OM-00381/2008 projekt A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrárélelmiszertermelési vertikumban (2009-2012) Földműveléstani kutatások: záró beszámoló 4 kutatási év (2008.12.01.-2012.11.30.) feladatai: 1. A termésbiztonságot veszélyeztető talajminőség-hibák megjelölése. Talajminőség-kímélő művelési tesztek. Kockázatelemzés. 2. Termésbiztonság fenntartó művelési rendszerek adaptálása. Klímavédelmi indikátorok kijelölése. Publikálás, oktatás. 3. Talajminőség javító és klímakár csökkentő művelések innovációja. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek kijelölése. Publikálás, oktatás. 4. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek adaptálása. A klímakár csökkentő talajhasználat innovációja. Publikálás, szaktanácsadás, oktatás A vállalt feladatok saját kutatások révén teljesültek.
Birkás Márta DSc
[email protected]
Növények: 2009: őszi búza, mustár 2010: kukorica, 2011: zab, 2012: őszi búza
OM-00381/2008 projekt
Innovációt segítő kísérlet Nagyparcellás kísérlet
2010.10.01 SK SZ
Hely: GAK Nonprofit Kft. Kísérleti és Tangazdasága, Hatvan Józsefmajor (F-10 tábla, 5,21 ha). A terület klíma érzékeny.
Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm,
L
2011.09.27
SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros művelés (14-16 cm, SK), 4. Kultiv. művelés (20-22 cm, K), 5.Tárcsás művelés (14-16 cm, T), 6. Direktvetés (DV). Ismétlés: 4x 2009.10.22
2012.09.28
OM-00381/2008 projekt
Innovációt segítő kísérlet
2010.07.20
Középparcellás kísérlet Hely: GAK Nonprofit Kft. Kísérleti és Tangazdasága, Hatvan Józsefmajor Őszi búza tarlók Mélység (cm)
Jel
magas
0
alacsony
Művelési kezelések
2009.07.10
Évek 2009
2010
2011
HN
x
x
x
0
HN
-
x
hagyományos tárcsa
9-12
HT
x
x
x
h. Tárcsa + henger
9-12
HTGY
x
-
x
x
síktárcsás porhanyító
6-9
SP
x
x
x
x
kombinált kultivátor
8-12
KK
x
x
x
x
váltvaforgató eke
32-35
VSZ
x
x
x
Váltvaf. eke + pakker
32-35
VSZE
x
x
-
Talajlazító
35-40
L
-
-
Hántatlan tarló takart/nem
2012*
x
2012.07.16 x
* 2012: a takart tarló, és minden kezelés 1/5-e + hengerezést kapott
F-14
X F-13 X F-11 F-10
X: tarlókísérletek helye
2011.08.05
X X F-12
OM-00381/2008 projekt
Vizsgálatok
A kutatás háttere 200 2009.
180
Csapadék (mm)
2010. 160
2011.
140
2012. 1965-1995
120 100 80 60 40 20 0 J
F
M
A
M
J
J
A
S
O
N
A sokévi átlagos, és a 2009, 2010, 2011, 2012 évek csapadéka HatvanJózsefmajorban Összes (mm): 2009: 641; 2010: 962 2011: 297, 2012: 276 (nov.30-ig)
D
1. Talaj fizikai és biológiai állapotváltozása 2. Szárazság- és hőstressz hatása a talajokra (kiszáradás, kérgesedés) 3. Csapadék-stressz hatása a talajokra (ülepedés, kérgesedés, por lemosódás, tömörödés) 4. A felszíntakarás kárenyhítő hatása 5. Talajállapot és növényfejlődés (gyökerezés, szártömeg, termés)
OM-00381/2008 projekt 1. A termésbiztonságot veszélyeztető talajminőség-hibák megjelölése. Talajminőség-kímélő művelési tesztek. Kockázatelemzés Kijelölés – Fokozatok: biztonságos, közepes, kockázatos igen kockázatos 10-12 cm Lazult réteg mélység: 40-45 cm Talajszerkezet: min. 70% morzsa > 40 % por/rög Bolygatott talaj-felület: egyenletes (100 %) > 150 % felszín-növekedés Talajfelszín borítottság % optimum: Á: 30-45, SZ: 45-60, CS: 40-55
Tesztek 7 művelési változattal: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)
Vízveszteség Vízbefogadás Nedvesség kímélés/tárolás Földigiliszta tevékenység Talajszerkezet védelem Hő-stressz a talajban Szalma feltáródás Művelhetőség javulás Szénveszteség kg/ha/nap (friss művelés után 6 nap)
1. hántatlan tarló (takart / nem takart) Művelések: 2. síktárcsás (6-10 cm), 3. kultivátoros (6-12 cm), 4. hagyományos tárcsás (9-14 cm), 5. hagyományos tárcsás (9-14 cm) elmunkálással, 6. szántás (30-32 cm), 7. szántás (30-32 cm), elmunkálva
OM-00381/2008 projekt
1. év Kockázatelemzés (2009) FMEA módszerrel 1) Vízveszteség bekövetkezésének és elkerülhetőségének valószínűsége 2) Nedvesség kímélés elmaradása vagy megvalósulása. 3) Talajszerkezet romlás bekövetkezése vagy elkerülése (felszínvédelem?) 4) Hő- és zápor-stressz bekövetkezése vagy elkerülése 5) Szalmafeltáródás folyamatossága vagy akadályozottsága 6) Nagy szénveszteség bekövetkezése vagy kis szénveszteség 7) Talaj művelhetőség romlás vagy javulás nyári művelésnél HNt
HN0
ST
K
HT
HTE
SZ
SZE
hiba bekövetk. valószínűsége
3
7
2
2
7
4
10
5
hiba felismerés valószínűsége
8
8
2
2
8
4
8
3
hiba hatása
4
7
2
3
8
3
8
4
56
392
8
12
392
48
640
60
tűrhető
nem tűrhető
csekély
nem tűrhető
tűrhető
nem tűrhető
tűrhető
1)
Kockázati szám
Kockázat
csekély
OM-00381/2008 projekt
2. Termésbiztonság fenntartó művelési rendszerek adaptálása. Klímavédelmi indikátorok kijelölése. Publikálás, oktatás. Adaptálás: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
vízbefogadást elősegítő lazult állapot létrehozása ∼40 cm laz. mélység alakítása sekély műv. mélység csak tömör talptól mentes állapot esetén! minőségi kritérium 70-75% morzsa, legf. 10-15 % por minél kisebb, vízbefogadásra alkalmas felszín alakítása védő felszíntakarás alapművelés után is tartósan jó talajélet elősegítése klíma-stressz enyhítő talajállapot kialakítása
Tényezők
Szántás
Megfelelés a 2010. csapadékos évben: 0: nem felelt meg, X: megfelelő, XX: jó, XXX: kiváló
Lazítás
Sekély kultivátoros
Kultivátoros
Tárcsás
Direktvetés
Jó vízbefogadás
XXX
XX
XX
XXX
X
XX
Lazult talaj 28-40 cm
XXX
XXX
-
XX
-
X
-
-
XX
-
X
XX
70-75 % morzsa, <15 % por
XXX
XXX
XXX
XXX
XX
XX
Kis felszín, jó vízbefogadás
Sekélyművelés, talpmentes állapot
XXX
XXX
XXX
XXX
X
XX
Felszíntakarás min. 10-15 % vetés után
0
X
XXX
XXX
X
XXX
Földigilisztaszám
X
XX
XXX
XXX
XX
XXX
Klíma-stressz csökkentés szintje
XXX
XX
XX
XXX
X
XX
Minősítés
kiváló
közepes
jó
jó
közepes
közepes
Kukorica termés t/ha
8,342
6,516
7,126
7,289
6,487
6,592
OM-00381/2008 projekt
2. év. Klímavédelmi indikátorok kijelölése
Hét fő indikátor és a résztényezők (zárójelben a számuk): 1. Lazult réteg mélység (8) 2. Talajszerkezet (3) 3. Felszíntakarás, hő és víz-stressz elleni védelem (6) 4. Felszín elmunkálás (6) 5. Hatás a talaj szervesanyag- és széntartalmára (3). 6. Alkalmazkodás a száraz talajhoz (2). 7. Alkalmazkodás a nedves talajhoz (2). Példa Indikátor
Változat
Kockázat aszályos idényben
Kockázat csapadékos idényben
4. Felszín elmunkálás
Tarlóművelés után van
tömörítéssel együtt csekély
egyengetés esetén csekély
Tarlóművelés után nincs
nagy
közepes
Nyári alapművelés után van
tömörítéssel együtt csekély
egyengetés esetén csekély
Nyári alapművelés után nincs
nagy
közepes
Őszi alapművelés után van
tömörítéssel együtt csekély
egyengetés esetén csekély
Őszi alapművelés után nincs
nagy
szeles és meleg napok kivételével csekély
csekély
csekély
nagy
közepes
igen nagy
nagy
5. Hatás a talaj szervesanyag- és széntartalmára
Kímélés vetésig
tarlóműveléstől
a
Az alapművelés szénvesztő A teljes művelési szénvesztő
rendszer
OM-00381/2008 projekt
3. Talajminőség javító és klímakár csökkentő művelések innovációja. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek kijelölése. Publikálás, oktatás. Innováció Csapadékos idény – hibajelzés 1. Természetes és művelési hiba eredetű vízpangás és csapadék-stressz talajra gyakorolt eltérő hatásának kimutatása 2. A felszínen, és a felső talajrétegben mechanikai és természetes úton kialakult por (<0,25 mm) lemosódásának igazolása ismétlődő, sok eső esetén 3. A tömörödés súlyosbodásának bizonyítása a csapadékos idényben bekövetkezett por- és agyagkolloid lemosódásnak betudhatóan. 4. A humusztól függően mezőségi + erdőtalajokon 1,75-7,33 cm, réti talajon 2,087,86 cm mélység csökkenés kimutatása csapadékos idényben (90-120 nap alatt) 5. A por- és kolloid lemosódás konzisztencia jelenségeket – duzzadás, kiszáradás, zsugorodás, kérgesedés – felerősítő hatásának igazolása. 6. A takaratlan felszín eliszapolódásának bizonyítása ismétlődő eső-stressz nyomán, >17,5 % felszíni por, > 25 % aprómorzsa (<2,5 mm frakció) esetén 7. Takaratlan talajfelületen magágykészítéstől a növényzet teljes borításáig a talaj 10 cm rétegében lévő morzsa csökkenés (63,1-81,5 %-kal) kimutatása 8. A talp-tömörödéssel lerontott talajokon a korlátozott gyökerezési mélység bizonyítása (2011. tavasz, koranyár). Esőket (2011. július) követően a tömör talpba belenövő kevés gyökér a tömörödés súlyosságát újólag igazolja
IGEN!
80
Morzsa (0,25-10 mm) %
70
60
50
Csapadékos
NEM!
Átlagos
40
Száraz 30
20 5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
65
70
75
Felszíntakarás %
A felszíntakarás hatása a hő- és víz stressz csökkentésére és a vízkímélésre különböző idényekben, Hatvan térségi talajon
Idény
Optimum
Megfelel
Gyenge
Csapadékos
40 – 55
35 – 40
< 20
Átlagos
30 – 45
20 – 30
< 15
Száraz
45 – 60
35 – 45
< 30
OM-00381/2008 projekt
3.év. Talajminőség javító és klímakár csökkentő művelések innovációja Száraz idény – hibajelzés 1. Vízvesztés meleg nyáron: 2,8-3,2 mm/nap rögös, lezáratlan felületen 2. Vízvesztés széles sorközű növények betakarítása után (2012). Kényszerérés, korai aratás, a takaratlan talajon meleg napokon 2,5-3,0 mm/nap vízvesztés 3. Vízvesztés a gyomos tarlókon. Szárazságban az árvakelés nem, a gyomok, (mélyen gyökerező évelők) kikeltek, nagy tömeget fejlesztettek 4. Sikertelen lazítás (2011) a 2010-ben összetömődött talajokon: a) hantképzés, elmunkálhatatlanság. b) a megmozdított hantok „visszaülése”, lazítóhatás kicsi 5. A tömör forgók erős klíma-érzékenysége (alacsony növény, termésveszteség) 6. Mélyművelés utáni vízvesztés. A tömör talp feltörésekor (2011) kialakult rögök (35-45 % >10 cm) között, üregesség miatt (Felszín-tömörítés ≠ hibaenyhítés: a mélyebb rétegekből felfelé igyekvő nedvesség kicsapódott az üregekben, nem jutott el a hengerezett felszín alá; hiányos repce- és kalászos-kelés 7. Nagy őszi-téli vízvesztés (szept. 20-március 20 között vályogtalajon min. 90-110 mm, réti talajon 60-90 mm, állapottól függően) a szeptemberben-októberben hantosan szántott talajokon. Enyhe, szeles tél: vízvesztést fokozó tényezővé vált 8. Tárcsás sekélyművelés repce, kalászosok alá az egyébként tömör talajokon 9. Gyenge morzsásodás okai: száraz idény, száraz talajhoz alkalmatlan művelés, idényen kívül a felszín kitettsége.
OM-00381/2008 projekt
3.év. Talajminőség javító és klímakár csökkentő művelések innovációja 0,2 SzD5%: SZ: 0.026; L: 0.037; SK: 0.045; K: 0.034; T: 0.055; DV: 0.101
0,18
3
Talajnedvesség m m
-3
0,16 0,14 0,12 0,1 0,08
7 a.m.
0,06
10 a.m.
SZ: szántás L: lazítás SK, K: kultivátoros művelés T: tárcsás művelés DV: direktvetés
12
0,04
15 p.m.
0,02 0 SZ
L
SK
K
T
DV
Változás a talaj 0-20 cm rétegének nedvességében 8 óra alatt, meleg, száraz és kissé szeles napokon (2011. okt. 12.-16)
OM-00381/2008 projekt
3.év. Talajminőség javító és klímakár csökkentő művelések innovációja Száraz/Csapadékos idény – hibajelzés, javítás 90 SzD 5%: P: 8.16; L: 7.74; SK:5.38; K: 6.79; T: 11.09; DV: 10.67
Morzsa (0,25-10 mm) %
80 70 60
1. év 50
Kedvező év Nedves év
40 30
SZ: szántás L: lazítás SK, K: kultivátoros művelés T: tárcsás művelés DV: direktvetés
Száraz év
20 10 0 SZ
L
SK
K
T
DV
A talaj agronómiai szerkezete a kísérlet kezdetén, kedvező, nedves és száraz években 6 művelési kezelésben
OM-00381/2008 projekt
3. év. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek kijelölése 1. Kevés és sok tarlómaradványt hagyó növények okszerű váltása (Piacos?) 2. Két kalászos között zöldtrágyanövény (? aszályos nyár), optimális tömeg zúzása, talajba juttatása 3. Szénkímélő tarlóművelés, a talaj légzés okszerű szabályozása: sekély, felszínen lezárt, idény (száraz, átlagos, csapadékos) szerinti mértékben takart 4. A kritikus időszak elmúltával a takaróanyag talajba juttatása (reciklikáció) 5. Szénkímélő tarlókezelés (kémiai): az elölt maradványok talajba juttatása 6. A műveléskor nagy energiát igénylő talajállapot romlás (tömörödés, taposás) megelőzése 7. Szénkímélő alapművelés, a nedvességtartalmához igazodva: a) ha szántás, kis szén- és vízvesztő felszín. b) tömör talpak átlazítás esetén szénkímélő felszín kialakítása. c) a kultivátoros művelés szénkímélő hatásának kihasználása 8. Alapművelést időben később követő vetéskor szénkímélő felszín hagyása az idényen kívüli időszakra. Kivétel: nedves talaj = a felszínelmunkálás elhalasztása a talaj járhatósági nedvességének eléréséig 9. Szénkímélés vetéskor: magágykészítés és vetés egymenetben 10. A trágya kijuttatás (istállótrágya, hígtrágya is), és talajba keverés azonos ideje, vagy minél kisebb idő-intervallumban, felszínegyengetéssel. 11. Célzott – szükséges mértékű – kémiai anyag használata a növényvédelemben
OM-00381/2008 projekt
4. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek adaptálása. A klímakár csökkentő talajhasználat innovációja. Publikálás, szaktanácsadás, oktatás Lehetséges szénkímélés vagy veszteség eltérő nyári művelésnél 5,5 t/ha szalma és gyökérmaradvány (széntartalom 2,04 t/ha) esetén, 2,5-3 hónap alatt N→ →NY alacs. tarló
N→ →NY magas tarló
1,70-1,83
1,70-1,79
01,58-1,74
1,82-1,89
1,65-1,84
Síktárcsás porhanyítás
1,62-1,46
1,42-1,59
1,32-1,40
1,69-1,82
1,68-1,77
Kultivátoros hántás
1,39-1,59
1,21-1,53
1,18-1,39
1,63-1,82
1,62-1,77
Hagyományos tárcsás hántás
0,68-0,90
0,61-0,72
0,37-0,49
1,22-1,58
1,06-1,23
H. tárcsás hántás + henger
1,42-1,53
1,12-1,39
1,09-1,18
1,48-1,82
1,38-1,47
Tarlóba vetés
1,61-1,69
-
-
-
1,62-1,69
Szántás egyenletes
0,47-0,72
0,70-0,93
0,60-0,69
1,16-1,35
0,70-0,92
Szántás szalonnás/rögös, üreges
-0,3-0,5*
-0,3-0,6*
-0,9-1,0*
0,79-0,91
-0,5-0,8*
Művelési változat
N→ →SZ magas tarló
Hántatlan
SZ→ →NY magas tarló
N→ →SZ→ →NY alacs.tarló
Lazítás, elmunkált
-
-
-
0,98-1,16
1,20-1,27
Lazítás elmunkálatlan
-
-
-
0,68-0,82
0,73-0,77
* veszteség
N: nedves, SZ: száraz, NY: nyirkos talaj
OM-00381/2008 projekt 4. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek adaptálása. A klímakár csökkentő talajhasználat innovációja. Publikálás, szaktanácsadás, oktatás Lehetséges szénkímélés vagy veszteség eltérő nyári művelésnél 1,5 t/ha gyökér-és tarlócsonk (széntartalom 0,56 t/ha) esetén, 2,5-3 hónap alatt N→ →SZ magas tarló
Művelési változat
N→ →NY alacs. tarló
N→ →NY magas tarló
SZ→ →NY magas tarló
N→ →SZ→ →NY alacs.tarló
Hántatlan
0,22-0,35
0,22-0,31
0,10-0,26
0,34-0,41
0,17-0,30
Síktárcsás porhanyítás
0,0-0,14
-0,17 +0,06
-0,08-0,16*
0,21-0,34
0,20-0,29
Kultivátoros hántás
-0,09+ 0,14
-0,27 +0,05
-0,08-0,30*
0,15-0,34
0,14-0,29
Hagyományos tárcsás hántás
-0,58-0,80*
-0,76-0,87*
-0,99-1,11*
-0,36 +0,1
-0,35-0,52*
H. tárcsa + henger
-0,06 +0,05
-0,07-0,36*
-0,30-0,39*
0-0,34*
-0,01-0,10*
Tarlóba vetés
0,13-0,21
-
-
-
0,14-0,21
Szántás egyenletes
-0,76-1,01*
-0,55-0,78*
-0,79-0,88*
-0,13-0,32
-0,56-0,78*
Szántás szalonnás/rögös, üreges
-1,82-1,93*
-1,79-2,09*
-2,49-2,60*
-0,57-1,69*
-2,0-2,32*
Lazítás, elmunkált
-
-
-
-0,32-0,50*
-0,21-0,28*
Lazítás elmunkálatlan
-
-
-
-0,66-0,80*
-0,71-0,80*
* veszteség
N: nedves, SZ: száraz, NY: nyirkos talaj
OM-00381/2008 projekt
4. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek adaptálása. A klímakár csökkentő talajhasználat innovációja. Publikálás, szaktanácsadás, oktatás 1. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek adaptálása Alkalmazók: Nyilatkozó gazdaságok, szakmai rendezvényeken résztvevők 35 %-a 2. A klímakár csökkentő talajhasználat innovációja - Hatvan térség (kísérlet körzete) csernozjom, erdő- és réti talajok - Dunántúl, sekély termőrétegű, köves erdő-, k. kötött erdő- és vályogtalajok - Alföld, k. kötött erdő-, csernozjom, kötött csernozjom, réti, öntés talajok -
Komarno térség (SK), erdő-, csernozjom, öntés-, réti talajok Orahovica (HR) humo- és sztagnoglej talajok Ždralovac (BiH), tőzegtalaj; Derventa, Odžak, Glamoc, Grabovo (BiH), kövesés k. kötött erdőtalajok
OM-00381/2008 projekt Léh Bekecs
XXXX
Verseg
Hatvan Tura
Tiszaderzs
Dány Knyék
Szentgál
Kunhegyes
Pánd
Pókaszepetk Dunavecse
Enying Dióskál
Dalmand
X
XX Érsekcsanád
Pitvaros Mezőhegyes
Bácsbokod Bóly Belvárdgyula
Orahovica
Transzfer BiH (Zdralovac, Derventa stb.)
OM-00381/2008 projekt
Háttéranyagok
1. Talajállapot-, művelési - és termesztési kockázatok (2011) 2. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek kijelölése 3. A paprikatermesztés kockázata (dunavecsei termőhely) 4. A repcetermesztés kockázata (szentgáli termőhely, 2010-2012) 5. Az almatermesztés kockázata a 2007 – 2012 években (Bekecs térség)esztés 6. A csapadék-stressz következményei csernozjom talajokon 7. A szárazság-stressz következményei csernozjom talajokon 8. A szénkímélés talajhasználati feltételeinek kijelölése 9. Klíma – Talaj – Talajművelés – Előadások, 2011 10. Klíma – Talaj – Talajművelés – Előadások, 2012 11. Publikációs lista (2009-2012), file: publlita09-012 12. A talajművelés minőségszabályozása tekintettel a klímakár csökkentésre 13. Új klímakár-csökkentő földművelési technológia Továbbá 1. Mérési jegyzőkönyvek, 2011 (file:Meresjk_2011), 9 feladatot illetően 2. Mérési jegyzőkönyvek, 2012 (file:Meresjk_2012), 7 feladatot illetően 3. Pósa Barnabás mérési feladatai, 2011, 2012 (PosaB_feladatok) 4. A józsefmajori kísérlet google képe (a kísérleti táblák X-szel jelölve)
OM-00381/2008 projekt
Az OM-00379v381/2008 támogatásával készült publikációk 2009
2010
2011
Tud. cikk angol nyelven
2
3
1
Tud. cikk magyar nyelven
1
1
1
Angol nyelvű könyvfejezet
2012
Összes 6
1
4
4
Magyar nyelvű szakkönyv
4
1
Magyar nyelvű könyvfejezet
1 2
Konferenciacikk angol nyelven
2
Konferenciacikk magyar nyelven
1
Konf. proceedings angol nyelven
2
3
6
1
12
Konf. proceedings magyar nyelven
1
1
1
1
4
1
2
1
4
Konf. előadás angol nyelven
1
1
2 2
6 1
Konf. előadás magyar nyelven
1
1
2
Szakcikk magyar nyelven
4
13
16
5
38
Szakmai előadás
11
13
20
24
68
Bemutató szántóföldön
11
9
18
13
51
OM-00381/2008 projekt
A projekt támogatása elősegítette 1. Fontos tudományos és szakmai adatgyűjtésre alkalmas tartamkísérlet folytatása 2. Művelési tesztekre, kockázatelemzésre alkalmas, évente megújított kísérletek 3. A kísérletekben mért adatok révén tudományos publikációk, konferencia előadások, szakmai előadások készültek/készülnek 4. A kísérletek PhD dolgozatok (Bottlik László, Kalmár Tibor, Csorba Szilveszter) létrejöttét segítik elő 5. A mérések PhD hallgatók (Pósa Barnabás, Sallai András) készségeit fejlesztik 6. A kísérletek példát adnak kistérségi gazdálkodóknak 7. A kísérletben végzett mérésekkel egzakt módon volt nyomon követhető a száraz 2009, 2011, 2012) és a csapadékos (2010) klíma talajra gyakorolt hatása, és a kárenyhítési módszerek hatékonysága 8. Az eredményeket használó gazdaságokban végzett mérések hozzájárulnak a feltevések igazolásához, de nem pótolják a kísérlet nyújtotta lehetőségeket 9. Az eredmények innovációt és transzfert segítenek: GAK Kft. Józsefmajori Tanüzem, Nyilatkozatot adó gazdaságok, szakmai előadást hallgatók 1/3-a 10. Nemzetgazdasági jelentőségű eredmények létrejötte
