2008.(II. 1.) Ör. Számú rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól

Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetése 2008. február 1. napján megtörtént. Dr. Szántó Mária jegyzı Mórahalom város Képviselıtestülete 2/2008.(II. 1.) Ör. Számú rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól Mórahalom város Képviselıtestület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§. (1) bek. alapján a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és ellenırzésének szabályait az alábbiak szerint állapítja meg. A rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) , valamint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 204. évi CXL törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed: a./ magyar állampolgárokra, b./ bevándoroltakra és letelepedettekre, c./ hontalanokra, d./ a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e./ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adat-és lakcímnyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, f./ idıskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK. Tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, g./ az Sztv. 7.§.(1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bek.a-d./ pontjában foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. (2) Az önkormányzat a rendelet hatálya alá tartozó személyeknek a szociális alapellátás keretében a szociális rászorultságtól függıen az Sztv-ben és e rendeletben foglalt feltételek szerint pénzbeli, vagy természetbeni támogatást nyújt. A támogatás lehet egyszeri, vagy havonta ismétlıdı – meghatározott idıre szóló, legfeljebb egy naptári évig terjedı –

folyamatos. A támogatás formáját és gyakoriságát a kérelem elbírálására jogosult – a törvény rendelkezéseit figyelembe véve – határozza meg. (3) Az önkormányzat által nyújtott támogatások: a./ idıskorúak járadéka b./ rendszeres szociális segély c./ lakásfenntartási támogatás d./ ápolási díj e./ átmeneti segély f./ temetési segély g./ köztemetés h./ közgyógyellátás i./ egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 2.§. (1) Az 1.§.(3) bekezdésében felsorolt ellátások közül az a./, b,/, méltányosság kivételével a d./, h./ és i./ pontban foglalt jogosultság megállapítása az Sztv-ben foglalt jegyzıi hatáskör. (2) A Képviselıtestület az 1.§.(3) bekezdés c./ és e./ pontjában foglalt támogatásokra vonatkozó hatásköreinek gyakorlását az Egészségügyi és Szociális Bizottságra, a d./ méltányossági alapú – f./ és g./ pont esetében a polgármesterre ruházza át. (3) A képviselıtestület az átruházott hatáskör gyakorlásához általános szempontokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. A hatáskör gyakorlója az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint a hatáskör gyakorlásáról a Képviselıtestületet tájékoztatni köteles. (4) A Képviselıtestület felhatalmazza a hatáskörök gyakorlóit, hogy a jogszabályi feltételeken alapuló elosztási szempontrendszert kidolgozzák. (5) Az átruházott hatáskörben hozott döntés elıkészítésérıl, a megállapított támogatás folyósításáról, az elıírt nyilvántartások vezetésérıl, a támogatás megszüntetésérıl, illetve a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére vonatkozó döntés elıkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. 3.§. (1)A szociális támogatás megállapítására irányuló eljárás a jogosult kérelmére, vagy hivatalból indul. Hivatalból indítható eljárás átmeneti segély megállapítására a családsegítı szolgálat illetve a tanyagondnok kezdeményezésére. (2) A kérelemhez a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatlapot, illetve jövedelem és vagyonnyilatkozat, továbbá az abban szereplı jövedelmeket és kiadásokat igazoló bizonylatokat, számlákat, igazolásokat kell csatolni. A jövedelem, illetve vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot az együtt élı család valamennyi tagja meg kell tegye és igazolja. (3) A jövedelemszámítás szabályait az Sztv. 10.§. (2-5) bekezdései tartalmazzák.

(4) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzıje hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezı az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhetı. A környezettanulmányt megbízás alapján a családsegítı szolgálat vagy tanyagondnok is elvégezheti. (5) Kérelmezı köteles a saját vagy együttlakó hozzátartozója helyzetében, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni. (6) a hatályos adójogszabályok szerint a kifizetı szervnek az ügyfél nyilatkozata és jövedelemigazolása alapján adóelıleget kell vonnia. (7) A pénzbeli ellátások kifizetése folyószámlára utalással, illetve készpénzes kifizetés esetén a Polgármesteri Hivatal pénztárában történik, a tárgyhónap utolsó szerdáján 10-12 óra között. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 4.§. (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. Rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás havi összegének kétszeresét meg nem haladó összeg megtérítetésérıl az Egészségügyi és Szociális Bizottság, illetve a polgármesterre átruházott ellátások estében az átruházott hatáskör gyakorlója dönt, az ezt meghaladó összeg esetében a Képviselıtestület. (3)A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén méltányosságból engedélyezhetı : ha a kötelezettnek egyedül élı esetén havi jövedelme vagy családjában 1 fıre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a./ két és félszeresét nem éri el: részletfizetés b./ másfészeresét nem éri el: csökkentés c./ megfelelı: elengedés A csökkentés és elengedés mértéke a megtérítendı összeg 50 %-át nem haladhatja meg. Felülvizsgálat szabályai 5.§. (1) Az idıskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelı összegben tovább kell folyósítani. (2) A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetıleg az elızı felülvizsgálatot követı második év március 31. napjáig kell végrehajtani.

(3) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások összegét a változás idıpontjától számított 90 napon beül felül kell vizsgálni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként a./ emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének idıpontjára visszamenılegesen, b./ csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének idıpontját követı harmadik hónap elsı napjától kell folyósítani. (4) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élı családtagok létszáma megváltozott. A tartós jövedelemváltozás alatt az Sztv. 25.§.(7) bekezdésében rögzítettek értendık. (5) Ha a havi rendszeres ellátás összege a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a./ emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezı változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az idıpontjától, b./ csökkent, az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezı változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az idıpontját követı hónap elsı napjától kell folyósítani, c./ a jogosultság megszőnik, az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. Lakásfenntartási támogatás 6.§. /1/ A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. /2/ Az önkormányzat - normatív alapú lakásfenntartási támogatást nyújt az SZtv. 38-39. §-ai alapján - helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújt a Ör. 8 §-ában foglaltak szerint. /3/ Az a személy vagy család, aki a lakásfenntartási támogatás iránti kérelemmel érintett lakás hasznosításából jövedelemmel rendelkezik, lakásfenntartási támogatásban nem részesülhet. 7.§. (1) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál - a Sztv. 38. §. /2/ bekezdésben foglalt normatív jogosultsági helyzeten túl - rászorultnak tekinthetı az, a./ akinek a közös háztartásában élık egy fıre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b./ és a lakásfenntartás havi átlagköltségeinek együttes összege a kérelmezı családja havi jövedelmének 25 %-ánál nagyobb, de a 30 %-ot nem haladja meg. c./ lakásfenntartási támogatás költségtípusai: lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlet, távhı-szolgáltatási díj, közös költség,

csatornahasználati díj, szemétszállítás költsége, villanyáram, víz-gázfogyasztás és tüzelıanyag költség (2) A helyi lakásfenntartási támogatás komfortfokozattól függetlenül minden lakásra megállapítható, és a közös háztartásban együttlakó személyek számától függıen a következı alapterülető lakások fenntartásához nyújtható: 1-2 személy esetében 80 m2 3 vagy ennél több személy esetében személyenként további 10 m2 vehetı figyelembe.

8.§. (1) A lakásfenntartási támogatás havi összege 2500 Ft. (2) A lakásfenntartási támogatást egy évre, vagy – ha a támogatást a főtési szezonban a főtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják – egy főtési szezonra kell megállapítani. A lakásfenntartási kérelmet évente meg kell újítani. (3) Főtési szezon az októbertıl áprilisig terjedı idıszak. (4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. 9.§. (1) A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a 3.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl a bérleti (albérleti) díjra vonatkozó számlát vagy szerzıdést, a lakáscélú kölcsön törlesztı-részletére vonatkozó igazolást, a közös költségre vonatkozó igazolást, továbbá a közüzemi díjra vonatkozó a kérelem benyújtását megelızı 1/2 év számláit.1 (2) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a Polgármesteri Hivatal felhívja a kérelmezıt a hiányzó adatok, igazolások pótlására. Amennyiben a kérelmezı a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, az elbírálásra jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) A kérelem elbírálása során kell dönteni arról is, hogy a támogatás a jogosultnak kerüljön-e kifizetésre, vagy - a kérelmezıvel egyeztetve - valamely szolgáltatást végzı szervnek (szerveknek) kerüljön átutalásra. (4) A jogosultság megállapítása érdekében a szociális hatáskört gyakorló szerv a Polgármesteri Hivatalban vezetett mőszaki nyilvántartásból adatot kérhet. 10. § (1) A rendelet nem érinti a más jogszabály alapján megállapítható lakbérmérséklési támogatást. Ápolási díj 11.§. (1) A törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén annak a nagykorú hozzátartozónak, aki tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátja,

ápolási díj állapítható meg. Az erre irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. (2) 18. életévét betöltött ápolt esetében a hozzátartozó részére ápolási díj méltányosságból akkor állapítható meg, ha a fekvıbeteg –szakellátást nyújtó intézmény vagy illetékes szakrendelı intézet arra jogosult szakorvosa által kiállított zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint elıreláthatólag három hónapnál hosszabb idıtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (3) Az ápolási díjat határozatlan idıre kell megállapítani, kérelemre határozott idıre is megállapítható. Ha kérelmezı a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor az ápolási díjat meg kell szüntetni, egyéb esetekben a Törvény 25. §-a szerint kell eljárni.2

(4) Az ápolási díj havi összegét az Sztv. határozza meg. (5) A megállapított ápolási díjat folyamatosan havonta utólag minden hó 5-ig kell folyósítani. Az ápolási díjból le kell vonni az elıírt nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és be kell fizetni a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékot. . (6)A jogosultság feltételeinek fennállását a R. 4.§-ának rendelkezései szerint kell felülvizsgálni. Átmeneti segély 12.§. (1) A létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli helyzetbe került, valamint az idıszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı személyek részére e rendeletben foglaltak alapján átmeneti segély állapítható meg. Az erre irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. (2) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt is, akinek ideiglenes lakása, vagy tartózkodási helye van a városban, amennyiben létfenntartása semmilyen más módon nem biztosítható. (3) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a részére, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül álló esetében a kétszeresét meghaladja, kivéve a 13. §.-ban meghatározott esetet. (4) A rászorultság vizsgálatánál figyelembe kell venni a kérelmezı vagyoni helyzetét is. (5) Támogatásra szorulónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akik rendszeres ellátásra jogosultak (nyugdíj, járadék, stb.) de az ellátás késedelmes folyósítása miatt létfenntartásuk veszélybe került. (6) Az egy összegben pénzbeli kifizetésre kerülı segély nem lehet több mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszerese. (7) Elemi kár, vagy lakáskarbantartás esetén a Képviselıtestület a (6) bekezdésben foglalt összegnél magasabb, legfeljebb 200 000,- Ft segélyt is megállapíthat. (8) A (7) bekezdés alapján megállapított segély csak kamatmentes kölcsön formájában nyújtható. A kölcsön nyújtására és annak visszafizetésére vonatkozó megállapodást a kérelmezı és a polgármester írja alá. A kölcsön visszafizetésére 2 évnél hosszabb idıtartam nem állapítható meg. (9) Pénzbeli átmeneti segély helyett természetbeni ellátást kell megállapítani különösen - a gyermek étkeztetésének, - a gyermek beiskolázásának, -tüzelıvásárlás, -élelmiszer ellátás segítése esetén. (10) A lakhatás feltételeinek biztosítására (pl. főtés, világítás) csak abban az esetben állapítható meg átmeneti segély, ha kérelmezı lakásfenntartási támogatásban nem részesül.

(11) A település jelentıs részét érintı elemi kár esetén a 12.§. (3) (6) és (7) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni. (12) A település jelentıs részét érintı elemi kár tényét a Képviselıtestület állapítja meg és egyidejőleg meghatározza a károk megtérítésére fordítható pénzügyi keretet. A segélyek károsultak részére történı megállapításának hatáskörét a Képviselıtestület a polgármesterre ruházza át, aki köteles a segély megállapításánál figyelembe venni a Képviselıtestület által esetenként létrehozott szakértıi bizottság javaslatát. (13) A település jelentıs részét érintı elemi kár enyhítésére átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a tulajdonost, vagy haszonélvezıt is, akinek ideiglenes lakóhelye van a városban, amennyiben létfenntartása semmilyen más módon nem biztosítható (15) Nem részesülhet segélyben az, akinek a kára valamely biztosítás alapján részben, vagy egészben megtérül. 13 §. (1) Átmeneti segélyként a Képviselı-testület - az e célra rendelkezésre álló keretbıl egyszeri támogatásban részesítheti azt, aki lakása főtésénél a főtıolajról más gazdaságosabb főtési módra tér át, s annak költségeit teljes egészében nem tudja vállalni, s a kérelmezı, ill. vele közös háztartásban élı család egy fıre esı nettó jövedelme az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg (2) Nem nyújtható utólagos támogatás a már elkészült és beüzemelt főtésre. (3)A Képviselı-testület a feltételek fennállása esetén az alábbi szempontokat veszi figyelembe: - egyedül élı nyugdíjas, - nyugdíjas házaspár, - gyermekét /-eit/ egyedül nevelı személy, - 3 vagy több gyermekes család, - mindkét szülı munkanélküli, - egyik szülı munkanélküli, ( 4) A támogatás felsı határa: 60.000.- Ft. (5) A többszintes társasházi, bérházi lakások, valamint az intézményi bérlakások /szolgálati lakások/ esetében a támogatás felsı határa: 200.000.- Ft. (6) A külterületi, tanyai lakások gázfőtésre alakításához adható támogatás felsı határa 250.000 Ft. (7) A benyújtott pályázatokat az Egészségügyi és Szociális Bizottság készíti elı döntésre. Temetési segély 14.§. (1) A szociális rászorultság esetén az igénylı számára temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott- függetlenül attól, hogy az elhalt tartására köteles volt-e, vagy sem - ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély annak adható, akinek a családjában az egy fıre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élı esetén annak 150 %-át. (3) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a.. Amennyiben a temetés költségeit az elhunyttal közös háztartásban élı személy viseli, a temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-a. A temetési segély összege elérheti a temetési költség teljes összegét, ha a temetési költség viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a városban mőködı, temettetést végzı szerv által írásban közölt összeggel egyenlı. Ezen összeghatárt évente felül kell vizsgálni. (5) A temetési segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeirıl a kérelmezı, vagy vele közös háztartásban élı családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A számlákra rá kell vezetni a segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát, s azt kérelmezı részére vissza kell adni.

Köztemetés 15.§. (1) Annak az elhalt személynek a közköltségen történı eltemettetésére, akinek nincs, vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik, a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere teszi meg a szükséges intézkedést, a halálesetrıl való tudomásszerzést követı 30 napon belül. (2) A Sztv-ben foglalt feltételek fennállása esetén a polgármester intézkedik a köztemetés költségeinek megtéríttetésére, a köztemetés elrendelésétıl számított 60 napon belül. (3) Közköltségen történı eltemettetés esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetést (14.§ (4) bek.) lehet igénybe venni. Közgyógyellátás 16.§. (1) Az Sztv-ben foglalt feltételek fennállása esetén a szociálisan rászorult személy közgyógyellátásra jogosult. (2) Méltányosságból az Sztv-ben biztosított hatáskörében a jegyzı annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki nem felel ugyan meg a törvényi feltételeknek, de szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(3) A törvény rendelkezésein túl szociálisan rászorultnak kell tekintetni és ez alapján méltányossági alapú közgyógyellátásra jogosult az: a.) az egyedül élı személy, ha az egy fıre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. b.) a családban élı személy, ha az egy fıre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. c.) (4) A kérelmet a jegyzıhöz kell benyújtani. A jegyzı az Sztv. 50.- 50/E §-ban meghatározott eljárást a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35-49. §-ban részletezettek szerint folytatja le. (5) Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követı fél éven belül meghal, vagy elveszti jogosultságát, a befizetett térítési díj felét a hatáskör gyakorlója köteles visszaigényelheti.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 17.§. (1) Az Sztv-ben meghatározott feltételek esetén a polgármester a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító hatósági bizonyítványt állít ki a szociálisan rászorult személynek. (2) A hatósági bizonyítvány kiállítása szempontjából szociálisan rászorultnak és a járadék megfizetésére képtelennek kell tekinteti azt a személyt, akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,, egyedül élıesetében a 150 %-át családjának vagyona nincs.

Rendszeres szociális segély 18. §. (1) A rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeit és összegeit a Sztv. 37/A-37/H §-ai szabályozzák. Az erre irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. (2) A kérelemhez az elıírt jövedelemnyilatkozaton túl csatolni kell: a) aktív korú egészségkárosodott esetében: - a munkaképességet legalább 67 %-ban elvesztett, illetve 50 %-os mértékő egészségkárosodott kérelmezı esetében az Országos Orvosszakértıi Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szakvéleményét, - vak személy esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül, - fogyatékossági támogatott esetében az Egészségbiztosítási Pénztár igazolását /határozatát/, b) aktív korú nem foglalkoztatott esetében a munkaügyi központ igazolását, mely szerint a rendszeres szociális segély kérelem benyújtását megelızı 2 évben legalább 1 évig együttmőködött, c) az a) és b) pont esetében is nyilatkozatot vagyoni helyzetérıl (21.§ szerint). (3 A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit az Sztv 4. § (1) bekezdés (n) pontja (fogyasztási egység) figyelembe vételével kell megállapítani. 19.§. (1) A nem foglalkoztatott egyén rendszeres szociális segélyének megállapítása elıtt a foglalkoztatás lehetıségét kell megvizsgálni. (2) Ha az önkormányzat a kérelmezı foglalkoztatását 30 napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti idıtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének3 idıarányos része jár. Ha az önkormányzata segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a kérelmezı foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának idıpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére. (3) A foglalkoztatás történhet közmunka, közhasznú munka, közcélú munka vagy a települést érintı közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka szervezésével, teljes vagy

részmunkaidıben is történhet. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás elsı napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes idıtartama eléri a harminc munkanapot. (4) A nem foglalkoztatott személy által egybefüggıen végzett közcélú munka idıtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A nem foglalkoztatott személy ezen foglalkoztatásának megszőnését követı 12 hónapon belül - egyéb feltételek fennállása esetén - ismételten akkor foglalkoztatható közcélú munka keretében, ha a személy nem jogosult az álláskeresési támogatásra. (5) A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek idıtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át, és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás idıtartama közcélú munkavégzésnek minısül. (6) A települést érintı közfeladat olyan tevékenység, amelynek az ellátására az önkormányzatot jogszabály kötelezi, vagy az önkormányzat rendeletében önként vállalt feladat. Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minısülı állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésérıl - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik. (7) Az önkormányzat által szervezendı foglalkoztatás: közcélú munka: a házi ápolás, idısgondozás, családsegítés, településfejlesztés, városrendezés, közterületek védelme, gondozása, csatornahálózat rendben tartása, szelektív hulladékgyőjtés, csatorna- és úthálózat építése, karbantartása, önkormányzati intézmények nyári nagytakarítása, az intézmények alapító okiratban megjelölt tevékenységének elısegítése. (8) A foglalkoztatott felett a munkáltatói jogkört annak az intézménynek a vezetıje gyakorolja, akinél a közfeladatot ellátja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az együttmőködés teljesítését vagy annak meghiúsulását igazolja. (9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles az önkormányzat illetve a területileg illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltsége által felajánlott, az Sztv 37/H.§ /6/ bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelı munkát elfogadni, és a kijelölt munkahelyen a kijelöléstıl számított 5 napon belül a munkát felvenni. (10) A nem foglalkoztatott személy részére a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele az Önkormányzattal, valamint az általa az együttmőködésre kijelölt szervvel - Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Családsegítı és Gyermekjóléti Központ (a továbbiakban: Együttmőködésre kijelölt szerv), és a területileg illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltségével - való együttmőködés. (11) Az együttmőködés keretein belül a nem foglalkoztatott személy a Sztv 37/D. §-ban és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve

a) a beilleszkedési program megszervezésére és lebonyolítására kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, b) az együttmőködésre kijelölt szervvel a beilleszkedési programról írásban megállapodik, c) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. (12) Együttmőködésre kijelölt szerv a településen az, amely szervezettel az Önkormányzat együttmőködési megállapodást köt (19. § (8) bek). Az együttmőködési megállapodás aláírására a polgármester jogosult. (13) Az együttmőködésre kijelölt szerv beilleszkedést segítı programot dolgoz ki, mely tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles a) a családsegítı szolgálattal való havi rendszerességgel kapcsolattartásra b) negyedévente életmód tanácsadáson való részvételre c) évente egy alkalommal a családsegítı szolgálat által szervezett csoportfoglalkozáson való részvételre

d) a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Regionális Kirendeltségénél munkanélküliként nyilvántartásba vetetni magát és elhelyezkedése, esetleges átképzése, továbbképzése érdekében a Munkaügyi Központtal való együttmőködésre. (14) A rendszeres szociális segélyt megállapító szerv a határozat 1 példányának megküldésével értesíti az együttmőködésre kijelölt szervet az együttmőködésre kötelezett személyérıl. Az együttmőködésre kijelölt szerv a határozat kézhez vételétıl számított egy hónapon belül nyilvántartásba veszi az együttmőködésre kötelezettet és a beilleszkedést segítı programról megállapodást köt a kötelezettel. (15) Az Együttmőködı szerv rendszeres a szociális segélyt megállapító szervet tájékoztatja a) az együttmőködésben való részvételrıl évente a tárgyévet követı február 15-ig, b) együttmőködési kötelezettség megszegésérıl 3 munkanapon belül. (16) Az Sztv. 37/D. §. (6) bekezdésében szabályozott „egyszerősített együttmőködés” a R. 19.§. (10)-(14) bekezdésében rögzített helyen és feltételekkel teljesíthetı. 20.§. (1) A rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı nem foglalkoztatott személy a) a felülvizsgálati eljárásban az önkormányzattal neki felróható okból nem mőködik együtt, b) neki felróható okból a közcélú munkára vagy közmunkára vonatkozó idézésre nem jelenik meg, a részére felajánlott munkalehetıséget nem fogadja el, nem mőködik együtt a munkaviszony létrejöttéig, illetve a foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, c.) a 19. § (8) bekezdés szerinti együttmőködési kötelezettségének nem tett eleget, d.)a 19. § (15) bekezdésben foglalt felülvizsgálatkor a 18. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek nem felel meg. e.) együttmőködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történı ismételt megszegése esetén. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának idıtartama alatt együttmőködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 5 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. (3) A jogosultság feltételeinek fennállását a R. 4.§-ának rendelkezései szerint kell felülvizsgálni.

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként nyújtható, az Sztv. 47. §. (2) bekezdésében szabályozott esetben és mértékben. A természetbeni juttatás gyermekintézmény térítési díjának kifizetésére, tankönyv beszerzésre fordítható. (5) A gyermekintézmény vezetıjének írásos jelzése alapján a rendszeres szociális segély kifizetésének napján, a segély összegébıl természetbeni ellátásként biztosítandó összeg átutalással kerül a gyermekintézmény számlájára. Idıskorúak járadéka 21. §. (1)Az arra rászorulót a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén idıskorúak járadéka illeti meg. Az erre irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. (2) A jogosultság feltételeinek fennállását a R. 4.§-ának rendelkezései szerint kell felülvizsgálni. Értelmezı rendelkezések 22.§.

Tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az 1 fıre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerzıdésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett. Lakáskarbantartás: a lakás ivóvízhálózatának, kéményeinek felújítása, a lakás beázása következtében a tetı- és falszerkezetben bekövetkezett állagromlás, valamint a szigetelési munkák hiányossága miatt vakolat javítások. A település jelentıs részét érintı elemi kár: a legalább 10 lakó-, vagy gazdasági épület, vagy 50 ha mezıgazdasági területet ért tőz, víz, jég, viharos erejő szél, vagy egyéb természeti hatás által okozott kár. jövedelem: az Sztv. 4. §. /1/ bekezdése szerinti jövedelem család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élı, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók közössége. egyedül élı: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nıtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van. Záró rendelkezések 23.§. (1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg a 10/2000. (III.30.) Kt. sz. rendelet hatályát veszti.

Mórahalom, 2008-01-15

Nógrádi Zoltán sk polgármester

Dr. Szántó Mária sk. jegyzı