MUCSONY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE
14/2008.(V.26.) sz. rendelete az állatok tartásának szabályozásáról Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. §. (5) bekezdésében foglaltakra az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. A szabályozás célja 1. §. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások - szomszédos lakások lakóinak, az ingatlanok használóinak, a közterületen tartózkodó polgároknak - nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztessék. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya - a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – Mucsony Nagyközség közigazgatási területén folytatott állattartásra, elhelyezésre terjed ki. (2) Személyi hatálya kiterjed olyan természetes személyre, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaságra és szervezetre, akinek, illetve, amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állat tartása, felügyelete, gondozása történik. (3) Rendelet hatálya alá tartozik - a vakvezető, jelző kutyák, rendőrkutyák kivételével minden, a Mucsony Nagyközség közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartott állat tekintet nélkül fajtájára. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki: a.) nagyüzemi (nagy létszámú) állattartásra b.) cirkuszosok és mutatványosok állatainak tartására c.) állatkiállításokra d.) állatkereskedéssel és forgalmazással foglalkozó magánszemélyek, és szervezetek állattartására e.) fegyveres erők és rendvédelmi szervek állattartására
2
f.) tudományos-kutatási, laboratóriumi vizsgálat céljából folytatott állattartásra. Értelmező rendelkezések 3. §. (1) E rendelet alkalmazásában a.) nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly b.) közepes testű haszonállat: sertés, juh, kecske c.) kishaszonállat: - baromfi (tyúk, japántyúk, pulyka, gyöngytyúk, lúd, kacsa) - különleges elbánást igénylő prémes állat (nutria, nyérc, csincsilla, pézsma, görény stb.) - nyúl - galamb (sport, posta, dísz) haszon és húsgalamb (az a., - c., pont alattiak a továbbiakban együtt: haszonállat) d.) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, kistestű rágcsáló (aranyhörcsög, tengerimalac) madár és díszmadár, díszhal, veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVMNK ÖM-BM rendelet hatálya alá nem tartozó hüllők (ékszerteknős stb.) (2) A családi szükséglet mértékét meghaladó állattartás üzemszerűnek minősül. Üzemszerű állattartás esetén figyelembe kell venni az ezen kérdéskör engedélyezését szabályozó mindenkor hatályos „ a környezeti hatásvizsgálati, és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseit. (3) Az állatszaporulat – a sertés és a nyúl kivételével – valamennyi fajta esetében 3 hónapos korig tartható állatok számát nem érinti. (4) Fogalom meghatározás: a.) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl: hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. b.) állattartó: Az a természetes személy, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság és szervezet, akinek, illetve, amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon az állatot tartja, felügyeli, gondozza. c.) vakvezető kutya: azaz eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el. d.) Támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb: az az eb, amelyiknek viselkedése alapján feltehető, hogy hajlamos az ember megtámadására, megharapására. e.) Jelző eb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvos igazolja, f.) Többlakásos lakóépület: sorház, ikerház, társasház, lakótelepi többlakásos és többszintes lakóépület, közös udvarra nyíló többlakásos lakóépület
3
g.) Biztonságos póráz: az állat szabad mozgását korlátozó eszköz, mely minden körülmények között biztosítja annak megbízható felügyeletének fenntartását. h.) Szaporulat: a 3 hónapos kor alatti utódok (alom) i.) Ebsétáltatás: közterületen az ebnek pórázon történő vezetése illetve, az e rendeletben meghatározott marmagasságúak szájkosárral és pórázon történő vezetése. j.) Ebfuttatás: az ebnek póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt kutyafuttató területen k.) Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét. l.) Közvetlen szomszéd: kertes családi házban a telekhatáros (az ingatlan oldalát és sarkát érintő, határoló) ingatlanok tulajdonosai (kezelői, használói, haszonélvezői, bérlői), többlakásos lakóépület esetén a lakás mellett közvetlenül található, valamint a lakással szemben, illetve alatta, felette egy-egy lakószinten lévő további lakások tulajdonosai (kezelői, használói, haszonélvezői, bérlői) m.) Jó gazda gondossága: azaz emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan tevékenységeket biztosítson, amely annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztése és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet) Állattartás általános szabályai 4. §. (1) A község közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények, és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi szabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védő távolságokat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 5.§. (1) Az állattartó a jó gazda gondosságával köteles eljárni, gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. A megfelelő tartás, takarmányozás, gondozás és egészségmegóvás tekintetében részletesen a 2005. évi CLXXVI. törvény és a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai az irányadók. (2) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani köteles annak elhelyezéséről (eladás, ajándékozás, stb.) gondoskodni. (3) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.
4
(4) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használati helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. (5) Többlakásos épület közösen használt területein (udvar, folyosó, pince, padlás) kóbor állatokat, galambokat etetni tilos. (6) Közterületen elhullott (elgázolt) állat elszállításáról a Mucsony Nagyközségi Önkormányzat köteles gondoskodni és az állati tetem helyét fertőtleníteni. Haszonállatok tartása 6.§.(1) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. (2) Haszonállat kihajtásakor az állattartó felelős azért, hogy az állatok más tulajdonában kárt ne okozzanak. A közterület beszennyezése esetén az állattartó köteles gondoskodni a szennyezés eltávolításáról. (3) Az állatok legeltetése csak az arra kijelölt helyen történhet. Az állatok gazdája köteles gondoskodni az állatok felügyeletéről és arról, hogy legeltetés közben azok más tulajdonában kárt ne okozzanak. Amennyiben ez mégis megtörténik, köteles az állatok által okozott kárt a gazda a tulajdonosnak vagy bérlőnek megtéríteni. (4) Mucsony Nagyközség közigazgatási területe négy állattartó övezetre van felosztva, haszonállatokat e rendelet előírásai betartásával lehet tartani. Az állattartási övezeti besorolást 2. számú melléklet tartalmazza. (5) Az egyes övezetekben az alábbi állatok tarthatók: a.) az I.sz. állattartási övezetben (közepes lakósűrűségű lakóterület rendeltetésű) a 3.§. (1) bekezdés d., pontjában meghatározott kedvtelésből tartott állat kivételével az állattartás nem engedélyezhető. b.) A II sz. állattartási (alacsony lakósűrűségű lakóterület rendeltetésű) övezetben a kedvtelésből tartott állatokon kívül , az I. és III. sz. állattartási övezettel érintett utcákon kívül az összes többi utca telkein ba., 10 db közepes testű haszonállat és bb., max. 50 db kishaszonállat tartható. c.) A III. sz. állattartási övezetben mindazon utcák telkei ahol a védőtávolságok biztosítottak és a telek mélysége az 50 m-t meghaladja, kedvtelésből tartott állatokon kívül, ca., 2 db nagytestű haszonállat + 1 növendék és cb., max. 10 db közepes testű haszonállat cc., 100 db kishaszonállat tartható. d., A IV. sz. állattartási övezetben / mezőgazdasági művelés alatt álló, építésre engedélyezett külterületen/
5
da., 1500 m2 nagyobb területű ingatlanon korlátozás nélkül tartható haszonállat, ha a tartás helye és a belterületi határ közötti távolság a 150 m –es távolságot eléri. db., 1500m2- nél kisebb területen a III. sz. állattartási övezetben megengedett mértékig. (7) A mezőgazdasági haszonállatok szaporulata választós korig nem esik korlátozás alá. (8) A kedvtelésből tartott állatok kivételével tilos az állattartás az egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, temető, bölcsőde, óvoda, iskola, középületek területén, élelmiszeripari kereskedelmi- és vendéglátó üzemek és üzletek területén és ezek legközelebbi telekhatárától számított 50 m távolságon belül. (9) Közepes és nagytestű haszonállatok csak számukra kialakított építményben tarthatók. 7.§. (1) Galambot ott lehet tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec megfelelően elhelyezhető és a galambtartás a lakók nyugalmát, valamint a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. Lakóház (kivéve családi ház) padlásán vagy erkélyén galambtartás tilos. Tilos a galambtartás a társasházi ingatlanokon. Családi házak esetében galambólat, vagy galambdúcot a lakás céljára szolgáló épülettől 10 m távolságon belül létesíteni tilos. (2) Galamb az I. sz. állattartási övezetben lakásonként legfeljebb 50 pár, a II. sz., III. sz. állattartási övezetben, üdülőkben és mezőgazdasági kiskert rendeltetésű területen korlátozás nélkül tartható. (3) A galambok kiengedését – mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a Mucsony Nagyközség Önkormányzat jegyzője határozott időre eltilthatja, amelyet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Trágyatárolás 8.§. (1) A keletkező trágya, trágyalé gyűjtése, tárolása, felhasználása során be kell tartani az építésügyi, állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, valamint a felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó szabályokat, előírásokat. (3) Híg és mélyalmos trágya zárt, szivárgásmentes vízzáró kivitelben készült aknában vagy zárt szivárgásmentes tárolóban tárolható, a rendszeres tisztításukról, ürítésükről, felhasználásáról a tulajdonos, használó köteles szükség szerint, de a nyári időszakban legalább hetente egyszer gondoskodni kell. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. (4) Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaszaghatás csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. (5) Tilos a híg és mélyalmos trágyát közterületen elhelyezni. (6) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet.
6
(7) Trágyát talajjavításra felhasználni csak mezőgazdasági művelésű, külterületi földrészleten szabad. Belterületen felhasználni csak azonnali talajba forgatással lehet. Méhészet 9.§. (1) A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen, mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. (2) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (3) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (3) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban lévő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. (4) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas tömör (deszka stb.) kerítés vagy élő sövény létesítésére - magasban való kirepülést kell biztosítani. Az ebtartás szabályai 10.§.(1) Az ebtulajdonos, illetve az eb tartója köteles ebét úgy tartani, hogy az - ne zavarja a környezetében élők nyugalmát, életvitelét, - ne veszélyeztesse mások egészégét, testi épségét, - ne sértse a Polgári törvénykönyvben meghatározott szomszédjogokat, - ne szennyezze a környezetet - ne okozzon anyagi kárt. (2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a.) minden három hónaposnál idősebb ebet - a tudomány-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - veszettség ellen beoltani az alábbiak szerint: 1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, 2. az első oltást követően 6 hónapon belül, 3. ezt követően évenként. b.) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni. c.) Az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. (3) A közterületen gazdátlan, kóbor ebek befogásáról Mucsony Nagyközségi Önkormányzat gondoskodik a gyepmesteri feladatokat ellátó megbízása útján. (4) Mucsony Nagyközségi Önkormányzat közigazgatási területén befogott ebek 14 napon belül a tulajdonosuknak visszaadhatók, a befogás tényét a szokásos módon közhírré kell tenni.A tulajdonos köteles az eb oltási könyvével bizonyítani az egy éven belüli veszettség elleni védőoltást, valamint a befogás és a napi 500.- Ft –os tartás költségeit előzetesen megtéríteni. 14 napig ki nem váltott ebek értékesíthetők vagy –
7
az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével - kiírhatók. Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltani az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. 11.§. (1) A Népkert és a Fő úti 24 lakásos társasházakban lakásonként egy eb - és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható, e környezetben az ebek tenyésztése tilos. (2) A (1) bekezdésben megjelölt épületekben és lakásokban nem tarthatók a 3. számú mellékletben felsorolt ebek és azok keverékei. (3) A (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmak nem vonatkoznak a vakvezető és jelző ebekre. (4) Az ebtartáshoz bérleti, albérleti, illetőleg bérlőtársi lakáshasználat esetén a tulajdonos, főbérlő és a bérlőtárs előzetes hozzájárulása szükséges. 12.§.(1) Az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb- és egyszeri szaporulata három hónapos korig - tartható. (2) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján, pincéjében, garázsában tartani tilos, a közös használatú udvaron, pedig csak a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulásával lehet. (3) Többlakásos épületben, társasházban a folyosón és a lépcsőházban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül biztonságos pórázzal, és az 50 cm és azt meghaladó marmagasságú ebet pedig szájkosárral is ellátva kell vezetni. (4) Az 50 cm marmagasságú és azon felüli, valamint támadó kiszámíthatatlan természetű ebet a közterületen és e rendeletben kijelölt kutyafuttató területeken szájkosárral kell ellátni. (5) Mucsony Nagyközség belterületén ebet kizárólag pórázon lehet vezetni. (6) Az eb sétáltatásáról, futtatásáról kizárólag olyan személy gondoskodhat, aki szükség esetén az ebet köteles és képes féken tartani és biztosítani tudja, hogy futtatáskor az eb a kijelölt kutyafuttató terület határait ne hagyja el. (7) Ebfuttatásra kijelölt önkormányzati tulajdonú területek: - Biriny - völgye - Dubin- völgye, - a Szuha patak védgátjának külterületi része. (8) Az ebfutattó területeket táblával kell megjelölni. (9) Bekerítetlen ingatlanon tilos az ebet szabadon tartani. A tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét szabadon ne hagyhassa el. (10) Támadó vagy kiszámíthatatlan, harapós természetű eb tartásakor erre utaló jelzést kell elhelyezni jól látható módon, az ingatlan kerítésén, illetve a lakás ajtaján, és az eb zárt területről való kiszabadulását biztonságos módon meg kell akadályozni. (11) Tilos ebet tartani kórházak, egészségügyi intézmények, közintézmények épületében. (12) Tilos ebet bevinni a) kereskedelmi egységekbe, b) oktatási egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, c) ügyfélforgalmat lebonyolító intézményekbe, diákszállásokra, d) strandra, e) játszótérre.
8
(13) A 12.§. (12) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vakvezető és jelző kutyákra, továbbá a szolgálat ellátásakor igénybevett rendőrkutyára. (14) Élelmiszer-szállító járművön ebet szállítani tilos. (15) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet póráz és szájkosár nélkül szállítani tilos. Öleb méretű ebet kosárban vagy táskában is lehet szállítani. Az ebet szállító személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb az utasok nyugalmát ne zavarja. (16) Ha az eb a közterületet, közös használatú területet, közös használatú helyiséget ürülékkel beszennyezi, az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletét ellátó személy köteles azonnal az ürülékét a) közterületről, b) közös használatú területről, c) közös használatú helyiségből eltávolítani. (17) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. Rendelet figyelembe vételével tartható. 13.§. Ha az eb embert harapott meg, tulajdonosa köteles ezt az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, és az eb oltási lapját részére bemutatni. Macskatartás 14.§. (1) A Népkert és a Fő úti 24 lakásos társasházakban lakásonként 1 db macska tartható. Annak egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. Közös használatú helyiségekben (lépcsőház, folyosó, udvar, stb.) tilos macskát és egyéb állatot tartani. Macska tenyésztéséhez a Magyar Macskatenyésztők Országos egyesületének helyi szervezete, illetve a B.A.Z. Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás engedélye is szükséges. (2) Többlakásos kertes családi házban és udvarán háztartásonként - fajtára való tekintet nélkül - három macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) A köz- és lakóépületekben, valamint telepszerű többszintes lakóépületekben elszaporodott, gazdátlan macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni. (4) A kedvtelésből tartott egyéb állatok az állategészségügyi szabályok betartása mellett korlátozás nélkül tarthatók. 15.§.Az állattartással kapcsolatos ügyekben önkormányzati hatósági jogkörében a polgármester jogosult eljárni. Állati tetem megsemmisítése 16.§. (1) Az állati tetem megsemmisítésének rendjét a mindenkori hatályos Állategészségügyi Szabályzat tartalmazza. (2) Az állattartó a haszonállat elhullását köteles haladéktalanul bejelenteni a szükséges adatok közlése mellet a Körzeti Állatorvosnak. Az állati tetemet állatok etetésére felhasználni tilos!
9
Eb és macska teteme a tulajdonos kertjében is elásható oly módon, hogy az állati tetem fertőtlenítőszerrel (mésztejjel) történő leöntése után legalább 80 cm földréteggel befedést nyerjen. Egyéb rendelkezések 17.§. (1) A jegyző – a 245/1998. (XII. 31.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján- az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót. (2) Ahol az állattartás engedélyhez kötött, az állattartási engedélyt a rendelet hatálybalépése után 30 napon belül kell kérni. Elmulasztása az állattartás megszüntetését eredményezi. (3) Az állattartók haladéktalanul kötelesek értesíteni a körzeti állatorvost megbetegedés, fertőzése észlelése esetén, valamint az általa előírt rendelkezéseket betartani. (4)Az állattartásra vonatkozó ügyekben a körzeti állatorvos és a közegészségügyi szakhatóság véleményének meghallgatásával kell dönteni. (5)A bekóborló vadon élő állatok (róka, borz, nyest stb.) befogása a Polgármesteri Hivatal feladata. Szabálysértés 18.§.(1) Aki a Mucsony Nagyközség belterületén a felügyeletére bízott ebet nem pórázon vezeti szabálysértést követ el 20. 000.- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásával másnak 8 napon belül gyógyuló sérülést okoz, szabálysértést követ el 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőivel szemben a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki. 19.§. (1) Aki e rendelet 5.§. (4) és (5) bekezdéseiben, a 6.§. (1) bekezdésében, a 12.§. (2) bekezdés elsõ fordulatában, a 12.§. (3) és (4) bekezdéseiben, a 12.§. (11) bekezdésében, a 12.§. (12) bekezdés a, b, c, pontjaiban, a 12.§. (14) bekezdésében, a 12.§. (16) bekezdés b, és c, pontjaiban foglaltakat megszegi szabálysértést követ el, 30.000.-Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények elkövetőivel szemben a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Amennyiben e rendeletben meghatározott cselekmény vagy mulasztás a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben vagy a többszörösen módosított és kiegészített 218/1999. (XII. 28) Korm. rendeletben foglalt szabálysértési tényállást megvalósítja, úgy a szerint minősül, és az ott meghatározott szankciót kell alkalmazni.
10
Átmeneti rendelkezések 20.§. Azon állattartóknak, akik jelen rendelet hatálybalépésekor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, 2008. szeptember 31. napjáig türelmi idő áll rendelkezésükre, hogy megfeleljenek e rendelet által megállapított állattartási övezetekben tartható állatok fajára és számára, a megállapított védőtávolságokra, a trágya és trágyalé-tároló kialakítására vonatkozó előírásoknak.
Záró rendelkezések 21.§.(1) E rendelet 2008. június 1. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az állattartásról szóló 7/2000. (IV. 3.) számú rendelet hatályát veszti. (2) A jelen rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
Viszlai Viktor polgármester
Urrné Gál Emese jegyző
A kihirdetés napja: 2008. május 26. Urrné Gál Emese jegyző
