PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI SZAK
VI. évfolyam
2008/2009
PÉCS
A VI. (SZIGORLÓ) ÉVRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK Az általános orvosi tanulmányok hatodik tanévének szerkezete lényegesen eltér az elızıektıl. Kötelezı tárgyait, az egyes gyakorlati periódusok idıtartamát és az elıírt vizsgákat a tanterv rögzíti.
További tudnivalók • •
• • •
•
•
Gyakorló helyül általában egyetemi klinikák és oktató kórházak választhatók. Utóbbiak listája a Tanulmányi Hivatalban megtekinthetı. Más egyetem körzetéhez tartozó klinikától, kórháztól a gyakorlat engedélyezéséhez elızetesen igazolást kell hozni, hogy a megadott tematika szerint a gyakorlat feltételeit biztosítják s a jelentkezıt térítésmentesen, fogadják. A gyakorlatra annak tényleges megkezdésekor a választott klinika/kórház tanulmányi felelısénél kell jelentkezni. Az egyes gyakorlatok teljesítését a leckekönyvben és a – beiratkozáskor kapott – egyéni gyakorlati-tematika lapok záradékának aláíratásával igazoltatni kell. A leckekönyveket az elsı gyakorlatok végéig a Tanulmányi Hivatal küldi ki a gyakorló hely tanulmányi felelısének, aki eljuttatja azokat a hallgatóknak. Ettıl kezdve a szigorló év végéig a leckekönyv a hallgatóknál van. Bármely tárgyból szigorlatot csak a gyakorlat igazolt letöltése után lehet tenni. Sikertelen vizsga javítása kétszer kísérelhetı meg a rendelkezésre álló vizsganapok bármelyikében. A „C” utóvizsgára vizsgadíjat (3000 Ft.) kell fizetni a pénztárban. Kötelezı ismétlı gyakorlat nincs. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy vizsgáikat úgy kell beosztaniuk, hogy a klinikák fogadókészsége is véges lehet, tehát lehetıleg ne az utolsó vizsgahétre korlátozzák szigorlataikat. A VI. évfolyamos hallgatók megtisztelı kötelessége, hogy leadják (titkos) szavazatukat (írásbeli záróvizsga napján) addigi PTE Általános Orvostudományi Karán végzett tanulmányaik legjobb elıadó oktatójára, legjobb gyakorlatvezetıjére, legjobb klinikára, legjobb intézetre. A Tanulmányi Hivatalban kézhez kapott szavazólapon 3-3 név jelölhetı meg. Ezek összesítése alapján kerül sor egy-egy Romhányi-emlékérem és kilenc Kiváló gyakorlatvezetı-emlékérem, valamint a legjobb klinika és intézet megtisztelı cím átadására.
Külföldön tervezett gyakorlattal kapcsolatban a következı lépésekre van szükség 1. Fogadónyilatkozatot kell hozni attól az intézménytıl ahol a gyakorlatot végezni, kívánja (angol vagy német nyelven). 2. Célszerő már az elsı levélben kiküldeni az adott tárgyból egyetemünkön elıírt gyakorlati tematika egy, a Tanulmányi Hivatalban beszerezhetı, angol nyelvő példányát. A fogadó fél ennek aláírásával tanúsítja, hogy a gyakorlat feltételeit azok ismeretében biztosítja. 3. A hallgatónak az oktatási dékánhelyetteshez címzett kérelmet kell írnia, melyhez csatolandó a fogadó kórház nyilatkozata és a tantárgyfelelıs hozzájárulása.
3
4. Ha a feltételeknek megfelel, írásos engedélyt kap a gyakorlat elvégzésére és a szükséges igazolásokkal is ellátjuk. 5. Végül a gyakorlat teljesítését a fogadó intézetnek igazolnia kell. Ha valaki nem a fentiek szerint jár el, és elızetes engedély nélkül végez külföldön gyakorlatot, számolnia kell azzal, hogy gyakorlatát utólag famuláló gyakorlatként egyetemünk nem fogadja el, azt itthon újra el kell végeznie. Természetesen ez azzal jár, hogy a záróvizsgára bocsátás idıpontja kitolódik.
A diplomamunkára vonatkozó követelmények 1. A hallgatóknak államvizsgára bocsátásukhoz diplomamunkát kell készíteniük és megvédeniük. 2. Az diplomamunka oktatók által javasolt témáit, és a témák konzulenseit a tanterv részeként a Tanulmányi Hivatal évente meghirdeti. 3. A hallgató és a konzulens közös megegyezésével legkésıbb a (mintatantervben szereplı) 11. szemeszter felvételéig egy alkalommal megváltoztathatja. A korábbi téma mindkét fél által aláírt lemondó nyilatkozatát, valamint az új téma – fentihez hasonló – jelentkezési lapját az adott idıpontig a TH-n le kell adni. Ezt követıen témát váltani csak az esetben lehet, ha a konzulens elhagyja a Kart és a téma további vezetését egyik oktató sem vállalja. 4. A szigorló év felvételének egyik feltétele a konzulens nyilatkozatának leadása arról, hogy a diplomamunka legalább 70 %-ban kész. A hallgató a kari vezetés megbízottjának kérésére a készülı dolgozatot haladéktalanul köteles bemutatni. 5. A diplomamunka tartalmi követelményei: a. A dolgozat az orvos-doktori fokozat elnyerését megcélzó hallgatótól elvárható önálló szellemi teljesítményt tanúsítson. b. A témája az orvosi gyakorlattal, vagy orvos-biológiai alapismeretekkel kapcsolatos. c. A téma kidolgozása és interpretálása az e területen végzett tudományos munka és publikálás alapelvein nyugodjon. d. Jeles és jó osztályzatot elsısorban olyan dolgozat kaphat, mely önálló alapkutatási munkán, vagy klinikai adatok önálló, tudományos igényő, újszerő következtetéseket tartalmazó feldolgozásán alapul. 6. A diplomamunka formai követelményei: a. A dolgozat 30-50 oldal (másfeles sorközzel, jobb margó 2-2,5 cm, bal margó kb. 2 cm +kötésmargó, alsó és felsı margó 4 cm, 80-100 000 karakter plusz ábrák, plusz irodalom-jegyzék) terjedelmő legyen. b. A felépítése feleljen meg egy szokásos tudományos közleménynek. Fontosabb részei: i. Bevezetés – a téma felvázolása, a témában közölt eddigi ismeretek összefoglalása irodalmi hivatkozásokkal. A hivatkozások formája feleljen meg a szakirodalomban használtakkal. ii. Anyagok, módszerek, statisztikai eljárások
4
iii. A kapott saját eredmények – ábrákkal is illusztrálva. iv. Az eredmények megbeszélése, az eddig ismert adatokkal való összevetés, az eltérések magyarázata, az új következtetések kiemelése. v. Irodalom-jegyzék. 7. A szakdolgozatot bekötve két példányban kell benyújtani a konzulensnek. A dolgozat külsı borítóján fel kell tüntetni a téma címét, a „diplomamunka” szót, a hallgató és a konzulens nevét, a benyújtás évét és azon klinika / intézet nevét, ahol a dolgozatot megvédi (továbbiakban „az intézet”).. 8. A benyújtás határidejét az intézet igazgatója szabja meg elegendı idıt hagyva a bírálatra és a védésre – a hallgató és a többi résztvevı elfoglaltságát figyelembe véve. Az idıpont általában február 15. 9. Az intézet igazgatója kijelöl egy témában jártas bírálót. A kijelölt bíráló és a konzulens a szakdolgozatról egy-egy rövid (fél-egy oldal) írásbeli véleményt készít, amit legkésıbb a védés elıtt egy héttel a hallgatónak átad. A bírálat elkészítésére legalább két hetet kell hagyni. 10. A bírálat elkészítése után (legkorábban egy héttel) az intézet igazgatója kijelöli a védés idıpontját, és megszervezi a védést. 11. A védés 3 tagú bizottság elıtt történik. A bizottság tagjai az intézet igazgatója, vagy helyettese, a felkért bíráló és a konzulens. A védésen az egyetem bármely oktatója és hallgatója aktívan részt vehet. 12. A védésen a hallgató legfeljebb 15 percben ismerteti eredményeit, válaszol a bírálók véleményére, valamint a védésen feltett kérdésekre. Valamennyi védésen jelenlévı kérdéseket tehet fel. 13. Ezután a bizottság zárt tanácskozáson kialakítja a diplomamunka érdemjegyét. A szakdolgozat és a védés együttes értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik. Az érdemjegyet a hallgatóval a közvetlenül kialakítása után közlik. 14. Az ülésrıl a védés helyét, idıpontját, a hallgató adatait, a dolgozat címét, valamint az érdemjegyet tartalmazó jegyzıkönyv készül. A jegyzıkönyvet a bizottság tagjai írják alá. 15. A jegyzıkönyvet, a bírálatokat, valamint az ülés valamennyi résztvevıje által aláírt jelenléti ívet legkésıbb a záróvizsga elsı napja elıtt 30 nappal, de legkésıbb május 1-ig. be kell küldeni a Tanulmányi Hivatalba. Ha az iratok a megadott napig hiánytalanul nem érkeznek be, a hallgató csak a következı záróvizsgára bocsátható. 16. A szakdolgozat érdemjegyét és kredit értékét a Tanulmányi Hivatal jegyzi be a hallgató leckekönyvébe és az ETR-be. 17. A diplomamunka egy példányát az intézet könyvtárában legalább öt évig meg kell ırizni. 18. Amennyiben a szakdolgozat formai vagy tartalmi okokból védésre nem bocsátható, errıl az intézet igazgatója a hallgatót az indokok megjelölésével, legkésıbb a dolgozat leadási határidejét követı 3 héten belül, írásban tájékoztatja, az ismételt benyújtás legközelebbi határidejének megjelölésével, ami legkorábban az értesítéstıl számított 2 hónap lehet. Hasonló az eljárás, ha a védésen kapott érdemjegy elégtelen. 19. Ha a hallgató a TDK kereteiben díjazott dékáni pályamunkát készített, az diplomamunkaként elfogadható. Ez esetben a bizottságnak nem kell írásbeli véleményt alkotni – ezt a díjazás alapjául szolgáló bizottsági vélemény pótolja. A hallgatónak azt csak vitakészségének bizonyításául kell szóban megvédenie. 5
20. Ha a hallgató TDK konferencián díjnyertes elıadást tartott, a pályamunkát szóban nem kell megvédeni, az érdemjegyet a dolgozat bírálata alapján alakítják ki. 21. Amennyiben a hallgató díjazott dékáni pályamunkát készített és TDK konferencián díjnyertes elıadást is tartott, ezeket automatikusan jeles diplomamunkaként fogadják el. 22. A díjazott pályamunka tényét, valamint a TDK konferencián való részvételt a TDK elnökétıl kapott információ alapján a Tanulmányi Hivatal közli az intézettel/klinikával. Társszerzıs pályamunka csak az elsı szerzı számára fogadható el diplomamunkaként a többi szerzı lemondó nyilatkozatának csatolása szükséges.
A záróvizsga írásbeli részérıl A tesztvizsgára történı felkészüléshez segítségként záróvizsga tesztkérdés győjtemény (IIII. kötet) címő kiadvány áll rendelkezésre. Javasolt ezt a tanév során megvásárolni, nyáron a könyv és jegyzetbolt néhány hétig zárva van.
6
BELGYÓGYÁSZAT: SZIGORLÓ ÉV Tantárgyfelelıs:
OOSBEL DR. WITTMANN ISTVÁN, intézetvezetı egyetemi tanár
10 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/év: 0 + 284 + 16 = 300 Elıfeltétel: OOKNHA Létszám: 1 – 30 Tematika Szigorló évi belgyógyászat gyakorlat felelısei: Prof. Dr. Wittmann István, Prof. Dr. Nagy Lajos és Prof. Dr. Tóth Kálmán. A gyakorlat célja, hogy a szigorlók a belgyógyászat egyes részeinek elsajátítása után a betegágy mellett, a mindennapi orvosi gyakorlatban próbálják meg ismereteiket szintetizálni, s azokat lehetıleg önállóan, de ugyanakkor megfelelı ellenırzés mellett használni. Ezen célnak megfelelıen a szigorlók a gyakorlat ideje alatt a klinikák (kórházak) egyes osztályain a megadott munkaidıben, gyakornoki munkakörben végzik tevékenységüket, s bekapcsolódnak a betegekkel kapcsolatos minden gyakorlati teendıbe, így reggel részt vesznek a vérvételekben, majd a délelıtti viziten. Ezt követıen elvégzik a vizitrendelés szerinti feladatokat, felveszik az osztályra érkezı új betegeket, majd a délutáni viziten róluk az osztályvezetınek referálnak. A betegek elbocsátása elıtt részt vesznek a zárójelentés megírásában. Az egyszerőbb diagnosztikus és therápiás beavatkozásokat felügyelet mellett önállóan végzik. Lehetıség szerint elkísérik betegeiket, így megtekintik a speciális vizsgálatokat is (pl. endoscopia, biopsiák, echocardiographia, ergometria, stb.). Amennyiben betege mőtétre kerül vagy elhunyt, a szigorló részt vesz a mőtéten illetve a kórboncoláson is, s arról referál az osztályvezetınek. Minden szigorló az osztály egy-egy szakorvosa, illetve klinikai orvosa mellé van beosztva, akik a gyakorlati idı végén a szigorló munkájáról rövid jellemzést adnak. A szigorlók a professzori illetve osztályvezetı fıorvosi nagyviziteken önállóan referálnak betegeikrıl. A folyamatos elméleti képzést téma referátumok és betegbemutatások segítik, melyeket szabad konzultáció követ. A szigorló év elfogadásának feltételei Számonkérés: szóbeli vizsga (szigorlat). Maximális hiányzás: A szigorló évi gyakorlatról 20% vagy ezt meghaladó igazolt vagy igazolatlan távolmaradás a szigorló periódus elfogadását nem teszi lehetıvé. Ezen hiányzást be lehet pótolni az év folyamán. Távolmaradás pótlásának lehetıségei A szigorló év belgyógyászati gyakorlata külföldön is elvégezhetı, amennyiben a hallgató nyelvvizsgával bizonyítja a fogadó ország nyelvének ismeretét, vagy angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, és megfelelı szinten beszéli a fogadó ország nyelvét. A hallgató írásos beszámolót készít a gyakorlatról. A belgyógyászat gyakorlatból azonban ebben az esetben is legalább 2 aktív hetet a PTE belgyógyászati klinikáin kell letöltenie. Vizsgakérdések 1. A supraventricularis szívritmuszavarok típusai, diagnosisa és therapiája 2. A ventricularis szívritmuszavarok típusai, diagnosisa és therapiája 3. A szív ingerületvezetési zavarainak típusai, diagnosisa és gyógyszeres therapiája 4. A praeexcitatiós syndromák diagnosztikája és kezelése 5. A szív ingerképzési és ingerületvezetési zavarainak elektromos therapiája (cardioversio, pacemakerek, automata implantálható cardioverter defibrillátor, katéteres ablatio) 7
6. A syncope és a hirtelen szívhalál diagnosztikája és kezelése, a cardiopulmonalis resuscitatio 7. Az ischaemiás szívbetegség epidemiológiája, rizikófaktorai, primaer preventiója 8. Az ischaemiás szívbetegség megnyilvánulási formái és ezek differenciáldiagnosztikai értékelése 9. Az acut ischaemiás coronaria syndroma típusai, azok lefolyása, szövıdményei, diagnosisa és kezelése 10. Az ischaemiás szívbetegség nem gyógyszeres kezelési eljárásai (katéteres coronaria interventiók, stent implantatio, coronaria bypass mőtét) 11. Az ischaemiás szívbetegség secundaer preventiója, a myocardialis infarctuson és coronaria revascularisatión átesett betegek belgyógyászati követése 12. A szívelégtelenség epidemiológiája, pathophysiologiai háttere, típusai és klinikai syndromái 13. A szívelégtelenség diagnosztikája és therapiája 14. Az essentialis hypertonia jelentısége, epidemiológiája, diagnosztikája és kezelése 15. A secundaer hypertonia formák differenciáldiagnosztikája és therapiája 16. A cardiomyopathiák típusai, pathophysiologiai háttere, diagnosztikája és therapiája 17. A szív gyulladásos betegségei (endocarditisek, myocarditisek, pericarditisek) és a pericardialis tamponád 18. Az infectiv endocarditis. A rheumás láz és következményei 19. A szívbillentyőbetegségek diagnosztikája és therapiája 20. A mellkasi fájdalom differenciáldiagnosztikája és ellátásának acut teendıi 21. Thrombocyta aggregatio gátlás, anticoaguláns és fibrinolyticus kezelés a belgyógyászatban, hatásuk ellenırzésének módja 22. Az anaemiák típusai. A vashiányos anaemiák etiológiája, klinikuma és kezelése 23. Megaloblastos és más macrocytaer anaemiák. A haemolyticus anaemiák etiológiája, felosztása és diagnosztikája 24. Az immun thrombocytopaenia diagnosztikája és kezelése. A thromboticus thrombocytopaeniás purpura és a haemolyticus uraemiás syndroma klinikuma, kezelése 25. Az aplasticus anaemia 26. Az acut myeloid és lymphoid leukaemia diagnosztikája, klinikuma és a kezelés elvei 27. A myeloproliferatív kórképek osztályozása, általános jellemzıi. A polycythaemia vera, az essentialis thrombocytaemia és az osteomyelofibrosis klinikuma, kezelési lehetıségei 28. A chronicus myeloid leukaemia diagnosztikája, klinikuma és kezelése 29. A chronicus lymphoid leukaemia diagnosztikája, klinikuma valamint a kezelés lehetıségei 30. A malignus lymphomák osztályozása, diagnosztikája és klinikai jellemzıi. A Hodgkin kór felosztása, diagnosztikája, kezelési lehetıségei 31. A non-Hodgkin lymphomák (NHL) osztályozása, az indolens és az agresszív NHL-k klinikai jellemzıi, a kezelés lehetıségei 32. A myeloma multiplex diagnosztikája, tünettana, kezelése 33. A mélyvénás thrombosis és a pulmonalis embolia diagnosztikája, kezelése 34. A veleszületett és szerzett thrombophiliák 35. A vérzékenységek etiológiája és típusai
8
36. A haemophiliák klinikai jellemzıi, a substitutiós kezelés elvei 37. Hypophysis tumorok, diabetes insipidus 38. Hyperthyreosis, hypothyreosis 39. Pajzsmirigy daganatok, thyreoiditisek 40. Conn syndroma, prolactinoma 41. Cushing kór és syndroma, Addison kór 42. Hypoparathyreosis, hyperparathyreosis 43. Phaeochromocytoma 44. Acromegalia, panhypopytuitarismus 45. Congenitalis adrenalis hyperplasia, osteoporosis 46. A systaemás autoimmun kórképek jellemzı alaptünetei. A primaer és secundaer Raynaud syndroma 47. A rheumatoid arthritis (RA) klinikai és laboratóriumi jellemzıi, kezelése 48. A systaemás lupus erythematodes (SLE) jellemzıi, diagnosztikája, kezelése 49. Az antiphospholipid syndroma. Polymyositis, dermatomyositis 50. A Sjögren syndroma fıbb klinikai jellemzıi. Extraglandularis manifesztációk 51. A systaemás sclerosis alapvetı jellemzıi és kezelése 52. A systaemás vasculitisek. Arteritis temporalis 53. A hányások. A hasmenések 54. A gastro-oesophagealis reflux betegség 55. A nyelıcsı, a gyomor és a vékonybél daganatos betegségei 56. A pepticus fekély. A Helicobacter pylori infectio 57. Gastritisek 58. Funkcionális bélbetegségek 59. A coeliakia. A malabsorptios syndroma 60. A Crohn betegség és a colitis ulcerosa. A gastrointestinalis rendszer praecancerosus állapotai 61. Colon polypok, a vastagbél rák. Colon diverticulosis, diverticulitis 62. Appendicitis. A hasi fájdalom differenciáldiagnosztikája 63. Az acut és chronicus pancreatitis. A pancreas funkciók vizsgálata 64. Ileusok. Peritonitisek. Az acut has syndroma 65. A sárgaság osztályozása, differenciáldiagnosztikája. Acut és chronicus vírushepatitisek 66. Alkoholos májbetegségek. A májcirrhosis 67. Autoimmun hepatitis. Primaer biliaris cirrhosis 68. Primaer sclerotisáló cholangitis 69. Az epekıbetegség 70. A máj- és epeutak daganatai. A pancreas carcinoma 71. Hemochromatosis és Wilson kór 72. A gastrointestinalis vérzések diagnosztikája és kezelése 73. A haematuriák differenciál diagnosztikája 74. A proteinuriák differenciál diagnosztikája 75. Oedemák differenciál diagnosztikája 76. A vesék vizsgálata (funkció, morphologia, szövettan) 77. Acut glomerulonephritisek
9
78. Gyors progressiójú glomerulonephritisek 79. Systaemás betegségek veseérintettsége (SLE nephropathia, vasculitisek, atherosclerosis, haemolyticus uraemiás syndroma) 80. Nephrosis syndromával járó kórképek (minimal change, focalis segmentalis glomerulosclerosis, membranosus glomerulonephritis) 81. Az IgA nephropathia 82. Húgyúti infectiok 83. Acut tubulointerstitialis nephritisek, analgetikum nephropathia 84. Acut veseelégtelenség 85. Chronicus veseelégtelenség 86. Vesepótló eljárások 87. Az emelkedett éhgyomri glucose (IFG), csökkent glucose tolerantia (IGT) és diabetes mellitus diagnosisa, az IFG, IGT kezelése 88. Az 1-es típusú diabetes klinikuma felnıttkorban, az inzulin fajtái, az inzulinkezelés kivitelezése, vércukor-monitorizálások 89. A gestatiós, a pancreatopriv diabetes és a ?maturity onset diabetes in the young? (MODY) klinikuma és kezelése, cukorbetegek elıkészítése mőtétre 90. A 2-es típusú diabetes klinikuma, diétás, oralis antidiabeticus és inzulinkezelése 91. A metabolicus syndroma klinikuma és az atherosclerosis primaer preventiója 92. A hyperglycaemia, ketoacidosis, hypoglycaemia, diabeteses neuropathia, diabeteses láb diagnosisa és kezelése 93. A diabeteses nephropathia diagnosisa és kezelése 94. A primaer dyslipidaemiák klinikai képe és kezelése 95. A secundaer dyslipidaemiák klinikai képe és kezelése 96. A hypertonia kezelése anyagcserebetegségekben (diabetes mellitus, dyslipidaemia, metabolicus syndroma) 97. A pneumonia típusai, tünettana és therapiája 98. Az asthma bronchiale tünetei és elkülönítı diagnosztikája a chronicus obstructiv tüdıbetegségtıl (COPD) és az asthma cardialétól, az asthma bronchiale therapiája 99. A chronicus obstructiv tüdıbetegség (COPD) diagnosztikája, típusai, therapiája 100. A tuberculosis, mint differenciál diagnosztikai probléma a belgyógyászatban 101. A pneumoconiosisok jelentısége és szövıdményei 102. A véres székürítéssel járó fertızı betegségek 103. Az antropozoonosisok 104. A Lyme-kór 105. Az influenza 106. A humán immundeficientia vírus (HIV) infectio és következményei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok G. Herold: Belgyógyászat (Therapia kiadó, 2005.) Tierney, McPhee, Papadakis (szerk.): Korszerő orvosi diagnosztika és terápia (Melánia, 2003.) MSD Orvosi kézikönyv (Melánia) Tulassay Zs.: A belgyógyászat alapjai (Medicina könyvkiadó, 2007.): magyar hivatalos tankönyv.
10
Szemináriumok 2008.08.12, 2008.10.07, 2008.12.02, 2009.01.27, 2009.03.24 Szívelégtelenség (Habon T.) 2008.08.14, 2008.10.09, 2008.12.04, 2009.01.29, 2009.03.26 Savdependens gastrointestinalis kórképek (Vincze Á./Pakodi F.) 2008.08.19, 2008.10.14, 2008.12.09, 2009.02.03, 2009.03.31 Dyslipidaemia és obesitas (Bajnok L.) 2008.08.21, 2008.10.16, 2008.12.11, 2009.02.05, 2009.04.02 Chronicus májbetegségek (Pár A.) 2008.08.26, 2008.10.21, 2008.12.16, 2009.02.10, 2009.04.07 Thrombemboliák, véralvadási zavarok (Losonczy H./Dávid M.) 2008.08.28, 2008.10.23, 2008.12.18, 2009.02.12, 2009.04.09 Malignus haematológiai kórképek (Dávid M./Nagy Á.) 2008.09.02, 2008.10.28, 2008.12.23, 2009.02.17 Endocrinologia (Mezısi E.) 2008.09.04, 2008.10.30, 2008.12.25, 2009.02.19 Klinikai immunológia (Czirják L.) 2008.09.09, 2008.11.04, 2008.12.30, 2009.02.24 A belgyógyászati gyógyszeres terápia (Nagy L.) 2008.09.11, 2008.11.06, 2009.01.01, 2009.02.26 Hasmenéses kórképek (Király Á.) 2008.09.16, 2008.11.11, 2009.01.06, 2009.03.03 Nephrológia (Nagy J.) 2008.09.18, 2008.11.13, 2009.01.08, 2009.03.05 Diabetológia (Wittmann I.) 2008.09.23, 2008.11.18, 2009.01.13, 2009.03.10 Hypertonia (Kovács T.) 2008.09.25, 2008.11.20, 2009.01.15, 2009.03.12 Betegbemutatás (Schmelczer M./Figler M.) 2008.09.30, 2008.11.25, 2009.01.20, 2009.03.17 Szívritmuszavarok (Tóth K.) 2008.10.02, 2008.11.27, 2009.01.22, 2009.03.19 Ischaemiás szívbetegség (Czopf L.) Gyakorlatok 2008.08.12, 2008.10.07, 2008.12.02, 2009.01.27, 2009.03.24 Szívelégtelenség (Habon T.) 2008.08.14, 2008.10.09, 2008.12.04, 2009.01.29, 2009.03.26 Savdependens gastrointestinalis kórképek (Vincze Á./Pakodi F.) 2008.08.19, 2008.10.14, 2008.12.09, 2009.02.03, 2009.03.31 Dyslipidaemia és obesitas (Bajnok L.) 2008.08.21, 2008.10.16, 2008.12.11, 2009.02.05, 2009.04.02 Chronicus májbetegségek (Pár A.) 2008.08.26, 2008.10.21, 2008.12.16, 2009.02.10, 2009.04.07 Thrombemboliák, véralvadási zavarok (Losonczy H./Dávid M.) 2008.08.28, 2008.10.23, 2008.12.18, 2009.02.12, 2009.04.09 Malignus haematológiai kórképek (Dávid M./Nagy Á.) 2008.09.02, 2008.10.28, 2008.12.23, 2009.02.17 Endocrinologia (Mezısi E.) 2008.09.04, 2008.10.30, 2008.12.25, 2009.02.19 Klinikai immunológia (Czirják L.) 2008.09.09, 2008.11.04, 2008.12.30, 2009.02.24 A belgyógyászati gyógyszeres terápia (Nagy L.) 2008.09.11, 2008.11.06, 2009.01.01, 2009.02.26 Hasmenéses kórképek (Király Á.) 2008.09.16, 2008.11.11, 2009.01.06, 2009.03.03 Nephrológia (Nagy J.) 2008.09.18, 2008.11.13, 2009.01.08, 2009.03.05 Diabetológia (Wittmann I.) 2008.09.23, 2008.11.18, 2009.01.13, 2009.03.10 Hypertonia (Kovács T.) 2008.09.25, 2008.11.20, 2009.01.15, 2009.03.12 Betegbemutatás (Schmelczer M./Figler M.)
11
2008.09.30, 2008.11.25, 2009.01.20, 2009.03.17 Szívritmuszavarok (Tóth K.) 2008.10.02, 2008.11.27, 2009.01.22, 2009.03.19 Ischaemiás szívbetegség (Czopf L.) Gyakorlatok
A gyakorlat célja, hogy a szigorlók a belgyógyászat egyes részeinek elsajátítása után a betegágy mellett, a mindennapi orvosi gyakorlatban próbálják meg ismereteiket szintetizálni, s azokat lehetıleg önállóan, de ugyanakkor megfelelı ellenırzés mellett használni.
IGAZOLÁS Fenti tematika szerinti gyakorlatát ..................................................................................... nevő hallgató .....................................................-tól ................................................... -ig teljesítette. .................................... dátum
12
P. h. ......................................................... osztályvezetı fıorvos aláírása
GYERMEKGYÓGYÁSZAT Tantárgyfelelıs:
OOSGYE PROF. DR. MOLNÁR DÉNES, intézetvezetı egyetemi tanár
6kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/év: 0 + 180 + 0 = 180 Elıfeltétel: OOKGYE2 Tematika : Különbözı akut és krónikus betegségekben szenvedı gyermekek orvosi észlelése, a részletes anamnézis felvétele, a mindenre kiterjedı fizikális vizsgálat elvégzése, a legalapvetıbb diagnosztikus lépések megtervezése, gyakorlati kivitelezése vagy megszervezése, az eredmények értékelése. A gyógykezelési terv önálló összeállítása, majd a klinikai orvosai által történt ellenırzést követıen a kezelés egyszerőbb elemeinek gyakorlati megvalósítása. A beteg gyermek állapotának folyamatos nyomon követése, a kezelés eredményességének megítélése. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában : A famuláló idıszak elsıdleges célja, hogy a hallgató korábban megszerzett elméleti ismereteit gyakorlati ismeretekhez kösse, továbbá, hogy a gyermekgyógyászatban leggyakrabban végzett manuális tevékenységeket legalább kezdı fokon elsajátítsa. Feladata ezen kívül, hogy gyakorlatiasan összefoglaló jelleggel, az általános gyermekgyógyászati gyakorlatban leginkább elıforduló betegségcsoportokkal, azok elsıdleges differenciáldiagnózisával közelebbrıl megismerkedjék.
Tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyvek, jegyzetek, segédletek, beszerzendı mőszerek, védıruházat): Kötelezı tananyag: Maródi László (szerk.): Gyermekgyógyászat, Medicina, Budapest (az aktuális kiadás) Ajánlott segédanyag: Túri Sándor (szerk.): A gyermekgyógyászat alapjai orvostanhallgatóknak. Medicina Kiadó Írt., Budapest, 2005., Behrman, RE, Kliegman, RM., Arvin, AM.: Nelson. A gyermekgyógyászat kézikönyve. Második magyar kiadás. W.B. Saunders Co. 1997. Javasolt kézikönyvek: Pintér András: Gyermeksebészeti vezérfonal, 2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1996. Fekete Miklós: Újszülöttgyógyászat, Medicina, Budapest, 1992. Fekete Miklós: Problémaorientált csecsemıgyógyászat, Golden Book, Budapest, 1995. Fonendoszkóp szükséges, védıköpenyt a klinikán kapnak. Foglalkozások témája: Kívánatos, hogy a famuláló VI. éves orvostanhallgató mindazon feladatokat lássa el – kellı felügyelet mellett – melyekkel az újonnan végzett és osztályra beosztott orvosokat lehet és szokás megbízni. Szigorúan betartott munkaidejének egyezınek kell lennie az orvosok munkaidejével. Részletes tematika 6 hét * 30 óra gyakorlat 1. Perinatális, csecsemıgyógyászati és gyermekgyógyászati anamnézis jelentısége, szempontjai, felvétele a gyakorlatban. 2. A csecsemı pszichomotoros fejlıdésének megítélése, normális és kóros variánsok felismerése. 3. Súlyfejlıdésben elmaradt csecsemő problematikája. 13
4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
11.
12. 13. 14. 15.
16. 17. 18.
19. 20. 21.
22. 23. 24. 25. 26. 27.
14
Csecsemıtáplálás beállítása a gyakorlatban. Forgalomban lévı csecsemıtápszerek tulajdonságai és rendelése. Kóros növekedés a gyermekkorban (retardált és accelerált). Normális és kóros variánsok elkülönítése, felismerése. Növekedési standardok használata. Mentális retardáció leggyakoribb okai gyermekkorban. Elkülönítı kórisme. Normális pubertas jellemzıi, stádiumai. Kóros pubertas (pubertas praecox és pubertas tarda). Intersexualitás gyermekkori vonatkozásai. Bakteriális és virális fertızések tünettana. Súlyossági állapot megítélése. a. Fertızésre hajlamosító tényezık megítélése. b. Fertızı betegségek megelızése, védıoltások. c. Oki és tüneti terápia gyakorlati elvei. d. Lázcsillapítás gyakorlatban. Leggyakoribb akut légúti betegségek tünetei és kezelése. a. Obstructív bronchitis és asthma bronchiale. b. Laryngitisek. c. Pneumoniák. d. Légúti idegentest. Leggyakoribb gyermekkori húgyúti betegségek tünetei, kezelése és a kórházi beutalás indikációi. a. Nephritisek b. Nephrosis syndroma. c. Urogenitalis traktus infekciói. d. Fejlıdési rendellenesség gyanúja. Congenitalis vitiumok felismerése, gondozása. Acut carditis tünetei. Cardialis decompensatio tünetei, kezelése, okai. Csecsemıkori és gyermekkori anaemiák differenciáldiagnosztikája a gyakorlatban. Enterocolitises csecsemı és gyermek problematikája. Etiológiai tényezık, súlyossági állapot megítélése, kezelés. Leggyakoribb gyermekkori endokrin betegségek. Tünettan, korai felismerés (congenitalis hypothyreosis, hyperthyreosis, mellékvesekéreg-elégtelenség, hypopituitarismus, AGS, diabetes insipidus). Gyermekkori malignomák tünetei, felismerése. Égésbetegség akut ellátása. Kórházi beutalás indikációi. Megelızés. Gyermekkori mérgezések általános kérdései: gyakoriság, okok, életkor és környezet szerepe, tünetek, diagnózis és általános kezelési elvek, a prevenció fontossága és lehetıségei. Gyermekkori diabetes mellitus és hypoglykaemiás állapotok. Leggyakoribb gyermekkori akut sebészi megbetegedések tünetei, különös tekintettel az akut appendicitisre, invaginatióra és ileusokra. Leggyakoribb gyermekkori fül-orr-gégészeti betegségek tünetei, diagnosztikája és terápiája: sinusitis maxillaris, chronikus adenoiditis és tonsillitis, acut otitis media, mastoiditis. Akut és krónikus ízületi panaszok értékelése a gyermekkorban. Emesis differenciáldiagnosztikája a csecsemı- és gyermekkorban Véres széklet, melaena differenciáldiagnosztikája a gyermekkorban. Recidiváló hasi fájdalom problematikája. Obstipatio okai, vizsgálata, vizsgálati és kezelési lehetıségek. Ismeretlen eredető, elhúzódó vagy visszatérı lázas állapot a gyermekkorban. Differenciáldiagnosztika.
28. 29. 30. 31.
Convulsiók és acut tudatzavarok a gyermekkorban. Cephalalgia jelentısége gyermekkorban. Hallászavarok és látászavarok leggyakoribb okai gyermekkorban. A korai felismerés lehetıségei és további teendık. Szociális pediátria: a gyermek szociális környezetének jelentısége, környezettanulmány szempontjai és felvétele. a. “Mellızött gyermek” szindróma. b. “Megvert gyermek” szindróma.
Famuláló idı alatt oktatandó tevékenységek 1. Újszülött, csecsemı, kisded és idısebb gyermek fizikális vizsgálata és a status dokumentálása. 2. I. m. és i. v. injekciók adása. 3. lnfúziók összeállítása és bekötése. 4. Gyakorlati eljárás és teendık transzfúzió adásakor. 5. Mennyiségi és minıségi vérkép készítése és értékelése. 6. Vizeletvizsgálat és vizeletvételi technika (középsugár és katéter) 7. Vérvétel. 8. Lumbalpunctio.. 9. Kórtörténet vezetése és epikrízis írása. 10. Gyermekgyógyászati általános gyakorlatban leggyakrabban használatos gyógyszerek dózisa, adagolási módja, mellékhatásai és gyakorlati receptúrája.
A szigorló év elfogadásának kritériumai: A tevékenység ellenırzése a mellékelt ellenırzı lapon történik. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: A hallgató szervezetileg a Gyermekklinika egyik betegellátó részlegéhez beosztva végzi munkáját. Az adott részleg vezetıjének a hatásköre az esetleges hiányzás indokoltságának, illetve igazoltságának a megítélése. Amennyiben az igazolt hiányzások óraszáma meghaladja a teljes óraszám 15%-át (27 óra), akkor a hallgatónak ügyeleti, elsısorban hétvégi ügyeleti idıben kell pótolnia a távolmaradása miatt kiesett oktatási idıt. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A hallgatóság kérésére a Gyermekklinika oktatói összeállították azokat az alapkövetelményeket, amelyek ismeretét minden hallgatótól elvárják. A szigorlaton továbbra is tételek alapján kell a tananyag ismeretérıl számot adni. Az itt felsoroltak csak arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tételeken belül milyen szempontokat kell figyelembe venni, ill. milyen eljárásokat, dózisokat kell feltétlenül ismerni. Az érdemjegy megállapításánál a húzott tételrıl elmondottak döntenek, de a gyakorlatban minden orvostól megkívánható alapkövetelmények bármelyik tétel megbeszélésekor szóba kerülhetnek. A csecsemı és a gyermek normális súlygyarapodása és hossznövekedése (adott beteg adatainak értékelése). A csecsemı pszichomotoros fejlıdésének mérföldkövei. Csecsemıtáplálás: kalóriaigény – folyadékigény, anyatejes mesterséges táplálás (adott csecsemı táplálásának beállítása).
15
Dehydratio típusai: (hyper-, hypo- és isotoniás dehydratio); a dehydratio okai, fizikális tünetei (felismerése), a súlyosság megállapítása és acut ellátása. D-vitamin-hiányos rachitis: ok, klinikai tünetek, megelızés (dózisok), terápia (dózisok). Lázcsillapítás különbözı módszerei (gyógyszerdózisok) Akut felsı légúti szőkületet okozó gyulladásos betegségek (laryngitis, epiglottitis, peritonsillaris és retropharyngealis tályog); tünetek, súlyosság megítélése és akut ellátás. Asthma bronchiale és obstructív bronchitis: klinikai tünetek, súlyosság megítélése és akut ellátás (dózisok, ill. túladagolási tünetek). Anaemiás csecsemı és gyermek: felismerés és leggyakoribb okok. Alapvetı laboratóriumi vizsgálatok és értékelésük. Vérnyomásmérés csecsemı- és gyermekkorban. Hypertensio leggyakoribb okai és akut kezelése. Hepatosplenomegalia: leggyakoribb okok és kivizsgálási elvek. Banti-kór prezentációs tünetei. Keringési elégtelenség felismerése és kezelése (alapvetı gyógyszerdózisok) Csecsemı- és gyermekkori akut tudatzavarok leggyakoribb okai, eszméletlen beteg sürgısségi ellátása. Intracranialis nyomást csökkentı gyógyszerek (Furosemid, Dexamethason, Glycerin és Mannitol) dózisai. Akut hasi katasztrófa csecsemı- és gyermekkorban: tünetek, diagnosztika, terápia. Csecsemı- és gyermekkori gennyes meningitis: leggyakoribb kórképek, tünettan, liquordiagnosztika, akut ellátás. Antibiotikus terápia megválogatása a kórokozó azonosítása elıtt. Csecsemı- és gyermekkori convulsiók és a leggyakoribb okok A convulsio acut ellátása (diazepam, phenobarbital dózisok) A vesemőködés vizsgálata (a legfontosabb módszerek kivitelezése). Diabeteses ketoacidosis és coma felismerése, kezelési elvek (elsısorban insulin- és folyadékterápia megkezdése); hypoglykaemia felismerése és kezelése. Csecsemı- és gyermekkori sepsis tünetei; kivizsgálási terv és kezelés. Ízületi csont-, ill. végtagfájdalmak értékelése. Bronchopneumonia, lobaris pneumonia, staphylococcus pneumonia. Égésbetegség: a súlyosság megítélésnek szempontjai (fokozat és kiterjedés); akut ellátás, hospitalizáció szükségessége; égésbetegség stádiumai és fı veszélyek, ill. szövıdmények stádiumonként. A leggyakoribb fertızı betegségek: scarlatina, varicella, rubeola, morbilli, hepatitis, mononucleosis infectiosa, mumps, lappangási ideje, tünetei, szövıdményei és járványügyi vonatkozásai. Védıoltások (idejük, komplikációk, szövıdmények és kontraindikációk). Vérzékenységgel járó állapotok (az alapvetı vizsgálatok kivitelezése). Gyermekkori leukaemiák és Hodgkin-kór klinikai prezentációs formái. Diagnózis, kezelési elvek és prognózis általában. Akut allergiás kórképek (Quincke-oedema, gége-oedema, anaphylaxiás schock) felismerése és akut ellátása (gyógyszerdózisok). Idegentest aspiratio problematikája: anamnézis, klinikai tünetek, diagnózis, terápia. Véres széklet és melaena értékelése csecsemı- és gyermekkorban. Diagnosztikus és terápiás elvek exogen intoxicatio esetén. Csecsemıkori hányások okai, kivizsgálása és kezelése. Szigorlati tételek: a Gyermekklinika honlapján érhetık el
16
ELLENİRZİ LAP SZIGORLAT ELİTTI GYAKORLATRA
Név:
Osztály: ELVÉGZENDİ TEENDİK, BEAVATKOZÁSOK
TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA DÁTUM
OSZTÁLYOS ORVOS
intramuscularis injekció csecsemı/kisdednek vérvétel csecsemı/kisdedtıl vérsejtsüllyedés meghatározása minıségi vérkép/kenet értékelése vizeletvizsgálat kislaborban fejlettségi, tápláltsági állapot meghatározása vérnyomásmérés csecsemı/gyermekkorban csecsemı étrendjének beállítása infúziós kezelés megtervezése adódó eseménytıl függıen egyéb
RÉSZVÉTEL, MEGFIGYELÉS új beteg ambuláns vizsgálata osztályos beteg felvétele gyógyult beteg hazaadása gondozás szakambulancián ügyeleti ellátás újszülöttkori ventilláció monitorizálása adódó eseménytıl függıen egyéb
Fenti tematika szerinti gyakorlatát ..................................................................................... nevő hallgató .....................................................-tól ................................................... -ig teljesítette.
.................................... dátum
P. h. ......................................................... osztályvezetı fıorvos aláírása
17
SEBÉSZET - TRAUMATOLÓGIA Tantárgyfelelıs:
OOSSET PROF. DR. HORVÁTH ÖRS PÉTER, egyetemi tanár
6 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/év: 0 + 180 + 0 = 180 Elıfeltétel: OOKSE2 OORSEB Létszám: 5 – 200 Tematika Szakorvosi felügyelet mellett orvosi (adminisztratív, szervezési, gyakorlati) tevékenység végzése. Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok eredményeinek ismerete, sebkötözés, drainek, öblítések, transzfúzió ismerete. Részvétel a diagnózis és differenciáldiagnózis felállításában, orvosi megbeszéléseken, viziteken, a betegeit érintı konziliumokon és asszisztensként a mőtıi programban. Ügyeleti szolgálatban járóbeteg rendelésen eltöltött 2x8 óra. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában: A klinikai modul tárgyaihoz integrálódó sebészeti képzés A szigorló év elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel, az elıírt vizsgatípus sikeres teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetıségei a hiányzásokat a szakorvos felügyelıvel megbeszélve, igazoltan pótolni kell, szigorlatot az a hallgató tehet, aki az elıírt gyakorlatot igazoltan teljesíti Vizsgakérdések Sebészet szigorlati tételsor „A” 1. Postop. sebgyógyulási zavarok 2. Mi a különbség embolia és thrombosis között 3. A mőtéti kockázatról 4. Sebek fajtái, primér sebellátás 5. Daganatos megbetegedés általános tünetei 6. Tetanus 7. Sepsis és antisepsis 8. Laparoscopos sebészeti indikációi és kontraindikációi 9. Perifériás érbetegek ambuláns vizsgálata 10. Általános sebészi elvek a daganatsebészetben 11. A lymphoedemáról 12. Transfusio 13. A rosszindulatú daganatok terjedése 14. Hasi ischaemia 15. Tumoros betegek kezelési módozatai általában 16. A gáz-ödéma 17. A gangrénákról 18. Röntgenjelek a hasban 19. A daganatok osztályozásáról, TNM grading 20. Tompa hasi sérülésekrıl általában 21. A shok syndroma lényege, a shok fajtái és elhárításuk
18
22. A helyi érzéstelenítés módozatai, vezetéses és regionális érzéstelenítés 23. Emlıszőrés, gondozás 24. Leggyakoribb pyogen infectiok 25. Anbtibiotikumok alkalmazása a sebészetben 26. A parenterális táplálásról 27. Haemoptoe ? haematemesis 28. A praecacerosis fogalma és fajtái 29. A hasi fájdalmakról általában 30. Valódi és ál cysták 31. A véres széklet differenciáldiagnosztikája, a rectális vizsgálat jelentısége 32. Auscultatio és tapintás a hasban 33. A vagotomiák célja, fajtái, indicatioi 34. Áthatoló hasi sérülések Sebészeti szigorlati tételsor „B” 1. Az anorectum sebészi megbetegedései 2. Hyperparathyreoidismus 3. Hasi tályogok 4. Sérvekrıl általában 5. Heveny féregnyúlvány lob 6. Pajzsmirigyrák fajtái, tünettana, kezelése 7. TOS 8. Operábilis emlıcarcinoma (mőtéti és adjuváns kezelés) 9. Epekıbetegségek 10. Traumás és spontán lépruptura 11. Hormontermelı mellékvese daganatok 12. Heveny mélyvénás thrombosis 13. Diverticulosis és periampullaris daganatok 14. Göbös pajzsmirigy megbetegedés 15. Colorectalis daganatok 16. Chronicus pancreatitis és szövıdményei 17. Benignus emlıdaganatok, emlıgyulladások 18. Heveny gastrointestinalis vérzések 19. Nyombélfekély klinikuma és szövıdményei 20. A gyomor rosszindulatú daganatai 21. Ileus fajtái és tünetttana 22. Emlıdaganatok diagnosztikája 23. Nyelıcsırák 24. Pneumothorax formái, kezelése. Mőtéti indikáció 25. A gastro-oesophagealis reflux és kezelése 26. A tüdırák sebészi kezelése. Operabilitás, resecabilitás 27. A Crohn-betegség sebészi vonatkozásai 28. Pajzsmirigy mőtétek utáni szövıdmények 29. Az aorta aneurysmája, rupturája. Aneurysma dissecans
19
30. A postthromboticus syndromáról 31. Occlusiv verıérbetegségek, kezelési lehetısége 32. Mesenterialis bélelhalás 33. Érmőtétek szövıdményei 34. A colostomákról 35. A subclavian steal syndromáról 36. Perianalis tályogok és sipolyok 37. A haemaorrhoidalis csomók sebészi kezelése 38. A chronicus vénás elégtelenség klinikuma és sebészi kezelése 39. Diabetes és obliterativ érbetegségek 40. Rekeszsérvek, hiatus herniák 41. Corrosiv nyelıcsısérülések és ellátásuk 42. A máj daganatai, cystás elváltozásai 43. Mediastinalis tumorok 44. Hydrokele, vaicokele 45. Zollinger-Ellison syndroma 46. Buerger-kór 47. Acut hasat utánzó, illetve okozó elváltozások 48. Laparoscopos cholecystectomia 49. Supraarticus ágak occlusiv betegségei 50. Icterus diffrenciáldiagnosztikája 51. Postop. tüdıembolia kockázata, felismerése és kezelése 52. A szív fejlıdési rendellenességei 53. A szívbillentyők szerzett hibái 54. Coronariaszőkületek és mőtéti megoldásuk 55. Pericardialis folyadékgyülem és pericarditis constrictiva 56. A portalis hypertoniáról 57. Nyelıcsı betegségek diagnosztikája 58. A hyperthyreosis sebészi vonatkozásai 59. A heveny verıér-elzáródás cardinalis tünetei 60. Biliodigestiv anastomosisok alkalmazásáról 61. Artériás és vénás lábszárfekélyek 62. Endoscopia a sebészetben (elsısorban a diagnosztikai lehetıségek áttekintése) 63. Minimalisan invasiv technikák az érsebészetben 64. A laparoscopos (endoscopos) mőtéti technika (mőszerek, eszközök, gyakorlati lépések) 65. Az agyhalál fogalma - megállapításának jogi és orvosi feltételei 66. A transzplantált vese hosszú távú túlélését befolyásoló tényezık 67. Immunsuppressio veseátültetés után ? az immunsuppressio mellékhatásai és szövıdményei 68. Donor-kondicionálás, cadaver vesék prezervációja 69. Metastasis sebészet lehetıségei 70. Empyema thoracis. A tuberculosis sebészete 71. A csontos mellkasfal betegségei 72. Mellkassebészeti mőtétek elıtti kivizsgálás, mőtéti kockázat, postoperatív
20
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Gaál Csaba: Sebészet c. tankönyv, ajánlott az Oxford Handbook of Clinical Surgery Gyakorlatok Szakorvosi felügyelet mellett orvosi (adminisztratív, szervezési, gyakorlati) tevékenység végzése. Anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatok eredményeinek ismerete, sebkötözés, drainek, öblítések, transzfúzió ismerete. Részvétel a diagnózis és differenciáldiagnózis felállításában, orvosi megbeszéléseken, viziteken, a betegeit érintı konziliumokon és asszisztensként a mőtıi programban. Ügyeleti szolgálatban járóbeteg rendelésen eltöltött 2x8 óra.
Trauma curriculum A hagyományos trauma curriculum átalakításával a hallgatók nem csak a számukra szükséges tudományos alapokat és klinikai tudást szerezhetik meg hanem azokat a felhasználható készségeket, és rugalmas gondolkodásmódot, mely biztosítja a késıbbi továbbképzés lehetıségét is. Ez magában foglalja: •
probléma alapú tanulást, mely során a hangsúly valódi esetek elemzésén, annak csoportos értékelésén, és nem a tankönyvek memorizálásán van;
•
különös hangsúlyt kap az orvos-beteg kapcsolat feltárása és az új kezelési eljárások szociális összefüggéseinek meghatározása.
A trauma curriculum kialakítása olyan, hogy segítse a hallgatókat az alábbi oktatási célok elérésében: •
Tudományos alapú ismeretek megszerzése, és ezek effektív alkalmazása a betegek érdekében.
•
Azon képességek elsajátítása, melyek biztosítják betegeik megfelelı értékelését és kezelését.
A kurzus során a hallgatók elsajátítják a gyakoribb sérülések vizsgálatát és kezelését, így az idıszak végére képesek azokat kezelni, és tudják mikor szükséges a kezelésben szakértı további támogatása. A hallgatók az ellátó team tagjaiként részt vesznek a napi problémák értékelésében és kezelésében, részt vesznek a viziteken és megbeszéléseken. Az oktatás alapjaiban informális és ebben az intézet minden tagja részt vesz. A hallgatók a betegek komplex vizsgálatát végzik, ennek alapján kezelési javaslatokat tesznek, és részt vesznek a betegek kezelésében. Minden hallgató köteles legalább 5 részleges ügyeleti szolgálatot teljesíteni.
21
SZÜLÉSZET - NİGYÓGYÁSZAT Tantárgyfelelıs:
OOSSZN PROF. DR. BÓDIS JÓZSEF, egyetemi tanár
6 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/év: 0 +180 + 0 = 180 Elıfeltétel: OOKSN2 Létszám: 5 – 250 Tematika A tantárgy célja, hogy a szigorló évüket töltı hallgatók a korábban elvégzett Szülészetnıgyógyászat 1. és 2. tantárgyak során elsajátított, elsısorban elméleti ismertét a mindennapi orvosi gyakorlat során alkalmazhatóvá tegyük. E célból a hallgatók részt vesznek a klinika mindennapi gyakorlati betegellátásában, az osztályos munkában, a viziteken, az ambuláns betegellátásban, a szülıszobai és a mőtıi tevékenységben. Lehetıségük nyílik felügyelet melletti önálló betegvizsgálat elvégzésére. A tantárgy feladata, hogy lehetıvé tegye az orvostanhallgatók számára az általános orvosláshoz szükséges gyakorlati szülészeti és nıgyógyászati ismeretek és készségek elsajátítását. A gyakorlat elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való két napnál több igazolatlan hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Igazolt hiányzás sem haladhatja meg az összóraszám 25 %-át. Távolmaradás pótlásának lehetıségei Gyakorlati oktatvóval történt egyeztetés szerint, a megbeszéltek alapján. Vizsgakérdések 1. A magzat intrauterin állapotának megítélésére szolgáló mőszeres vizsgálatok. Polyhydramnion és olygohydramnion. Amenorrhoeák felosztása, diagnosztikus és therápiás lehetıségek. Stein-Leventhal syndroma fogalma, klinikuma és therápiája. 2. A magzatvíz biokémiai vizsgálatának praenatalis jelentısége. A császármetszés indikációinak modern szemlélete. Intersexualitások. Laparoscopia szerepe a nıgyógyászati diagnosztikában. 3. Fenyegetı uterus ruptura, korai lepényleválás differenciál diagnosztikája. Sheehan-syndroma. Petefészek functionalis állapotának megítélésére szolgáló vizsgáló eljárások. A portio praeblastomatosisai és in situ carcinomája; diagnosztika, therápia. 4. A magzat méhen belüli elhelyezkedése és diagnosztikája az utolsó trimenonban. Missed abortion és gyógyítása. Gonaddysgenesis. A genitalis tractus tuberculosisa. 5. A foetoplacentalis egység fogalma és jelentısége. A magzatvíz körforgása, fiziológiája. Nıgyógyászati vérzési rendellenességek felosztása. Hysteroscopia, hysterosalpingographia. 6. Vérzési rendellenességek a szülés alatt. Fenyegetı koraszülés diagnosztikája, kezelése.
22
Kolpitisek, therápiájuk. Nıgyógyászati sipolyok kórszármazása, diagnosztikája és theráiája. 7. Késıi terhességi toxaemiák osztályozása. A magzat méhen belüli elhalása és mőszeres diagnosztikája, therápiája. Az uterus fejlıdési rendellenességei. A petefészek teratogen daganatai. 8. A prostaglandinok szülészeti jelentısége. Terhesség és diabetes. A nemi érés zavarai. Cervixcarcinoma és therápiája. 9. Korai lepényleválás diagnosztikája pathomechanizmusa, differenciál diagnosztikája. A magzati tüdı érettségének meghatározására szolgáló vizsgáló eljárások és azok jelentısége. Functionális méhvérzések. IUD alkalmazásának feltételei és szövıdményei. 10. Programozott szülés és szülésinductio. A foetomaternalis gázcsere zavara a szülés alatt. Vérzési rendellenességek a postmenopausában. A méh helyzetváltozásai és therápiája. 11. Kardiotokografia jelentısége a terhesség és szülés alatt. Perinatalis magzati mortalitás felosztása, okai. Hasi-hüvelyi méheltávolítás. Kolpocytologia jelentısége a méhnyakrák diagnosztikájában. 12. Abortusok felosztása, aetiológiája és therápiája. Szülés alatti fájdalomcsillapítás. A cervix incompetentia aetiologiája, diagnosztikája és therápiája. Chorioncarcinoma. 13. Placenta praevia formái, jelentısége. Asphyxias újszülötek kezelésének korszerő szemlélete. Az adnex-gyulladások és differenciál diagnosztikájuk. A myomák klinikuma, diagnosztikája és therápiája. 14. Mola hydatidosa klinikuma és endokrinológiája. Anovulatios ciklus klinikuma és therápiája. Acut has és terhesség. Corpus adenocarcinoma klinikuma és therápiája. 15. A terhesgondozás jelentısége a koraszülés megelızésében. A magzat fejlıdési rendellenességeinek intrauterin diagnosztikája. A meddıség okai és kezelése. A petefészek rosszindulatú daganatainak felosztása, differenciál diagnosztikai problémák. 16. Burok rendellenességei, korai és idı elıtti burokrepedés. Intravasalis coagulopathiak. Ultrahang diagnosztika jelentısége a szülészeti és nıgyógyászati kórképeknél. Klimakterium. 17. Intenzív észlelés pathológiás terheseknél.
23
Terminus túllépés, túlhordás fogalma és jelentısége. Fogamzásgátlás korszerő módszerei. Nemi érintkezés útján terjedı betegségek. 18. HCG excretio jelentısége a terhesség elsı trimeszterében. Koraszülés okai és jelentısége a perinatalis mortalitasban. Mőtéti eljárások sterilitas esetén, sterilizációs mőtétek. Hormonális anticonceptio és szövıdményei. 19. Koraszülés vezetésének korszerő szemlélet. Forgási rendellenességek. Aprórészek és köldökzsinór elölfekvése és elıesése. Hormontermelı petefészek daganatok. 20. A terhesség felismerése. Tartási rendellenességek. Méhenkívüli terhesség fogalma, klinikuma, differenciáldiagnosztikája és therápiája. Turner-syndroma. 21. Beilleszkedési rendellenességek. A magzatvíz-embólia pathomechanizmusa, klinikuma, véralvadási viszonyok. Férfi meddıség okai és kezelési lehetıségei. A méhsüllyedések tünettana, klinikuma és therápiája. 22. Fertızı betegségek a terheség alatt (rubeola, vírus infectiok, hepatitis, toxoplasmosis és lysteriosis, syphylis). A szülés megindulásának okai. Cyclus diagnosztika. Az endometriosis klinikuma, felosztása, és tünettana. 23. Habitualis abortusok aetiológiája és therápiája. A lepény sexualsteroidok biosynthesise. Hypertrichosis, hirsutismus, virilisatio. Az újszülött resuscitatiója, Apgar score. 24. Harántfekvés. Fogamzás, implantatio. A hyperoestrinismus. Az adrenogenitalis syndroma. 25. Uterusruptura. Menstruatios cyclus fiziológiája. Prolapsusok diagnosztikája és therápiája a reprodukciós korban és postmenopausában. Ovárim tumorok komplex theráiája. 26. Terhességi hányás. Placenta praevia és differenciáldiagnosztikája. Functionális meddıség. Adenomyoma, adenomyosis. 27. Fájások rendellenességei. Az Rh isoimmunisatio mechanizmusa és preventiója, erythroblastosis foetalis. Organikus medıség. Vulva benignus és malignus megbetegedései.
24
28. Medencevégő fekvés. Atonia fogalma, jelentısége és therápiája. Testicularis feminisatio, Morris syndroma. Acut has a nıgyógyászatban. 29. Inversio uteri. Vetélések befejezésének módszerei. Pulsoxymetria, amnioninfusió. Klinefelter syndroma. 30. Amniocentesis és chorionbiopsia jelentısége a genetikai kórképek kórismézésében. Terhesség pyelitisek. Incontinentia urinae és gyógyítása. Retroflexio-versiok felosztása és kezelése. 31. Mastitis. Puerperalis sepsis. Terhesség megszakítás és szövıdményei. A méhnyakon végzett mőtétek. 32. Ikerterhesség-, ikerszülések. Tokolysis a szülészetben. A petefészek jóindulatú daganatai, felosztás, klinikum. Kolposcopia szerepe a rák korai felismerésében. 33. AFP vizsgálat jelentısége a velıcsı záródási rendellenességek felismerésében. Lactatio fiziológiája. Ovulatio gyógyszeres inductiója. Kiterjesztett méhkiirtások fajtái és jelentıségük a méhnyakrák therápiájában. 34. A szülés lefolyása, szakaszai. Fogómőtét és vacuum extractio. Pubertás és menarche fiziológiája. Galactorrhoea és therápiája. 35. A kismedence anatómiája. Intrauterin magzati retardatio. Asszisztált fertilisatio (IVF, GIFT) Menopausa fiziológiája. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Z.: Szülészet-nıgyógyászat Ajánlott irodalom: Lampé L.: Intenzív szülıszoba Lampé L.: Szülészet-nıgyógyászati mőtéttan Gyakorlatok Intenzív osztály: Mőtéti elıkészítés módszerei, gyógyszerelése. Prae- és postoperativ laboratóriumi vizsgálatok és az eredmények értékelése. Postoperativ idıszak észlelése, monitorizálása. Kapocsszedés, varratszedés, draineltávolítás stb. Intramuscularis, intravénás injectiók adása, infúziós terápia.
25
Nıgyógyászati osztály:Nıgyógyászati kórlap felvétele. Bimanualis nıgyógyászati vizsgálat, hüvelyi feltárás, rectovaginalis vizsgálat, emlık vizsgálata. Nıgyógyászati mőtétek megfigyelése és a bennük való aktív részvétel. Onkológia: nıgyógyászati sugárkezelés (prae- és postoperativ), „after-loading” kezelés, telecobalt terápia. Cytostatikus kezelés. Szülıszoba-gyermekágyas osztály, neonatológia: Szülés észlelése, a méhszáj tágasságának vizsgálata. Asszisztálás episiotomia elvarrásában. Szülészeti fájdalomcsillapítás módszereinek megismerése. A magzat méhen belüli állapotának monitorizálása terhesség alatt illetve szülés közben. Az újszülött acut szülıszobai ellátása, Apgar score. Gyermekágyas ellenırzése. Az újszülöttek rutin vizsgálatai, inkubátorok mőködése, lélegeztetés formái, infúziós kezelés; koraszülöttek észlelése, ellátása. Terhespathologia: Koraterhesek bimanualis vizsgálata, késıterhesek vizsgálata: Leopold féle mőfogások. Lepényfunkciós paraméterek értékelése. Terhességi ultrahang vizsgálatok. Fenyegetı koraszülés, terhességi toxaemia kezelése. Ambulancia: Special ambulanciák (családtervezés, meddıségi-, endokrin-, gyermeknıgyógyászati-, climacterium-, andrologiai ambulantia) mőködése. Nıgyógyászati betegvizsgálat: hüvelyi, feltárás, natív hüvelykenet vétele, értékelése. Kolposcopia: leggyakoribb leletek ismerete. Speciális onkológiai nıgyógyászati vizsgálatok. Kolpocytológiai kenetvétel.
IGAZOLÁS Fenti tematika szerinti gyakorlatát ..................................................................................... nevő hallgató .....................................................-tól ................................................... -ig teljesítette. .................................... dátum
26
P. h. ......................................................... osztályvezetı fıorvos aláírása
NEUROLÓGIA
OOSNEU
Tantárgyfelelıs:
PROF. DR. KOMOLY SÁMUEL,
4 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/év: 0 + 100 + 20 = 120 Elıfeltétel: OOKNE2 Tematika : A korábbi szemeszterekben tanult gyakorlati és elméleti ismeretek átismétlése. Önálló neurológiai betegvizsgálat készségének elsajátítása, típusos neurológiai betegségek felismerése, differenciál diagnosztikai szempontból szükséges vizsgálatok elrendelése és eredményeiknek kritikus értékelése, terápiás terv készítése. Szerepe a képzés céljainak megvalósításában : A szigorló idıszak fı célja a gyakorlati és elméleti ismeretek szintetizálása, a gyakorlati készségek fejlesztése olyan szintre, hogy a diplomához jutó kolléga legyen képes a gyakori és típusos neurológiai betegségek felismerésére, a neurológiai sürgısség korrekt megítélésére A szigorló év elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetıségei TVSZ szerint Vizsgakérdések VI. évf. szigorlat 2 részbıl áll: GYAKORLATI VIZSGA (ágy mellett): - anamnézis felvétele és betegvizsgálat, ennek alapján valószínőségi diagnózis felállítása - a diagnózis pontosításához szükségesnek ítélt laboratóriumi, eszközös és radiológiai (képalkotó) vizsgálatok megnevezése, a lehetséges terápiák alapelveinek felvázolása ELMÉLETI VIZSGA kérdései (tételhúzással): A. egy, a neurológiában fontos diagnosztikai eljárás elve, indikációja, alapszíntő értékelése, kockázata B. egy fontos/gyakori neurológiai betegség (elvárjuk a betegség korrekt definiálását, epidemiológiai adatainak, patomechanizmusának, neuropatológiájának, klinikai tüneteinek és terápiájának alapvetı ismeretét) C. egy fontos neurológiai betegség/betegségcsoport kezelése „A” tételek Liquorvizsgálat Agyi erek ultrahang-vizsgálata CT MR EEG EMG és ENG Kiváltott válasz-vizsgálatok. Polysomnographia „B” tételek Akut ischaemiás stroke Vérzéses stroke Subarachnoidalis vérzés
27
Sinusthrombosis Epilepsziák Status epilepticus Eszméletvesztések Beningnus paroxismalis positionalis vertigo A nyaki gerincszakasz degeneratív eltéréseinek neurológiai jelentısége. A lumbalis gerincszakasz degeneratív eltéréseinek neurológiai jelentısége. Carpal tunnel syndroma Primer fejfájások Trigeminus neuralgia, post zosteres neuralgia Bell paresis Herpes simplex encephalitis Sclerosis multiplex Myasthenia gravis Guillain-Barré szindróma, Chronicus InflammatiosDemyelinisatios Polyneuropathia Parkinson-kór Progressiv supranuclearis bénulás, „multiple system atrophy”, Demenciához vezetı fontosabb neurodegeneratív kórképek Meningitisek Koponyaőri nyomásfokozódás Amyotrophiás lateralsclerosis Dermatomyositis, polymyositis Spinocerebellaris ataxiák, Huntington chorea Polyneuropathiák Paraneoplastikus szindrómák Intrakraniális daganatok Spinális daganatok Alvási apnoe szindróma „C” tételek Sclerosis multiplex kezelése Epilepsia kezelése Status epilepticus kezelése A myasthenia gravis kezelése Az alvászavarok kezelése Fejfájások kezelése. Terápiás lehetıségek polyneuropathiák esetén Akut ischaemiás stroke kezelése Vérzéses stroke kezelése Stroke primer és szekunder prevenciója Subarachnoidalis-vérzés kezelése Stroke rizikófaktorai és gyógyszeres kezelésük alapelvei Akut teendık tudatzavart betegnél Az agyoedema kezelése. Parkinson kór kezelése.
28
Herpes infectiók kezelése. Meningitisek kezelése. Guillain-Barré szindróma, Chronicus InflammatiosDemyelinisatios Polyneuropathia kezelése Dystoniák kezelése A krónikus fájdalom kezelése Lumboiscialgia kezelése Cervicobrachialgia kezelése Alvászavarok kezelése Vizelet incontinencia Akut bakteriális meningitis kezelése A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Neurológia Szerkeszette: Szirmai Imre, Medicina 2005, Neurológia, szerkesztette Komoly Sámuel, Springer Betegségenciklopédia, Budapest, 2002 Springer Tudományos Kiadó. A tantermi elıadások power point prezentációi megtalálhatók a klinika honlapján: htppneurology.pote.hu
Szemináriumok gyulladásos kórképek, extrapyramidális rendszer, stroke, alvászavarok, epilepszia, eszméletvesztés fejfájás, szédülés, neuro- és myopátiák, rediológiai konferencia, neuro-urológia Gyakorlatok betegvizsgálat, kórrajzírás, esetreferálás, liquor-labor betegvizsgálat, kórrajzírás, esetreferálás, elektrofiziológia, epilepszia monitorozás betegvizsgálat, kórrajzírás, esetreferálás, neuroradiológia (CT, MRI) betegvizsgálat, kórrajzírás, esetreferálás, neuropatológia, izombiopszia
IGAZOLÁS
Fenti tematika szerinti gyakorlatát …................................................................... nevő hallgató
…...................................................... -tól ...................................................... -ig teljesítette.
.................................................... dátum P.h. ......................................................... osztályvezetı fıorvos aláírása
29
PSZICHIÁTRIA Tantárgyfelelıs:
OOSPSZ DR. FEKETE SÁNDOR, egyetemi docens, klinika igazg
4 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ szigorlat Foglalkozás/év: 0 +120 + 0 = 120 Elıfeltétel: OOKPS 2 Létszám: 5 – 30 Tematika A VI. éves gyakorlati periódus a tárgy V. évfolyam 1. és 2. féléves oktatásán alapul. A gyakorlati hely (klinika, kórház) valamennyi részlegén, osztályán gyakornoki munkakört szupervizióval lásson el, így organikus pszichiátriai, funkcionális pszichotikus és nem pszichotikus betegek számára szervezett részleg munkájába kapcsolódjon be, ilyen betegeket vizsgáljon. Készségszinten ismerje a pszichiátriai betegvizsgálatot, ennek alapján szindromagenetikus és etiológiailag is orientált pszichopatológiai gondolkodást érvényesítsen. A terápiák megtervezésében vegyen részt. A gyakorlat során min. 3 kórrajzot készítsen, a 3 beteg állapotának változását, terápiáját kövesse, dokumentálja, arról a szigorlaton számoljon be. Vegyen részt a kórház/klinika felvételes pszichiátriai ügyeleti szolgálatában a gyakorlat alatt, összesen mint. 12 órai idôtartamban. A gyakorlati hely terápiás stratégiáját ismerje, kompetenciájának megfelelôen és a lehetôségek szerint a szigorló abban vegyen részt (szomatikus ellátással kapcsolatos általános orvosi feladatok, supportív betegvezetés, pszichoterápiás - rehabilitációs foglalkozásokon történô részvétel). Lehetôségek szerint kapcsolódjon be a gyakorlati helyen folyó továbbképzési rendszerbe, (referátumok, esetmegbeszélôk), a heti egy alkalommal szervezett vizsgaelôkészítô konzultációkon vegyen részt. A szigorló év elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetıségei TVSZ szerint Vizsgakérdések Pszichiátria szigorlati tételek 1. Pszichiátriai anamnézis szempontjai Pánikbetegség Krízis terápiák 2. A pszichés státusz szerkesztésének szempontjai Szomatoform zavarok felosztása és elkülönítése A depresszió farmakoterápiája 3. A percepció zavarai Factitiosus zavarok Lithium terápia 4. Az orientáció zavarai Disszociativ zavarok felosztása és elkülönítése Antipszichotikumok 5. Az emlékezés zavarai Alkalmazkodási zavarok Szomatikus terápiák (görcs és coma kezelések)
30
6. A gondolkodás alaki zavarai Impulzuskontroll zavarok Pszichochirurgia 7. A gondolkodás tartalmi zavarai A delírium tremens Hipnózis 8. A figyelem zavarai Multi infarkt (vasculáris) dementia Személyközpontú pszichoterápia (Rogers) 9. A hangulat zavarai A schizophreniák csoportjai Viselkedés és kognitív terápiák 10. A delíriumok klinikuma Paranoid zavarok Családterápia 11. A pszichomotilitás zavarai Bipoláris pszichózisok A pszichoanalítikus terápia 12. Kataton tünetek Pszichoszomatikus zavarok Az antidepresszív szerek mellékhatásai 13. Téveszmék (fajtáik, jelentıségük) Az öngyilkos magatartás Anxiolytikumok 14. Betegségtudat és betegségbelátás Tárgyvesztés és patológiás gyászreakció A delírium tremens kezelése 15. Az intellektuális funkciók zavarai Schizoaffektiv pszichózis A karbamazepin a pszichiátriai terápiákban 16. A szorongás fajtái és etiológiái Dysthymia A schizophreniák komplex terápiája 17. Presuicidális szindróma (Ringel), cry for help Opiát abuzus és dependencia Hypnoticumok 18. A mániás tünetcsoport Alzheimer típusú dementia Csoport pszichoterápiák 19. A depressziós tünetcsoport Paraphiliák Az alkoholdependentia kezelése
31
20. Énvédı mechanizmusok Mentális retardáció Rövid dinamikus pszichoterápiák 21. Hallucinációk (formái, okai) A szomatizációs zavarok Benzodiazepinek a pszichiátriai terápiában 22. A schizophreniák pozitív és negatív tünetei Rövid pszichotikus epizód A mánia farmakoterápiája 23. A tudat integritásának zavarai Az averzív, dependens és kényszeres típusú személyiségzavar A phóbiák terápiája 24. Phóbiák formái Klasszifikációs rendszerek Racionális emocionális terápia (Ellis) 25. A tudat világosságának zavarai Szexuális diszfunkciók A pánik betegség terápiája 26. Ganser szindróma Obszessziv-kompulzív betegség Neuroleptikumok mellékhatásai és veszélyei 27. Az alvás zavarainak klinikuma A gyermekpszichiátriai kórképek felosztása Pszichodráma 28. A holothym tünet fogalma Alkoholos hallucinózis A szenvedélybetegségek terápiája 29. A személyiségfejıdés pszichoanalítikus felfogása Alkoholos amnesztikus zavar (Korsakow tünetcsoport) Az electroconvulsiv terápia (ECT) 30. A conversio fogalma és megjelenési formái Alkoholos encephalopathia (Wernicke szindróma) Szupportiv pszichoterápia 31. Az organikus pszichiátriai betegségek legjellemzıbb tünetei Anorexia nervosa és bulimia nervosa A belátásorientált pszichoterápiák fıbb jellemzıi 32. Erikson pszichoszociális személyiségfejlıdési elmélete Az alkohollal kapcsolatos pszichiátriai betegségek A pszichoszexuális zavarok kezelése. 33. A schizophrénia alap- és járulékos tünetei Az organikus személyiségzavarok etiológiája A paranoid zavarok terápiája
32
34. Illúziók (fajtái, jelentıségük) Hypochondriasis A terápiás nagycsoport 35. Az alexithymia fogalma és klinikai megjelenése A szexuális zavarok felosztása Alvásmegvonás és fényterápia 36. A deperszonalizáció differenciáldiagnosztikája Converziós zavarok (hysteria) A pszichoterápiák felosztása 37. A személyiségzavarok jellemzıi, felosztása. Gyógyszer dependenciák Szocioterápiák 38. A neurózisok és pszichózisok elkülönítése A schizoid, schizotyp és paranoid típusú személyiségzavar Az opiát dependencia kezelése 39. A hangulatzavarok elkülönítése A borderline, hisztrionikus, nárcisztikus és antiszociális személyiségzavar Gyógyszer dependenciák 40. Az amnézia elkülönítése A szülés utáni állapot pszichiátriai zavarai A személyiségzavarok terápiája 41. A schizophrenia biológiai meghatározói Cocain, cannabis és marihuana dependencia A depresszió cognitív pszichoterápia 42. A schizophrenia szociológiai meghatározói Amphetamin, hallucinogén és PCP típusú szer dependencia A lithium intoxicatio kezelése 43. A hangulatzavarok biokémiai háttere Szerves oldószer abuzus és dependencia Konzultációs és kapcsolati pszichiátria
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyvek, jegyzetek, segédletek, beszerzendı mőszerek, védıruházat): Tankönyv: Füredi / szerk. / A pszichiátria magyar kézikönyve II.kötet, Medicina, 2002 Tényi T. A pszichiátriai betegvizsgálat alapvonalai, 2002.PTE ÁOK. Ajánlott irodalom: Kaplan-Sadock: Synopsis of Psychiatry 8th ed. Williams and Wilkins, 1998. Tringer L. : Pszichiátria.Semmelweis Kiadó.Budapest 2000. Tényi T.: Családorvosi Vademecum.Pszichiátria. POTE Továbbképzı Központ, 1999
33
Gyakorlatok: Klinikai betegvizsgálat, pszichiátriai interjú, pszichiátriai betegség differenciált diagnosztikája, biológiai terápiák, pszichiátriai terápiák, szocioterápiák
IGAZOLÁS Fenti tematika szerinti gyakorlatát.........................................................................nevő hallgató
........................................................... -tól ........................................................... -ig teljesítette.
.................................................... dátum P.h. ......................................................... osztályvezetı fıorvos aláírása
34
CSALÁDORVOSTAN
OOSCSA
Tantárgyfelelıs:
PROF. DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár
2 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ félévközi jegy Foglalkozás/év: 0 + 60 + 0 = 60 Elıfeltétel: OOKCSA 2 hét Városi és/vagy falusi ("vegyes") praxis Oktató családorvos (mentor) (1 oktató - 1 hallgató) A gyakorlati idı 20%-át eltérı vagy meghaladó hiányzás a gyakorlat elfogadását nem teszi lehetıvé. A hiányzást pótolni lehet. Adminisztráció: A gyakorlat teljesítését az intézetvezetı az indexben - a mentor által kiállított értékelı lap/5 fokú érdemjegy/ alapján - igazolja. A gyakorlat elfogadásához 2 db esetleírás leadása szükséges. Az esetleíráshoz szükséges nyomtatványt, információt -a gyakorlat elsı napján- a mentortól kapják. Praxisgyakorlat elıtt 4 héttel jelentkezni a tanulmányi osztályon elhelyezett listán kell!! Értékelés: A gyakorlat értékelésre kerül mind a hallgató, mind az oktató részérıl (feedback). A gyakorlat értékelése a háziorvos által kiállított értékelılap alapján, melyet a Családorvostani Intézetben kell beíratni a leckekönyvbe. Az oktatás célja: Egyes klinikai készségek elsajátítása és/vagy begyakorlása. A családorvosi munka komplexitásának megismerése. A sürgısségi betegellátástól a krónikus betegek gondozásán keresztül az otthoni betegellátásig. Fontosabb orvosi attitődök kialakítása és differenciál diagnosztikai képességek megerısítése. Idıtartam: Helyszín: Oktató: Hiányzás:
A tananyag elsajátításához ajánlott irodalom: Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002. Robert B. Taylor: Family Medicine: principles and practice, Springer, 1998. Robin C. Fraser: Az alapellátás módszertana, Melania, Bp. 1997.
Részletes tematika a. Kommunikáció és orvos etika Felvilágosítás. Egészségnevelés/betegtanácsadás. Otthoni betegellátás gyakorlása. A “problémás” beteg kezelése. Team-munka. Orvos - beteg-hozzátartozók közötti kapcsolat kialakítása. Szenvedélybetegek felismerése/tanácsadása. Idısek ellátásának nehézségei, életvégi döntések. b. Anamnézis, Diagnosztikai eljárások, Laboratóriumi eljárások Anamnézis felvétele. Általános állapot felmérése. Szomatometriás adatok felvétele. Részletes fizikális vizsgálat végzése. Differenciál diagnosztikai képesség fejlesztése/gyakorlása. Leggyakrabban alkalmazott vizsgálatok begyakorlása. c. Gyógyító - megelızı eljárások Intravénás-, intramuscularis-, subcutan gyógyszeradás. Infúzió alkalmazása. Inhalatív gyógyszerbevitel megtanítása. Bırpróba elvégzése. Elsısegély nyújtása. Sokktalanítás. 35
Kullancs eltávolítás. Lázcsillapítás fajtái, gyakorlata. Mérgezési állapotok. Otthoni betegellátás. Korszerő fájdalomcsillapítás alkalmazása. Preoperatív kivizsgálás és vélemény adás. Diétás tanácsadás. Betegoktatás. Hajléktalanok ellátása. Receptírási szokások megismerése. Gyászreakció “kezelése”. Megelızı tevékenységek. Fertızı vagy arra gyanús betegek ellátása. Védıoltások.
d. Szőrés, gondozás, rehabilitáció Szőrıvizsgálatok tervezése, értékelése. Gondozási folyamat megfigyelése. e. Orvosi szakértıi tevékenységek Keresıképtelenség elbírálása. Munkaképesség csökkenés elızetes véleményezése. Halottszemle. Szociális otthoni elhelyezés. Házi szociális gondozás elrendelése és adminisztrációja. Igazolások kiállítása. Egyéb szakértıi tevékenységek ismerete. f. Adminisztráció Beteg dokumentáció készítése törzskarton felvétele, kartonvezetés írásban vagy számítógépen. Egyéb számítógépes adatkezelés.
36
SÜRGİSSÉGI ORVOSTAN Tantárgyfelelıs:
OOSOXY DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár
2 kredit ▪ Szigorló ▪ Mindkét félévben ▪ félévközi jegy Foglalkozás/év: 0 + 60 +0 = 0 Elıfeltétel: OOSSET - Egyidejő felvétel OOSBEL - Egyidejő felvétel OOSNEU - Egyidejő felvétel Létszám: 5 – 30 Idıtartam: 2 hét Tematika: (forgórendszerben, a maximum 25 hallgatóból 20 az AITI-n, 5 pedig az OMSz állomásain teljesít gyakorlatot) 1-8. nap (napi 6 óra): helyszín az I. sz. Klinikai Tömb (8 fı), Szívgyógyászati Klinika (1 fı). Idegsebészeti Klinika (1 fı), Gyermekklinika (1 fı), Urológiai Klinika (1 fı) és az Akác utcai tömb (8 fı) aneszteziológiai és intenzív terápiás munkahelyei. Gyakorlati célok: a légútbiztosítási eszközök gyakorlati alkalmazásának elsajátítása (arcmaszk, oropharyngeális, nasopharyngeális, laryngeális, endotrachealis eszközök), a centrális vénák az artériák kanülálási technikájának megfigyelése, regionális aneszteziológiai módszerek alkalmazásának megfigyelése és az invazív hemodinamikai monitorozás, a posztoperatív fájdalomcsillapítás és szedálás gyakorlatának megfigyelése. 9-10. nap (napi 6 óra): helyszín az OMSz Pécsi (max. 2 fı), Szigetvári (max. 1 fı), Sellyei (max. 1 fı), Siklósi (max. 1 fı) és Mohácsi (max. 1 fı) Állomása. Gyakorlati célok: Az orvostanhallgatók a 10, esetkocsival történı kivonulás gyakorlata során megismerkednek a riasztás rendszerekkel, a kivonulás szervezésével, a riasztás elveivel, az eset illetve rohamkocsi felszerelésével, és a gyakorlat során az egyes esetek ellátásnak megfigyelésére és megbeszélésére lehetıség lesz. A szigorló év elfogadásának feltételei A gyakorlati idı 80%-ának teljesítésének. Értékelés 5 fokozatú osztályzattal. Értékelı lap alapján. Távolmaradás pótlásának lehetıségei Egyéni pótlással. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina, 2001. Gyakorlatok: légútbiztosítás életveszélyes ritmuszavarok elhárítása cardiopulmonalis reszuszcitáció szállítás közbeni lélegeztetés alapismeretei shocktalanítás módszerei helyszíni fájdalomcsillapítás
37
Traumatológia szigorlat kérdései
1. A csontgyógyulás elmélete (biológia, biomechanika). A stabil osteosynthesis alapelve. 2. Elhúzódó callusképzıdés, álizület 3. A törésgyógyítás Böhler-i hármas szabálya 4. A ficamokról általában 5. A bırpótlás lehetıségei a traumatológiában 6. Monotrauma, multiplex trauma, polytraumatisatio. 7. Sebek, sebek fajtái, a sebellátás szabályai 8. Inaktivitásos atrophia, reflex dystrophia 9. Izületi törések. Izületkörnyéki lágyrészsérülések (szalagok) 10. Az égésbetegség 11. A konzervatív töréskezelés formái
Részletes kérdések:
1. A vállizület ficamai 2. Fractura radii in loco typico 3. A nervus radialis, ulnaris és medianus sérülések tünetei (érzı-mozgató szféra), vizsgálata. A sérüléseket követıen kialakuló állapotok. 4. Panaritiumok 5. A kéz súlyos sérülései. Replantatio, revascularisatio 6. A medence törések és kísérı sérülések 7. A combnyaktörés. A combnyaktörés szövıdményei 8. Szalagsérülések a térden 9. Bokatörések 10. Posttraumás infect csontfolyamatok 11. A hasi sérülések ellátásának diagnosztikus és terápiás elvei 12. Mellkasi sérülések (fedett, nyílt).
38
ÉRTÉKELİLAP VI. éves Sürgısségi Orvostan gyakorlat elfogadásához
Az 5 fokozatú gyakorlati jegy megállapításához a gyakorlatvezetı értékelje a hallgató jártasságát: 1. Mesterséges légútbiztosításban -
spontán légzés megszőntének észlelésénél
-
a beteg tüdejének arcmaszkkal történı lélegeztetésénél
2. Megfelelı posztoperatív fájdalomcsillapítás alkalmazásában -
intravénás fájdalomcsillapítókkal
- regionális érzéstelenítési módszerekkel A hallgató érdemjegye (kérjük aláhúzni): 1 (elégtelen); 2 (elégséges); 3 (közepes); 4 (jó); 5 (jeles)
IGAZOLÁS Hivatalosan igazolom, hogy ___________________________________________, a PTE-ÁOK VI. éves orvostanhallgatója a Sürgısségi Orvostan gyakorlatot a fent megadott szempontok alapján _____ érdemjeggyel teljesítette. Kórház / Klinika / Intézmény neve: _____________________________________________________ A gyakorlat idıpontja: _____________________________________________________ Az igazolást kiállította: _____________________________________________________ Beosztása: _____________________________________________________ Dátum: _____________________________________________________
PH.
39
40 2008/2009. TANÉV
11-12 szemeszter (40 hét) Szigorló Modul
Kód
Cím
Oktató
Elıfeltétel 1 Elıfeltétel 2 Elıfeltétel 3
Ea.
Gy.
Sz.
Ö
Köv.
Kredit
OOSBEL
Belgyógyászat
Dr.Wittmann István
OOKNHA
0
284
16
300
szig.
10
OOSCSO
Családorvostan
Dr Nagy Lajos
OOKCSA
0
60
0
60
Fkj.
2
OOSGYE
Gyermekgyógyászat
Dr.Molnár Dénes
OOKGY2
0
180
0
180
szig.
6
OOSNEU
Neurológia
Dr Komoly Sámuel
OOKNE2
0
100
20
120
szig.
4
OOSOXY
Sürgısségi orvostan
Dr.Bogár Lajos
OOSSET felv. OOSBEL felv. OOSNEU felv.
0
60
0
60
Fkj.
2
OOSPSZ
Pszichiátria
Dr.Fekete Sándor
OOKPS 2
0
120
0
120
szig.
4
OOSSET
Sebészet-Traumatológia Dr.Horváth Örs Péter OORSEB
0
180
0
180
szig.
6
OOSSZN
Szülészet-nógyógyászat Dr.Bódis József
0
180
0
180
szig.
6
0
1164
36
1200
40
0
0
0
0
20
OODIP
Szakdolgozat
-
OOKSN2
OOKSE2
Megjegyzések: A vizsgák tetszıleges sorrendben tehetık le, de csak a gyakorlat elvégzése után. A záróvizsga feltétele: szigorlatok eredményes letétele, a családorvosi praxisgyakorlat, sürgısségi orvostan gyakorlat letöltése és a 2009. május 1-ig megvédett záróvizsga dolgozat.
Famuláló idıszak: 2008. augusztus 04. – 2009. május 08.
Gyakorlatok – vizsgaidıpontok: Minden hallgató a megadott ötféle sorrend valamelyike szerint kell, hogy végezze gyakorlatait, a már jóváhagyott beosztás szerint. A belgyógyászatot követı 2 hetes családorvosi praxis gyakorlatot a Családorvostani Intézet által kiadott listán szereplı praxisokban kell teljesíteni. Sürgısségi orvostan gyakorlat 8 nap intenzív osztályon történı gyakorlatból és 10 esetkocsival történı “kiszállásból” áll. Az egyes szigorlatokat az adott tárgy gyakorlatának teljesítése után lehet letenni, a közölt vizsganapok valamelyikén. Elégtelen szigorlat kijavítása két alkalommal ismétlı gyakorlat nélkül kísérelhetı meg, ugyancsak az adott vizsgahetek valamelyikén! Egy tárgyból csak egy vizsgaidıpont köthetı le elıre.
Záróvizsga
Záróvizsgára bocsátás feltételei: • Az elıírt hat klinikai tárgyból eredményes szigorlat a családorvosi és sürgısségi orvostanból gyakorlat teljesítése (félévközi jeggyel), és ezzel az abszolutórium megszerzése. (Ehhez a leckekönyvnek május 15-ig be kell érkeznie a Tanulmányi Hivatalba.) • 2009. február 15-ig (ajánlott idıpont) benyújtott és külön elıírások szerint legkésıbb május 1ig eredményesen megvédett záró vizsgadolgozat. (Ezt követıen csak eredménytelen védés megismétlésére van lehetıség.) A záróvizsga részei: • Egységes tesztvizsga írásban: 2009. június eleje, központilag megadott idıpontban. • Gyakorlati és szóbeli rész: a tesztvizsgát követı napokban. Az utó-záróvizsga idıpontját a Záróvizsga Bizottság késıbb közli.
41
VI. ÉVFOLYAM IDİBEOSZTÁSA A 2008-2009 -es TANÉVRE Gyakorlatok sorrendje 1.
2.
3.
4.
5.
Vizsgaidıpontok
Belgyógyászat
2008.08.04- 2008.10.12
2008.10.08-09-10
Családorvostani praxis gyakorlat
2008.10.13- 2008.10.26
--------------------------
Gyermekgyógyászat
2008.10.27- 2008.12.07
2008.12.03-04-05
Sebészet-Traumatológia
2008.12.08- 2009.01.18
2009.01.14-15-16
Sürgısségi orvostan
2009.01.19- 2009.02.01
--------------------------
Szülészet-nıgyógyászat
2009.02.02- 2009.03.15
2009.03.11-12-13
Neurológia
2009.03.16- 2009.04.12
2009.04.08-09-10
Pszichiátria
2009.04.13- 2009.05.10
2009.05.06-07-08
Gyermekgyógyászat
2008.08.04- 2008.09.14
2008.09.10-11-12
Sebészet-Traumatológia
2008.09.15- 2008.10.26
2008.10.22, 10.24
Sürgısségi orvostan
2008.10.27- 2008.11.09
--------------------------
Szülészet-nıgyógyászat
2008.11.10- 2008.12.21
2008.12.17-18-19
Neurológia
2008.12.22- 2009.01.18
2009.01.14-15-16
Pszichiátria
2009.01.19- 2009.02.15
2009.02.11-12-13
Belgyógyászat
2009.02.16- 2009.04.26
2009.04.22-23-24
Családorvostani praxis gyakorlat
2009.04.27- 2009.05.10
--------------------------
Sebészet-Traumatológia
2008.08.04- 2008.09.14
2008.09.10-11-12
Sürgısségi orvostan
2008.09.15- 2008.09.28
--------------------------
Szülészet-nıgyógyászat
2008.09.29- 2008.11.09
2008.11.05-06-07
Neurológia
2008.11.10- 2008.12.07
2008.12.03-04-05
Pszichiátria
2008.12.08- 2009.01.04
2008.12.29-30-31
Belgyógyászat
2009.01.05- 2009.03.15
2009.03.11-12-13
Családorvostani praxis gyakorlat
2009.03.16- 2009.03.29
--------------------------
Gyermekgyógyászat
2009.03.30- 2009.05.10
2009.05.06-07-08
Szülészet-nıgyógyászat
2008.08.04- 2008.09.14
2008.09.10-11-12
Neurológia
2008.09.15- 2008.10.12
2008.10.08-09-10
Pszichiátria
2008.10.13- 2008.11.09
2008.11.05-06-07
Belgyógyászat
2008.11.10- 2009.01.18
2009.01.14-15-16
Családorvostani praxis gyakorlat
2009.01.19- 2009.02.01
--------------------------
Gyermekgyógyászat
2009.02.02- 2009.03.15
2009.03.11-12-13
Sebészet-Traumatológia
2009.03.16- 2009.04.26
2009.04.22-23-24
Sürgısségi orvostan
2009.04.27- 2009.05.10
--------------------------
Neurológia
2008.08.04- 2008.08.31
2008.08.27-28-29
Pszichiátria
2008.09.01- 2008.09.28
2008.09.24-25-26
Belgyógyászat
2008.09.29- 2008.12.07
2008.12.03-04-05
Családorvostani praxis gyakorlat
2008.12.08- 2008.12.21
--------------------------
Gyermekgyógyászat
2008.12.22- 2009.02.01
2009.01.28-29-30
Sebészet-Traumatológia
2009.02.02- 2009.03.15
2009.03-11-12-13
Sürgısségi orvostan
2009.03.16- 2009.03.29
--------------------------
Szülészet-nıgyógyászat
2009.03.30- 2009.05.10
2009.05.06-07-08
2009.05.11-tıl 2009.05.15-ig vizsgahét
42
Gyakorlatok idıbeosztása
VI. évfolyam vizsgaidıpontjai Gyakorlati idıtartam 2008.08.04-2009.05.15.
Belgyógyászat
2008-2009. tanév 2008.08.04-8.08. 2008.08.11-8.15. 2008.08.18-8.22. 2008.08.25-8.29. 2008.09.01-9.05. 2008.09.08-9.12. 2008.09.15-9.19. 2008.09.22-9.26.
I. Bel
II.Bel
III. Bel
Sebészet Gyermekklinika Seb. Kl. Seb. Ta.
28-29 10-11-12 10-11-12
10-11-12
08-09-10 08-09-10
30 7
07-08-09-10
10-11-12 24-25-26 9-10
14-15-16 családorvostani gyakorlat
22-24
13
3-4-5
5-6-7
5-6-7
11
19-20-21 3-4-5
8-9-10 13-14
22-24
sürgısségi orvostan 12-14
2-3-4-5
18
19
3-4-5
családorvostani gyakorlat
3-4-5 8-9 17-18-19
17-18-19
29-30
29-30-31 6-7-8
14-15-16
14-15-16
Pszich.
27-28-29 1-2
sürgısségi orvostan
2008.09.29-10.03.
2008.10.06-0.10. 2008.10.13-10.17. 2008.10.20-10.24. 2008.10.27-10.31. 2008.11.03-11.07. 2008.11.10-11.14. 2008.11.17-11.21. 2008.11.24-11.28. 2008.12.01-12.05. 2008.12.08-12.12. 2008.12.15-12.19. 2008.12.22-12.24. 2008.12.29-01.02. 2009.01.05-01.09. 2009.01.12-01.16. 2009.01.19-01.23. 2009.01.26-01.30. 2009.02.02-02.06. 2009.02.09-02.13. 2009.02.16-02.20. 2009.02.23-02.27. 2009.03.02-03.06. 2009.03.09-03.13. 2009.03.16-03.20. 2009.03.23-03.27. 2009.03.30-04.03. 2009.04.06-04.10. 2009.04.14-04.17. 2009.04.20-04.24. 2009.04.27-05.01. 2009.05.04-05.08. 2009.05.11-05.15.
Szülészet Neurológia
családorvostani gyakorlat
8-9 14-15-16
13-14-15-16
28-29-30
14-15-16 19-20
22
sürgısségi orvostan
4-5-6 11-13
14-15-16
11-12-13
3 10
12-13
11-12-13
17-18-19 25 11-12-13
11-12-13
10-11-12-13
11-12-13
családorvostani gyakorlat
11-12-13
11-12-13
11-12-13
sürgısségi orvostan 2
31
7-8-9 22-23-24 22-23-24
21-22-23-24
családorvostani gyakorlat 13-15
14-15
14
7 22-23-24
6-7-8
08-09-10 14-15
15
22-23-24
sürgısségi orvostan 14-15
9-10
12
6-7-8 14-15
6-7-8 11-12
14
43
EGYETEMI HALLGATÓK ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI, TŐZVÉDELMI ÉS VAGYONVÉDELMI TUDNIVALÓI I. MUNKAVÉDELEM 1. Oktatás – Az egyetemi hallgatók munkavédelmi oktatását az 1993 évi XCIII. törvény 55. §. (1-2) bekezdése alapján kell végezni. – Az egyetemi hallgatók számára a gyakorlati munka megkezdése elıtt az illetékes gyakorlatvezetı az elsı gyakorlaton köteles az általános és az adott munkával kapcsolatos részletes munkavédelmi szabályokat ismertetni és ezek ismeretét számonkérni. – Az oktatást az adott Szervezeti Egység által elkészített tematikában rögzítettek alapján kell végezni. A hallgatók oktatását az adott Szervezeti Egység munkavédelmi oktatási naplójában a hallgatók nevével és aláírásával dokumentálni kell, a dokumentálás megtörténtéért a gyakorlatvezetı és az adott Szervezeti Egység munkavédelmi elıadója felelıs. 2. Védıfelszerelés – A hallgatóknak az egyetem az adott gyakorlati munkahelyen egyéni védıfelszerelést köteles biztosítani. – Az egyéni védıfelszerelések, eszközök szándékos vagy gondatlanságból eredı rongálása esetén a hallgató a védıfelszerelések értékét köteles az egyetemnek megtéríteni – A védıfelszerelések elhasználódása, illetıleg védelmi képességének a kezelési(használati) utasításban meghatározott mértékét meghaladó csökkenése esetén a kicserélésrıl gondoskodni kell. – Az egyéni védıfelszerelés, eszköz szakszerő tisztításáról, tárolásáról, illetıleg cseréjérıl az adott Szervezeti Egység gondoskodik. – Ha a hallgató az elıírt és a részére biztosított egyéni védıfelszerelést figyelmeztetés ellenére sem használja, a munkavégzéstıl el kell tiltani. – A hallgató az egyéni védıfelszerelést munkahelyérıl nem viheti el. 3. Baleset Ha a hallgató a gyakorlaton munkabalesetet szenved, azonnal köteles bejelenteni a gyakorlatvezetı tanárnak, aki a Munkabaleseti Naplóba rögzíti az eseményt. Baleset: az emberi szervezetet ért egyszeri külsı hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idı alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetıleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a hallgatót szervezett munkavégzés során (a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka) vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétıl és idıpontjától és a hallgató közrehatásának mértékétıl függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a hallgatót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthetı munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a hallgatót az egyetemre jövet vagy menet közben éri (úti baleset) kivéve, ha a baleset az egyetem saját vagy bérelt jármővével történt. Amennyiben a hallgatót úti baleset éri, saját érdekében haladéktalanul jelentse a Tanulmányi Osztálynak. 44
4. Egyéb ártalmak Terhes hallgatónık figyelmének felhívása az állapotukból adódó ártalmakra. Fertızı ártalmak Fertızı betegségek diagnosztikáját célzó laboratóriumi vizsgálatok, valamint egyéb célból történı vizsgálatok (köpet, genny, vizelet stb.) melyek profiljukból fakadóan vírusfertızési veszéllyel járhatnak. Fizikai ártalmak Ionizáló sugárzás (röntgen, nyílt és zárt radioizotópok) Vegyi ártalmak Anilin, benzol, toulol, xylol, nitro- és amidoszármazékok, szénmonoxyd, széndiszulfid, halogénezett szénhidrogének, ólom és ólomtartalmú anyagok, arzén és arzéntartalmú anyagok, vörös phosphor, cián és vegyületei, terpentin, nikotin mérgezı növényvédıszerek és a felsoroltakhoz hasonló hatású anyagokkal való foglalkoztatás. Fenti ártalmak elkerülése érdekében a hallgatók jelezzék terhességük megállapítása esetén ennek tényét azon tanszék vezetıjének, ahol a fenti ártalmakkal találkozhatnak. Azokon a gyakorlatokon, melyeket a kezelıorvos számukra ártalmasnak ítélt, nem vehetnek részt. Tanulmányi kötelezettségük esetleges átcsoportosítása ügyében a Tanulmányi Osztályhoz kell fordulniuk.
II. Tőzvédelem: 1. A tőz keletkezésének feltételei: – éghetı anyag – gyulladási hımérséklet – oxigén E három feltételnek idıben, térben együtt kell lenni ahhoz, hogy tőz keletkezzen. Tőz /égés/ csak akkor keletkezik, ha az éghetı anyaggal hıt közlünk és ez a hı eléri az éghetı anyag gyulladási hımérsékletét. Az égés azonnal megszőnik, ha az égés egyik tényezıjét elvonjuk. Ez a tőzoltás alapja. Az oltóanyagoknak takaró és hıelvonó hatásuk van. 2. Legismertebb oltóanyagok a./ Víz: A természetben és környezetünkben mindenhol megtalálható. Két fontos hatása van: – takaró (levegı kiszorítása) – hıelvonó Nem alkalmazható az alábbi tüzek oltásához: – elektromos tüzek, aktív fémek, fémoxidok, kálium, nátrium, magnézium, égetett mész, karbid, foszfor, tömény savak, folyékony üzemanyagok. b./ Homok, Föld: Hatása: – záró – hőtı – kismérvő ütı Oltóhatásának legfontosabb feltétele, hogy finom szemcsézető, száraz és könnyen ömleszthetı legyen.
45
3. Hordozható Tőzoltó készülékek: A kis tüzek oltásának legalkalmasabb eszközei. Elınyük: nagy oltóhatás, könnyen kezelhetık, veszélytelenek. A kézi hordozható tőzoltó készülékek oltóanyagai: – oltóporok: denaturált szódabikarbóna, szilikonporok. – gázok: széndioxid, halon, széntetraklorid, bromid, freon. Hajtóanyagok: nitrogén, széndioxid. A készülékeket a bejárati ajtónál, ill. a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, mechanikai sérülés ellen védetten. Kézi hordozható tőzoltókészülékkel embert oltani tilos ! A tőzvédelmi felszereléseket, eszközöket rendeltetésüknek megfelelıen – csak tőzvédelmi célra – szabad felhasználni. A POTE területén használatos legfontosabb tőzvédelmi eszközök: – kézi hordozható tőzoltó készülékek (porral oltó, halonnal oltó, széndioxiddal oltó) – tőzcsapok (föld alatti, földfeletti és fali) – tőzi víztároló medence. 4. Riasztás, tőzjelzés, mentés a./ aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles: – a rendelkezésére álló minden eszközzel (élıszó, tőzilárma, távbeszélı stb.) a munkaterületen tartózkodókat értesíteni, riasztani, szükség esetén segítséget kell hívni. – a tőz oltását a rendelkezésre álló minden arra alkalmas eszközzel (tőzoltókészülék, víz, homok, stb.) megkezdeni és folytatni a tőz eloltásáig, illetve a tőzoltóság megérkezéséig, b./ – a tüzet bejelenteni az egyetem 1333-as tőzjelzı vonalán, illetve a tőzoltóság 105-ös hívószámán. – az eloltott tőzet a 1129-es, illetve az 1177-es telefonszámon kell bejelenteni. – A tőzoltóság részére leadott tőzjelzésnek tartalmaznia kell: • • • •
a tőzeset pontos helyét /intézmény, munkahely, utca, házszám, emelet, stb./, mi ég, illetve mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, történt-e sérülés, a tőzjelzı nevét, a jelzésre használt telefonszámot.
c./ Minden személy köteles a tőz oltásában, személy és anyagmentésben tevékenyen részt venni és betartani a tőz oltását irányító személy utasításait. Tőz esetén biztosítani kell, hogy a tőz-, káreset helyszíne a tőzoltóság megérkezéséig változatlan maradjon. A helyszínt csak akkor szabad megváltoztatni, ha ezt további tőzeset, baleset, jelentıs anyagi kár megelızése szükségessé teszi. A tőzkeletkezés, baleset, káreset tárgyi bizonyítékait meg kell ırizni. 5. Dohányzás: A dohányzás tőzveszélyes tevékenység. Dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyeken szabad. Égı cigarettát, gyufát eldobni tilos! 46
III. Vagyonvédelem 1. Egyetem tulajdonának védelme – Minden hallgató KÖTELES az Egyetem tulajdonát megóvni és védeni. – Az Egyetem tulajdonában lévı tárgyakat, eszközöket (pl. könyv, sportszer, stb.) rendeltetésszerően használni. – Szándékos rongálást megakadályozni, megszakítani. – A tudomására jutott szándékos és egyéb rongálást az Tanulmányi Osztálynak bejelenteni. Szándékos rongálás megállapításánál a rongáló anyagi felelısséggel tartozik 2. A hallgatók tulajdonának védelme – Minden hallgató saját értékeiért felelıs. – Nagyobb értékek, ékszer, készpénz ırzésére az Egyetem Szervezeti egységeinél lehetıség van. /Gyakorlati foglalkozáson az Intézet gondnokánál, Kollégiumi tartózkodás esetén a kollégium vezetıjénél, gondnokánál/ – Lopás, betörés egyéb bőncselekmények esetén a mindenkori ügyeletes rendészt értesíteni kell: – munkaidıben: (07-15 óráig) 2371-es, házi telefonon – munkaidın kívül: (15-07óráig) és ünnepnapokon: 1191-es, házi telefonon – A bőncselekmények helyszínét a rendész kiérkezéséig biztosítani kell. – A helyszínt megváltoztatni a nem szabad, kivételt képez az élet és vagyon mentése. – A hallgatót ért anyagi sérelem esetén, megilleti a magántulajdon védelme érdekében hozott összes törvény.
47