiskorút a harmadik személynél, pert indít gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve indokolt esetben a szülői felügyelet megszüntetése iránt és a harmadik személyt gyámul kirendeli. Harmadik személy (nagyszülő, nagykorú testvér, más rokon, stb.) gyámsága alatt jelenleg 77 kiskorú áll. A családi jogállás rendezése akkor a gyámhivatal feladata, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik vagy házasságon kívül született és ez utóbbi esetben a jegyzői gyámhatóság 30 napon belül nem tudja apai elismerő nyilatkozattal rendezni azt. A gyámhivatal 2008. évben 73 apai elismerő nyilatkozatot vett fel, 11 gyermek esetében került sor apaság bírósági megállapítására és 21 gyermek részére képzelt apa adatainak megállapítására elsősorban harmadik életévüket betöltött gyermekek esetében. A szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügytípusok közül a 16. életévét betöltött gyermek kérésére 3 esetben engedélyezte a gyámhivatal 2008. évben a szülői ház elhagyását annak vizsgálatát követően, hogy az a gyermek érdekében álle, a gyermek megfelelő ellátása és gondozása biztosított lesz-e. Kiskorú házasságkötésének engedélyezésére 2 esetben került sor annak alapos vizsgálatát követően, hogy a 16. életévét betöltött kiskorú megélhetése és lakhatása a házasságkötést követően biztosított lesz. Örökbefogadáshoz kapcsolódóan a gyámhivatal 2008. évben 6 házaspár örökbefogadásra alkalmasságát állapította meg, 1 házaspár és 1 egyedülálló személy alkalmasságának meghosszabbításáról döntött és 2 házaspár alkalmasságának felülvizsgálatát végezte el. 2008 évben 15 örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt, illetve tartós nevelt gyermek örökbefogadását engedélyezte a gyámhivatal és jelenleg 21 örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt kiskorút tart nyilván. A vérszerinti szülők adatairól történő tájékoztatást 2 esetben kértek a gyámhivataltól. Gondnokság alá helyezési perindítás, gondnok rendelés 2008. december 31-én a gyámhivatal 699 fő gondnokság alá helyezett személyt tartott nyilván. Az év folyamán 138 esetben került sor gondnokság alá helyezés vagy gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, esetleg megszüntetése iránti per indítására, mivel azt a hozzátartozók nem vállalták. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően a gyámhivatal 2008. évben 58 személy részére rendelt gondnokot elsősorban az arra alkalmas és azt vállaló hozzátartozók közül.
Ilyen személy hiányában hivatásos gondnok kirendelésére kerül sor, a 699 főből 190 személy gondnoki teendőit látja el 4 fő hivatásos gondnok. A kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása igen nehéz és bonyolult feladatot jelent a gyámhivatal részére elsősorban a nem gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek kapcsolattartását illetően. A gyámhivatal szabályozza a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek kapcsolattartását, a külön élő szülő és a gyermeke közötti kapcsolattartást, ha a szülők között válóper vagy gyermekelhelyezési per nincs folyamatban, illetve a bíróság jogerős döntésétől számított két év elteltét követően, valamint a gyermek és más kapcsolattartásra jogosult (nagyszülő és a nagykorú testvér , illetve a szülő és a nagyszülő halála vagy akadályoztatása esetén a szülő testvére és a szülő házastársa) személy kapcsolattartását. A kapcsolattartás végrehajtásában való közreműködés a bírósági szabályozás esetén is a gyámhivatal feladata.. 2008. évben 135 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 96 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett (ebből 89 átmeneti nevelt kiskorú ügyében), a többi esetben a bíróság vagy a gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást. A végrehajtási eljárások során 39 esetben alkalmaztunk végrehajtási cselekményt, amely első alkalommal figyelmeztetés jellegű, azt követően pedig bírságolást jelent. A költségek viselésére a mulasztó felet 4 esetben köteleztük. Vagyoni ügyek A gyámhivatal 2008. december 31-én 801 kiskorú és 401 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 318 kiskorú és 262 gondnokolt gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyonát tartotta nyilván. E vagyon kezelését a törvényes képviselők (szülő, gyám, gondnok) a gyámhivatal felügyelete, engedélye és jogszabályban meghatározott esetekben a gyámhivatal hozzájárulása mellett végzik. E feladat- és hatáskör gyakorlása során a gyámhivatal a nyilvántartáson kívül dönt a betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyon felhasználásának, befektetésének engedélyezéséről, az ezzel kapcsolatos számadások elbírálásáról, jogszabályban meghatározott esetekben jóváhagyja a kiskorú vagy gondnokolt vagyonára vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozatot, indokolt esetben rendszeres felügyelete alá vonja a szülők vagyonkezelését. VI. A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A gyermekvédelmi törvény alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással.
Tiszavasvári Város Jegyzője, mint működést engedélyező szerv az önkormányzati bölcsődék és a Gyermekjóléti Központ működését ellenőrizte. Az ellenőrzést végző szerv hiányosságokat nem állapított meg, az intézmények a jogszabályi előírásoknak megfelelően működnek. Az Észak-Alföldi Regionális Államigazgatsái Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Nyíregyházi Osztálya, mint működést engedélyező szerv ellenőrizte a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő Családok Átmeneti Otthona tevékenységét. A Gyermekek Átmeneti Otthona esetében tárgyi, elhelyezési feltételek javítását javasolta az ellenőrző szerv. Az intézmény átalakítása érdekében pályázatot nyújtottunk be a TIOP- 3.4.2. felhívásra, amelyet tartalmilag támogatásra jogosult, viszont forráshiány miatt szerződéskötésre nem kerülhet sor. A Családok Átmeneti Otthonában egyrészt adminisztratív hiányosságokat állapított meg az ellenőrző szerv, másrészt a gyermekek szabadlevegőn való tartózkodásának és a biztonságos játéklehetőségeknek a hiányát állapította meg. Az előbbi hiányosságok pótlása megtörtént, a játszótér jogszabályi feltételeknek is megfelelő kialakításához pedig pályázati forrást kívánunk igénybe venni. VII. A bűnmegelőzési tevékenység bemutatása Az utóbbi évek hazai tendenciái egyre nagyobb figyelmet irányítanak a bűncselekmények elkövetőivé, vagy áldozataivá vált gyermekekre. A nyíregyházi Gyermekjóléti Központ 2008. évi tevékenységében szerencsére még nem kapott hangsúlyos szerepet a bűncselekmények kezelése, mint ahogy a város közéletét sem borzolták kirívóan szélsőséges esetek. Bűncselekmény elkövetése miatt összesen 36 gyermek- illetve fiatalkorú került a Gyermekjóléti Központ látókörébe. Néhány összehasonlító kutatás tanulsága szerint Nyíregyháza társadalmi helyzete, probléma-szintje kb. 4 évvel „marad el” az országos átlagtól (lásd: Pénzes M., Hüse L. [szerk.] (2007): A nyíregyházi serdülők egészségmagatartása. NyírKEF, Nyíregyháza). Vélhetően a hazai közállapotok romlása előbb-utóbb Nyíregyházára is begyűrűzik: hogy ez milyen hatással jár, hogy elszigetelt (ezáltal kikerülhetetlen) jelenségről, vagy súlyos tendenciákról lesz szó, abban nagy felelőssége van a gyermekvédelmi, közoktatási és szociális szakembereknek valamint intézményeknek, a médiának, és nem utolsósorban maguknak a családoknak is. 4. számú ábra: A tárgyévben szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekek gondozásának adatai Gyermekek száma Megnevezés
Szabálysértés elkövetésekor
Gyermekkorú Fiatalkorú
Nem volt gondozásban
Alapellátásban gondozták
Védelembe vétel keretében gondozták
Összesen
7 24
11 16
3 1
21 41
Összesen 31 27 Gyermekkorú 4 5 Bűncselekmény Fiatalkorú 8 10 elkövetésekor Összesen 12 15 Összesen 43 42 Forrás: Gyermekjóléti Központ 2009.
4 2 5 9 13
62 11 23 36 98
Nyíregyházán 2000-ben alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. Alapvető célkitűzése volt a szervezetnek a városi drogprobléma kezelése és visszaszorítása. Ennek érdekében kidolgozták Nyíregyháza város első Drogstratégiáját, melyet a Közgyűlés 2002. június 24-ei ülésén tárgyalt meg és fogadott el. A mikro és makro környezet folyamatos változása újabb és újabb megoldandó problémát indukál a drog prevenció területén. A legfrissebb mérőszámokra, statisztikákra, tanulmányokra támaszkodva a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum összeállította a város új középtávú drogstratégiáját, mely mentén elindulva rövid, illetve hosszú távon egyaránt optimális eredményeket lehet elérni. Az elkészített anyagot 2006. február 9-én társadalmi vitára bocsátottuk. A vitán elhangzott észrevételek, javaslatok figyelembevételével készül el a végleges koncepció. A drogstratégiában szereplő legfontosabb célok és ebből adódó feladatok összefoglalására, rendszerezésére cselekvési terv készült. Fontosnak tartottuk az ilyen irányú bővítést, hiszen a tervek és az elképzelések mellett fontos egy ütemterv, mely legitimizálja az elképzeléseket, felvetéseket. S biztosítéka annak, hogy az elkövetkező időszakban több, drogproblémával kapcsolatos kérdés fog megoldódni, illetve komoly fejlődés fog megvalósulni ezen a területen. A KEF folyamatosan rendezvényeket, konferenciákat szervez drog prevenció témakörben (önkormányzattal, főiskolákkal, neves szakemberek közreműködésével), állandó rendezvényük a Drog-világnap – ezt minden évben, júliusban szervezik meg. VIII. Önkormányzat és a civil szervezetekkel történő együttműködés Önkormányzatunk a jogszabályban előírt, illetve önként vállalt kötelezettségeit saját/társulás által fenntartott intézményei és ellátási szerződések alapján egyházi és nem állami fenntartású intézmények útján biztosítja. A beszámolóban jeleztük, hogy mely feladatokat látnak ellátási szerződés alapján civil szervezetek. E fejezetben azokat a szolgáltatásokat, programokat ismertetjük, amelyek nem tartoznak ugyan a Gyvt. hatály alá, azonban tevékenységük a gyermekek helyzetének javítására, esélyegyenlőségük megteremtésére szolgálnak. A Huszár-lakótelepen élő gyermekek nagyfokú szociokulturális hátránnyal rendelkeznek, az iskolai szegregáció pedig fokozta hátrányukat. A társadalmi integráció elősegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a szocio-kulturális hátrányok csökkentése érdekében Nyíregyháza Önkormányzata 2007. július 31-el megszüntette a 13. számú Általános (Huszár-lakótelepi) Iskolát, ahol 100 fő, főleg roma származású gyermek tanult. A telepi iskola bezárását követő tanévtől a tanulók
elhelyezése olyan iskolába történt, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. A gyermekek beíratása az új iskolákba 2007. május folyamán megvalósultak. Az integrált nevelés, oktatás elősegíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését, hátránykompenzálásukat. A sikeres integráció érdekében egyrészt fókuszáltunk a telepi iskolába járó gyermekekre, az őket befogadó iskolákra, az iskolák pedagógusaira, szülőire, másrészt a telepen élő szülőkre. Az oktatás, gyermekvédelem, egészségügyi és szociális ellátórendszer tagjainak (Gyermekjóléti Központ, Mentálhigiénés Központ, Human- Net Alapítvány, Periféria Egyesület) szoros együttműködése révén kezdődött az integrációs program. Lényeges eleme a projektnek a „befogadó” iskolák felkészítése ezen tanulók fogadására, oktatására, az esetlegesen megjelenő problémák kezelésére tréningeket szerveztünk. A gyermekek sorsának követése, irányítása a felmerülő problémák kezelése pedagógus – mentor – munkája révén valósul(t) meg. A mentorok a telepi iskola pedagógusai, akik személyesen ismerik az iskolába járó gyermekek családját, egyéni problémáit és nagy tapasztalattal rendelkeznek a hátrányos helyzetű roma gyermekek oktatásában. A Human- Net Alapítvány már 2006-tól működteti és jelenleg is pályázati forrás igénybevételével tervezi a Biztos Kezdet programot. A program küldetése a helyi szükségletekhez igazodóan hatékonyan segíteni a szegénységben elő 0-6 éves gyerekek fejlődését, és ez által hozzájárulni a szegénység újratermelődésének megakadályozásához. A program célja, hogy a résztvevő gyermekek a veleszületett képességeik optimumát elérjék a minden fejlődési területet érintő (mozgás, értelem, érzelem, nyelv és kommunikáció, észlelés), szakmailag megalapozott emberi és tárgyi környezet biztosításával. Az ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete vállalta fel a korai fejlesztést. Ennek keretében a 0-6 éves korú, az átlagostól eltérően fejlődő gyermekek számára gyógypedagógiai, mozgásfejlesztő és egyéb terápiás szolgáltatásokat biztosítanak. A fejlődési elmaradás, a korai életszakaszban történő sérülés felismerését követően a sérült kisgyermeket nevelő családok segítését, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztését vállalja a szervezet. A korai fejlesztést igénylők száma évről-évre nő, egyrészt mert az egészségügyi ellátás fejlődése nyomán egyre korábbi életkorban felismerik a sérüléseket, másrészt a kitartó felvilágosító munka hatására egyre többen informálódnak, szereznek tudomást a korai fejlesztésről. A tevékenységet egészségügyi, szociális és oktatási terület szakemberei együtt végzik. IX. Jövőre vonatkozó feladatok, tervek 1.) A hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű nyíregyházi gyermekek nyilvántartásának pontosítása. A beszámoló I. fejezetében tárgyaltuk a HH, HHH gyermekek számának alakulását, amelyben nemcsak nyíregyházi gyermekek, hanem más településről bejáró (főleg
középiskolában) gyermekek is szerepelnek. A pontosabb nyilvántartás feltételei adottak, ez évtől a Szociális Irodán alkalmazott új számítógépes program segítségével a feladat megoldható, kivitelezhető. 2.) Az intézmények fejlesztése a jövőben is feladatunk. A tárgyi, elhelyezési feltételek javítása folyamatosan szükséges. 2008-ban pályázatot nyújtottunk be a 10. számú Katica Bölcsőde fejlesztésére, amelynek elbírálása folyamatban van. 2009-ben pályázati forrás igénybevételével tervezzük a Micimackó Bölcsőde (Nyh., Stadion u. ) akadálymentesítését és az 5. számú Őzike Bölcsőde (Nyh., Vécsey köz ) felújítását. A tárgyi felszereltség, eszközkészlet fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. A Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona elhelyezési körülményeinek, feltételeinek javítása halaszthatatlan.
Nyíregyháza, 2009. május 14.
