2009. TANÉV

INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS 2008/2009. TANÉV

- Gönyő, 2009. október -

A KOMPETENCIAMÉRÉSRİL A 2001 ıszén elkezdıdött Országos kompetenciamérések sorában a 2008. május 28-án megrendezett mérés a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 6., 8. 10. évfolyamos tanulók csoportjának gyakorlatilag teljes körén felmérte a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életbıl vett feladatok megoldásában. A szövegértés területen a különbözı szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzıen az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerő szituációban megjelenı probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különbözı területeit érintve (mennyiségek és mőveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzıi és valószínősége). A felmérés tartalmi kerete, - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülı mőveleti területek belsı arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat - megjelent a közoktatás minıségbiztosításáról szóló 3/2002 OM rendelet mellékleteként. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírta. Iskolánk tanulóinak dolgozatát központilag javították ki. Az elemzések az ilyen módon feldolgozásra került eredmények alapján készültek el.

2

A 4. ÉVFOLYAMOS ORSZÁGOS KÉSZSÉG ÉS KÉPESSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRİL A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett év végi országos felmérés azt mutatja meg, hogy hol tartanak tanulóink a 4. évfolyam végén az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatjuk , az adott értékelés pillanatában hol tartanak a 4, b és 4. a osztály tanulói a közoktatás többi szereplıjéhez képest, melyek a szignifikáns eltérések. Megtudhatjuk, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. 1.ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG KIÉPÜLTSÉGE: Ezen a területen nincs gond, mert a tanulóink 3%-al az országos,5%-al a községek átlaga felett teljesítettek. 2.AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGA: A bonyolultabb számolási készség elsajátításának feltétele az elemi számolási készség gyakorlottsága. Diákjaink itt is jól teljesítettek,9% a befejezı,91% az optimális szakaszban van. Az idıtényezı befolyásolja a % -ok kialakulását, az egyéni teljesítmények vizsgálatánál megállapítható, hogy az órákon is lassan dolgozó tanulók teljesítettek gyengébben a 4. a oszt.-ban 2 fı, a 4. b.-ben 3 fı, itt azonban 7en 100% fölött vannak (143% is van!) Eredményességet mutatja, hogy az országos átlagnál 7%, községek átlagánál 13 %-kal magasabb az iskolánk átlaga. 3.MÉRTÉKEGYSÉG VÁLTÁS: Országos szinten is ez a legalacsonyabb átlag, mindössze 61%. Iskolánkban évek óta az alsós munkaközösségben ez kiemelt feladatként kezeljük. Tanulóinknak sok segítséget ad a Tolnainé-féle „kézszorobán” használata. Valószínő, hogy ezzel is magyarázható, hogy az országos átlagnál 9%kal, a községinél 15 %-kal teljesítettünk jobban. Ez azonban nem jelenthet elégedettséget, van még sok fejleszteni való terület itt is! Az országos alacsony átlagnak is lehet az is az oka, hogy a területszámítást már csak tapasztalati szinten tanítjuk 4. osztályban, a terület mértékegységével 1-1 órán foglalkozunk, az országos mérésben pedig többször is elıkerül. 4.AZ ÖSSZEADÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLTSÉGE: megegyezik az országos, községi átlaggal 98%-al.

Mindkét

osztálynál

5.A KIVONÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLTSÉGE: EZ 2%-kal az országos,5%-kal a községi átlagnál magasabb teljesítményt értek el diákjaink. A könnyebb, gyorsabb ill.pontosabb számolást segíti iskolánkban a szorobán eszköz használata. Ez is befolyásolhatja az eredményességet. 6.A SZORZÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLTSÉGE: A 98%-OS teljesítmény is magasabb 1%-kal az országos,2%-kal a községi átlagnál. A TANULÓK 100 % az optimális elsajátítási szinten van. 7.AZ OSZTÁS KÉSZSÉGÉNEK KIÉPÜLTSÉGE: 97%, ami 4 %-kal az országos átlag,2 %-kal a községi átlag felett van. A sok írásbeli mővelet gyakoroltatása segíti ennek a készségnek az automatizálását.1 tanuló van, aki csak 80 %-ot,21 tanuló 100%-ot teljesített.

3

Az elızıekben felsorolt eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a tanulóink az elızıekben felsorolt készségeket megfelelıen sajátították el. Ezen a területen az egyéni teljesítmények tükrében kell csak javítani. Az eddig végzett munka iránya, mennyisége megfelelı, a jövıben is folytatható. 8.AZ ELEMI RENDSZEREZİ KÉPESSÉG (Piaget-féle gondolkodási mőveletrendszer írásbeli szintje) Ez az a terület, amelyet a következı években erısíteni kell, mert 2%-kal az országos átlag alatt teljesítettünk. Önmagában ez a % nem szignifikáns, de az már elgondolkoztató, hogy 39 tanuló van az elıkészítı szakaszban. Itt a 4. b osztály és az 4.a. osztály között van jelentıs eltérés. A b .osztály 42%, az a osztályosok 56%kal már az országos átlag felett voltak.14 % az eltérés a két osztály között. Ennek okait kellene talán felkutatni!? 9.ELEMI KOMBINATÍV KÉPESSÉG KIÉPÜLTSÉGE: Még nagyobb eltérés van a két osztály között. A 4. b 6%-kal,4. a 18 %-kal az országos átlag alatt teljesített. A tanulóink közül 42 vannak az elıkészítı szakaszban,36 haladó,6 befejezı, csak 9 az optimális szakaszban. 10.ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG KIÉPÜLTSÉGE:5% negatív irányú eltérés az országostól, de a községi átlagnál 2 %-kal jobbak vagyunk. Itt is a 4. a teljesítménye a jobb,51 %,4. b 47 %. 11.AZ ELEMI GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG BEGYAKORLOTTSÁGA: Ez az a terület, amit a jövıben intenzíven kell fejlesztenünk. Százalékos arányban itt a legnagyobb eltérés az országostól 18%kal, a községitıl 16 %-kal kevesebb a miénk. A tanulók közül 58 az elıkészítı,36 az optimális szakaszban van. A 4. a gyenge teljesítménye (30%-os) nagymértékben befolyásolta az iskolai átlagot, míg a 4. b 69%-ot teljesített. Feladatok a gondolkodásfejlesztésnek magasabb szintre juttatásához: Az utóbbi években a matematika órák száma 4. osztályban kevesebb lett. Így csak ezeken az órákon nem elég a gyakorlás a megfelelı készségek kialakításához. Szinte minden tantárgynál kiemelt feladatként kell kezelni a rendszerezı, ill.a kombinatív képesség fejlesztését. Magyar, környezetismeret, technika, de ének, rajz órákon is lehet fejleszteni az elızıekben felsorolt képességeket. Például: -tájékozódás térben, síkban -tájékozódás idıben, jelen, múlt, jövı -tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban -összehasonlítás, azonosítás -osztályozás különféle szempontok szerint -sorbarendezés -állítások megítélése igazságérzetük szerint -megértés, ismert tartalmú utasítás, közlés megértése -általánosítás, specializálás -valószínőségi gondolkodás -a gondolkodás és a nyelv kapcsolata -értı elemzı olvasás fejlesztése

4

-ismeretek rendezése, önálló vázlatkészítés -algoritmusok követése, értelmezése -fogalmak egymáshoz való viszonya -problémakezelés, többféle megoldási mód keresése… stb. /Készítette: Ágoston Zoltánné/

5

Olvasási készség kiépültsége Olvasási készség begyakorlottsága írásminıség fejlettsége

íráskészs.gyakorlottsága Elemi számolási készség kiépültsége Elemi számolási készség gyakorlottsága Számolási készség kiépültsége Mértékegységváltó készség kiépültsége Összeadás készségének kiépültsége 100-as számkörben Kivonás készségének kiépültsége 100-as számkörben Szorzás készségének kiépültsége 100-as számkörben Osztás készségének kiépültsége 100-as számkörben Elemi gondolkodási képesség kiépültsége Elemi gondolkodási képesség gyakorlottsága Elemi rendszerezı képesség kiépültsége Elemi kombinatív képesség kiépültsége

Országos 84 59 68 49 91 82 93 61 98 92 97 93 53 65 52 53

Régiók szerint 85 58 69 49 93 84 94 66 98 93 98 95 55 65 55 54

Település típus község 82 52 67 47 89 76 91 55 97 89 96 91 46 63 47 45

Iskolai Gönyő 83 55 73 60 94 89 93 70 98 94 98 97 48 47 50 40

4.a 84 49 75 65 94 83 95 70 98 94 98 98 51 30 56 35

4.b 82 62 71 54 93 96 91 71 98 93 98 96 43 69 42 47

6

MATEMATIKA 6. évfolyam 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A jelentésnek ez a része az iskola eredményét hasonlítja össze a többi iskola eredményével. Az iskolák átlageredményeinek összehasonlításából megállapítható, hogy az összes intézmény és a községi általános iskolák vonatkozásában egyaránt, iskolánk az átlagnak megfelelı eredményt ért el. Hasonló eredményt az iskolák közel 50%-a ért el. Viszonylag alacsony (10% és 21%) a lényegesen jobb eredményt elérı iskolák aránya. A rosszabbul teljesítık aránya elég magas értéket mutat (33% és 40%). Országos Szignifikánsan jobb Hasonló Szignifikánsan rosszabb

Községi általános iskolák 106 (10%) 520 (50%) 408 (40%)

485 (21%) 1063 (46%) 760 (33%)

Tanulóink átlageredménye matematikából 6. évfolyamon: Országos átlag 499 Iskolánk átlaga 504 Községi ált. isk. átlaga 472 Tanulóink teljesítménye az országos átlagot kissé, a községi iskolák eredményét nagyobb mértékben haladja meg. 2. A KÉPESSÉGELOSZLÁS NÉHÁNY JELLEMZİJE A tanulók képességeloszlását szemléltetı diagram és az összefoglalt adatok alapján megállapítható, hogy ⇒ Tanulóink képességében nincs nagyobb eltérés, mint az országos, vagy községi általános iskolák esetében. ⇒ A tanulóink által elért képességpontok az országos átlaghoz képest kicsit alacsonyabb, a községihez képest viszont kicsit magasabb tartományba tartoznak. ⇒ tanulóink teljesítménye 328 és 639 pont közötti tartományba tartozik. ⇒ Leggyengébben teljesítı tanulóink jelentısebb lemaradásban vannak a többi tanulótól. 3. KÉPESSÉGELOSZLÁS A tanulók képességeik alapján különbözı képességszintekre sorolhatók be. Képességszint Tanulóink Tanulóink Országos Községekben száma aránya megoszlás a megoszlás 1. szint alatt 2 fı 6,9% 15,6% 22,4% 1. szint 15 fı 51,7% 28,8% 33% 2. szint 6 fı 20,7% 33,2% 20,7%

7

3. szint 6 fı 20,7% 18,3% 20,7% 4. szint 0 Fı 0% 4,1% 0% Az országos eloszlás, a községi iskolák tanulóink eredménye és az iskolánk tanulóinak képességszintenkénti megoszlása alapján az alábbiak állapíthatók meg: ⇒ Az 1. szint alatt és a 2. szinten teljesítık aránya lényegesen magasabb, mint a községi és az országos arányok. ⇒ Az 1. szinten teljesítık aránya kiugróan magas. ⇒ A 3. szinten teljesítık aránya közel azonos a községi és az országos eredményekkel. ⇒ A 4. szintet még egy tanulónk sem érte el. 4. AZ ÁTLAGEREDMÉNYEK VÁLTOZÁSA Év 2003 2004 2007 2008

Átlag 507 531 Nincs központi eredmény

504

Az egyes mérések során elért átlageredmények szignifikánsan nem térnek el egymástól. FELADATOK ÉS JELLEMZİIK A mérés matematika tesztje fıként a mindennapi életben elıforduló, matematikai problémákra visszavezethetı feladatokból áll. A felmérés ugyan figyelembe veszi a tanterveket, de nem az egyes évfolyamok követelményeit kéri számon. A tesztek olyan, többnyire életszerő szituációban megjelenített feladatokat tartalmaznak, amelyek megoldásához szükséges ismeretekkel elvileg már rendelkeznek a diákok. A kompetenciamérés matematika tesztje a diákok matematikai eszköztudását méri. A matematikai eszköztudás magában foglalja – az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; – a matematikai eszköztár készségszintő használatát; – az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; – a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttmőködésben az egyén életkorának megfelelı szinten. A matematika teszt feladatait aszerint kell megkülönböztetni, hogy egyrészt a matematika mely tartalmi elemei jelennek meg a feladatban, másrészt milyen típusú gondolkodási mőveletek, kompetenciák segítségével oldható meg az

8

adott probléma. Tartalmi területek – mennyiségek és mőveletek, – hozzárendelések és összefüggések, – alakzatok síkban és térben, – események statisztikai jellemzıi és valószínősége. A kompetenciamérés tartalmi területei és a tantervi területek közötti összefüggés A kompetenciamérés tartalmi területei Tantervi területek Mennyiségek és mőveletek Számolás Mérés Hozzárendelések és összefüggések Algebra Függvények Sorozatok Halmazok Logika Alakzatok síkban és térben Geometria Események statisztikai jellemzıi és Kombinatorika valószínősége Valószínőség Leíró statisztika Gráfok A gondolkodási mőveletek három csoportja a kompetenciamérésben: – tényismeret és rutinmőveletek, – modellalkotás, integráció, – komplex megoldások és kommunikáció. A 6. évfolyam matematika tesztjének mátrixa Gondolkodási mőveletek

Tartalmi területek Mennyiségek és mőveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzıi és valószínősége Mőveletcsoport aránya

Tényismeret és rutinmőveletek (%)

Modellalkotás, integráció (%)

Komplex megoldások és kommunikáció (%)

A tartalmi területek aránya (%)

10–15 5–10

20–25 10–15

5–10 5–10

40–45 20–25

5–10

10–15

5–10

20–25

3–5 30–35

5–10 45–55

2–5 15–20

10–15 100

9

Feladattípusok A tesztekben szereplı feladatok formájuk szerint a következık lehetnek: o Feleletválasztós feladatok – Egyszerő választásos feladatok – Igaz–hamis típusú feladatok o Nyílt végő feladatok – Rövid választ igénylı feladatok – Többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylı feladatok A feleletválasztós és nyílt végő feladatok aránya Feladattípus Feleletválasztós feladatok Nyílt végő, rövid választ igénylı feladatok Nyílt végő, többlépéses számítást igénylı feladatok

% 60 20 20

A matematika eredmények feldolgozása során kiválasztásra kerültek a legjobb és legrosszabb arányban megoldott feladatok. Ezek megoldottsága az országos aránnyal került összehasonlításra. LEGJOBBAN MEGOLDOTT FELADATOK ÉS JELLEMZİIK ME 24001 Országos megoldottság:65%

78%

Tartalmi terület: mennyiségek és mőveletek Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása A feleletválasztásos feladatban adott az egységre jutó mennyiség (egységár: Ft/kg). Ebbıl kiindulva kell egy adott törtmennyiséghez (1,25 kg) tartozó értéket kiszámítani. Az egységár fogalmának ismeretében a helyes válasz a megadott válaszlehetıség közül számítások nélkül is meghatározható (1-kg nál nagyobb a megadott mennyiség). Feladattípus:

Feleletválasztós - egyszerő választásos feladat

Nehézségi szint: 1 ME 01901 Országos megoldottság:70% Tartalmi terület:

78%

mennyiségek és mőveletek

10

Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása A feladat értelmezése után egy skáláról kell leolvasni egy tizedestörtet (mérlegrıl leolvasni Péter tömegét az iskolatáskával), ennek és a szövegben szereplı egész számnak (az iskolatáska tömege) a különbségét kell meghatározni (Péter tömege). Feladattípus:

Nyílt végő - rövid választ igénylı feladat

Nehézségi szint: 1

ME 23401 Országos megoldottság:83%

78%

Tartalmi terület: alakzatok síkban és térben Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása A feleletválasztós geometria feladatban azt kell kiszámítani, hogy ha egy téglalapot, adott hosszúságú oldalai mentén tengelyesen tükrözünk ( egy oldalfelezıi mentén összehajtogatott téglalap alakú papírlapot széthajtogatunk) a kapott téglalapnak hogyan változnak az oldalhosszai. Feladattípus:


Nehézségi szint: 1 ME 09801 Országos megoldottság: 68%

81%

Tartalmi terület: alakzatok síkban és térben Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása Ebben a feleletválasztós feladatban az ábrán szereplı egyszerő alakzatok, síkidomok közül ki kell választani azokat, amelyeknek egynél több szimmetriatengelye van. Tudni kell tehát értelmezni a szimmetriatengely és az „egynél több” fogalmakat. Feladattípus:



11


85%

Tartalmi terület: hozzárendelések és összefüggések Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása A megadott táblázat adatai alapján kell kiválasztani azt az állítást, amelyik helyes összefüggést ír le az adatokra vonatokozóan. Feladattípus:


Nehézségi szint: 1 ME 06403 Országos megoldottság:71%

85%

Tartalmi terület: hozzárendelések és összefüggések Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása Az (út-idı) grafikonon kell értelmezni a különbözı meredekségő szakaszokat, és összekapcsolni a valós szituációval, a leírtak alapján kiválasztani a megfelelı görbét (gyorsulási versenyen adott idı alatt megtett út, melyik görbe mutatja a gyorsabb versenyzıt), majd a görbéhez tartozó kérdéses pont (végpont) egyik koordinátáját (a teljes távhoz tartozó idıértéket) megadni. Feladattípus:

Nyílt végő - rövid választ igénylı feladat

Nehézségi szint: 1 ME 06402 Országos megoldottság:78%

89%

Tartalmi terület: hozzárendelések és összefüggések Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása Az (út-idı) grafikonon kell értelmezni a különbözı meredekségő szakaszokat, és összekapcsolni a valós szituációval (gyorsulási versenyen adott idı alatt megtett út, hogyan jelenik meg ezen a grafikonon az azonos sebesség, illetve ezek megváltozása). Feladattípus:


12

Nehézségi szint:

1


96%

Tartalmi terület: események statisztikai valószínősége Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása A feleletválasztós feladatban az ábrán levı kördiagram adatainak megfelelı oszlopdiagramot kell kiválasztani. Feladattípus:


Nehézségi szint: 1 LEGGYENGÉBBEN MEGOLDOTT FELADATOK ÉS JELLEMZİIK ME21501

22%

Országos megoldottság:41% Tartalmi terület: mennyiségek és mőveletek Gondolkodási mővelet: modellalkotás, integráció A feladat leírása Két téglalap területének különbségével meghatározható alakzat területének (falfelület) kiszámítása a feladat. Az egyes téglalapok oldalhosszai leolvashatóak az ábráról. A feladat megoldható úgy, hogy a nagyobb téglalap területébıl kivonjuk a kisebb téglalap területét, vagy három kisebb téglalap területének az összeadásával. Feladattípus: Feleletválasztós - egyszerő választásos feladat Nehézségi szint 3 ME09502

19%

Országos megoldottság:19% Tartalmi terület: mennyiségek és mőveletek Gondolkodási mővelet: modellalkotás, integráció A feladat leírása A feladatban szövegesen megfogalmazott összefüggésbıl kiindulva egy egyenletet kell felírni (2m + s = 63), ebbe az egyik ismeretlen helyére (m) a

13

feladat szövegében megadott értéket behelyettesíteni, a másik ismeretlent (set) pedig ez alapján kiszámítani. Feladattípus:

Nyílt végő – több lépéses számolást igénylı feladat


ME17503

19%

Országos megoldottság:28% Tartalmi terület: mennyiségek és mőveletek Gondolkodási mővelet: tényismeret és rutinmőveletek A feladat leírása A feladatban a négyzethálóra helyezett szabálytalan alakú (görbe vonallal határolt) síkbeli alakzat területét kell meghatározni. Egy négyzetrács területe az egység. Az alakzat átdarabolásával megoldható a feladat. Feladattípus:

Nyílt végő – rövid választ igénylı feladat

Nehézségi szint: 3 ME06701

15%

Országos megoldottság:24% Tartalmi terület: alakzatok síkban és térben Gondolkodási mővelet: modellalkotás, integráció A feladat leírása Egy téglalapokból felépülı síkbeli alakzat területét kell meghatározni a feladatban. A megoldást segíti, hogy az alakzat alatt négyzetháló található, és könnyen megállapítható, hogy egy négyzet oldalhossza a valóságban 1 méternek felel meg. Jó megoldásnak tekintettük azokat a tanulói válaszokat is, amelyekben láthatók voltak a részszámítások, és a tanuló a négy helyiségbıl egyet elrontott, elírt, kihagyott vagy eggyel többet írt. Feladattípus:



14

ME24801

7%

Országos megoldottság:2% Tartalmi terület: események statisztikai valószínősége Gondolkodási mővelet: komplex megoldások és kommunikáció A feladat leírása A feladatban két dobókockával dobható értékek valószínőségét kell összehasonlítani (a 4-es és 7-es dobásának valószínőségét). Ahhoz hogy a tanuló válaszát helyesnek értékeljük, a válasznak tartalmaznia kell egy megfelelı indoklást is, amelybıl kiderül, hogy a tanuló meg tudja határozni az adott értékhez tartozó összes lehetıséget. Feladattípus:

Nyílt végő – hosszabb kifejtést igénylı feladat


ME14901

4%

Országos megoldottság:9% Tartalmi terület: mennyiségek és mőveletek Gondolkodási mővelet: komplex megoldások és kommunikáció A feladat leírása A feladatban a szövegesen megadott információk értelmezés után a megfelelı adatokkal végzett egyszerő számítások (szorzás, összeadás) végrehajtásával oldható meg a feladat. Az „elsı” és „minden megkezdett” fogalmak megértése és az, hogy ezek hogyan jelennek meg a számításokban, nélkülözhetetlen a megoldáshoz. Feladattípus:


Nehézségi szint: 4 ME23801

4%

Országos megoldottság:20% Tartalmi terület: mennyiségek és mőveletek Gondolkodási mővelet: komplex megoldások és kommunikáció A feladat leírása Adott egy részintervallumhoz tartozó darabszám, és ezek alapján kell az egészhez tartozó darabszám meghatározására egy becslési módszert szövegesen megfogalmaznia a tanulónak (egy füzérben lévı léggömbök számát kell megbecsülni). Nem elég, ha a jó számítási módszer látszik, a

15

tanuló válasza akkor tekinthetı jónak, ha a tanuló szöveges leírást ad a módszerrıl. Feladattípus:

Nyílt végő – hosszabb kifejtést igénylı feladat

Nehézségi szint: 4 ÖSSZEFOGLALVA Gondolkodási mőveletek

Tartalmi területek Mennyiségek és mőveletek

Tényismeret és rutinmőveletek

Modellalkotás, integráció

ME21501 ME 24001 78% ME09502 ME 01901 78% ME17503 19%

Hozzárendelések és összefüggések

ME 21801 85% ME 06403 85% ME 06402 89%

Alakzatok síkban és térben

ME 23401 78% ME 09801 81%

Események statisztikai jellemzıi és valószínősége

ME 23101 96%

ME06701

Komplex megoldások és kommunikáció

22% ME14901 19% ME23801

15%

ME24801

⇒ A legsikeresebben megoldott feladatok nehézségi szintje: 1. szint. ⇒ A tartalmi területek mindegyikérıl kerültek a legsikeresebben megoldott feladatok körébe. ⇒ A feladatok megoldottság aránya minden esetben meghaladja az országos megoldottság arányát, többségében szignifikánsan. ⇒ A legsikeresebben megoldott feladatok típusát tekintve alapvetıen két típus a jellemzı o feleletválasztós - egyszerő választásos feladat o nyílt végő - rövid választ igénylı feladat ⇒ A tanulók jelentıs részére jellemzı, hogy az egyszerőbb szövegezéső, jól begyakorlott mőveleteket igénylı feladatokat sikeresen oldják meg. Ezek többnyire egy-két lépésben megoldható feladatok, amely lépésre a szövegbıl könnyen tudnak következtetni, kevés gondolkodást igényel. ⇒ A legsikertelenebbül megoldott feladatok nehézségi szintje többnyire 4. szint, egy esetben 3. szint. Ezeknek a feladatoknak a megoldása fejlett matematikai gondolkodást igényel. ⇒ A faladatok típusára jellemzı, hogy nyílt végő, rövidebb, vagy hosszabb számolást, illetve kifejtést igénylı feladatok. ⇒ A feladatok tartalmi területét tekintve elsı sorban a mennyiségek és mőveletek területére összpontosul. 16

4% 4%

7%

Fejlesztési feladatok alapmőveletek további gyakorlása, szinten tartása a szöveges feladatok arányának növelése az órákon a területszámításhoz kapcsolódó ismeretek alkalmazása újszerő szövegkörnyezetben, a mindennapokhoz kapcsolódó szöveges faladatokon keresztül összetett, több lépésben megoldható feladatok megoldását gyakorolni kell a megoldásmenet leírásának gyakorlása értı olvasás fejlesztése 1. szint alatt teljesítı tanulók további fejlesztése. Legalább az 1. szintnek megfelelı teljesítmény elérése. Az országos arány megközelítése az egyes képességszinteken (elsısorban a 4. képességszinten növelni az arányt). /Készítette: Vanyóné Pósán Zsuzsanna/

17

SZÖVEGÉRTÉS 6.osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK: Országos viszonylatban szignifikánsan jobban teljesített 399 iskola, hasonlóan teljesített 1143 iskola, míg gyengébben teljesített 766 iskola. A községi iskolák szintjén jobban teljesített 44 iskola, hasonlóan teljesített 548 iskola gyengébben teljesített 542 iskola. A tanulók konfidencia-intervalluma: 529. az országos átlag 519, a községi általános iskolák átlaga: 490. Tehát tanulóink átlageredménye a községi és országos átlag fölött helyezkedik el. 2. KÉPESSÉGELOSZLÁS Tanulóink képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 1. szint alatt tanuló nem volt. Országosan az 1. szint alatti tanulók aránya 4,1% 1. szinten teljesített tanulóink 17,2%-a. Az országos szint 12,9 % volt. 2. szinten teljesített nálunk 24,1 %. Országosan az 28,5 % volt. 3. szinten teljesített tanulóink 37,9 %-a. Az országos átlag 35,8 % volt. 4. szinten teljesítette tanulóink 20,7 %-a. Országosan ez 18,7 %. Iskolánkban a 2008-ban a 6. évfolyamon nem volt 1. szint alatt teljesítı tanuló. Az 1. szinten teljesítı tanulóink százalékos aránya az országos átlag fölött, de a községi átlag alatt volt. 2. szinten százalékos arányunk az országos és a községi átlag alatt helyezkedik el. 3. szinten tanulóink 37,9 %-a teljesített, ez mind az országos mind a községi átlag fölött mozog, ami jobb tendenciát mutat. 4. szinten volt tanulóink 20,7 %-a, szintén az országos és községi átlag fölött van.

TANULÓI %-OS

ORSZÁGOS %-OS FELADAT SZÁMA Hibátlan, ill. legjobban megoldott feladatok 1oo 86 o54o3 93 9o o57o2 93 82 o5712 93 94 o15o4 93 84 o15o8 86 89 o5oo2 86 79 o5oo6 86 82 o5oo8 79 78 o57o8 79 72 o5711 79 55 o5715 79 83 o5718 79 81 o5o13 79 79 o1514

18

FELADAT JELLEGE:

B B B B C C B AC C B CD C C D

A,B KÖZÖS

X

X

71 68 71 74 71 39 71 72 71 44 71 36 71 36 71 69 Nem értékelhetı feladat 1oo o 1oo o Részlegesen megoldott feladatok 21 37 36 42 21 49 36 41 Nem, vagy hibásan megoldott 1oo 5 1oo 12 93 4 93 7 79 39 79 39 86 15 71 33 71 32

o5717 o5915 o1513 o54o2 o5417 o47o3 o47o6 o5916

AC B AC B D A A C

o5912 o5411

C C

o5o1o o151o o54o4 o471o

D D DC DC

o57o3 o4716 o4714 o4718 o47o4 o4717 o5oo9 o5917 o59o5

AC AC D D B C D B D

X

X X

Jelölések: A= logikai kapcsolat és összefüggések felismerése B= információ visszakeresése C= értelmezés alapján következtetések levonása D= hosszabb szöveges választ igénylı nyílt végő kérdések A hibátlan és legjobban megoldott feladatok táblázata alapján kiderül, hogy 2/3 részben a B és C jellegő szövegekkel boldogultak a tanulók. A kérdések : „ki, hol, mit,miért hányan, melyik,milyen hogyan,”.Megjelennek a helyes válaszok között az A jellegő, logikai kapcsolat és összefüggés felismerését igénylı megoldások. A részlegesen, illetve nem,vagy hibásan megoldott feladatok zöme D jelő, azaz nyílt végő kérdés, amire hosszabb, vélemény kifejtését igénylı választ kellett adniuk. A kérdések: „Hogyan képzeled el,..Értékeld..milyen lehetett,…milyen kapcsolatban voltak,…stb” Ez utóbbi szövegek jellegüket tekintve összetettebb gondolati mőveletek végrehajtását kívánták a tanulóktól, ugyanis gyakori a D mellett a C (értelmezés alapján történı következtetések levonása) egy feladaton belül. Pl.: 05404 sz. feladatban a teljesítés tanulóinknál 21%, összehasonlítva az országossal, ami 49%, a feladat jellege DC. A feladatok nehézségi szintje eltérı, mert gyakran megjelenik a kiemeltek és a részben/hibásan megoldottak között egyaránt azonos szövegtípushoz tartozó is. A fejlesztési területek kiemelése: - az igaz/hamis állítások felismerésében készségszintre fejlesztés - sorrendiség követése /idıbeli, ok és okozati összefüggése gyakoroltatása/ - nyílt végő, hosszabb szövegalkotást igénylı kifejtéses feladatok gyakorlása /Készítette:Orbán Mária, Takácsné Struhár Éva/ 19

A 8. OSZTÁLYOS SZÖVEGÉRTÉS EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 1. Iskolánk 8. osztályos tanulóinak átlageredménye a többi iskolához képest Tanítványaink átlaga szignifikánsan jobb az országos átlagnál és a hasonló megyeszékhelyi iskolák átlagához. Iskolánk átlaga 518 képességpont. Ez 12 ponttal jobb az országos átlaghoz képest(506) A községi általános iskoláknál is 40 ponttal többet értünk el. Így megközelítettük a megyeszékhelyi általános iskolák átlagát, mely 520 pont. Az országban 1132 iskola ért el hozzánk hasonló eredményt, 349-en értek el jobbat és 916 iskola teljesített szignifikánsan gyengébben tanulóinknál. A községi általános iskolák közül 486 ért el hozzánk hasonló eredményt, 600 gyengébben teljesített és csak 36 ért el jobb eredményt. 2. A képességeloszlás néhány jellemzıje A 2. ábracsoportból az iskolánkban tanuló 8. osztályos diákok képesség eloszlásának fıbb jellemzıit ismerhetjük meg. Az iskolánkat jelzı oszlop a többihez képest nem magasabb. Ez azt jelenti, hogy tanulóink tudása nem mutat szélsıséges eltéréseket a többi iskolához képest. A gyerekek többsége átlagos vagy annál jobb eredményt ért el. 3. Képességeloszlás Errıl az ábráról leolvasható a tanulók eloszlása a képességskálán és a képességszinteken. A tanulók képességszinteken való megoszlása a felsı ábrán szám szerint leolvasható, hiszen egy pötty egy tanulót jelent. Az alsó ábra ugyanezen információkat százalékos arányban adja meg, ami mindig könnyebbé teszi az összehasonlítást, mert független a létszámoktól. Ugyannak az információhalmaznak a különbözı megjelenítése azt a célt is szolgálja, hogy mindenki megtalálja a számára legkifejezıbb, legérthetıbb formát. A gyerekek eredménye jobb a községi iskolák eredményeihez képest. Nálunk nem teljesített senki szint alatt. 18,2% áll az 1. szinten ( 4 tanuló), ez a községi iskolákban 24,2% A 2. szinten 36,4%( 8 tanuló) teljesített. A községi iskolákban ez 38,7 %. A 3. szinten teljesítık aránya nálunk sokkal nagyobb , 40,9%(9 tanuló), a községi 25,1%-hoz képest. A legmagasabb 4. szint nálunk 4,5%( 1 tanuló), a községekben 4,8%. A 2. képességszint az a minimális szint, amelyet szükségesnek tekintünk a további ismeretszerzéshez. Tanulóink zöme ezen a szinten vagy jobban teljesített. A leggyengébb tanuló 36%-os , a legjobb pedig 91%-os teljesítményt nyújtott.

20

A szövegértés feladatok megoldottságának elemzése a tanulói jelentések összegzése alapján A szövegértési feladatok a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, így a mindennapi életbıl vett szövegekben szereplı tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól. A tesztek elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztı szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a különbözı információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szövegek átfogó értelmezésén túl különbözı mőveleteket kell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerő és komplex mőveletek is tartoznak a konkrét információ visszakeresésétıl az egyes szövegelemek funkciójának meghatározásán át a szöveg megformáltságára való reflektálásig.

Szövegtípusok Elbeszélı típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggı írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események, személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. E szövegtípus fı jellemzıje, hogy nem tájékoztatni, informálni vagy meggyızni akarja elsısorban az olvasót, inkább az érzelmi bevonására irányul. Az elbeszélı szövegek gyakran személyes hangvételőek, jellemzıjük az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása. Az elbeszélı szövegtípusba soroljuk például a novellákat, a meséket, a vallomást, az esszét, az útleírást, a kritikát, a recenziót vagy a tudósítást. Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztı szövegeket, amelyek elsısorban ismeretet közölnek, legyen az egy jelenség magyarázata, egy esemény bemutatása. Hangvételük általában higgadt, tárgyszerő. A magyarázó szöveg közléseinek fı célja a tájékoztatás, ami természetesen nem jelenti, hogy e szövegek szerzıi ne akarnák meggyızni olvasóikat saját álláspontjukról. A magyarázó szövegek közé tartoznak például a tudományos ismeretterjesztı cikkek, tanulmányok, kommentárok. A magyarázó típusú szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. A dokumentum típusú szövegeket elsısorban formai alapon különböztethetjük meg az elızı típusoktól. A verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmazó szövegtípusba soroljuk a listákat, grafikonokat, menetrendeket, különféle táblázatokat, a térképeket, a szövegekhez készített ábrákat, a használati utasítást. Idetartoznak a mindennapi életben gyakran elıforduló szövegek, mint például a nyomtatványok, kérdıívek, szabályzatok. A dokumentum típusú szövegek megértésében a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. Ilyen szövegek elıfordulhatnak önállóan vagy az elızı két szövegtípus kiegészítéseként is. E szövegtípus segítségével képet kapunk arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi – nem csak verbális jeleket tartalmazó – szövegekben. 21

Mővelettípusok: o Információ-visszakeresés o Kapcsolatok, összefüggések felismerése o Értelmezés

Gondolkodási mőveletek A szövegek olvasását követıen, a feladatok megoldásakor a tanuló különbözı szövegértési mőveleteket hajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az egyes mővelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden mővelettípus a globális megértés, a szöveg egészérıl kialakult kép oldaláról is értelmezhetı. A szövegértési tesztekben szereplı legfontosabb mőveletek: (1) a szöveg információinak (pl. tényeinek, adatainak) azonosítása, visszakeresése, (2) a szövegben lévı logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, (3) a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzıinek és a szöveg üzenetének értelmezése. Információ-visszakeresés Az információ-visszakeresés mővelete egy vagy több elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulótól. A szöveg explicit szó szerinti vagy implicit elemeit kell felismernie, és a feladatban megadott szempontok szerint kiválasztania. A tanulónak a szövegben elszórt adatokra kell figyelnie, szelektíven kell olvasnia, „át kell futnia” a szöveget, és ki kell választania a kívánt adatot. Az információk visszakeresése feltételezi az adott szöveg egészérıl kialakult, az aktuális olvasási élményen alapuló tudást, amely nélkül nem lehetséges a szövegben való tájékozódás. Az egyes elemek azonosításához a szöveg felületes ismerete is elég lehet, és ha az ilyen típusú feladat nem jár együtt a globális szövegértésre vonatkozó kérdésekkel, a túl gyors olvasás, az „átfutás” gyakorlatát erısíti, ami a szöveg félreértésébıl eredı típushibák elkövetésének kockázatát növeli. Ilyenkor történhet az, hogy a diák rossz szövegrészre „ugrik vissza”, és kiválasztja a kért információhoz hasonló, de nem a kérdésfeltevésnek megfelelı válaszlehetıséget. Az információ-visszakeresés mőveletének nehézsége függ a visszakeresendı elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétıl és minıségétıl, továbbá attól, hogy a keresett elem mennyire szembetőnı a szövegben. E mővelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, amelyekre a helyes válasz egy vagy több konkrét adat, másrészt a kérdésben szereplı kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylı feladatok. Kapcsolatok és összefüggések felismerése A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, összefüggések hálózatát alkotja meg. Szavak, tematikai elemek motívumokra világítanak rá, bekezdések egymás ellentétei vagy kiegészítıivé válnak, a szöveg más szövegeket, háttérismereteket idéz fel. A szöveg kohéziós erıi szerepet játszanak a szövegegész megértésében. A kapcsolatok és összefüggések felismerésének mővelettípusába sorolt feladatokban, különbözı tartalmi és logikai összefüggések felismerésére van

22

szükség. A szövegkörnyezetbıl kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni, illetve ezek következményeit és hatásait vizsgálni. A feladat nehézségét természetesen befolyásolja a szöveg bonyolultsága, az elemek közti hasonlóság és azok áttételes volta. Egészen könnyő feladatok is tartoznak ide, amelyek a szöveg egyik kijelölt része alapján egyszerő következtetést igényelnek, de vannak nehezebbek is, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kívánják a tanulóktól. A kapcsolatok és összefüggések felismerése mővelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai elemeire, okokozati, egyéb viszonyokra és a szerkesztésbeli elemekre, bekezdésekre, az egységek közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belsı összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylı feladatokat. Értelmezés Bár a szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotótevékenység is, így reflexív viszonyt feltételez az olvasott és megértett szöveggel. Az értelmezés mőveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szövegegészben betöltött szerepét, megalkotottságát. Az értelmezés mővelettípusába sorolt kérdés vonatkozhat a szöveg tartalmi vagy stiláris elemeinek értékelésére, amely kritikai elemzést is igényel. A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan e mővelettípusban is a szöveg egésze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. Az olvasónak e mővelettípusban a szöveg szó szerinti és átvitt értelmének lehetıségeit is érzékelnie kell. Vannak egészen könnyő feladatok, amelyek a szöveg egyes tartalmi vagy formai jegyeinek az azonosítását kérik, és vannak nehezebbek, amelyek a szöveg elemzı megértésére támaszkodva a szöveg objektív vagy szubjektív megítélését várják el. Az értelmezés mőveletéhez sorolt feladatokat három nagyobb csoportba oszthatjuk: egyrészt általános szövegértési feladatok, amelyekben az üzenet, mondanivaló felismerése, a szövegegész értelmezése a cél; másrészt reflektálás a szöveg tartalmi elemeire, egy adott szövegegység értelmezése, illetve véleményalkotás egy adott tartalmi elemrıl; harmadrészt reflektálás a stiláris elemekre, a szöveg megfogalmazás módjának értelmezése, illetve vélemény a megfogalmazás módjáról, stílusáról. Az általános szövegértési feladatok közé tartoznak azok a kérdések, amelyek megválaszolásához a tanulónak saját tapasztalataival, nézeteivel kell összevetnie a szövegben olvasottakat. A szöveg tartalmi elemeire való reflektálás jó példája, amikor a tanulónak a szöveg tételmondatát, központi állítását kell azonosítania, újrafogalmaznia. A stiláris elemekre való reflektálás esetében pedig a kérdés a szöveg hangnemének jellemzését, értékelését, a mögöttes vagy alkalmi jelentés feltárását várja el a tanulótól. Feladattípusok A szövegértési feladatlapokon két alapvetı feladattípust és ezek változatait használjuk: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végő, szöveges választ igénylı feladatokat.

23

A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált viszonylag kis számú lehetıség közül kell kiválasztania a helyeset. Többnyire négy válaszlehetıség kapcsolódik a kérdéshez, és közülük egy a helyes. A többi válaszlehetıség egyértelmően rossz, a válaszok terjedelme nagyjából ugyanakkora, az opciók között félrevezetı válaszok is szerepelnek, amelyek nehezítik a feladat megoldását. A feleletválasztós kérdések közé tartoznak azok a feladatok is, amelyekben több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldönteni. A nyílt végő feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A nyílt végő feladatok két nagy csoportba sorolhatók. A nyílt végő, rövid szöveges választ igénylı feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyek esetében a tanulónak egy-egy rövid elemmel kell válaszolnia. Idesoroljuk azokat a feladatokat is, amelyekben a tanulónak a kérdésben megadott szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia. A nyílt végő, hosszabb szöveges választ igénylı feladatok értelemszerően hosszabb magyarázatot, bıvebb kifejtést igényelnek a diáktól. A feleletválasztós és a nyílt végő feladatok aránya Feladattípus Feleletválasztós feladatok Nyílt végő, rövid választ igénylı feladatok Nyílt végő, hosszabb kifejtést igénylı feladatok

% 60 20 20

A tanulói háttértudás szerepe a szövegértési feladatok megoldásában A felmérés során a tanuló olyan szövegekkel dolgozik, amelyekkel elsı alkalommal találkozik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy meglévı ismeretei, képességei, készségei birtokában olvassa azokat. A feladatmegoldási helyzetben a diák tárgyi ismereteire, tudására, megszokott olvasási stratégiáira, egyéni jellemzıire, önismereti tényezıire stb. támaszkodik. A szövegértés voltaképpeni folyamatát megelızi a szöveg témájára, mőfajára, közlési helyére, formájára, a szerzı személyére, a tipográfiára stb. és az ezek által mozgósított elıismeretekre is támaszkodó elızetes megértés. A szövegértési teljesítmény mérésekor tehát figyelembe kell vennünk a tanulói háttértudás - általában nehezen megragadható, konkretizálható - szerepét is az adott szöveg feldolgozásában. Az aktuális feladatmegoldási helyzetben az elızetes tudás szerepének minimalizálására törekszünk, A tesztek természetesen nem tudják kategorikusan kizárni a szövegen kívüli tényezık hatását, a cél azonban azok hatásfokának minimalizálása. Ezért kicsi a szövegen kívüli tudás és információk felhasználását elváró, az általános intelligencia bevonásával megoldható feladatok szerepe .

A 8. évfolyam szövegértési tesztjébıl a legjobban és a legrosszabbul sikerült feladatokat győjtöttem ki. Ezzel az volt a célom, hogy megismerjük a diákok feladatonkénti eredményeit, és képet kapjunk arról, hogy az iskola tanulói milyen problémákkal, hiányosságokkal küzdenek a szövegértés területén, valamint ennek tudatában milyen fejlesztési feladatokat kell a továbbiakban megvalósítanunk. Abból indultunk ki, hogy a tanulók fejlesztéséhez tudnunk kell, hogy mely feladattípus, szövegtípus, mővelettípus megoldása okozza az iskola tanulóinak a legtöbb gondot, és melyek azok a területek, ahol a diákok többsége jól teljesít. 24

Legrossszabbul sikerült feladatok : 5703

Országos megoldottság: 12%

Játszd újra! - Marokkó

Számozással tedd idırendbe a játék különbözı elıfordulásait! ___ Kína ___ Japán ___ Franciaország ___ Római Birodalom ___ Magyarország Helyes válasz: 3, 4, 2, 1, 5 5009 Országos megoldottság: 24%

Magyar Természettudományi Múzeum

Miért lehet a Természetbúvár-terem a legnépszerőbb a múzeum összes terme közül? A tanuló válaszában utal arra, hogy jó/érdekes lehet megtapintani mindent, VAGY arra, hogy itt a vakok és a gyengénlátók is „megláthatnak” dolgokat.

2714 Országos megoldottság: 77%

Ellis Weiner: Levelek Alaszkából

Melyik szó helyett használja Roy a „bizgentyő” kifejezést? A sportkocsi B dobókocka C cilinder D vasaló Helyes válasz: A


Egy bangladesi közgazdász kapta a Nobelbékedíjat

Mit gondolsz, miért nem szerepelt Junusz a Nobel-díj esélyesei között? ___________________________________________________________________ 25

A tanuló az olvasottak segítségével helyesen következtet arra, hogy a Nobeldíjat általában béketeremtı akciókért adományozzák.

6809

Országos megoldottság: 36%

Környezetbarát praktikák a konyhában Mi a közös az 1-es és a 2-es számmal jelölt szövegrész tartalmában? A tanuló kapcsolatot teremt a két szövegrészlet között, és válaszában megfogalmazza, hogy mindkettı az energiamegtakarítást írja le, VAGY mindkettı háztartási tanácsokat ad. 6310 Országos megoldottság: 29%

A róka és a holló

Mivel érte el a róka a TÉMÁBAN, hogy a holló kiejtette csırébıl a sajtot? A Megkérte, hogy énekeljen. B Énekelni kezdett. C Megdicsérte. D Ócsárolta. Helyes válasz: D 6315 Országos megoldottság: 9%

A róka és a holló

A MÁSODIK vagy a HARMADIK variáció tér el kevésbé az eredeti mesétıl? Indokold meg a válaszodat! ___________________________________________________________________ A tanuló a szövegeket egymás mellé állítja, és helyesen következtet. A tanuló válaszában a harmadik variációt említi, mert ebben a történetben minden megegyezik, csak a sajt hiányzik a történetbıl.

Minden tanuló hibátlanul oldotta meg a következı feladatokat 5702 Országos megoldottság: 95%

Játszd újra! - Marokkó

Mit jelent a játék Nyugat-Európában elterjedt neve, a mikádó? Helyes válasz: A

26


Játszd újra! - Marokkó Milyen tulajdonságok szükségesek a nyeréshez? Válaszodat a megfelelı szó bekarikázásával jelöld! Helyes válasz: IGAZ, HAMIS, IGAZ, HAMIS, IGAZ 5001 Országos megoldottság: 76%

Magyar Természettudományi Múzeum

Mi az elızı oldalon látható prospektus célja? A tanuló értelmezi a kérdést, és VAGY a figyelem/érdeklıdés felkeltését VAGY a tájékoztatást VAGY a reklámozást jelöli meg a prospektus céljaként. 6802 Országos megoldottság: 92%

Környezetbarát praktikák a konyhában

Mire törekedjünk vízmelegítéskor? A Csak annyi vizet forraljunk, amennyire szükségünk van! B Csak annyi vizet forraljunk, amennyi belefér egy mérıpohárba! C Egyszerre többadagnyi vizet is melegítsünk meg! D Figyeljünk rá, hogy ne felejtsük az edényt a gázon! Helyes válasz: A

Központilag nem értékelhetınek nyilvánították az alábbi feladatot: (3413 Országos megoldottság: 0%)

A kigyőjtött eredmények alapján megállapítható, hogy szövegtípustól függetlenül bizonyos feladattípusok gyakorlására van szükségünk Hosszabb szöveges választ igénylı nyílt végő kérdések megválaszolása. Több elemő információ visszakeresése Tartalmi és logikai kapcsolatok és összefüggések megállapítása egy szövegen belül.

27

Következtetések levonása az olvasottak alapján. Azoknak a gondolati mőveleteknek az elvégzése tőnt nehéznek, amelyek integrációt, komplex megoldást igényelnek. Rá kell kényszerítenünk a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását. Fejleszteni kell kitartásukat, akaratukat, hogy az elsı problémánál ne riadjanak vissza, próbálkozzanak. Fontos a figyelmes, minden szóra, végzıdésre, ragra figyelı pontos, értı olvasás. Az erre való törekvés minden tanulónak és minden tanárnak is feladata. A kompetencia alapú oktatás megvalósításához megfelelı tankönyveket kell használnunk.(A tankönyvrendelést már ennek megfelelıen tettük.) /Készítette: Horváthné Szombathelyi Rita/

28

Képességszintek Az adatok elemzésében fontos szerepet játszanak a szakmai és statisztikai szempontok alapján meghatározott képességszintek. Ezek segítségével a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva képet tudunkadni arról, hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak a szintbe tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb szinten található tanulóktól. 1. képességszint A diákok ezen a szinten képesek arra, hogy olyan egyszerő, ismerıs kontextusú feladatokat oldjanak meg, amelyekbıl a szükséges információ könnyen kinyerhetı, a megoldáshoz szükséges többnyire egyetlen lépés a feladat szövegébıl következik. A jól begyakorolt számítások elvégzése, a mőveletek végrehajtása és a legalapvetıbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése várható el tılük. 2. képességszint Ezen a szinten a diákoktól elvárható az egyszerőbb szituációban megjelenı problémák átlátása. Képesek az ismerıs eljárások, algoritmusok, képletek megfelelı alkalmazására, adatok egyszerő megjelenítésére, ábrázolására valamint egyszerő mőveletek végrehajtására a különbözıképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal. 3. képességszint Ezen a szinten a tanulók képesek bizonyos szituációk matematikai értelmezésére, kiválasztják és alkalmazzák a probléma megoldásához a megfelelı stratégiát. Képesek modellek alkalmazására és ezek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározására. Tudnak különbözı reprezentációkat alkalmazni és értelmezni, ezeket valós szituációval összekapcsolni. Képesek arra, hogy megfogalmazzák és leírják gondolatmenetüket, értelmezésüket. 4. képességszint Ezen a szinten a diákok fejlett matematikai gondolkodásra, érvelésre és önálló matematikai modell megalkotására képesek összetett problémák esetében is. Tudnak általánosítani ismereteiket magabiztosan alkalmazzák újszerő probléma megoldásakor. Kezelik és értelmezik a különbözı reprezentációkat. Logikusan érvelnek, és a problémamegoldásával kapcsolatos gondolataikat, értelmezéseiket megfelelıen kommunikálják

29

A 2006/2007. és a 2007/2008. tanévekben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján (A képességszintek határértékeire esı képességpont esetén a tanuló teljesítményét a magasabb képességszintbe kell sorolni.) 6. évfolyam, matematika – 1. alatti szint: 397,5-ig – 1. szint: 397,5–486,5 – 2. szint: 486,5–575,5 – 3. szint: 575,5–664,5 – 4. szint: 664,5-tıl. 6. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés – 1. alatti szint: 336-ig – 1. szint: 336–426 – 2. szint: 426–516 – 3. szint: 516–606 – 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika – 1. alatti szint: 389-ig – 1. szint: 389–471 – 2. szint: 471–553 – 3. szint: 553–635 – 4. szint: 635-tıl. 8. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés – 1. alatti szint: 340-ig – 1. szint: 340–435 – 2. szint: 435–530 – 3. szint: 530–625 – 4. szint: 625-tıl. 10. évfolyam, matematika – 1. alatti szint: 357,5-ig – 1. szint: 357,5–452,5 – 2. szint: 452,5–547,5 – 3. szint: 547,5–642,5 – 4. szint: 642,5-tıl. 10. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés – 1. alatti szint: 345-ig – 1. szint: 345–445 – 2. szint: 445–545 – 3. szint: 545–645 – 4. szint: 645-tıl.

30

Az INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM végrehajtásának értékelése Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A közoktatási törvény 40.§ (11) bekezdése alapján a nevelıtestület a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az intézmény vezetése a TÁMOSZ tagjaival elvégezte az Intézményi Minıségirányítási Program 2008/2009. tanévi végrehajtásának értékelését. A Támogató Szervezet 2008/2009. tanévi munkatervében meghatározta azokat a feladatokat, amelyek megvalósítása az IMIP-ben megfogalmazott célok elérését segítik elı. A TÁMOSZ munkatervében meghatározott feladatok az intézmény éves munkatervébe beépítésre kerültek. Az értékelés során a TÁMOSZ az intézményvezetéssel áttekintette az egyes feladatok megvalósítása során képzıdött dokumentumokat, a feladatokhoz kacsolódó sikerkritériumok teljesülését. A dokumentumelemzés eredményeként megfogalmazható, hogy a munkatervben rögzített feladatok idıarányos teljesítése a tanév során megtörtént, a sikerkritériumok teljesülése mellett. Az intézmény nevelıtestülete – a TÁMOSZ elıterjesztése alapján – megismerte és elfogadta az intézményi minıségirányítási program végrehajtásáról, valamint a kompetenciamérés eredményeirıl szóló értékelést. A Széchenyi István Általános Iskola 2008/2009. tanévre vonatkozó intézményi értékelését a nevelıtestület elfogadta.

31

2009. TANÉV

Recommend Documents