Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 26/2008. (XI. 6.) számú BVKt. rendelete az állattartásról szóló 11/2004. (IV. 29.) számú BVKt. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
Biharkeresztes Város Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 10.§ b) pontja, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. § (1) bekezdése alapján; az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet, valamint az Európai Unió vonatkozó jogforrásainak figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1)
E rendelet hatálya kiterjed: a) b) c) d) e) f) g) h)
(2)
a gazdasági haszonállatokra, a verseny- és sportcélra tartott állatokra, a vakvezető és jelző ebekre, a veszélyes és veszélyesnek minősített állatokra, a kedvtelésből tartott állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire ( kóborállat ) az őrző-védő állatokra a vadon élő állatfajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire
A rendeletet alkalmazni kell: a) minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre aki (amely) az (1) bekezdés szerinti állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, (a továbbiakban: állattartó); b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.
(3)
A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, az állatkiállításra, vágóhídra, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, az állat-egészségügyi intézményekre, az állatkereskedésekre, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra.
(4)
A település belterületén a saját szükségletűt meghaladó mértékű haszonállat tartása a telken belüli, valamint a telekkel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, illetőleg használóinak a hozzájárulásával engedélyezhető.
(5)
Veszélyes állat a jegyző által kiadott engedéllyel tartható.
2 (6)
Az állatok egyszeri szaporulata egyedeinek tartása az elválasztásig nem minősül állattartásnak.
(7)
Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt állatnak a legfeljebb 24 óráig /a telken/ való tartása. 2. §
(1)
A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl, stb.) a gazdasági haszon céljával tartott vadak (fácán, fürj, szarvas, stb.).
(2)
Lakásban tartható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (aranyhörcsög, tengerimalac, stb.). Az állattartás közös szabályai 3. §
(1)
Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható.
(2)
Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.
(3)
Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(4)
A lakás lebontása miatt, vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. A haszonállat-tartás 4. §
(1)
Haszonállat-tartás a település lakó-, valamint az MG-l. és az MG-2. övezetű mezőgazdasági területén és a mezőgazdasági üzemi területén engedélyezhető, az alábbiak szerint: a)
Településközponti vegyes terület lakóterületén, és lakóterületen építési telkenként épületben, de csak saját szükségletre tartható az l. számú mellékletben meghatározott mértékig.
b)
Falusias és kertvárosias lakóterületen építési telkenként, épületben, saját szükségletre és kistermelői tevékenységre, legfeljebb az l. számú mellékletben meghatározott mértékig tartható, feltétele az állattartásra vonatkozó szakhatóságok előírásainak betartása.
3 c)
(2)
Az MG-1 és MG-2.övezetű mezőgazdasági területen bármilyen mértékű állattartás engedélyezhető, az állattartásra vonatkozó szakhatóságok előírásainak betartása mellett. A kistermelőit meghaladó mértékű állattartáshoz azonban MG-üz. építési övezetű telket kell alakítani.
A haszonállat-tartáshoz kapcsolódó építési szabályokat /védőtávolságok, épület elhelyezési szabályok, stb./ a HÉSZ szerint kell alkalmazni. A kedvtelésből történő állattartás szabályozása 5. §
(1)
A kedvtelésből történő állattartás zárt épületben, engedély nélkül és bárhol folytatható, mennyiségi korlátozás nélkül.
(2)
A telken szabadban legfeljebb, összesen 3 db kedvtelésből tartott állat tartható engedély nélkül. Az ebtartás szabályozása 6. §
(1)
Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.
(2)
Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.
(3)
Családi házas ingatlanon legfeljebb három eb tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig.
(4)
a)
Többlakásos épület lakásaiban az ebtartó lakása alatt és fölött közvetlenül lévő (vagyis födémszomszéd) lakások, illetőleg a közös falakkal határolt lakások lakóinak a hozzájárulásával egy darab, nem veszélyes eb, termetétől és fajtájától függetlenül tartható.
b)
A többlakásos épülethez tartozó közös telken egy őrző-védő feladatokat ellátó eb tartható a lakók több mint felének hozzájárulásával.
c)
Ebet többlakásos épület közös helyiségében tartani tilos!
(5)
Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.
(6)
Személyenként egy vakvezető és jelző eb tartásához hozzájárulásra nincs szükség, tartásukhoz szakorvosi igazolás szükséges. Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és amelyet a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal ellátott. Jelző ebet a halláskárosodásban szenvedő állampolgár tarthat.
4 (7)
Közterületen ebet csak pórázon, és szájkosárral ellátva lehet vezetni. Az eb által okozott szilárd szennyeződést az eb vezetője köteles a közterületről azonnal eltávolítani, az eltávolításhoz szükséges eszközt (zacskó, lapát) az eb vezetője köteles magánál tartani. Ez a takarítási kötelezettség az ebfuttató helyekre nem vonatkozik.
(8)
Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani: a.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, b.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, c.) bölcsődébe, óvodába, iskolába, d.) játszótérre, kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul. (Pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.) Vakvezető és más segítő kutya, korlátozás nélkül bevihető az a-d pontokban felsorolt intézményekbe.
(9)
Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. Közforgalmú közlekedési járművön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani.
(10)
Támadó, kiszámíthatatlan természetű, veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
(11)
Az ebeket a nyakörvön elhelyezett, jól látható jelzéssel kell ellátni, melyen az eb utolsó veszettség elleni védőoltásának időpontját fel kell tüntetni.
(12)
A telek-, ház-, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.
(13)
Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet haladéktalanul hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.
(14)
Külterületen: a)
1.500 m2-t meg nem haladó ingatlanokon 2 eb – és annak szaporulata három hónapos korig – tartható,
b)
1.500 m2-t meghaladó ingatlanokon ebek mennyiségi korlátozás nélkül tarthatók, kivéve az MG-3 övezetek, ahol az a./ pontban előírtakat kell alkalmazni. 7. §
(1)
A gazdátlan kóbor ebet a gyepmesteri feladatokkal megbízott K-9 Mentőkutya Egyesület befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.
(2)
Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát
5 megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható. 8. § (1)
A polgármester - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, illetve szerződött partnerei indokolt véleményének kikérése után – az írt létszámnál több eb tartását engedélyezheti.
(2)
A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az ebtartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az eb fajtáját, méretét, az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot. Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.
(3)
Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(4)
Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
(5)
Ebtenyészetet a Ptk. tulajdonjogra vonatkozó szabályai szerint lehet létesíteni, azzal, hogy belterületen, ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. Az engedélyező eljárás során a polgármester megkeresi a közegészségügyi, állategészségügyi hatóságot és kikéri a szakhatósági állásfoglalását, valamint az FCI által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete illetve szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag.
(6)
A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóságnak kizárólag azt van hatásköre vizsgálni, hogy az ebtenyészet a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.
(7)
Az ebtenyésztést korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.
6
Egyéb rendelkezések 9. § (1)
Az állatokról /szükségleteikről, megfelelő életkörülményeikről, elhelyezésükről, stb./ a tulajdonosuknak kötelessége gondoskodni.
(2)
Az állati tetemek ártalmatlanításáról, elszállításáról és az ezzel kapcsolatos költségek viseléséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.
(3)
Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve a gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben, vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni, és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.
(4)
Az állatot vezető személy köteles az állat által közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségeiben, udvaron okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról gondoskodni.
(5)
Nem veszélyes állat csak a tulajdonos saját tulajdonú területén, vagy e célra a képviselő-testület által kijelölt 0290/20 hrsz-ú területen futtatható.
(6)
Közterületen állatot legeltetni tilos. Szabálysértési rendelkezések 10. §
(1) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet a) 4. § (1) bek., az 5. § (2) bek., 6. § (1) – (10), (13)-(14) bekezdésében az állatok tartására; b) 8. § (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésében foglalt egyéb rendelkezéseket megszegi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetőjét a közterületfelügyelő és az ellenőrzésre felhatalmazott személy háromezer forinttól húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja. 11. § Átmeneti rendelkezések A rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt, egyedszámra vonatkozó korlátozáson felül tartott ebek a természetes kihalásukig a rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett tarthatók, de számuk nem növelhető. Már fennálló ebtenyészet, újabb engedély kérésére nem kötelezhető.
7 12. § Hatályba léptető és záró rendelkezések (1)
A jelen rendelet 2008. december 1-jén lép hatályba, egyidejűleg Biharkeresztes Város Önkormányzatának az állattartásról szóló 11/2004. (IV. 29.) BVKt. rendelete, és az azt módosító 7/2008. (II. 7.) BVKt. rendelet hatályát veszti.
(2)
A rendelet előírásait a hatályba lépés napján folyamatban lévő, elsőfokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(3)
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai közösségek és az azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3 §-ával összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: b) az Európa Tanácsnak, Európai Egyezmény a mezőgazdasági haszonállat védelméről szóló 78/923/EGK határozata; c) a Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafajták és a sertések közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról; d) a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeiről; e) a Tanács 91/268/EGK irányelve a varjak védelmének minimális követelményeiről.
Biharkeresztes, 2008. november 5.
Barabás Ferenc sk. polgármester
Árgyelán Andrea sk. jegyző
Záradék: A rendelet hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kihirdetve: 2008. november 6. Árgyelán Andrea jegyző
8
1.
számú melléklet a 26/2008. (XI. 6.) BVKt. rendelethez
A haszonállat-tartás mértéke Kategória A legnagyobb tartható állatszám a kategóriában összesen _______________________________________________________________ saját szükségletű kistermelői mértékű
Nagy haszonállat /szarvasmarha, ló, szamár,öszvér,bivaly/
2
10
Haszonállat /sertés/
5
50
Kis haszonállat /Baromfi/
100
3.000
Nutria, prémgörény
20
300
Nyúl
20
200
Prémróka
--
--
Liba
10
200
Kacsa
20
100
Pulyka, gyöngytyúk
20
100
Juh, kecske
5
100
9
2.
számú melléklet a 26/2008. (XI. 6.) BVKt. rendelethez
Sajátos fogalmak
Állattartás:
az élő állat tartása
Haszonállat:
a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állat
Haszonállat-tartás:
saját ellátásra, vagy piaci célra – gazdasági érdekből történő állattartás
Kedvtelésből tartott állat:
az emberre és más állatra nem veszélyes, gazdasági hasznot nem hajtó állat /kutya, macska, díszmadár, díszhal, díszrágcsálók /aranyhörcsög, tengeri malac/.
Veszélyes állat:
azon állatfajok egyedei, amelyek genetikai tulajdonságaik és biológiai adottságaik alapján, illetőleg révén az ember életét, testi és lelki /pszichikai/ épségét ingerlése nélkül is veszélyezteti akkor is, ha az állat még nem okozott balesetet, vagy kárt.
Baromfi:
tyúk, galamb.
Állat sétáltatása:
az állatnak mások épségét nem veszélyeztető módon, közterületen való vezetése /pl. pórázon szájkosárral, stb./
Állat futtatása:
az állat szabad mozgásának biztosítása szabadon engedése által olyan térben,v agy területen, amelyet az állat nem tud elhagyni /ilyen a tér részben – pl. kerítéssel - , vagy egészben fizikailag lehatárolt része, pl. madárröptető/
Őrző-védő kutya:
az a kutya, amelyet őrző-védő szolgálatra vállalkozás-szerűen alkalmaznak.
Vezető/jelző kutya:
látás- hallássérült embert a sérülése terén kisegítő kutya.
10
Függelék a 26/2008. (XI. 6.) BVKt. rendelethez A rendeletben nem szabályozott esetekben alkalmazandó országos érvényű jogszabályok tájékoztató jegyzéke: 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről 2005. évi CLXXVI. tv. Az állategészségügyről 1996. évi CVIII. törvénnyel módosított 1974. évi 17. tvr. az állam és közbiztonságról 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról szóló és a tartás engedélyezésének szabályairól 15/l997. (III. 5.) BM rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartása engedélyezésének díjáról, az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról 15/1969. (XI. 6.) MÉM. rendelet a méhészetről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Állategészségügyi Szabályzat 7/1991. (II. 28.) AB határozat 23/2000. (VI. 28.) AB határozat 57/1994. (XI. 14.) AB határozat 79/2006. (XII. 20.) AB határozat 28/2004 (VII.07) AB határozat
-.-.-.-.-.-.-.-
