2008 (VII.31) Kormányrendelet felülvizsgálata és a évi befogadás pályázat előkészítése témában

JAVASLATOK a 191/2008 (VII.31) Kormányrendelet felülvizsgálata és a 2012-2014. évi befogadás pályázat előkészítése témában.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja

Támogató Szolgálat

1

TARTALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bevezető A támogató szolgáltatás gazdaságos működtetése Három éves időszakban stabil, kiszámítható finanszírozási környezet megteremtése Kötelezően teljesítendő feladatmutató Feladatmutatóra eső finanszírozási összegek Kötelezően teljesítendő személyi segítés mennyisége és aránya Feladatmutató arányos kötelező ellátotti minimum Magasabb gondozási igényű ellátottak Területi kiegyenlítés kérdése Kiterjesztett nyitvatartási idő Fejlesztési támogatás Szolgáltatások szakmai támogatása a pályázati rendszerben Pályázati adatlap tartalma, minősítő adatok Záró gondolatok

2

BEVEZETŐ A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya a pályázati finanszírozásban működő szolgáltatások első három éves (2009-2011) pályázati ciklusának értékelésére és a következő három éves (2012-2014) befogadás előkészítésére munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport, illetve a munkacsoportba meghívást kapott szervezetek feladata a pályázati rendszer áttekintése, illetve a elkövetkező pályázattal kapcsolatban javaslatok megfogalmazása. A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató Szolgálata, mint a támogató szolgáltatás kelet-magyarországi referencia intézménye a támogató szolgáltatással kapcsolatban az alábbi felvetéseket, véleményeket, javaslatokat fogalmazza meg. A véleményezési folyamatba a rendelkezésre álló kis idő ellenére igyekeztük a szolgáltatásban dolgozók tapasztalatait megkérdezni, illetve felhasználni. Emellett nagy súllyal figyelembe vettük a referencia intézményi időszak alatt keletkezett egyéb munkaanyagokat és az azokhoz beérkezett hozzászólásokat is. A munkaanyag elkészítésnek folyamata 

2011. február 3 – 2011. február 9.

A pályázati javaslatok első körös összegyűjtésére került sor. Ez elektronikusan (e-mail), illetve a 2011. február 8-i, szolnoki szakmai műhelyen történt meg 11 szolgálatvezető részvételével. A beérkezett vélemények, hozzászólások alapján a referencia intézményi munkacsoport 2011. február 9-én, Szegeden elkészítette a javaslatok első munkaanyagát, melyet a referencia intézmény honlapján közzétett. 

2011. február 10. – 2011. február 17.

Ebben az időszakban az első körben elkészített, közzétett munkaanyaghoz kapcsolódó hozzászólásokat gyűjtöttük be. A hozzászólások alapján 2011. február 17-én, Kecskeméten, szakmai műhely formájában részletes vita folyt a javaslatokról (ezen 14 fő vett részt). 

2011. február 18. – 2011. február 22.

A javaslatot a beérkezett visszajelzések alapján a referencia intézményi munkacsoport véglegesítette, ez után megküldte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya számára. A munkaanyag szerkezeti felépítése A szövegezés során az alábbi szerkezetet igyekeztünk követni: 1. 2. 3. 4.

Probléma meghatározása, leírása Beérkezett javaslatok, értékelése Javaslat megfogalmazása Megjegyzések

3

A TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSE PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA Az állami normatív finanszírozás összege a pályázati rendszert megelőző időszakban folyamatosan csökkent. A pályázati rendszerben a helyzet látszólag stabilizálódott, de 2011-ben, a szabad, átcsoportosítható források megszűnésével a szolgálatok helyzete 2011-ben kritikussá vált. A 2011. évi befogadott feladatmutatók kapcsán sokan jelezték, hogy a szolgálatok finanszírozása a fenntarthatósághoz szükséges kritikus szint alá csökkent. A legkisebb kötelezően teljesítendő feladatmutató (3.000 FE) 7,5 millió forintos támogatása már a személyi kiadásokat sem fedezi 2011ben. A „nagyobb” szolgálatok helyzete is kritikus, ugyanis a magasabb feladatmutatóhoz több gépjármű fenntartása, több segítő, esetleg a szolgálatvezető munkáját könnyítő egyéb alkalmazottak foglalkoztatása kapcsolódik. A feltételek megteremtése sok esetben komoly beruházással valósult meg, s sok esetben az elégtelen működési finanszírozás a szolgáltatás létét kérdőjelezi meg. BEÉRKEZETT JELZÉSEK ÉRTÉKELÉSE A javaslatok összegyűjtése során három nagyobb kérdés körvonalazódott, melyekre az egyeztetések során az alábbi válaszokat kaptuk: 1. MEKKORA ÖSSZEGRE VAN SZÜKSÉGE EGY GAZDASÁGOSAN, STABILAN FENNTARTHATÓ TÁMOGATÓ SZOLGÁLATNAK?

Több számítást végezve úgy véljük, hogy a három éves elkövetkező pályázati időszakra számolva, a jelenlegi személyi, tárgyi és szakmai előírások, szabályok, elvárások, gazdasági körülmények között egy támogató szolgálat stabil működtetéséhez előre láthatóan évente 11-12 millió Ft szükséges. Ebben a szolgáltatás személyi kiadásainak legkisebb értékével (minimálbér, bérminimum), optimális fenntartási költségekkel, és egyéb kiadásokkal számoltunk. 2. VANNAK-E EGYÉB, FINANSZÍROZÁSBA BEVONHATÓ FORRÁSOK?

A forráskeresés során jelentős részben a 2010. év szakmai felmérése során 226 szolgálat által adott válaszokra támaszkodtunk. Ebben hét olyan forrást vizsgáltunk, melyek a szolgálatok többsége által elérhető. A legfontosabb forrásokról az alábbiak állapíthatóak meg: Szociálisan rászorultak ellátásából származó térítési díj A szociálisan rászorult ellátottak esetében a térítési díj összegét a jogszabályok erősen korlátozzák. Jelen pillanatban a szolgálatok összes költségének 5-10%-át fedezik a szolgáltatás térítési díjai. Ez jelentős és nélkülözhetetlen forrásnak tekinthető, de a nem elegendő az állami finanszírozás csökkenésének kompenzálására. A térítési díjak jelentősebb emelése vagy az ellátottakat hozná nehéz anyagi helyzetbe, vagy behajthatatlan kintlévőségeket eredményezne, ezzel egy időben pedig korlátozná a szükségleteknek megfelelő mennyiségű szolgáltatáshoz való hozzájutást. Alapvetően minél nagyobb teljesítményű/költségvetésű egy szolgálat, arányaiban annál kevesebb térítési díjat képes beszedni, hiszen az ellátottak egy meghatározott összegnél többet nem képesek kifizetni, így az adott teljesítményt kizárólag az állami támogatás fedezi. 4

A szolgáltatási tevékenység egy része (személyszállításhoz kapcsolódó személyi segítés) után eleve nem is szedhetünk térítési díjat. Egy másik része esetén (magasabb gondozási igényű csoportok) a feladatmutatóhoz viszonyítva alacsonyabb térítési díj számolható. Szociálisan nem rászorultak ellátása A szociálisan nem rászorultak esetében legtöbb esetben csak az önköltséget fedezi a bevétel, illetve a többletbevétel minimális, a működési finanszírozás szempontjából jelentéktelennek tekinthetőek. Nagyobb bevételhez a szociálisan rászorultak ellátását kellene háttérbe szorítani, ami a szolgáltatás alapvető céljait kérdőjelezi meg. Alapszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységekből származó bevétel A jogszabály adta lehetőséggel a szolgálatok kb. 30%-a él, ennek összege azonban szintén nem jelentős. Pályázatok Működési célú pályáztok egyre ritkábbak, más pályázatok esetében a felhasználás kötött, így az az alapműködés támogatására nem fordítható. Adó 1% Csak a civil fenntartók kis körének (az összes szolgáltató kb. 1/3-a) van rá jogosultsága, összegében pedig minimális a bevétel. Egyéb bevételek A fenntartók és szolgáltatók esetlegesen rendelkeznek egyéb bevételekkel (pl. adományok), ezek azonban legtöbb esetben nem tervezhetőek és stabilan a gazdálkodásban nem lehet rájuk építeni. A kötelező létszám feletti munkatársak alkalmazásánál bizonyos közfoglalkoztatási formák elterjedtek ugyan, de ezekre aktuálisan, a közfoglalkoztatás átalakulása miatt nem lehet szolgáltatást építeni. Fenntartói hozzájárulás A fenntartók a legtöbb esetben nem tudnak jelentős összeget fenntartásra fordítani. A civil fenntartók alapvetően forráshiányosak, saját működési költségeiket is a fenntartott szolgálatok finanszírozásából kénytelenek elvonni. Az állami fenntartók saját bevételeiket a kötelező feladatok finanszírozására fordítják (mivel azok is jelentős forráshiánnyal küzdenek), így a nem kötelező feladatok fenntartására, fejlesztésére nem tudnak pénzügyi forrásokat biztosítani. Mivel a támogató szolgáltatás állami feladatként került meghatározásra, a fenntartók jelentős része a saját hozzájárulást éppen emiatt nem kívánja biztosítani, a szolgáltatás létét pedig a fenntartható finanszírozástól teszi függővé.

5

JAVÍTHATÓ-E (S HA IGEN, AKKOR HOGYAN) A SZOLGÁLATOK GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGA?

Hosszú vita tárgya volt a támogató szolgálatok gazdasági hatékonyságának növelése. Alapvető konszenzus alakult ki abban, hogy a hatékonyság mögött álló tényezők a következők: 







A támogató szolgáltatás egy speciális célcsoport szükségleteinek kielégítésére jött létre. Ezen igények kielégítése (pl. épület és gépjármű akadálymentesítés, segítő a szállításhoz, szakképzett dolgozók alkalmazása, továbbképzések, szupervízió) jelentős többletköltségekkel (beruházás és működés) jár. E tekintetben a szolgáltatás nem hasonlítható össze más szállítási tevékenységet végző szolgáltatásokkal (tömegközlekedés, taxi). A szolgáltatás jelenlegi formájában nem mérethatékony. A gazdaságosság feltétele, hogy tényleges szolgáltatást végző rész („front office”) mögött egy kis méretű, hatékony háttérszolgáltatás („back office”) működjön. Ez a szociális szolgáltatásokra nézve általánosan nem jellemző, a támogató szolgáltatásra pedig méreténél még nagyobb probléma. A háttérszolgáltatások költségén csak a fenntartáshoz kapcsolódó feladatkörök csökkentésével lehetne megtakarítást elérni. A szolgáltatások egy erősen szabályozott jogi és gazdasági környezetben működnek, a kapacitás kínálati alapra épül, felülről szabályozott, több paraméter (térítési díj, ellátási terület) mentén erősen korlátozott. Nincs költséghatékonyság irányába motiváló versenyhelyzet a szolgálatok között, de egy ilyen helyzet megteremtése nem feltétlen szolgálja az ellátottak érdekeit (a „nem gazdaságosan” ellátható kliensek kiszorulnának a szolgáltatásból). A gazdaságosság vizsgálata olyan paraméterekre épül (feladatmutató), amely nem tartalmazza a szolgáltatás minőségét, ráadásul nem tartalmaz nagyon sok olyan szolgáltatási elemet. a szociálisan nem rászorult személyek ellátása, a nem alapfeladatok közé sorolható többletszolgáltatások biztosítása elméletileg egy jobb minőségű szolgáltatás irányába mutatnak, ugyanakkor a szociálisan rászorult személyek ellátásának vizsgálatakor egyértelműen rosszabb minőségi mutatókat eredményeznek.

JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A szolgáltatás jellegéből fakadóan jelentős megtakarítás csak a szolgáltatás alapkoncepciójának átgondolásával, és a kritériumrendszer újbóli megfogalmazásával lenne elérhető, ez azonban meghaladja a szolgáltatás pályázati finanszírozásában megváltoztatható kereteket. A gazdaságosság javítására igazából egyetlen lehetőség adódik, a finanszírozás emelése mellett a szolgáltatások teljesítményének emelése. Ez teljesítményre vetítve csökkenti az infrastruktúra fenntartási költségeit, rugalmasabbá teszi a szolgáltatást (ami további hatékonyságnövelést jelent). Ennek alapján javasoljuk, hogy a támogató szolgálatok állami támogatását úgy határozza meg a finanszírozó, hogy az éves szinten minimálisan a 11.000.000 Ft értéket elérje.

6

HÁROM ÉVES IDŐSZAKBAN STABIL, KISZÁMÍTHATÓ FINANSZÍROZÁSI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA Az első 3 éves pályázati rendszer esetében nagy nehézséget okozott, hogy az éves befogadott feladatmutató és a vele járó támogatás a rendelkezésre álló forrásoktól függően jelentős mértékben ingadozott. A pályázati finanszírozás (különösen a normatív támogatásokra épülő ellátásokkal szemben) kifejezetten nehezen tervezhető, kiszámíthatatlan volt. Ez a költségvetés és a szolgáltatási tevékenység tervezésénél nagy nehézséget okozott. A szolgálatok névlegesen három évre befogadást nyertek a pályázati rendszerbe, ugyanakkor a működés fenntartásához szükséges források kérdése nem volt megnyugtatóan rendezve. BEÉRKEZETT JAVASLATOK A következő három éves pályázati ciklusban valamilyen módon biztosítani kell, hogy a szolgálatok (különösen az ellátáshiányos területekre érkező új szolgáltatók) legalább a 3 éves pályázati ciklusban stabil és kiszámítható pénzügyi háttérrel rendelkezzenek. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A területen a pályázati rendszerhez kapcsolódóan két lényeges javaslatot fogalmaztunk meg: Javasoljuk, hogy a 3 éves pályázat első évében befogadott feladatmutató legyen kötelezően finanszírozandó minimum. A pályázat benyújtásakor a szolgáltató egy fenntartható költségvetést nyújt be, aminek 3 éves időszakban szilárdnak kell lennie. Természetesen a rendelkezésre álló forrásoktól függően többletteljesítésre/fejlesztésre adható forrás, ez azonban nem érintheti a minimális finanszírozás és feladatmutató értékét. A kiszámítható pénzügyi alap a szolgálatok fenntartható működésének tervezésében jelentős segítséget nyújt. Ez nem csak a már működő szolgálatok pályázati rendszerben való továbbműködéséhez, hanem az esetleges új belépők szolgáltatásba való bevonásához is elengedhetetlen! Bizonytalan működési finanszírozás mellett nem várható el egyetlen fenntartótól sem, hogy a szolgálat elindításakor több millió forintos beruházást kockáztasson. Javasoljuk továbbá, hogy az állami finanszírozás összegével összességében a három év egészét nézve kelljen elszámolni. Amennyiben egy adott év gazdálkodási eredménye pozitív (pénzmaradvány keletkezik), azt a támogató szolgáltatás minden további megkötés nélkül a következő pénzügyi évre átvihesse, azt fejlesztésre, illetve működésre fordíthassa. Az állami finanszírozás teljes összegét a harmadik év végére kell így 100%-ban a szolgáltatásra fordítani (hasonlóan az integrált szolgálatok fejlesztési célú többlettámogatásához). A fenti intézkedés motiválná a szolgálatok takarékos működését, javítaná a gazdasági hatékonyságot, a tartalékképzés alapja lehetne a szükséges fejlesztéseknek.

7

KÖTELEZŐEN TELJESÍTENDŐ FELADATMUTATÓ PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A jelenlegi kötelezően teljesítendő legkisebb feladatmutató 3.000 feladategység, a hozzá kapcsolódó finanszírozás 7.500.000 Ft. A feladatmutatóhoz kapcsolódó legfontosabb problémák a következők:  





A feladatmutatóhoz kapcsolódó finanszírozás elégtelen a szolgáltatás fenntartásához. Az 1.200 feladategységnyi személyi segítés alacsony hatékonyságot eredményez. A sztenderdizált éves munkaidő-keretre (1.750 óra) vetített kihasználtság mindössze 34%. Jelenlegi finanszírozási körülmények között egy segítő a saját bérköltségét (bérminimummal számolva) 966 feladategységnél „termeli ki” (egy elfogadható, nettó 150 Ft/órás térítési díjjal számolva ez kb. 850-900 FE közé esik). Ez viszont már bizonyos körülmények között meghaladja az elfogadható terhelést. A személyszállításra jutó 1.800 feladategységnyi kapacitás megint messze áll a hatékonyságtól. 9.000 hasznos kilométerre kiszámítva a gépjármű és a gépkocsivezető rendelkezésre állását, rendkívül magas értékek jönnek ki. A gazdaságosság szempontjából elfogadható működéshez legalább ennek kétszeresére, de alacsonyabb kihasználtsági mutatójú szolgálatok esetében háromszorosára lenne szükség. A legalacsonyabb feladatmutatót kapott szolgálatok (néhány egyedi esettől eltekintve) is túlteljesítik a 3.000 feladategységet, ennek a finanszírozatlan teljesítésnek viszont náluk van a legnegatívabb hatása.

BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE A szakmai napokon megvitatva a kérdést úgy véljük, hogy a fenti problémákat a kötelező feladatmutató finanszírozással együtt történő emelése jelenti. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A VÁRT HATÁSOKKAL EGYÜTT A támogató szolgáltatás 2012-2014 közötti pályázati időszakára javasoljuk, hogy a kötelező legkisebb feladatmutató értéke 4.000 feladategység legyen. Ez az intézkedés a feladatmutatóhoz kapcsolódó finanszírozási összegek emelésével együtt fenntartható működést biztosító finanszírozási hátteret nyújt a szolgálatoknak. Emellett   

csökkenti a kisebb szolgálatok eddig finanszírozatlan többlet teljesítményét, javítja a munkaidő és gépjármű kihasználtsági mutatókat, javítja a szolgáltatás hatékonyságát.

Várható eredményként megfogalmazhatjuk, hogy a hátrányos helyzetű térségekben kis mértékben javítja a potenciális ellátottak szolgáltatáshoz való hozzáférését is.

8

FELADATMUTATÓRA ESŐ FINANSZÍROZÁSI ÖSSZEGEK PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A jelenlegi finanszírozási rendszerben a szolgálatok támogatása három tételből áll:   

Működési alaptámogatás Működési teljesítménytámogatás 3.000 feladategységig Működési teljesítménytámogatás 3.000 feladategység felett

A működési alaptámogatás a szolgáltatás teljesítménytől független fenntartási költségeihez (szolgálatvezető bérei, irodahelység költségei, stb.) való hozzájárulásként fogható fel. A teljesítménytámogatásból az egyes tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségeket kell(ene) fedezni. A 3.000 feladategység teljesítéséhez adott 7.500.000 Ft állami finanszírozás egy 2.500 Ft/FE fajlagos teljesítménytámogatást jelent, mely a befogadott feladatmutató emelésével fokozatosan csökken (10.000 FE felett már a 2.000 FT/FE értéket sem éri el). 5 000 Ft 4 500 Ft 4 000 Ft 3 500 Ft 3 000 Ft 2 500 Ft 2 000 Ft 1 500 Ft 1 000 Ft 500 Ft 0 Ft 2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

EGY KÖTELEZEŐEN TELJESÍTENDŐ FELAADATMUTATÓ EGYSÉGRE (ÓRA/FELADATEGYSÉG) ESŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS A LEGKISEBB NORMATÍV/FINANSZÍROZÁSI ÖSSZEG ALAPJÁN

A 2011. évre azonban egyértelműen látható, hogy az egy feladategységre eső finanszírozási összegek nem elegendőek a szolgáltatás alapvető működési költségeinek fedezetére sem. BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE A véleményezés során konkrét számadatokat kevesen írtak, konszenzusként annyit lehet megállapítani, hogy a szolgáltatás fenntartásához szükséges minimális finanszírozási összeget általánosan 11-12 millió Ft körüli összegben határozhatjuk meg. A javaslat kidolgozásakor ezt az összeget vettük alapul. A koncepcióban törekedetünk arra, hogy a finanszírozás emelése alapvetően teljesítményhez kötődjön, vagyis a szolgáltatás céljának megvalósulását elősegítse. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A VÁRT HATÁSOKKAL EGYÜTT Figyelembe véve a szolgáltatások visszajelzéseit, egy alapvetően 10% mértékű egyéb forrás bevonása mellett, a kötelezően teljesítendő feladatmutató 4.000 feladategységre emelésével az alábbi finanszírozási összegeket javasoljuk, mint legkisebb elfogadható finanszírozási összeg.

9

Állami finanszírozás összetétele Működési alaptámogatás:

3.000.000 Ft

Működési teljesítménytámogatás I.:

2.000 Ft/FE

4.000 FE-ig

Működési teljesítménytámogatás II.:

2.400 Ft/FE

4.000 FE felett

A működési alaptámogatás változatlanul hagytuk. Az alaptámogatás kötelezően teljesítendő érték úgy számoltuk, hogy a szolgáltatás fenntartásához elegendő legyen. A kötelező feladatmutató feletti résznél a két finanszírozási összeg arányát vettük alapul (20%-os emelés). Néhány példa TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS KÖTELEZŐ LEGKISEBB FELADATMUTATÓVAL (4.000 FE)

Működési alaptámogatás:

3.000.000 Ft


8.000.000 Ft

Összesen:

11.000.000 Ft

Ebben a lebontásban a szolgálatok minimum finanszírozása eléri a minimum 11.000.000 Ft-ot, „cserébe” egy olyan szintű feladatmutatót kell teljesíteni, ami a jelenleg 3.000 feladategységet teljesítő szolgálatoknak is biztonságosan, jó szakmai mutatókkal teljesíthető. A szolgálatok fenntarthatóan képesek működni, az összeg fedezi a szolgáltatás költségeinek 80-90%-át. TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS 6.000 FE FELADATMUTATÓVAL

Működési alaptámogatás:

3.000.000 Ft


8.000.000 Ft


4.800.000 Ft

Összesen:

15.800.000 Ft

Az integrált támogató szolgálatokkal dolgozó szervezetek 2012-től az integrációs támogatásra nem jogosultak. A fenti finanszírozási adatok esetében a kieső támogatás nagy részben működési finanszírozásként kompenzálásra kerül,l így ezek a szolgálatok nem kerülnek rosszabb finanszírozási helyzetbe, míg a velük egy teljesítményen működő, nem integrált szolgálatok finanszírozási szempontból felzárkóznak, ami a fejlesztési és működési kiadások területén nagy előrelépést jelent. Ágazati szinten az alábbi költségvetés áll össze a jelenlegi feladatmutató-szám (1.620.000 FE) alkalmazása mellett: 340 támogató szolgáltatás alaptámogatása:

1.020.000.000 Ft

340x4.000 FE (1.360.000 FE) finanszírozása:

2.720.000.000 Ft

Fennmaradó 260.000 FE (becsült érték) finanszírozása:

624.000.000 Ft

Összesen:

4.364.000.000 Ft

10

Ez az a minimális összeg, ami a szolgálatok fenntartásához szükséges, de ez esetben az országos átlaghoz viszonyítva ellátási többlet-kapacitással rendelkező területekről komoly forrásokat kell elvonni, illetőleg a nagyobb feladatmutatójú szolgálatok teljesítményéből is el kell venni. Ez az ellátás színvonalát tekintve jelentős visszalépést jelentene. Ugyanakkor a kis méretű szolgálatok jelenlegi méretükben fenntarthatatlanok, hatékonyságuk csak úgy növelhető, ha párhuzamosan emeljük a szolgálatok finanszírozását és kötelező feladatmutatóját, és „kis” szolgálatokból a „közepes” szolgálatok irányába fejlesztjük az ellátást. Ha a szolgáltatás reális finanszírozási igényeit tekintjük, akkor legalább a 2009-es valós teljesítést, nagyságrendileg 2.000.000 - 2.100.000 FE megfinanszírozására lenne szükség (ez további 912.000.000 - 1.152.000.000 Ft forrást igényelne, összesen 5.276 – 5.516 millió Ft-ot tennie ki.). A források beszűkülését, és ezzel szemben fennálló folyamatos költségnövekedést figyelembe véve egyébként várható, hogy a jelenleg működő szolgálatok jelentős része nagyon meggondolja a következő három évre történő pályázat elkészítését, jelentős területek válhatnak ellátáshiányossá, ellátatlanná. A megfelelő működési finanszírozás nélkül az ellátatlan területekre új belépő szolgáltatók sem fognak jelentkezni. MEGJEGYZÉSEK A koncepció megfogalmazásakor igyekeztünk az elmúlt évek tendenciáit figyelembe venni, illetve a jelenlegi három éves finanszírozáshoz hasonló progresszív rendszerrel számolni, amiben a teljesítmény-elvű finanszírozás fokozottan érvényesül. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a támogató szolgáltatás pályázati rendszerbe történő átlépése előtt nagyon erős forráselvonás érte. Ha a 2.300 órás „feladatmutatót” a jelenlegi 3.000 feladategységes feladatmutatóval nagyságrendileg azonosnak tekintjük, akkor a kezdeti időszakban egy egységre 3.400 Ft támogatás jutott (a kiegészítő normatív támogatásokkal együtt ez 4.000 Ft fölé is emelkedhetett), és ez esett vissza több lépcsőben a jelenlegi alapot jelentő 2.500 Ft/FE értékre (ami a teljesítmény növekedésével tovább csökken). A pályázati rendszer ténylegesen a hatékonyabb működés felé vezette a szolgáltatást, azonban a finanszírozás végső soron a fenntarthatósági határ alá csökkent a 2011. évre. Erre kívántunk egy olyan javaslatot készíteni, ami a finanszírozás ágazati és szolgálatonkénti összegét is a fenntarthatóságot biztosító értékre emeli, de közben nem rontja, vagy inkább javítja a szolgáltatások teljesítményét, hatásosságát és hatékonyságát (mind szakmai, mind gazdasági értelemben). 30 000 000 Ft

40 000 000 Ft 35 000 000 Ft

25 000 000 Ft

30 000 000 Ft 20 000 000 Ft

25 000 000 Ft

15 000 000 Ft

20 000 000 Ft

10 000 000 Ft

15 000 000 Ft 10 000 000 Ft

5 000 000 Ft

5 000 000 Ft

0 Ft

Alaptámogatás

0 Ft

Teljesítménytámogatás I.

Alaptámogatás

Teljesítménytámogatás II.

Szolgálatok teljesítményfüggő finanszírozása 2009-2011



Szolgálatok teljesítményfüggő finanszírozása 2012-2014 (javaslat szerint) 11

A minimum feladatmutató meghatározásakor elvi lehetőség van arra, hogy ennél kevesebbet teljesítsen egy szolgálat. Ez arányosan kevesebb támogatás jelent, ugyanakkor fajlagosan mégsem hozza rosszabb helyzetbe a szolgálatot (3000 FE esetén 8.250.000 Ft-ot jelent). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Alaptámogatás

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


Alaptámogatás


Finanszírozási tételek aránya 2009-2011



Finanszírozási tételek aránya 2012-2014

A javasolt értékek esetén az alaptámogatás összege továbbra is fix összegű, a jelenleg alkalmazott értéket jelenti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a teljesítménytől sokkal nagyobb mértékben függ a szolgálat, mint eddig, a teljesítmény után járó támogatás nagyobb arányban van jelen a szolgáltatások finanszírozásában. 2 900 Ft

45,00% 40,00%

2 700 Ft

35,00%

2 500 Ft

30,00%

2 300 Ft

25,00%

2 100 Ft

20,00% 15,00%

1 900 Ft

10,00%

1 700 Ft

5,00%

1 500 Ft

0,00%

Ft/FE (Régi)

Ft/FE (új)

Egy feladategységre eső összes állami támogatás a „régi” (2009-2011) és az „új” (2012-2014-re javasolt) finanszírozási összegekkel.

Alaptámogatás aránya (régi)

Alaptámogatás aránya (új)

Az alaptámogatás aránya a teljes finanszírozáson belül a „régi” (2009-2011) és az „új” (2012-2014-re javasolt) finanszírozási összegekkel.

Az egy feladategységre eső támogatás összege összességében 10%-kal emelkedne, és valamivel kisebb mértékben csökkenne a teljesítmény emelkedésével, mint a jelenlegi finanszírozási ciklusban. Ez megint a nagyobb feladatmutatók vállalása, teljesítése irányában motiválja a szolgálatokat, a szolgálatok finanszírozásának emelése egyértelműen a valós teljesítés emelésétől függ, nem pedig magától értetődően emelkedik.

12

KÖTELEZŐEN TELJESÍTENDŐ SZEMÉLYI SEGÍTÉS MENNYISÉGE ÉS ARÁNYA PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A pályázati rendszerben kötelezően teljesítendő személyi segítés mennyisége 1.200 FE. A pályázati rendszer véleményezése során kérdésként felmerült, hogy a kötelezően teljesítendő feladatmutatón belül a kötelezően teljesítendő személyi segítés arányát, mennyiségét vizsgáljuk felül. BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE A kötelezően teljesítendő személyi segítés körül komoly szakmai vita alakult ki. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatás bizonyos aránytalanságának megelőzése miatt szükséges egy minimális feladatmutató meghatározása, ugyanakkor ez nem érheti el azt az értéket, ami az ellátotti szükségletek, igények megvalósítását megakadályozná. Az eddig alkalmazott 1.200 feladategységes határ a gyakorlatban teljesíthető volt. A 2009. évi adatok alapján megállapítható, hogy a szolgálatok átlagosan a kötelező minimumot meghaladóan végeztek személyi segítést. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A beérkezett javaslatok, érvek alapján úgy gondoljuk, hogy a kötelező minimum feladatmutató 4.000 feladategységre emelése estén is maradjon 1.200 feladategység a személyi segítés kötelezően teljesítendő legkisebb értéke. Továbbra is fontos, a szolgáltatás a keresletnek (=ellátotti szükségletek és igények) és az egyéb környezeti tényezőknek megfelelően saját maga szabályozza a nyújtott szolgáltatását. Ebbe a szükségesnél nagyobb beavatkozás a finanszírozó/jogalkotó részéről ne történjen. MEGJEGYZÉSEK Az emelés ellen szól az is, hogy az ellátási területtől és a kért szolgáltatások jellegétől erőteljesen függ a személyi segítők nettó teljesítménye, annak arány az munkaidő-kerettől. Az 1.200 FE teljesítése komolyabb nehézségek nélkül vállalható, emelése esetén (1.400-1.600 feladategység) már a kisebb szolgálatok szolgáltatási összetételét a szükségesnél jobban befolyásolja. A közelmúltban még mindig sok szakmai anyagban találkoztunk azzal az állítással, hogy „a személyi segítésre nagyobb szükség van”, ezért a szolgáltatást ebbe az irányba kell terelni. A rendelkezésre álló tények alapján ez az állítás nem bizonyítható. Az, hogy melyik szolgáltatásra van nagyobb „szükség”, abszolút szubjektív dolog, és területenként, fogyatékossági csoportonként és még sok más tényezőtől függően jelentős mértékben változhat! Hasonló, igen gyakori sztereotípia, hogy a szolgálatok a szállítással „akarják letudni” a feladatmutatót, ami megint ellentmond a gyakorlati élet tapasztalatainak. A legnagyobb szállítási kapacitás működtető szolgálatok igenis a közszolgáltatások elérhetőségét biztosítják, ráadásul a szállító szolgáltatás fenntartása közel sem olyan olcsó és gazdaságos, mint azt sokan gondolják.

13

FELADATMUTATÓ ARÁNYOS KÖTELEZŐ ELLÁTOTTI MINIMUM PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A támogató szolgáltatás esetében 2008-ig néhány évig hatályos volt az a szabályozás, miszerint a kötelezően teljesítendő feladatmutató („2.300 óra”) mellett egy 30 fős ellátotti minimumot is teljesíteni kellett. A pályázati finanszírozás keretein belül ilyen ellátotti létszámra vonatkozó kritérium nincs. Ez összességében két kérdést vet fel: 



Hogyan lehet azt megakadályozni, hogy a teljes szolgáltatási kapacitás alig néhány fő ellátottra koncentrálódjon, s ezzel számos potenciális ellátott szolgáltatáshoz való hozzáférése hiúsuljon meg. Ezzel együtt hogyan lehet motiválni a szolgálatokat, hogy a potenciális ellátottak minél nagyobb körét vonják be az ellátásba.

A kötelező ellátotti minimum mindkét problémára elvi megoldást nyújt, azonban újabb kérdéseket/problémákat vet fel:  

 

A kötelező ellátotti létszámra vonatkozó előírás csak akkor töltheti be a szerepét, ha a megkötött megállapodások száma helyett a tényleges igénybevételt vesszük alapul. Valamilyen módon megoldást kell találni arra, hogy az indokoltan nagy kapacitást lekötő ellátottak ne essenek el a számukra járó szolgáltatástól, az őket ellátó szolgálatok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az eddig ellátatlan területeken belépő új szolgáltatók számára kétséges, hogy a kellő számú ellátottat az első évben képesek a szolgáltatásba bevonni. A nagyobb ellátotti létszám nem jelenti automatikusan a magasabb színvonalú, ellátotti szükségleteknek és igényeknek megfelelő szolgáltatást.

JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A VÁRT HATÁSOKKAL EGYÜTT A véleményezés során két (egymásnak ellentmondó) javaslat körül csoportosultak a szolgáltatásban dolgozók hozzászólásai:  

Az ellátotti létszámra vonatkozó előírás bevezetése a szolgáltatás szempontjából nem tekinthető kívánatosnak, hatása megkérdőjelezhető. Az ellátotti létszámra vonatkozó előírás bevezetése szolgáltatás minimum standardjának tekinthető, a szolgáltatás társadalmi szerepének betöltéséhez elengedhetetlen.

A második elképzelés esetén természetesen szükséges a feladatmutatóhoz arányos, ellátotti minimum létszámok meghatározása. Első megközelítésben úgy gondoljuk, hogy a befogadott feladatmutató minden 200 feladategységére 1 fő kötelezően ellátandó személlyel érdemes számolni. Ez a javasolt kötelező feladatmutató minimum esetén 20 igénybevevőt jelent, a feladatmutató emelkedése setén pedig azzal párhuzamosan nő. Ellátott személynek, igénybevevőnek ez esetben az számít, aki az adott év folyamán a „Nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról” c. nyomtatványban szerepel, s akire nézve a szolgálat jogosult a feladatmutató elszámolására. Ebben a keretben elvileg a nagyobb gondozási igényű (napi szinten ellátásban részesülő) személyek ellátása is megoldható.

14

MAGASABB GONDOZÁSI IGÉNYŰ ELLÁTOTTAK PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A támogató szolgáltatás esetében az autista, illetve halmozottan fogyatékos személyek (mint magasabb gondozási igényű célcsoport) ellátása után magasabb feladatmutató (40 perc/FE) számolható el. A két csoport esetében az alábbi problémákat tapasztaltuk a pályázati időszak három éves időszakéban:   

Kiskorú autista személyek esetében sok esetben csak az értelmi fogyatékosságnak megfelelő kód (M2) kerül feltüntetésre magasabb összegű családi pótlék esetén. A halmozottan sérültek esetében csak egyetlen fogyatékosság kerül megjelölésre a magasabb összegű családi pótlék esetében. Nagykorú személyek fogyatékossági támogatása folyósításakor a halmozott sérültek esetében kevés kivétellel csak egyetlen fogyatékosság kerül megjelölésre, az autizmus mint állapot pedig szinte soha (szintén értelmi sérültség kerül feltüntetésre).

Mivel a fenti két kategóriába sorolható személyek kis része rendelkezik csak a jogszabályban rögzített dokumentációval, így a súlyos fogyatékosok illetve autisták irányába célzott szolgáltatásterelés egy-két kivételes esettől eltérően nem valósult meg. BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE A fenti két csoport kapcsán a legtöbb hozzászóló egyet értett, hogy ellátásukban valóban indokolt a magasabb feladatmutató elszámolása. Más fogyatékossági csoportok esetében is szóba került esetlegesen a magasabb gondozási igény kérdése, de végső soron ezek az esetek besorolhatóak voltak a halmozottan sérültek körébe. Abban mindenki egyet értett, hogy a már említett problémák miatt jelen pillanatban a valóban autista illetve halmozottan fogyatékos személyek körében csak részlegesen érvényesülhet a magasabb feladatmutató elszámolás lehetősége és ez jelen esetben megkérdőjelezi az intézkedés hatását. A probléma szerves részét képezi, hogy a szolgáltatásnak kedvező diagnózis felállításában lényegében sem a szociális és egészségügyi ellátórendszer, de sok esetben maguk az igénybevevők sem érdekeltek. A magasabb összegű családi pótlék esetén az ellátás összege semmilyen mértékben nem függ a papírra írt kódtól, illetve a bejegyzett kódok számától (pl. több fogyatékosság, betegség feltüntetése). A fogyatékossági támogatás esetében sem jár előnnyel újabb fogyatékosság megállapítása. Ahhoz, hogy a szolgálatok valóban élhessenek a magasabb gondozási igényű célcsoportok ellátása után járó előnyökkel, meg kell találni annak megfelelő igazolására szolgáló hiteles dokumentumot. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA Javasoljuk, hogy az állapot meghatározás során az eddigi dokumentumok mellett kerüljenek elfogadásra:  

Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság szakvéleménye, amennyiben tartalmazza az autizmus, illetve halmozott sérültség megnevezését, Szakorvos által kiállított igazolás(ok) (akár a vezetendő dokumentáció keretén belül, a kíséréshez kapcsolódó igazoláshoz hasonlóan) arról, hogy a szolgáltatás igénybevevője súlyos fogyatékos. 15

Ez utóbbi esetben a halmozott fogyatékosság ténye úgy kerül megállapításra, hogy ez igénybevevő legalább két fogyatékosságot igazolni tud.

TERÜLETI KIEGYENLÍTÉS KÉRDÉSE PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A pályázati finanszírozás bevezetésének egyik fő célja a szolgáltatás kapacitáselosztásának javítása volt. A hozzáférhető adatok, illetve a szolgálatok jelzése alapján vélelmezhető, hogy ez a cél csak részlegesen valósult meg. A területi kiegyenlítés rendszerét, mivel az a pályázat alappillérét képezi, alaposan át kell gondolni. BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE Az első körös vélemények begyűjtése után megfogalmazott kiindulási munkahipotézisünk a következő volt: EGY ADOTT TERÜLETRE KIOSZTANDÓ FELADATMUTATÓ A POTENCIÁLIS ELLÁTOTTAKRA ESŐ FELADATMUTATÓ ORSZÁGOS ÁTLAGA ÉS A TERÜLETEN ÉLŐ POTENCIÁLIS ELLÁTOTTAK SZÁMÁNAK SZORZATA ALAPJÁN LEGYEN MEGÁLLAPÍTVA, ÉS ETTŐL AZ ELBÍRÁLÓ BIZOTTSÁG NE TÉRHESSEN EL 10%NÁL JOBBAN.

A felvetéshez kapcsolódóan a visszajelzések során már körvonalazódtak a feladatelosztás nehézségei: 

Területi egység kérdése

Kérdésként felmerült, hogy mi legyen az a területi egység, ami a feladatmutató számítás alapja lenne. A két lehetséges megoldás a kistérség és a település volt. Mindkét elképzelésnek előnyei és hátrányai is vannak. A települési szintű felbontásnál előny, hogy az a potenciális lakosságszám alapján járó feladatmutatót egyértelműen az ellátó szolgálat kapja meg, aki ellátást nyújt a területen. Amennyiben egy település kettő, vagy több szolgálat is ellátja, ott arányosan, vagy más, minőségi szempontrendszer alapján osztható el a feladatmutató. A nagyobb ellátási területet felvállalók arányosan többet kapnak, mint a kisebb területek ellátói. Ennek a rendszernek azonban van több hátránya is:   



A települési szintű kapacitáskezelés a települések nagy száma miatt bonyolult. Attól, hogy egy település ellátást a szolgálat vállalja (ellátási területként a működési engedélyben megnevezi) még nem biztos, hogy az ellátás ténylegesen megvalósul. A kisebb területeken működő szolgálatok esetében nem feltétlen jön össze a minimális feladatmutatóhoz szükséges feladategység. Ez első sorban a kistelepülési társulások szolgálatai, illetve a mikrotérségi szolgáltatók esetében reális veszélyt jelent. A hátrányos helyzetű, aprófalvas települések ellátása fajlagosan nagyobb kapacitást köt le, mint ami a fenti módszer alapján jár egy szolgáltatónak, ezt a problémát ebben rendszerben valamilyen módon kompenzálni kell.

A kistérségi rendszerű megközelítés egyik legnagyobb előnye, hogy kevesebb területi egységet kell kezelnie a rendszernek. A kistérségen belüli kapacitás-eloszlás rugalmasabb, könnyebben 16

kezelhető, a minőségi szempontok jobban érvényesíthetőek, a nehezebben ellátható területekre kapacitás átcsoportosítható. 

„4 kistérséges” szolgálatok problémája

Mindkét rendszerben nehézséget okoz a „4 kistérséges” szolgálatok kapacitáskezelése. Ezek a szolgálatok sok esetben egy-egy intézményhez kapcsolódóan az intézmény ellátottainak szállítását, segítését végzik el, névlegesen lefedve 4 kistérséget, ugyanakkor a településeken tényleges ellátást nem, vagy csak részelegesen biztosítva. A négy kistérségre kiterjedő szállító szolgáltatás működtetése komoly szállítási feladatmutatót eredményez, amit viszont más, térségben működő szolgálatoktól kell elvonni. Ugyanakkor ez a szolgáltatási forma is fontos eleme a szolgáltatásnak, egyes ellátotti csoportok fejlesztéshez és más közszolgáltatásokhoz való hozzáférését szinte kizárólagos jelleg biztosítják, különösen azokon a területeken, melyek tényleges szolgáltatást biztosító támogató szolgálat nem működik. 

Minőségi mutatók problémája

Kérdéses, hogy milyen minőségi mutatók és milyen mértékben érvényesüljenek a feladatmutató elosztása során. Értelem szerűen az ellátandók száma a meghatározó az elosztás során. Ott, ahol mindössze egyetlen szolgáltatás elérhető, rendkívül nehéz a minőség megítélése, és finanszírozásban való megjelenítése. Ilyen megközelítés igazán csak ott alkalmazható, ahol több szolgáltat működik egy területen, de ebben az esetben is csak korlátozott módon, hiszen nem beszélhetünk valódi „versenyről” a szolgálatok között. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A területileg kiegyenlített szolgáltatás érdekében:  

kerüljön meghatározásra a kapacitás-elosztás területi egysége, a területi egységen belüli kapacitás elosztás szempontrendszere,

A meghatározott területi egységről kapacitást csak nagyon indokolt esetben lehessen kivinni.

17

KITERJESZTETT NYITVATARTÁSI IDŐ PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA Az ellátotti kör a szolgáltatásra nem csak napi 8 órában (munkanapokon reggel 8-tól délután 4-ig) tartana igényt, hanem ennél szélesebb idősávban kérné a szolgáltatást. Ez azonban a legtöbb helyen problémát jelent a szolgálatoknak, hiszen a minimális szakmai létszám mellett a napi munkaidő egyedi megoldására (eltolt munkaidő, műszakos munkarend, stb.) jogszerűen nincs lehetőség. BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE Alapvetően a célcsoport szükségleteinek és igényeinek a hét minden napján reggel 6 óra és a délután 18 óra közötti időszakban történő szolgáltatás felelne meg. Ez a jelenlegi 40 óra helyett hétköznap 60 órát, hétvégékkel együtt 84 órát jelentene. Ennek megoldása, motiválása a pályázati rendszeren belül technikailag bonyolult, eredményességét tekintve pedig megkérdőjelezhető lenne illetve több, komoly problémát felvet: 



A kiterjesztett nyitva tartás a személyi feltételrendszer komoly fejlesztését követeli meg, ami a szolgáltatás költségeit jelentősen növeli. Ezzel együtt természetesen emelkednek a szolgáltatás egyéb működési költségei is. A szolgáltatás a rendelkezésre állás idejében elméletileg a tényleges igénybevétel alacsonyabb intenzitású, vagyis a kihasználtsági és gazdaságossági mutatók romlanak a jelenlegi helyzethez képest is.

Jelen pillanatban tudomásunk van arról, hogy a legtöbb szolgálat, ahol fizikailag ez megoldható, kiterjeszti a nyitvatartási idejét és legalább 9-10 órás szolgáltatást biztosít, ugyanakkor finanszírozási és munkajogi okokból ezt „hivatalosan” nem vállalja fel.

7,14%

3,57% 3,57% 0,00%

35,71%

Heti 40 óra alatt Heti 40-45 óra

14,29%

Heti 45-50 óra Heti 50-55 óra Heti 55-60 óra 35,71%

Heti 60-70 óra Heti 70 óra felett

A tamogatoweb.hu honlapon 28 anonim szavazó részvételével elvégzett nem reprezentatív (de jelzésértékű) felmérésünk szerint a szolgálatok a heti 40 órát meghaladó időtartamban nyújtanak szolgáltatást, a szolgálatok 2/3-a napi egy vagy két órával többet dolgozik, egy további harmaduk még ennél is hosszabb műszakokban dolgozik „nem hivatalosan”.

18

JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A kiterjesztett nyitvatartási idővel kapcsolatban az alábbi felvetések érkeztek. 





Ott, ahol a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, ott a szolgálatvezető kötelessége, hogy a szolgáltatási igényeknek megfelelő, rugalmas munkaidő-beosztást készítsen. A legtöbb, ami elvárható, hogy a szolgálatok részére rendelkezésre bocsájtsuk a szükséges munkajogi és szakmai (menedzsment) ismereteket (akár a képzésbe beépítve vagy egyéni tanácsadás formájában), illetve a stabil működéshez szükséges forrásokat biztosítsuk. Ahol egy ellátási területen több szolgálat működik, ott támogatni kell az olyan szakmai együttműködések létrejöttét, ahol a szolgálatok közösen fednek le eddigi ellátatlan időszakokat. Ennek azonban alapfeltétele, hogy egyértelműen rögzítésre kerüljön az ellátottak számára a szolgáltatások közötti átjárhatóság és párhuzamos igénybevétel lehetősége. Azok a szolgálatok, akik rendszeresen és a működésükbe integráltan vállalják szolgáltatás nyitva tartásának kiterjesztését, a fejlesztési pályázatok keretein belül kaphatnának többlettámogatást. A tényleges szolgáltatás ellenőrzése megvalósítható az intézményi dokumentumok (szakmai program, munkaszerződések, munkaköri leírások) fokozott ellenőrzésével és az ellátottak megkérdezésével.

A hosszabb nyitva tartással kapcsolatos munkaügyi ismeretek összegyűjtését megkezdtük, a márciusi referencia intézményi szakmai nap tematikájába fel is vettük a témát.

19

FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A fejlesztési támogatások körül a következő problémák merültek fel: Az integrált szolgálatoknak járó fejlesztési támogatás 2012-től való törlése az integrált szolgálatokat nehéz finanszírozási helyzetbe hozza. Azonos feladatmutatójú, nem integrált szolgálatokhoz képest az integrált szolgáltok valamivel jobb finanszírozási helyzetben voltak 2009-2011 között. A fejlesztésre fordítandó többlettámogatás mellett ezen szolgálatok a működésre is valamivel többet tudtak fordítani, s ez a pénz számukra a következő évektől elveszik. A nem integrált szolgálatoknak az eddig kiírt fejlesztési pályázatokon kívül nem sok lehetőségük volt komolyabb beruházásokra (pl. gépjármű vásárlása és akadálymentesítése), így az integrált szolgálatokhoz képest még rosszabb helyzetben vannak. Egyik szolgálatvezető találóan mondta, hogy „nem az integráltak többlettámogatása a probléma, hanem az, hogy a többieknek ilyen nincs”. A legégetőbb probléma a szolgálatoknál általában a gépjárműflotta rohamos elöregedése, amortizációja, melynek pótlása sok szolgálatnál komoly nehézséget fog jelenteni. BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE A javaslatok többsége abban az irányban mutat, hogy valamilyen megoldást kell találni, hogy a fejlesztési pályázatokon keresztül a szolgálatok komolyabb forrásokra tehessenek szert. JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A VÁRT HATÁSOKKAL EGYÜTT Két konkrét javaslat került felvetésre a javaslatok összeállítása során: Az integrált szolgálatok többlettámogatását ne a működésre, hanem kifejezetten nagy értékű beszerezések, fejlesztések pályázati formában történő támogatására fordítsuk. Ez éves szinten pl. 10-20 akadálymentes gépjármű beszerzésére elegendő, résztámogatás esetén valamivel többre. A másik felmerült ötlet egy olyan információs támogatás, ami a szolgáltatások számára elérhető egyéb pályázatokról való informálódást

SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI TÁMOGATÁSA A PÁLYÁZATI RENDSZERBEN JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A VÁRT HATÁSOKKAL EGYÜTT A szakmai támogatás viszonyában kifejezett probléma nem került megfogalmazásra. Ugyanakkor szinte minden kolléga kifejezte, hogy a befogadási pályázat elkészítése során nagy szükség van a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyilvános tájékoztatóira és a sikeres pályázáshoz a referencia intézmények segítségét is szívesen vennék. Fontos visszajelzés érkezett a határidőket érintően is: az átgondolt pályázati anyag elkészítéséhez szükséges, hogy a pályázati feltételek kellő időben nyilvánosságra kerüljenek.

20

PÁLYÁZATI ADATLAP TARTALMA, MINŐSÍTŐ ADATOK PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA, LEÍRÁSA A jelenleg használt adatlappal, a rajta szereplő adatokkal kapcsolatban a legfontosabb kérés, hogy lehetőleg egységessé váljon a szolgálatok adatközlése a pályázat benyújtásakor és annak elszámolásakor, valamint az egyéb időszakos jelentések elkészítésekor (negyedéves jelentések). BEÉRKEZETT JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉSE A jelenlegi pályázati rendszerben használt mutatószámok esetében az alábbi javaslatok születtek. A minőségi mutatószámokkal szembeni elvárások:       

a szolgálatok teljesítményének összehasonlíthatóan kell lennie, az adatsoroknak lehetővé kell tennie a hosszú távú követéses adatfeldolgozást, az éves és negyedéves adatszolgáltatásoknak egységes adattartalmúaknak kell lenniük, az egymáshoz kapcsolódó adatokat összefüggően kérjük be a rendszer a származtatott adatokat számolja ki automatikusan felesleges, nem használat adatokat ne kérjünk, ne számoltassuk feleslegesen a szolgálatokat a kitöltésre vonatkozó információk ne az adatlapba épüljenek be, hanem ahhoz kapcsolódó útmutató készüljön.

JAVASLAT MEGFOGALMAZÁSA A VÁRT HATÁSOKKAL EGYÜTT A beérkezett javaslatok alapján az alábbi adatlap-tervezetet készítettük el. Az adatlapot el lehet készíteni Word dokumentumban, de a gyakorlatban egy Excel űrlap, vagy webes felületen kitölthető űrlap lenne az optimális megoldás.

21

ADATLAP Azonosító adatok Fenntartó Név Cím Adószám Szolgáltató Név Cím Adószám Ágazati azonosító Telephely(ek) Név Cím Ágazati azonosító Szolgáltatás szakmai jellemzői Ellátási terület adatai Település

1.1. Ellátási terület nagysága (km2)

1.2. Ellátási terület lakosságszáma (fő)

1.3. Potenciális ellátandók száma az ellátási területen (fő)

1.4. Potenciális ellátottak népsűrűsége (fő/km2)

Összesen Feladatmutató adatok 2009 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Befogadott feladatmutató Teljesített feladatmutató Teljesítés aránya Személyi segítés Személyszállítás Személyi segítés aránya Személyszállítás aránya

2010 FE FE % FE FE % %

22

2011 FE FE % FE FE % %

FE FE % FE FE % %

Ellátotti adatok 2009 Igénybevett szolgáltatás szerint 3.1. Tényleges igénybevevők száma 3.2. Ebből csak személyszállítást (tényleges) 3.3. Ebből csak személyi segítést (tényleges) 3.4. Mindkettő (tényleges) Fogyatékossági típus szerint (tényleges igénybevevők) 3.5. Autisták 3.6. Halmozottan sérültek 3.7. Látássérültek 3.8. Hallássérültek 3.9. Mozgássérültek 3.10. Értelmi sérült 3.11. Egyéb, máshova nem sorolható szociális rászorultak

2010

2011

fő fő fő fő

fő fő fő fő

fő fő fő fő

fő fő fő fő fő fő fő



Egyéb feladatmutatók 2009 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9.

Gépjármű kihasználtság Munkaidő kihasználtság Egy ellátottra eső kapacitás személyi segítés esetén Egy ellátottra eső kapacitás személyszállítás esetén Egy feladategységre eső önköltség (tervezett) Egy feladategységre eső önköltség (tényleges) Egy feladategységre eső térítési díj (Szt. szerint) Egy feladategységre eső térítési díj (int. térítési díj) Egy feladategységre eső térítési díj (megvalósult)

2010

% % FE/fő FE/fő Ft/FE Ft/FE Ft/FE Ft/FE Ft/FE

2011

% % FE/fő FE/fő Ft/FE Ft/FE Ft/FE Ft/FE Ft/FE

% %

FE/fő FE/fő Ft/FE Ft/FE Ft/FE Ft/FE Ft/FE

Személyi feltételek 2009 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

Szolgálatvezető Személyi segítő Gépkocsivezető Önkéntes segítő Egyéb

2010 fő fő fő fő fő

2011 fő fő fő fő fő

fő fő fő fő fő

Tárgyi feltételek 2009 6.1. 6.2.

Akadálymentesített gépjárművek száma Nem akadálymentesített gépjárművek száma

23

2010

2011

Kitöltési útmutató Az 1.1., 1.2. és 1.3. adatokat a kiadott adatbázisoknak megfelelően kell kitölteni. Az ellátási terület alatt a pályázat beadásakor érvényes működési engedélyben meghatározott ellátási terület értendő. Az 1.4. pontot a rendszer automatikusan számolja az 1.3. és az 1.1. alapján. Jelentősége abban áll, hogy az egyes térségekben az ellátottak elérésének „nehézségét” mutassa: nehezebb ott az ellátást biztosítani, ahol kisebb a potenciális ellátottak sűrűsége, ez az ellátási területek közötti különbséget mutatja meg. 2.1. Az év végén érvényes finanszírozási szerződésben szereplő érték. 2011-ben a kitöltés időpontjában érvényes befogadott feladatmutató. 2.2. Az év folyamán ténylegesen teljesített feladategységek száma. 2011-re vonatkozóan az első félév teljesítése x 2. 2.3. Automatikusan számolt mutató a 2.1. és 2.2. alapján. 2.4. Az év folyamán személyi segítéssel (beleértve a kísérést) teljesített feladatmutató. 2011-re vonatkozóan az első félév teljesítése x 2 (ezzel közelítő módon a 2011. évi teljesítés megbecsülhet). 2.5. Az év folyamán személyszállítással teljesített feladatmutató. 2011-re vonatkozóan az első félév teljesítése x 2 (ezzel közelítő módon a 2011. évi teljesítés megbecsülhet). 2.6. és 2.7. automatikusan számolt mutató a 2.2., 2.4. és 2.5. alapján. 3.1. Szolgáltatást igénybevevő személyek száma (a „Nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról” c. nyomtatvány alapján), a 3.2. és 3.3. és 3.4. pontok összege. 3.2. Csak személyszállítást igénybevevő személyek száma (a „Nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról” c. nyomtatvány alapján). 3.3. Csak személyi segítést igénybevevő személyek száma (a „Nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról” c. nyomtatvány alapján). 3.4. Mindkét szolgáltatást igénybevevő személyek száma (a „Nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról” c. nyomtatvány alapján). A tényleges igénybevételt azért hangsúlyozzuk az adatok gyűjtése során, ugyanis a megállapodások számából egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szolgáltatás valós teljesítményéből valójában hány személy részesül, ez pedig a szolgálatok valós teljesítményének megítélésében nehézséget okoz. A tényleges igénybevevők száma úgy határozható meg, hogy a vizsgálta időszakban az igénybevett gondozás/szállítás mennyisége pozitív szám. Ez a „Nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról”” nyomtatványból egyértelműen megállapítható. 3.5. – 3.11. Az ellátottak besorolása fogyatékossági típusnak megfelelően. Az előzőekhez hasonlóan a tényleges igénybevevőket kell figyelembe venni. 4.1. A feladategység számításának alapjául vett hasznos kilométerek száma osztva a támogató szolgáltatásra fordított futott kilométerek számával. 2011-re nézve az I. félév adatit kell alapul venni. A kihasználtsági mutató értéke függ az ellátási terület tulajdonságaitól, az ellátotti kör összetételétől, a megoldandó gondozási feladatoktól, a szolgáltatás tárgyi, személyi és szakmai feltételrendszerétől, a szállítási tevékenység elszámolhatóságától (pl. szociálisan nem rászorultak szállítás). Egyértelmű célérték nem határozható meg. Elfogadható a 30-60% közötti értéktartomány, az ettől való eltérést szakmailag indokolni kell. 4.2. A feladategység számításának alapjául vett gondozási idő osztva a szolgáltatásnál dolgozó személyi segítők által teljesített tényleges munkaidővel. A tényleges munkaidő az adott év munkanapjainak száma szorozva napi 8 órával, amiből ki kell vonni minden igazolt távollét (szabadság, betegszabadság, táppénz, képzés, stb.) munkaidőt érintő részét. 24

A kihasználtsági mutató értéke itt is függ az ellátási terület tulajdonságaitól, az ellátotti kör összetételétől, a megoldandó gondozási feladatoktól, a szolgáltatás tárgyi, személyi és szakmai feltételrendszerétől, a végzett tevékenység elszámolhatóságától. Egyértelmű érték nem határozható meg. Elfogadható a 35-70% közötti értéktartomány, az ettől való eltérést szakmailag indokolni kell. 4.3. A személyi segítés keretében teljesített feladatmutató osztva a tényleges igénybevevők számával. 4.4. A személyszállítás keretében teljesített feladatmutató osztva a tényleges igénybevevők számával. 4.5. Az éves tervezett önköltség osztva a befogadott/tervezett feladatmutatóval. 4.6. Az éves összes kiadások/önköltség osztva a ténylegesen teljesített feladatmutatóval. 4.7. A Szt. alapján számolt térítési díj FE-re meghatározva. 4.8. A fenntartó által meghatározott térítési díj FE-re meghatározva. 4.9. Az éves (szociálisan rászorult ellátottak számára nyújtott szolgáltatással) teljesült bevétel osztva a teljesített feladatmutatóval. 5.1. Szolgálatvezető, szolgálatvezető-helyettes státuszok száma adott évre vonatkoztatva. Nem egész éves, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek esetén az egész évi teljes munkaidős foglalkoztatáshoz viszonyított aránnyal kell számolni. 5.2. személyi segítői munkakörben foglalkoztatottak száma adott évre vonatkoztatva. Nem egész éves, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek esetén az egész évi teljes munkaidős foglalkoztatáshoz viszonyított aránnyal kell számolni. 5.3. Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottak száma adott évre vonatkoztatva. Nem egész éves, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek esetén az egész évi teljes munkaidős foglalkoztatáshoz viszonyított aránnyal kell számolni. 5.4. Önkéntes segítők száma adott évre vonatkoztatva. Nem egész éves, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek esetén az egész évi teljes munkaidős foglalkoztatáshoz viszonyított aránnyal kell számolni. 5.4. Egyéb, előző kategóriákba nem sorolható személyek száma adott évre vonatkoztatva. Nem egész éves, illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek esetén az egész évi teljes munkaidős foglalkoztatáshoz viszonyított aránnyal kell számolni. 6.1. A támogató szolgálat feladatellátásban alkalmazott, finanszírozási szerződésben szereplő gépjárművek száma, melyek megfelelnek az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/D. § (2) követelményeinek. Nem kell beszámítani a helyettesítő gépjárműveket. 6.2. A támogató szolgálat feladatellátásban alkalmazott, finanszírozási szerződésben szereplő, előző pontba nem besorolható gépjárművek száma. Nem kell beszámítani a helyettesítő gépjárműveket.

25

MEGJEGYZÉSEK Önköltségszámítás Fontos megjegyzés: a korrekt önköltség és térítési díjszámításhoz az Szt. szabályát módosítani kell. Az előző évi önköltség és a tárgyévi feladatmutató/támogatás alapján számolt értékek a támogatási összegek változásai miatt irreálisan magas vagy alacsony térítési díjat eredményezhetnek. Torzítja a számítást, hogy az önköltségbe be kell azokat az elemeket is számolni, amit a szolgáltatás egyébként másforrásból fedez (pl. közfoglalkoztatás állami támogatása). A térítési díj számításakor csak az legyen az alap, amit más forrásból nem képes fedezni a szolgálat. Ellátási terület és igénybevevők adatai Az ellátási terület és az ellátotti adatok esetében a bekérendő adatok két változat is felmerült. Az egyik az ellátási terület egészére nézve, összesített adatot kérne be, a másik az ellátott településekre lebontva, majd azokat összesítené. A településenkénti adatkérésre az indok az, hogy láthatóvá tenné, hogy az ellátási területen hol történik tényleges szolgáltatás, hol nem. Jó eséllyel kimutathatóak lennének azok a demográfiai, települési tulajdonságok, mutatók, melyek befolyásolják a szolgálathoz való hozzáférés – ez pedig a szolgáltatás általános tervezés, e fejlesztése, a szolgálatok megítélése szempontjából nagyon sok hasznos adattal szolgálna. Például egy alacsony gépjármű kihasználtságot magyaráz, ha egy aprófalvas térség minden településéről van tényleges igénybevevő, míg ugyanezen alacsony érték egy egyetlen várost ellátó szolgálat esetében már egészen más megítélés alá esik. E tekintetben felmerült egy olyan ellenérv, hogy sok szolgálat lát el nagy számú települést, melynek adatait feldolgozni túl bonyolult lenne, ezzel szemben elhangzott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseit is településenként kell elkészíteni, valamint a potenciális ellátotti adatokat is megkapjuk településekre lebontva. Így egy ilyen adatsor összeállítása nem okozna rendkívüli nehézségeket, ugyanakkor a pályázat elbírálásakor, a szolgáltatás minősítésében fontos információkat nyújtana. Gyakorlati alkalmazás A jelenlegi időkereten belül az adatlapok szélesebb körű gyakorlati próbáját nem tudtuk már kivitelezni, ugyanakkor a véleményezés beadását követően a referencia intézménnyel kapcsolatban álló szolgálatokat fel fogjuk kérni, hogy végezzék el az adatlapok gyakorlati kitöltését és adjanak ezzel kapcsolatban visszajelzést.

26

ZÁRÓ GONDOLATOK A véleményezés során a bekapcsolódó kollégák véleménye alapján elmondhatjuk, hogy magát a pályázati finanszírozási formát alapvetően pozitívan értékelhetjük, ugyanis a normatív rendszerrel szemben mind a finanszírozónak, mind a finanszírozottnak is számos előnyös lehetőséget kínál. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy megfelelő forrás nélkül semmilyen finanszírozási forma sem tud csodát művelni, a komoly forráskivonást nem lehet folytatni. A szolgáltatókkal folytatott párbeszéd alapján valószínűsíthető, hogy a pályázati ciklus végén, amennyiben jelentős változás a rendszerben nem történik, fenntartók vonulhatnak ki a szolgáltatás területéről (pontosabban szólva a szolgáltatók először a jobban finanszírozott, vagy kötelezően ellátandó szolgáltatásokra próbálják meg átcsoportosítani a kapacitásukat, de a támogató szolgáltatás számára ez majdnem lényegtelen). Ezzel együtt kérdéses az új szolgáltatók belépése is, hiszen egy nem kiszámítható működési támogatású rendszerbe nem fog egyetlen szervezet sem beruházni. A munkaanyaghoz kapcsolódó szakmai fórumokon több, pályáztatás körét meghaladó szakmai javaslat is érkezett, néhány esetben a javaslat további pontosítása, a hatások részletesebb vizsgálata, gyakorlati kipróbálása szükséges. Felmerültek olyan ötletek is (pl. a minimális térítési díj „intézménye”) melyek szélesebb szakmai egyeztetést igényelnek, ezek jelen munkaanyag elkészítésekor az általános szakmai konszenzus hiányában kihagytuk.

A felvetett ötletek, javaslatok további kidolgozásában, a felmerülő kérdések megválaszolásában természetesen a továbbiakban is rendelkezésre állunk,

Kecskemét, 2011. február 22.

Meleg Sándor

27

2008 (VII.31) Kormányrendelet felülvizsgálata és a évi befogadás pályázat előkészítése témában

Recommend Documents