38. szám
2009. Pünkösd havának 31. napján
Angyalföldi Szent László Plébánia lapja A LÉLEK
FÖLKENTJE
Jézusról megjegyzi Szent Lukács, hogy erő áradt ki belőle. Ez az erő a Szentlélekkel van kapcsolatban, hiszen Jézus működése kezdetén a názáreti zsinagógában egész eljövendő működését Izajás könyvéből idézi: Az Úr Lelke rajtam. Ő kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Ő küldött engem, hogy meggyógyítsam a megtört szívűeket (vö. Iz 61,1-2). Mennybemenetele előtt utolsó szavai Lukács evangéliuma szerint az Atya ajándékáról szólnak, a magasságból jövő erőről, aki maga a Szentlélek: Én elküldöm rátok Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, amíg erő nem tölt el a magasságból titeket (Lk 24,49). Az Apostolok Cselekedetei kezdetén, Szent Lukács nem hagy kétséget afelől, hogy ez az erő a harmadik isteni személy, mert ott ezt mondja maga az Úr Jézus: Amikor a Szentlélek leszáll rátok, erőben részesültök (ApCsel 1,8). Pünkösdkor született meg ugyanis Krisztus titokzatos teste, s amint Jézus Krisztus emberségét az Atya erővel, azaz Szentlélekkel kente fel, ugyanúgy titokzatos testét, az egyházat is a Szentlélek erejével hozza létre. Az egyházban nagyon sok rossz van általunk. Aki a botrányt keresi, az megtalálja benne, a papok és hívek életében egyaránt. Ugyanakkor jelen van az egyházban a Szentlélek, a hatalmas, feltámasztó, isteni erő is. Ezért érdemes az egyházba belépni és benne maradni. Barsi Balázs A tartalomból:
Liturgikus naptár • Interjú • Elmélkedés • Teológia • Mese • Vers • Közös élményeink • Szentek élete • Programok
2
2009.
JÚNIUS 1. hétfő: Szent Jusztinusz Tób 1,3; 2,1-8a; Zs 111; Mk 12,1-12 2. kedd Szent Marcellinusz és Péter Tób 2,9-14; Zs 111; Mk 12,13-17 3. szerda: Lwanga Szent Károly És Vértanútársai Tób 3,1-11a.16-17a; Zs 24; Mk 12,18-27 4. csüt. Szent Quirinusz-Kerény, Caracciolo Szent Ferenc Tób 6,10-11a; 7,1.9-17. 8,4-10; Zs 127; Mk 12,28b-34 5. péntek: Szent Bonifác Tób 11,5-17; Zs 145; Mk 12,35-37 6. szombat (Szent Norbert, Szent Kolos) Tób 12,1.5-15.20; Tób 13,2-8; Mk 12,38-44 7. vas.: Szentháromságvasárnap (főünnep) MTörv 4,32-34.39-40; Zs 32; Róm 8,14-17; Mt 28,16-20 8. hétfő Prágai Szent Ágnes, Szent Medárd 2Kor 1,1-7; Zs 33; Mt 5,1-12 9. kedd (Szent Efrém, Szent Primusz és Feliciánusz) 2Kor 1,18-22; Zs 118,129-135; Mt 5,13-16 11. csütörtök: Szent Barnabás Apostol ApCsel 11,21b-26; 13,1-3; Zs 97; Mt 10,7-13 13. szombat: Páduai Szent Antal 2Kor 5,14-21; Zs 102; Mt 5,33-37 14. vasárnap: Úrnapja (főünnep) (Szent Elizeus) Kiv 24,3-8; Zs 115; Zsid 9,11-15; Mk 14,12-16.22-26 15. hétfő: Árpádházi Boldog Jolán 2Kor 6,1-10; Zs 97; Mt 5,38-42 19. péntek: Jézus Szent Szíve (főünnep) (Szent Romuáld apát, Szent Gyárfás és Protáz) Oz 11,1.3-4.8c-9; Iz 12,2-6; Ef 3,8-12.14-19; Jn 19,31-37 20. szombat (Szűz Mária Szíve) 2Kor 12,1-10; Zs 33; Mt 6,24-34 21. vas.: Évközi 12. vas (Gonzága Szent Alajos) Jób 38,1.8-11; Zs 106,23-31; 2Kor 5,14-17; Mk 4,35-41 22. hétfő (Nolai Szent Paulinusz, Fisher Szent János és Morus Szent Tamás) Ter 12,1-9; Zs 32; Mt 7,1-5 24. szerda: Keresztelő Szent János születése (főünnep) Iz 49,1-6; Zs 138; ApCsel 13,22-26; Lk 1,57-66.80 25. csütörtök (Aquitániai Szent Prosper, Vercelli Szent Vilmos, Szent Dorottya) Ter 16,1-12.15-16; Zs 105,1-5; Mt 7,21-29 26. péntek (Alexandriai Szt Cirill, Szt János és Pál) Ter 17,1.9-10.15-22; Zs 127; Mt 8,1-4 27. szombat: Szent László Király (ünnep) Bölcs 10,10-14; Zs 111; Mt 22,34-40 28. vas.: Évközi 13. vasárnap (Szent Iréneusz) Bölcs 1,13-15; 2,23-25; Zs 29; 2Kor 8,7.9.13-15; Mk 5,21-43 29. hétfő: Szent Péter És Pál Apostolok (főünnep) ApCsel 12,1-11; Zs 33; 2Tim 4,6-8.17-18; Mt 16,13-19 30. kedd (A római egyház első szent vértanúi) Ter 19,15-29; Zs 25; Mt 8,23-27
BÉKEHÍR 38. 2009.
SZÁM
JÚLIUS 1. szerda (Szent Áron) Ter 21,5.8-20; Zs 33; Mt 8,28-34 2. csüt.: Szűz Mária Látogatása Erzsébetnél (ünnep) Szof 3,14-18a vagy Róm 12,9-16b Iz 12,2-6 Lk 1,39-56 3. péntek: Szent Tamás Apostol (ünnep) Ef 2,19-22; Zs 116; Jn 20,24-29 4. szombat (Portugáliai Szt Erzsébet, Szt Berta) Ter 27,1-5.15-29; Zs 134; Mt 9,14-17 5. vas.: Évközi 14. vas. (Zaccaria Szent Antal Mária, Athoszi Szent Atanáz) Ez 2,2-5; Zs 122; 2 Kor 12,7-10; Mk 6,1-6 6. hétfő (Goretti Szt Mária, Szt Izaiás, Szt Dominika) Ter 28,10-22a; Zs 90; Mt 9,18-26 7. kedd (Szent Willibald, Szent Jácint) Ter 32,23-33; Zs 16; Mt 9,32-38 8. szerda (Szent Aquila és Priszcilla, Szent Kilián) Ter 41,55-57; 42,5-7a.17-24a; Zs 32; Mt 10,1-7 11. szombat: Szt Benedek, Európa fővédőszentje (ünnep) Péld 2,1-9; Zs 33; Mt 19,27-29 13. hétfő (Szent Henrik, Szent Sára) Kiv 1,8-14.22; Zs 123; Mt 10,34 - 11,1 14. kedd (Lellisi Szent Kamill) Kiv 2,1-15a; Zs 68,3-34; Mt 11,20-24 15. szerda: Szt Bonaventura (Szt Vlagyimir-Elemér) Kiv 3,1-6.9-12; Zs 102; Mt 11,25-27 16. csütörtök (Kármelhegyi Boldogasszony) Kiv 3,13-20; Zs 104,1-27; Mt 11,28-30 17. p. (Szt Szórád-András és Benedek zoborhegyi remeték) Kiv 11,10 - 12,14; Zs 115; Mt 12,1-8 18. szombat: Szent Hedvig (Szent Arnold) Kiv 12,37-42; Zs 135; Mt 12,14-21 20. hétfő (Antiochiai Szt Margit, Szt Illés, Szt Sámuel) Kiv 14,5-18; Kiv 15,1-6; Mt 12,38-42 21. kedd (Brindisi Szent Lőrinc) Kiv 14,21 - 15,1; Kiv 15,8-17; Mt 12,46-50 22. szerda: Szent Mária Magdolna Én 3,1-4a vagy 2Kor 5,14-17 Zs 62 Jn 20,1-2.11-18 23. csüt.: Szt Brigitta (ünnep) (Szt Apollináris) Jud 8,2-8 v; 1Tim 5,3-10; Zs 10,1-15; Mt,5,13-16 24. péntek: Árpádházi Szt Kinga (Szt Krisztina) Kiv 20,1-17; Zs 18B; Mt 13,18-23 25. szombat: Szt Jakab Apostol (ünnep) (Szt Kristóf) 2Kor 4,7-15; Zs 125; Mt 20,20-28 26. Évközi 17. vas. Szt Joákim és Szt Anna, Magyar Mózes 2Kir 4,42-44; Zs 144; Ef 4,1-6; Jn 6,1-15 28. kedd (Szent I.Viktor, Szent I.Ince pápa) Kiv 33,7-11; 34,5b-9.28; Zs 102; Mt 13,36-43 29. szerda: Szt Márta, Mária és Lázár, az Úr vendéglátói 1Jn 4,7-16; Zs 33; Jn 11,19-27 vagy Lk 10,38-42 30. csütörtök (Aranyszavú(Krizológ) Szent Péter) Kiv 40,16-21.34-38; Zs 83; Mt 13,47-53 31. péntek: Loyolai Szent Ignác Lev 23,1.4-11.15-16.27.34b-37; Zs 80; Mt 13,54-58
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
ELMÉLKEDÉS A
HŰSÉG
A bérmálás szentségét nemrégiben felvevőknek és az őket ünneplő és támogató közösségnek egyaránt fontos a hűség erényének egyre kifinomultabb gyakorlása és az arról való elmélkedés. A következőkben Tuba Iván († 2009) morálteológus gondolatait olvashatjuk ebben a témában: Az ember méltóságának egyik legfoghatóbb jele, hogy ígéretet tud tenni. Egész életét befolyásoló döntést hoz, és meg is tudja tartani; bízni lehet ígéretében. Ez szabadságának betetőzése. Az ígéret akkor válik izgalmassá, ha megbántuk. Amikor ígéretet teszünk, számítunk rá, hogy egyszer megbánhatjuk. Ha nem így volna, nem is kellene ígérnünk. Ezért sosem teszünk egyértelműen élvezetes dolgok fogyasztására ígéretet (pl. mindig szeretni fogom a tiszta levegőt). Szeretetből és lelkesedésből tett elhatározások végrehajtását a hűség biztosítja. Prohászka Ottokár így ír szeretet és hűség komplementer (egymást kiegészítő) szerepéről: "Mikor a szeretet élvez, a hűség pihen; mikor a szeretet fárad, a hűség virraszt. A hűség a szeretet őrangyala. Csak akkor szeretek igazán, ha nehézségek és áldozatok közt tudok szeretni, vagyis ha hű vagyok." Van persze olyan állandóság is, amely hűtlenség a történelem Istenével és a növekedés törvényével szemben. A körülmények megváltozása indokolhatja egy-egy vállalkozás föladását vagy szerződés fölbontását. A hűség szörnyű karikatúrája az önkéntes rabszolgaság, amely bűnözésbe, katasztrófákba, olykor közös öngyilkosságba vezet. Az emberek gyakori hűtlenségével szemben az üdvösség története elénk állítja Isten föltétlen hűségét. Ennek abszolút kinyilatkoztatása Jézus, az egyszülött Fiú, aki az emberiség nevében hűségesen válaszol is. Miután égig szerette övéit, Isten hűségében bízva adja át a kereszten életét az Atyának. Krisztus tanítványainak neve egyszerűen "hívek" (fideles). Az üdvösség hitében élni és hűségesnek lenni egyet jelent. A Hamletben Polonius azt mondja fiának: "Mindenek fölött Légy hű magadhoz: így, mint napra éj következik, hogy ál máshoz se lész." Ámde aki csak magához akar hű lenni, azt fenyegeti a nyakas következetesség és az öntökéletesítés nárcisztikus (hiú) csapdája. Minél inkább ön maga kerül a központba, annál kevésbé lesz képes hűségben elkötelezni magát. Másokhoz, végső soron Krisztushoz kell hűségesnek lennünk. A másoknak tett ígéret tart meg minket. Ha nem hihetnénk, hogy létünket Isten abszolút hűsége hordozza, képtelenek lennénk magunkat embertársainknak szentelni visszavonhatatlan hűségben. A végső odaadás a felebarát szolgálatában: hűség Isten iránt. Az ő jelenlétében hűségkapcsolataink kölcsönösen erősítik és kiegészítik egymást. Senki sem tisztelheti híven a láthatatlan Istent, ha nem akarja hűséggel tisztelni testvérein keresztül. Embertársaink iránti hűség az Isten iránti hűség próbaköve, de egymás iránti hűségünket mindig újra fölül kell vizsgálnunk Isten abszolút hűségének hitében. Ez kísér a mi részleges hűtlenségünkben is. Ezért vagyunk készek a megcsalatás fájdalmában a megbocsátásra. Ma sokan félnek a hűségtől és különösen láthatóvá tételétől. Aki elutasítja az elkötelezettség szociális közzétételét, az emberi igazság lényeges aspektusát tagadja meg. Az ünnepélyes elköteleződés megerősíti a hűségérzetet és a bizalmat. Persze csak szilárd belső hűségérzéssel szabad a közösség elé állni. A kereszténynek több alkalommal ígéretet kell tennie Istennek. A keresztségben, a bérmálásban, a házasságban és a papi fölszentelésben mindig számos ígéret van. Ezenfölül is tehetünk ígéretet vagy fogadalmat Istennek bármilyen jóról. A vallásos hűségnyilatkoza-
3
4
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
tok részesednek Isten és az emberiség szövetségének méltóságából. Az Egyház iránti lojalitásunk tárgya nem annyira az intézmény, mint az Isten népe. Persze az intézményes dimenzió is az egységet szolgálja. Ragaszkodásunk köt a keresztény eszmékhez és hagyományokhoz, de vállalnunk kell a közösséget az aktuális tekintélyviselőkkel és a hozzánk hasonlóan lagymatag hívekkel.
TEOLÓGIA A
SZENTSÉGEK:
VALÓSÁGHORDOZÓ SZIMBÓLUMOK, HATÉKONY JELEK
A szentségek olyan szimbolikus cselekmények, amelyekben a hívő közösség liturgiát ünnepel, a Szentlélek pedig ezt „felhasználja”, hogy Jézust Krisztust s a történelemben egyszer véghezvitt üdvözítő tevékenységét emlékezetbe idézze, ezáltal pedig aktuálisan és valóságosan megjelenítse. Ez a megjelenítés tehát nem mehet végbe emberek nélkül, de mégsem általuk jön létre, hanem Isten Lelke által, aki a kegyelmi hatást a résztvevőkben létrehozza, s őket Istennel való közösségükben megerősíti. Fölmerülhet a kérdés, hogyan lehet Istent bizonyos szimbólumokkal, gesztusokkal „kényszeríteni”, hogy éppen itt jelen legyen? Hogyan merik az ilyen aktusokat véghezvivő emberek azt állítani, hogy rendelkeznek Isten kegyelmével? E kérdések mögött az a hibás elképzelés rejlik, mintha Isten térbeli távolságban lenne a világtól és az embertől, és a szentségek ezt hidalnák át. Vagy pedig mintha szándékosan húzódnék vissza, hogy aztán megjelenjék, ha a szentség alkalmat ad reá. A Jézus Krisztusban végbement történeti eseménnyel kapcsolatban pedig az időbeli távolság áthidalására gondol ez az elképzelés, mintha egy, a múlt homályába merült eseményt a szentség előrángathatna onnan. Valójában Isten a Szentlelke által jelen van a teremtésében, az emberiségben, folytonos önközlésével, egyesülésre ösztönző szeretetével. Az időfeletti, örök Istennek Jézus Krisztusban való eljövetele pedig nem múlt, hanem élő jelen. Istennek e magatartása nem igényel semmilyen új motivációt vagy bármi egyéb változtatást. Az ember részéről van szükség változásra, akinek Isten közelsége, önközlési szándéka, a Krisztusban lejátszódott üdvözítő esemény nem egyformán intenzív és jelenvaló. A szentségi szimbolikus cselekmények megnyitják a határokat, amelyek Isten jelenlétét elzárják az embertől. Azt aktualizálják és erősítik fel, ami “már mindig” jelen volt. Fontos az is, hogy a szentségek ünnepléséhez nemcsak tárgyak szükségesek (víz, olaj, kenyér, bor), hanem ezekkel a tárgyakkal „csinálni” is kell valamit. Ezek a cselekmények, gesztusok (alámerítés vagy leöntés, kézrátétel és megkenés, evés és ivás, bűnbevallás, egymásnak tett ígéret és együttélés) a hozzájuk fűzött szavakkal együtt hozzák létre ezt a kapcsolatot azokban, akik hívő lélekkel és helyes szándékkal vesznek részt benne. A rítusba való bekapcsolódás azonban nem maradhat egyoldalú, s nem szorítkozhat egy rövid eseményre. A liturgikus cselekménynek s az azáltal létrejött kegyelmi valóságnak hatnia kell a résztvevők életére. Az illetőknek „az életükkel is újat kell kezdeniük”. A keresztség és bűnbánat az élet átrendezését, a betegek kenete gyöngeségeink elfogadását, a bérmálás, a házasság és az ordo az elköteleződést indítja el és fejezi ki. S mindegyik esetben nem csupán egyetlen időpontról van szó, hanem az ember életében létrejövő új életállapotról, amely tehát az ember további életsorsát meghatározó elemmé válik. A szentségek azonban nemcsak Istennel teremtenek (szorosabb) kapcsolatot Krisztus által a Lélekben, hanem az emberek között is. A keresztség a keresztény közösség tagjává tesz, az Eucharisztia a Krisztus alapította közösség beteljesedése, a házasság lényegénél fog-
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
va életközösség, a bérmálás az egészért való felelősségvállalást ruházza át, s még inkább ezt teszi a papi rend szentsége. A szentségek közösségi jellege külső megünneplésükben is megnyilvánul. A cselekmény egyes mozzanatait a középkori teológia az arisztoteleszi kategóriákkal jelölte. A szentség külső jele (sacramentum tantum) anyagból és formából áll. Materia proxima a cselekmény, az anyag alkalmazása (pl. a vízzel leöntés, abban lemerülés, a lakoma), materia remota maga az anyag (pl. a víz, a kenyér és a bor) (Itt nyilvánvalóan filozófiai fogalmakról van szó!) A forma pedig az a hatékony szó, a kiszolgáltató formula, amely a szentségi jelet egyértelművé teszi, a szentséget létrehozza. Részben már maga a cselekmény is beszédes, kifejező jel. Hogy azonban ezek a jelek nem csupán egy ember gesztusai, nem is csak az egyház tettei, hanem a szentséget feladó emberben maga Krisztus fordul oda kegyelmével, szeretetével a szentséget fölvevőhöz, ezt a szavak biztosítják. A II. Vatikáni zsinat is nagy jelentőséget tulajdonít a szavaknak: a hitet nemcsak feltételezik a szentségek, hanem erősítik is, ez pedig főleg Isten igéjének köszönhető a szentségek ünneplésében is (SC 59.). A szó azonban nemcsak a hit fölkeltésére, erősítésére szolgál, alkalmul használva fel a szentségkiszolgáltatást, hanem éppen a szentségi formában sűrűsödik fel a legintenzívebben, amikor olyan hatékonyan hirdeti Isten üdvöztő kegyelmét, hogy létre is hozza azt. A modern nyelvfilozófia performativ beszédnek nevezi azokat a szavakat, amelyek létre is hozzák azt, amit kifejeznek – szemben a descriptiv, leíró, informativ beszéddel. A szentségi szavak: forma sacramenti: ez performativ, valóságteremtő beszéd. Lukács László
KÖZÖS
ÉLMÉNYEINK
SZABADTÉRI K ERESZTÚT 2009.04.14. Fiatalként a keresztút nagyon idegen élmény volt számomra. Amikor az ember betöltekezik az örömhírrel, és ujjong a szíve a reménytől és Jézus szeretetétől, akkor nem felemelő részt venni egy keresztútjáráson. Mégis, mikor életemben először szabad téren elmélkedhettem át Jézus megpróbáltatásainak stációit megdöbbentett az élmény, és azt gondolom azóta minden alkalommal egyre nagyobb jelentőséggel bír számomra. A templomban csak mi hívek imádkozunk, énekelünk, elmélkedünk és emlékezünk együtt. Egy zárt helyen, egymás között, megszokott rítusokkal cselekedjük a keresztút járást. Nincs ami megbotránkoztasson, és nincs akit megbotránkoztassunk. A magunk intim szféráját és hitbeli cselekedetünket nem zavarja semmi. Ám nem így a szabadban, mindenki szeme láttára. Amikor a természet ébred, esetleg minden ragyogóan telve van szépséggel, élettel, ragyogással. Amikor a madarak bolondosan és harsányan dalolják az új tavasz boldogságát a világba. Amikor ibolya illatozik az árokparton, mely elvonja az ember szemét a stációtól. Nem könnyű, amikor a háttérben zsong a város zaja, lüktet a mindennapok cselekvő zajától. Amikor a gyermekek kacagása behallatszik a mi szomorú dallamainkba. Nem egyszerű, amikor átélve egy állomás fájdalmát szemünkbe néz egy járókelő, aki azt sem tudja mi mit teszünk, s miért. Megbotránkozik, vagy csodálkozik. Az sem elhanyagolandó, ha valaki éppen egy-két gúnyos megjegyzéssel éppen minket botránkoztat meg, s veszi el áhitatunkat, s okoz bennünk akár szégyenérzetet is. S van olyan is, amikor könnyű ráhan-
5
6
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
golódni a fájdalmas útra, mert velünk könnyezik a természet, tombolnak az elemek, és akár mi magunk is fizikai nehézségéket élünk át az állomások során. Egy szabadtéri keresztút mindig más. Más attól a mindig eltérő környezettől, ami elvonja, vagy ráirányítja figyelmünket a lényegre. Ugyanakkor megkapjuk azt a lelki táplálékot, melyet az elmélkedésekkel, imákkal, énekekkel, a keresztút állomásainak képi ábrázolásai által élhetünk át. Megéljük a közösségi élményt, az együtt imádkozást, a mások által megfogalmazott gondolatokkal, mások által egyénivé váló felolvasott szövegekből. Ilyen, és hasonló gondolatok ébrednek bennem és családomban is évről évre minden szabadtéri keresztút után. Közelebb kerülök Krisztushoz, aki az Örömhírt áldozatok és szenvedések által adhatta át. “Utad Jézus Veled járjuk.” - nemcsak a keresztúton, hanem egész életünkben. És valóban, a stációk, a szomorkodás és együttérzés után, mint húsvéti remény ünnepeljük Róbert atya születésnapját, ami mindannyiunkat meghat. Minket, akik köszönthetjük, és láthatólag őt is, aki fogadja. Reménykedem, hogy még sok-sok évig járhatjuk együtt ezeket a folyton megújuló, közös keresztutakat. Sz. Vica
I JSÚSÁGI
LELKIGYAKORLAT
2009.04.20. Dömös A lelkigyakorlat pénteken kezdődött amikor az iskola után a többiek a templomnál találkoztak és volánbusszal mentek egészen Dömösig. Én, meg még páran akiknek délután programjuk volt kocsival mentünk utánuk este. 9 óra körül értük oda de szerencsére még be tudtunk csatlakozni az első beszélgetésbe. Az elkövetkező két napban napi 2-3 csoportos beszélgetés volt és közben elmentünk keresztútra, kirándulni a Dunához meg vasárnap a templomba. Amikor nem házon kívül voltunk és nem is elmélkedtünk, akkor a szálláson lévő billiárd- és ping-pong asztalon játszottunk. Az egész lelkigyakorlat nagyon jó hangulatban telt el és hasznos lelki felüdülést hozott mindenkinek, a felújított plébánián pedig nagyon igényes volt a szállásunk. Remélem az elkövetkezők is ilyen jók lesznek. BariGeri
SZABADTÉRI
KERESZTÚT
2009.04.04. Budakeszi-Makkosmária-Jánoshegy Évről évre változnak a dolgok, de vannak amik minden évben ugyanolyanok maradnak. Ezt szoktuk tradíciónak nevezni, egy hagyományt vagy szokást, amely a régmúltból származik. Én magam nem vagyok olyan régen Béke téri, mint a testvérek közül sokan, de részt veszek a közösség életében jó néhány éve. És ezek az évek egyszer sem múltak el úgy, hogy ne vettem volna részt a fenti helyszíneken áthaladó kiránduláson, amely egy szabadtéri keresztúttal indul. A Hold állása - a nagyböjti időszak mozgása - miatt volt már úgy, hogy térdig érő hóban, szánkóval jártuk végig az utunkat, volt már úgy, hogy borongós, esős volt az időjárás, és - mint idén is - szikrázó napsütés és kellemes meleg is kísérte már az utunkat. Egy dolog nem változik soha. A tizennégy állomás, a szenvedés útja, a közös imádkozás, majd az út hátralevő részében a beszélgetés vagy a csendes elmélkedés, ahogyan a már jól ismert fák között lépkedünk, a kitaposott úton, mely mindig hoz újdonságokat. A plébánia népe itt kötetlenül, szabadon beszélgethet, játszhat, szaladgálhat, építheti a közösséget. Új ismeretségek köttetnek, vagy éppen régi ismerősök tudnak meg egymásról újdonságokat.
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
Olyan embereknek nyílik itt alkalmuk egymással beszélgetni, akik eddig talán csak annyit szóltak egymáshoz, hogy „Béke veled’”. Ezért is van szükségünk az ilyen tradicionális eseményekre. Reméljük a résztvevők tábora nem tradicionálisan ugyanaz lesz évről évre! Jövőre gyere el Te is! Velünk. Ati
NAGYHÉT Az év 53 hetében van egy, amely egészen különleges. Ez a hét a NAGYHÉT. Gyermekkoromtól fogva minden évben mindig nagyon várom. A Béke téri templomban az idén már a 23. Nagyhetet éltem át. Az idén is felemelő, megható és örömteli volt. Felemelő a Nagycsütörtök, az utolsó vacsora – az Oltáriszentség ünnepe. Megható és drámai a Nagypéntek, a keresztút és keresztre feszítés napja. Örömteli a Nagyszombati Feltámadás hírül adása. Hosszú évek óta mindig lelkesen és összeszedetten vesznek részt a fiatalok a Nagyheti szertartásokon. Az idei évben mégis nagyon megfogott a méltóságteljes ünnepélyes és áhítatos szertartás-sorozat. Öröm volt látni a három szent napon, hogy az asszisztencia – papok, felnőttek, ministránsok – milyen áhítattal, komolysággal és figyelemmel szolgáltak (mindhárom napon 40 fő körüli volt a létszám). A háttérben az ünnepek rendjét, a díszítést az előkészítést és lebonyolítást irányító Bokor Pista sekrestyés-gondnok, Windberg Éva és segítői valamint a templom takarításában résztvevők önzetlen és fáradhatatlan munkája tették teljessé az ünnepet. Köszönjük. Schunk László
BUSZOS
ZAR ÁNDOKLAT
2009.04.18. Ipolytarnóc Árpilis 18.-án Ipolytarnócra és környékére látogattunk autóbuszos kirándulás keretében. Utunk során megtekintettük az Ipolytarnóci Ősmaradványokat, a Páris-patak völgyét és a somoskői várat. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok a régmúlt emlékeit őrzi, egy vulkáni katasztrófa során betemetett ősvilági kincseket. Mindez Budapest–től csupán 150 km-re ÉK felé, Magyarország szlovákiai, határának közelében terül el, Szécsény és Salgótarján között. A területre érkező látogatókat Ősfenyő Belépő fogadó épület üdvözli. Mozi termében négy dimenziós animációs filmen elevenedik fel a tovatűnt világ. Szimulációs körülmények között csöppen bele a néző a miocén korba, mely fantasztikus időutazás. A terület tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, a feltárások – kisebb-nagyobb szünetekkel ma is tartanak. Láthattunk ősvilági állatok lábnyomait, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványokat, a szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fáit, s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg. A tanösvény védőépületei 170 év feltárásait óvják, kiállításai világszínvonalúak. Az egykori vegetációt ősnövénysarok szemlélteti, a lábnyomaik alapján rekonstruált ősállatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg. Az Ősmaradványok megtekintése után a Szolnoky család készítette bográcsgulyást fogyasztottuk el a közeli pihenőhelyen. A pihenő után a Páris-patak völgyét kerestük fel, ahol egy jót túráztunk, majd Somoskőújfalu felé vettük az irányt. Salgóbányától mintegy 3 km-es távolságra, a szlovák országhatár mellett található Somoskő település, efelett emelkedik a 526 méter magas bazaltkúpra épült vár. A szépen
7
8
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
helyreállított csúcsos tornyú vár Szlovákia területén található, de a magyar oldalról is könnyen megközelíthető. A somoskői vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez. A vár alatti, magyar oldalon lévő kis kunyhót Petőfi kunyhónak nevezték el, a költő 1845. június 12-én tett látogatásának emlékére. Fáradtan, de teli élménnyel érkeztünk haza. Köszönet a szervezőknek. Ignáth Valéria
biztek, de aki nagyon elfáradt a fűbe leheveredve pihenhetett, vagy beszélgethetett. Lassan a nap végéhez érve szállingózni kezdtünk hazafelé. A majális helyszínét köszönjük, Rajkai Józsinak a finom ebédet a bográcsok körül szorgoskodó szakácsoknak, a szervezőknek és üzenjük, ha nem is minden évben, de időnként nyugodtan szervezhetnek majálist. Ez a 80 ember, felnőtt és gyerek biztos szívesen megy el a következőre is! B. R.
M AJÁLIS
2009.05.17. Május 17-én 17 órakor bérmálás volt templomunkban. A tizenéveseket Róbert atya, a felnőtteket Laci atya készítette fel a nagy eseményre. A katolikus egyházban korábban az volt az elfogadott eljárás, hogy felnőttkeresztség esetén a kereszteléssel együtt történt a bérmálás is. Plébániánkon ettől eltérő gyakorlat van és mi ennek gyümölcseit élvezzük. Hosszú évekkel (évtizedekkel) keresztelésünk után újra lehetőségünk van megvallani hitünket Isten, az Egyház és barátaink előtt. A Szentlélek az Isteni Szentháromságnak leginkább elhanyagolt része. A bérmálásra való felkészítés, a részvétel illetve az azt követő imádságok a Szentlélekkel való kapcsolat kiteljesedését teszik lehetővé. A bérmálásra való felkészítésben a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy világosak legyenek számunkra a Szentlélek ajándékai. Imádkozzuk át, mely ajándékra volna szükség életünkben és legyünk nyitottak rá, ha mást kapunk, mint amit kértünk. A felkészülés fontos eleme volt, hogy megfelelő bérmaszülőt válasszunk, hiszen a bérmaszülő a keresztény nagykorúvá válás útján fontos segítőtárs. Mi egy karizmatikus közösségből választottunk két olyan testvért, akik lelkiségüknek köszönhetően szoros “munkakapcsolatban” állnak a Szentlélekkel. A bérmálás szertartása méltó megkoronázása volt egy hosszú folyamatnak. A püspök atya személyes részvétele fénnyel, Róbert és Laci atyaé bátorítással, a béke téri híveké pedig melegséggel töltötték meg az eseményt. A bérmálás utáni agapén a hívekkel együtt örülhettünk keresztény nagykorúvá válásunknak. (Számunkra a nap ezzel nem ért véget: bérmaszüleinkkel visszaosontunk a templomba, és az oltáriszentség előtt együtt imádkoztunk a Lélek ajándékainak kiteljesedéséért.) Dénesek
2009.05.02. Budakeszi Egy nagyon kedves Béke-téri társunk, Rajkai Józsi egy nagyon kellemes ötlettel állt elő, hogy a Budakeszi mellett lévő arborétumba töltsünk el egy szép napot, főzzünk egy jó bográcsgulyást, és élvezzük a szabad levegőt. Az ötlet annyira jó táptalajt talált, hogy rögtön kiderült már az első jelentkezési napokon, hogy be kell szerezni még egy bográcsot, ha mindenkinek szeretnénk egy tányérkával adni a szabadban, főzött enyhén füstös aromájú gulyásból. Mi is nagyon vártuk, kocsival mentünk, gondoltuk nem kell annyira sietni, de elszámoltuk magunkat, kicsit megkevertük a budai helyeket, és Budakalászon keresztül akartunk Budakeszire menni. Megsúgom, nem lehet átjutni, ne próbálkozzanak! Mire ezek után az arborétumba jutottunk, ott már nagyban folytak az előkészületi munkálatok, ügyesebb társaink, (akik a direkt útvonalat választották), már javában, szeleteltek, aprítottak tisztítottak... Önkéntes szakácsaink, vigyázták a tüzet, és startra készen álltak, hogy megmutathassák főzőtudományukat. Míg a finom ebéd rotyogott, az összegyűlt, szép számú társaság kapott egy kis ízelítőt a természet szépségéből, az arborétum faállományáról. Sétánk végeztével, a finom illatot követve könnyen visszataláltunk a bográcsok mellé, és kezdődhetett az ebéd. Nem kellett senkit noszogatni, jól esett az étel. A gulyás után még süti is került annak az asztalára, aki kivárta a kígyózó sort a gofrihoz. Ki-ki kedvére válogathatott, ízeset, csokisat, tejszínhabosat, vagy éppen üreset. Ebéd végeztével, csapatok alakultak és akadályversenyen kellett megmérettetniük a csapatoknak. Hat csapat verbuválódott össze és hat ponton kellett ügyességüket, leleményességüket, tudásukat összemérniük. Eredményhirdetésnél megkapták jutalmukat, és kezdődhetett a szabad játék. Jó kis csapat alakult ki a focicspathoz, mehetett a játék, de aki nem kedvelik a focit, tollasozhattak, vagy friz-
BÉRMÁLÁS
FOTÓ -
ÉS
(GYERMEK)R AJZ
PÁLYÁZAT
Köszönjük minden alkotónak, hogy pályaművével hozzájárult a tágan értelmezett Újjászületés kapcsán meghírdetett fotó - és (gyermek)rajz pályázathoz! Az előző, a Biblia évének tiszteletére tartott kiállításon is számos remekműben gyönyörködhettünk és elmélkedhettünk a képekben rejlő üzenetekről. A hívek szavazatai alapján végül két kategóriában (fotó és rajz) 3-3 díjazott emelkedett ki a “mezőnyből”: 1. Gyergyói Dávid 1. Fazekas Nóri 2. Czinege Attila 2. Jantó Timi 3. Rajkai Józsi 3. Tóth Zsuzska Ezek a képek már lekerültek a templom falairól, ám jó néhány társukkal együtt arra várnak, hogy méltó helyre kerüljenek. Az eredményhirdetést követő jótékonysági célokat szolgáló licit tehát még most is él azzal a változással, hogy az alkotásokat a sekrestyéből egy jelképes, 300 forintos támogatói díj ellenében azonnal el lehet vinni.
9
10
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
HIRDETÉS TEMPLOMTAK ARÍTÁS
11
Évente 4 alkalommal: tanévkezdéskor, karácsonyra, húsvétra és templomunk búcsúünnepére közös otthonunkat, a templomot is alaposan kitakarítjuk. Természetesen rendszeresen tisztán tartjuk a templomot, de mégis a nagytakarítás olyan mennyiségű munka, mely sok segítő kezet kíván. Évről évre szép számmal jelentkeznek az idősebb korosztály mellett családok is, hogy saját idejüket, energiájukat és munkájukat beleadva fáradozzanak közös otthonunk szépülésén. Rengeteg munka van, mely a kisiskolás korosztálytól lehetőséget biztosít a közös munkába való bekapcsolódásra. Portörlés, kegytárgyak polírozása, pókhálótalanítás, porszívózás, fényezés, bútorápolás csak pár feladat a sok közül. Várunk téged is 13-án 800 órakor a plébánia első emeleti nagytermébe. Fontos! Üres gyomorral érkezz, mert a közös munka előtt egy kis agapéra hívunk, hogy ne csak munka legyen közös, hanem legyen idő egy kis beszélgetésre, együttlétre. Ezt a célt szolgálja a tízórai is, mely nevéhez hűen 10 órakor késztet minket pihenésre. Ugye rád is és a családodra is számíthatunk? Ígérjük, nem fogsz unatkozni. Ezúton is hálásan köszönjük az eddigi fáradozásokat és a majdani közös munkát is. Isten fizesse meg mindenkinek érdemei szerint, és még azon is túl.
NYÁRI
MISEREND
A tavalyi évtől kezdve a nyári időszak idejére a nyaralókhoz és kirándulókhoz igazodva, a vasárnap esti mise időpontját egy órával eltoljuk. Június 14-től kezdve augusztus 30-ig a vasárnap esti mise 1900 órakor kezdődik templomunkban. A hétköznapi miserend és a vasárnap délelőtti misék időpontja sem változik. Bízunk abban, hogy ezzel a lehetőséggel szinte már nem lesznek olyanok, akik nem tudnak vasárnap, akár itt, akár máshol szentmisén részt venni. Tehát június 14-től: hétfőtől szombatig reggel 730-kor, és este 1800-kor lesznek a misék, míg vasárnap reggel 730, délelőtt 900 és 1030-kor, míg este pedig 1900 órakor kezdődnek szentmisék templomunkban.
NYÁRI
TÁBOROK
Plébániák fiataljainak idén az egyházközség szervezésében három nyári programon van lehetőségük kipihenni a tanév fáradalmait, valamint közösségben megerősödni a barátságok és a közös élmények által. Mindez fejenként azt hiszem az országban egyedülálló módón, csak 10-12 ezer forintba kerül személyenként egy hétre. Sőt még van akiknek további anyagi segítséget tudunk nyújtani a táborozáshoz. » Június 21-én : Sárospatakra indulunk, hogy június 27-ig megismerhessük a város és környéke nevezetességeit. » Június 29-én : nyeregbe pattannak a nagyobb kamaszok és annál is nagyobb fiatalok, hogy biciklivel hódítsák meg a Pilis és Börzsöny hegységet. » Július 6-án : végül a kisebbekkel megyünk Miskolc-Tapolcára, hogy az Egyházmegyei Karitász üdülőjében, az egykori szerzetes kolostorban kipihenjük a nagyok fáradalmait július 13-ig. » Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozón is sokan vesznek részt egyházközségünkből. » Plébániánk cserkészcsapatának tagjai egy másik csapattal vesznek részt közös táborozáson július végén. Ez az öt nyári közösségi alkalom, illetve a programon való részvétel nem jöhetne
12
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
létre, ha a kedves testvérek nem támogatták volna őket nagylelkű adományaikkal és imádságukkal. Ezúton is hálásan köszönjük a gyermekek nevében minden lelki, anyagi és egyéb támogatást a kedves testvéreknek, valamint a Polgármesteri Hivatalnak, a Hitoktatási Bizottságnak, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Karitásznak és mindenkinek, aki támogatott gyermekeinket, fiataljainkat.
TEMPLOMBÚCSÚ Talán az idősebb generáció fejében a templombúcsú kapcsán rögtön a falusi szabadtéri ünnepség jut eszébe, vurslival, árusokkal, sörrel és kolbásszal. Egyházközségünk védőszentje: Árpád házi Szent László király, Magyarország lovagkirálya. Az ő ünnepe június 27-én található a liturgikus naptárban. Ehhez a naphoz legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük templomunk búcsúját, ami június 28-án lesz. Mit is jelent a búcsú? Mitől különlegesebb ez a mise, mint a többi? A búcsú (latinul: indulgentia) egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. Egyszerűbben megfogalmazva: ami bűnöket meggyóntunk, az azok után járó büntetést engedi el az Isten a búcsúban. Természetesen a bűneinkért engesztelhetünk az Istennél máskor imádsággal, jócselekedetekkel, vagy lemondásokkal (böjt). Halálunk után pedig a tisztítóhelyen kell vezekelnünk a még ki nem engesztelt bűneinkért. A Templombúcsú ünnepén és még egy pár más különleges alkalommal azonban az Egyház felajánlja, hogy amennyiben a kegyelem állapotába vagyunk (szentgyónásban lettük Isten elé bűneiket), akkor az összes addigi még ki nem engesztelt bűneink következményét eltörli az Isten, és valóban makulátlanul tiszta és ártatlan lélekkel állhatunk elé, és folytathatjuk életünket. A templombúcsú egyben nagyszerű alkalom az egy közösség kifejezésére. Június 28-án a 1000-kor kezdődő szentmisében közösen ünnepelhetjük az Egyházköz-ség tagjait és közösségét. Az ünnepi szentmise szónoka: dr. Pákozdi István atya, az egyetemi lelkészség vezetője, tanszékvezető professzor, érseki tanácsos és bíró. Az ünnepi szentmise végén minden résztvevőt szeretettel várunk a plébánia kertjében egy kis agapéra, hogy kötetlen beszélgetés keretében mindjobban elmélyíthessük kapcsolatunkat a közösséggel. Tehát mindenkit szeretettel várunk június 28-án 10 00 -ra, templomunk búcsújának ünnepi miséjére.
E GYÉB
ESEMÉNYEK
A hittanos évzáró szalonnasütés, amelyre nemcsak a plébániai, de az iskolai hittanosokat is várjuk 2009. június 9. 1830 a templomkertben Úrnapi körmenet június 14-én a 9 órai szentmise után lesz, melyben az oltáriszentségben jelenlévő Krisztust kivisszük a templomból és hitünkkel együtt megmutatjuk a világnak a körmenet keretében. A Körmenet után kb. 11 órakor csendes szentmise lesz. Laci atya
SZENTEK
ÉLETE
SZENT JUSZTIN Június 1. * Flavia Neapolisz (Szichem, ma Nablusz), 2. század eleje + Róma, 166. Jusztin, a filozófus-vértanú a 2. század kereszténységében egy egészen új embertípust testesített meg. Nevezték már ,,keresztény intellektuelnek'' is, de ezt semmiképpen sem szabad úgy értenünk, mintha a szellemi tevékenység önmagában lett volna életének célja és
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
13
tartalma. Személyében sokkal inkább olyan emberrel találkozunk, aki becsületesen és kitartóan kereste az igazságot, és fáradozásai közben rátalált a hitre: ezáltal megtalálta önmagát is és egyéniséggé érett, de élete hitbeli ismereteinek továbbadása során teljesedett be. A görög filozófus gondolkodásmódjáról és életstílusáról keresztényként sem mondott le, hanem inkább fölhasználta azt a hit hirdetésében. Egymás után kopogtatott kora tudósainak ajtaján, hogy elmélyedjen náluk az igazságba, de egyiküknél sem találta meg, amit keresett. Végülis egy egészen másfajta találkozás hozta meg a fordulatot Jusztin életében. Egy napon a tenger partján sétált, és beszélgetésbe kezdett egy tiszteletreméltó idős emberrel, aki rányitotta szemét az isteni bölcsességre. Az idős ember atyai módon az éppen megfelelő szavakat tudta neki mondani. Jusztin már platonikus tanítvány korában megcsodálta a keresztény vértanúk rettenthetetlenségét. Meggyőződött róla, hogy Krisztus tanítása, amelyet akkor hallott először, ,,az egyetlen megbízható és hasznos filozófia''. Megkeresztelkedett és attól fogva életét az evangélium hirdetésének szentelte. A filozófusok köpenyében mint vándorprédikátor járt mindenfelé. A városok terein beszédbe elegyedett mindenféle rendű és rangú emberrel, hogy megnyerje őket Jézus Krisztus hitének. A Szentírásból bizonyítja Jézus istenségét és a pogányok meghívását a kereszténységre. Jusztin, a fáradhatatlan prédikátor és misszionárius végül hosszú vándorlás után elérkezett a fővárosba, Rómába, ahol -- minden filozófus és hithirdető gyülekezőhelyén -- végre megtelepedett. Saját iskolát alapított, amely nagy látogatottságnak örvendett. Jusztin azonban nem érte már be a szóbeli tanítással. Filozófiai értekezéseket tett közzé, amelyekben krisztushitét szembesítette a filozófiával. Sajnos, ezek az írások elvesztek. Címüket és tartalmukat csak Cézáreai Euszébiosz Egyháztörténetéből ismerjük. Egyik Apológiájában azon fáradozott, hogy megcáfolja a keresztények ellen emelt vádat, amely szerint istentelenek és ellenségei az államnak. Antonius Pius (és talán Marcus Aurelius) császár filozófusi lelkiismeretéhez és megértéséhez fellebbezett, főleg annak kimutatásával, hogy a pogány filozófusok legjobbjai alapjában már magukban hordták a kereszténység csíráját. Ebben az összefüggésben alakította ki Jusztin híressé vált kifejezését, a ,,csíraszerű logosz''-t. Eszerint Isten már korábban, a Jézus Krisztus előtt élt filozófusok ajka által közölte magát az emberiséggel, és általuk is előkészítette az üdvösség ismeretét. Jusztin fölfogása szerint mindazok, akik ennek a logosznak megfelelően éltek, alapjában véve már Krisztushoz tartoztak. ,,Ilyen volt például a görögöknél Szokratész és sok más hozzá hasonló''; vagy a nem görögöknél például Izrael prófétái. Ezek a megállapítások még ma is értékesek, mert egy őskeresztény világi apostol valójában ökumenikus gondolkodásáról tesznek tanúságot. De ez a művelt laikus a keresztény istentiszteletről adott közléseivel is nagy érdemeket szerzett az egyházi élet fejlődésében egészen a jelen korig. A keresztények szertartásairól hamis híresztelések terjedtek el. Ezek cáfolására Jusztin rövid összefoglalásban leírja a keresztelés, az Eucharisztia és a vasárnap megünneplésének rítusát. Az őskeresztény liturgiának ezzel a megbízható, legrégibb leírásával az Egyház olyan okmányt tart a kezében, amelynek segítségével állandóan fölülvizsgálhatja és rendezheti legfontosabb kultikus szokásait. Jusztin ezen írásaiban világos tanúságot tesz arról a hitről, hogy Krisztus valóságosan jelen van az eucharisztikus adományokban. A Párbeszéd a zsidó Triphonnal c. művében kifejti, hogy az Eucharisztia a pogány filozófusok óta vágyott -- lelki -- áldozati adomány, amelyben a megtestesült Logosz önmagát adja egyetlen elfogadható áldozatul, amikor imával és hálaadással megülik szenvedésének emlékezetét. A lelki áldozati adománynak ez a fogalma, amely meghalad és fölülmúl minden pusztán anyagi áldozatot, a szentmise római kánonjába is belekerült.
14
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
Jusztin írásai maradandó értékűek. Jusztin új lehetőségeket keresett, hogy a Krisztusba, az egész emberiség Üdvözítőjébe vetett hitet közelebb vigye zsidó és pogány kortársaihoz. Egy olyan ember azonban, aki annyira őszintén állt szemben a többi vallással, nem maradhatott támadások nélkül. Római működése alatt heves ellenfelei támadtak. Ma is megvannak az akták, amelyek hűen leírják a vele szembeni bírósági eljárást. Jusztin rövid vonásokban ismertette a keresztény hitvallás tartalmát. Társaival együtt tanúságot tett erről a hitről és a mennyei dicsőség reményéről. Utoljára fölszólították őket, hogy áldozzanak az isteneknek, de visszautasították. Így a bírói ítélet csak a halál lehetett. A tiszteletreméltó régi tudósítás ezekkel a mondatokkal végződik: ,,A szent vértanúk magasztalták Istent, és rögtön a vesztőhelyre indultak. Ott lefejezték őket. Így végezték be vértanúságukat Üdvözítőnk megvallásával. Egyes hívők titokban magukhoz vették a holttesteket, és méltó helyen eltemették Urunk Jézus Krisztus kegyelmének a segítségével. Legyen nekik tisztelet mindörökkön örökké. Amen.'' forrás: www.katolikus.hu
MESE (NEM
CSAK GYEREKEKNEK)
A
CSODÁLATOS ÜVEGGOLYÓK
A fiú egyik délután találkozott a varázsló hírében álló öregemberrel. Az öreg persze nem volt igazán varázsló, de kétségtelenül nagyon ügyes volt kora ellenére, s különösen érdekes játékokat tudott kitalálni a gyerekek és fiatalok számára. - Hoztam neked egy kitűnő játékot - mondta az öreg a fiúnak -, nagyon szép és könnyen meg lehet tanulni. Csak színes üveggolyók kellenek hozzá és ügyesség. A fiú kíváncsian nézte az öreg tenyerében fekvő golyókat és ugyancsak csodálkozott az előbbi szavakon, mert az üveggolyók üveg színűek voltak és nem színesek. - De hiszen ezek átlátszó üveggolyók és nem színesek - jegyezte meg mindjárt a fiú. - Kezdjük el a játékot, s meglátod, milyen csodálatos golyók ezek. A játék lényege az, hogy én sorjában dobom, a golyókat, s te nem tartod egy percig sem a tenyeredben, hanem azonnal visszadobod nekem. Meglátod, mikor a levegőben repülnek a golyók, hogy fognak csillogni a napfényben, s mindegyik más-más színben. Az öreg minden üveggolyónak nevet adott, az egyik volt az Öröm, a másik a Munka, a harmadik a Szenvedés és így tovább. Az elsőt odadobta a fiúnak, s az mindjárt vissza is hajította. Sorjában fölragyogtak mind a levegőben, mintha színes fény világította volna meg mindegyiket. Nagyon szép játék volt. Igen ám, de egyszercsak eszébe jutott a fiúnak, mi lenne, ha a legszebbet megtartaná magának. S mikor az Öröm golyója hozzá érkezett, szorosan a tenyerébe szorította s nem dobta vissza az öregnek. Izgalmában elfelejtette a következő golyót elkapni, és az csörömpölve egy kőre hullott. Mondanom sem kell, hogy darabokra tört. A fiú akkor vette észre, hogy a tenyerében tartott golyót agyonszorította, a golyó elhasadt és felsebezte a kezét. Közben azonban érkeztek az üveggolyók az öregtől, és egyik a másik után a földre hullott. Az öregember nagyon elszomorodott. - Elrontottad a játékot, mert mindig csak magadra gondolsz. Figyelj a játszótársadra is. Az öreg ekkor odament a fiúhoz, összeszedte a törött üvegdarabokat, melyek kivérezték a tenyerét. - Látod, mit csináltál? De kezdjük újra új golyókkal - mondta a fiúnak. Előszedte a tartalék üveggolyókat a zsebéből és újra kezdődött a csodálatos játék. A fiú szorgalmasan mindegyiket visszadobta öreg játszótársának, s néhány perc múlva mintha varázslatos, színes pillangók röpködtek volna a mezőn, tele volt az ég és a föld az Öröm, a Munka, a Szenvedés, a Szorgalom, a Vigasztalás és a remény színeivel. Willi Hoffsümmer
BÉKEHÍR 38.
SZÁM
VERS
P ÜNKÖSDI
VÁRAKOZÁS
Kész a világ, Feszült, ünnepi várás Tereng felette. Halotti csend. Csak néha néha Sóhajt az Isten lelke.
15
Kimérve minden pálya Megtöltve minden lélek-lámpa, Ahol csak úr a lét... De jaj, sötét van, Mélységes iszonyú sötét! A zordon tömeg-árnyék Némán zokogva kering utjain, S csak egyet tud és egyet érez... ...Most váratlanul vágyon megvonaglik és felzúg Istenéhez: Betelt az idő! Sugarat, fényt, szint adj nekünk, Mert epedünk! Fényesség nélkül oly sivár az élet! Nagy Alkotónk, oh mondd ki szent igédet Legyen világosság!... És ismétlik mindig erősebben A felviharzott étheren keresztül És felharsan az egek harsonája S a végtelennek zsolozsmája zendül Zsibongva, zsongva... És nagy szavát az Úr – kimondja! Dsida Jenő /1924/
PROGRAMOK
VÁRUNK TÉGED IS!!! Várjuk észrevételeiket és javaslataikat! Kiadja: Angyalföldi Szent László Plébánia 1139 Bp. Béke tér 1/a. Tel.:3-400-666 Nyomdai munkák: Monobit nyomdaipari Kft. 1033 Bp. Reményi Ede u. 3. Tel.:439-0485 Kapcsolat: 3-408-408 (Szolnoki Vica), 20/331-9588 (Hajósi Áron), 20/991-9927 (Czinege Attila) web, e-mail: www.szentlaszlo.tk,
[email protected] Csevegő lista:
[email protected] (List owner:
[email protected]) A lista honlapja: http://lists.ghost.hu/mailman/listinfo/beketer Információs lista:
[email protected] (List owner:
[email protected]) A lista honlapja: http://lists.ghost.hu/mailman/listinfo/szentlaszlo
