4. melléklet a KvVM/KJKF/380/2008. számú kormány-előterjesztéshez
AZ ELEMEKRŐL ÉS AKKUMULÁTOROKRÓL, VALAMINT A HULLADÉKELEMEKRŐL ÉS AKKUMULÁTOROKRÓL, TOVÁBBÁ A 91/157/EGK IRÁNYELV HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL SZÓLÓ 2006/66/EK IRÁNYELV NEMZETI JOGBA ILLESZTÉSÉNEK HATÁSVIZSGÁLATA
2008. április
Tartalom jegyzék Összegzés .................................................................................................................................... 3 Bevezetés .................................................................................................................................... 4 1. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 4 1.1. AZ ÉRINTETT TERMÉKKÖR ÉS HULLADÉKFAJTÁK .............................................................................................. 4 1.1.1. Forgalomba hozott termékek ............................................................................................................ 4 1.1.2. Hulladékká váló termékek ................................................................................................................ 5 1.1.3. Veszélyes anyag tartalom .................................................................................................................. 7 1.2. A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE..................................................................................... 9
2. A közbenső begyűjtési arányok előírása ............................................................................. 14 3. Az új rendelkezések várható hatásai ................................................................................... 16 3.1. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK .................................................................................................................. 16 3.2. VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK .................................................................................................................. 20 3.3. AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS AZ EGYES GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE....................................... 21 3.3.1. Végfelhasználók................................................................................................................................ 22 3.3.2. Gazdálkodó szervezetek .................................................................................................................. 23 3.3.3. Állami szervek, hatóságok ............................................................................................................... 26
2
Összegzés A 109/2005. (VI. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) hatására megindult hazánkban a hordozható elemek és akkumulátorok gyártói finanszírozású, szervezett visszagyűjtése és ártalmatlanítása. Különféle méretű és kapacitású visszagyűjtő rendszerek alakultak, és ezeken keresztül mintegy 500 tonna hordozható áramforrás hulladék került - a lakossági kommunális rendszerek helyett -szelektív begyűjtésre és ártalmatlanításra. A 2006/66/EK irányelv előírásainak teljesítésének hatására a gazdálkodók által hulladékgazdálkodásra fordítandó forrás mértéke növekszik. A költség növekedés mértéke jelentősen visszaszorítható a hatósági ellenőrzési rendszer erősítésével, amelynek a létszám igénye mintegy 10-12 fő. Erőteljesebb hatósági ellenőrzés révén a költségek szélesebb gyártói kört terhelnek – tehát, ha a mai „free riderek” nagy részének teljesítése kikényszeríthető – a költségek jobban megoszlanak. Ebben az esetben a fogyasztói piac jelentősebb visszaesése nem várható. A költségek az elemek és hordozható akkumulátorok fogyasztói árának maximum 3-4 %-át fogják kitenni. A termékben megjelenő mai költség mértékről mintegy 4 Ft/db-ról, az összeg 2016-ra 7 Ft/db fölé emelkedik, ezzel a környezeti költségek miatti díjnövekedés maximum 1,3-1,7% között lehet. A kiszámítható egyenletes teljesítés érdekében szükséges az irányelv által megszabott 2012. és 2016. évi célszámok mellett közbülső visszagyűjtési arányokat is előírni. Egyeztetve a hasznosítást koordináló és az érdekképviseleti szervezetekkel a gazdaság számára legkisebb terhet jelentő növekedési ütem került elfogadásra. A hasznosítást koordináló szervezeteken keresztül a kötelezettek képesek lesznek a viszonylag egyenletesen növekvő begyűjtési és hasznosítási kötelezettségeknek eleget tenni. A gazdasági szereplőkre ruházott tájékoztatási kötelezettség következtében, és a visszagyűjtési arányok teljesíthetősége érdekében a hasznosítást koordináló szervezetek lakossági tájékoztatása hatására a végfelhasználókban egyre jobban tudatosodni fog az általuk használt elemek és akkumulátorok veszélyes anyag tartalma miatti környezeti kockázat ténye, valamint az, hogy a kockázat csökkentése érdekében egyénileg is felelősek a hulladékká vált elemek és akkumulátorok elkülönített gyűjtéséért, illetve a begyűjtőrendszerben való részvételért, elősegítve ezzel a hulladék további kezelését. Az egyre növekvő begyűjtési arány teljesítésének következtében, a növekvő termékforgalom mellett is csökkenni fog a települési hulladékáramba ellenőrizetlenül kerülő kémiai áramforrások mennyisége. A begyűjtésre nem kerülő hordozható áramforrások számszerű értéke a 2008-as közel 1480 tonnáról 2016-ra 1100 tonnára, 26%-al csökken.
3
Bevezetés 1. Helyzetértékelés 1.1. Az érintett termékkör és hulladékfajták Hatály: A tervezett rendelet hatálya kiterjed: a) valamennyi típusú elemre és akkumulátorra, függetlenül azok formájától, méretétől, súlyától, anyagi összetételétől és felhasználásától, továbbá b) valamennyi hulladékká vált elem és -akkumulátor visszavételére, begyűjtésére, kezelésére, újrafeldolgozására és ártalmatlanítására. Kivételek: nem terjed ki a rendelet hatálya a honvédelem, a nemzetbiztonság, valamint a világűrkutatás céljából felhasznált elemekre és akkumulátorokra.
1.1.1. Forgalomba hozott termékek Az áramforrásokból az elmúlt négy évben Magyarországon az alábbi táblázatban bemutatásra kerülő mennyiségek kerültek forgalomba: 1.1. Táblázat– Rendelet hatálya alá tartozó áramforrások mennyisége Hordozható elem és akkumulátor (t/év)* Gombelem (t/év)* Gépjármű és ipari akkumulátor (t/év)**
2004
2005
2006
2007
1 938 N/a 20 335
2 017 N/a 19 492
1 839 N/a 19 951
1 804 5 19 710
*Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése ** Forrás: Hungakku Kht.
A táblázatból adataiból jól látható, hogy a forgalomba hozott hordozható áramforrások tömege stagnál illetve csekély csökkenést mutat, amely két fő okra vezethető vissza: -
a hordozható készülékek mérete egyre csökken; a korábban domináns AA (ceruza) méret helyett egyre inkább az AAA méret válik uralkodóvá, melynek mérete és tömege is kisebb
-
a 109/2005. Kormányrendelet miatt fellépő többletköltségek az olcsó, ám kis teljesítményű szén-cink elemek forgalmazói számára nehezen vislhetők, ezért fokozatosan átállnak a nagyobb értékü és teljesítményű alkáli elemek vagy NiMH akkumulátorok forgalmzására.
Hasonló folyamatok játszódtak le azokban a tagállamokban, ahol a begyűjtést már korábban gyártói kötelezettséggé tették. Németországban pl. a szén-cink elemek aránya a teljes forgalomban már csak kb. 17%-ot képvisel, míg Magyarországon ez az arány 2004-ben 45%, 4
2007-ben már csak 35% volt. E tendencia várhatóan folytatódik a következő években emelkedő visszagyűjtési kötelezettségek teljesítése érdekében teendő intézkedések költségei miatt.
1.1.2. Hulladékká váló termékek Hordozható áramforrások A hordozható elemekkel és akkumulátorokkal kapcsolatos, a forgalomba hozott egyes termékfajták nyomán a keletkező hulladékok mennyiségére vonatkozó becslések készítésének lehetőségei korlátozottak. A korlátozó tényezők a következők: -
Az eltérő kémiai rendszerű áramforrások – még az elemek tekintetében is – eltérő élettartamúak. Két „szélső értékként” megemlíthető, hogy a szén-cink elemek élettartama átlagos felhasználás esetén többnyire egy éven belüli, addig a lítium elemek élettartama 10 év feletti lehet, esetenként a 20 évet is elérheti.
-
A háztartásokban kétféle módon is felhalmozódhat nagyobb áramforrás mennyiség: áruként és „hulladékként” o Árukénti felhalmozódás: a megvásárlás után nem azonnal kerül felhasználásra, tudatosan képzett tartalék a felhasználó elfeljti, hogy vásárolt már elemeket (nem tudatos felhalmozás) o Hulladékkénti felhalmozódás: A felhasználó tudja, hogy az elem már kimerült, használhatatlan, otthon gyűjti A felhasználó nem tudja, hogy az áramforrás már nem használható, az a készülékben marad
A hazai háztartások felhalmozási adatait mintavételes kutatással lehetne meghatározni, ez azonban kívül esik jelen tanulmány keretein. A nagyságrend érzékeltetésére azonban alkalmas lehet, hogy miközben Magyarországon az átlagos hordozható áramforrás értékesítés 6 db/fő/év1 addig Hollandiában a háztartásokban átlagosan 26 db elem vagy kisakkumulátor található.2 A visszagyűjtő rendszerek eredményessége szempontjából fontos tényező, hogy a hulladékká váló áramforrások mekkora hányada válik a visszagyűjtésre elérhetővé. A felhasználók egy része ugyanis információ hiányában vagy a szelektív gyüjtésről tudomással bírva lehetőségek hiányában (mozgékonyság hiánya) vagy „kényelmi” szempontok miatt soha nem lesz hajlandó az áramforrás-gyűjtőket igénybe venni, ehelyett a „bevált és kényelmes” kommunális hulladékgyűjtőket (kukákat) veszi igénybe elhasznált áramforrásaitól való megszabadulásra. Ezért szükséges a hasznosítást koordináló szervezeteknek minnél szélesebb körben a lakosság tájékoztatása és bevonása a gyűjtésbe. 1 2
Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése Forrás: STIBAT, Hollandia
5
A Magyarországon 2007-ben forgalomba hozott áramforrások összetétele megközelítőleg az alábbi volt3: 1.2. Táblázat – 2007-ben forgalomba hozott áramforrások összetétele Típus Szén-Cink Alkáli Gombelemek Lítium elemek NiCd NiMH Li-Ion Egyéb újratölthető
Tömeg (t) 639 948 6 9 18 74 105 11
A fenti táblázatban látható, hogy az éves hordozható áramforrás forgalomból kb. 208 tonna volt akkumulátor. Ezek hulladékká válása ugyan egy éven túl várható, azonban ezek forgalmának alakulására nem áll rendelkezésünkre adatsor a megelőző évekből. Számolhatnánk az akkumulátorok esetében átlag 3-4 éves élettartammal(mobiltelefon akkuk esetében kb. 2 évvel). Ekkor ezek arányos tömegét le lehetne vonni a hulladékká váló áramforrások tömegéből. Azonban arra tekintettel, hogy jelenleg a forgalmazott mennyiség enyhe csökkenést mutat – mely esetben a korábbi évben eladott –így jelenleg hulladékká váló – áramforrások nagyobb tömege az akkumulátorok forgalomban maradása által okozott hulladékmennyiség csökkenést ellensúlyozza, javasoljuk, hogy a hulladékká váló áramforrások mennyiségét tekintsük megegyezőnek a forgalomba kerülő mennyiséggel. Ennek alapján tehát: 1.3. Táblázat –Hulladékká vélt hordozható elem és akkumulátor mennyisége Hulladékká vált hordozható elem és akkumulátor (t)
2007 1 804
Végeredményben ehhez hasonló megközelítést -a hulladékká váló áramforrások mennyiségét tekintsük megegyezőnek a forgalomba kerülő mennyiséggel- alkalmazott az Unió is, egy a 2006/66/EK irányelvhez kapcsolódóan elkészített határozatának tervezetében. A hosszabb élettartamra való tekintettel óhatatlanul előforduló eltéréseket pedig úgy próbálták korrigálni, hogy a kötelezően előírt gyűjtési arány számításához mindig az elmúlt három évben forgalomba hozott mennyiség átlagát kell felhasználni. (A megközelítés alkalmazhatóságát „hulladékanalizissel” –a tönkrement hordozható elemeket és akkukat mikor gyártották-, is alá lehetett támasztani.) Savas ólomakkumulátorok A hulladék savas akkumulátorok visszagyűjtése a 80-as, 90-es években jelentősen ingadozott. A begyűjtött mennyiség és a visszagyűjtési arány változása szorosan összefüggött az akkori begyűjtő szervezetek hatékonyságával. Az eredményességet alapvetően az ólom világpiaci ára határozta meg, mivel még nem alakult meg az a jelenleg is működő koordináló szervezeti modell, amely finanszírozza a kezelők költségeit. A termékdíj szabályozás megjelenésével 3
Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése
6
előbb állami támogatással, majd 2002-től kezdve a hasznosítást koordináló szervezetek létrejöttével a hulladék visszagyűjtés mértéke kiegyensúlyozottá vált. A hulladék savas akkumulátorokat a koordináló szervezetekhez csatlakozott kezelők és az egyéni mentességgel rendelkező kötelezettekkel szerződésben álló ún. „Ereco-csoport” gyűjti be. A hulladék a begyűjtési pontokon kerül összegyűjtésre a veszélyes-hulladékok tárolási követelményeinek megfelelő, általában 1 m³-es zárt konténerekben. A megtelt konténereket az átmeneti tároló- és kezelő telepekre szállítják, ahol a hulladékot átrakják és előkészítik a szállításra. A hazai akkumulátorhulladékot külföldi ólomkohókban – Ausztria, Bulgária, Csehország, Szlovénia – dolgozzák fel. A termékdíjas szabályozás hatására a begyűjtött hulladék mennyisége közel azonos a forgalomba hozott akkumulátorok mennyiségével. 1.4. Táblázat – Forgalomba hozott és begyűjtött, hasznosításra átadott akkumulátorok mennyisége 2004 Forgalomba hozott gépjármű és ipari akkumulátor mennyisége (t/év)* Begyűjtött és hasznosításra átadott gépjármű és ipari akkumulátor mennyisége (t/év)*
2005
2006
2007
20 335
19 492
19 951
19 710
20 860
21 510
21 118
21 572
* Forrás: Hungakku Kht.
A táblázatból egyértelműen leolvasható, hogy hazánkban a rendelkezésünkre álló adatok alapján évente kb. 19-21 ezer tonna ólom-sav akkumulátor kerül forgalomba, ezzel megegyező mennyiség kerül visszagyűjtésre és hasznosításra történő átadásra.. A 100 %-ot meghaladó hulladékbegyűjtés lehetséges okai:
Illegális úton az országba kerülő majdan hulladékká váló termékek és akkumulátor hulladékok. A termékeket nem bejelentkezett, a terhekből részt nem vállaló cégek hozhatják be olyan országokból, ahol valamilyen okból a gyártók alacsonyabb árszintet alkalmaznak, amíg a magas ólomtartalmú, így nagy sűrűségű, kis térfogatú hulladékot, pedig nyilvánvalóan szintén illegálisan, olyan „vállalkozások” szállítják be, amelyek a szabályokkal nem törődve kizárólag a legjobb eladási árra figyelnek.
Az akkumulátorgyártásban bekövetkezett technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az áramforrásoknak hosszabb lett az élettartama.
1.1.3. Veszélyes anyag tartalom A rendelet hatálya alá tartozó áramforrások a következő, környezetre veszélyes anyagokat tratalmazzák vagy tartalmazhatják: Elektrolitok Savak és lúgok: a környezetbe jutva a talajvíz ph értékének megváltoztatásával okoznak környzeti károsodást. A bőrrel vagy a nyálkahártyával érintkezve marási sérüléseket okoznak.
7
Nehézfémek Higany: a bőrön keresztül felszívódva vagy gőzeinek belégzésével kerül az emberi szervezetbe. Akut mérgezés esetén nyelőcső és gyomorkárosodás. Krónikus esetben idegrendszeri tüneteket, vesekárosodást okoz. Nikkel: a bőrön keresztül közvetlen érintkezéssel, porának belégzésével vagy a táplálékkal juthat a szervezetbe. Károsítja a belső elválasztású mirigyeket, az immunrendszert, bőrön és nyálkahártyán irritációt okoz. Porai belélegezve karcinogén hatásúak. Kadmium: a táplálékkal vagy porának belégzésével kerülhet a szervezetbe. Erős enzimméreg. Belélegezve: tüdőödémát, krónikus esetben: anémiát, oszteoporózist, tüdőemphysemát gasztroenteritiszt okoz. Lítium: a Mérgezés következményei: idegrendszeri elváltozások; fáradtság, izgatottság, remegés, mozgászavarok és izomrángások, kóma. Ólom: Pora és különböző vegyületei belélegezve vagy a táplálékkal juthatnak a szervezetbe. A csontokon rakódik le; PbSO4 formában. Tünetei: bélgörcsök, izombénulások (ólomparalízis) vérszegénység, izületi fájdalmak (ólomköszvény). A veszélyesanyag-tartalom csökkentése A 2006/66/EK irányelv megtiltja olyan hordozható áramforrások forgalomba hozatalát, amelyek egyes veszélyes anyagokat a megengedett szint felett tartalmaznak. A tiltás hatálya alá a következő termékek esnek: - minden olyan elem vagy akkumulátor, akár készülékbe építve, akár nem, amely több mint 0,0005 tömegszázalék higanyt tartalmaz; valamint - az olyan hordozható elem vagy akkumulátor, beleértve a készülékbe építetteket is, amely több mint 0,002 tömegszázalék kadmiumot tartalmaz. Az irányelv előírása, hogy a kivételek között felsoroltaktól eltekintve hatálybalépést követően forgalomba hozott és a rendelet előírásainak nem megfelelő elemet vagy akkumulátorokat - a gyártó terhére - ki kell vonni a forgalomból és hulladékként kell kezelni. Az előírás teljesítése várhatóan jelentős gazdasági terhet ró a jelenleg piacon lévő érintettekre. A Korm. rendelet tervezet megtiltja az előírásainak nem megfelelő termékek forgalomba hozatalát. Az előírás végrehajtása Magyarországon nem jelent termékszerkezet változást, mivel: •
a jelentősebb gyártók (márkatermékek előállítói, akik már teljesítik a 109/2005. Kormányrendelet előírásait) már 1991 óta, a 91/157/EEC irányelv hatályba lépése óta higanymentes hordozható áramforrásokat állítanak elő és hoznak forgalomba. A higanytartalomra vonatkozó szabályozás tehát (amely Magyarországon a 9/2001. KöM rendelettel már hatályba lépett) várhatóan nem fog piaci változásokat okozni.
Környezetvédelmi szempontból Magyarországon - hasonlóan Németországhoz - a „no name” termékek jelentik a problémát. Német vizsgálatok szerint a „no name” áramforrások, melyek nagy része illegális úton jut Németország területére, határértéket meghaladó, sőt emelkedő 8
mennyiségben tartalmaz higanyt. Ennek vélhető oka a márkás termékek teljesítményének követésére irányuló szándék, amely azonban súlyos környezeti kockázatot hordoz és növeli a hasznosítás költségeit is. •
A kadmium tartalom korlátozása a klasszikus lakossági piacot várhatóan csekély mértékben fogja érinteni. Az elmúlt években a kadmium tartalmú áramforrások eladása jelentősen csökkent. Az adatok szerint a „bliszteres” kiszerelésben értékesített NiCd cellák (akkuk) tömege mindössze 5 784 kg volt. A legjelentősebb forgalmazók által eladott további kb. 10 tonna NiCd áramforrás pótalkatrészként vagy valamilyen speciális akkumulátor csomag formájában került fogalomba. Az adatokból látható, hogy ezek az akkumulátorok a teljes forgalomnak már 1%-át sem adják; a teljes áramforrás mennyiségen belül a veszélyes anyag tartalmúaké ma már elenyésző. Ugyanakkor a népszerű akkumulátoros kéziszerszámok zöme még ma is ezt az akkutípust használja.
1.2. A jelenlegi szabályozás hatásainak értékelése A 109/2005(VI.23). Kormányrendelet új rendelkezései 2005. augusztus 22-én lépett hatályba a hordozható áramforrások hulladékainak visszagyűjtését máig szabályozó 109/2005. Kormányrendelet. A korábbi, a 9/2001 (IV. 9.) KöM. rendelethez képes – a végrehajthatóság szempontjából a 109/2005-ös Kormányrendelettel bevezetett új rendelkezések a következők voltak: - visszavételi kötelezettség - begyűjtési kötelezettség - begyűjtési arány - kereskedői visszavételi kötelezettség - nyilvántartásba vételi kötelezettség - adatszolgáltatási kötelezettség - a kötelezettségek teljesítése koordináló szervezeten keresztül - biztosítékadási kötelezettség A fenti rendelkezések – konkrétan a biztosítékadási kötelezettség kivételével- szerepelnek a 2006/66/ EK irányelvben is, azonban ez a szabályozás is megengedi gazdasági eszközök alkalmazását. A 109/2005(VI.23). Kormányrendelet végrehajtása Koordináló szervezetek - hordozható áramforrások A 109/2005-ös Kormányrendelet alapján már lehetségessé vált a gyártók számára visszagyűjtő rendszerek létrehozása és működtetése. Gyártói kezdeményezésre végül három koordináló szervezet jött létre: Gyártói kezdeményezésre eddig három hasznosítást koordináló szervezet jött létre: -
Akku-Hulladék Kht., Re-bat Kht., RE’LEM Kht, 9
Visszagyűjtő rendszerek A 109/2005-ös Kormányrendelet hatályba lépése óta a hasznosítást koordináló szervezetek összességében jelentős számú gyűjtőhelyet hoztak létre, amelyet az alábbi táblázat mutat be 2008. februári adatok alapján. 1.5. Táblázat – Visszagyűjtő rendszerek kapacitása, hordozható áramforrások Koordináló szervezet elnevezése
Akku-Hulladék Kht. Re-bat Kht. RE'LEM Kht. * Évi egyszeri ürítést feltételezve
Gyűjtőhelyek száma (db) Kb. 250 1 466 10 984
Gyűjtőrendszer összesített kapacitása (l) n/a 14 660 531 400
Gyűjtőrendszer összesített kapacitása (kb., kg)* n/a 24 922 903 380
A visszagyűjtő rendszerek kiterjedtségére vonatkozóan a térképen a legalább egy gyűjtőhellyel rendelkező települések vannak feltüntetve. 1.1. Ábra – Legalább egy gyűjtőedénnyel rendelkező magyarországi települések
10
1.2. Ábra – Gyűjtőedények megoszlása az egyik Kht. rendszerében
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy: -
-
a használt áramforrások begyűjtésére a hasznosítást koordináló szervezetek által létrehozott rendszerek összesített teljesítményük tekintetében nagy valószínűséggel már ma megfelelnek a 2006/66/EK irányelv 8.cikk a) pontjába foglalt követelménynek, mely szerint: „Az ilyen rendszerek: a) lehetővé kell, hogy tegyék a végfelhasználók számára, hogy – a népsűrűséget is figyelembe véve – a közelben, megközelíthető gyűjtőhelyen dobhassák el a hulladék hordozható elemeket vagy akkumulátorokat;” a három koordináló szervezet gyűjtőrendszerének összesített elméleti kapacitása az EK irányelv által meghatározott célok eléréséhez azonban nem elegendő, szükséges a begyűjtő hálózat további fejlesztése.
Koordináló szervezetek és visszagyűjtő rendszerek a savas ólomakkumulátorok esetében Mint már említettük, a savas ólomakkumulátorok esetében a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. LVI. törvény, valamint a termékdíj-mentességről szóló, 113/1995. (IX.27.) Korm. rendelet hatálybalépését követően, 2002. évben alakultak meg az első kezelést koordináló szervezetek: -
Hungakku Kht., Hungarohab Kht., 11
A begyűjtési pontokhoz elsősorban a koordináló szervezetekhez csatlakozott kötelezettek és az egyéni mentességgel rendelkező társaságok tartoznak, mivel az elemekről és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló kormányrendelet ezt előírja számukra. Ugyanakkor az elmúlt évek Statisztikai Évkönyvei alapján kb. 12-15 ezerre tehető azon üzleti vállalkozások száma, akik ólom-sav áramforrásokat forgalmaznak. A kiskereskedelmi egységek egy részében (szervizek, nagyobb autósboltok, üzemanyagtöltő állomások, stb.) már vannak kihelyezett konténerek, amelyek már egy meglévő gyűjtőhálózatot alkotnak, ezek száma megközelítőleg háromezer darabra tehető. Ehhez kapcsolódóan szükséges bemutatnunk az országos forgalom megoszlását: -
Hagyományos akkumulátor üzletek – a teljes forgalmazás 35%-a Hipermarketek, barkácsáruházak – a teljes forgalmazás mintegy 25%-a Autóalkatrész áruházak, boltok – a teljes forgalmazás 20%-a) Végfelhasználói vállalkozások (építőipari cégek, szállító vállalkozások) – a teljes forgalmazás ~5%-a Autószervizek – a teljes forgalmazás ~9%-a Benzinkutak – a teljes forgalmazás ~6%-a
1.6. Táblázat - Visszagyűjtő rendszerek kapacitása, savas ólomakkumulátorok
Visszagyűjtő rendszerek
Gyűjtőhelyek száma (db) 88 216 51
Hungarohab Kht. Hungakku Kht. Ereco csoport
Ebből gyártói gyűjtőpontok (db) 72 95 6
Gyűjtőrendszer összesített kapacitása (tonna) 6.000 11.000 4.500
A térképen a két koordináló szervezet, valamint az egyéni mentességgel rendelkező társaságok hálózatába tartozó gyűjtőpontok vannak feltüntetve. Az ismertetett hálózathoz a következő begyűjtési pontok tartoznak: -
Hulladékgazdálkodási törvény szerinti gyártók (hazai gyártó, illetve nem magyarországi előállítás esetén az, aki a terméket először hazánkban forgalomba hozza – ez jogszabályi előírás); Hulladékátvevő telephelyek; Közszolgáltatók; Akkumulátor forgalmazók és egyes áruházláncok (nem jogszabályi előírás).
12
1.2.Ábra – Használt akkumulátor átvételi pontok (Hungakku Kht.)
Visszagyűjtési kötelezettségek teljesítése A 109/2005. Kormányrendelet hatályba lépése óta (a 2005., 2006., 2007. években) valamennyi koordináló szervezet teljesítette a gyártóktól átvállalt visszagyűjtési kötelezettségét. A visszagyűjtött és ártalmatlanított hordozható áramforrás hulladékok mennyisége a rendelet előírásainak megfelelően az alábbi táblázatban feltüntetett módon fokozatosan nőtt: 1.7. Táblázat – Visszagyűjtött és ártalmatlanított hordozható áramforrás hulladékmennyiség Visszagyűjtött hulladékmennyiség (t)
2005 166,6
2006 245,6
2007 261,3
Forrás: Cirkont Zrt., Pyrus Zrt.
Figyelembe véve a 2008-ban teljesítendő 18%-s begyűjtést határozottan pozitív tendencia figyelhető meg. A mai rendszer „gyenge pontja” azonban nem is a begyűjtés, hanem az, hogy a kezelésnél az ártalmatlanítás a domináns, az új szabályozás azonban ezt is meg fogja változtatni, megnövelve az újrafeldolgozás súlyát.
13
2. A közbenső begyűjtési arányok előírása Az új jogszabály tervezetében a jogalkotó közbenső visszagyűjtési arányok elérését írja elő. Ezek megléte Magyarország esetében több tényezővel indokolható: -
-
A kötelezettek teljesítési, költségviselési hajlandóságát javítja, ha minden évben ismert számukra az elérendő begyűjtési arány. Vélhetően ennek tudatában írta elő a kormány a 327/2007. (XII. 11.) rendeletében a 2006/66/ EK irányelv rendelkezéseinek hatályba léptetéséig – a 2008. évre – a 18% mértékű begyűjtési kötelezettséget, amely a kötelezettséget jelentős mértékben növelve a hazai teljesítést az EK irányelv előírásaihoz közelítő pályán tartja. A gyártói kötelezettségek teljesítését, beruházásaik hosszú távú tervezését segíti, ha több évre előrelátható a kötelezettségek alakulása.
A folyamatok megértését megkönnyítendő, a begyűjtési kötelezettségek alakulását grafikusan ábrázoljuk: a) A jelenleg hatályos 109/2005. Kormányrendelet és a 2006/66/EK irányelv által előírt begyűjtési arányok: 2.1. Ábra – Az EU irányelv által előírt begyűjtési arányok
b) Begyűjtési arányok alakulása a gyakorlatban4 Az alábbi grafikon begyűjtést hosszabb idő óta folytató államok begyűjtő rendszereinek tapasztalatain alapul. A begyűjtési eredmények alakulása három fő szakaszra osztható. 4
Forrás: European Portable Battery Association
14
Ezeket a tapasztalati szakaszokat ráillesztettük a magyar teljesítés időszakára begyűjtés várható teljesítményének és korlátainak modellezéséhez. Hangsúlyozandó, hogy a külföldi piacok eltérő jellege miatt csak trendek vizsgálatára van lehetőség. A begyűjtési eredmények alakulása három fő szakaszra osztható: -
1. szakasz (itt 2005-2008) a történelmi hulladékok begyűjtése, a gyűjtőrendszer láthatóvá válása: a begyűjtött mennyiség gyorsan emelkedik. 2. szakasz (itt 2009-2012) a gyűjtőrendszer fejlesztése, folyamatos marketing tevékenység segítségével - bár csökkenő meredekséggel - fenntartható a begyűjtött mennyiség növekedése. Váltás az ártalmatlanításról az újrafeldolgozásra. 3. szakasz: (itt 2013-2016): a gyűjtőrendszer kiépítése befejeződött, a folyamatos, egyre növekvő költségű kommunikációs kampányokkal már csak csekély mértékben növelhető a begyűjtött mennyiség: a begyűjtéssel kapcsolatos üzenet már a társadalom csaknem minden erre érzékeny rétegét elérte, a fennmaradó csoportok már nehezen vagy egyáltalán nem motiválhatók a hulladék elkülönített gyűjtésére. 2.2. Ábra – Begyűjtési arányok aránya a nemzetközi tapasztalatok alapján
c) Az új szabályozási javaslat Valamelyest kiegyenlíti az évenkénti teljesítésnek a b) pontban a 2. és 3. számmal jelzett elméleti szakaszra eső meredekségét, így közelít a visszagyűjtést régebb óta folytatott államok tapasztalataihoz, ezáltal csökkenti a nem teljesítés kockázatát a 2012 és 2016 közötti időszakban, ahol az Irányelv előírásait pontosan követve évi 5 százalékpontos növekedést kell elérni. A tervezet szerinti javaslat inkább a külföldi tapasztalatokra épít, különös tekintettel a 2012. és 2016 közötti időszakra. A követelmények a gyakorlatban egy lineárishoz közeli pályán emelkednek, ami egyenletes teljesítménynövelést követel meg a 15
visszagyűjtő rendszerektől. Előre láthatóan biztosítható lesz a teljesítés a későbbi, az EK irányelv eredeti előírásai alapján 2012. 2016. közötti szakaszban. Nem szabad ugyanakkor azt sem elfelejteni, hogy amíg a ma megengedett a begyűjtött hordozható elemek és akkumulátorok ártalmatlanítása, addig az új helyzetben már minden begyűjtött (azonosítható) elemet és akkut újra fel kell dolgozni, megfelelő hatékonyságú technológiákkal rendelkező üzemekben. Lényegében ez az átállás indokolta a 2008-2012. közötti szakasz, előírt kisebb növekedését.
3. Az új rendelkezések várható hatásai 3.1. Várható környezeti hatások 2006/66/EK irányelv rendelkezéseinek a magyar jogba való átültetése kedvező környezeti hatások elérése érdekében történik. E hatások ma csak közelítő jelleggel becsülhetők meg, leginkább a környezetbe és a kommunális hulladékba a jövőben ki nem kerülő áramforrás hulladékok mennyisége jelezhető előre. Annak ellenére, hogy a hordozható áramforrások nagyságrenddel kisebb mennyiségben kerülnek forgalomba, a környezeti hatások – különösen a környezetbe kikerülő veszélyes komponensek – tekintetében a hordozható áramforrásokkal kell számolni az alábbiak miatt: • a savas ólomakkumulátorok visszagyűjtött mennyisége megegyezik a piacra tett termék mennyiségével, • a savas ólomakkumulátor a mérete miatt a vegyes települési hulladékáramból lerakás előtt – amennyiben szükséges – eltávolítható és hasznosítható, vagy egyéb úton (égetéssel, vagy veszélyes hulladéklerakóba történő elhelyezéssel) ártalmatlanítható, • a hordozható áramforrások visszagyűjtése elméletileg sem lehetséges olyan mértékű arányban, mint a savas ólomakkumulátoroké (a direktíva előírásai alapján 2012-ben 25 %-os, 2016-ban 45 %-os begyűjtési arányt kell teljesíteni). Az áramforrás hulladékokkal kapcsolatos fogyasztói attitűdökre nem csak az e területen (hordozható áramforrások) hatályos jogszabályok és gyártói intézkedések hatnak, hanem pl. ez elektromos és elektronikai hulladékokkal kapcsolatos intézkedések, kommunikáció és begyűjtő rendszerek működése is. A környezetbe az új szabályozás következtében ki nem kerülő hulladék mennyisége megbecsülhető. A becsléskor a következő feltételezésekből indultunk ki: -
A kibocsátott termékek tömege csekély mértékben nő. E feltételezést több tényező támasztja alá: - A gazdasági növekedés a következő néhány évben alacsony marad. - Az eladott áramforrások darabszáma kis mértékben nő - Folytatódik az áramforrások méretének csökkenése - Folytatódik a fajlagosan nehezebb áramforrások felváltása a kisebb fajlagos tömegűekkel (Li-ion, Li-polimer, stb.)
16
Az egyes áramforrás fajták piaci részesedésének változását jól szemlélteti az alábbi ábra (háztartások ellátottsága az egyes áramforrásfajtákkal szerelt mobil telefonokkal)5.
3.1. Ábra – Egyes áramforrás fajták piaci részesedése
A trendek hasonlóak a többi felhasználási területen is: hordozható számítógépek, médialejátszók, stb.) A hulladékká váló hordozható áramforrások környezeti kockázata csökkenését mutatja be az alábbi táblázat. Az előzőekben prognosztizált begyűjtési mennyiség függvényében állapítható meg az a hulladékmennyiség, amely nem kerül begyűjtésre és amiről feltételezhető, hogy a települési hulladékáramba kerül. A táblázatból látható, hogy növekvő termékforgalom mellett is csökken a begyűjtésre nem kerülő hordozható áramforrások számszerű értéke (2008: 1479 tonna, 2016: 1101 tonnára) és a %-os arány is (2008: 0,03%, 2016: 0,019%-ra csökken). Továbbá azzal, hogy az előírások csökkentik a megengedhető nehézfémtartalmat, csökken az általuk okozott környezeti terhelés is. 3.1. Táblázat – Prognosztizált forgalomba hozott, begyűjtésre nem kerülő áramforrások mennyisége és aránya Év Forgalomba hozott hordozható elemakkumulátor (t/év) Begyűjtött mennyiség 5
2008 1 804
2009 1 840
2010 1 858
2011 1 894
2012 1 930
2013 1 948
2014 1 966
2015 1 984
2016 2 002
325
405
465
530
598
682
747
833
901
Forrás: Recharge
17
(t/év) Települési hulladékba kerülő mennyiség (t/év) Keletkező települési hulladék mennyisége (et/év)6 Települési hulladékban lévő elemakkumennyiség, %
1479
1435
1393
1364
1332
1266
1219
1151
1101
4864
4950
5053
5155
5258
5360
5469
5579
5688
0,0304
0,0280
0,0276
0,0265
0,0253
0,0236
0,0223
0,0206
0,0194
A 2016-ig – a fenti feltételezések figyelembe vételével a következő áramforrás mennyiségek forgalomba hozatalával lehet számolni: 3.2. Táblázat – Prognosztizált forgalomba hozott hordozható áramforrás fajták mennyisége Forgalomba hozott hordozható elem és akkumulátor (t/év)
-
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
1 804
1 840
1 858
1 894
1 930
1 948
1 966
1 984
2 002
A visszagyűjtési kötelezettségeket a gyártók minden évben teljesítik
A fenti feltételezések figyelembe vételével – jelenlegi tervezet által javasolt visszagyűjtési arányokat figyelembe véve 2016-ig évente a következő áramforrás mennyiségek visszagyűjtését lehet előre jelezni: 3.3. Táblázat – Prognosztizált begyűjtött hordozható áramforrás fajták mennyisége Begyűjtött hordozható elem és akkumulátor (t/év)
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
325
405
465
530
598
682
747
833
901
Az elfogadott feltétételezésekkel élve tehát megállapítható, hogy a 2016-ig tartó periódusban átlagosan 31,5%-os begyűjtés arány teljesítésével a várhatóan begyűjtött hordozható áramforrás hulladék mennyisége eléri az 5 487 t-t. Az ebben az időszakban begyűjtött mennyiség a feltételezett forgalmi adatokat figyelembe véve 2,8 év teljes áramforrás kibocsátásának felel meg. Ez a mennyiség sokszorosan haladja meg a magyarországi használtelem begyűjtés kezdetétől, 1991-től 2007-ig begyűjtött hulladék mennyiségét. Várhatóan jelentős hulladékmennyiség elkülönített begyűjtésére fog sor kerülni, amelynek túlnyomó hányada, 2008. és 2016. között várhatóan legalább 70%-a újrafeldolgozására kerül, a továbbiakban nem terheli a hazai környezetet. Az újrafeldolgozásra előre láthatóan Magyarországon nem fog kapacitás létesülni. Ennek csak részben oka a magas beruházási költség, az alkalmazható technológiák által megkívánt optimális (minimális költségszinten működő) üzemméretek általában túlságosan nagyok a magyar viszonyokhoz képest. Az előírt magas begyűjtési kötelezettségek a mainál is sűrűbb visszagyűjtő rendszer – a gyűjtőhelyek száma 2016-ra várhatóan meghaladja a 20 ezret7(azaz a ma legjobb gyűjtési/hasznosítási eredményeket elérő Belgiuméhoz lesz hasonló) - visszahat a fogyasztók környezettudatos magatartására, így a lakossági hulladékba jutó és egyéb szabálytalan módon eldobott elhasznált áramforrások mennyisége is jelentősen csökken. 6 7
Forrás: 2007-2016 közötti időszakra vonatkozó Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Támogatási Stratégia Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése
18
A kadmium tilalom várható hatásai Ahogyan azt korábban bemutattuk, a közelmúltban a kadmium tartalmú áramforrások eladása Magyarországon is dinamikusan csökkent. Ezen akkumulátorok a teljes forgalomnak – tömegre vetítve - már 1%-át sem adják, így a teljes áramforrás mennyiségen belül a veszélyes anyag tartalmúaké ma már elenyésző. A tiltások tehát erősítik ugyan a jelenlegi trendeket, azonban jelentős környezeti hatással várhatóan már nem fognak járni Magyarországon. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a fogyasztók a NiCd áramforrásokat önállóan már kevéssé használják, helyettük inkább NiMH cellákat alkalmaznak, melyek hosszabb élettartamúak és nagyobb kapacitásúak. A kadmium tartalom korlátozása abban az esetben érintheti a fogyasztói piacot, ha a kéziszerszámok elhasználódott akkumulátor csomagjainak javításához szükséges NiCd cellákat sem lehetne forgalomba hozni. A jelenlegi irányelvet figyelembe véve azonban – miután a vezeték nélküli villamos kéziszerszámok akkumulátorai nem esnek a tiltás hatálya alá – ez nem várható. Környezeti haszon: az elemek és akkumulátorokban lévő veszélyes komponenseknek a környezetre gyakorolt negatív hatását a lehető legkisebb mértékre történő csökkenését szolgálja azáltal, hogy korlátozza az elem és akkumulátor termékek nehézfém tartalmát, másrészt növekvő begyűjtési arányt és hasznosítási kötelezettséget ír elő a hulladékká váló elemek és akkumulátorokra. A hulladékelemek és akkumulátorok különgyűjtése és speciális hulladékáramként történő további kezelése következtében a vegyes települési hulladékáramban fokozatosan csökkenni fog a kémiai áramforrások jelenléte. A csökkenés – az előírt visszagyűjtési arányok teljesítése esetén - a 2008- 2016-ig tartó időszakban összességében mintegy 5.500 tonna mennyiséget jelent. Környezeti hasznok a következők: 1. Az újrafeldolgozott anyagok csökkentik a természeti erőforrások felhasználását, és a szennyezőanyag kibocsátást. Az irányelv követelménye szerinti újrafeldolgozási előírás olyan helyzetet teremt, hogy az elemek és akkumulátorok gyakorlatilag nem válnak hulladékká, nem kerülnek ki a termékkörből, ezáltal nem szennyezik a környezetet. A hasznosított hulladékok, mint másodnyersanyagok felhasználásával csökken az elsődleges nyersanyag és egyéb természeti erőforrások iránti igény, az új termékek létrehozásához felhasznált energiamennyiség, a termelés közben kibocsátott szennyezőanyag mennyiség. Tehát pl. az ólom, litium stb. nem kerül ki a természetbe. A másodnyersanyagok számos területen nyújtanak megtakarítási lehetőséget, a hatások tehát oly sok szinten és területen jelentkeznek, hogy számszerűsítésük rendkívül nehéz. 2. A lerakási (ártalmatlanítási) mennyiség csökkenése a lerakási költségeket csökkenti (elmaradt költségek)
19
A kevesebb hulladékelem és akkumulátor miatt a lerakásra kerülő települési hulladék mennyisége csökken, aminek a következtében a következő külső hasznok (elmaradt károk, költségek) keletkeznek: − Csökken a lerakók területe, lehetőség nyílik a földterület más fajta felhasználására − Csökken a kiépítendő ártalmatlanító kapacitásigény, csökken az erre fordítandó beruházási költség. − Csökken az ártalmatlanítás működési költsége is. − A hulladéklerakó lezárását követően a csurgalékvíz kezelési költsége is csökkenni fog. A környezeti bevételek (bírság, termékdíj) a bírságtételek megemelése, illetve a követelmények szigorodása, valamint az eddig nem ellenőrzött gyártók regisztrálása következtében várhatóan megemelkednek az első években. Ugyanakkor mivel elrettentő szintű bírságtételre tettünk javaslatot (tehát megéri a követelmények betartása), ezért hosszabb távon környezeti típusú díjak, bevételek növekedése nem prognosztizálható, sőt a cél éppen e bevételek csökkenése.
3.2. Várható társadalmi hatások Az EK irányelv hazai bevezetésétől a jogalkotó egyértelműen a társadalom környezettudatos magatartásának erősödését várja. Az áramforrások felhasználóinak magatartására több olyan tényező fog hatni, amely erősíti a környezeti szempontból előnyös szemlélet kialakulását: -
a lakossági szelektív hulladékgyűjtő rendszerek egyre nagyobb földrajzi területen egyre nagyobb sűrűséggel lesznek elérhetők a speciális, elkülönített hulladékgyűjtő rendszerek (elektromos és elektronikai, világítástechnikai hulladékok, áramforrás hulladékok, festékkazetták, stb.) egyre nagyobb földrajzi területen egyre nagyobb sűrűséggel lesznek elérhetők e rendszerek kényelmes elérhetősége miatt további társadalmi csoportok veszik igénybe a gyűjtőrendszereket az elkülönített hulladékgyűjtő rendszerek számára előírt visszagyűjtési arányok elérése érdekében a gyártók vagy a koordináló szervezetek egyre kiterjedtebb lakossági felvilágosító tevékenységet végeznek majd
A hordozható áramforrások gyűjtését szervező hasznosítást koordináló szervezetek az előírt gyűjtési tevékenység teljesítése érdekében várhatóan erősítik a lakossági tájékoztatást, építve az iskolai nevelésre. Az iskolai gyűjtési akciók a kezdeti kiugrás után – melynek oka az iskolákban a 90-es években szervezett, majd megszűnt begyűjtő akciók után hátramaradt nagy mennyiségű hulladék elszállítása iránti igény – kialakult a részvétel állandó szintje, kb. 110-130 ezer diákkal. Várhatóan a versenyeken részvevő diákok későbbi életszakaszaikban is automatikusan igénybe veszik majd az áramforrások hulladékainak gyűjtésére szolgáló elkülönített rendszereket. Az iskolai gyűjtés, különösen a versenyek időszakában arra is alkalmas, hogy az olyan háztartásokban felhalmozott áramforrás hulladékokat is az elkülönített gyűjtésbe juttassák, ahol egyébként erre nem lenne motiváció. 20
Az oktatási intézmények nagy számban igényelnek gyűjtőedényt: ma már több ezer helyen gyűjtik a hordozható áramforrások hulladékait. Az oktatási szegmens lefedettsége már ma több mint 50%-os.8 Kifejezetten eredményesek továbbá a bevásárlóközpontokban, áruházláncokban létesített gyűjtőhelyek. Ez azért is bíztató, mert Magyarországon – ellentétben több kelet-európai ország gyakorlatával - ezek az üzletek készséggel befogadták, sőt, elsőként igényelték a gyűjtés lehetőségét. Ehhez járul még hozzá az, hogy ma már az interneten is megtalálhatóak azok a koordináló szervezetek által létrehozott „gyűjtő pont lokátorok”, amelyek segítségével bárki megtalálhatja azt, hogy lakóhelyéhez legközelebb, hol található gyűjtőpont. Összességében megállapítható, hogy a 2006/66/EK irányelv előírásai erősíteni fogják a 109/2005-ös Kormányrendelet által 2005-ben beindított kedvező társadalmi folyamatokat. A folyamatosan emelkedő, előírt begyűjtési arányok teljesítése érdekében a hasznosítást koordináló szervezetek minden eszközzel igyekeznek majd erősíteni a begyűjtésben az abból eddig kimaradó társadalmi csoportok részvételét. A gyártói felelősség körébe tett visszavételi és hulladékkezelési kötelezettség következtében a termék életciklusába tartozó hulladékkezelési szakasz költségeinek viselése nem integráltan (a társadalom egészét érintően az átalánydíj rendszerű szemételszállítási díjban), hanem differenciáltan fog jelentkezni. A hulladékkezelési költséget a termék ára fogja tartalmazni, így azt a termék fogyasztója fogja megfizetni. Ez méltányos és arányos teherviselést eredményez.
3.3. Az új szabályozás hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre A begyűjtőrendszer kiépítése, fejlesztése és fenntartása, valamint az előírások teljesíthetőségéhez nélkülözhetetlen tudatformálás, lakossági tájékoztató kampányok, a termékek megfelelő jelölése, címkézése, a gyártók kötelezően ellátandó feladata lesz. A központi költségvetést az intézményfejlesztés költségei terhelik. Az új rendelkezésekkel érintett érdekcsoportok: A 2006/66/EK irányelv rendelkezéseinek a hazai jogba való átültetése, a szabályozás változása a következő érdekcsoportokat érinti: -
8
a termékek gyártói a termékek fogyasztói (végfelhasználók) a területen működő koordináló szervezetek hulladékkezeléssel foglakozó alvállalkozóik a hulladékok újrafeldolgozását végző külföldi hulladék feldolgozók az ellenőrzést végző hatóságok
Forrás: Elem és Akkumulátor Forgalmazók Egyesülése
21
3.3.1. Végfelhasználók A hordozható áramforrások nagy részét termékdíj fizetésének kötelezettsége nem terheli. A gyártók saját belátásuk szerint terhelik tovább a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének költségeit – vagy versenystratégiai okokból – viselik maguk azokat. A 2006/66/EK irányelv szabályozásainak hazai hatályba léptetése a hordozható áramforrások fogyasztói piacán a termékek árában megjelenő környezetvédelmi költségek növekedését fogja eredményezni. A költségnövekedést a következő tényezők fogják okozni: -
a gyűjtőrendszer további kiterjesztésének költségei a kiterjesztett gyűjtőrendszer működtetésének költségnövekedése (begyűjtési költségek) a lerakás tilalmának hatályba lépése, a külföldi feldolgozás közvetlen és közvetett (szállítás, garanciák) költségeinek megjelenése
A végfelhasználókat terhelő költségek érzékeltetésére a legnagyobb számban forgalomba hozott áramforrásfajta, az alkáli ceruzaelem, (AA, LR6) példáján vizsgáltuk. Ma a végfelhasználók darabonként ennek az elemfajtának az esetében, legfeljebb kb. 4 Ft/db költséget viselnek abban az esetben, ha: - a gyártó ezt a költséget teljes mértékben továbbhárítja - a hulladékkezelési költségekre nem rakódik kiskereskedelmi árrés. Összevetettük ezt a költséget olyan gyártók fogyasztói áraival, amelyek teljesítik környezetvédelmi kötelezettségüket. 2008. márciusában a márkás LR6 méretű cellák nettó fogyasztói ára 167 és 225 Ft között volt. Megállapítható, hogy ma e termékek árában a végfelhasználók kb. 1,9-2,5% begyűjtési és ártalmatlanítási költséget viselnek. A ma hatályos 109/2005. Kormányrendelet hatályba lépése után a jelenleg viselt mértékű költség fokozatosan jelent meg a fogyasztói árakban. A gyártók visszajelzései alapján a piacon a gyengébb minőségű termékek iránti kereslet valamelyest csökkent, a magasabb árkategóriájú elemek és a tölthető cellák iránt pedig megnövekedett. A végfelhasználókat terhelő költségek változását ma nehéz előre jelezni. Ennek egyik oka, hogy az EU tagállamokban ma működő feldolgozók összesített kapacitása egyes korábbi – az Európai Bizottság felkérésére készült – szakértői elemzések szerint az újrafeldolgozási kötelezettség hatályba lépése idején szűkösek lehetnek, ezért a feldolgozó üzemek áremelése várható. A hasznosítást koordináló szervezetek előzetes tárgyalásokat ugyan már folytattak az összegyűjtött hulladékok majdani feldolgozása érdekében, azonban megállapodásokat – a hazai szabályozás végleges megismeréséig – nem kívánnak kötni. A gyártókat terhelő költségek előrejelzésénél figyelembe vett adatokkal számolva az egy ceruzaelemet terhelő, a végfelhasználók számára a fogyasztói árban megjelenő költségek alakulására a következő előrejelzést lehet adni: 3.4. Táblázat – Fajlagos környezeti költségek (ceruzaelem) Fajlagos költségek, Ft/1db elem (AA, LR6 "ceruza")
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
4,1
4,4
4,8
5,2
5,6
6,1
6,5
7,0
7,4
A mai kb. 4 Ft/db-ról, a környezeti költség 2016-ra 7 Ft/db fölé emelkedik, feltéve, hogy a gyártó azt teljes egészében át kívánja, illetve át tudja hárítani a végfelhasználóra. Ebből 22
adódóan, ha feltételezzük, hogy a többi költség nem változik és a teljes környezeti költséget áthárítják a fogyasztókra, akkor a környezeti költségek miatti díjnövekedés maximum 1,31.7% között lehet. A költségek az elemek és hordozható akkumulátorok fogyasztói árának maximum 3-4 %-át fogják kitenni. A környezetvédelmi kötelezettségek megjelenésének olyan hatása az elmúlt években nem volt észlelhető, ami a piac visszaesését okozta volna. Mivel a kötelezettségek növekedése az új szabályozás hatálya alatt is fokozatos lesz, ilyen hatásra az iparág továbbra sem számít. A gyártók várakozásai szerint azonban folytatódik a magasabb árkategóriájú, tartósabb elemek és az akkumulátorok térnyerése a hordozható áramforrások piacán belül. Az elemekről és akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv szabályozásainak hazai hatályba léptetése a savas ólomakkumulátorok (leginkább a gépjármű akkumulátorok) fogyasztói piacán a termékek árában további költségek nem fognak megjelenni, mivel az említett akkumulátorokat termékdíj-fizetési kötelezettség terheli. 3.3.2. Gazdálkodó szervezetek Az új rendelkezéseknek az áramforrásokkal vagy azok hulladékaival kapcsolatos tevékenységekben érintett gazdasági szervezetekre gyakorolt várható hatások a következők: 3.3.2.1. Gyártók o o o o
A begyűjtési kötelezettségek emelkedése Az energiahordozók árváltozása Az EU tagállamok feldolgozó kapacitásainak változása A feldolgozó üzemek árainak változása
Utóbbi három tényező változásait a 2009. – 2016. közötti időszakra ma nem lehet pontosan előre jelezni, legfeljebb azt lehet feltételezni, hogy jelentősen csökkeni nem fognak, így ezeket a tényezőket a várható költségek meghatározásánál mint változatlanokat vettük figyelembe. A becslésnél figyelembe vett adatok és feltételezések: o A begyűjtési kötelezettségek évenkénti előírt szintje o Koordináló szervezetek eddig beruházásai és működési költségei o Egyes külföldi feldolgozó üzemek jelenlegi árai (változatlan összeggel figyelembe véve) o A begyűjtő rendszerek építése változatlan ütemben halad tovább o A begyűjtött hulladék összetétele nem változik o A 2008. március 1-én érvényes deviza középárfolyam o Éves átlagos 3,5% infláció A fentieket tekintetbe véve a 2008. – 2016 közötti periódusban a gyártókat várhatóan a következő nagyságrendű költségek terhelik.
23
3.6. Táblázat – Gyártók begyűjtési, ártalmatlanítási, újrafeldolgozási költségei Begyűjtött hordozható elem és akkumulátor összesen (t/év) - Szén-cink és Alkáli - Akkumulátorok Begyűjtő rendszer fejlesztése (MFt) Hulladékbegyűjtés, szállítás (MFt) Ártalmatlanítás Újrafeldolgozás (MFt)** Újrafeldolgozás (MFt)*** Egyéb működési költségek Mindösszesen
2008
2009*
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
325 283 42 32,1 133,3 68,7 3 1 72,1 310,2
405 352 53 33,2 162,9 5,7 42 19 74,6 337,1
465 404 60 34,3 185,1 6,5 48 22 77,3 372,9
530 461 69 35,5 207,4 7,3 55 25 80,0 409,6
598 521 78 36,8 229,6 8,0 62 28 82,8 446,9
682 593 89 38,1 259,2 9,1 70 32 85,7 494,2
747 650 97 39,4 281,4 9,8 77 35 88,7 531,4
833 725 108 40,8 311,0 10,9 86 39 91,8 579,4
901 784 117 42,2 333,3 11,7 93 42 95,0 617,2
* 2009-től újrafeldolgozás, 10% azonosíthatalan, igy lerakóban elhelyezendő hulladék mennyiséget feltételezve ** Szén-Cink és alkáli, 496 €/t, 266,01 HUF/€ *** Hordozható akkumulátorok 1498 €/t, 266,01 HUF/€
A fenti, 9 évet átfogó időszakban a gyártókat tehát a hordozható áramforrásokkal kapcsolatos környezetvédelmi feladataik ellátása kapcsán összesen kb. 4 100 millió Ft költség fogja terhelni. A költségek évenkénti emelkedése – a 109/2005-ös Kormányrendelet hatályba lépése óta eltelt időszakhoz hasonlóan – a gyártók számára kezelhető keretek között marad. A forgalomba hozott áramforrások tonnájára vetített összes környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költség várhatóan a következők szerint alakul: 3.7. Táblázat – Fajlagos költségek Fajlagos költségek, Ft/t
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 171 941 183 222 200 668 216 259 231 506 253 674 270 222 291 990 308 225
A költségek növekedésével párhuzamosan várható, hogy a nem teljesítés egyre vonzóbb alternatíva lesz az erre hajlamos gyártók számára, tehát a szigorú hatósági fellépés, a piac rendszeres monitorozása, az egyes bírságtételeknek a teljesítés költségeivel való rendszeres arányosítása alapfeltétele a teljes rendszer zavartalan működésének.
3.3.2.2.Koordináló szervezetek A hordozható elemek és akkumulátorok területén működő koordináló szervezeteknek – mint az a gyártók költségeinek számba vételénél látható – folyamatosan növekvő finanszírozással évről évre nagyobb mennyiségű hulladékot kell begyűjteniük és feldolgozniuk. Ma ezek a szervezetek igen csekély létszámmal - 2-5 fő, a tevékenységek legnagyobb hányadát kiszervezve, alvállalkozók igénybe vételével látják el. A feladataik a jövőben, a külföldi hasznosítás kötelezettségének belépésével várhatóan nőnek, ezért létszámuk emelésére kényszerülhetnek. Nem zárható ki, hogy a hazai koordináló szervezetek nem mindegyike lesz képes teljesíteni a megnövekedett feladatokat, azonban ez Magyarország teljesítését összességében várhatóan nem befolyásolja. Előfordulhat újabb szervezeteknek a piacra való belépése is. 24
3.3.2.3.Forgalmazók A forgalmazókra nézve (a 109/2005. Kormányrendelet jelenlegi meghatározása szerint kereskedők) az új szabályozás nem tartalmaz olyan új rendelkezéseket, amelyek kötelezettségeiket jelentősen érintenék, költségeik vagy bevételeik változását eredményeznék. Várhatóan ebből a körből további több ezer gyűjtőhely létesítési igény fog érkezni a koordináló szervezetekhez a 2016-ig tartó időszakban. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedelmi egységek – ellentétben néhány európai országgal – egyfajta „zöld marketing” eszközének tekintik az üzleten belüli szelektív hulladékgyűjtést, ezért a rendszerek várhatóan ezen a területen dinamikusan tudnak tovább terjeszkedni. A forgalmazó visszavételi kötelezettségének elrendelése nem jelentene kiadást számára, mivel a gyűjtőkonténert a forgalmazó megbízottja, vagy a vele szerződött hulladékkezelő (Átvevő) is biztosíthatja. A gyakorlatban ma szinte kizárólag ez történik.
3.3.2.4.Hulladékkezelők A koordináló szervezetek megbízásából jelenleg a hulladékok ártalmatlanítását végző kezelőknél (Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt., SaubermacherMagyarország Kft., Hugaropec Kft.) ártalmatlanított hulladékok mennyisége az új szabályozásnak az újrafeldolgozásra vonatkozó rendelkezésének hatályba lépése után csökken. Alkalmazottak elbocsátását ez a csökkenés azonban várhatóan nem fogja eredményezni, mivel a teljes lerakott hulladékmennyiségen belül az elemek és akkumulátorok mindössze néhány százalékot képviselnek. E hulladékkezelők a külföldi újrafeldolgozás előkészítéseként szükséges válogatásban részt kívánnak venni. A hazai válogatás az itteni munkaerő alacsonyabb költsége miatt előnyös, és javítja a foglalkoztatást. A fenti három hulladékkezelő nem jelezett olyan szándékot, hogy feldolgozó üzemet kívánna létesíteni. A hordozható áramforrások feldolgozására alkalmas üzem beruházása gazdaságosságának megítélésére egy az Európai Unió felkérésére korábban készült tanulmány adatait elemeztük. E tanulmány szerint hidrometallurgiai eljárással működő feldolgozó mű, évi 5000t hulladék feldolgozása esetén (az értékcsökkenést levonva) 5 év alatt nullszaldós vagy nyereséges, ami az esetleges befektetők számára elfogadható lehet. Látható, hogy a hazai elem és kiskapacitású akkumulátor hulladék mennyisége évente mindössze 325 – 901 tonna 2008 és 2016 között - nem biztosítja a
25
gazdaságos – tehát a külföldi üzemekkel összehasonlítva versenyképes – működést. A feldolgozott mennyiségek és a működési költségek összefüggése a tanulmány szerint a következő: 3.3. Ábra – A feldolgozott mennyiség és a működési költség összefüggése
Egy ilyen feldolgozó üzem munkahelyteremtése kilotonnánként a visszagyűjtésben, és újrahasznosításban 40-50% visszagyűjtési ráta mellett: 50 fő lenne. A fenti adatok ismeretében kijelenthető, hogy a visszagyűjtő szervezetnek az áramforrás hulladékok hasznosítására, feldolgozására hosszabb távon is csak külföldön lesz lehetősége. Az egyéni mentességgel rendelkező kötelezettek és a koordináló szervezetek megbízásából a savas ólomakkumulátor-hulladékok feldolgozását végző kohóknál (BMG Metall und Recycling GmbH – Ausztria, Kovohutě Příbram nástupnická a.s. – Csehország, MPI RECIKLAŽA d.o.o. – Szolvénia, Monbat Plc – Bulgária) az újrahasznosított hulladékok mennyisége az új szabályozás hatályba lépését követően nem fog változni.
3.3.3. Állami szervek, hatóságok
Szükséges az ellenőrző hatóság erősítése a feladat ellátására. Ez a mainál nagyobb létszámú ellenőrző apparátus fenntartására jelenti, amely mintegy 11-12 fővel növelné a hatósági létszámot. o Az ellenőrzési feladatok ellátásának biztosítása megítélésünk szerint a Főfelügyelőségen 1 fő, a területi felügyelőségeken is egy-egy fő munkába állításával biztosítható.
26
A felmerülő többlet költségek a jelentősen megemelt bírságtételek rendszeres alkalmazásával és a kötelezettségeik teljesítésére kötelezett gyártók erre fordított költségkereteinek közterheiből fedezhetőek. Az utóbbi tétel nagyságrendjére vonatkozóan elmondható, hogy a magyar piacon forgalomba hozott hordozható áramforrások legkevesebb 15-20%-a jelenleg kötelezettségeit nem teljesítő gyártók útján kerül forgalomba. A koordináló szervezetek kieső árbevétele emiatt legalább 50 millió Ft. Látható, hogy ennek az összegnek csak az ÁFA tartalma több mint 8 millió Ft. Az egyéb termékfajták területén felfedett további kötelezettektől származó bírság és ÁFA bevételeket és a kapcsolódó további, megfizetett közterheket is figyelembe véve a létszámfejlesztés várhatóan „önfinanszírozó” lesz. Összességében megállapítható, hogy a 2006/66/EK irányelv előírásainak hazai bevezetése a környezetre előnyös hatással lesz, a gyártókat és a folyamatban érintett további gazdasági szereplőket nem éri olyan hatás, amely a teljesítést megakadályozná. Mindezek alapján javasolható, hogy az irányelv rendelkezéseit a magyar jogba átültető tervezett kormányrendelet a tervezett szöveggel a rendelkezésre álló 2008. szeptember 26-i határidőig hatályba lépjen.
27
