2008. (VI. 3.) OKB határozattal

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola Zalaszentgrót

Készült: 2004. 04. 30. Módosítva: A 2008. 06. 03-án kelt 56/2008. (VI. 3.) OKB határozattal

NEVELÉSI PROGRAM

2

BEVEZET Az intézmény neve:

Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola

Címe:

8790 Zalaszentgrót, Zala u. 1.

Az intézmény típusa:

Gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézmény, diákotthon, különleges gyermekotthon

Az intézmény tevékenységi köre:

Alapító Okirat szerint

Az intézmény fenntartója:

Zala megyei Önkormányzat

Az iskola felvételi körzete:

Zala megye

A tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai szakvéleménye, javaslata alapján nyernek felvételt iskolánkba. Ebben az értelemben iskolánk „bemenetszabályozott” intézmény. Pedagógiai programunkat meghatározza az a tény, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek nevelése-oktatása során figyelembe kell venni a közoktatási törvényen, a Nemzeti alaptanterven és a kerettanterven túl a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit és a gyermekek speciális nevelési szükségleteit. Mindezek a helyi adottságoknak megfelel en valósulnak meg.

A pedagógiai/nevelési program felülvizsgálatának jogszabályi keretei A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 129. § (6) bekezdésének értelmében 2004. június 30-ig minden iskolának felül kell vizsgálnia nevelési, pedagógiai programját. A felülvizsgálat alapja: A 243/2003. (XII.17.) számú kormányrendelet az új Nemzeti alaptantervr l A közoktatásról szóló törvény újrafogalmazott 44- 48 §-ai. A Zala Megyei Közgy lés a 21/2008. (II. 15.) KH számú határozatával módosításra került az intézmény Alapító Okirata. A módosított Alapító Okirat a készségfejleszt speciális szakiskolai oktatáson belül tartalmazza a Parkápoló szakmai képzést is. Tekintettel erre a Pedagógiai Program Helyi tanterv része módosításra került. A módosítás a készségfejleszt speciális szakiskola el készít évfolyamai (9-10. évf.) tantervét érinti. Egyrészt az óratervet, másrészt a szakmai el készít ismeretek tantárgyat. Egyebekben a Pedagógiai Program változatlan maradt.

3

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. 1. Az értelmileg akadályozott tanuló 1. 1. 1. 1. Sérülések a fejl désben Minthogy minden ember önálló individuum, a másik emberrel össze nem keverhet fejl dési képet mutat, úgy ez különösen érvényes az értelmi akadályozottsággal él emberre is. Ezért a megfogalmazott általános kijelentéseket csak ennek tudatában szabad elfogadni. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejl dését jelent sen módosítja a kognitív funkciók sérülése, késleltettsége. A lényegi fogyatékosság területén a megismer funkcióknak a nyelvi, szociális és motorikus teljesítményekben megmutatkozó sérülései mellett találunk olyan többé-kevésbé átfogó sérüléseket, amelyek beszédfejl désbeli, kapcsolatteremtési, érzékelési és egyéb zavaroknak írhatók le. További tényez a fejl désben esetenként megjelen párhuzamos fogyatékosság, ami annak a károsodásnak a hatása, amire maga az értelmi akadályozottság is visszavezethet . Ide soroljuk a központi idegrendszer sérüléseib l adódó tüneteket: a finommotorika zavarait, a görcsökre való hajlamot, az érzékszervek m ködési zavarait, vagy egyes kórformáknál az együtt járó bels szervi megbetegedéseket, vele született társuló fejl dési rendellenességeket. A fejl désnek további akadályai is lehetnek, amelyek küls tényez ként okozhatnak következményes, járulékos fejl dési zavarokat. (pl. ingerszegény szociális környezet, elutasító vagy elhanyagoló szül i magatartás, túlkényeztetés) Mindezek konkrétan megfigyelhet és mérhet fejl désbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhet ség szempontjából nagyon eltér egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltér nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. 1. 1. 1. 2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i Az értelmileg akadályozott tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épül gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttm ködve a szül i házzal. Az egész életre szóló véd - irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés törekszik a képességek maximumának az elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi köt déseik gazdagságára. A képességel nyök folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell. A nevelés-oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség.

4

Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idej odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével. Mindezek indokolják az álladó ösztönzés, a motiváció szükségességét. A mérsékelt tanulási dinamika, a tanulási helyzetekhez köt dés, a bizonytalan meg rzés és pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltér helyzetekben végzett gyakorlást. A szociális képességek területén jelentkez akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének a zavara, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés során folyamatosan szem el tt kell tartani. A fejlesztést nehezít küls tényez k (pl. hospitalizáció, helytelen szül i magatartás), a diszharmonikus személyiségfejl dés következményeként fellép magatartászavar) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. 1. 1. 2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevel -oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal él tanulók sajátos tanulási képességeire épül, azt ismerve szervezend . Az iskola ebb l a szempontból „az élet tere”, és nem els dlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény. Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja. E speciális jellegéb l adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak: olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni, közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is megtanulnak, segítséget ad az élethez, a mindennapi teend k elsajátításával és a másokhoz való bizalom kialakításával, a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás ill. viselkedésformákat sajátíttat el. A fejlesztés a következ elvekhez való igazodást igényli, figyelembevéve azok sajátos módosulásait: Az iskola és az élet kapcsolata, elve Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismer funkcióinak sérüléseib l adódó tanulási magatartás, ami esetükben a természetes tanulás sz kösségét, az érdekl dés gyengeségét jelenti. Ez els sorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebb l következik, hogy a tanításhoz a környezetb l cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. A z o k t a t á s n e v e l h a t á s á n a k e l v e annak kihangsúlyozását és el térbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás szolgálatában áll, nemcsak kés bbi 5

emberformáló hatásaiban, hanem követlen, konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat állandó, és egymást er síti. A z é r t h e t s é g e l v e különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthet ségét befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehet ségei. Az érthet ség másik kívánalma az egyszer , világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt el segítik. A s z e m l é l e t e s s é g e l v e szorosan kapcsolódik az el alapelvekhez, mely el segíti a valóság helyes megragadását, a beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A szemléletesség korszer értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon könnyítve a tanulók megismer tevékenységét. A m o t i v á c i ó e l v e szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdekl désük gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege, tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehet ségeinek, vágyainak ismerete. 1. 1. 3. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai céljai A megfogalmazott alapelvek, valamint a nevelés kett s meghatározottsága, miszerint egyrészt alkalmazkodik a tanulók egyéni, sajátos fejl dési szükségleteihez, lehet ségeihez, másrészt meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak (szül i, közösségi, majdani feln tt életbeli), meghatározzák az iskolában folyó nevel -oktató munka céljait. Célunk az értelmileg akadályozott tanulókat úgy fejleszteni, hogy képességeikhez mért munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszer társas kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom véd feltételei közepette megfelel irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. Attól a törekvést l vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség területek a következ k: A saját személy megtapasztalására és az életbe vett bizalom felépítésére való képesség. Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való hozzájárulása. Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni. Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a társakhoz helyt állni tudjon. Képesség az t körülvev közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására. A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten – a normalizációs elv törekvéseit figyelembevéve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk.

6

1. 1. 4. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai feladatai Az értelmi akadályozottságban él gyermekek esetében a különleges gondozáshoz való jog realizálásaként az iskolai nevelés-oktatás feladatait meghatározzák a sajátos nevelési szükségletek. Ennek érdekében a nevel -oktató munka céljaihoz szorosan kapcsoló feladatokat a fejlesztési területek függvényében fogalmazzuk meg. A kognitív funkciók fejlesztése során Nem külön képességek fejlesztésére törekszünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére, ami a cselekvéssel szoros összefüggésben valósulhat meg. Ennek érdekében nevel -oktató munkánk feladata, Fejlessze a megkülönböztet észlelési (látási-hallási) funkciókat az „aktív” megfigyelések során, mely vezessen az összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválogatáshoz. Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében a folyamatos és változatos figyelemfelkeltést, a szándékos figyelem kialakítását. Fejlessze az emlékezés funkcióit a gyakori és ismétl bevéséssel és felidézéssel. A gondolkodás fejlesztése érdekében megtalálja a gyermek fejlettségének megfelel szintet a gondolkodási m veletek során. (Az egyes feladatszituációk tárgyi-cselekvés szinten képek, illetve rajzok segítségével, valamint tisztán verbális feladatok formájában jelenhetnek meg.) Kommunikációra,beszédre nevelés feladatai A tanulók beszédnevelési feladatainak meghatározásában figyelembe kell vennünk azokat a sajátosságokat, amelyek beszéd- és tanulásmagatartásukat jellemzik, és ezek befolyásolására alkalmazott eszközeinket. Segítse el , hogy a beszédfunkciók kialakulása a lehet legkevesebb visszamaradással jelenjék meg (pl. beszédösztönz légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével stb.). A nevelés törekedjen a beszédzavarok korrekciójára. Alapozza meg a tanulók kommunikációs szintjét, az elemi szimbólumok, jelzések felfogását, egyszer utasítások megértését. A tanulót kialakult kommunikációs képességei tegyék alkalmassá a mindennapi életben való eligazodásra, szükségleteik, kívánságaik közlésére, kifejezésére. Társas kapcsolataiban alkalmazza a konvencionális beszédet. A szociális beilleszkedésre nevelés során A szociális beilleszkedésre nevelés olyan általános érvényesül nevelési feladatot jelent, mely egész életen át végigkíséri az akadályozott ember. Segítse el , hogy tanulók önmagukról helyes képet alkossanak, olyan életstílus felkészítésével, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni, elégedetten élni. Lehet séget adjon arra, hogy megismerkedhessenek közelálló, velük kapcsolatba kerül emberek életével. Fejlessze a kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket. Sajátítassa el a tanulókkal az elemi szociális magatartásformákat, szabályokat, a kulturált viselkedés szokásait, támogassa a lehetséges szociális interakciókat. Ismertesse meg a számukra adódó szociális szerepekkel és azokban követend viselkedéssel. Támogassa és ösztönözze a csoportban a közös együttm ködést, az együvé tartozás érzését. 7

Kísérje figyelemmel és segítse a tényleges beilleszkedést a különféle formában szervez csoportokban legyen az játszó, tanuló vagy munkacsoport. A testi nevelés,mozgásnevelés feladatai A testi nevelés, a mozgásnevelés fontosságát az értelmileg akadályozott gyermekek fejl désének sajátosságai adják, mivel a mozgásfejl dés szorosan összefügg az egész személyiség fejl désével, ezért a tanulók a mozgásosságon, mozgásfeladatokon és az érzelmi odaforduláson keresztül jól irányíthatók. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, melyek a szomatikus sérülésekb l, motorikus fejl dési zavarokból adódnak. Biztosítsa a gondozás, az egészséges testi és pszichés fejl dés tárgyi, környezeti feltételeit. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy rendelkezzenek önmaguk testi gondozásához, ellátásához szükséges jártasságokkal, készségekkel, szokásokkal. Adjon lehet séget a mindennapi mozgásra, edzésre a tanulók fizikumának, er nlétének fejlesztésének érdekében. Alakuljon ki a tanulók helyes beállítódása az egészséges életmód formálásához. A munkára nevelés feladatai Mivel az értelmileg akadályozott gyermekek tanulása, „életgyakorlatot” segít cselekvés, tanulás, ezért a munkára nevelés nagy szerepet kap a nevelés-oktatás egész folyamatában. Ennek érdekében vítse azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók környezetükb l, annak tárgyairól, személyeir l, jelenségeir l megszerez. Ismertesse meg különféle anyaggal folytatott tevékenységekkel. Adjon lehet séget olyan irányított, vagy önálló tevékenységekre, amelyekkel az órán kívül játékosan, vagy egy cél érdekében utasításra, vagy esetleg szükségletei kielégítésére végez. Készítse fel a tanulókat arra, hogy képességeiknek megfelel , elemi, fizikai munkafolyamatokat tartósan, megfelel begyakorlás után pontosan és megbízhatóan tudjanak végrehajtani; ismerjék a munkavégzés feltételeit, követelményeit. Ébressze rá a tanulókat arra, hogy a munkához társakra és eszközökre egyaránt szükségük van, ezáltal alakuljon ki bennük a közös munkavégzés öröme, igénye. A környezeti nevelés feladatai Az értelmileg akadályozott tanulók nevelésében–oktatásában – éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében – szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják, hogy e nevelési terület és az individuális stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Ez természetesen nem sz kíthet le a természeti környezethez való viszony formálására, hanem ki kell b vítenünk a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítására is. Ehhez a pedagógusnak szükséges kialakítania a megismerés szolgálatába állított tevékenységek struktúráját, hatékony kommunikációs stílust kell alkalmaznia, tisztában lennie a pedagógiai hatások sokrét ségével, valamint figyelembe vennie, hogy tanulóinknál fokozottabban használandó a következetes és állandó mintaadás. Mindezek érdekében a környezeti nevelés Ismertesse meg a tanulókkal közvetlen és tágabb környezetük jellemz it, anyagait, jelenségeit, azok változásait. „Fedezzék fel” a természet sokszín ségét, szépségét. Fejlessze megfigyel készségüket, gondolkodásukat. 8

Alakítson ki olyan pozitív szokásokat, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatos kialakításában. Alapozza meg a környezet értékeit tisztel , azokat megóvó magatartásukat. Segítse ket tájékozódni a természeti és társadalmi környezetükben, intse ket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. 1. 1. 5. Az iskolában folyó nevel -oktató munka eszköz - és eljárás rendszere A neveléselmélettel foglalkozó szakirodalom megállapítása szerint a nevelés-oktatás eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszereivel. Nevelési eszköz a gyermekek f tevékenységformáit jelentik, amelyben a nevelési folyamat realizálódik, a nevelési módszer pedig nem más, mint a kit zött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. A nevelési és oktatási módszerek az értelmileg akadályozottak pedagógiájában mindig sajátos, korrekciós irányultságot is kapnak, hisz maga a nevelés folyamata is az általános törvényszer ségek által meghatározott, de mozzanataiban jelent s módosulásokat hordoz. A módszer kiválasztásának jellemz vonása az a nagyfokú egyéniesítés, amit a nevelési helyzet, a gyermek személyiségfejl désének, sérülésének különböz sége követel meg. Mivel nincs teljesen egyforma két nevelési szituáció, két egyforma gyermek ill. pedagógus, ezért szinte minden nevelési helyzetet más-más módszer, ill. azok kombinációinak alkalmazásával oldunk meg. Azokat a nevelési módszereket mutatjuk be, amelyek alkalmazása módosul a sajátos feltételekhez, feladatokhoz, tartalmakhoz és szervezeti formákhoz, ezáltal alkalmazásuk eredményt hozhat. A követelés módsz erei A gyógypedagógus is azzal alakítja akadályozott tanítványa fejl dését, hogy célokat és feladatokat állít elé, így határozza meg a t le elvárt cselekedeteket, viselkedést. A tanuló elé úgy állítja a követeléseket, hogy azokat megfelel segítséggel, késztetéssel, vagy a helytelen formák elhárításával képes legyen végrehajtani. A követelés teljesítése az akadályozott gyermeknél nem annyira bels indítékukból, hanem a feln tthöz való ragaszkodásból, szeretetigényb l ered és így vezet el a cselekvéshez. Ennek hiánya esetén a követelés hatástalan maradhat. A követelés módszere mindenkor kell, hogy alkalmazkodjon a gyermek fejlettségéhez, adott állapotához. Alkalmazása a szociális adaptációs készség fejl dését el segít , a munkával, a tanulással kapcsolatos magatartási elvárások megszervezésére irányul. Ismeretes az a pedagógiai tapasztalat, miszerint az értelmileg akadályozott gyermekeknek különösen szükségük van cselekvésük, viselkedésük szabályozásában küls támogatásra, segítségre. A magatartásra, cselekvésszabályozásra ható ösztönz módszerek közül a biztatás állandó és alapvet nevelési módszerünk. Alkalmazása minden egyénhez szóló és érzelmileg telített. Fontos, hogy a gyermek érezze a nevel együttérzését, valamint azt, hogy is kívánja a sikeres végrehajtást. A serkentés következ eszköze a jutalmazás, helyeslés, amelynek legjobb formája a nevel közvetlen elismerése, szava, valamint az elismerés tárgyi formái. (pl. játékos jelek) A dicséretet, a szeretett személy, környezet elismerését az akadályozott gyermek is igényli. A felügyelet, tilalom a nevelés során különleges értelmet kapnak. Következetessége, rendszeressége segít a gyermek szokásainak kialakításában, meger sítésében.

9

A meggy zés módszerei A meggy zés, nevelésünkben lassan érlel hatású, az értelmi fejlettség alacsony szintjén sz kös lehet ségei vannak. Tapasztaljuk azt, hogy a közvetlen környezetben megjelen magatartási szabályokat tanulóink is megismerik, egyszer bb összefügg seit, indokait megértik. A meggy zés egyik legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a nevel viselkedési példája. A példa azért is kerül központi helyre a gyermekek cselekedeteinek, érzelmüknek és akaratuknak befolyásolásában, mert a hozzájuk közel álló személyt szívesen utánozzák. A példa hatása azért is jelent s, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelel kritikai érzékkel, cselekvéseik min sítésével, nem tudják elemezni, értékelni azokat. A bírálat, önbírálat csirái a serdül akadályozott gyermek közösségében már megjelennek. Hozzá kell szoktatnunk ket ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék társaik viselkedését, cselekedeteit, azokról véleményt mondjanak. A gyerekek úgy szokjanak hozzá társaik cselekedetének megfigyeléséhez, hogy viselkedésüket a nevel támasztotta követelményekhez hasonlítsák. A gyakorlás és szoktatás módszerei A gyakorlás, mint nevelési módszer a sokszor ismétl cselekvések folyamatát jelenti, amelyben a többi nevelési módszerrel összefüggésben alakítjuk gyermekeink személyiségét, erkölcsi tulajdonságát, magatartását, jó szokásait és küzdünk a hibás készségek, szokások ellen. A viselkedést, a cselekvések pontos sorrendjét a tanulók úgy tanulják meg, ahogy azt nevel ik irányítása és ellen rzése mellett számtalanszor gyakorolják. A gyakorlás az általános pedagógiában a szoktatás, a játék, a munka területein jelent s. Az utóbbi kett iskolánkban önálló tevékenységi területként szerepel, ezért a gyakorlás formái közül itt csak a szoktatásról beszélünk. A szoktatás szerepe és jelent sége az értelmileg akadályozottak pedagógiájában sokkal nagyobb és központibb, mint az általános nevelésben. Ennek az a magyarázata, hogy az értelmileg akadályozott gyermek fejl dése során nagyon kés n és sz kösen tudja cselekedeteit belátással és átgondolással irányítani. A kialakított napirendek az együttélés átgondolt, jó rendjét teremtik meg és megkövetelik, hogy a gyermek igazodjék ehhez. Lényeges követelmény, hogy ezek a rendszabályok olyan környezetben jelenjenek meg, ahol a gyermek jól érzi magát, szívesen veszi a nevel i követelményeket. Ez „stabilizáló hozzászoktatás” olyan jó szokásokat eredményez, amelyeket a gyermek szívesen használ, megkövetelve önmagától is a rendet, a követelményekhez igazodást. Az állandósító, szilárdító megszokástól könnyen elkülöníthet az „alkalmazkodó megszokás”, amikor a gyermek megbarátkozik, megszokja a körülményeket, amelyek közt él. Az alkalmazkodó megszokás eredménye az a megszokottság, amely segíti a gyermeket abban, hogy otthon érezze magát. Az átszoktatást a környezetváltoztatáskor alkalmazzuk, amikor a gyermek fokozatosan ismeri meg környezete új szokásait. A szoktatás sajátos formája a negatív, rossz szokások leküzdése: a leszoktatás, mely sok türelmet és megértést igényel. Ennek el feltétele az, hogy az addigi szokások helyett jobb, értékesebb szokásokat kell a gyermekkel megismertetni, és elérni azt, hogy azok beépüljenek viselkedésükbe.

1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

10

A nevelés az emberi személyiség fejlesztésére irányuló tevékenység. Központjában az ember áll, akinek képességeit kibontakoztatja, fejl dését el segíti, tökéletesíti. Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejl dését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhet k és mérhet fejl désbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Mindezek mellett még további akadályok is lehetnek, pl. ingerszegény szociális környezet. A nevelhet ség szempontjából nagyon eltér egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltér nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A sérült gyermek harmonikus személyiségfejl dését az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékel , másságát elfogadó környezet segíti. A különböz károsodásból ered , nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiséget kell megvalósítani a tanulókkal való rehabilitációs és habilitációs foglalkozásokon. Az akadályozott gyermek nevelése tudatos személyiségformáló tevékenység. Az általános személyiség-lélektani sajátosságok rájuk egyaránt érvényesek, de a fejl dést ért károsodások következményeivel számolni kell. További nehezít sajátosság: akarati tulajdonságok gyengesége, kommunikáció hiányosságai, (szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás) ellentmondó akarati sajátosságok, önbizalom hiánya, érzelmek kóros megnyilvánulásai, nehezített beilleszkedés. A pedagógiai program összeállításánál els dleges szempont olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejleszt oktatást. Az iskola programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad: a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttm ködési készségüket, akaratukat, hozzájárul életmódjuk, szokásaik kialakításához. K i e m el t e n k e z e l t t e r ü l e t e k , f e l a d a t o k A szociális érés el segítése, pozitív szociális szokások kialakítása, tapasztalatok gy jtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. A cselekv képesség alakítása. A m vészeti terápiák alkalmazása- a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése. Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával. A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. A megismerési vágy fejlesztése. Fizikai funkciók er sítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése. Mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása. Lehet ség, hogy az akadályozott is megismerkedjen a közelálló, vele kapcsolatba kerül emberek életével. Érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, úrrá lenni indulatain. Önmagáról helyes kép alkotásának el segítése (tisztában legyen azzal, mire képes, mi az ami meghaladja az erejét).

11

Felkészítés olyan életstílusra, amelyben képes saját helyzetét elfogadni és elégedetten tud élni. Egészséges életmód elveinek megismertetése.

maga is

Leghatékonyabb az egyénhez igazodó nevelés. A személyiségfejlesztés egyéni programjának bb tényez i: a gyermekismeret, a differenciált követelményrendszer, a differenciált tevékenységrendszer, az egyének közösségi viszonyrendszerének szabályozása (tanulók társas viszonyai), a szabályozott pedagógus-gyermek kapcsolat (gyermekszeretet, tekintély, következetesség, igazságosság),

1. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az igazi nevel közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetít je, amellett, hogy messzemen en figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse a gyermek fejl dését, képességeinek kibontását úgy, hogy egyéni lehet ségeinek maximumára jusson el. Az értelmileg akadályozott gyermekek többsége az iskolába kerülés el tt családban, a feln ttek véd - óvó környezetében él. Nem éli át a kisgyermekkornak azokat az élményeit, amit minden normálisan fejl kisgyermeknek a hasonló korúakkal való együttjátszás, a sz kebb és tágabb környezet megismerése jelent. Ezek a tényez k megnehezítik, olykor rövidebb-hosszabb id re lehetetlenné is teszik a gyermekeknek közösségbe való illesztését. Az iskolába kerülés kezdeti id szakában nem fordulnak érdekl déssel egymás felé, hiányzik bel lük a másik gyermek megismerésének a vágya, az együttjátszás igénye és hiányoznak azok a szokások, amelyek mindenfajta csoportélet kialakításához szükségesek. Az értelmileg akadályozott gyermekcsoportok közösséggé válásának folyamatára is érvényes azonban az az ismert megállapítás, mely szerint jó közösség csak ott jöhet létre, ahol a partnerkapcsolatok szilárdak, kialakultak. Tanulóinkban is kialakítható a csoporttolerancia olyan foka, amely lehet vé teszi, hogy ne csak egy-két gyermekkel legyenek képesek együttm ködni, hanem a csoport minden tagjával. A szociális készségek megtanulásának idejét nagymértékben meghatározzák nevelési eszközeink, módszereink és nevel i beállítódásunk. A szociális érési folyamatot meg kell terveznünk, de nem siettethetjük. Szem el tt kell tartanunk, hogy a szociális érés folyamata éveket vesz igénybe. A gyermekeknek át kell élniük a közösségi életb l adódó örömöket és el kell tudni viselniük a közösségi életb l fakadó korlátokat is. Feladataink megfogalmazásakor figyelembe vettük a gyermekcsoportok közösséggé válásának folyamatára érvényes megállapítások mellett az értelmileg akadályozott tanulók iskolai közösségének sajátos vonásait is. Ennek alapján a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következ k: Hozzá kell segítenünk gyermekeinket ahhoz, hogy egymásra felfigyeljenek. Az iskolai életb l adódó lehet ségeket (közös játék, tanulás, munka, szervezett együttlét) úgy kell felhasználnunk, hogy lerövidüljön az az id , amikor a gyermekek még csak egymás mellett tevékenykednek. A csoport nevel inek, akik jól ismerik a gyermekeket, olyan helyzeteket kell teremteniük, amelyek alkalmasak arra, hogy egyik gyermek megismerhesse a másikat, 12

hogy megtanulja társa nevét, megismerje jó szokásait, megtanuljon alkalmazkodni társa rossz szokásaihoz és megtanulja azokat az elemi szociális készségeket, melyek mindenfajta csoportélet velejárói. Lehet ségeket kell teremteni, hogy bizonyos esetekben, helyzetekben választhassanak játszótársat, éljék át a választás örömét, élményét. Az elemi szabályok megismertetése, következetes betartatása, melyek szokássá válnak. Így kialakul a gyermekekben az az élmény: „nem egyedül, a tanár nénivel vagyok, vannak itt mások olyanok, mint én, közéjük tartozom.” Fejleszteni kell a tanulókban azt a képességet, hogy önmagukról, társaikról, környezetükr l véleményt, kritikát tudjanak megfogalmazni, a róluk szólót elfogadni. Fejezzék ki vágyaikat, elképzeléseiket. Ismerjék meg a sz kebb, majd a tágabb környezetük tárgyi és természeti értékeit, óvják, védjék azokat. A fenti feladatok megvalósításának területei iskolánkban: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások: diákotthoni foglalkozások, séták kirándulások, szakkörök, szabadid s tevékenységek. Valamennyi terület sajátos foglakoztatási formát követel, abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek között kialakuljanak a szociális kapcsolatok. Ezen kapcsolatok egyrészt gazdagabbá, tartalmasabbá teszik az iskola közösségi életét, másrészt a közösségben átélt öröm látszik a legalkalmasabb eszköznek arra, hogy az értelmileg akadályozott gyermek is „akarjon” tanulni, dolgozni, másokkal együtt élni, másoknak örömet szerezni, tudjon mások szomorúsága miatt részvétet érezni, és akarjon, tudjon a maga sajátos módján emberi életet élni.

1. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek Az értelmileg akadályozott gyermeknél legtöbbször már csecsem - és kisgyermekkorban megmutatkozik a rendellenes fejl dés számos vonása. Ha a szül k nem kapnak kell támogatást és segítséget súlyosan sérült gyermekük otthoni gondozásához, a gyermek sajátos magatartását, magatartási rendellenességeit nem tudják kell en megérteni. Tájékozatlanságuk olyan hibákhoz vezet, mint a gyakori túlérzékenység, túl alacsony követelmények támasztása, vagy ennek fordítottja az olyan igények támasztása, amelyeknek a gyermek nem képes eleget tenni. A pedagógusnak segítséget kell adni a gyermek jobb megértéséhez, a megfelel nevelési eszközök kialakításához. Az iskolában különösen nevelési nehézség forrása az, hogy a gyermekek az adott csoportban rendkívül sokféle adottságokkal, képességekkel, személyiségi összetev kkel érkeznek, ehhez adódnak még a nagy életkori eltérések is. El forduló magatartászavarok (figyelemzavar, hiperaktivitás, agresszivitás, disszocialitás). Figyelemzavar jellemz i: alulmotiváltság, a gyengébb feladattudat, a fáradékonyság és szétszórtság. Feladatok: figyelemfejleszt gyakorlatok, önértékelés meger sítése, motiváció felkeltése és er sítése. Hiperaktivitás jellegzetességei: nyughatatlanság, túlf töttség, túlzott aktivitás, az impulzivitás. 13

Agresszív-szembenálló magatartászavar speciális jellegzetességei: az öntörvény ség, a nehezen irányíthatóság, az alacsony frusztrációs tolerancia. Magatartásterápia: jutalommegvonás, de jutalmazva a helyes lépéseket. Beilleszkedési zavar: melyet kiválthat szorongás, kényszerek, fóbiák, visszahúzódó magatartás, kommunikációs nehézségek miatti kóros viselkedés. Megnyilvánulhat: pl. körömrágás, hajtépés, tic. t jelentkezhet testi tünetekben is, pl. fejfájás, hasmenés. Az értelmileg akadályozott tanulók esetében a szociális képességek területén jelentkez akadályozottságok: A normakövetés képességének zavara. Kooperatív készségek hiánya. Kritikátlanság. Az önfegyelem hiánya. Kommunikációs zavarok fejlesztésükben, nevelésükben nehezít tényez k. A beilleszkedési, magatartási zavarral küzd tanulók nevelésével kapcsolatos elvek: Az iskola a helyi tantervében az el írt tananyag és követelmények differenciálása. Nehézségeket enyhít tevékenységek. Ifjúságvédelmi tevékenységek. Módszerek: Következetes, rendszeres felügyelet. Megfontolt tiltás, körültekint en alkalmazott kedvezmény-megvonás. Segít , gondoskodó ellen rzés. Meggy zés (a legáltalánosabb formája a nevel viselkedési példája). Szoktatás. A beilleszkedési és/vagy magatartászavarral küzd gyermek nevel jének eredményes bánásmódját segítik, ha már a tanév megkezdése el tt vagy közvetlenül utána megismerkedik, érdekl dik, tanácsot kér a szül kt l, az óvón l, a gyermekekkel kapcsolatban álló szakemberekt l. A pedagógus: ismerje a tünetegyüttest, tudjon differenciáltan nevelni, ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, adjon el nyt a hátrány leküzdéséhez, önmagához képest is nézze a fejl dést, ered sítse a tanuló kiemelkedési lehet ségeit, nevelje a közösséget a képességek különböz ségének tolerálására, a szül vel tapintatosan viselkedjen, szükség esetén forduljon szakemberhez. A szakmai kapcsolatok kialakítása, ápolása az iskolavezetés feladata: nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakért i bizottságok, szakmai szervezetek, pedagógiai szakszolgálat, gyermekrendel k, gyermek pszichiátria, önkormányzati ügyosztályok, mások oktatási intézmények. Az értelmileg akadályozott tanulók esetében a nagyobb mérték egyéni különbségek miatt a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal lehet optimálisan megoldani a magatartási és beilleszkedési nehézségeket. A tanulók fejlesztésében szükséges megfogalmazni a szociális beilleszkedés közös követelményeit. A követelmények kialakításánál figyelembe kell venni a tanulók fejl désbeli sajátosságait, tanulási jellemz it, és er sen behatárolt feln ttkori életpályájukat. A szociális integrációs képességek segítségével tud az egyén beilleszkedni a szerepekbe, nyeri el a szociális identitását.

14

Pedagógiai feladatok e téren: Fejleszteni a kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket. Elsajátítani az elemi szociális magatartásformákat. Megismertetni a szociális szerepeket. Támogatni és ösztönözni tevékenységeikben (játék, tanulás, munka) kapcsolataikban, a csoportban a közös együttm ködést. Figyelemmel kísérni és segíteni a beilleszkedést. Képességeik függvényében megismerni, elsajátítani és normakövetéssel alkalmazni az emberi együttélés alapvet szabályait. Kialakítani a köznapi helyzeteknek megfelel magatartási szokásokat. Kialakítani helyes önismeretüket, er síteni önbizalmukat. Törekedni önmaguk ellátására, hozzájárulni elemi szükségleteik biztosításához. Törekedni viselkedésük, magatartásuk irányítására, indulataik szabályozására. Lehet ségeiknek, fejlettségüknek és önállóságuknak megfelel en igényüket kialakítani szabadidejük hasznos eltöltésére. Nagy hangsúlyt fektetni a normakövetés, elfogadás, együttm ködés, alkalmazkodóképesség kialakítására. A nevel munka során azt tapasztaljuk, hogy a hiányok, zavarok, a fejl dés negatívumai mellett találhatók olyan területek is, ahol a gyermekek jobban megközelíthet k. Az eredményes nevelési folyamatban feltétlenül építeni kell ezekre a pozitívumokra, mint pl. a gyermek utánzási képessége, az ket gondozó feln ttekkel szembeni barátságos magatartás, a játékos tevékenységek szeretete, a ritmus iránti érzékük viszonylag magasabb szintje. Nagy jelent sége van a tevékenységekhez való pozitív beállítódás kialakításának.

1. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek A közoktatási törvény a gyermekek jogai közé sorolja a tehetségek felismerését és fejlesztését (10. §. /3/, 41. §. /6/, 48. §. /1/). Feldhusen (1985.) meghatározása szerint a tehetség, gyermek- és serdül korban olyan pszichológiai és testi el feltételeket jelent, amelyek kiváló tanulási (a szó legtágabb értelmében) teljesítményt tesznek lehet vé. A tehetséggondozás feltételei általában, hogy legyenek programok, az iskola meg tudja teremteni a szervezeti formákat, a fenntartó, a m vel dési és pénzügyi kormányzat biztosítsa a feltételeket: óraszám, pénzügyi háttér. A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A differenciálás minden esetben azért történik, hogy a tanulókban rejl képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztathassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. A tehetséggondozás színterei: tanítási órák, szakkörök: ének, népi játék, számítástechnika, sport,

15

egyéni és kiscsoportos foglalkozások, melyek tanulmányi és kulturális versenyekre való felkészítést szolgálják: Koncz Dezs Tanulmányi Verseny (Oktatási Minisztérium) Gyermek- és Tánctalálkozó (Rózsa úti Általános Iskola Nagykanizsa) „Százszorszép” Kulturális Fesztivál Zánka (Értük-Velük Egyesület) „Felfényl szavak” Versmondó Verseny (Értük-Velük Egyesület) Kárpát-medencei Nemzetközi Mesemondó Verseny (Salgótartján) Kulturális Fesztiválok (megyei, országos) (Speciális M vészeti M hely) A színterek b vítési lehet ségei: újabb szakkörök szervezése (pl. barkács, kézm ves, kis háziasszony, kiskertész, környezeti nevelést szolgáló foglalkozások). A foglalkozások id kereteit a helyi tanterv vonatkozó részében határozzuk meg. A helyi és az országos rendezvényeken való részvételt konkrétan (id , hely) az éves Munkaterv tartalmazza.

1. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A közoktatási törvény meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Ennek értelmében fel kell deríteni a gyermekek és tanulók fejl dését veszélyeztet okokat, pedagógiai eszközökkel kell törekedni a káros hatások megel zésére, illet leg egyensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kell kezdeményezni. A gyermekvédelmi törvény az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi alapellátásokhoz sorolja, éppen ezért elengedhetetlen, hogy az intézmény jó kapcsolatokat építsen a gyermekek lakóhelyének megfelel gyermekjóléti szolgálatokkal. Velük együttm ködve lehet csak eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése és annak el segítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a családjából. Intézményünk feladata a gyermek veszélyeztetettségét l függ en kett s: Jelzéssel kell élni a gyermekjóléti szolgálat felé. Súlyos veszélyeztetés esetén (b ncselekmény, abúzus) közvetlenül hatósági eljárást kell kezdeményezni. Az igazgató feladatai: gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s munkájához szükséges feltételekr l. A tanév kezdetekor tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a gyermekés ifjúságvédelmi felel s személyér l, valamint arról, hogy milyen id pontban és hol kereshet fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s feladatai: Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen id pontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok jelzése alapján, a veszélyeztet okok feltárása érdekében, családlátogatáson megismeri az érintett tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethet veszélyeztet tényez megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésre részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes 16

települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál a kiegészít családi pótlék megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátása formájában történ nyújtás érdekében. Az iskolában a tanulók és a szül k által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drog ambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Egészségnevelési programot dolgoz ki, annak végrehajtását figyelemmel kíséri. Nyilvántartást vezet az iskolában lév veszélyeztetett ill. hátrányos helyzet tanulókról.

Iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk a családok nehéz anyagi körülményeivel, mint a gyermekeket veszélyeztet tényez vel, továbbá környezeti okokkal, a gyermek személyiségében rejl okokkal (melyeket magatartási, tanulási, beilleszkedési problémákként érzékelnek leggyakrabban a pedagógusok) és egészségügyi okokkal, mint veszélyeztet tényez kkel. Az ezek enyhítésére kidolgozott program és a feladatok megtalálhatók pedagógiai programunk vonatkozó részében (1. 4., 1.7.).

1. 7. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Intézményünkben n az egyre nehezebb körülmények között él , hátrányos helyzet tanulók száma. Programunk célja: segíteni minden hátrányos – különösen a szociális hátrányban lév – tanulót képességeinek kibontakoztatásában: beilleszkedését az iskolai környezetbe, képességeinek egyéni ütem fejl dését, ismeretelsajátítását. a hátrányos helyzetb l adódó szocializációbeli deficit enyhítése, kulturális, életmódbeli, szomatikus hátrányok csökkentése. A szociális hátrány meghatározásának általános szempontjai: Szociálisan hátrányos helyzet tanulók, akik: családi mikrokörnyezetb l adódóan hátrányos helyzet ek: a család gazdasági helyzetb l adódó lakásviszonyok, túlságosan alacsony egy f re es jövedelem, munkanélküliség, csonka családok helyzetéb l adódóan hátrányos helyzet ek, a kulturális helyzet (a szül k alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya…), családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon kívül és belül, erkölcsi, vallási, szociális, nevelési hagyományok…), a család élete, a családtagok magatartása (helytelen nevelési módszerek, szül k erkölcsi magatartása, közömbösség az iskolával szemben, rendezetlen életmód…) családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzet ek: utca, lakókörzet negatív hatásai, helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcs gyerekcsoportokkal, feln ttekkel. iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzet ek: az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága, naponta távolról való bejárás, tanítás hatékonyságának alacsony színvonala, 17

helytelen nevel i magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanulók nem megfelel helyzete a különböz közösségekben. átmenetileg hátrányos helyzet tanulók: tartós betegség miatt, a családi helyzetben bekövetkezett váratlan esemény miatt. A hátrányos helyzet tanulók száma és a hátrányok jellege évr l-évre változik. Egyéves távlati ütemterv alapján a célok ismeretében tervezzük meg minden tanév elején a feladatainkat. A fent felsorolt általános szempontok közül a helyzetfelmérés során kiválasztjuk azon szempontokat, amelyek meglétét tapasztaljuk tanulóink körében. A szempontok és a tanulók száma határozza meg a szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatot. Ezeket a feladatokat konkrét, részletes formában az adott év munkatervében rögzítjük. Feladatok a program éves ütemterve szerint: Helyzetfelmérés: a hátrányos helyzet tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása. Lehet ségek számbavételével a tevékenységi formák meghatározása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése. A tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint. Az eredmények számbavétele. Tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják. Felzárkóztató programok: habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében. Tehetséggondozó programok: zenei – m vészeti, sport – turisztikai, honismeretei – néprajzi, számítástechnikai. Metálhigiénés programok. Komplex változtatások, kirándulások. Tanulmányi versenyek: helyi, iskolai, területi, országos szintig felmen (OM Közlöny szerint) Fesztiválok, bemutatók. Kulturális programok: színház, kiállítás, gyermekkoncert… Motiválás a kollégiumi, napközis ellátás igénybevételére. Diákotthoni tevékenységek adta lehet ségek kihasználása. Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Pályaorientációs tevékenységek, illetve életvezetési gyakorlatok biztosítása. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehet ségeir l: szül i értekezleten, fogadóórákon, családlátogatáson. Helyi, regionális, országos támogatások megszervezése. Kapcsolatfelvétel, - tartós az iskolán kívüli partnerekkel, (szakért i bizottság, gyermekjóléti szolgálat…) Alapítványi juttatások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az oktatás eszközei feltételeinek javítása. Drog és b nmegel zési felvilágosító program. 18

1. 8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke A közoktatási törvény 38. §. /1/ bekezdés szerint: „ A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” A kötelez eszközök és felszerelések jegyzékét az 1/1998.(VII.24.) OM rendelet 7.sz. melléklete határozza meg. Tantestületünk a fenti rendelet értelmében 2000. március hónapban elkészítette az iskola eszközjegyzékét és a hiányzó eszközök pénzügyi ütemezését. Az elkészült eszközjegyzéket az alábbiakban mutatjuk be.

Iskola I. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak

Tanterem

Szaktanterem: számítástechnikai terem

müvészeti nevelés szaktanterem technikai szaktanterem Logopédiai foglalkoztató szoba

Tornaszoba

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Meglév készlet

Nem megfelel

Szükséges beszerzés

tanulói asztal tanulói szék nevel i asztal nevel i szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló /fogas/ szeméttároló sötétít függöny

tanuló/1 tanuló/1 tanterem/1 tanterem/1 tanterem/1 tanterem/1 tanterem/1 tanterem/1 ablak/1

55 110 12 12 12 12 12 12 12

55 110 9 -

110 110 9 -

tábla+flipchart

1

-

-

1

számítógépasztal számítógépek és tartozékai nyomtató programok

2 tanuló/1 2 tanuló/1

1

-

3 2

1 a ped.program szerint 2 -

1 4

-

5

-

-

2 -

tanulói munkaasztal

tanuló/1

-

-

15

tanulói szék tükör

tanuló/1 1

1

-

15 -

asztal szék: gyermek szék:feln tt sz nyeg kislabda

1 1 1 1 5

1 1 1 1 10

-

-

lemeztároló doboz a tanteremben valósul meg

19

Sportudvar

Igazgatói iroda

Nevel testületi szoba

Ügyviteli helyiség

labda tornasz nyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicin labda stopper kiegészít tornakészlet egyéni fejl. szolgáló spec. tornafelszerelés szabadtéri labdajáték: kosárlabda kosárlabda palánk gy kosárlabdák magasugró állvány, léc iróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör asztal

szék iratszekrény lemezszekrény írógép írógépasztal és szék fénymásoló számítógépasztal szék számítógép nyomtatóval telefon Könyvtárszoba asztal szék szekrény /tároló/

5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1 ped.program szerint -

5 2 4 2 6 4 5 1 a készlet 1/3-a

1 -

-

-

1 2 5 1 1 a készlet 2/3-a -

2 2 2 1 1 1 1 2 1 1 1 pedagógus/1

2 1 1 1 1 1 3 nem fiókos

-

2 1 1 2 1 21 fiókos

pedagógus/1 1 2 1

18 1 2 1

-

3 -

1 1 létszám/1

1 1 4

-

-

létszám/1 1 1 1

4 4 1 1 1 1 2 2 2 1 2 10 2

4 2 -

4 2 -

1 2 10 2

II. Nevel és oktatómunkát segít eszközök

20

Testnevelés

Játékra nevelés

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Meglév készlet

Nem megfelel

Szükséges beszerzés

csukható tükörfal bordásfal gumiasztal felfújható nagyméret matrac zsámoly szobakerékpár roller kerékpár

1 6 1 5

6 1 -

1 -

1 1 5

2 1 5 kicsi: 10, nagy:20 10 4

2 2 kicsi: 6, nagy:28

2 kicsi:2

1 5 kicsi:6

6 -

-

4 4

2 10 2 10 1 10 1 5 20 5 1 1 2 2 15 3 1+1 10 10 10 2

2 4 10 20 2 1 1 1 15 3 10 10 1

1 2 -

1 10 2 8 1

1 1 1 1+1 10 1

15 5 5

15 1 -

-

4 5

5 20 20 30 3x18 doboz 30 6 készlet 4 készlet 4 készlet 4 4 4 készlet 6 nagy, 24 kicsi 4

1 5 10 18 doboz 30 1 készlet 1 készlet 3 készlet 1 20 kicsi

-

-

-

4 15 20 20 2x18 doboz 5 készlet 3 készlet 1 készlet 3 4 4 készlet 6 nagy, 4 kicsi 4

guruló lapok Rolli mászást, kúszást, átbújást segít eszk. tornasz nyeg hengerek egyensúlyozó lap egyensúlyozó labdák bokszoló tornabot expander homokzsák 30x20 cm babzsák 15x20 cm gumikötél stopperóra pingpongasztal mászókötél mászórúd labdák medicinlabda súlyzó: 1kg, 2kg tornakarika ugrókötél síp Greiswald-féle tornaeszköz hinták gördeszka kormányozható járm /fából/ nagy méret dömper húzható játékautók húzható állatfigurák Montessori toronyépít gyöngy plüss állat homokozó baba szoba baba konyha babakocsi takaritójáték játék házt. eszk. öltöztet baba ruhákkal játéktelefon

21

1 5 3

Olvasás-irás elemei

Számolás-mérés elemei

fodrász játék játék közlekedési eszk. orvosi táska boltos játék Dupló mágneses kirakó korongépít Gabi épít dobókarika tér- és formaépít talicska Pötyi-Babilon-Jáva épít társasjátékok képes dominó képlottó szánkó képes könyvek játék kertiszerszámok diafilmek bábkészlet diavetít puzzle kirakó udvari játékok: homokozó , mászóka, csúszda

4 40 4 4 4 10 20 12 4 12 8 3x40 18 35 20 10 120 8 90 5 5 40 1+1+1

1 20 3 2 1 8 14 4 3 3x10 8 20 7 5 180 94 2 5 40 1+1+1

-

3 20 1 4 2 9 12 4 8 5 3x30 10 15 13 5 8 3 -

hangkazetták

10

-

-

10

hangszerek

lásd: az énekzene ritmus nevelés tantárgynál

-

-

-

applikációs képek ABC tábla betükártya szókártya oktatótábla mesesorozat táblái logikai készlet

8 készlet 8 8 készlet 8 készlet 10 10 100

2 készlet 3 4 készlet 1 készlet 50

-

6 készlet 6 4 készlet 7 készlet 10 10 50

mini-mat készlet mágneskártya applikációs képek meteorológiai piktogramok képes nyomda számképek, számjegyek

5 10 10 készlet 3 készlet

1 10 1készlet -

-

4 9 készlet 3 készlet

20 10 sorozat

6 -

-

14 10 sorozat

1 készlet 50 11 4 készlet 5 készlet 5 készlet 1 készlet 100

1 készlet 40 6 50

-

10 5 4 készlet 5 készlet 5 készlet 1 készlet 50

rmértékek játékóra valódi óra érzékel játékok oktató készlet /NODUS/ kép- és formadominó súlymértékek Ábrázolásolló alakítás

22

Beszédfejlesztés és környezetismere t

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

Ének-zene, ritmusnevelés

Kézimunka

Önkiszolgálás Szociális munkatevékenység

Környezetvéd.egészségvéd. ism.

müvészeti alkotásokat bemutató képek

1 sorozat

-

-

könyvtárból kölcsönözhe

makettek

5 készlet

1 készlet

-

4 készlet

térkép applikációs képek szemléltet kártya: oktatótábla videofilm: anyanyelvi játékok az óvodában képsorozat

4 5 4 2 1

4 4 1 1

-

5 1 -

1

-

-

1

oktatófilm diasorozat tornadob

3 20 10

10 4

-

3 10 6

triangulum cintányér ritmusfa rumbacsörg csörg dob xilofon furulya cseng hangkazetta hanglemez CD lemez szöv ráma szabóolló kerti szerzámok porszivó barkácskészlet cip füz s játék tapétavágó kés

10 10 10 10 10 10 5 10 50 10 20 18 50 1 10 10 3

5 8 4 2 2 5 2 21 181 10 1018 40 1 1 10 -

-

5 2 6 10 8 8 8 29 10 10 10 9 3

fafaragó kés kalapács harapofogó kombináltfogó lemezvágó olló gipszönt forma agyagozó korong képsorozat /Nodusz/

10 10 3 3 1 2 1 10

1 1 2 -

2 -

10 8 2 2 1 1 10

diasorozat /az ember és környezete/ videofilm oktatótábla terepasztal

1

-

-

1

8 3 1

8 -

-

3 1

23

Háztartástani és gondozási ismeretek

Logopédiai fejleszt foglalkozás

Konduktív ped.f. Egyéb

jól felszerelt tankonyha

1

1

-

-

forgótárcsás mosógép centrifuga vasaló vödör oktatótábla képsorozat fonatikei tükör

1 1 5 4 2 3 1

1 1 5 4 1 1

-

1 3 -

magnetofon hangkazetta labda tárgydoboz báb, ill. játékfigurák nagylyukú gyöngy füz készlet dob triangulum síp képanyag a megkésett beszéd fejlesztéséhez logopédiai táska betükészlet, hívóképek könyv A teljes készlet rendelkezésre áll. televízió magnetofon CD vagy lemezjátszó video(lejátszó) TV-vel videokamera

1 2 1 10 1

1 4 2 1 10 1

-

-

1 1 1 1

1 1 1 -

-

1

1 1 10 -

1 10 -

-

1 -

csoport/1 csoport/1 iskola/1 iskola/1 iskola/1

12 14 1 1 1

7 8 -

6 5 -

24

1. 9. A szül , tanuló és pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei Iskolánk, mint nevel -oktató intézmény csak akkor m ködhet eredményesen, ha tanulói érdekl désre épít és figyelembe veszi a szül i érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szül i ház és pedagógus közösség koordinált aktív együttm ködése. Ezen együttm ködés alapja: a gyermek iránt érzet közös nevelési felel sség, megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, szervezett formája: a szül i munkaközösség, feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az szinteség, eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvez en fejl gyermeki személyiség. Az együttm ködés formáit az el zetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi két témakör köré építjük, rendezzük. A szül k részér l a nevel munka segítéshez az alábbi közrem ködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, szinte véleménynyilvánítást, együttm köd magatartást, a nevelési problémák szinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkez nehézségek közös legy zését, érdekl -segít hozzáállást, a lehet ségeikhez mért szponzori segítésnyújtást. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következ segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók el menetelér l, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanulók gyakorolhatják a helyes viselkedési módokat, el retervezett szül i értekezletek ( az els csoportos gyermekek szüleinek a tanév elején, a nyolcadik csoportot befejez tanulók szüleinek a tanév végén), rendkívüli szül i értekezletek, fogadóórák (minden hónap els hétf jén 8.00-8.45-ig), el adások szervezése ( „szül tanfolyam” ), családlátogatás, az iskolánkat végleg elhagyó tanulók további elhelyezési lehet ségeir l tájékoztatás, tanácsadás. A fentieken túl fontos feladatunk még a sérült gyermek elfogadásának, a megfelel szül i bánásmódnak az el segítése. Tapasztalataink szerint ugyanis a rejtett csalódás – miszerint a gyermek nem a szül k elvárásának megfelel - forrása a nem megfelel szül i bánásmódnak; az irreális követelményeknek, a túlhajtott önfeláldozásnak, a gyermek önállótlanná nevelésének. Ezt csak megért és tapintatos pedagógiai attit dökkel lehetséges feloldani. Az iskolában folyó oktató-nevel munka nem tudja pótolni a családból hozott hiányosságokat, de célunk, hogy a pozitívumokra építve optimálisan fejlesszük a meglév képességeket a tanulók eltér értelmi fejl déséb l következ sajátos igények és lehet ségek figyelembe vételével.

25

2. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 2. 1. A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztésében három pedagógiai szakasz jelölhet ki. A l s ó s z a k a s z: a harmadik évfolyamig (1-3. évfolyam) tart. Ebben az iskola-el készít id szakban a pszichés funkcióknak (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet) és képességeknek (nyelvi kommunikációs képességek, id beli-térbeli tájékozódást segít képességek, együttm ködés képessége), szokásrendszereknek a kialakítása történik. Ebben az életkorban és fejl dési szakaszban a játékos fejlesztési formák dominánsan jelentkeznek. K ö z é p s s z a k a s z: hároméves id tartamú (4-6. évfolyam) Alapozó id szak, a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik, kiemelve a mindennapi önkiszolgálást, valamint a házimunkába ágyazott ismeretközvetítést, képességfejlesztést. A fejleszt munkának ki kell térnie a jel- és szimbólumértés képességének alakítására. F e l s s z a k a s z: kétéves id tartamú (7-8. évfolyam) Az adaptációs id szakban el térbe kerül az ismeretek b vítése, alapvet kultúrtechnikai ismeretek alkalmazása – differenciált formában – a munkaképességek kialakítása, normakövetés egyszer szociális kapcsolatokban. Gyakorlati jelleg tevékenységek, életvezetést segít technikák alkalmazása és meger sítése képezi a fejlesztés központi feladatát. A szakaszok szorosan egymásra épülnek, az automatikus továbblépés elvét érvényesítjük, az elérend készségek és képességek mérésére külön értékelési rendünk nincs. A szakaszhatárok végén a „Dr. H.C. Günzburg: Pedagógiai analízis és curriculum PAC” mérési eredményei az irányadók.

2. 2. A csoportba sorolás és bontás elvei és rendje 2. 2. 1. A csoportba sorolás elvei és rendje A tanulók csoportba sorolása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai szakvéleménye, javaslata alapján történik. A csoportba sorolásról a tantestület véleménye alapján az igazgató dönt. A csoportba sorolás pedagógiai elvei: Azok a tanulók kerülnek egy csoportba, akiknél a fejl dési eltérés sajátosságainak megközelít hasonlósága alapján a nevelés és oktatás célját, feladatait és bizonyos fokig módszereit tekintve egységes, célirányos tevékenységet lehet folytatni. A kislétszámú 6-8 f s csoportok kialakítása az ideális. A pedagógiai jelleg csoportosításhoz eligazításul szolgálnak: a gyakorlati tevékenységben elért fejlettség, praktikus és intellektuális fejleszthet ség szintje, a közösségben illeszkedés lehet ségei. Az osztályok, csoportok szervezési elvér l és rendjér l a közoktatási törvény 3. sz. melléklet I. II. rendelkezik. 26

2. 2. 2. A csoportbontás elvei és rendje Nem felelt meg min sítés esetében a tanulót a középs szakasz végét l a kultúrtechnikai tantárgyak alól mentesíteni kell, egyéni és kiscsoportos formában, vagy csoportos differenciált foglalkozást biztosítva. Habilitációs órák (logopédiai foglalkozás, egyéni korrekció. konduktív pedagógia foglakozás) szervezése: a tanuló kiválasztása el zetes sz rés alapján a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság és a pedagógus javaslatát figyelembe véve. Az alapképzést kiegészít választható foglalkozások besorolási szempontjai: a tanulók egyéni képességeinek, érdekl dési körének megfelel en. 2. 2. 2. 1. Képesség szerint differenciált csoportok szervezése a kultúrtechnikai foglalkozásokon A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különböz fejl dési lehet ségei miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A kulturtechnikai foglalkozások el készítésére megfelel id t kell biztosítani. Amennyiben a tanuló a középs szakasz befejezésekor ezeknek a fejlesztési részterületeknek a csoport nagy többségével nem tud együtt haladni, egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést. Az adott foglalkozási keretben, a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus tevékenységek végzésére, életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítására kell törekszünk. Amennyiben a tanuló a képességfejl désében, terhelhet ségében pozitív irányú változás figyelhet meg, az egyéni fejlesztés során arra kell törekszünk, hogy csatlakozhasson a többiekhez. 2. 2. 2. 2. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelent sen csökkentse a fogyatékosságból ered , szomatikus és pszichés hátrányokat, el segítse a szociális érést. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tervezését megel zi a pedagógiai diagnózis elkészítése. A folyamatos diagnosztizálás segíti a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelel en átjárhatók. Alsó szakasz Ebben az id szakban a habilitációs foglalkozások kiemelt feladata a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés utján (bazális stimuláció). Az el készít id szak fontos habilitációs feladata a vizuomotoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése, a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése. Középs szakasz Az egyéni fejl dési sajátosságokat alapul véve az el készít rehabilitációs fejlesztése, meger sítése történik.

27

id szak habilitációs és

Az értelmi képességek, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket. Az orientációs képek (tér, id ) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a cselekv képesség alakítása segíti a tájékozódó képesség kialakulását. A verbális és nem verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik a tanulók érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége. A kiegészít terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiség fejl désében. Fels szakasz Ebben az id szakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt jelent sége van az eddig hasznosított terápiáknak, a kommunikációs technikák alkalmazásának. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokról a közoktatási törvény 52. §. /6/ bekezdése rendelkezik. A meghatározott id kereteket és a konkrét foglalkozásokat helyi tantervünk tartalmazza. 2. 2. 2. 3. A nem kötelez tanórai foglalkozások A közoktatási törvény 52. §. /7/ bekezdés határozza meg, hogy mely foglalkozások, milyen id keretben szervezhet k. A nem kötelez tanórai foglalkozások id kereteit és tartalmát - a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokhoz hasonlóan - helyi tantervünk tartalmazza. 2. 2. 2. 4. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. A közoktatási törvény 53. §-a kib vült azzal, hogy a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások közül a tanórán kívüli foglalkozások körébe sorolja a tanulmányi kirándulást, a környezeti nevelést (erdei iskola), a kulturális rendezvényeket, a sportrendezvényeket. Tantestületünk úgy határozott, hogy e lehet séget kihasználva a fenti foglalkozásokat úgy szervezi, hogy azok száma elérje a három órát és így a tanítási napok között is figyelembe vehet k (Ktv. 121. §. /1/ 36.). A közoktatási törvény értelmében a tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportra oszthatók: Kötött tanórán kívüli foglalkozások: napközi, tanulószoba (szül i igény alapján szervezzük), iskolai sportkör. Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök: informatika, népi játékok, énekl csoport kézm ves A fent felsorolt szakköri foglalkozások a tehetséggondozást és kiegészít ismeretek átadását szolgálják. Ezek megszervezése a nem kötelez tanórai foglalkozások id keretének terhére történik, így ingyenesen vehet igénybe.

28

2. 3. Tanulói jogviszony, átjárhatóság Tanulói jogviszony: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai szakvéleménye alapján kerülnek beiskolázásra a tanulók. Ha a gyermek magántanulóként teljesíti tankötelezettségét, iskolánkkal tanulói jogviszonyba van, fejlesztésér l gondoskodunk, a tanév végén az osztályf nök és két pedagógus el tt – osztályozó vizsgán - ad számot tudásáról. Az a tanuló, aki tankötelezettségének képzési kötelezettként tesz eleget, iskolánkkal nincs tanulói jogviszonyban. Fejlesztését a Gyógypedagógiai Fejleszt Központ felkérésére gyógypedagógusaink felvállalják, az intézmény szükség esetén biztosítja a fejleszt munka tárgyi feltételeit, a fejlesztést végz pedagógus anyagi juttatását a megbízást adó intézmény fedezi. Átjárhatóság: A 8. évfolyamot végzett tanulók, abban az esetben, ha 16. életévüket még nem töltötték be tanulmányaikat a készségfejleszt speciális szakiskola el készít szakiskolájának évfolyamain, 16 éves kor után a szakiskola szakképz évfolyamain folytathatják. Értelmileg akadályozott gyermekek iskolájába - tanulásban akadályozottak iskoláiból. Szül i kezdeményezésre: iskolaváltoztatás azonos profilú intézményb l/intézménybe. Kilépés középsúlyos értelmi fogyatékosok iskoláiból: a nevel testület kezdeményezésére a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai szakvéleménye alapján - tanulásban akadályozottak iskoláiba. Tanulói jogviszony megsz nése: Az utolsó évfolyam (8. csoport) elvégzésér l szóló bizonyítvány kiállításának napján. A tankötelezettségi korhatár (16 év) elérésekor, de a szül kérésére, a nevel testület javaslata alapján 2 évvel (18 év) meghosszabbítható. 2. 3. 1. Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei Iskolánkban olyan értelmileg akadályozott gyermekek részesülnek nevelésben, oktatásban, akiknél a megismer tevékenység súlyos károsodása, a következményes és párhuzamos fogyatékosság el fordulása, a személyiségfejl dés nagymérték zavara áll fenn. A t a n u l ó k f e l v é t e l e a z i s k o l á b a: A tanköteleskor kezdetén álló értelmileg akadályozott gyermekkel szemben állított követelményeink csak nagyon alacsonyak lehetnek. A követelmények a gondozhatóság, a foglalkoztathatóság, a legelemibb szociális és kapcsolatteremtési készség területén jelentkeznek. Ezek mellett figyelembe kell vennünk bizonyos fokig az elért életkort is. Felvételi követelmények a beiskolázás idején, felvehet az a gyermek, aki a szociális alkalmazkodás olyan fokára jutott, hogy kis létszámú csoportban tartható, társaira veszélyt magatartásával nem jelent, akivel beszéd utján kapcsolat teremthet , egyszer közléseket megért, bár beszédkészsége csekély vagy még nincs, akinek gondozhatósága alapjául szolgáló, mozgásossága olyan fokot ért el, hogy alapmozgásai kialakultak, mozgászavarai önálló helyzetváltoztatásban nem akadályozzák, a mozgást utánozza, aki önkiszolgálásnál együttm köd , általában a szobatisztaságot eléri, aki mentes a fert betegségt l, vagy nincs más olyan súlyosabb betegsége, sérülése, fejl dési zavara, mely a közös munkát lényegében lehetetlenné tenné.

29

2. 3. 2. A továbbhaladás, magasabb évfolyamba való átlépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra írt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. (Ktv. 71. §.) Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történ teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képesség fejl désének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás miatt, fejleszt foglalkozásokon vesz részt. A tanuló fejl dését folyamatos pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanuló fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együttm ködik más szakemberekkel: orvossal, a logopédussal, a konduktorral, a gyermek- és ifjúságvéd vel, és a szociális munkással. A követelmények teljesítéséért – a tanuló szükségletei szerint – meghosszabbított id keretekkel dolgozunk. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket vesszük alapul.

3. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE 3. 1. Általános munkarend Iskolánk munkarendjét, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások, valamint a közöttük tartandó szünetek rendjét a nevel testület által 2000. december 29-én elfogadott Házirend tartalmazza. A mindenkori tanév rendjét az iskola adott évre összeállított Munkaterve részletesen tartalmazza, az aktualitásokat és helyi tradíciókat figyelembevéve. Feltüntetve: a tanítási szüneteket ( szi, téli, tavaszi, nyári), szabadságokat, tanítás nélküli munkanapok felhasználását, konkrét feladatokat felel sökkel, határid kkel, hagyományok ápolásával kapcsolatos teend ket, id pontokat, közösségi rendezvényeket (tanulmányi verseny, egyéb kulturális rendezvények), állami és társadalmi ünnepeket szakmai továbbképzéseket. A tanítás nélküli munkanapok, szakmai továbbképzések, rendezvények ütemezésénél a tantestület kompetenciája a meghatározó. A továbbképzések szervezésénél a szakmai érdekl dés és az önkéntesség elve érvényesül.

3. 2. Iskolai szolgáltatások A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, szabadid s tevékenységek a tanulók képességfejlesztése mellett különböz szociális ellátások igénybevételét is lehet vé teszik. A tanulók reggeli, délel tti és délutáni ügyeletének ellátása. Napi ötszöri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) biztosítása. A mindennapi testedzés a tornaszobában, szabadban. Szakkörök a tehetséggondozásra, képességfejlesztésre. A könyvtár, videó, számítógép használata, kulturális foglalkozások igénybevétele. Felkészítés kulturális és sportrendezvényekre, vetélked kre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre.

30

Eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás a házon belül és a szakrendelés igénybevételéhez segítségnyújtás. A környez (könnyen megközelíthet ) kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele – kiállítások, mozi – és színházlátogatás, stb. alkalmanként. Túrák, kirándulások, táborok, nyaralások szervezése, bonyolítása tanévben és szünid ben. Segélyezések kérése, bonyolítása, segélyezési lehet ség biztosítása. Tanulószobai és napközi otthoni ellátás igény szerinti biztosítása. A jelzett szolgáltatások, az étkezések és a kulturális szolgáltatások kivételével ingyenesek, a szül k tájékoztatásával – esetenként részvételükkel – szervez dnek. Az iskolai szolgáltatások során a különböz helyiségeket, eszközöket (könyvtár, videó, számítógép, tornaszoba, gyakorlókonyha, gyakorlókert, stb.) a tanulók a Házirendben részletesen meghatározott lehet ségekkel és feltételekkel használhatják. A sokrét és szerteágazó konkrét tapasztalatgy jtés a tanulók szocializációs képességeit fejlesztik, az információk, a benyomások, a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják, a tanulást, az érdekl dési felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulónak a tartalmas szabadid eltöltéséhez, képességeik kibontakoztatásához. A tanórán kívüli tevékenységek ven kínálnak lehet séget a kulturális, a szociális háttér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat tisztántartásának elsajátításával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történ viselkedés szabályainak betartásával, és számtalan praktikus ismerettel igyekszünk tanulóink elfogadását segíteni.

4. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és b vítése, valamint az iskola jó hírnevének meg rzése, az iskolaközösség minden tagjának feladata. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teend ket, id pontokat, valamint felel söket a nevel testület az éves munkatervben határozza meg. Tanévként rendszeresen visszatér közösségi rendezvények: Tanévnyitó ünnepély Ki-Mit-Tud? Mikulásünnepély Karácsonyi ünnepély. A tanulók félévi munkáját és magatartását értékel összejövetel Farsangi délután Gyermeknap Madarak és Fák Napja. (hegyi kirándulások, túrázás) „Koncz Nap” névadóra való megemlékezés (máj. 23.) Tanévzáró ünnepély, végz s tanulók ballagása Koncz Dezs megyeközi területi tanulmányi vetélked Társintézményekkel való kapcsolat ápolása, fenntartása, közös találkozások Megemlékezés az intézmény fennállásának évfordulójáról 10 évenként az alábbiakkal: szakmai továbbképzés szervezése minden munkaköri csoportnak, nívós el adókkal, összevont szül i értekezlet, gyermekek bemutatkozása szül knek, kis m sor keretében, nyílt tanítási napok,

31

ünnepi megemlékezések a dolgozók és családtagjaik, valamint az intézmény nyugdíjasainak részvételével, a tanulók széles körének bevonásával, évkönyv szerkesztése, az intézmény fejl dését és munkáját bemutató kiállítás. Állami és társadalmi ünnepségek: A tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez igazodva, a csoport keretén belül készülnek fel, majd egy-egy óra keretében emlékeznek meg az alábbi évfordulókról. Október 23. Március 15. Május 1. Augusztus 20. A fels szakasz tanulói szervezett keretek között a városi rendezvényeken, ünnepségeken is részt vesznek. Az iskolán kívüli rendezvények, versenyek: Százszorszép Kulturális Fesztivál – nemzetközi – Zánka Kárpát-medencei mesemondó verseny és találkozó - Salgótarján „Gyermekjáték és Tánctalálkozó” – kulturális szemle – Nagykanizsa Kulturális fesztivál - Magyar Speciális M vészeti M hely Egyesület

5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE Feladataink ellátása érdekében folyamatos és szervezetszer kapcsolatot tartunk: a fenntartóval, a települési önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a szül kkel (Szül i Munkaközösség), a társintézményekkel, Savaria Nett-Pack Kft., Szombathely. A szakmai munka eredményességének biztosítása érdekében jó kapcsolatunk van: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképz F iskola Budapest Gyógypedagógiai Fejleszt , Tanácsadó és Továbbképzési Központ Zalaegerszeg Zala Megyei Pedagógiai Intézet Zalaegerszeg „Értük-Velük” Egyesület Mohács Speciális M vészeti M hely Egyesület Andornaktálya ÉFOÉSZ Zala Megyei Elnöksége Zalaszentgrót Törekszünk arra, hogy munkánkhoz támogatókat nyerjünk meg, akik segíteni tudják az intézményben folyó nevel -oktató munkát és javítani a m ködés feltételeit. Ilyen típusú kapcsolatunk van: magánszemélyekkel, alapítványokkal ( többek között a tantestület által alapított „Fogadj el!” alapítvánnyal) az IPA kölni és keszthelyi csoportjával, a Vöröskereszt városi szervezetével.

32

6. A DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Törvényi szabályozás Diákotthonunk pedagógiai programját a közoktatási törvény 132. §. /2/ bekezdése értelmében vizsgáljuk felül. A felülvizsgálat alapja a fenti törvény 49. §-a és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. Intézményünk – többcélú gyógypedagógiai intézményként – a diákotthont is magába foglalja. Ezért pedagógiai programja nem csak figyelembe veszi, hanem sok ponton kapcsolódik is az iskola pedagógiai programjához.

6. 1. A diákotthoni nevelés alapelvei A diákotthoni nevelés alapelveit három nagy csoportba soroltuk. Az alapfeladatok megvalósításának alapelvei: az otthonosság megteremtésének elve, a közösségi támogatás által való nevelés elve, az egyéni különböz ség figyelembevételének elve, a demokratizmus elve, a nyitottság elve, a normalizáció elve. A gyermekekkel kapcsolatos teend k alapelvei: az alapvet emberi és szabadságjogok gyermekeket megillet jogok érvényesítése, a gyermekek iránti felel sség, bizalom, szeretet és tapintat, a korrekciós nevelés elve, a kommunikációs és kapcsolatkészség elve, az alkotás, az önmegvalósítás elve. A nevel szervezet folyamatos továbbfejlesztésének alapelvei: a diákotthon m ködési feltételei fejlesztésének elve, a csoportfolyamatok nyomon követésének elve, az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve. A fenti alapelvek közül nagy jelent séget tulajdonítunk a normalizációs elvnek, mert megfelel szempontokat ad a diákotthoni élet megújításához. E megújítás lényeges eleme, hogy az akadályozott gyermekek életkörülményei – amennyire csak lehetséges – hasonlítsanak a többi gyermek átlagos életkörülményeihez, életmódjához. Ezen túlmen en a normalizációs elv olyan magatartásmódok és jellemvonások megalapozását, megtartását és er sítését várja el t lünk, amelyek a lehet ségekhez mérten a legmesszebbmen kig normatív hatásúak gyermekeinkre.

33

6. 2. A diákotthoni nevelés célja A gyermekek fejlesztésének, személyiségformálásának fontos színtere a diákotthon, mely szoros együttm ködést valósít meg az iskolával. A diákotthoni nevelés célja: a szocializációt el segít képességek (együttm ködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás, normakövetés) fejlesztése, olyan tevékenységi formák (szabadid s programok, munka, játék) alkalmazásával, amelyek a gyermekek kés bbi életközegébe való eredményes beilleszkedést is el segítik. Az itt folyó pedagógiai munka során is kiemelked en fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.

6. 3. A diákotthoni nevelés feladatai A nevelés feladatai az akadályozott gyermekek diákotthonában ugyanazokból a nevelési célokból következnek, amelyeket a nevelés egésze elé t ztünk, és amelyek az emberformálás, személyiségfejlesztés sajátos megvalósulását jelentik. A feladatok a diákotthonban a gyermekek fejl désének segítésére és a családi nevelés funkcióinak pótlására irányulnak. Az el bbieket és az akadályozott gyermek fejl désének egyéni igényét figyelembe véve határozzuk meg a diákotthon feladatait: A diákotthonba kerülésb l adódó változás nehézségein való átsegítés, a beilleszkedés segítése. Az otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása. A közösségi nevelés feladatai: a más és más fejlettségi szinteken álló gyermekek elé más követelmények állítandók. Óvodás és kis iskolás korban csak a közösséghez való alkalmazkodás szabályainak betartására szoktatunk, kés bb már elvárás lehet, hogy a gyermekek megértsék a csoport elemi feladatait és azok végrehajtásában maguktól is segédkezzenek. A szociális magatartás fejlesztése: az idegenekkel valómagatartás megtanulása. Ez nagyon fontos a gyermekek szocializációja szempontjából. Ehhez úgy tudunk hozzájárulni, hogy „kinyitjuk” a diákotthont, b vítjük társadalmi kapcsolatait. Ezeknek a kapcsolatoknak többszörös haszna is lehet: egyrészt a gyermekek számára nyílik közvetlen tapasztalatgy jtési lehet ség és gyakorlótér a tanultak alkalmazására, másrészt az akadályozott gyermekekkel, fiatalokkal való közvetlen találkozás élménye a kívülállókban sok téves ítéletet oszlathat el, és helyes felismeréshez, segítéshez vezethet. A szül kkel való nevel i partnerviszony létrehozása. Felkészítés az intézmény elhagyása utáni életre, a lehet ség szerinti önállóságra. Ez a diákotthon sajátosan nehéz feladata.

6. 4. A diákotthoni nevelés területei A diákotthoni nevelés területei a mindennapok gyakorlatában nem válnak külön. Kiemelésük és felsorolásuk is csak könnyebb áttekinthet ség érdekében történik. Így megkülönböztetünk: gondozási tevékenységeket, iskolai munkát segít foglalkozásokat, az önkiszolgálásra és munkára nevelés szolgálatában álló tevékenységeket, valamint szabadid s, játék- és kulturális tevékenységeket.

34

E tevékenységek megtervezése, megszervezése szorosan összefügg a diákotthonban él gyermekek egyes csoportjainak fejlettségi szintjével, a diákotthon személyi és tárgyi feltételeivel, környezetével.

6. 5. A diákotthoni élet megszervezése Az értelmileg akadályozott tanulók nevelését ellátó iskolában és diákotthonban a gyermekek fejl désének egyik alapfeltétele a harmonikusan megszervezett napirend. A tanulók jobban átlátják és nyomon követik a közelmúltat, a jelent és a várható eseményeket. Számukra a napirend biztonságot nyújt. A napirend – a helyes id beosztás, a leveg zés, az étkezés, az alvás id tartamának megfelel meghatározásával – gondoskodik a különböz életkorú gyermekek testi fejl désér l. Keretbe foglalja az életet, biztosítja, hogy elég id álljon rendelkezésre a szervezett foglalkozásokra, megfelel id ben történjék a gyakorlati tevékenység és a játék. A diákotthoni és az iskolai napirend kölcsönösen alkalmazkodnak egymáshoz. A diákotthoni napirend reggeli szakasza igazodik a tanórák kezdetéhez. Az ébreszt id pontját úgy határozzuk meg, hogy az ébredést követ en elegend id álljon rendelkezésre a reggeli tisztálkodáshoz, az öltözködéshez, a hálószobák rendberakásához és a reggelizéshez. A délel tti szakasz tartalmában egybeesik az iskolai foglakozásokkal. Különböz szervezeti formákat foglal magába. E napszakban végzett valamennyi feladat nevelési, képzési célokat szolgál. Nagyon fontosak a foglakozások közötti szünetek. A déli szakasz a f étkezésre és az ebéd utáni pihenésre tagolható. Az ebéd idejét úgy határozzuk meg, hogy az azt követ pihen után a tanulók legalább két órát mozgással tölthessenek, lehet leg a szabadban. A délutáni szakasz: a tanulási id terjedelme nem haladja meg a két órát, ezt is még szünetekkel tagoljuk. A délutáni tagolást 15.00 órakor ketdjük. A fennmaradó id t az id járástól is függ en szabad leveg n, vagy jól szell ztetett helyiségben töltik el a gyermekek. Az esti szakasz a vacsorára és a lefekvésre való felkészülésre tagolódik. A vacsora a lefekvés el tt egy-két órával történik, majd az esti tisztálkodás. A nap befejezése legyen harmonikus. A napirendet er teljesen befolyásolja a gyermekek életkora, fogyatékosságuk típusa és súlyossága, az adott tárgyi és személyi feltételek. Egyöntet követelmény azonban az, hogy megfeleljen a nevelési célkit zéseknek, az egészségügyi kívánalmaknak, összhangban legyen az iskolai foglalkozások programjaival. A tanítási napok és a szünnapok rendje természetesen eltér . Tanítási szünetekben az ébresztés id pontját „csúsztatjuk”, de ügyelünk arra, hogy a reggeli, a tízórai és az ebéd id pontjai ne kerüljenek túl közel egymáshoz. A délel tti id szak ilyenkor szabadid programokkal telik. A szabadid szerves része a gyermek napirendjének. A napirend a gyermekekre nézve kötelez , azonban optimális mennyiség szabadid t is magában foglal. Helyes, ha a gyermekek a szabadid nagyobb részét szabad leveg n töltik a szabadid -programok a test edzésével párosulnak, a programok egybeesnek a gyermek érdekl désével, a nagyobb gyermekek maguk is részt vesznek a foglalkozások „megszervezésében”. 35

A programok történhetnek intézményen belül, udvaron, játszótéren, sportpályán, és megvalósulhatnak intézményen kívül is: mozi- és színházlátogatás, állatkerti séta, kirándulások, stb., amelyek jól kiegészítik az iskolai programokat, tanulmányokat. Ezek a programok egyaránt szolgálják a tanulók testi nevelését, a kulturális nevelést, a szórakozást és a játékot.

6. 6. Diákotthoni szolgáltatások Biztosítja a tanulók életkori sajátosságainak, fejl désének megfelel napirendet. Testi fejl déshez szükséges, megfelel összetétel étkezést nyújt. Tisztálkodáshoz szükséges feltételeket és eszközöket biztosít, ha a szül nem tudja ezt fedezni, önkormányzattal vagy más módon biztosítja. Egészségügyi ellátást biztosít. Megbetegedés esetén iskolaorvosi, vagy ügyeleti ellátást. Szakszer ápolást a szül megérkezéséig, vagy a gyermek hazautazásáig. A diákotthon biztosítja a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltését: - Játék lehet sége – játékok, eszközök biztosítása udvaron és épületben. - Sport – szervezett sportfoglalkozások életkornak, érdekl désnek megfelel en. - Életvezetéssel, életvitellel összefügg tevékenységi formák, egyéb érdekl dési területeken szakkör formájában m köd tevékenységek. Életkornak, fejlettségi szintnek megfelel en kulturális programokra részvételi lehet séget biztosít. Prevenciós munkát lát el: - A kollégium, diákotthon munkatársain keresztül rendszeres kapcsolatot tart fenn a szül vel, figyelemmel kíséri a gyermekek sorsának alakulását. - Krízishelyzetekben átmenetileg hétvégi ellátást is nyújt. - Figyelemmel kíséri a hazautazás körülményeit. Utazási költség térítése a mindenkor érvényben lév „utazási igazolvány a fogyatékos gyermek, tanuló és kísér je részére” alapján.

6. 7. A szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái Az iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza a szül kkel való együttm ködés elveit, formáit. A diákotthon hasonlóan szervezi ezt a feladatát A családdal való partnerkapcsolat kialakításánál a gyermek az, aki összeköt. Az közvetít és tolmács szerepére vagyunk utalva. Ezt használjuk ki, a gyermekek érdekére való hivatkozás, az haszna, öröme a szül t is közelebb hozza a nevel höz. Így a kölcsönös közeledés és megismerés jobb gyermekismeretet, összehangoltabb nevelési tevékenységet eredményez.

6. 8. A diákotthon pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges oktató – nevel munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke A tantestület – az iskolához hasonlóan – elkészítette a diákotthon eszközjegyzékét a közoktatási törvény 38.§. /1/ bekezdésének értelmében. Az elkészült eszközjegyzéket az alábbiakban mutatjuk be.

36

Diákotthon I. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak

Tanulószoba Szakköri szoba Számitástechnikai terem Tornaszoba Könyvtárszoba Hálószoba, hálóterem

Stúdió Sportudvar Igazgatói iroda Nevel testületi szoba Ügyviteli helyiség Orvosi szoba

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Meglév készlet

Nem megfelel

Szükséges beszerzés

ua. mint az iskolai tanterem, lásd ott. ua. mint az iskolai tanterem, lásd ott az iskolával közös

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

az iskolával közös az iskolával közös jágynemütartós ágy

gyermek/1

74 emeletes ágy, véd vel ellátva, 11 ágynemütartó nélkül

-

15

szekrény éjjeliszekrény polc tükör cip tároló

gyermek/1 gyermek/1 gyermek/1 szoba/1 szoba/1

31 10 12 cip tárolás a ruhásszekrény alsó polcán

-

5 30 6 8 -

szék asztal ágynem garnitura: párna, paplan ágynem huzatgarnitúra: leped , paplanhuzat, párnahuzat

szoba/2 szoba/1 gyermek/1

26 11 142+115

20 10 -

10 7 -

gyermek/3

354+559+814

-

-

éjjelilámpa a felszerelés a nevel testületi szobában az iskolával közös az iskolával közös az iskolával közös + gyermekfelügyel k pihen szobája

gyermek/1 -

-

-

40 -

-

-

-

-

az iskolával közös

-

-

-

-

a 26/l997.( IX.3) NM. rendelet el irásai szerint, hiányoznak az alábbiak:nyelvfogó

1

-

-

1

szinlátásvizsgáló könyv

1

-

-

1

II. Nevel és oktatómunkát segít eszközök 37

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Meglév készlet

Nem megfelel

Szükséges beszerzés

televízió rádió CD vagy lemezjátszó magnetofon videolejátszó egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök

50 tanuló/1 társalgó/1 társalgó/1 társalgó/1 2 TV/1 az iskolával közös

2 1 1 1 2 -

-

1 1 1 -

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 7. 1. Személyi feltételek Intézményünkben a gyermekek iskolai nevelését – oktatását a megfelel szakkal rendelkez gyógypedagógiai tanárok végzik és hatékonyan közrem ködnek a gyermekek korrekciós fejlesztésében, a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs, habilitációs foglalkozások vezetésében. Az elmúlt években a kötelez továbbképzések keretében a pedagógusok olyan programokon vettek részt, amelyek hozzájárulnak a pszichés zavarokkal, beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzd gyermekek neveléséhez. Ezeken kívül olyan ismereteket szereztek, amelyek a tanórán kívüli foglalkozások, kiegészít terápiák vezetéséhez adnak segítséget. Nevel testületünk lelkiismeretes, hivatását és az értelmileg sérült gyermekeket szeret pedagógusokból áll. Jellemz a nevel testületre a demokratikus gondolkodás, a fogékonyság az új kezdeményezésekre, a vállalkozó kedv, az ötletesség és az optimizmus. Iskolánk nem rendelkezik azonban a közoktatási törvényben meghatározott szakmai létszámminimummal. A kötelez és választható tanórai foglalkozások, a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások jelent s részét túlórában látjuk el, ill. költségvetési forrás hiányában nem tudjuk a közoktatási törvényben biztosított id kereteket felhasználni. A diákotthonban a nevel munkát gyermekfelügyel k látják el, többségük rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel. Arra kell ösztönözni ket (tanulmányi szerz dés), hogy közülük minél többen vállalják a továbbtanulást, a gyp. tanári végzettség megszerzését, majd a fenntartótól a státuszok átmin sítését. A fent vázolt nehézségek ellenére az egész iskolaközösség eredményes munkáját bizonyítja a Zala Megyei Közgy lés által az intézménynek adományozott Pedagógiai Nívódíj.

7. 2. Tárgyi feltételek Az intézmény m emlék kastélyban m ködik. Jellegénél fogva nem a legoptimálisabb szinten szolgálja az alapfeladatok ellátását. Az épület teljes felújítása az 1980-as évek végén történt meg. Karbantartására az utóbbi id szakban alig volt költségvetési forrás.

38

Valamennyi tanulócsoportunknak van saját tanterme, de ezek mérete esetenként nem megfelel . Az iskola rendelkezik tornaszobával, amelynek eszközellátottsága jónak mondható. A gyermekek munkára nevelése sokirányú tevékenységek sorozatából áll. Jelenleg e tevékenységek színtere a tanterem, a gyakorlókonyha, a gyakorlókert és az udvar. Jól felszerelt m helytermekre (fa-és fémm hely, a különböz népi kismesterségek lehet ségeit biztosító m hely) lenne szükség a megtanultak gyakorlásának b vítésére. E tanévben pályázati és szponzori támogatásból sikerült kialakítani a 9.-10. csoport helytermét. A jöv ben azonban ez a készségfejleszt speciális szakiskolai csoportok gyakorlati képzését szolgálja. Az óvodai csoportok csökkenése miatt felszabaduló teremben kapott helyet a logopédiai fejlesztés. Az oktatáshoz szükséges alapvet szemléltet és egyéb eszköztár rendelkezésre áll, a hiányokat az eszköz jegyzék tartalmazza (PP. 1. 8.). Ezeket az utóbbi években szinte teljes egészében pályázatokon nyert forrásból b vítettük. Az épület jellegéb l adódóan a gyermekek diákotthoni elhelyezése nem optimális. A hálószobák nagy méret ek, zsúfoltak, többségében emeletes ágyakkal berendezve. A közös együttlétekhez – a legnagyobb igyekezet mellett is – nehéz megfelel helyet kialakítani. A gyermekvédelmi gondoskodásban lév gyermekek otthont nyújtó ellátásával – mely a kastély épületen kívül, remélhet leg tovább folytatódik – a diákotthon zsúfoltsága enyhíthet lesz.

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE Az intézmény módosított pedagógiai programját az igazgató el terjesztésére a nevel testület 2008. 02. 14. napján megtartott nevel testületi értekezleten egyhangú szavazással elfogadta (Ktv. 44. §. /1/). A pedagógiai program a fenntartó Zala Megyei Önkormányzat jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program módosításáról a nevel testület az alábbiak szerint rendelkezik: Minden tanév végén, az újonnan belép csoportok helyi tantervének esetleges módosítása, a szerzett tapasztalatok alapján, az indokolt korrekció szerint. Szükség esetén, amennyiben a nevel testület 50 %-a +1 f kezdeményezi.

39

Melléklet

Környezeti nevelési és egészségnevelési program

40

Törvényi háttér A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk egészségnevelési és környezeti nevelési programjaikat. Az egészségnevelési és a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, el kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok er sítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejl dését.

Egészségnevelési és környezeti nevelési szempontú helyzetkép Iskolánk 1950 óta folyamatosan sajátos nevelési igény gyermekek nevelését-oktatását látja el. Az iskola a Batthyány-kastélyban m ködik, mely több mint 200 éve épült és az iskola ködésének kezdete óta m emlék. A kastély épülete fekvésénél fogva tájképi meghatározó jelleg . A mellette fekv ma már használaton kívüli 1846-ban épített k híddal és az egykori 27 holdnyi díszpark megmaradt részeivel, melyben néhány védett platán és tiszafa idézi az egykori kert szépségét. Az iskola épületi és környezeti adottságai, jellegzetességei kell alapot adnak az egészségnevelés és környezeti nevelés programjához. Ezeket a pozitívumokat korábban is igyekeztünk kihasználni nevel -oktató munkánk során. Hagyománnyá vált iskolai programjaink: az iskola névadójáról elnevezett emléktúra, a Madarak és Fák napján, a Föld napján szervezett játékos versenyek, valamint a hét éve folyamatosan megrendezett nyári környezetvéd - és életmód táborok.

A programok megvalósításának er forrásai A programok tervezése során számba vettük mindazokat az er forrásokat, amelyekre számíthatunk a megvalósítás során, hiszen céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztev i egymással, valamint küls intézményekkel, szervezetekkel jó együttm ködést és munkakapcsolatot alakítsanak ki. Nem anyagi er források: Iskolavezetés: Támogatja a környezeti és egészségnevelési programokat. A min ségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok: Környezettudatos magtartásukkal, munkájukkal, egészséges életmódjukkal példát mutatnak a tanulók számára. Foglalkoznak környezeti nevelési és egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti és egészségnevelési tartalmakat. Aktívan részt vesznek az egyes programokban. Környezeti nevelési munkaközösség és az egészségneveléséért felel s pedagógus Elkészíti a programnak megfelel en az éves tervet és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs, értékel és felmér munkát végez.

41

Pályázatokat ír és kapcsolatokat teremt küls támogatókkal Tanulók: A tervezett éves programokban sokoldalúan részt vesznek. Vigyáznak környezetükre és társaikat is figyelmeztetik a kultúrált magatartásra. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Részt vállalnak a takarékosságban (gazdaságos papírfelhasználás pl: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás, energiatakarékosság). Környezetkímél , az egészségre nem ártalmas tisztítószerek használata, ezek felkutatása és beszerzése. Iskolaorvos, intézményi ápolón : Az iskola egészségügyi feladatok ellátása El adások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Munkaterületükön keletkez veszélyes hulladékok speciális tárolóedénybe gy jtése. Szül k: Tevékeny részvétel a programokban. Jó példát mutat gyermeke számára Fenntartó: Kölcsönös együttm ködés az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása érdekében. Küls partnerek: Saját lehet ségükhöz mérten támogatják a programokat és együttm ködnek a megvalósításban. Anyagi er források: Költségvetés: Az éves közoktatási normatívából tanulónként meghatározott keretet biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására, a pénzösszeg felhasználásáról a környezeti nevelési munkaközösség dönt. Alapítvány: Támogatja a tanulók iskolai kirándulásait, színházlátogatást és a nyári táborokban való részvételét. Továbbá a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását is az alapítvány anyagilag segíti. Pályázatok: A környezeti nevelési munkaközösség és az egészségi nevelési feladatokért felel s pedagógus feladata.

42

Környezeti nevelési program A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepe nevelésünkben meghatározó jelleg és a fejleszt tevékenységeket (játék, vers, mese, énekzene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb.) e köré szervezzük. Ezzel hozzájárulunk nevelésünk komplexitásához, amely megalapozza az iskolába járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek kés bb ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. Az értelmileg akadályozott gyermek is, mint ép társa a körülötte lév világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg, cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri, érzelmileg köt dik az t nevel feln ttekhez, " modellkövet ". A környezeti nevelés céljának és feladatainak megvalósítása szempontjából különös jelent ség a közös élményekre épül közös tevékenységek gyakorlása. Olyan iskolai élet szervezése kívánatos, amely a természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallva segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segít készség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejl dését. 1. Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának elve Tapasztalatokon alapuló szemléletesség elve A tantárgyak közötti integráció elve A fentieken túl különösen fontos – a szegregált oktatási forma miatt – az iskola nyitottságának elvét, amely azt jelenti, hogy az iskola szerves, integráns része a városnak, figyel annak természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira: lehet ség szerint az iskolai programokba és ténylegesen a tantervekbe beépíti a helyi értékeket, adottságokat, mind a tanítás tartalmát, mind a hozzárendelt tevékenységrendszert illet en. 2. Általános célok A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felel s életvitel el segítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának meg rzését, fenntartását célozza. Ennek érdekében: ki kell alakítani a környezet él és élettelen világa iránti érdekl dést, ki kell alakítani a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felel s magatartást, annak meg rzésének igényét és akaratát, ki kell alakítani a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség rzését, ki kell alakítani olyan pozitív szokásokat, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, fejleszteni kell megfigyel készségüket és emlékezetüket, fel kell fedeztetni a természet sokszín ségét, szépségét, és rá kell ébreszteni a természet pótolhatatlan, értékes mivoltára, irányítással, segítséggel ismeretekhez kell juttatni a természeti és technikai környezet jelenségeir l, folyamatairól, 43

segíteni kell a tájékozódást a természeti és társadalmi környezetben és inteni a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra, segíteni az id beli tájékozódó képesség fejl dését, fel kell kelteni az érdekl dést a m vészeti kifejezésformák iránt, el kell sajátíttatni különböz rajzos és kézm ves technikákat, népi kismesterségeket, be kell mutatni a népm vészet értékeit. A környezeti nevelési célok megvalósítása során figyelemmel kell lennünk tanulóink sajátos nevelési igényeire, miszerint az 1-4. évfolyamot felölel szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz szükséges kognitív funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglév nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan kell jelen lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az 5-8. évfolyamon, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. El térbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belép tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek a jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejl dés eléréséhez, a különböz képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. 3. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok A rövid távú célok között fogalmaztuk meg, hogy mit szeretnénk elérni a környezeti nevelési program végrehajtásának ideje alatt. Megterveztük a cél megvalósítását szolgáló feladatokat, tevékenységeket, valamint sikerkritériumokat rendeltünk hozzájuk, annak érdekében, hogy az id szak végén eldönthessük, hogy a kit zött célt elértük-e vagy sem. Mindezek az alábbi táblázatban mutatjuk be.

Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

A helyi tantervben fejlesztési területenként és a tanmenetekben a feladatok és az alkalmazni kívánt módszerek megjelölése.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; -több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; -változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

A pedagógusok, a feln tt Képzések, továbbképzések, dolgozók és a szül k szül értekezletek tartása az személyes példájukkal adott témában. legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjeszt i

A feln ttek rendelkeznek mindazok ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak.

44

Egyre több szül , tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehet ségekhez képest minél környezetkímél bb legyen a program.

Az iskola tisztaságának Szelektív hulladékgy jtés – a javítása, a szemét papír, a m anyagok és a hulladékok mennyiségének csökkentése. veszélyes folyamatos gy jtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

Konkrét cselekvés útján a Az iskola környezet alakítása. gondozása. Az iskola iskolakert csoportonként.

tanulók köt dnek parkjának A környezetük egy és ezen parkjában darabkájához átérzik létrehozása keresztül környezetünk meg rzésének fontosságát.

A víz- és energiafelhasználás Nyílászárók, csaptelepek ésszer csökkentése. karbantartása. A víz és villany takarékos használata. Rendszeres, majd alkalmankénti ellen rzések.

A tanulók ismerjék meg sz kebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

A természetben, környezetben végzett szemlél dés, vizsgálódás; túrák, kiállítások, vetélked k, szervezése a jeles napokra. Nyári környezetvéd tábor megrendezése.

akciók: Legyenek a tanulók „Örökbefogadási” fát, területet, környezetük, szül földjük egy-egy szobrot, amihez rendszeresen védelmez i visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. 45

Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskoladolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben.

Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpög csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehet en csökken az iskola vízés villanyszámláján szerepl összeg.

Ha a tanuló ismeri környezetét, akkor jobban szereti, köt dik hozzá és megóvja.

Változik az osztály körvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályf nöki órákon, kirándulásokon egyre

Faültetés, téli madáretetés.

többször téma a szül föld értékei. A tanuló köt dik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 4. 1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelez en elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelked jelent ség a környezeti nevelés szempontjából (pl. témanap, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. 4. 1. 1. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehet ségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – határoztuk meg a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáltuk beépíteni a környezeti nevelés célkit zéseit. A helyi tanterv módosításakor törekedtünk arra, hogy az egyes tantárgyak célkit zéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. A tanárok a tanmenet készítésekor jelöljék azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkit zésekhez. 4. 1. 2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Témanap: évente tervezünk egy témanapot, ilyenkor választunk egy témát, melyet különféle módszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelel en. Témanapnak felel meg pl. az Erd k Napja. Ezen a napon dolgozzuk fel a fákkal, erd vel kapcsolatos tananyagokat, mind a természettudományos, a m vészeti, mind az irodalom (versek, más szövegek feldolgozása) lehet ségeivel. Jeles Napok: ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkez jeles napokat tartoznak. Iskolánkban ilyen a Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja, a Föld napja, Koncz Dezs Emléktúra. Terepgyakorlatok: nagyon jó módszer Magyarország és sz kebb lakóhelyünk él helyeinek, ezek él világának megismeréséhez. Iskolánkban a vizek él világáról szóló tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése, pl. a halastóhoz szervezett terepgyakorlat keretében történhet. Nem a tanteremben tartott óra: a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. Lakóhelyünk megismerésére irányuló tananyagok tanulásánál lehet ségünk nyílik a m emlékek, Helytörténeti Múzeum meglátogatására.

46

4. 2. Tanórán kívüli keretek Az iskolai szakkörök – e szervezési keretben is megvalósulhatnak a természetvéd , környezetvéd , az épített környezet megóvására, a legkülönböz bb környezeti témára irányuló programok. A szakköri tevékenységek általában kapcsolódnak a tantárgyi tananyaghoz, az ott megszerzett tudást mélyítik, fejlesztve további képességeket, színes és gazdag módszerekkel b vítik az ismeretek átadására korlátozó tanítási órákat. A diákotthon szerteágazó és hatékony pedagógiai lehet ségeket kínál. Amikor a tanulók befejezik a tanórákat: étkeznek, pihennek, játszanak, akkor sokféle kapcsolatba kerülnek tárgyakkal, egymással, eszközökkel, energiával és az életfeltételeikkel. A diákotthonban az élet teljessége játszódik, a gyermekek életszükségletei alapján születnek életvitelimagatartási döntések. Átalakulnak a személyközi viszonyok is a gyerekek és a pedagógusok között. Ezekben a helyzetekben a környezet- és egészségtudatosság, a pozitív életviteli minták könnyebben érvényesülnek, egyszer bben követhet k, mint a tanítási órák alatt, a hely- és az id kötöttségeiben. A diákotthoni programok és a munkarend kialakításában érvényesülhetnek az ökológia, az egészség és a hatékony környezetgazdálkodás szempontjai – ezek alapján formálódhatnak a gyerekek szokásai. A tábor és az erdei iskola hasonló elvek és jelenségek alapján válik hatékony környezeti nevelési színtérré. A más környezetbe került gyerekek nemcsak a környezeti tájékozódást, a környezet értékelésének és tapasztalásának módozatait gyakorolják, hanem az eltér , szokatlan környezeti helyzethez való alkalmazkodást, a harmónia és összhang megtalálásának kísérleteit. Az erdei iskola pedagógiai módszerei teljesen mások, mint a tanítási órák viszonylagos monotóniája. Nagyobb lehet séget kapnak a személyközi kapcsolatok, az önálló kezdeményezés környezetfeltáró és/vagy környezetjavító programok. A táborok és az erdei iskolák elterjedt és népszer módszere a pedagógiai projektek világa, amelyekben nagy szerepet kap a gyerekek motivációs bázisának ereje. A gyerekek kezdeményezései, önállósodó feladatvállalása, az együttes élmények szokásformáló ereje teszik ezeket a helyzeteket környezetpedagógiai szempontból igazán hatékonnyá. Az iskolai környezeti nevelés érzelmileg és módszertanilag is jelent s eseményei a környezetvédelmi-környezeti jeles napok Ilyenek a Föld Napja, a Környezetvédelmi Világnap, a Madarak és Fák Napja, az Állatok Világnapja és egyebek. A jeles napok megünneplésére általában projektek a legalkalmasabbak, a pedagógiai projektek között szerepelnek az intézmény közvetlen környezetét javító és szépít munkák, a facsemeték ültetését l az udvar kertjén, gondozásán át a közeli tér, patakpart vagy erd meglátogatásáig. Alkalom nyílik a környezetvédelemre, való figyelemfelkeltésre, ilyenkor lehet ség nyílik a környezet- és természetvédelem nagy személyiségeir l való megemlékezésre. A jeles napok alkalom egy-egy vetélked megrendezésére, rajz- vagy fotópályázat meghirdetésére, öntevékeny m sorok összeállítására és megtartására. Az iskolán kívüli környezeti nevelés arra hivatott, hogy a gyerekekkel megismertessen, felfedeztessen más környezeteket. A legegyszer bb iskolán kívüli helyzet az iskola udvarának, kertjének pedagógiai lehet ségei. Ezeknek a tereknek a megtervezése, betelepítése majd fenntartása sokféle pedagógiai projekt forrása lehet. A természetvédelmi nevelés igényli, hogy a tanulók mind többet és gyakrabban legyenek természeti környezetben. A kirándulások során közvetlenné válik a természethez f kapcsolat és ebben a személyességben elmélyülhetnek azok az érzelmi viszonyulások, amelyek az él lények iránti szeretet, tisztelet és felel sség kialakulásában játszanak szerepet. A városi környezetbe történ kirándulások felfedeztetik a gyerekekkel a városi környezet szépségeit, értékeit, az épületek és létesítmények megóvásának felel sségét. A város általában rzi történetének múltját, az adott kultúra lenyomataként mutatja fel az emberi életmód és környezetkultúra sajátosságait. Az iskolán kívüli környezeti nevelési lehet ségek köre 47

szinte végtelenre tágítható, hiszen a múzeumok, az állatkertek és vadasparkok, a termel üzemek és a mez gazdasági létesítmények látogatása alkalmas a környezeti vonatkozású tapasztalatok gy jtésére, tanulmányozásra, megfigyelésre és összehasonlítások elvégzésére. Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi témakör kiadása, annak feldolgozása (pl. rajzpályázat) Kiállítások – Rendezhetünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat, vagy tanulóinkkal meglátogathatunk más intézmények, iskolák által rendezett kiállításokat, programokat.(pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehet ség a környez iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban külön polcot jelölünk ki a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással könnyebben átlátjuk a rendelkezésünkre álló irodalmat. Az iskolarádió alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvéd programokról rendszeresen beszámoljon, ébren tartsa a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetésér l. Iskolai (esetleg bioker)t,– Tanulóinkat egész évben értelmes környezetvédelmi feladattal láthatjuk el ezáltal. Különösen fontos az iskolában az iskolakert további hasznosítása. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szül k illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépítjük környezetünket és a zajtól, portól védjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgy jtés –Szervezünk az egész iskolára kiterjed hulladékgy jtést. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelent s mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélked k, tanulmányi versenyek – Az érdekl , ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. vészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a m vészetek iránti érdekl dést. Természetes anyagok felhasználásával készíthetünk környezetbarát dísztárgyakat, stb. Kézm ves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböz díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekb l kiállítás vagy vásár is szervezhet Filmklub: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése Szül i értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Nevel i fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem. 5. A környezeti nevelés módszerei Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyít , interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. Játékok Szituációs szerepjátékok Memóriafejleszt Érzékelést fejleszt Ráhangolást segít Bizalomer sít Kapcsolatteremtést segít 48

Modellezés köd modellek készítése, Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlatok Táborok Egyszer megfigyelések Célzott megfigyelések, Aktív, kreatív munka Természetvédelmi és fenntartási munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgy jtés Rend- és tisztasági verseny (hálókban, fogadott udvarrészben, tanteremben) Közösségépítés Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében vészi kifejezés Vizuális m vészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zenem vészet Népm vészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a m vészetek nyelvén Magyarázó jelleg el adás Megfigyelés Közvetlen tapasztalás Kísérletezés Szempontok a módszerek kiválasztásakor: alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehet legtöbb legyen alapvet en pozitív szemléletet tükrözzenek, a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, köt djenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttm ködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, küls szövetségek, szül k stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, megismerési vágyára, korszer technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem

49

Fejlesztend készségek, képességek, attit dök: Felismer , ráismer készség Grafomotoros készség Megfigyel képesség, sorba rendezés Szóbeli kifejez képesség Téri tájékozódás, id beli tájékozódás képessége Gondolkodási képesség Becslés, mérés képessége Elemi szint általánosítás képessége Megismerési módszerek (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás) alkalmazásának képessége Érdekl dés a természet iránt. Pozitív attit d. Összehasonlítás, csoportosítás képessége A sz kebb, majd tágabb környezetben való biztonságosabb eligazodás képessége Folyamatos gyermeki aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység A látvány, az alkotás átélése Koordinált mozgáskészség A térbeli tájékozódás készsége A ritmusérzék A vizuális közlésformák, kommunikációs területek (jelek, ábrák, reklám, újság, közlekedési jelek, információk) megkülönböztetésének, jelentésfelfogásának képessége Az ábrák, rajzok, mintázások, festések technikai jártasságai A tárgykultúra anyagainak vizsgálatához, megmunkálásához f képességek. A kéziszerszámok használatának készségei Az alkotás örömének megélése 6. A környezeti neveléshez szükséges taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgy jtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok, diafilmek, kiállítások, újságok, Térképek, tájékozódási eszközök (irányt , tájoló), modellek, tablók. Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembeköt stb.) Anyagok és eszközök a kézm ves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkit zéseihez (pl. megfelel szerszámok) Szemléltetéshez applikációs képek, transzparensek, faliújság, eredeti tárgyak Helyes táplálkozás: konzervek, élelmiszerféleségek, káros szenvedélyek szemléltetése els segélynyújtás eszközei) 7. Az iskolai környezet Az iskola környezeti nevelési tevékenysége, hatásrendszere nem merül ki a különböz , fent leírt tanulásszervezési formákban. Igen er s fejleszt , nevel hatása van a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének. Ezek mind hozzájárulhatnak a tanulók környezetbarát szemléletének formálásához. A példamutató iskolai környezet tényez i: termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, él sarok 50

anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolam ködtetés egészséges élelmiszerek fogyasztása gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgy jtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása iskolai faliújság zöld rovatai 7. 1. Az iskolaépület és m ködtetése Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességt l, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek m veit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehet séget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. Legyenek az iskolában megfelel termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelel h mérsékletre. Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Az iskolában minden Madarak és Fák Napján az els osztályosok ültethetnek egy fát, melyet attól kezdve k gondoznak. Gondozzuk hegyi birtokunkon kialakított virágos kertet, sziklakertet. Tartsuk karban a kihelyezett padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületb l, mert nem tudnak hol beszélgetni. Iskolakert létrehozása – biokertészkedés Hulladékkezelés: Szervezhetünk az iskolában szelektív hulladékgy jtést Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelel szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelel en legyenek elzárva stb. 7. 2. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be k is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is el írt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Jó példa, ha minél több dolgozó jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód és a példánkat követ gyerekek számára sem veszélyforrás. Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, min sége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve, gyerekek is részt vehetnek a terítésben, segíthetnek a tálalásban stb.) Szünetekben szell ztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. Délutáni foglalkozás megszervezése, Pl. kézm ves foglalkozás, sport, séta, csoportos és ügyességi játékok, videofilm-vetítés, csendes sarok, ahol beszélgetni, társasozni, sakkozni stb. lehet. 8. Kommunikáció Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. A kit zött célok elérésének záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, tanítója, nem pedagógus dolgozója, diákja tisztában legyen vele, és hajlandó legyen aktívan közrem ködni. Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvet eszköze az iskolák nyitottá válásának.

51

8. 1. Iskolán belüli kommunikáció Tanárok–iskolavezet k, tanárok–tanárok: el re kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, osztályf nökök tájékoztatása, Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, Iskola–szül k: szül i értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szül kkel közös programok, évkönyv, kiállítások, Iskola–fenntartó: iskolagy lés, Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás.

8. 2. Iskolán kívüli kommunikáció (helyi és országos média) Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdet tábla. Országgal: TV, rádió, Internet. 9. Min ségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól, mert a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett markánsabban közvetít viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyér l. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be és ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelési szakmai munkaközösség – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkatervét. A félévi és az év végi értékel nevel testületi értekezleten az iskolai munkaterv részeként ez is megvitatásra kerül. 9. 1. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának min sítése Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttm ködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehet séget és kommunikációs helyzetet. Olyan lehet ségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehet ségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemlélet gondolkodás kialakulását célozza meg. 9. 2. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhet olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelm , hogy mi tekinthet az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejl dés folyamatos követése és az iskolai célokkal történ összevetése alapvet nevel i kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk min sítéseként jelenjék meg. 52

Tantárgyak: A tantárgyakban el írt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra el írt ellen rzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejl dése: A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszer mérni: használhatunk kérd íveket, szociometriai vizsgálatokat, különböz megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 10. Továbbképzések 10. 1. Helyi továbbképzések: Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Tanulmányutak: Tanulmányút szervezése az iskola tágabb környezetében található természeti és kulturális értékek megismerésére Továbbképzés az iskolában meghívott szakért k segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 10. 2. Küls továbbképzések Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány f t küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületb l értene valaki (éves beiskolázási terv).

53

Egészségnevelési program Az egészség a testi, lelki és szociális jóllét állapota, amelynek kiteljesülésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: Az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai és más közösségekhez tartozik), A változó terhelésekhez tud alkalmazkodni, Individuális önállóságát meg rzi, Megteremti a testi-lelki összhangot. Az egészséget tehát alapvet en, mint a mindennapi élet er forrását kell értelmezni. Az egészfejlesztés és annak megvalósulási formája, az egészségnevelés az egészségi állapot er sítésére és fejlesztésére irányul. Ennek legfontosabb színtere a családi környezet mellett az iskola. Ahhoz, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, folyamatosan fejlesztenünk kell környezetünket. Ezzel valósíthatjuk meg, hogy egészségfejleszt iskolává váljunk, amelynek ismérvei az alábbiak: Minden rendelkezésre álló módszerrel el segíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttm ködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szül k és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttm ködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelent séget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehet séget teremt a siker eléréséhez, elismeri az er feszítést, a szándékot, támogatja az egyéni el rejutást. Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük meg rzését. 1. Általános célok Segíteni a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, Fejleszteni az életvezetési képességeket, Fejleszteni a tanulók felel sségérzését egészségük meg rzéséért, El segíteni a környezeti és egészségtudatosság er södését, Megvalósítani a mindennapi testedzést. A fentiek megvalósítása érdekében Megtanítani, hogy alapvet értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani, megtanítani a tanulókat a megfelel egészségvéd magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvéd magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! Ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség meg rzésére. 54

Személyi, tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Nevelni az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Megtanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló feln tt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni a tanulók elfogadó és segít kész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Nevelni a - különösen a serdül ifjakat- a káros függ séghez vezet szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megel zésére. Foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Figyelmet fordítani a családi életre, a felel s, örömteli párkapcsolatokra történ felkészítésre. Tájékoztatni, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejl déséhez. Kialakítani az igényt a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazni az egészség meg rzés alapvet szabályait. Megismertetni a korszer táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismertetni az élvezeti és kábítószerek (cigaretta, szeszes ital, drog stb.) egészségre káros hatását. Tartózkodjék ezek kipróbálásától! A fentiek figyelembe vételével az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, amely áthatja az iskolai nevelés-oktatás valamennyi elemét, a tanulók személyiségének fejl dését. 2. Az egészségnevelés területei Az egészség fogalom kijelöli azokat a területeket, amelyek fejlesztése az egészségnevelés szempontjából meghatározóak. 2. 1. A testi (szomatikus) nevelés területei Higiénés nevelés A személyi higiéné, a testi gondozás különösen nagy hangsúlyt kap sérült tanulóink egészségnevelésében, hiszen a gyermekek függ sége tovább tart, mint az épen fejl ké. Arra kell törekednünk, hogy önmaga gondozása tevékenységeit mindjobban el tudja látni, és igénye alakuljon ki, hogy maga gondoskodjék elemi dolgairól. A helyes gondozási tevékenység fontos feltétele a megfelel tárgyi környezet kialakítása. Az önkiszolgálásra nevelésnek is kiemelked szerepe van, mivel tanulóink nehezen szerzik meg a szükséges készségeket és tudatos, ellen rzött gyakorlásra van szükség, hogy a készségek fennmaradjanak, és szokássá alakuljanak.

55

Profilaxisra nevelés Ide soroljuk a higiénés (testápolás, toalett-használat, öltözködés), és a helyes táplálkozási szokások kialakítását. Továbbá az orvosi-megel -gyógyító tevékenység, mely a szomatikus állapot er sítését, a járványok kialakulásnak megel zését, azok terjedésének megakadályozását jelenti. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a járulékos betegségben (epilepszia, anyagcserebetegségek, bizonyos szívrendellenességek) szenved gyermekek terápiájára, kontrollvizsgálataira. Ebben az intézményi orvosnak és az ápolón nek van nagy szerepe. Kondicionálás A testedzésen a különböz természeti és környezeti ingerekhez való hozzászoktatást értjük. A gyermekek edzése a mindennapi tevékenységek keretein belül és külön szervezett tevékenységekben történik. B vebben a Mindennapi testedzés fejezetében. Balesetek megel zésére nevelés Ide tartozik a veszélyek tudatosítása érdekében tett nevel i fáradozás. 2. 2. Pszicohigiénés nevelés területei Önismeretre, önfejlesztésre nevelés A reális énkép kialakítása tanulóinkban is alapvet pedagógiai feladat, hiszen ahhoz, hogy megtalálják helyüket a családban, a sz kebb és tágabb környezetükben, ismerniük kell önmagukat, énjüket. Az önismeret segítségével lesznek képesek irányítani cselekedeteiket, viselkedésüket, alakítani emberi kapcsolataikat. Ezáltal válhat sikeressé szociális integrációjuk. Az önfejlesztés lehet ségeinek gazdag tárháza van, néhányat megemlítve: testséma-fejleszt gyakorlatok, szituációs játékok, kiscsoportos foglalkozások, „valódi élethelyzetek. Egészséges életvezetésre nevelés Az életvezetési képesség fejlesztése szintén kiemelt feladat a sajátos nevelési igény tanulók nevelésében. Abúzusok, devianciák megel zésére nevelés Szituációs gyakorlatokkal lehet ségeket kell adnia arra, hogy a fiatalok begyakorolhassák a rizikómagatartás elkerülését. Támogatást kell nyújtani a gyermekeknek – különösen a serdül knek – a káros függ ségekhez vezet szokások és életmódok (dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megel zéséhez. 2. 3. Szociálhigiénés nevelés területei Kedvez társas mili m ködtetése Kommunikációs nevelés Társadalmi integráció el segítése A fenti területek részletesen ki vannak dolgozva a nevelési programban.

56

3. Az egészségnevelés módszerei szituációs játékok sport, kirándulás, egészségnapok rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének el segítése, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), a szabadid hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történ megjelenítése. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy a fent felsorolt módszereket tanulóink - a lehet ségekhez mérten - minél többször maguk alkalmazzák. 4. A mindennapi iskolai testedzés A közoktatási törvény módosítása során megteremt dtek a mindennapi egészségfejleszt testmozgás jogszabályi feltételei. Az egészségfejleszt iskolai testmozgás célja: a gyermekek egészséges testi-lelki fejl désének el segítése a testmozgás eszközeivel. Az egészségfejleszt testmozgás hatékonyságának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban, testnevelési órákon és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési-és légz rendszer megfelel terhelése, minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlóanyag és légz torna, minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltér adottságú tanulóknak is, a testnevelés és sport személyiségfejleszt hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelent sek. 4. 1. A mindennapos iskolai testedzés szervezési keretei A közoktatási törvény új rendelkezése szerint a helyi tantervbe az 1-4. évfolyamon legalább heti három, a többi évfolyamon heti átlagban két és fél testnevelési órát kell beépíteni. Iskolánk helyi tantervében az általános iskola valamennyi évfolyamán heti három mozgásnevelés illetve testnevelés óra szerepel, a készségfejleszt speciális szakiskola el készít évfolyamain, pedig a szabadon választható órakerettel megemeltük a testnevelési órák számát, így ezeken az évfolyamokon is megvan a heti három testnevelés óra. A fentieken túl a diákotthoni keretekben szervezett délutáni tevékenységek között minden évfolyamra terveztünk olyan foglalkozási formát, amely magában foglalja a mindennapos testedzést, az irányított sportfoglalkozást és a sétát. Az id keret tehát biztosítva van, az egyes foglalkozások heti elosztására az éves tantárgyfelosztás készítésekor kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezeken kívül heti egy alkalommal a tanórák és a szünetek rendjének módosítása úgy, hogy a délel tti 20 perces óraközi szünetet megel tanóra ideje 40 perces. Ehhez felhasználjuk a szünet felét és így a kötelez n kívül is biztosítunk tanulóink számára játékos, egészségfejleszt testmozgást.

57

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet A pedagógiai/nevelési program felülvizsgálatának jogszabályi keretei

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1.Az értelmileg akadályozott tanuló 1.1.1.1 Sérülések a fejl désben 1.1.1.2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési-oktatási szempontú jellemz i 1.1.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei 1.1.3. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai céljai 1.1.4. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai feladatai 1.1.5. Az iskolában folyó nevel -oktató munka eszköz- és eljárásrendszere 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek 1.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek 1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.7. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenyég 1.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nev.-okt.munkát segít eszközök, felszerelésének jegyzéke 1.9. A szül , tanuló, és a pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei

4 4 4 4 4 5 6 7 9 11 12 13 15 16 17 19 25

2. Az iskola képzési rendje 2.1. A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelménye 2.2. A csoportba sorolás és bontás elvei és rendje 2.2.1. A csoportba sorolás elvei és rendje 2.2.2. A csoportbontás elvei és rendje 2.2.2.1. Képesség szerint differenciált csoportok szervezése a kulturtechnikai foglalkozásokon 2.2.2.2. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 2.2.2.3. A nem kötelez tanórai foglalkozások 2.2.2.4. A tanórán kívüli foglalkozások 2.3. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 2.3.1. Az iskola induló évfolyamába való belépés feltételei 2.3.2. A továbbhaladás, magasabb évfolyamba való átlépés feltételei

26 26 26 27 27

3. Az iskola élet- és munkarendje 3.1. Általános munkarend 3.2. Iskolai szolgáltatások

30 30 30

4. Az iskola hagyományai

31

5. Az iskola kapcsolatrendszere

32

6. A diákotthon pedagógiai programja 6.1. A diákotthoni nevelés alapelvei 6.2. A diákotthoni nevelés célja 6.3. A diákotthoni nevelés feladatai 6.4. A diákotthoni nevelés területei

33 33 34 34 34

58

27 27 28 28 29 29 30

6.5. A diákotthoni élet megszervezése 6.6. Diákotthoni szolgáltatások 6.7. A szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái 6.8. A diákotthon pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges nevel munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke

35 36 36 36

7. A pedagógiai program megvalósításának feltételei 7.1. Személyi feltételek 7.2. Tárgyi feltételek

38 38 38

8. A pedagógiai program érvényessége

39

Melléklet Környezeti nevelési és egészségnevelési program

40

Tartalomjegyzék

58

59