Oktatási Hivatal A 2008/2009. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja és válaszlapjai TÖRTÉNELEMBŐL Munkaidő: 180 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűvel ki kell tölteni az adatokat tartalmazó részt és minden különálló lapon a versenyző nevét, osztályát! A feladatok megoldásához íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható! Javítás csak a hibásnak vélt szöveg áthúzásával és a jónak vélt megoldás mellé írásával történhet, kifestőt tilos alkalmazni! A feladatlapnak a középiskolai tananyagra vonatkozó részét a szaktanár (szaktanári munkaközösség) értékeli központi javítási útmutató alapján. Továbbküldhetők az adott részben legalább 75 %-ra (52,5 pontra) értékelt dolgozatok. A szakirodalomra vonatkozó feladatokat a versenybizottság értékeli központi javítási útmutató alapján.
A VERSENYZŐ ADATAI A versenyző neve: ............................................................................................. oszt.: .............. Középiskolai tanulmányait a 13. évfolyamon fejezi be:
igen
nem
Az iskola neve: ..…………………………………………………………………..................... Az iskola címe: ……............. irsz. ………....................................................................... város ………………………….........................................................................utca ......................hsz. Megye: ........................................................................................................................................ A felkészítő tanár(ok) neve: ........................................................................................................ ..................................................................................................................................................... Összes pontszám: ………………………
KÖZÖS FELADATOK
I. Nevezze meg, kikről szólnak a Plutharkosz Párhuzamos életrajzok című művéből való részletek! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) A, „Ezért tiltotta meg a spártaiaknak, hogy kedvtelésből más országokba utazzanak. Nem akarta, hogy idegen erkölcsökkel ismerkedjenek meg, hogy fegyelmezetlen életmódhoz szokjanak, és hogy az otthonitól eltérő politikai nézeteket hozzanak haza. […] Úgy gondolta, hogy idegen emberek szükségképpen idegen nézeteket hoznak magukkal, az új nézetek új elhatározásokat szülnek, az ezek által felkavart vágyak és szenvedélyek pedig megzavarják a fennálló politikai rend összhangját.” B, „Ez volt az első politikai intézkedése, s törvényének szövege a fennálló adósságok eltörlését a teher lerázásának nevezte. Leszögezte azt is, hogy a jövőben az adós saját személyét nem ajánlhatja fel zálogul. Több történetíró - köztük Androtión - véleménye szerint a szegényeken nem az adósságok elengedésével segített, hanem a kamatok csökkentésével, s így járt a kedvükben; ezt az emberséges eljárást nevezte teherlerázásnak, s megtoldotta még a mértékegységek és a pénzláb módosításával is.” C, „Azt kiáltozták, hogy a nép rossz hírbe kerül, mert Déloszból elhozatta és saját céljaira használta fel a görögök közös kincsét. […], mondották, még attól a tetszetős ürügytől is megfosztotta őket, amelyre eddig vádlóikkal szemben hivatkozhattak, hogy közös kincstárukat a barbároktól való féltükben hozták el, és őrzik biztonságos helyen.” D, „Hadserege - mondják - legalább harmincezer gyalogosból és négyezer lovasból állt; azok szerint, akik legtöbbre becsülik, negyvenháromezer gyalogos és ötezer lovas katonája volt. […]Mikor a királyi javakat és birtokokat úgyszólván mind szétosztotta és elajándékozta, Perdikkasz megkérdezte tőle: "Magadnak, királyom, mit hagytál?" […] azt felelte, hogy a reményt. "Akkor tehát - folytatta Perdikkasz - ezt választjuk osztályrészül mi is, akik hadba szállunk veled."” A szöveg betűjele A)
A szövegben szereplő történelmi személyiség neve
B) C) D)
4 pont
2
II. Válaszoljon a szövegek alapján az Augustus-portrékra vonatkozó kérdésekre! (Összesen 5 pont.) „Tisztségeket, hivatalokat a törvényes kor elérése előtt is ellátott, egyes újfajta méltóságokat pedig élete végéig viselt. Még huszadik évét sem töltötte be, mikor megszerezte a consuli hatalmat, mégpedig úgy, hogy legióit szinte ellenségként egészen Róma alá vonultatta, és követeket küldve a városba, a hadsereg nevében magának követelte a consulságot. Ez alkalommal a küldöttség vezetője a senatus ingadozását látva, hátravetette köpönyegét, és kardja markolatára mutatva nem habozott a tanács színe előtt kijelenteni: "Majd megteszi ez, ha ti nem teszitek.” „Miután Antoniusszal és Lepidusszal szövetséget kötött, betegen és gyengélkedve ugyan, de befejezte a philippi háborút, méghozzá kettős csatában: az elsőben kénytelen volt táborát elhagyni, és alig tudott az Antonius vezette szárnyhoz menekülni.” (Suetonius A Caesarok élete ) „1. Tizenkilenc éves koromban a magam elhatározásából és a magam költségén hadsereget szerveztem, amelynek segítségével a párturalomtól elnyomott államot felszabadítottam. Ezen a címen a senatus engem és a consulokat bízott meg azzal, legyen gondunk rá, hogy az állam semmi kárt ne szenvedjen. A nép pedig ugyanebben az évben, miután a háború során mindkét consul elesett, consullá és triumvirré választott az állam ügyeinek rendbehozatalára. 2. Atyám gyilkosainak istentelen tettét törvényes ítélettel megtoroltam: száműzettem, majd – amikor fegyverrel támadtak az állam ellen – nyílt csatában kétszer is legyőztem őket. 3. Sokszor viseltem hadat szárazon és vízen, belső és külső ellenség ellen az egész földkerekségen, és győzelmeim után minden kegyelmet kérő polgárnak megkegyelmeztem. Körülbelül 500 ezer római polgár tette le kezembe az esküt. Ezek közül szolgálati éveik leteltével colóniákba telepítettem. [...] Földet utaltam ki a számukra, vagy katonáskodásuk jutalmául pénzt adtam nekik. 34. Hatodik és hetedik consulságom idején, miután a polgárháborúnak véget vetettem, a legfőbb hatalom közös egyetértéssel rám ruházott birtokában az állam ügyeinek intézését a magam hatalmából a senatus és a római nép kezébe tettem le. Ezért az érdememért senatusi határozat alapján Augustusnak neveztek.” (Augustus önéletírása) a) Hasonlítsa össze, hogyan mutatja be Augustus hatalomra kerülésének módját a két leírás! (1 pont) ………………………………………………..…………………………………..……………. ………………………………………………..…………………………………..……………. b) Nevezze meg a „belső ellenségek” egyikét! (Személyneveket kérünk!) (1 pont) ………………………………………………………………………………………….……..… c) Kik képezték hatalmának bázisát? Hogyan hálálta meg nekik a támogatást? (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) …………………….
……………………………………………………………….
3
d) Mi tette lehetővé Augustus saját elbeszélése szerint a társadalomban vitt vezető szerepének megtartását a hivatalokról való lemondás után is? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………. e) Mi a két forrás, a két szerző elbeszélésében a közös vonás ? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. 5 pont III. Válaszoljon a a középkori szerzetességről szóló kérdésekre! 1) Írja a táblázat megfelelő részébe forrásokhoz tartozó betűjeleket! (Egy csoportba több szöveg betűjele is kerülhet!) (Elemenként 0,5 pont, összesen 2,5 pont.) A, „Ha nincsenek szolgálatban – ami ritkán történik meg náluk – vagy éppen nem kenyerük elfogyasztásával vannak elfoglalva, amiért istennek mondanak hálát, szabad idejüket elszakadt ruhájuk vagy tönkrement fegyverzetük megjavításával töltik, vagy annak teljesítésével, amit mesterük parancsolt nekik, illetve amire a rendház szükségletei késztetik őket.” B, Valamennyi testvér iparkodjék követni a mi Urunk Jézus Krisztus alázatosságát és szegénységét. Vegyék fontolóra, hogy az égvilágon semmi másra nincsen szükségünk, mint amit az Apostol említ: Ha van eledelünk és ruházatunk, elégedjünk meg velük. Örülniük kell tehát, ha alacsonysorsúak és megvetettek, szegények és félkegyelműek, betegek, leprások és útszéli kéregetők közt forgolódhatnak. Ha a szükség úgy hozza magával, menjenek alamizsnát gyűjteni.” C, „[Az alapító] 1204-1206-ban tett észak-európai útja során ismerte föl a Nyugatot fenyegető két veszedelmet; Dél-Franciaországban az albigensek eretnekségét és a kunok pogány fenyegetését. Ugyanakkor tisztában volt az Egyház fényűző gazdagságával és a klérus erkölcsi romlottságával is. Arra a meggyőződésre jutott, hogy azokat a károkat, amelyeket az eretnekségek, az Egyház elöregedett struktúrái és a klérus erkölcsi süllyedése hosszú időn át előidéztek, csak úgy lehet fölszámolni, ha olyan közösség születik, amely megfelel a kialakulóban lévő viszonyoknak és az új szellemiségnek.” D, „Eltérően más […] rendektől, a szerzetesek külön házakban laktak, a kolostort övező falon belül, ahol dolgoztak, étkeztek, aludtak. Vasárnaponként az elöljáró átadta ellátásukat, kenyeret és a főzelékfélét, amit mindegyikük a cellájában maga készített el. Az ivásra és egyéb használatra szolgáló víz egy forrásból érkezett, és minden cellába külön vezetéken került be. […]” E, „Alapítója gyanánt Maurus, amalfii gazdag kereskedőt emlegeti a hagyomány, ki 1070. az egyiptomi kalifától engedélyt kért és nyert, hogy a jeruzsálemi Santa Maria della latina templom mellett Szent Benedek szabályaival élő szerzetesek részére kolostort alapíthasson. E kolostorra nemsokára zarándokok befogadására szolgáló fogadó és kórház kapcsoltatott
4
egybe. Mindkét nembeli zarándokok fölvételt találtak ez épületekbe, melyek egyikének kápolnája, a nők részére[…] Keresztelő Szent Jánosról neveztetett el.”
Elmélkedő
Prédikáló/kolduló
Lovagrend
2) Nevezzen meg legalább három rendet a betűjel alapján! Csak három helyet kell kitöltenie! Ettől eltérő esetben a sorrendben első három értékelendő! (Elemenként 0,5 pont, összesen 1,5 pont.) (Ha mind az ötöt jól tölti ki, akkor sem adható plusz pont!) A,………………………………………………………. B,………………………………………………………. C,………………………………………………………. D,………………………………………………………. E,……………………………………………………….. 4 pont
IV. Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a XIII. századi magyar társadalomra vonatkozó kérdésekre! (Összesen 5 pont.) „[…] mert Győr vára alatt épp oly gyakran, mint dicséretre méltóan küzdöttek a németek ellen, Bálintot és Péterkét Bence atyjukfiának János nevezetű, akkor még kicsiny fiával egyetemben földjeikkel és más jogaikkal, amelyeket eddig elegyesen vagy elkülönítve háborítatlanul birtokoltak, az erdőőrök állapotából kitéve, királyi kegyelemmel országunk ama nemeseinek sorába, társaságába és együttesébe soroltuk, akiket királyi servienseknek mondanak. Akarjuk, hogy ezentúl őket, örököseiket és örököseik utódait országunk nemesei (serviens) közé és szabadságához számítsák, mint akik a király zászlaja alatt vitézkednek. Hogy se nekik, se utódaiknak ezután ne tulajdoníthassák vagy ne róhassák fel említett származásuk szégyenfoltját, kiadtuk nekik ezt a kettős pecsétünk oltalmával megerősített oklevelet” (IV. László oklevelének részlete, 1273) a) Nevezze meg a forrásban leírt jogi eseményt! (1 pont) ……………………………………………………………………………………………….… 5
b) Mivel indokolta az uralkodó a nevezettek jogállapotának megváltoztatását? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………….. c) Milyen jogállapotú személy volt Bálint az esemény előtt? Jelöljön egyet aláhúzással az alábbi fogalmak közül! (0,5 pont) rabszolga
–
félszabad
–
jobbágy
-
báró
d) Mivel bizonyíthatták ezután a nevezettek jogállapotuk megváltozását? (1 pont) ………………………………………………………………………………….……………… e) Említsen két mentességet (immunitas), amelyet a kedvezményezettek az oklevél kiadása után élveztek! (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) 1) ……………………………………….……
2)………………………………….……
f) Nevezzen meg egy kötelezettséget, amit teljesíteniük kellett! (0,5 pont) ……………………………………………………………..
5 pont
6
V. Oldja meg a térkép és ismeretei alapján a közép-európai egyetemekre vonatkozó feladatokat! (Összesen 6 pont.)
a) Írja a táblázatba Közép-Európa jelentős egyetemei közül négy helyszínét és alapítóit! (Helyes soronként 1 pont, összesen 4 pont.) Helyszínek
Alapítók
b) Kik alapíthattak egyetemet a középkorban? (0,5 pont) ………………………………………………………………………………………………. c) Nevezzen meg legalább két egyetemi fakultást! (a két elem 0,5 pont) ……………………………………………………………………………………………… d) Fogalmazza meg röviden, miért éppen az adott időszak kedvezett Közép-Európába az egyetemalapításoknak! (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6 pont
7
VI. Válaszoljon a források és ismeretei alapján Erdély egyik etnikuma közép- és koraújkori viszonyaira vonatkozó kérdésekre! (4 pont) A, „[…] magyarok jobbágyai, saját településeik nincsenek, hanem az egész országban elszórtan, nyájaikkal hegyekben és erdőikben rejtőzködve nyomorúságosan folytatják életüket. […] Bár ilyen különböző nemzetek lakják ugyanazt a földet, csodálatos egyetértésben élnek egymással. Ha néha civakodnak is, ami testvérek között is megesik, mikor külső ellenség támad, újra kibékülnek, […]” (Verancsics Antal leírásából, XVI. sz.) B, „Noha az országnak némely részeiben - mondják az erdélyi törvények - mostan is az oláhság dézsmaadással tartozik, de ellenben nagy rész helyein dézsmaadatlanul élnek; […] de sőt naponként árad(nak a ) rossz cselekedetek; sőt sok helyeken majd nyilvánvaló erőszakkal élnek a többi nemzeteken és azoknak határain. […] Végeztetett annak okáért, hogy ezentúl […] mindenütt Erdélyben […] dézsma megvétessék.” (Az „erdélyi törvényekből”, XV. sz.) a) Mi volt az etnikum korabeli két (hagyományos magyar) megnevezése? (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) ……………………………………….……
……………………………………….……
b) Milyen életmódot folytatott az etnikum túlnyomó többsége? (0,5 pont) ………………………………………………………………………………………………….. c) Mire törekedett az erdélyi földesúri réteg velük szemben (a „B”-szöveg tanúsága szerint)? (0,5 pont) ………………………………………………………………………………………………… d) Határozza meg a („B”- szövegben félkövér betűtípussal) kiemelt fogalmat! (0,5 pont) …………………………………………………………………………………………………. e) Nevezzen meg egy jelentős, az elemzett eseménnyel összefüggő, részben annak következményeként kirobbant erdélyi társadalmi mozgalmat a XV. század első feléből! (0,5 pont) …………………………………………………………………………………………………. f) Milyen politikai következménnyel járt, illetve milyen ellenreakciót váltott ki a mozgalom? (0,5 pont) ………………………………………………………………………………………………… g) Mi az eltérés az a) pontban megnevezett etnikum „A” és a „B” szövegben olvasható megítélése között? (0,5 pont) …………………………………………………………………………………………………. 4 pont 8
VII. Elemezze a kérdések segítségével a XV. századi európai háborúk egyik haditechnikai újítását ábrázoló metszetet! (Összesen 6 pont.)
Szekérvár
a) Kik használták előszeretettel a szekérvárat a XV. századi hadviselésben? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… b) Melyik jelkép bizonyítja ezt? (0,5 pont) ……………………………………………………………………………………………….…. c) Nevezzen meg a kép alapján fegyvert/fegyvernemet! (0,5 pont)
egy,
a
XV.
században
tért
……….……………………………………………………………………………
9
hódító
új
d) 1) Melyik fegyvernem ellen vetették/vethették be hatékonyan? (0,5 pont) 2) Miért érhettek el vele sikereket? (0,5 pont) 1) ……………………………………………………………………………………………… 2)...................................................................................................................................................
*
e) 1) Nevezze meg a metszeten csillaggal ( ) jelölt fegyvert, amely eredetileg a gazdaságban használt eszköz volt! (0,5 pont) 2) Hogyan függ ez össze a képen látható katonák társadalmi státuszával? (0,5 pont) 1)………………………………………………………………………………………………. 2)................................................................................................................................................... f)
1) Ki alkalmazta a magyar hadviselésben sikerrel a szekérvárat? (0,5 pont) 2) Kik ellen vetette be? (0,5 pont)
1)………………………………………………………………………… 2)………………………………………………………………………… g)
Milyen taktikai okokból alkalmazta? (1 pont)
…………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 6 pont VIII. Tárja fel a forrás és a kérdések alapján Fráter György politikai nézeteinek jellemző vonásait! (Összesen 6 pont.) „[…] csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem Felségednek, hogy tisztességgel rendezze a királyné őfelségével és fenséges fiával való kapcsolatát, éppúgy – ha lehet, még alázatosabban – most is azért esedezem, hogy legyen Felségednek különös gondja őfelségeikről, hogy én is szabadabban szolgálhassak Felségednek. A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad megbízni benne, hiszen e tetszetős szavak nyomán már sok országot végromlásba döntött. A királyné őfelségét tehát nem hagyhatom itt a nyilvánvaló veszedelemben, hanem valamely biztos helyre kell vinnem. Ha viszont a királyné őfelsége úgy távozik el az országból, hogy Felségeddel még nem rendezte el jól ügyét, akkor nagyon félek attól, hogy az egész ország átpártol a törökhöz […] azért […] a várak nélkül Felséged képtelen lesz ezeket az országlakókat szolgálatában megtartani. A szászok hűségéről – akikkel megegyeztem – ígéretet tehetek, de a másik két nemzetben nem szabad megbízni. Ha pedig Felséged ebben az ügyben valamicskét is késlekedne, akkor nem tehetek mást, mint azt, hogy a királyné őfelségét fiával együtt – ha más menedékhely nem adódik – Kassára kísérjem át. Legyen meggyőződve Felséged, hogy ebben a dologban rejlik e haza megtartásának egész nyitja és legfőbb lehetősége.” (Részlet Fráter György leveléből, 1543) 10
a) Ki a levél címzettje? (0,5 pont) …………………………………………………………………………………………………... b) Melyik „ország”-ról van szó a levélben? (0,5 pont) …………………………………………………………………………………………………... c) Kik állnak a „királyné őfelsége és fia” megnevezés mögött? (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) ………………………………………..
……………………………………………
d) Melyik két „nemzet” hűségében kételkedik a szerző? (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) ………………………………………..
……………………………………………
e) Milyen rövid távú célt kíván elérni Fráter a királyné „biztos helyre” kísérésével? (0,5pont) …………………………………………………………………………………………………... f) Mi volt a barát legfőbb politikai célja az adott időszakban? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………... g) Milyen, a király által biztosított feltétel szükséges e cél eléréséhez? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………... h) Mely hatalom volt e cél megvalósításának legfőbb külpolitikai akadálya? (0,5 pont) …………………………………………………………………………………………………...
6 pont
11
Feladatok a rendes érettségi vizsga évét közvetlenül megelőző évfolyam tanulói részére IX. Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a kérdésekre! (Összesen 7 pont.) „Minekokáért ezen Mi mindnyájunk közönséges akarattyával végezett, ’s meg-erősíttetett Articulusunkkal, magunkat említett (…) Császár, és ő általa az egész (…) Ház, rajtunk követett Királyi engedelmességtől ’s tiszteletitől, és minden magának tulajdoníttatni kívánt Jussától a’ Magyar Coronánkhoz, Országunkhoz, annak igazgatásához, most vagy a jövendőben, akármi módon való ragaszkodásától fel-szabadultaknak, és meg menekedetteknek lenni végezvén […]. […] senki arra Bennünket nem kénszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem tellyes jó kedvünkből, és szabad akaratunkból, Hazánkban Interregnumot lenni vallunk […].” a) Nevezze meg azt a jogi aktust, amelyről a forrás tudósít! (0,5 pont) …………………………………………….. b) Nevezze meg a szövegből kihagyott uralkodót és dinasztiát! (Elemenként 0,5 pont.) 1) ……………………………………..
2) …………………………………..
c) Hol és mikor hozták a fenti döntést? (Elemenként 0,5 pont.) 1) ………………………………………..
2) ………………………………….
d) A dinasztia melyik uralkodója szerezte meg a császári címet a XIII. században? (0,5 pont) …………………………………………….. e) Melyik Árpád-házi királyunk harcolt vele szövetségben a csehek ellen? (0,5 pont) …………………………………………….. f) Hol és mikor vívták meg a döntő a csatát? (Elemenként 0,5 pont.) 1) ……………………………………
2) ………………………………………..
g) Mióta uralkodott a forrásból kihagyott dinasztia folyamatosan hazánkban? (0,5 pont) …………………………………………….. h) Magyarázza meg az interregnum fogalmát! (1 pont) …………………………………………………………………………………………………..
12
i) Mi volt Magyarország sajátos államformája az említett jogi aktus idején? Nevezze meg azt az országot, ahol ugyanezt a kifejezést használták az államformájukra! (Elemenként 0,5 pont.) 1) …………………………………….
2) ……………………………………..
7 pont X. Nevezze meg, melyik erdélyi fejedelmekre ismer az állításokból! Állítsa őket sorrendbe uralkodásuk szerint! (Összesen 5 pont.) a) Uralkodása idején Erdély békésen fejlődött. Feleségével, Lorántffy Zsuzsannával sokat tett a protestantizmus és az iskoláztatás fejlesztése érdekében. A svédekkel és a franciákkal szövetségben bekapcsolódott a harmincéves háborúba. …………………………………………….. (1 pont) b) Habsburg-ellenes politikájához támaszt keresve kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett. Feleségül vette Báthori Zsófiát, s az ő révén kerültek a hatalmas Báthori birtokok a kezére. A törökök nem ismerték el fejedelemségét, a budai pasával vívott csatában halálosan megsebesült. …………………………………………….. (1 pont) c) Központosított államszervezet kiépítésére törekedett Erdélyben. Gazdaságpolitikájával felvirágoztatta a fejedelemséget. Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette. A protestáns nyugati hatalmakkal létesített kapcsolatait Brandenburgi Katalinnal kötött házassága is megerősítette. …………………………………………….. (1 pont) d) A török Porta választtatta meg fejedelemmé. Hatalmának kiépítését a török és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Befogadta az Erdélybe menekült Thököly Imrét. …………………………………………….. (1 pont) Időrend
A leírás betűjele
1. 2. 3. 4. (1 pont) 5 pont
13
XI. Értelmezze az ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.) a)
állam
jobbágytelkek
b)
majorság
A) Melyik rendeletet ábrázolja a sematikus ábra? ……………………………………… (0,5 pont) B) Mire utalnak a következő betűk? a) …………………………………….. (0,5 pont) b)…………………………………….. (0,5 pont) C) Írja a megfelelő nyílra a következő fogalmakat: robot, tized, hadiadó, porció. (Minden helyes válasz 0,5 pont, összesen 2 pont) D) Ki és mikor adta ki a rendeletet? 1)………………………………….. (0,5 pont) 2)………………………………… (0,5 pont) E) Milyen céllal adta ki a rendeletet? ……………………………………………………………………………………... (0,5 pont)
5 pont
14
XII. Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a kérdésekre! (Összesen 7 pont.)
„1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak. 2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás. 3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. 4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt. […] 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. […] 15. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét. 16. Az olyan társadalmaknak, ahol a jogok garanciáját nem biztosították, a (…)-t pedig nem határozták meg, nincs alkotmányuk.” (Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából) a) Melyik testület és hol fogadta el a nyilatkozatot? 1) ………………………………… (1 pont) 2) ……………………………………. (1 pont) b) Alkosson összefoglaló fogalmat a 2. pontban felsoroltakról! …………………………………………….. (1 pont) c) Nevezze meg azt a francia filozófust és elvét, amelyre a 3. pont utal! 1) ………………………………… (1 pont) 2)……………………………………. (1 pont) d) A 16. pontból kihagyott fogalom meghatározásához segítséget nyújt a 6. és a 15. pont. Nevezze meg azt a francia filozófust és elvét (a kihagyott fogalmat), amelyre a 16. pont utal! 1) ………………………………… (1 pont) 2)…………………………………… (1 pont)
7 pont
15
XIII. Válaszoljon a kérdésekre! (Összesen 6 pont.)
1777 1773 1774
1781
Az észak-amerikai függetlenségi háború a) Egészítse ki a táblázatot a térkép alapján! (Elemenként 1 pont.) Időpont 1773
Esemény (helyszínnel)
1774 1777 1781 b) Nevezzen meg egy európai országot, amely a gyarmatok oldalára állt! (1 pont) ……………………………………………… c) A külföldi segítségen kívül írjon még egy katonai és egy társadalmi okot, amely hozzájárult a függetlenségi háború sikeréhez! (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) 1) …………………………………………
2) ………………………………......... 6 pont
16
Feladatok a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam tanulói részére IX. Értelmezze a térképeket, majd válaszoljon a kérdésekre! (Összesen 8 pont.) A B
C
D
Afrika 1914-ben a) Töltse ki a táblázatot! (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.) Terület Szuez Marokkó Kongó Algéria
Betűjele a térképen
b) Milyen irányban szerette volna egyesíteni gyarmatait Franciaország, illetve Anglia? (Elemenként 0,5 pont, összesen 1 pont.) Franciaország: ……………………………………………………………………………… Anglia:
………………………………………………………………………………
c) Melyik hatalomnak sikerült megvalósítania tervét 1919-re? (1 pont) ……………………………… d) Miért kaphatta meg a nagyhatalomnak nem számító Belgium a Kongó-vidéket? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
17
e) Mi volt a Szuezi-csatorna megnyitásának gazdasági jelentősége? (1 pont) ……………………………………………………………………………………………… f) Írja le a gyarmatosítás egy külpolitikai és egy ideológiai okát a korszakban! (Elemenként 1 pont, összesen 2 pont.) külpolitikai:
………………………………………………………………………………
ideológiai:
……………………………………………………………………………… 8 pont
X. Válaszoljon a források alapján a dualizmus-kori nemzetiségi politikával kapcsolatos kérdésekre! (Összesen 7 pont.) A) „19. A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam végeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban ki tudja fejezni.” B) „Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára egyenjogú tagja […] a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve a következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni: 1. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar […]. 3. Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar. 17. Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő honpolgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik.” C) „3. Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb nyilvános népiskolákban, az 1883. évtől fogva úgy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók, akik a magyar nyelvet tanítani képesek. […] 4. A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában a köteles tantárgyak közé ezennel felvétetik. ”
18
a) Töltse ki a táblázatot! (A helyes betűsorrend 1 pont, a többi elem 0,5 pont, összesen 4 pont.) A forrás betűjele
Éve
A tanítás nyelve a
Kötelező-e a magyar mint tantárgy
népiskolában
(igen, nem)
1868 1879 1907 b) Mi az oka a kormányzat részéről az utolsó oszlopban látszó tendenciának? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………….. c) Hogyan reagáltak erre a nemzetiségek? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………….. d) Magyarázza meg a politikai nemzet fogalmát! (1 pont) ………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………….......... 7 pont XI. Nevezze meg a leírásoknak és a képeknek megfelelő XIX., XX. századi irodalmi, képzőművészeti irányzatokat! Írjon az a) és b) pontban egy-egy jelentős magyar építészt is! (Az irányzatok neve 0,5 pont, az építészek neve 1 pont, összesen 4 pont.) a) Különböző korok jellemző motívumait sokszor egyetlen művön belül felhasználó és keverő stílus.
1) stílusirányzat ………………….…(0,5pont) 2) építész: ………………………… ..(1 pont)
19
b) Megjelenése összefüggött a felvilágosodás antikvitás-kultuszával. Eszménye a világosság, a szabályosság, a mértéktartás. Megkövetelte, hogy a művész aprólékosan meghatározott szabályokhoz igazodva alkosson.
1) stílusirányzat ………………….…(0,5pont) 2) építész: ………………………… ..(1 pont) c) A szó eredeti jelentése kivonulás. Jellemző formai sajátossága a dekorativitás, a játékos formák és a növényi motívumok alkalmazása.
stílusirányzat …………………………………………………….. (0,5pont) d) A köznapi élet jelenségeinek valóság- és formahű – de a túlzó részletezéstől tartózkodó – ábrázolására törekszik. stílusirányzat …………………………………………………….. (0,5pont)
4 pont
20
XII. Nevezze meg a kiemelkedő magyar tudósok egy-egy találmányát! Írja a találmány mellé, melyik nehézipari vagy infrastrukturális (harmadik vagy negyedik szektorbeli) ágazat tudta elsősorban hasznosítani ezt a találmányt! (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)
Tudósok
Találmány
Hasznosító ágazat
Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowszky Károly Jedlik Ányos Puskás Tivadar Kandó Kálmán
4 pont XIII. Tegye sorrendbe az alábbi országokat az első világháborúba való belépésük szerint, majd töltse ki a táblázatot! (A helyes sorrend 1 pont, a többi elem 0,5 pont, összesen 7 pont.) Németország, Románia, Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Szerbia, Olaszország Sorrend
Ország neve
Hadbalépés éve
Hadbalépés konkrét területi célja vagy (katonai, politikai) oka
1. 2. 3. 4. 5. 6.
7 pont
21
SZAKIRODALMI KÉRDÉSEK I. téma: XV-XVI. századi szerzők leírása Magyarországról XIV. IGAZ-HAMIS Döntse el az állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Választását X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont, összesen 8 pont.) Állítás a) A humanista földrajzírás nagyszámú római geográfiai műre támaszkodott. b) A humanista geográfia tárgyában és módszereiben inkább a mai útikalauzokkal, mint a földrajztudományi művekkel rokonítható. c) 1490-ben, amikor Miksa magyar királynak akarta megválaszttatni magát, felhívást intézett a megyékhez, de a császári tisztviselők csak 46-ot ismertek név szerint. d) Miksa tanácsadói szerint a magyar megyék számáról csak a nádor tudna pontos felvilágosítást adni. e) Ransanus jelentősnek tartja Magyarország kézműiparát.
Igaz
Hamis
f) Piccolomini Magyarországgal kezdi a De Europa első fejezetét. g) A XV. században az európai diplomácia két vezető nagyhatalma Franciaország és Anglia volt. h) Nyugat-Európa érdeklődése Magyarország iránt a török fenyegetés miatt is növekedett.
8 pont
XV. PÁROSÍTÁS Párosítsa egymással az alábbi szerzőket és történeti-földrajzi műveket! (Elemenként 1 pont, összesen 6 pont.) a) Antonio Bonfini b) Petrus Ransanus c) id. Plinius d) Sztrabón (Strabo) e) Oláh Miklós f) Brodarics István
22
A szerző betűjele
A mű címe Igaz leírás a magyaroknak a törökkel Mohácsnál vívott csatájáról Magyar történet (A magyar történelem tizedei) Annales omnium temporum 61. könyve: Epitome Hungaria; Athila Geographika Historia naturalis
6 pont XVI. TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGEK Nevezze meg a leírásoknak megfelelő személyeket! (Összesen 6 pont.) a) II. Lajos, majd Mária királyné titkára, 1536 után, műve megírása után tért vissza hazájába: …………………………………………….. (1 pont) b) A Jagellók Padovában tanult diplomatája, 1526-ban magyar kancellár, művét Zsigmond lengyel király kérésére írta meg: ……………………………………………... (1 pont) c) Német krónikaszerző, a késő középkor legnépszerűbb világkrónikájának írója, nürnbergi orvos. Műve, az első nyomtatott világkrónika a bibliai teremtéstörténettől 1493-ig tárgyalja az eseményeket. …………………………………………….. (1 pont) d) IV. Béla költségén 1232-ben keletre induló domonkos barát: …………………………………………….. (1 pont) e) Előkelő galliai nő, aki a IV. században végigjárta Jézus életének helyszíneit: ……………………………………………... (1 pont) f) Ferdinánd nápolyi király követeként 1487-ben érkezett Mátyás udvarába, a királyi pár kérésére 1489-90-ben írta meg munkáját: ……………………………………………... (1 pont) 6 pont
23
XVII. SZÉKELYEK Párosítsa a székelyek eredetére, jogállására vonatkozó leírásokat a megfelelő szerzővel! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) A székelyek eredete a Szicília vidékén lakókkal (a siculusokkal) hozható kapcsolatba. b) A szerző a székelyeket a szabad svájci parasztokkal állítja párhuzamba. c) Csaba és emberei az Attila halála utáni testvérharcból menekülve az Alföldön, majd Erdélyben telepedtek le. Nevüket megváltoztatták, de a magukat székelyeknek nevezők valójában a „legősibb hunok”. d) A székelyek „Scitiából jött, mondhatni tatár nép”. Szerző
A szöveg betűjele
Oláh Miklós Francesco de la Zuecha jelentése (Marino Sanuto gyűjteményében) Petrus Ransanus Brodarics István
4 pont
XVIII. FELELETVÁLASZTÁS Választását aláhúzással vagy bekeretezéssel jelölje! (Elemenként 1 pont, összesen 6 pont.) a) Hol született Mátyás király? Kolozsváron
Gyulafehérváron
Vajdahunyadon
b) Kiről, miről nem nevezhették el Ransanus szerint Budát? az ofen, kemence szóról
Attila testvéréről, Bledáról
a budini népről
c) Honnan származott Szent Demeter Ransanus szerint? a Szerémségből
Erdélyből
Bánátból
d) Ki készítette Magyarország első fennmaradt, részletes térképét? Nicolaus Cusanus
Martin Waldseemüller
Lázár deák
e) Mikor jelent meg az első nyomtatott térkép Közép-Európáról? 1501
1504
1507
f) Ki volt az erdélyi térképészet megteremtője? Mercator
Wernher György
Honterus János 6 pont
24
SZAKIRODALMI KÉRDÉSEK II. téma: Reformkori magyar utazók Nyugat-Európa- és Amerika-képe XIV. IGAZ-HAMIS Döntse el az állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Választását X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont, összesen 7 pont.) Állítás a) A reformkori útleírások készítői elsősorban a földrajzitopográfiai és a néprajzi érdekességekről számoltak be. b) Bölöni Farkas Sándor találkozott az Amerikai Egyesült Államok elnökével. c) Néhány utazó az ír nemzeti nyomort, kiszolgáltatottságot idehaza az Ausztriától való függésünk megfelelőjének tekintette. d) Bölöni Farkas Sándor gyakorlatiasabban közelítette meg az utazása során látottakat, mint Szemere Bertalan. e) A reformkori útleírások szerzői szinte kivétel nélkül nemesi származásúak voltak. f) Br. Vécsey Anna Bécsújhelyen megkereste Zrínyi és Frangepán emléktábláját. g) Trefort Ágoston rosszul érezte magát Oroszországban, tele volt a hazai közvélemény „éjszaki kolossztól” való szorongásával.
Igaz
Hamis
7 pont XV. TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGEK Nevezze meg az alábbi leírásoknak megfelelő írókat! (Összesen 6 pont.) a) Vagyontalan, unitárus, székely nemes, Wesselényi joggyakornoka, Széchenyi híve, 35 éves korában, 1830 őszén utazott nyugatra egy gróf kísérőjeként. Műve 1834-ben jelent meg Kolozsváron, és az 1832-1836-os országgyűlés szellemi csemegéjének számított. …………………………………………….. (1 pont) b) Wesselényi és Kölcsey híve, a Lovassy-perben ellene is adtak ki elfogató parancsot. Ez elől utazott el 1836-ban, 24 esztendős korában. 1849-ben ő lett az ország miniszterelnöke. …………………………………………….. (1 pont) c) Az árvízi hajós unokahúga és szellemi örököse, 1835 elején indult el itáliai és svájci utazásra. A reformkori utazók közül ő volt az első asszony, aki férj és család nélkül kelt útra. …………………………………………….. (1 pont)
25
d) A két útirajzíró 1842-ben indult el nyugati körútjára. A 23 éves fiatalembert az egyetemi ifjúság és az 1839-40-es országgyűlési ifjúság egyik vezéralakjának tekintették. Társa, a 28 éves volt, a Jelenkor segédszerkesztője, az Athenaeum körül csoportosuló írói kör tagja. Később - Kossuth híveiként – mindketten a Védegylet funkcionáriusai lettek. …………………………………………. (1pont),…………………………………… (1 pont) e) Az 1842-ben, húszéves korában elutazó fiatalember műve - a hazai cenzúra miatt – Halléban jelent meg 1846-ban. A fiatal újságíró az Athenaeum, később a Pesti Hírlap munkatársa volt. Csatlakozott a centralistákhoz, de a nemzeti függetlenség kérdésében Kossuth álláspontján volt. A márciusi ifjak vezéralakja és 12 pont egyik megfogalmazója lett. …………………………………………….. (1 pont) 6 pont XVI. KÜLFÖLDI ÍRÓK Nevezze meg – a reformkori magyar utazók által olvasott – nyugati művek szerzőit! (Összesen 3 pont.) a) De la Démocratie en Amérique: ……………………………………………… (1 pont) b) Staatslexikon (egyik szerzője):
……………………………………………… (1 pont)
c) Les paroles d’un Croyant:
……………………………………………… (1 pont) 3 pont
XVII. IDÉZETEK Nevezze meg az alábbi idézetek szerzőit, majd válaszoljon a kérdésre! (Összesen 9 pont.) a) „…Hogy a papság nem formál státust, nincs állandó katonaság! Nincs privilégium, nemesség! nincsenek titulusok, ordok, céhek! nincs titkos politia!” …………………………………………….. (1 pont) Melyik államról szól a szöveg? …………………………………………….. (1 pont) b) „Érzéketlenebbet, enzőbbet, bután gőgösbet a pénzarisztokratiánál Isten nem teremte. A születési enyészni látja glóriáját a közértelmesség világában, de a számolatokban minden nemesb lélekhevülésből kifonnyadt s megmerevült pénzarisztocratát, addig míg meg nem bukott, mi szeliditse meg nem tudhatom.” …………………………………………….. (1 pont)
26
Melyik város pénzarisztokráciáját bírálja a szerző? …………………………………………….. (1 pont) c) „Semmi, még csak egy kő sem jeleli a helyet, hol két ily nagy és nemes szív halálszorongásban dobogni megszűnt.” …………………………………………….. (1 pont) Hol jegyezte ezt fel a szerző? …………………………………………….. (1 pont) d) „…Hazám ellenben, öt ezer négyszeg mértföldön lakó 14 milliójával, szegény provincia; a természet dús áldásai közt, önzsírjába fuldokolva koldus és nélkülöző; … tengerének semmi hasznát nem veszi, s ipar és kereskedés előtte ismeretlen dolgok.” …………………………………………….. (1 pont) Melyik országban, azzal összehasonlítva fakad ki így az író? …………………………………………….. (1 pont) e) „Lázadás történhető napi szükségből, azaz kenyérért; forradalom csak szellemi kényszerűségből az értelmi fejlődtség nyomain, a tökéletesbülés elve után. A lázadást el lehet kerülni, a forradalmat nem, azért amabban mindig van bűn, emebben soha.” …………………………………………….. (1 pont) 9 pont XVIII. FELELETVÁLASZTÁS Választását aláhúzással vagy bekeretezéssel jelölje! (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.) a) Melyik évben járt Széchenyi és Wesselényi Angliában? 1819
1822
1825
Szalay László
Deák Ferenc
b) Ki nem volt centralista politikus? Eötvös József
c) Kinek az útleírása jelent meg először a Regélő Pesti Divatlapban, és csak a XX. században könyv alakban? Erdélyi János
gr. Csáky Antalné
27
Mokcsai Haraszti Ágoston
d) Melyik nem utópikus szocialista mozgalom? saint-simonizmus
fourier-izmus
anarchizmus
e) Ki a szerzője az Úti vázlatok 1836-ból című műnek? Pulszky Ferenc
Petőfi Sándor
Wesselényi Miklós
5 pont
28
SZAKIRODALMI KÉRDÉSEK III. téma: Sportélet, sportegyesületek lakóhelyemen 1945 és 1990 között XIV. IGAZ-HAMIS Döntse el az állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Választását X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont, összesen 7 pont.) Állítás a) A sport fontos szerepet játszott a kelet-nyugati kapcsolattartásban a hidegháború éveiben. b) A két világháború között a Szovjetunió számos olimpiai érmet nyert. c) A szocialista időszakban Magyarországon a fővárosi csapatokon kívül csak a miskolci nyert futball-bajnokságot. d) Az MDP 1948 júniusi alakuló kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban a sport állami támogatásának és irányításának szükségessége is szerepel. e) A Rákosi-rendszer első számú klubjának a Ferencvárost szánták. f) Az MKP a sportapparátusban a közigazgatás és a kultúra más területeit megelőzően szerezte kulcspozícióit. g) Az 1956-os forradalom és szabadságharc elsöpörte a sportban a nemzetidegen formák legkirívóbb tüneteit.
Igaz
Hamis
7 pont XV. RÖVIDÍTÉSEK Oldja fel a következő rövidítéseket! (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) MHK: ……………………………………………………………………………………… b) OSN: ………………………………………………………………………………………. c) MDST: ……………………………………………………………………………………..
3 pont
29
XVI. FOGALOMMAGYARÁZAT Magyarázza meg a fogalmakat a szakirodalom alapján! (Elemenként 1 pont, összesen 2 pont.) a) „kalóriapénz” ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………... b) „kádertemető rotációs folyamat” ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2 pont XVII. FOGALOMAZONOSÍTÁS Nevezze meg, melyik fegyveres testület egyesületei voltak az alábbiak az ötvenes évek elején! (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) Honvéd: …………………………………………………………………………………… b) Dózsa: ……………………………………………………………………………………... c) Bástya: …………………………………………………………………………………….. 3 pont XVIII. ÉLSPORTOLÓK Adja meg, melyik sportágban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt a következő versenyzők! (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont.) a) Papp László: …………………………………………………………………………........... b) Balczó András: ……………………………………………………………………………… c) Kárpáti Rudolf: ……………………………………………………………………………... d) Korondi Margit: …………………………………………………………………………….. e) Deák Ferenc: ……………………………………………………………………………….... 5 pont
30
XIX. SPORTTÖRTÉNETI SZEMÉLYISÉGEK Nevezze meg az alábbi leírásoknak megfelelő személyeket! (Elemenként 1 pont, összesen 6 pont.) a) Eredeti szakmája vasesztergályos volt, 1945-ig a vasas szakszervezetben vezetőségi tag lett, és a Vasas labdarúgó szakosztályának intézői feladatait látta el. 1945 után iparügyi államtitkár, majd ugyanebben a minőségben az OSH elnöke, és e hivatal megszűnése után került az OTSB élére. 1951 és 1958 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. ……………………………………………………. b) 1945 előtt kétkezi munkás volt, majd NB I-es futballista. 1947 és 1950 között a Szakszervezeti Tanács sportosztályát vezette, 1949 és 1956 között a válogatott labdarúgó csapat szövetségi kapitánya volt, 1948 és 1951 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az OTSB elnökhelyettese megalakulásától fogva. ……………………………………………………. c) Az 1940-es évek második felében a fővárosi rendőrfőkapitány, a negyvenes évek végén a Ferencvárosi Torna Club elnöke. ………………………………………………….. d) A labdarúgó nem akart a kivételezett Honvéd játékosa lenni, ezért felsőfokú tanulmányokba kezdett, egyúttal Csepelre igazolt, majd amikor a nem kerülhette el a sorkatonai szolgálatot, inkább a Budapesti Bástyához szeretett volna kerülni. Balszerencséjére a miniszter személyes utasítására mégis a Honvédhoz vezényelték. ………………………………………………….. e) Az MDP Központi Vezetőségének tagja, az adminisztratív osztály felügyelője, hadseregtábornok és honvédelmi miniszter az 1940-1950-es évek fordulóján. ………………………………………………….. f) Őt ajánlották ifjabb Horthy Miklós helyére a NOB tagjának, 1947. február 17-én érkezett meg Otto Mayer kancellár levele, amelyben arról írt, hogy megkapta megbízását. ………………………………………………….. 6 pont
31
XX. FELELETVÁLASZTÁS Választását aláhúzással vagy bekeretezéssel jelölje! (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) Melyik nem volt elsősorban a sporttal foglalkozó szervezet? UEFA
MDP
OTSB
b) Mi nem volt korábban Dunaújváros neve? Sztálinváros
Leninváros
Dunapentele
c) Melyik olimpián nem szereztek aranyérmet a magyar sportolók? Los Angeles
Montréal
Róma
d) Melyik olimpián szereztek 16 aranyérmet a magyar sportolók? Szöul
London
Helsinki
4 pont
32
PONTÖSSZESÍTŐ I. SZAKTANÁR TÖLTI KI! Kérdés Kérdés anyaga száma I. ANTIK ÉLETRAJZOK
Adható pont 4
II.
AUGUSTUS
5
III.
SZERZETESSÉG
4
IV.
XIII. SZÁZADI MAGYAR TÁRSADALOM
5
V.
EGYETEMEK
6
VI.
ERDÉLY ETNIKUMAI
4
VII.
HADITECHNIKA
6
VIII.
FRÁTER GYÖRGY POLITIKÁJA RENDI MOZGALOM/ AFRIKA GYARMATOSÍTÁSA ERDÉLYI FEJEDELMEK/ NEMZETISÉGI POLITIKA
6
IX. X.
Felüljavítás
7/8 5/7
XI.
JOBBÁGYKÉRDÉS/ MŰVÉSZETI IRÁNYZATOK
5/4
XII.
FRANCIA FORRADALOM/ MAGYAR TUDÓSOK USA SZÜLETÉSE/ I. VILÁGHÁBORÚ
7/4
Összesen
70
XIII.
Elért pont
6/7
………………………………… szaktanár
…..………………………….. versenybizottsági felüljavítás
33
PONTÖSSZESÍTŐ II. VERSENYBIZOTTSÁGI TAG TÖLTI KI! A versenyző által az I. részben a felüljavítás után elért összpontszám: AZ ELSŐ TÉMÁT VÁLASZTÓK Kérdés Kérdés anyaga száma XIV. Igaz- Hamis XV. Párosítás XVI. Történelmi személyek XVII. Székelyek XVIII. Feleletválasztás XIV-XVIII. Összesen
Adható pont 8 6 6 4 6 30
Elért pont
A MÁSODIK TÉMÁT VÁLASZTÓK Kérdés Kérdés anyaga Száma XIV. Igaz-Hamis XV. Történelmi személyek XVI. Külföldi írók XVII. Idézetek XVIII Feleletválasztás XIV. – XVIII. Összesen
Adható pont 7 6 3 9 5 30
Elért pont
Adható pont 7 3 2 3 5 6
Elért pont
A HARMADIK TÉMÁT VÁLASZTÓK Kérdés Kérdés anyaga száma XIV. Igaz – Hamis XV. Rövidítések XVI. Fogalommagyarázat XVII. Fogalomazonosítás XVIII. Élsportolók XIX. Sporttörténeti személyiségek XX. Feleletválasztás XIV. – XX. Összesen
4 30
Mindösszesen
………………………………… versenybizottsági tag
..………………………….. versenybizottsági tag
34
