A versenyző kódszáma:
Oktatási Hivatal
A 2008/2009. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja
TÖRTÉNELEMBŐL Munkaidő: 240 perc Elérhető pontszám: 60 pont
ÚTMUTATÓ A feladatlap négy-négy kérdést tartalmaz, amelyek közül az 1. és a 2. számú kérdés minden versenyző számára megoldandó. A 3. és 4. számú, valamint az 5. és 6. számú feladatokat az adott évfolyamnak megfelelően kérjük megoldani. A válaszok (esszék, kifejtendő tanulmányok) kidolgozására, megoldására 240 perc áll rendelkezésre. A válaszokat gondos mérlegelés után írják le! Javasoljuk, hogy alapos átgondolás után készítsenek vázlatot, illetve az esszéfeladatok műfajának megfelelően a tényanyag bemutatásán túl törekedjenek a logikus szerkesztésre és az igényes fogalmazásra. Egy válasz terjedelme nem haladhatja meg a másfél, illetve két oldalt. A feladatokhoz kapcsolódó forrásrészletek értelmezése segíti a feladat megértését, a probléma kifejtését. A feladatok kidolgozásakor – természetszerűleg a forrásokból levont következtetéseken túl – szükség van a témához, problémához kapcsolódó széleskörű ismeretek bemutatására is. Helyesírási hibákért, nehezen olvasható írásképért az összteljesítményből pontokat vonunk le. A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható! A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűkkel ki kell tölteni az adatokat tartalmazó részt! A munkalapokra nem kerülhet sem név, sem más megkülönböztető jelzés! Kérjük a versenyzőket, hogy pályamunkájuk választott jeligéjét jól jegyezzék meg! ………………………………………………………………………………………………….. A VERSENYZŐ ADATAI A versenyző kódszáma:
A versenyző neve: ............................................................................................. oszt.: .............. Az iskola neve: ..…………………………………………………………………..................... Az iskola címe: ……............. irsz. ………....................................................................... város ………………………….........................................................................utca ......................hsz. Megye: ........................................................................................................................................ A felkészítő tanár(ok) neve: ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... A versenyző által választott jelige a pályamunkához: …………………………………………. Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be:
igen
nem* *A megfelelő szó aláhúzandó
Történelem
II. forduló Közös feladatok minden versenyzőnek
1. Mutassa be a magyar külpolitika törekvéseit Géza fejedelem uralkodásától Könyves Kálmán haláláig! Magyarázza meg, mely tényezők következtében vált Magyarország a térség meghatározó hatalmává! „Géza 973 tavaszán tizenkét magyar urat küldött Quedlinburgba, hol Ottó a húsvétot ünnepelve fogadta a hódolatára jött cseh és lengyel hercegeket s a bizánci, római, beneventumi, bolgár, orosz és dán követeket…A követjárással végeszakadt a nagy császár családja és a magyarok közt rövid megszakítással hét évtized óta szakadatlan ellenségeskedésnek. ” (Hóman Bálint: Szent István) „Előbb mégis megfontolván, hogy Krisztus segítsége nélkül semmit sem tehet, kezét-szívét égnek emelte… E beszéd után… már szinte megvígasztalva, magabiztosan útra kelt az ellenség irányába. Mindjárt másnap hírnök érkezett a germánok táborába minden egyes vezérhez, mintha a császár küldte volna, és parancsot adott át a visszatérésre…” (Szent István nagyobbik legendája, István király emlékezete) „Úgy hisszük, jól tudod, hogy Magyarországnak, más nemes országok példájára, saját szabadságának állapotában kell megmaradnia, más országok királyainak nem lehet alávetve, hanem csak a római egyetemes anyaszentegyháznak, mely alattvalóit nem szolgáknak tekinti, hanem gyermekei gyanánt öleli magához. Mivel pedig rokonod /Salamon/ az országot bitorló módon a német királytól, s nem a pápától vette át, hisszük, hogy uralkodását isteni ítélet akasztotta meg. A hatalom most a Te kezeid közé jutván, intünk, hogy időközben az egyházakra gondod legyen.” (VII. Gergely levele László királyhoz) „…Horvátországot csatolta örökös jogon királyságához. Mikor ugyanis Zolomér [Zvonimir] király gyermek nélkül halt el, a felesége [Ilona, I. Béla király lánya], László király nővére, sokat szenvedett férjének ellenségeitől, és Jézus Krisztus nevében segítséget kért fivérétől, László királytól. A rajta esett jogtalanságokat a király keményen megtorolta, Horvátországot teljességgel visszaszerezte neki, majd az említett királynétól a saját uralma alá vetette.” (Képes Krónika) „Nem kis örömmel örvendezünk, hallva, hogy Nagyságod a mindenható Isten rendeléséből Magyarország kormányára emelkedett. Mert elmondotta nekünk Odilo, Szent Egyed apátja, hogy világiaknál szokatlan jártassággal tűnsz ki az egyházi írások tudományában, és ami még inkább illik a bírói hatalomhoz, a szent kánonok ismeretében.” (II. Orbán pápa levele Könyves Kálmánhoz) „Kálmán idején kezdődött Magyarország négy évszázados küzdelme a velencei köztársasággal Dalmácia birtoklásáért…Kálmán 1105-ben vonult be Dalmáciába, rövid ostrom után kapitulációra bírta Zárát, mire a többi város harc nélkül elismerte uralkodójának. Kálmán… megerősítette a helybeliek különleges szokásait, csupán felsősége elismerését és némi pénzt kívánt tőlük… tény, hogy a magyarok sem ekkor, sem később nem hódtó módjára viselkedtek a tengerparton, nem sarcolták meg a lakosságot és nem ültettek helytartókat a nyakára.” (Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig)
OKTV
1
2008/2009
Történelem
II. forduló
Németek Pozsony alatt
I. Péter Henrik császár előtt
Bizánci Birodalom
László küzdelme a kun vitézzel
OKTV
2
2008/2009
Történelem
OKTV
II. forduló
3
2008/2009
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
4
2008/2009
Történelem
II. forduló
2. Elemezze Poroszország felemelkedésének és megerősödésének összetevőit a Németrómai Császárságban 1648 és 1786 között! Térjen ki a folyamat társadalmi és gazdasági vonatkozásaira, valamint a Habsburgokkal szembeni rivalizálásra is! „[…] Az alattvalókat, akár katolikusok, akár ágostai hitvallásúak, vallásuk miatt sehol megvetni nem szabad. […] [A birodalom fejedelmei] a birodalom ügyeit érintő minden tanácskozáson elvitathatatlan szavazati joggal rendelkeznek különösen ha törvényeket hoznak vagy értelmeznek, háborút üzennek, adót vetnek ki, katonaállítást, vagy beszállásolást rendelnek el. Továbbá, ha közérdekből a rendek birtokain várakat építtetnek, vagy a már meglevők őrségének megerősítéséről tárgyalnak. […] Ilyen és más ezekhez hasonló ügyek tárgyalásra és döntésre ne kerüljenek a birodalom összes rendjei szabad gyűlésének hozzájárulása és véleményének meghallgatása nélkül. Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főként ezen megállapodás ellen…” (Az osnabrücki békeszerződés, 1648) „1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, porosz herceg Königsbergben saját kezűleg megkoronázza magát, és I. Frigyes néven Poroszország királya lesz. […] Mivel Frigyes a királyi koronát nem kaphatja meg a birodalom részét képező Brandenburg választófejedelmeként, ezért a birodalmon kívül fekvő Porosz Hercegség szuverén uralkodójaként koronázza meg önmagát.” (Az emberiség krónikája, Bp., 1992)
Salzburgi, protestáns telepesek Poroszországban I. Frigyes Vilmos, a „káplárkirály” „I. Frigyes Vilmos […] különös gondot fordított az ipar emelésére: szigorúan megtiltotta a gyapjú kivitelét; 1714-ben raktárat alapított, melyből a szegényebb gyárosok gyapjút kaptak, melynek árát később munkájuk árán megtérítették. A posztó biztos vevőt talált a hadseregben, melyet minden évben újra öltöztettek. A posztószállítás még külföldre is kiterjedt: 1725-ben megalakult az orosz kereskedelmi társulat, és porosz kereskedők szállították az orosz csapatok számára a posztót. […] Berlinben lőpormalmokat állítottak fel, Spandauban kardkészítő műhelyeket, Potsdamban fegyvergyárakat, Neustadtban vas- és bőrgyárakat. A király mindazoknak, kik az ő városaiban építkezni akartak, különféle felmentéseket és jutalmakat adott: fővárosát egy egész negyeddel gyarapította, és a régi erődítések helyét beépíttette. Ő alapította Potsdam városát is. Berlin minden negyedében rendőri hivatalt szervezett. OKTV
5
2008/2009
Történelem
II. forduló
Mindezen újítások alatt a fényűzés, a pompaszeretet és az élvezethajhászat eltűntek, s a takarékosság szelleme honosodott meg gazdagoknál és szegényeknél. A közönség takarékossága azonban nem akadályozta meg az ipar tökéletesedését; a porosz korsók, bársonyszövetek és aranymívek egész Németországban elterjedtek.” (Nagy Frigyes emlékirata)
Porosz katona és kiképzője Poroszország terjeszkedése a XVIIXVIII. században
Ország
Lakossága 1740-ben (millió fő)
Lakossága 1789-ben (millió fő)
Hadereje 1740-ben
Hadereje 1789-ben
Franciaország 20 25 203 800 182 000 Oroszország 19,5 24 170 000 224 000 (európai része) Ausztria 13 19 108 000 270 000 Poroszország 2,5 6 99 500 197 000 (Néhány európai ország lakosságának és haderejének változása a XVIII. században) „Miután az orosz császári udvar, birodalma érdekeit szem előtt tartva, kényszerítve érezte magát, hogy végül is saját erejéből vessen gátat a féktelenné vált lengyel zavargásoknak, megakadályozza az ország szétrombolását, és egyúttal biztosítsa a maga számára törvényes jogainak igazságos kielégítését, teljes megegyezésre jutott a császári és királyi udvarral, valamint a porosz király őfelségével, hogy közös erőfeszítéssel és egységes rendszabályok alkalmazásával éri el ezeknek az országaik szomszédságából következően annyira elengedhetetlen feladatoknak megvalósítását. Ennek a megegyezésnek az alapján ez a három udvar már tudomására hozta a lengyel nemzetnek, hogy Lengyelország külső politikai létét megerősíteni és szomszédai közvetlenebb érdekei szempontjából annyira kívánatos megszilárdulását biztosítani óhajtván, szándékuk egyetértő eljárás során Lengyelországban a rendet és a nyugalmat helyreállítani, ezen állam alkotmányát és a nemzet szabadságát védelmükbe venni.” (II. Katalin 1772. július 14-én kelt kiáltványa)
OKTV
6
2008/2009
Történelem
OKTV
II. forduló
7
2008/2009
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
8
2008/2009
Történelem
II. forduló Feladatok a rendes érettségi vizsga évét közvetlenül megelőző évfolyam tanulói részére
3. Mutassa be a források és ismeretei alapján a francia abszolutizmus létrejöttének okait, körülményeit és jellemzőit a XVI. század végéig! „Meg kell érteni, hogy a fejedelem, kiváltképp az új fejedelem, nem tudja mindig azt tenni, amiért az embereket jónak szokták tartani; részben az állam megtartásának szándékától vezetve gyakorta kénytelen a hit, könyörületesség, emberiesség és vallás ellen cselekedni.” (Részlet Machiavelli A fejedelem című művéből, 1513) „Ezentúl a Francia Királyság, püspöki és érseki egyházainak káptalanjai és kanonokjai nem választhatják vagy jelölhetik [egyházuk] főpapjait. Ehelyett, ha egy ilyen tisztség megüresedik, a mindenkori francia uralkodó az üresedés bekövetkeztének napjától számított hat hónapon belül köteles nekünk vagy a római püspöki és apostoli székben minket követő utódainknak bemutatni és megnevezni egy […] alkalmas személyt, hogy azt mi, vagy a nevezett [apostoli] szék [a szóban forgó tisztségbe] beiktassuk […]” (A bolognai konkordátum részlete, 1516) „A francia király és a Francia Királyság nincsenek alávetve a császári törvényeknek, mert a császárnak nincsen birtoka a Francia Királyságban, és VII. Károly, a minket, franciákat sosem tudott és soha nem is fog megfélemlíteni. ( ... ) A százéves Francia Királyságot természetes ösztön vezérli, úgyhogy nincs alávetve a háború győztese [Német-római] Birodalomnak…” (Jean Ferrault: A Francia Királyság jogairól és kiváltságairól, 1520) A francia lovagok rohamának összeomlása; Pavia, 1525 „Franciaország királya királyságában olyan, mint egy emberré lett Isten, mert amit a király tesz, azt nem mint király teszi, hanem mint Isten. Számos jeles doktor tesz bizonyságot Franciaország fenséges koronájának szabadságáról és a királyság törvényes birtoklási jogcíméről. Ezt a királyságot ugyanis nem akárki tartja birtokában, hanem a király isteni kegyelemből, amit a felkenés, a három liliom és a mennyből küldött királyi zászló, valamint a teljes nyilvánosság előtt végbevitt, és az egész föld által ismert, csodás tettei jeleznek. Mindez azt mutatja, hogy királyságát egyedül Isten kegyelméből tartja birtokában…” ( de Grassaille: Egy jogászi vélemény a francia király abszolút hatalmáról – 1538)
OKTV
9
2008/2009
Történelem
II. forduló
„Az állam több családnak és az ő közös ügyeiknek a jogszerű kormányzata szuverén hatalommal.[…] A szuverenitás egy állam állandó és abszolút hatalma. […] az uralkodó felségjoga és abszolút hatalma elsősorban abban áll, hogy törvényt ír elő az alattvalók összességének és beleegyezésük nélkül.” (Részletek Jean Bodin hat könyv az államról című művéből, 1576) „Őfelsége kijelenti, hogy mindarra, ami így történt, az ő kifejezett parancsára került sor, mégpedig nem azon okból, hogy megsértse türelmi rendeleteit (amelyeket mindig is szándékában állt megőrizni és betartani, mint ahogy ma is tiszteletben kívánja és akarja azokat tartani), hanem a célból, hogy […] megakadályozza egy szerencsétlen és fertelmes összeesküvés végrehajtását, amelyet az admirális (Coligny), az összeesküvés feje és értelmi szerzője, valamint párthívei és cinkosai szőttek a király úr személye és állama, az anyakirálynő, testvérei, a navarrai király és a környezetükhöz tartozó hercegek és főurak ellen.” (IX. Károly kiáltványának részlete, 1572) „ Szent Bertalan éjszakája” korabeli metszeten „IX. Azt is engedélyezzük az említett vallás követőinek, hogy a fennhatóságunk alatt álló összes olyan városban és helyen gyakorolják vallásukat, ahol azt már korábban bevezették, illetve 1596-ban és 1597 augusztusának végéig több különböző alkalommal nyilvánosan gyakorolták, minden ennek ellentmondó rendelkezés és ítélet ellenére. ( ... ) XIV. Kifejezetten megtiltjuk az említett vallás híveinek, hogy udvarunkban és kíséretünkben, valamint itáliai birtokainkon és országainkban, illetve Párizs városában és annak ötmérföldes körzetén belül bármilyen módon is gyakorolják vallásukat. XX. [Az említett vallás követői] kötelesek tiszteletben tartani a római katolikus és apostoli egyház ünnepeit.” (Részlet a „nantes-i edictumból”, 1598)
Chambord, I. Ferenc uralkodói hatalmát reprezentáló kastélya
OKTV
10
2008/2009
Történelem
OKTV
II. forduló
11
2008/2009
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
12
2008/2009
Történelem
II. forduló
4. Mutassa be a források és ismeretei alapján a kuruc életmód, mentalitás sajátosságait a XVI. század végétől a XVIII. század első feléig! Elemezze, hogyan befolyásolta az európai (hatalmi erőtér változásai) és a hazai viszonyok (közállapotok) alakulása a „kuruc jelenség” szerveződését! (15 pont) „Ez időben - (t.i. 1598-ban) – az faluk és városok Buda és Esztergom között mind puszták voltak, elfutott rúla a nép. Ezek közül a futott nép közül és a fizetetlen végbeli gyalogok közül szabad hajduk támadtak…” „…támadtak vala jobbágyságbúl, kiknek hazájok elpusztéttatott vala az hadak miatt.” (Illésházy István feljegyzése) „A királyi végvárak hadinépe … részben protestáns volta, részben sajátos társadalmi helyzete miatt egyre inkább a Habsburg-uralommal szembeforduló protestáns nagybirtokosokhoz igazodott, azokat követte.” A magyar végvári katonaság …fegyvernemi hovatartozástól függetlenül, kollektívan a nemesség kebelébe sorolta magát, mint „vitézlő rend”. Privilegizált helyzetét a Habsburgellenes küzdelmeket lezáró békeegyezmények is szavatolták.” „…bármily kimagasló egyéni hőstetteket is hajtottak végre a török elleni küzdelemben, létszámuk, fegyverzetük és képzettségük miatt tulajdonképpen csupán kisegítő erőt képezhettek a Habsburg-birodalom hadszervezetében.” „…sem a magyarországi nagybirtokos osztály, sem az erdélyi fejedelmek nem voltak képesek vállalni a … végvárak hadinépének eltartását… jelentős része a XVII. század folyamán… kirajzott a várakból és máshol keresett megélhetést.” „…a jobbágyi munka és életkörülmények határozott tagadásaként választották a meglehetősen bizonytalan megélhetést nyújtó, de a jobbágysorsnál sokkal szabadabb, színesebb – bátran mondhatjuk: kalandosabb – életmódot.” „…amikor a magyar katonák a Habsburg-ellenes küzdelmek idején labancnak álltak – visszaálltak, vagy annak maradtak -, nem valamiféle idegen hatalom szolgálatába szegődtek, hanem a törökellenes küzdelmet irányító, annak feltételeit biztosító uralkodó szolgálatába, aki egyúttal „koronás magyar király” is volt.” (Nagy László történész megállapításai) „…ama nagyszámú kóbor népség, amelyet szabadlegény, szabadhajdú, vagy talpas néven ismert és rettegett a nép… kenyerét vesztve… foglalkozás nélkül, minden úr, vezérlet nélkül egészen kénye-kedve szerint garázdálkodott keresztényen és törökön.” (Pauler Gyula) „Ha vagy az franczia király emberbeli segítsége, vagy az töröké, vagy az Kegyelmetek tractára való felindulása ezt a magyarságot meg nem segíti, ennek bizony nagyobb részétül ez jövő télre búcsút vegyünk.” (Thököly Imre Teleki Mihályhoz, 1679) „Jó német uraknak ha köll az békesség, Menjen ki hazánkból ha köll az egyezség!” (Petneházy Dávid az 1681-es haditanácskozáson) „Úgy látom itt szabad hajdúnak nem sok hasznát veheti az ember, mert az mit parancsol ember nekik, nem fogadják.” (Radics András munkácsi várnagy levele Thökölynek, 1685) „…Az itteni statusok a császártól gratiát kértek, a hűségre redeálnak, azokon kívül, kik mind is háromezren Thökölyvel sok esztendeig haszontalanul bujdostanak.” (Cserei Mihály, Kassa császáriak előtti kapitulációja után, 1685 )
OKTV
13
2008/2009
Történelem
II. forduló
„De engem eddig is nem az angliai király, sem más evangélikus királyok és fejedelmek segítettek, hanem, ha katolikus volt is, az Felséges Franczia Király, ő volt egyedül az én protectorom és patronusom…” (Thököly Imre naplója az 1693-94-es évekből) „Körülbelül délfelé érkezének meg, botokkal és kaszákkal fegyverkezve: 5000 ember helyett alig volt 200 gyalog, kiknek rossz parasztpuskáik voltak, és 50 lovas. Vezérök Esze Tamás tarpai jobbágyom volt, a gonosz Kiss Alberttal, e bűnei miatt üldözött tolvajjal… a többi a nép aljából való lévén, rablás között megtanulá a háború elemeit. Majos, ki velem jött volt, akará őket nemesi tekintélyénél fogva vezényelni: de … nem volt alkalmas e tisztre. A csőcselék nem akart parancsa alatt állani, azon természetes gyűlölség miatt, mely a magyar nemesség és nép között létezik.” (II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiból) „14. Tsak egyedül az el-viselhetetlen portio quantumának szedését-vevését hozzuk-bé igaz fájdalommal…Nehéz kimondani, hogy a szegény kösség ki fogyván minden értékébűl…sokféle kétségben esett…” „16. Kitsoda az, a ki előtt titok volna a religiónak (isteni tiszteletnek) meg-háborításának színes fogása. Bizony a vallás háborgatása…hogy azzal a meg-rontatott haza szabadságát tsufolhassák…” (Részletek a Recrudescuntból, Rákóczi kiáltványa a keresztény világhoz) ,„A szabadság neve megmozgatta a nemes szíveket, sereglettek és fegyvert fogtak a szabadság visszanyerésére. De ez a szózat nem tudott a katonáknak zsoldot, ruhát, fegyvert és lovat adni. A néptől kellett tehát kérnünk, hogy adni tudjunk neki. De ugyenez a nép volt a katona is, mégis adókkal kellett volna terhelni, kényszeríteni, hogy eleséget szállítson, ne hagyja abba a föld művelését és ugyanakkor elviselje a háború fáradalmait.” (II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiból)
Kuruc-ábrázolások egykorú külföldi forrásokban
OKTV
14
2008/2009
Történelem
OKTV
II. forduló
15
2008/2009
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
16
2008/2009
Történelem
II. forduló Feladatok a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam tanulói részére
5. Elemezze a szemelvények és tanulmányai alapján a birodalomépítő gyarmatpolitika (modern gyarmatosítás) mozgatórugóit, jellegzetességeit a XIX. század utolsó harmadában és a századfordulón! Érintse a probléma gazdasági, társadalmi és eszmei összefüggéseit is! (15 pont) „ A kérdés az, hogy megelégszenek-e önök azzal, hogy pusztán kényelmes, a kontinens elvei szerint megmintázott Anglia legyünk és idővel szembesüljünk elkerülhetetlen végzetünkkel, vagy nagy ország akarnak lenni – uralkodó ország- olyan ország, melynek fiai felemelkednek, a legmagasabb pozícióba jutnak, és nemcsak honfitársaik megbecsülését szerzik meg, hanem kivívják az egész világ csodálatát” /Disraeli brit politikus 1872-es Kristály Palotabeli beszéde/ „Ha Németország gyarmatosító hatalom kíván lenni, egyet mondhatok: Isten vezérelje útján! Szövetségesünk és társunk lesz a Gondviselés nagy céljainak véghezvitelében az emberiség javára.” (Gladstone brit miniszterelnök, 1884) „ Tegnap a londoni East-Enden voltam és részt vettem a munkanélküliek egyik gyűlésén. Egyetlen kiáltás hallatszott: kenyeret, kenyeret! Hazamenet végiggondolva a látottakat még jobban meggyőződtem az imperializmus fontosságáról…Nagy eszmém a szociális kérdés megoldása. Vagyis, hogy megmentsük az Egyesült Királyság 40 millió lakosát a gyilkos polgárháborútól, nekünk gyarmatpolitikusoknak új földterületeket kell szereznünk /…/” (Cecil Rhodes brit birodalomépítő) „ … A Csendes óceán a mi óceánunk.… A Fülöp-szigetek támpontot adnak nekünk az egész Kelet kapujában… Isten nem hiu, ostoba önszemlélődésre, önimádatra készítette fel ezer éven át az angolul beszélő és a teuton népeket. Nem! Bennünket azért tett a világ megszervezésének mestereivé, hogy, rendet teremtsünk ott, ahol zűrzavar uralkodik. A haladás szellemét lehelte belénk, hogy leküzdjük mindenfelé a világon a reakció erőit. A kormányzás beavatottjaivá tett bennünket, hogy a vezetés ügyeit intézzük a vad és kivénhedt népek között. /…/ És fajtánk sorában Isten az amerikai népet jelölte ki, hogy mint az ő választott népe, végül is vezesse a világ újjáépítésének munkáját.” (Beveridge amerikai szenátor beszéde 1900) „De vajon Franciaország csak kontinentális hatalom-e? Hát ugyanakkor Franciaország-e a világ második tengeri hatalma? … Ezért gyarmatbirtokaink minden részecskéjét, a legkisebb darabot is szentnek kell tekinteni… Vessünk egy pillantást a világ térképére, és nézzük meg, milyen lázas sietséggel építenek ki maguknak piacokat a nagy nemzetek, amelyek barátaink vagy vetélytársaink …, nézzük meg, ismétlem, milyen állhatatossággal követelik osztályrészüket a még felfedezetlen földrészeken, Afrikában, Ázsiában, ahol olyan sok a gazdagság, és különösen ebben az óriási Kínai Birodalomban” (Jules Ferry francia miniszterelnök beszéde, 1883) „Az ipari forradalom első fázisának lezárulásával, a modern gépi nagyipar kialakulásával nem szűntek meg, sőt fokozódtak a nyugat-európai tőkés országok piacgondjai… Az új piacok megszerzése és a jövedelmező tőkebefektetés lehetőségének biztosítása égető szükségletté vált.…A fel nem osztott világ azonban egyre kisebbedett: a század utolsó negyedében olyan öldöklő versengés kezdődött az új gyarmatokért, amely méreteiben minden addigit felülmúlt.” (Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939)
OKTV
17
2008/2009
Történelem
II. forduló
„Azonnal nagy közös hadműveletekre kell készülnünk. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország vagy Japán ezt egyedül tegye meg, és kiszorítsa Európát. Saját csapatainknak kell megbosszulniuk a német követ meggyilkolását. Pekinget el kell törölni a föld színéről!” ( II. Vilmos német császár levele Ketteler német nagykövet pekingi lelövése után) „Kuba kormánya beleegyezik abba, hogy az Egyesült Államok a beavatkozás jogát gyakorolja Kuba függetlensége megóvása érdekében, az élet, a tulajdon és a személyes szabadság megvédésére képes kormány fenntartása érdekében… ” ( Az Egyesült Államok és Kuba között 1903-ban létrejött szerződésből részlet) A nagyhatalmak katonai és tengerészeti létszáma 1880-1910 Ország 1880 1900 Nagy-Britannia 367 000 624 000 Egyesült Államok 34 000 96 000 Németország 426 000 524 000 Franciaország 543 000 715 000 Oroszország 791 000 1 162 000 Japán 72 000 234 000 /Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása /
1910 571 000 127 000 694 000 769 000 1 285 000 271 000
Nagyhatalmi terjeszkedési irányok Afrikában a XIX. század végén
A Csendes-óceán kolosszusa A fehér ember terhei (korabeli gúnyrajz) OKTV
18
2008/2009
Történelem
OKTV
II. forduló
19
2008/2009
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
20
2008/2009
Történelem
II. forduló
6. Hasonlítsa össze Tisza Kálmán és Bethlen István hatalomgyakorlásának jellemzőit és elemezze kormányzati rendszerüknek hasonlóságait és különbségeit! "A kormány zöld utat adott az iparosítás számára, mivel az gazdasági előnyökkel járt az ország szempontjából, s nem veszélyeztette Magyarország társadalmi szerkezetének és politikai vezető rétegének fennállását; ugyanakkor a nagybirtokok privilegizált részére vonatkozóan nem alkalmazta ezt a laissez faire politikát, mert megőrzésüket nemzeti érdekből rendkívül fontosnak tekintette. Tisza Kálmán kormánya egész működését arra az alapelvre építette, hogy a nemzeti érdek az egyenlőtlen földbirtokmegoszláson alapuló magyar dominanciájú társadalmi szerkezet konzerválását követeli." "Az 1880-as évek elejére Tisza megszilárdította hatalmát, biztosította pártja számára a parlamenti többséget, s a Szabadelvű Pártot teljes mértékben ellenőrzése alá vonta. Vezetői stílusa eltért a magyar politikusokat korábban jellemző ékesszólástól és karizmatikus jellegtől. ... Melegséget kizárólag legszűkebb barátai és bizalmasai körében mutatott, egyébként mindig hidegen és kimérten viselkedett. ... Tisza abszolút uralmát pártján belül a bensőséges leereszkedés könnyed kedvessége fedte el, melyben egy-egy baráti kapcsolat és képesség az előtérben maradásra sokkal többet nyomott a latban, mint az eredetiség vagy a tehetség. Tisza a 'Klub' füstös és pasztellszínű helyiségeiben kártyajátékok és alkalmi csevegések közepette politizált." (Vermes Gábor történész megállapításai, 1994) „Könnyű demokratikus intézményeket meghonosítani oly államokban, melyeknek széles középosztályuk, intelligens polgárságuk óriási tömegekben van, és sokkal nagyobb percentjét alkotják a lakosságnak, mint Európa keleti felén. Ott a demokratikus jelszavak egészen másképpen hatnak, mint nálunk, ahol egyfelől a városokban hiányzik a széles polgári elem, s történelmi fejlődés folytán, mely a nemzeti tradíciókkal és érzéssel teljesen össze volna forrva, és hiányzik faluhelyen a független egzisztenciának ez a túlnyomó többsége Magyarországon, amelyben a nagybirtokrendszer hosszú időn keresztül domináló volt. Azok a demokratikus intézmények, melyek Nyugaton beváltak és jól funkcionálnak, Magyarországon azt idéznék és idézik elő, hogy minden olyan demagógia, amely a szenvedélyekre apellál, felsőbb néposztályokkal szemben mindennap sikerre találhat, mint láttuk 1918-ban.” (Bethlen István beszéde az aktuális politikai helyzetről, 1925) „Mi volt a feladata a kormánynak 1924-ben? … Ne méltóztassanak elfeledni, hogy tulajdonképpen egy új államalakításról volt szó. Mert hiszen ez az állam, amelyet ma a kis trianoni Magyarország képez, nem létezett… A feladat nemcsak az volt, hogy ennek a csonka országnak nem létező budget-jét [költségvetését] valahogyan megcsináljuk és hogy annak valutát adjunk, hanem az volt a feladat, hogy ebből a csonka részből egy államot csináljunk, annak intézményeit kreáljuk, elkezdve a legmagasabb közjogi intézményektől, elkezdve a parlamentarizmus helyreállításától, folytatva a gazdasági életen és az állam összes kulturális és gazdasági intézményein.” (Bethlen István felszólalása 1931. augusztus) „A[z 1922-es] kormánypártban különben a legkülönbözőbb politikai világnézetek voltak képviselve. Guvernementális kormánytámogató párt volt és semmi egyéb, amely a liberalizmus, konzervativizmus, a szociálpolitika, a gazdasági szabadság kérdéseiben és minden másban mindig hajlandó volt elmenni odáig, ameddig a kormány elmenni kívánt. Ez különben megfelelt a magyar tradícióknak: Tisza Kálmán kormánypártja sem volt politikai alapfelfogások tekintetében egységesebb, mint Bethlen István többsége. Tisza Kálmán korában ennek megvolt a maga komoly indoka: az 1867. évi kiegyezést kellett akkor minden módon fenntartani és az erre irányuló, minden más kérdést uraló törekvésben a legkülönbözőbb politikai alapfelfogások hívei egyaránt csak szívesen látott kombattánsok [harcosok] voltak. OKTV
21
2008/2009
Történelem
II. forduló
Most nem forgott fenn ilyen ok ennek a rendszernek a fenntartására. Mégis életben tartották ezt a régi szokást a kormánypártisághoz fűződő, ugyancsak hagyományokon alapuló előnyök, a régi politikai eszmék iránt megnyilvánuló általános szkepszis és közömbösség és nem utolsósorban Bethlen István grófnak, ennek a minden ízében ’reális’ politikusnak és kiváló parlamenti taktikusnak előszeretete minden iránt, ami a kormányzás feladatát kényelmesebbé teheti.” (Gratz Gusztáv: Magyarország a két háború között, Paál Vince szerkesztésében, 2001) A választójoggal rendelkezők aránya az összlakossághoz viszonyítva Magyarország 1884 6% Magyarország 1920 40% Magyarország 1926 28% Az országgyűlési képviselőválasztások végeredménye (a képviselők száma) 1881 Szabadelvű Párt 235 Függetlenségi Párt 88 Mérsékelt Ellenzék 57 Nemzetiségiek 14
1884 Szabadelvű Párt 235 Függetlenségi Párt 72 Mérsékelt Ellenzék 62 Nemzetiségiek 16
Pártonkívüliek 19
Antiszemita Párt 16 Pártonkívüliek 12
Összesen 413
Összesen 413
OKTV
1926 Egységes Párt 170 Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 35 MSZDP 14
1931 Egységes Párt 152 Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 30 MSZDP 14
Független Demokrata Párt 9 Fajvédők 3 Kisebb pártok és pártonkívüliek 14 Összesen 245
Független Kisgazdapárt 14 Liberális és demokrata pártok 7 Kisebb pártok és pártonkívüliek 28 Összesen 245
22
2008/2009
Történelem
OKTV
II. forduló
23
2008/2009
Történelem
II. forduló
Értékelés szempontjai Feladat megértése Tartalom (adatgazdagság, kifejtettség) Megszerkesztettség, nyelvhelyesség
Elérhető pont 0-3
Elért pont
0-10 0-2 0-15
OKTV
24
2008/2009
Pontösszesítő
Feladat
Elérhető pont
1. A magyar külpolitika törekvéseit Géza fejedelem uralkodásától Könyves Kálmán haláláig
0 – 15
2. Poroszország felemelkedésének és megerősödésének összetevőit a Német-római Császárságban 1648 és 1786 között 3. A francia abszolutizmus létrejöttének okai, körülményei és jellemzői a XVI. század végéig 4. A kuruc életmód, mentalitás alakulása, a „kuruc jelenség” sajátosságai a XVI. század végétől a XVIII. század első feléig 5. A birodalomépítő gyarmatpolitika (modern gyarmatosítás) mozgatórugói, jellegzetességei a XIX. század utolsó harmadában és a századfordulón 6. Tisza Kálmán és Bethlen István hatalomgyakorlásának jellemzőit és elemezze kormányzati rendszerüknek hasonlóságait és különbségeit
0 – 15
Összesen
………………………………………. Javítást végző OKTV bizottsági tag aláírása
Elért pont
0 – 15 0 – 15 0 – 15 0 – 15
60
………………………………………… Javítást ellenőrző OKTV bizottsági tag aláírása
25
