A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár MAGÁNPÉNZTÁRI ÁGAZAT BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 2008
Elfogadva: az Igazgatótanács 2/2008 számú határozatával
Tartalom jegyzék I.
Általános alapelvek és célok __________________________________________3
II. Befektetési Politika feltételrendszere ___________________________________5 2.1. Meghatározása __________________________________________________ 5 2.2. Teljesülés értékelése _____________________________________________ 5 2.3. A Befektetési Politika módosítása ___________________________________ 6 III. Vagyonkihelyezés ___________________________________________________6 3.1. A vagyonkezelés célja, tárgya ______________________________________ 7 3.2. A vagyonkezelő kiválasztásánál alkalmazott szempontrendszer: _________ 7 3.3. A vagyonkezelő kiválasztása: ______________________________________ 8 3.4. A vagyonkezelő díjazása: _________________________________________ 8 IV. Letétkezelés _______________________________________________________9 V.
Ingatlanértékelés __________________________________________________10
VI. A befektetési eszközök ______________________________________________10 6.1. Hitelviszonyt megtestesítő eszközök _______________________________ 10 6.2. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok ________________________ 10 6.3. Befektetési jegyek, egyéb értékpapírok ____________________________ 11 6.4. Származékos ügyletek __________________________________________ 11 6.5. Ingatlanok ____________________________________________________ 11 VII. Hatáskörök, ellenőrzés _____________________________________________11 7.1. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre ____________________________ 11 7.2.
A befektetési vezető feladata és hatásköre ________________________ 12
7.3. Szolgáltatók feladata, hatásköre __________________________________ 12 7.4. Ellenőrzés _____________________________________________________ 13 VIII.
Stratégiai eszközösszetétel _______________________________________13
8.1. Portfolió összetétel ______________________________________________ 13 8.1.1. Vagyonkihelyezés____________________________________________ 15 8.1.2. Saját vagyonkezelés __________________________________________ 15 8.2. Referencia portfolió _____________________________________________ 15 8.3. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok _____ 16 8.3.1. A megengedett legnagyobb eltérések a stratégiai eszközösszetételtől ____ 16 8.3.2. Követendő szabályok _________________________________________ 16 8.4. A referenciaportfolió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok _________________________________________________________ 17
2
A Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) befektetési politikája, az Önkéntes és Magánpénztári Ágazatra külön elkülönülten készült, figyelembe véve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCIV. törvény, a Magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, a 282/2001 (XII. 26. ) Korm. rendelet magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól, illetve a 281/2001 (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól hatályos rendelkezéseit.
I.
Általános alapelvek és célok
A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alapvetően konzervatív befektetési politikát folytat. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás A Pénztár befektetéseinek olyannak kell lenniük, hogy a biztonság, jövedelmezőség és a likviditás elveinek harmonikus megvalósulását eredményezzék, a biztonság érvényesülésének prioritása mellett. A biztonság alapelvét a befektetések kötelező diverzifikációs előírása, a függőségek korlátozása, a likviditást különböző lejáratú befektetések időbeli harmonizációja, a jövedelmezőséget a Pénztár vagyongyarapítási törekvése biztosítja. A Pénztár a vagyonát az értékpapírok mellett ingatlanokba és ingatlan befektetési alapokba is fektetheti, azonban saját vagyonkezelése során minden közvetlen ingatlanbefektetésbe köteles bevonni a vele szerződésben álló ingatlanértékelőt. Az ingatlanbefektetések célja a költségek racionalizálása, és a Nyugdíjpénztár optimális működésének biztosítása. Ennek megfelelően történt a Nyugdíjpénztár székhelyét biztosító ingatlan kiválasztása és megvétele is. A Pénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetéseit minden esetben köteles befektetési eszközcsoportok szerint megosztani. A befektetések megosztása nem veszélyeztetheti a Pénztár folyamatos fizetőképességét és a pénztári szolgáltatások teljesítését. A három alapelv egyidejű érvényesítése mellett, alapvető szempont a biztonságra való törekvés. A kockázatviselési hajlandóság alacsony, ezért kinyilvánítja, hogy olyan mértékű hozam elérésére törekszik, amelyhez vállalandó kockázat mértéke akkora,
3
amely nem veszélyezteti a Pénztár időszak elején rendelkezésre álló tőkéjének nominális értelemben vett sértetlenségét. A Pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki.
A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. 1.
A pénztár befektetéseit kihelyezi illetve saját hatáskörben végzi.
A pénztári vagyonkihelyezésének célja a pénztár vagyonával kapcsolatos rendelkezési jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése, a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében. A kihelyezett vagyont a Vagyonkezelő a mindenkori jogszabályi rendelkezések és a Vagyonkezelési Irányelvek keretei között fekteti be, biztosítva a kockázat-hozam optimális viszonyát. A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a vállalt kockázat mértékének megfelelő lehető legmagasabb hozam elérése érdekében legjobb tudásuk szerint a vonatkozó jogszabályok és jelen befektetési politika figyelembe vételével mindent tegyenek meg. 2. A nyugdíjpénztári tevékenység céljának és a pénztártagok érdekeinek megfelelően a befektetések kiválasztását a hosszú távú szemlélet jellemzi, ennek megfelelően Vagyonkezelő illetve a Pénztár elsősorban a hosszú távú piaci tendenciák alapján dönt a befektetések allokációjáról. Emellett rövidebb időtávú, taktikai befektetéseket is végezhet, a piaci helyzet mindenkori alakulásától függően. 3. Mind a Pénztár mind a Vagyonkezelő a kibocsátók, a befektetett eszközök, a futamidők és a devizák tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. 4. A Pénztár és Vagyonkezelő a jelen Befektetési Politikában megfogalmazott elvek alapján vagyonkezelőnként kialakítják a vagyonkezelési irányelveket, amely az elfogadástól a Pénztár és a Vagyonkezelő között létrejött szerződés részévé válik. A vagyonkezelési irányelvek meghatározzák az ún. stratégiai eszközösszetételt ill. az azt tükröző referencia-portfoliót, megszabva Vagyonkezelő számára a befektetések és a felvállalható kockázatok kereteit, egyúttal lehetővé téve a vagyonkezelői teljesítmény folyamatos ellenőrzését és mérését.
4
II.
Befektetési Politika feltételrendszere
2.1. Meghatározása A Pénztár Befektetési Politikáját az I. pontban rögzített alapelvek, és a hivatkozott kormányrendelet figyelembevételével az Igazgatótanács alakítja ki. A Pénztár ügyvezetése által készített előterjesztés az Igazgatótanács ülésen megtárgyalásra kerül. Az ügyvezető a befektetési politika elkészítésébe, a vonatkozó pénztári szabályzatok betartásával – különös tekintettel a pénztártitok kezelésére – külső szakértőt, tanácsadót is bevonhat. Az Igazgatótanács által elfogadott befektetési politika és annak módosításai a Pénztár soron következő Küldöttközgyűlésén tájékoztatásra, illetve mindenkor hatályos tartalmi kivonata a Pénztárba belépni szándékozó magánszeméllyel ismertetésre kerül. 2.2. Teljesülés értékelése A befektetési vezető által készített kimutatások és előterjesztés alapján az Igazgatótanács ülésein értékeli a befektetéshez kapcsolódó tevékenységet. Az értékelés során meg kell vizsgálni, hogy: • a kialakított befektetési politika megvalósítása segítette-e a pénztári vagyon befektetési céljainak elérését; • a befektetési ügyletmenet, a befektetési portfoliók összetétele, szerkezete összhangban volt-e a befektetési politikában és a jogszabályokban előírt rendelkezésekkel, az esetleges eltérések megszüntetése érdekében milyen intézkedések történtek; • a befektetési portfoliók hozama a hozzájuk rendelt referencia indexek tűréshatáron belüli környezetében alakultak-e, illetve hogy mik voltak az esetleges eltérések okai; • az értékelt időszakban történt-e a befektetéseket érintő rendkívüli esemény, ezek milyen hatással voltak a portfolió szerkezetére és hozamára, illetve történt-e kárenyhítő intézkedés; • A befektetési tevékenység eredményeinek értékelése alapján javaslatot kell tenni a befektetési politika fenntartására, esetleges módosításaira. A befektetési politika annak teljesítése illetve a jövőbeni elképzelések az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képezik.
5
2.3. A Befektetési Politika módosítása Az Igazgatótanács minden év végén az eredmények ismeretében, a befektetési politika megvalósulásának értékelése kapcsán felülvizsgálja a befektetési politikát, elsősorban a saját vagyonkezelés és a vagyonkihelyezésre fordítható összeg megosztását, a portfoliók kialakításánál érvényesítendő, egyes befektetési eszközök súlyarányát. Minden év elején dönt a befektetési politika fenntartása illetve módosítása kérdésében. A Pénztár ügyvezetése az értékelésben leírt módosítási javaslatok figyelembe vételével készíti el az új befektetési politikára vonatkozó előterjesztést. Rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén a befektetési politika megvalósításában részt vevők, a befektetési tevékenység bonyolítói jelzik ezek fennállását a Pénztár Igazgatótanácsa felé és javaslatot tesznek a szükséges intézkedésre, valamint a befektetési politika és/ vagy a vagyonkezelési irányelvek rendkívüli módosítására. Rendkívüli körülmények különösen: • • •
az értékpapírtőzsde forgalmának rendkívüli árfolyammozgások miatti felfüggesztése, vagy ha ez fenyeget; a portfolióban lévő értékpapírok kibocsátóinál bekövetkező rendkívüli események; a Pénztár vagyonkezelőjénél bekövetkező rendkívüli események.
Az Igazgatótanács ebben az esetben a tagok érdekeit mindenkoron szem előtt tartva dönt a rendkívüli módosításról.
III.
Vagyonkihelyezés
A Pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező gazdasági társasághoz. Vagyonkihelyezésre csak a fedezeti tartalék kerülhet. Több vagyonkezelő kiválasztásánál, az új vagyonkezelő bevonásának célját az Igazgatótanács határozza meg: •
•
a Pénztár portfoliójának hatékony kezelése a biztonság – mint fő alapelv – figyelembevétele mellett, a pénztártagok részére minél magasabb reálhozam elérése, vagyonkezelők közötti diverzifikáció az egyedi kockázatok kiszűrése érdekében, vagyonkezelők között versenyhelyzet teremtése a Pénztár portfoliójából egy adott eszközcsoport kezeltetése (pl. külföldi részvények leválasztása a portfolió többi részéről).
6
3.1. A vagyonkezelés célja, tárgya A Pénztár gazdálkodása keretében – egyebek mellett – gondoskodik a pénztárvagyon kezeléséről, ezen belül ellátja az ingatlanbefektetésekkel kapcsolatos feladatokat. A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, ami nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenységet a Pénztár maga végezheti, illetve szerződést köthet részben vagy egészben e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó, arra feljogosított szervezettel. (továbbiakban: Vagyonkezelő) A Pénztár megbízási szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. A Vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel, a szerződésben foglaltak szerint. A Pénztár befektetési vezetője a vagyonkezelőktől kapott tájékoztatások és jelentések alapján az Igazgatótanács minden ülésére összeállítást készít a befektetések aktuális nagyságáról, szerkezetéről, a tárgyévben a tárgyidőszakig realizált hozamok mértékéről. 3.2. A vagyonkezelő kiválasztásánál alkalmazott szempontrendszer: A Pénztár befektetési tevékenységébe csak olyan társaságokat von be, amelyek tulajdonosi háttere és tőkeellátottsága szilárd, szakértelméhez, tapasztalataihoz és üzleti jó híréhez kétség nem férhet, tárgyi és személyi feltételei alapján képes a rá vonatkozó Vagyonkezelési irányelvekben foglaltak betartására és megvalósítására. • • • • • • • •
stabil gazdasági – piaci háttér korábbi befektetései, referenciái, szakmai tapasztalat, szolgáltatás színvonala, díjazási konstrukció, információ szolgáltatás, megbízhatóság üzleti jó hírnév, esetleg független minősítő ajánlása
7
3.3. A vagyonkezelő kiválasztása: A személyes és telefonon történt kapcsolat felvétel alapján vagyonkezelői ajánlatok, vagyonkezelési szerződés tervezetek bekérése. A befektetési vezető a beérkezett ajánlatokat, szerződés tervezeteket az említett szempontrendszer szerint elemzi, értékeli. A Pénztár ügyvezetése az Igazgatótanács ülésére írásos előterjesztést készít. A vagyonkezelő kiválasztása a Pénztár Igazgatótanácsának feladata. Az Igazgatótanács döntése alapján kiválasztott vagyonkezelővel a tárgyalás megkezdésére majd a vagyonkezelési szerződés aláírására az Igazgatótanács elnöke jogosult. Az aláírandó szerződés tanulmányozására minden igazgatótanács tagnak lehetőséget kell biztosítani. A Pénztár Igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekeiben köteles eljárni. Az Igazgatótanács minden évben, a tárgyév gazdálkodásának lezárásakor felülvizsgálja a vagyonkezelőkkel kötött szerződést és az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján dönt a vagyonkezelői szerződések meghosszabbításáról vagy új vagyonkezelői ajánlatok bekéréséről. Az elért vagyonkezelői eredmények alapján, a pénztártagok érdekében az Igazgatótanács dönthet a vagyonkezelői szerződés évközben történő felmondásáról is. 3.4. A vagyonkezelő díjazása: A vagyonkezelőt a szerződésben meghatározott feladatainak ellátásáért díjazás illeti meg. A díjazás mértéke előzetes tárgyalások alapján, vagyonkezelőnként kerül megállapításra illetve a vagyonkezelői szerződésben rögzítésre. A Pénztár szerződéses kapcsolatainak kialakításakor átlátható érdekeltségi viszonyok megteremtésére, teljesítményarányos, a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelő, számára legkedvezőbb összetételű és mértékű díjazás elérésére törekszik. Díjfizetési kötelezettségének gyakoriságát igyekszik összhangban tartani negyedéves tagi elszámolási gyakorlatával, elősegítve ezzel a tagok igazságos teherviselését. A díjazási konstrukció lehet fix illetve sikerdíjas rendszerű. Amennyiben sikerdíj kerül meghatározásra rögzíteni kell a sikerdíj számításánál figyelembe veendő referencia hozamot. A vagyonkezelői díj fizetése negyedévente, a Pénztár által jóváhagyott számla alapján történik. A vagyonkezelő minden esetben köteles a számla alapjául szolgáló számítást is a Pénztár rendelkezésére bocsátani.
8
A sikerdíj fizetése a vagyonkezelői szerződésekben foglaltaknak megfelelően negyedévenként vagy az üzleti év lezárását követően esedékes, a vagyonkezelő által küldött számla illetve azt alátámasztó számítás alapján, a Pénztár részéről történő elfogadás után. A vagyonkezelők díjazása minden évben felülvizsgálatra kerül. Mindemellett a vagyonkezelésbe átadott összeg növelésével párhuzamosan a vagyonkezelői díj mértéke év közben is változhat.
IV.
Letétkezelés
A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása. A letétkezelő kiválasztása a pénztár Igazgatótanácsának feladata. A pályázatra érkezett anyagok elbírálása a Pénztár ügyvezetésének előterjesztése alapján történik. A letétkezelő kiválasztásánál alkalmazott szempontrendszer: • • • • • • • • •
tőkeellátottság szakmai tapasztalat, referenciák szolgáltatás színvonala, díjazási konstrukció, számítástechnikai háttér működtetett ellenőrzési rendszer megbízhatóság üzleti jó hírnév, esetleg független minősítő ajánlása számlavezetési gyakorlat
A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. Vagyonkezelőnként befektetési számlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlákat vezet a pénztár javára, valamint ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését, és a hatályos jogszabályban leírtaknak megfelelő módon és gyakorisággal értékeli a pénztár vagyonát. A letétkezelő kezelésében lévő pénztári eszközöket folyamatosan a letétkezelőnél vezetett befektetési ill. értékpapírszámlán kell tartani, kivéve azon átmeneti elszámolási periódusokat, amelyekre a vagyonkezelő igazolni tudja, hogy a technikai elszámolás módja indokolja ennek hiányát, vagy ha az érintett értékpapírok óvadéki letétbe kerültek. Minden olyan esetben, amikor a pénztár tulajdonát képező értékpapírok letéti őrzését nem a pénztár letétkezelője végzi, biztosítani kell számára, hogy letétkezelői feladatait folyamatosan és maradéktalanul el tudja látni. A Letétkezelő a Pénztár nevében eljárva tevékenységét a Pénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó szerződésnek, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles végezni. Ha a Letétkezelő előtt ismert adatok szerint a befektetési arányok jogszabálysértők, a Letétkezelő írásban hívja fel a Pénztár és ha van, a Vagyonkezelő figyelmét a helyes arányok helyreállítására. A Bank a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles
9
visszautasítani. A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést kötésnapi elszámolás alapján végzi. A letétkezelőt szerződésben meghatározott tevékenységéért díjazás illeti meg. A szerződésben pontosan rögzíteni kell azon szolgáltatásokat, melyeket a díjazás magában foglal, illetve azon összegeket és eseteket melyek külön felszámításra kerülnek. 2001. évtől a letétkezelő mind két ágazatra külön, évente meghatározott maximum díjat számol el. V.
Ingatlanértékelés
A Pénztár az ingatlanbefektetések értékelésére ingatlanértékelőt bíz meg. Az ingatlanértékelő a Pénztártól és az ingatlanok üzemeltetőjétől független személy vagy szervezet lehet, és nem lehet érdekelt a Pénztár befektetéseiben. Egy ingatlanértékelő legfeljebb öt évre bízható meg. A Pénztár egyidejüleg csak egy ingatlanértékelővel állhat megbízási jogviszonyban.
VI.
A befektetési eszközök
6.1. Hitelviszonyt megtestesítő eszközök A hitelviszonyt megtestesítő eszközök folyamatos kamatjövedelmük révén csökkentik a kockázatosabb eszközök árfolyamának változásából eredő hozamingadozásokat. A Pénztár a felhalmozott pénztári vagyon értékének megőrzése és biztonsága érdekében a Magyar Állam vagy az MNB által kibocsátott és/vagy garantált értékpapírokat részesíti előnyben. A portfolióban azonban –hozamnövelési céllal- az állampapírok mellett megfelelő bonitású vállalatok ill. egyéb szervezetek által kibocsátott -vagy ilyen szervezet által garantált- kötvények, jelzáloglevelek, egyéb kamatozó eszközök is szerepelhetnek, a hatályos jogszabályban meghatározott kereteken belül. A pénztár megfelelő bonitásúnak fogad el egy szervezetet, ha azt nemzetközi hitelminősítő intézet legalább „A” ill. annak megfelelő (ún. befektetésre ajánlott) kategóriába sorolja. 6.2. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok A hosszabb távú hozamok növelése érdekében a kihelyezett vagyon egy részét a Pénztár részvényekbe fekteti be. Annak érdekében, hogy a portfolió ne legyen túlzottan kitéve a hazai piaci hullámzásoknak, előtérbe kerül a nemzetközi diverzifikáció gondolata.
10
A hazai részvények mellett a külföldi részvények a befektetési lehetőségek széles tárházát kínálják, belőlük -mind földrajzilag, mind szektoriálisan- jól diverzifikált portfolió alakítható ki. Az elmúlt évtizedben a fejlett országok részvénypiaca forintban átlagosan magasabb hozamot biztosított, mint a BUX, miközben a külföldi portfolió hozamának ingadozása a hazai piacénál alacsonyabb szinten maradt. A hazai piac ismerete, a nagyobb tapasztalat és a rendelkezésre álló információk bővebb köre valamint a külföldi befektetésekre vonatkozó jogszabályi korlátozások indokolják, hogy a pénztár befektetései között egyelőre a külföldiekénél nagyobb súllyal szerepeljenek a hazai részvények. 6.3. Befektetési jegyek, egyéb értékpapírok A Pénztár a jogszabályi korlátokat betartva befektetési jegyeket vásárolhat. Elsősorban olyan célok elérése érdekében, amelyek más úton nem, vagy csak kevésbé hatékonyan érhetőek el, így elsősorban ingatlan befektetési jegyek és külföldi értékpapírokat tartalmazó befektetési alapok jegyei kerülhetnek a portfolióba. 6.4. Származékos ügyletek Származékos ügyletnek tekintjük az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származékos termékekre, kamatlábra, devizára kötött határidős és opciós ügyleteket. A Vagyonkezelő törekszik arra, hogy a kamat- és árfolyammozgásokból adódó kockázatokat csökkentse. Ennek érdekében tőzsdei határidős és opciós ügyleteket köthet. Pénztár határidős illetve opciós ügyletet csak arbitrázs illetve fedezeti célból köthet amennyiben a mögöttes termék a portfolió eleme. A spekulációs célú illetve nem szabványosított határidős és opciós ügyelet nem megengedett. 6.5. Ingatlanok A jogszabályok a Pénztár számára lehetőséget biztosítanak a közvetlen ingatlan vásárlásra.
VII. Hatáskörök, ellenőrzés 7.1. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a befektetési politika elfogadása, módosítása a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Az Igazgatótanács határozatainak meghozatala egyszerű szótöbbséggel történik.
11
Az Igazgatótanács felhatalmazza az Igazgatótanács elnökét, hogy a Pénztár szabad pénzeszközeinek, a saját portfolióban lévő értékpapírok hozadékainak befektetése, és lejáró értékpapírok újra befektetése során a befektetetési vezető által bekért ajánlatok alapján döntést hozzon a konkrét értékpapír ügylet megkötéséről. 7.2. A befektetési vezető feladata és hatásköre A Pénztár befektetésekért felelős vezetője a vagyonkezelési tevékenység során mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyet az Alapszabály, az Igazgatótanács határozata, és a jelen befektetési politika a hatáskörébe utal. Folyamatosan kapcsolatot tart a Pénztár letétkezelőjével, vagyonkezelőivel, befektetési közvetítőkkel. Ellenőrzi, hogy a Pénztár befektetési portfoliója megfelel-e a jogszabályok, és jelen Befektetési Politika előírásainak, és amennyiben eltérést észlel azonnal felhívja erre a Vagyonkezelő és az Igazgatótanács figyelmét. Amennyiben a Pénztár a vagyonkezelést maga végzi: - javaslatot tesz az Igazgatótanács elnöke részére a befektetésekre és azok likvidálására, - folyamatosan tájékoztatja az Igazgatótanács elnökét a szabad pénztári eszközök állományváltozásáról, a kamatfizetések időpontjáról, a lejáratok esedékességéről, nagyságrendjéről és a legfrissebb piaci elemzésekről illetve változásokról, - ajánlatokat kér be értékpapír forgalmazó cégektől, melyek alapján az Igazgatótanács elnöke dönt, - előkészíti a befektetésekhez kapcsolódó szerződéseket, - gondoskodik a Pénztár számára szükséges adatoknak és tájékoztatásoknak a befektetési közvetítőktől történő beszerzéséről, feldolgozásáról, illetve a befektetési közvetítők részére a szükséges információk átadásáról, - az Igazgatótanács részére jelentéseket, kimutatásokat készít a befektetésekkel kapcsolatban. Amennyiben a Pénztár a Vagyonkezelőt alkalmaz - az Igazgatótanács utasítása szerint javaslatot dolgoz ki a Vagyonkezelő kiválasztására, - közreműködik a Vagyonkezelővel kötendő szerződés előkészítésében, - gondoskodik a vagyonkezelési szerződés alapján a Pénztárat megillető jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről, - folyamatosan figyelemmel követi a vagyonkezelési szerződés teljesítését és szükség esetén javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére, - folyamatosan kapcsolatot tart a Vagyonkezelővel és gondoskodik a Vagyonkezelő által a Pénztár részére szolgáltatott információk átvételéről, feldolgozásáról, illetve gondoskodik a Vagyonkezelő részére szükséges információk átadásáról. 7.3. Szolgáltatók feladata, hatásköre A vagyonkezelők, letétkezelő feladata és hatásköre a hatályos jogszabályok figyelembe vételével a vagyonkezelői illetve letétkezelői szerződésekben kerül rögzítésre.
12
Az ingatlanértékelő feladatait a felek közötti megbízási szerződés tartalmazza. 7.4. Ellenőrzés A befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a vagyonkezelési tevékenység körében a jogszabályok, az Alapszabály és jelen Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Ennek keretében a befektetési vezető gondoskodik a befektetések megfelelő nyilvántartásáról és azok értékeléséről. A letétkezelő, amennyiben a vagyonkezelő(k) tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor a haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A befektetési vezető köteles haladéktalanul tájékoztatni az Igazgatótanács elnökét, ha bármilyen annak hatáskörébe tartozó, vagyonkezelési tevékenység körében szükséges intézkedés meghozatalára van szükség. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az Igazgatótanács pénzügyi évenként elvégzi jelen Befektetési Politika felülvizsgálatát, ennek keretében értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét és amennyiben szükséges javaslatot dolgoz ki illetve saját hatáskörben gondoskodik jelen Befektetési Politika, illetve a vagyonkezelői illetve letétkezelői szerződések módosításáról, indokolt esetben megszűntetéséről.
VIII. Stratégiai eszközösszetétel 8.1. Portfolió összetétel A portfolió összetétel meghatározása, a Vagyonkezelőkkel történő konzultálás után az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. Az Igazgatótanács a befektetési politika jelen fejezetében tárgyalt a Pénztár kockázatviselési képességéből és a tőkepiac aktuális helyzetéből levezethető portfolió összetételt és annak korlátait, lejárati szerkezetet valamint az egyes portfoliórészekhez rendelt referencia indexeket az évente elvégzendő értékelés során felülvizsgálja és újramegállapítja. Tekintve, hogy a Pénztár befektetési tevékenységének legfontosabb céljai között szerepel, hogy a Pénztár befektetett tőkéjének legalább nominális értelemben vett értékét megőrizze, ezért a portfolió kockázatos és kockázatmentes elemei egymáshoz viszonyított arányának megállapításakor úgy kell eljárni, hogy a portfolió kockázatmentes elemeinek legkedvezőtlenebb esetben valószínűsíthető hozama lehetőleg fedezze a portfolió kockázatos elemein ugyanezen esetben elszenvedhető veszteségeket.
13
A Pénztár egészére vonatkozó stratégiai eszközösszetétel: A Pénztár elsődleges alapelvével összhangban, a vagyonkezelésben lévő portfolióknál korlátozhatja az állampapírállomány lejárati szerkezetét, úgy hogy a portfolióban lévő értékpapírok hátralévő átlagos futamideje nem haladhat meg egy maximális értéket. Amennyiben a Pénztár él ezen lehetőséggel, az adott vagyonkezelőre vonatkozó konkrét mérték a vagyonkezelési szerződés mellékletét képező vagyonkezelési irányelvben kerül rögzítésre. A hazai és külföldi részvények együttes aránya nem haladhatja meg a 25%-ot. A Pénztár befektetési során köteles a mindenkor hatályos a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) kormányrendelet előírásait figyelembe venni, különös tekintettel az 1. számú mellékletben meghatározott eszközök körére, valamint a befektetett eszközök 2. számú mellékletben megfogalmazott limiteire. Folytatva az előző évek gyakorlatát továbbra is részleges vagyonkihelyezésre kerül sor. A vagyonkezelők körének bővítésére az Igazgatótanács döntése alapján van lehetőség. Az átadott vagyon növeléséről megfelelő mérlegelés után az Igazgatótanács elnöke dönthet, azonban az egy vagyonkezelő részére átadható vagyon mértéke nem haladhatja meg a teljes vagyon értékének 50 százalékát. 8.1.1. Vagyonkihelyezés A portfolió összetételre vonatkozó irányelvek, a referencia hozam, az attól való eltérés esetén követendő gyakorlat a vagyonkezelőnkénti Vagyonkezelési Irányelvekben kerül rögzítésre. Általános elvként a kockázatosabbnak számító részvényekbe történő befektetések célarányaként 15% lett meghatározva, melytől a vagyonkezelő szakmai és piaci megfontolások alapján eltérhet, úgy hogy a részvények aránya ne haladja meg a 25%-ot. A többi befektetésekre vonatkozó célarányokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Hazai állampapírok vagy ilyen eszközöket tartalmazó befektetési alapok jegyei Hazai részvények vagy ilyen eszközöket tartalmazó befektetési alapok jegyei külföldi részvények vagy ilyen eszközöket tartalmazó befektetési alapok jegyei Külföldi állampapírok vagy ilyen eszközöket tartalmazó befektetési alapok jegyei Egyéb belföldi hitelviszonyt megtestesítő eszközök, jelzáloglevél Ingatlan, ingatlan befektetési alap
14
cél 75%
min. 50%
max. 95%
10%
5%
15%
5%
0%
10%
0%
0%
5%
10%
0%
15%
0%
0%
10%
A Pénztár, a vagyon egészére vonatkozó stratégiai eszközösszetétel betartása és a pénztártagok érdekeinek figyelembevétele mellett, a Vagyonkezelőkkel kötött egyéni vagyonkezelési irányelvekben a fentiekben jelzett iránymutatástól eltérhet. 8.1.2. Saját vagyonkezelés
A portfolió kialakításánál elsősorban a rövid- és hosszú lejáratú állampapírok túlsúlya jellemző. A jogszabályi korlátokon túlmenően általános elvként a kockázatosabbnak számító részvényekbe történő befektetések célarányaként 10%, melytől a Igazgatótanács elnöke szakmai és piaci megfontolások alapján eltérhet, úgy hogy a részvények aránya ne haladja meg a 20%-ot. Eszközcsoport A C D D D D D D D D D D E E E E F F G G H I J K L *
Házipénztár (Ft, valuta) Lekötött betét 1 Magyar állampapír 2 Értékpapír magyar állam készfizető kezességével 3 Külföldi állampapír 4 Értékpapír külföldi állam készfizető kezességével 5 Magyar gazdálkodó nyilv. forg-ba hozott kötv. 6 Külf. gazdálkodó nyilv. forg-ba hozott kötv. 7 Magyar hitelint. nyilv. forg-ba hozott kötv. 8 Külf. hitelint. nyilv. forg-ba hozott kötv. 9 Magyar helyi önkorm. nyilv. forg-ba hozott kötv. 10 Külf. önkorm. nyilv. forg-ba hozott kötv. 1 Magyar részv. (BÉT/más elism. épp, Mo-n nyilv.) 2 Magyar rv.: bevezetés fél éven belül v. OTC 3 Külföldi részv. (tőzsde/más elism. épp., nyilv.) 4 Külf. rv.: bevezetés fél éven belül v. OTC 1 Magyar bef. Jegy (ingatlan alap is) 2 Külf. bef. jegy (ingatlan alap is) 1 Magyar jelzáloglevél 2 Külf. jelzáloglevél Ingatlan Tőzsdei határidős ügylet Tőzsdei opciós ügylet Repó (fordított repó) csak állampapír lehet Swap
Min
Max
0% 0% 0% % % 0% % 0% % % % 0% % % % 0% % 0% % 0% % % % %
500eFt 10%* 95% 95% % % 10% % 10% % % % 20% % % % 10% % 10% % 10% % % % %
A maximum limit átmeneti túllépése különleges méltánylást érdemlő esetben (pl. nagy mértékű értékpapírlejárat, tagdíjbefizetés) az Igazgatótanács elnökének jóváhagyásával engedélyezett
8.2. Referencia portfolió A Pénztár az egyes portfolió részek értékeléséhez lehetőleg olyan referencia indexek megállapítását határozza el, amelyekhez tartozó kosár szerkezete a lehető legjobban hasonlít az adott portfolió rész értékelési időszakban várható összetételére. 15
Az alkalmazott referencia indexeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie.: Közismert, könnyen hozzáférhető és ellenőrizhető legyen; Hozzáférhető legyen számítási metodikája; Lehetőleg naponta számított értékei legyenek; Lehetőleg értékpapírkosár értékéből számított pontérték legyen. A portfolió összetételhez igazodó referencia hozam mindkét ágazat esetén, minden vagyonkezelőre külön, a Vagyonkezelési Irányelvekben kerül rögzítésre. A referenciahozam képletének tartalma, hogy mennyi lett volna a pénztár hozama, ha a vagyon minden nap a vagyonkezelési irányelvekben meghatározott referencia portfolió által meghatározott arányban került volna befektetésre az egyes értékpapírokba. A referenciahozam számítása: Az adott tartalékra vonatkozó referenciahozamot az említett kormányrendeletekben meghatározott hozamráta képlettel úgy kell meghatározni, mintha a tartalék eszközei folyamatosan a fenti arányban lettek volna befektetve a különböző indexkosarakba. A pénztár teljes egészére vonatkozó referenciahozam: A Pénztár egészére vonatkozó 2008. évi referenciaindex összetétele: 70% MaxComp + 10% RMax + 12% BUX+ 3% BIX + 3% MSCI World + 2% CETOP20
A saját vagyonkezelésben levő portfolióra vonatkozó referenciahozam: 40% MaxComp + 40% RMax + 10% BUX + 10% BIX 8.3. A megengedett arányoktól való eltérés esetén követendő szabályok 8.3.1. A megengedett legnagyobb eltérések a stratégiai eszközösszetételtől
A kihelyezett vagyonra vonatkozó szabályok minden vagyonkezelőre külön a Vagyonkezelési Irányelvekben kerül rögzítésre. Saját vagyonkezelésben a portfolió részvényhányada 0% - 20% között mozoghat, az állam által garantált értékpapírok vásárlása nem korlátozott, a hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. 8.3.2. Követendő szabályok
Ügyletkötés által okozott eltérés Amennyiben a Vagyonkezelő által kötött ügylet eredményeként a portfólió összetétele olyan mértékben megváltozna, amely már sérti a vagyonkezelési irányelvekben meghatározott korlátozásokat, de nem sérti a vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozásokat, akkor a Pénztár letétkezelője az érintett tranzakciót a Vagyonkezelő utasítása alapján végrehajtja – amennyiben ez egyéb módon nem sérti súlyosan a Pénztár érdekeit (pl. a piacitól jelentősen eltérő kötési árfolyam miatt). A letétkezelő a korlátozások megsértésére felhívja a Pénztár és a Vagyonkezelő figyelmét. A 16
Vagyonkezelő köteles a korlátozások megsértésének megszüntetése érdekében 5 munkanapon belül intézkedni, vagy a Vagyonkezelési irányelvek módosítását kezdeményezni. Ez utóbbi esetben a Pénztár írásbeli válaszának megérkezéséig nem köteles intézkedni. Amennyiben a Vagyonkezelő által kötött ügylet eredményeként a portfólió összetétele olyan mértékben változna, amely már sérti a vonatkozó jogszabályban foglalt korlátozásokat is, akkor a Pénztár letétkezelője az érintett tranzakció végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul értesíti a Pénztárt és a Vagyonkezelőt. A kezelésbe adott vagyon összegének változása által okozott eltérés Ha a befektetési szabályok abból adódóan sérülnek meg, hogy a kezelésre átadott vagyon összege hirtelen megváltozik, akkor a Vagyonkezelő köteles ésszerű időn - de legfeljebb 30 napon - belül helyreállítani az előírt arányokat. A befektetési politika változása által okozott eltérés A befektetési politika megváltozásakor a Pénztár a Vagyonkezelővel egyeztetve, a változás mértékének függvényében állapítja meg, hogy mely időpontig kell áttérni az új befektetési arányokra. Saját vagyonkezelésben a befektetési arányoknak legkésőbb az aktuális befektetési politika aláírását követő 1 éven belül kell eleget tenni. A piaci árfolyamok elmozdulása által okozott eltérés Egy adott piaci rész-szegmensre vonatkozó minimum/maximum limitek átlépése a piaci értékek változásával esetlegesen bekövetkezhet. Amennyiben és csak kizárólag a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok a meghatározott korlát 10%-ánál kisebb mértékben sérülnek, akkor a Vagyonkezelő 30 naptári napon belül köteles az arányokat a meghatározott korlátokon belülre vinni. Amennyiben a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok a meghatározott korlát 10%-ánál nagyobb mértékben sérülnek, akkor a Vagyonkezelő köteles a rákövetkező lehetséges első kereskedési napon az eltérést legalább 10%-nál kisebb mértékűre csökkenteni. 8.4. A referenciaportfolió hozamától való jelentős eltérés esetén követendő szabályok 8.4.1. Amennyiben az adott tartalék hozama egy negyedév során legalább 2%-kal kedvezőtlen irányban eltér a referenciaportfolió hozamától, az Igazgatótanács soron következő ülésén ennek megtárgyalásra, kitérve az elmaradás okaira és a tervezett lépésekre napirendre kerül. 8.4.2. Amennyiben az adott tartalék évesített hozama egy negyedév során legalább 4%kal kedvező irányban eltér a referenciaportfolió hozamától, a Vagyonkezelő a negyedéves jelentésében külön köteles kitérni a többlethozam elérésének okaira, elemezve a portfolió összetétel –a megengedett limitekhez viszonyított- alakulását. Pénztár különös figyelmet köteles fordítani arra, hogy Vagyonkezelő nem vállalt-e a megengedettnél nagyobb mértékű kockázatokat.
17
8.4.3. A pénztári hozamráta és a referenciahozam számítási módja megegyezik a mindenkor hatályos a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) kormányrendeletben meghatározott számítási móddal. Az Igazgatótanács jelen Befektetési Politika kialakításánál mindenekelőtt a pénztár tagok érdekeit vette figyelembe a jogszabályban meghatározott előírások alapulvételével.
ZÁRADÉK Jelen Befektetési Politika a Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Igazgatótanácsának 2/2008. számú határozatával 2008. január 31-étől lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Vasutas Nyugdíjpénztár 2007. évre vonatkozó Befektetési Politikája hatályát veszti. Budapest, 2008. január 31.
Dr. Kurucsai László Igazgatótanács elnöke
18
