1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról A Kormány 1. Magyarország külkapcsolati stratégiáját, annak fı irányait, Magyarország cselekvésének területeit, a külkapcsolati tevékenység intézményeit és eszközeit e határozat mellékletében foglaltak szerint határozza meg; 2. felhívja az irányítása alatt álló szerveket, hogy külkapcsolati tevékenységük során a mellékletben foglaltaknak megfelelıen járjanak el.
Melléklet az 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozathoz Magyarország külkapcsolati stratégiája I. BEVEZETÉS A rendszerváltozás óta eltelt idıszak jelentıs változásokat hozott mind Magyarország, mind környezete helyzetében. Ez szükségessé teszi az akkor megfogalmazott hármas - integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai - prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését. Az Európai Unióhoz (EU) és az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezetéhez (NATO) történı csatlakozással Magyarország tartósan beilleszkedett az azonos értékrendet valló országok közösségébe. A döntés tudatos értékválasztást tükröz, és nagyobb felelısségvállalást jelent az ország tágabb környezetéért. Szavatolja az ország biztonságát, és javítja a nemzeti érdekek érvényesítésének lehetıségeit. A tagság révén Magyarország partnereivel, szövetségeseivel együtt válaszolhat meg számos, az országot közvetve vagy közvetlenül érintı kihívást. Az Európai Unió a magyar politika és cselekvés legfontosabb külkapcsolati kerete. Eszközt és anyagi támogatást kínál a gazdasági és társadalmi modernizációhoz, a felzárkózáshoz, a magyar érdekek megjelenítéséhez a világban. Magyarország tagsága révén politika-alakító szerephez jut, miközben mozgásterét befolyásolja, hogy mennyire lesz képes a közös erıfeszítések támogatásával hozzájárulni a szervezet további erısödéséhez, globális alkalmazkodásának sikeréhez. Az ország érdeke és felelıssége, hogy aktívan befolyásolja az unió mőködését és jövıjét meghatározó közös döntéseket, az integráció fejlıdésének irányát. Magyarország kapcsolatai alapvetıen rendezettek a szomszéd országokkal, amelyek többnyire maguk is a NATO, illetve az EU tagjai. A határon túli magyar közösségek többsége az európai integráció és értékrend határain belülre került, és az egyelıre kívül maradtak helyzete is kiszámíthatóbbá vált. A szomszédsági együttmőködés fejlesztése, a szomszéd országokban élı magyarok támogatása folyamatos feladat, olyan tevékenység, amely egyben erısíti Magyarország és a szomszéd országok, s ezzel a magyarság gazdasági-társadalmi versenyképességét. A szomszédság- és nemzetpolitikai célokat a magyar külpolitika csak egymással összehangolva valósíthatja meg sikeresen. A szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásırzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdése, jóléte, a nemzet határokon átívelı integrációja egymásra épülı és egymást feltételezı folyamatok. Magyarország a területén élı nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának támogatásával, a kisebbségi önkormányzati rendszer fejlesztésével erısítheti a térségbeli kisebbségvédelmi törekvéseket. Az uniós tagság könnyíti az együttmőködést, szabad kapcsolattartást a kisebbségi magyar közösségekkel, csakúgy, mint a nyugat-európai és tengerentúli magyar diaszpórával. Erıteljesen változott Magyarország, a magyarok helye a világban, és változott maga a világ is. A világot behálózó kapcsolatrendszer, a globalizáció számtalan lehetıséget kínál egy felkészült nemzetnek önmaga kiteljesítésére. Ugyanakkor számolnia kell a kockázatokkal: küzdeni a környezetromlás és az éghajlatváltozás, a világmérető járványok, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális migráció, a nemzetközi bőnözés ellen, felszámolni, vagy legalább érdemben enyhíteni a szegénységet, mérsékelni a kiáltó egyenlıtlenségeket. A globális világban a hazai körülményeket is nagyrészt külsı hatások, nemzetközi folyamatok alakítják. Kinekkinek a jövıje függ attól, hogy helyes következtetésekre jut-e a világról és benne saját helyérıl, lehetıségeirıl. A
külpolitika, a külkapcsolatokra vonatkozó döntések hozzájárulnak az ország, a nemzet biztonsága, gyarapodása feltételeinek biztosításához, szolgálják a nemzeti érzést a világpolgár nyitottságával ötvözı, korszerő magyar azonosságtudat erısítését. Segíteniük kell a válaszadást a globalizáció megkerülhetetlen kihívásaira, a társadalmigazdasági modernizációs kényszerekre. Hozzá kell járulniuk az ország versenyképességének erısítéséhez, kiaknázva az integrációból és általában a nemzetközi kapcsolatrendszerbıl adódó lehetıségeket. Magyarország nagy jelentıséget tulajdonít az emberi jogoknak és kitüntetetten a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, az ezeket szolgáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok fejlesztésének és alkalmazásának. Mindez hozzájárul a feszültségek és konfliktusok enyhítéséhez, következményeik kezeléséhez, a demokrácia és a társadalmi stabilitás erısítéséhez. A 2020-ig szóló külkapcsolati stratégia felöleli a kormányzati cselekvés összességét, érinti a nem-kormányzati szféra, így az önkormányzatok és a civil szervezetek tevékenységét, meghatározza Magyarország nemzetközi cselekvésének alapvetı elveit, céljait és eszközeit. Épít a nemzeti és ágazati stratégiákra, integrálja az Európapolitikai stratégiát, keretet és irányt ad a Kormány, a tárcák külkapcsolatait érintı stratégiáknak, koncepcióknak és tevékenységeknek. Célja a külkapcsolatok elımozdítása - minél szélesebb politikai, szakmai és társadalmi egyetértés segítségével.
II. MAGYARORSZÁG ÉRTÉKRENDJE, A MAGYAR KÜLPOLITIKA ALAPJAI A Magyar Köztársaság külkapcsolati cselekvésének megalapozásában biztos iránytőt jelentenek az uniós partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel közösen vallott értékek, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlıség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete éppúgy, mint a vállalkozás szabadsága, vagy a kulturális, vallási és etnikai sokszínőség védelme. Magyarország célja, hogy elımozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlıdést és a demokrácia értékeinek érvényesülését. A modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és az atlanti együttmőködés. Cselekvésének vezérfonala a verseny és szolidaritás, a szabadság és felelısség együttese. Nemzeti fejlesztéspolitikájának alapja a fenntarthatóság, amely a gazdasági fejlıdés, a társadalmi jólét és a környezetminıség összhangját valósítja meg, és a decentralizáció, amely a döntéseket a legalkalmasabb szintre, egyúttal az állampolgárhoz a lehetı legközelebb viszi. Magyarország a két- és többoldalú keretekben teljesített nemzetközi fejlesztési és segélyezési programjaival a szegénység enyhítését, a partnerországok demokratikus fejlıdését, civil társadalmának fejlesztését célozza. Magyarország célja, hogy 2020-ra Európa legdinamikusabban növekvı államai közé tartozzon, fokozatosan közelítsen a fenntartható fejlıdési pályához, és a jelenleginél több munkalehetıséget, magasabb jövedelmeket, biztonságos, tiszta és jó minıségő környezetet, egészséges és hosszabb életet biztosítson polgárainak. Az Országgyőlés a 2020-ig tartó idıszakra átfogó célként határozta meg a versenyképesség fokozását, a társadalmi igazságosság és kohézió erısítését; a biztonságos, fenntartható fejlıdés esélyének megteremtését. Ezt szolgálja az aktív, kiszámítható, a realitásokra építı, uniós partnereivel, atlanti szövetségeseivel szorosan együttmőködı magyar külpolitika. A partnerei által megbecsült Magyarország és magyarság ismérve, hogy gazdag hagyományait nagy tudással, színvonalas szakmai ismeretekkel, nyitott, az új befogadására képes, együttmőködı kultúrával ötvözi. A magyar külpolitika így erısítheti a nemzet összetartozását, így mélyítheti a térségbeli együttmőködést, a regionális és európai integrációt, így lehet részese a gyors és hatékony reagálásnak a globalizáció kihívásaira.
III. A NEMZETKÖZI KÖRNYEZET ALAKULÁSA A globalizáció - esély és kihívás A világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejőleg érintı átalakulás korszakába lépett. Soha nem tapasztalt együttmőködés és kölcsönös függıség alakult ki az államok, régiók között. Ez alapvetıen pozitívan hat a világ fejlıdésére, elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlıdés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentıségét, segíti a szomszédos térségek természetes integrációját, kitágítja a kulturális teret. Új piacok nyílnak meg, új, korszerő technológiák válnak hozzáférhetıvé. Az erıteljes nemzetközi tıkeáramlás új fejlesztési lehetıségeket teremt.
A kultúrák, gazdaságok és társadalmak erıs közvetlen hatást gyakorolnak egymásra. A globalizáció egyfelıl összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, másfelıl el is választ, hiszen civilizációs törésvonalakat tudatosít. Mindez az identitás elvesztésétıl, a történelmi gyökerek elvágásától való félelemmel jár. Az új kihívások - ideértve a természeti erıforrások gyorsuló fogyasztását és a globális környezeti kockázatok erısödését - többnyire csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetıek. Felértékelıdik a közös szabályozás, az európai integráció jelentısége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli hatékony együttmőködésre. A nemzetközi kapcsolatokra az államokkal vetekedı hatást gyakorló nem-állami szereplık megjelenése, illetve megerısödése megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülı eszközök továbbfejlesztését és a nemzetközi szervezetek reformját.
A biztonság összetevıi Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg sok más, nem csupán közeli országéval. Az eddigieknél sokkal rugalmasabb alkalmazkodást megkövetelı, kevésbé kiszámítható helyzetekre kell felkészülni. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe kell venni politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, valamint egészségügyi vetületeit is. A szociális biztonság alapkérdése a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatása, a társadalmi kirekesztés csökkentése, a szegénység enyhítése, a kirívó jövedelemkülönbségek mérséklése. A kihívások egy idıben, egymást erısítve jelenhetnek meg. Az ország biztonsága nem választható el állampolgárainak biztonságérzetétıl sem. Bár nem azonos, módon és mértékben, de a nemzetközi közösség egészét érintik a globális biztonsági kihívások. Ilyenek a gazdasági-társadalmi feszültségek, a szélsıséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bőnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat tovább erısíthetik az egyes államok mőködésének gyengeségébıl fakadó kockázatok. A hagyományos fenyegetések egyes régiókban jelentıs veszélyt jelentenek, máshol mérséklıdtek. Európa - így Magyarország - és Észak-Amerika hagyományos katonai veszélyeztetettsége rövid és középtávon alacsony. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkezı fenyegetésekre, az adott régió államait és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintı, hagyományos konfliktusokra. Az emberi civilizáció jövıje a környezet terhelésének csökkentésétıl, a természeti erıforrások fenntartható használatától függ. A világnak a legszélesebb összefogással kell a felgyorsult éghajlatváltozást és veszélyes hatásait kezelni, a vízellátási nehézségekkel és az árvizek okozta katasztrófákkal megküzdeni, a környezetpusztulást és a biológiai sokféleség csökkenését megállítani. A növekedéshez a termelés, tehát a nyersanyagok és a technológia biztonsága mellett elengedhetetlen a kereskedelmi kapcsolatok, tehát a piac biztonsága. Komoly kihívás az energiaszükséglet kielégítése, mert a meg nem újuló energiaforrások elıfordulása egyenlıtlen, ráadásul a lelıhelyek és szállítási útvonalak jelentıs része instabil régiókban és államokban található, ami növeli az erıforrásokat igénylı fejlett világ kiszolgáltatottságát. A globális biztonsági kihívások tömeges migrációs áramlatokat indíthatnak el. A nemzetközi migrációs folyamatok mindenképpen egyre meghatározóbb tényezıként jelentkeznek a világban. Fontos szerepet játszanak az európai tudásalapú gazdaság megerısítésében, esetenként a munkaerıhiány mérséklésében, ugyanakkor feszültséget keltenek a munkaerıpiacokon, a szociális ellátó rendszerekben, felvetik a különbözı migráns csoportok társadalmi integrációjának kérdését. A népességmozgást azonban nem lehet megállítani, így a migrációs politika célja a jelenség megfelelı kezelése kell, hogy legyen.
A gazdaság trendjei A töretlen világgazdasági növekedés hajtóereje a mind hatékonyabbá váló gazdaságpolitika, a kereskedelmi liberalizáció és a mőszaki fejlıdés. A kereskedelem és a közvetlen külföldi beruházások gyors bıvülése különösen felértékeli Ázsia rendkívül dinamikusan fejlıdı országait. A térség a világgazdaság egyik, erısödı pólusaként egyre nagyobb hatást gyakorol a természeti erıforrások felhasználására és a nemzetközi pénzügyi folyamatokra. A világkereskedelem továbbra is jóval gyorsabban nı, mint a termelés: fokozódik a gazdaság nyitottsága és a kölcsönös függıség. Nagymérető egyensúlyhiányok léphetnek fel, amelyeknek a kezelése nemzetközi együttmőködést igényel, ezen belül a nemzetközi pénzügyi rendszer továbbfejlesztését és megerısítését.
A közvetlen külföldi beruházások nagy része továbbra is a fejlett világban valósul meg. Fennmarad, sıt tovább nıhet az Egyesült Államok termelékenységi-versenyképességi és kutatási-technológiai elınye más országokkal és régiókkal szemben. Ugyanakkor új, többnyire ázsiai országok jelennek meg technológia-exportırként. Erısödik a vállalatok és vállalati együttmőködések, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetgazdasági kötıdésektıl független önmozgása. Átalakulóban van az állam szerepe: az egyszerő szociális-újraelosztó funkció mellett teret nyernek a fejlesztési feladatok. A világ mezıgazdasága dinamikusan fejlıdik, és a vizsgált idıszak végéig várhatóan biztosítani tudja az akkorra hét és fél milliárdos népesség ellátását. Az egyes régiókban ma sem elegendı élelmiszer ugyanakkor egyre inkább stratégiai terméknek számít, és 2020-ig az agrártermékek keresletének további ugrásszerő növekedése várható. A világméretekben tapasztalható kereskedelmi, fizetési egyensúlyhiány hektikus folyamatokat indíthat el, növelve a csökkenı megtakarítások miatt amúgy is emelkedı kamatokat, ami rendkívül kedvezıtlenül érintené az adós országokat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak elhúzódása vagy zátonyra futása a globális liberalizáció helyett a regionális vagy kétoldalú megoldásokat siettetheti, illetve a protekcionista elemek erısödésével járhat. Feszültség forrása az egyenlıtlen fejlıdés, egyes térségek, így Afrika elmaradása, a közepes képzettséget igénylı munkahelyek kitelepülése a fejlett országokból, a munkanélküliség és a jövedelmi különbségek növekedése. A világméretekben újraszervezıdı munkamegosztás veszteseinek elégedetlensége gyengítheti a demokratikus politikai berendezkedés bázisát.
Az Európai Unió szerepe Az európai integráció további fejlıdése érdekében az uniónak kezelnie kell a globális gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívásokat, élnie kell a globalizáció lehetıségeivel, mérsékelnie a kedvezıtlen hatásokat, szembe kell néznie a regionális konfliktusokból, a terrorizmusból, a tömegpusztító fegyverek terjedésébıl, a szervezett bőnözésbıl és az illegális migrációból fakadó veszélyekkel. Lépést kell tartania az amerikai gazdasággal, ki kell aknáznia az ázsiai térség dinamizmusát. Költségvetésének biztosítania kell a meglévı közösségi politikák finanszírozását, és fel kell vérteznie az uniót az új feladatoknak és kihívásoknak megfelelı pénzeszközökkel. Az unió ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma, tıke-exportıre és importıre, vezetı segélyezıje és környezetvédelmi szószólója. A dollárnak komoly versenyt támasztó, erıs valutával rendelkezik. Egyik fıszereplıje a világkereskedelmi szabályrendszer alakításának. Gazdasági erejéhez és szerepéhez egyelıre azonban nem társul ezekkel arányos politikai erı. Az unió akkor ırizheti meg világgazdasági befolyását, erısítheti világpolitikai szerepét, ha megvalósítja foglalkoztatási és gazdasági növekedési céljait, fejleszti közösségi politikáit és intézményrendszerét. Az uniós intézményi alapkérdéseket egy idıre rendezı Lisszaboni Szerzıdés aláírása után a következı évek közös feladata annak meghatározása, hogy az integráció mélyítésének és bıvítésének milyen kombinációja mellett alakíthatók ki a leghatékonyabb megoldások a globális kihívásokból és az unió saját fejlıdésébıl következı feladatokra. A politikai unió egyelıre nincs napirenden, ugyanakkor nem egyértelmő, hogy mennyiben jellemzi az elıttünk álló idıszakot az unió egységes fejlıdése, illetve a megerısített együttmőködések mellett miként biztosítható kohéziója.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Magyarország négy szomszédja immár tagja az Európai Uniónak, s közülük három a NATO-nak is, ami új minıséget ad kapcsolataiknak. A tagsági követelmények teljesítésének függvényében további szomszédok csatlakozhatnak, ugyanakkor ez a perspektíva nem minden esetben egyértelmő: függ az adott ország belsı fejlıdésétıl, de az unió és a NATO befogadóképességétıl is. Az európai integráció a stabilitásnak és az államok együttmőködési készségének erısödését eredményezi. A bıvítés perspektívája ösztönzi a tagjelölt országokban a demokratizálódáshoz és modernizációhoz szükséges reformokat. A Magyarországgal szomszédos nem EU-tagországok demokratizálódása és európai felzárkózása, eltérı ütemben, de folytatódik. A nacionalizmus, az etnikai kirekesztés eszméi azonban nem tőntek még el, és gazdaságiszociális feszültségekkel párosulva magukban hordják a destabilizálódás veszélyét.
IV. MAGYARORSZÁG HELYE, SZEREPE, MOZGÁSTERE
Magyarország és a globális kihívások Magyarország korlátozott erıforrásokkal rendelkezı, mind globálisan, mind regionálisan erıteljesen integrálódott, közepes mérető európai ország. Erısen függ a külkereskedelemtıl, a külföldi tıkeberuházásoktól és növekvı mértékben a hazai vállalatok külföldi térnyerésétıl. Az európai integráció, a térségbeli együttmőködés, a saját és uniós erıfeszítések kombinálása révén használhatja ki a legjobban a globalizáció elınyeit, illetve védekezhet a legeredményesebben kedvezıtlen hatásai ellen. A sikeres modernizáció, a fenntartható fejlıdés érdekében egyrészt alkalmazkodnia kell a globális, európai és regionális folyamatokhoz, másrészt befolyásolnia kell ıket. A globális környezetváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja Magyarország ökológiai állapotát és versenyképességét. Ugyanakkor a sikeres modernizáció fontos tényezıje a hatékony részvétel a környezetvédelem terén folytatott nemzetközi politikai, gazdasági, kutatási és technológiai együttmőködésben. Magyarországra több értelemben is hatnak az erısödı migrációs folyamatok. Egyszerre válik kibocsátó országgá, tranzit- és bevándorlási célállomássá. A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerı ellenırzött bevándorlása is segítheti, ugyanakkor ezt a folyamatot irányítani kell. A környezı országokban élı magyar közösségek tagjainak áttelepülése erısítheti ugyan a hazai gazdasági növekedést, de gyengíti az érintett határon túli közösséget. Fel kell készülni elvándorlásra is, miközben Magyarország legfıbb gazdasági kincse, versenyképességének záloga a képzett munkaerı, érdeke tehát, hogy itthon kamatoztassa polgárainak tudását, ha pedig idıszakosan külföldre költöznek, akkor hazatérve hasznosítsák tapasztalataikat. Magyarország hagyományos katonai veszélyeztetettsége középtávon alacsony, ugyanakkor jelentısen megnıtt a természeti és civilizációs eredető veszélyhelyzetek, katasztrófák, a nemzetközi szervezett bőnözés kockázata. Az ország nem közvetlen célpontja a terrorizmusnak, de számolnia kell lehetséges következményeivel: magyar állampolgárok, utazók és nemzetközi mőveletekben szolgáló katonák kerülhetnek veszélybe, magyar gazdasági érdekeltségek, kritikus infrastruktúrák sérülhetnek. Az ország területe menekültek vagy terroristák számára tranzitútvonallá, az elıbbiek célállomásává is válhat. Magyarország számára kiemelt jelentıségő a leszerelési és fegyverzetkorlátozási egyezmények megırzése. Különösen fontos az európai hagyományos fegyveres erık csökkentésérıl szóló szerzıdés, a nukleáris nonproliferációs rendszer további gyengülésének megakadályozása, valamint az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezetben (EBESZ) kidolgozott bizalom- és biztonságerısítı intézkedések érvényesülése.
Magyarország az Európai Unióban Magyarország az unió teljes jogú tagjaként „politikaalakítóvá” válik, maga mögött hagyja a korábbi „politikaelfogadó” státusszal járó passzív, reagáló, taktikai kérdésekre koncentráló magatartást és gondolkodást, ha az ehhez szükséges költségvetési forrásokat és a megfelelıen képzett szakértıket biztosítani tudja. Befolyása, érdekérvényesítési képessége attól is függ, hogy miként járul hozzá a közös célok eléréséhez. Az ország következı években történelmének kiemelkedı nemzeti fejlesztési programját valósíthatja meg, korszerősítve infrastruktúráját, erısítve gazdasági és humán versenyképességét, növelve a foglalkoztatottak számát, javítva a környezet minıségét. Közvetlen pozitív hatás várható a közösségi források hatékony felhasználásától és a szomszédos országok taggá válásától. Magyarországnak fel kell zárkóznia a gazdaságilag fejlettebb tagállamokhoz, és ki kell használnia a földrajzi fekvésébıl adódó lehetıségeket. Az ország a rendszerváltás óta (bruttó hazai termék alapján mért) gazdasági lemaradásának több mint negyedét dolgozta le; a felzárkózást a jó termelékenységi mutatók ellenére az alacsony foglalkoztatottság lassította. A gyorsításhoz biztosítani kell a további jelentıs tıkebeáramlás feltételeit és enyhíteni azoknak a tényezıknek a hatását, amelyek a külsı egyensúly hiányát okozzák, de nem kötıdnek a modernizációhoz. Magyarország nemzetközi teljesítıképessége szorosan összefügg az Unió versenyképességének alakulásával. Az ország érdekeit befelé az integrációt erısítı, kifelé a nyitottságát megırzı, demokratikusan, átláthatóan és hatékonyan mőködı Unió szolgálja. A magyar gazdaság számára meghatározó európai piacon egyre intenzívebb a verseny a tıkéért, a termelésiszolgáltatási bázisokért. Magyarország helytállásának fontos eleme, hogy megırizze nyitottságát, továbbra is vonzza a transznacionális vállalatokat, erısítse hazai beszállítóikat, a kis- és középvállalatokat, és bekapcsolódjon az Unió egész piacán mőködı nagyvállalatok termelési-szolgáltatási hálózatába. Ahogy az unió egyre inkább valóságos globális politikai tényezıvé válik, úgy tükrözıdhetnek Magyarország globális érdekei egyre hatékonyabban a közösségi politikákban, a közös kül- és biztonságpolitikában, az európai biztonság- és védelempolitikában.
Az uniós külkapcsolatok Magyarország külkapcsolatai is. Az európai szomszédságpolitika szolgálja a magyar regionális politika stabilizációs céljait, hozzájárul az érintett országokban élı magyar kisebbségek helyzetének javulásához, és lehetıséget kínál az Unió egészének is hozzáadott értéket jelentı magyar tevékenységre. Az európai bel- és igazságügyi együttmőködés révén erısödik a magyar állampolgárok védettsége.
Magyarország és a NATO A NATO az euroatlanti kollektív védelem letéteményese, az európai biztonság létfontosságú eleme, az Egyesült Államok európai biztonsági szerepvállalásának legfıbb intézményes kerete, egyben Magyarország biztonságának mindenekelıtt hagyományos, katonai értelemben - elsıdleges garanciája. Magyarország erısíteni szándékozik az atlanti együttmőködést, az európai-amerikai cselekvési egységet, a NATO biztonságpolitikai-stratégiai konzultációs szerepét. Érdeke, hogy a szervezet felkészüljön tágabb földrajzi hatókörő válságkezelésre és folytatódjon a bıvítése a közös értékek és a tagságot kérelmezık felkészültsége alapján. Magyarország határozott törekvése, hogy a NATO és az Európai Unió érdemi gyakorlati és politikai együttmőködése erısödjön, és a két szervezet egységesen lépjen fel a nemzetközi biztonság bonyolult, kényes kérdéseiben.
Magyarország és a szomszédos országok Magyarország kül- és biztonságpolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági törekvéseinek kiemelt területe a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszer. Az ország biztonságára legközvetlenebbül a térségében végbemenı politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok hatnak. Alapvetı magyar érdek Közép-, Kelet- és DélkeletEurópa stabilitása, demokratikus és piacgazdasági fejlıdése, egyre mélyülı együttmőködése. Fontos a szervezett bőnözés, a korrupció, az instabilitás leküzdése, a fegyverek, robbanó- és egyéb veszélyes anyagok forgalmának megakadályozása a régió államaiban. Magyarország stratégiai érdeke, hogy a térség országai feleljenek meg a csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek, váljanak az unió és a NATO tagjává, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassa, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítse. Magyarország messzemenıen támogatja a szomszédos Horvátország uniós és NATO-csatlakozását, Szerbia integrációs perspektívájának fokozatos valóra váltását. Kulcskérdésnek tekinti a nyugat-balkáni stabilizációt, a térség országainak felkészülését az EU- és NATO-partnerségre. Törekszik a térség országainak uniós taggá válása után megmaradó kisebbségpolitikai, ökológiai, vízügyi és más problémák megoldására, illetve kezelésére. A közép-, délkelet- és kelet-európai térség gazdasági jelentıségét a folyamatosan bıvülı áru- és szolgáltatáskereskedelem mellett az oda irányuló, növekvı mértékő magyar befektetések is alátámasztják. A fenntartható fejlıdés biztosításában meghatározó infrastruktúra, tudomány, kutatás-fejlesztés és innováció, egészségügy, oktatás, környezetgazdálkodás rendszereinek összehangolása javítja az együttmőködés feltételeit, az egyes országok, valamint a térség versenyképességét. A tıke- és technológiaáramlás, a termelési kooperációk és a kereskedelem elınyeinek közös vagy összehangolt kihasználása sikeresebbé teszi a régió valamennyi országát. Az európai uniós források bevonásával megvalósuló, közösen kialakított fejlesztési programokkal nemzetgazdaságaik mőködése még hatékonyabbá tehetı. Magyarország és a szomszéd államok uniós tagsága egyszerre nyit tágabb teret a regionális együttmőködésnek és a versenynek. Politikai és gazdasági kapcsolatrendszere révén Magyarország jó lehetıségekkel rendelkezik a Duna mentén, a Kárpát-medencében és a Balkánon. Földrajzi fekvése a felértékelıdı kelet-nyugati és észak-déli nemzetközi útvonalak metszéspontjában lehetıséget kínál a közúti, vasúti és folyami infrastruktúra, a tranzitútvonalak fejlesztésére és az energiaellátás diverzifikációjára.
Magyar nemzet, magyar identitás A magyar azonosságtudatot sajátos nemzeti, közép-európai és európai értékek, érdekek és tapasztalatok alakítják. A magyar nemzet hármas földrajzi-politikai tagoltságban él: Magyarországon, a szomszédos országokban honos kisebbségi magyar közösségekben, valamint a diaszpórában. Összetartozásának, az egymásért érzett felelısségnek az alapját a közös nyelv, a kulturális és történeti identitás adja. Magyarország érdeke, hogy egyszerre legyen eredményes a szomszédos országokkal a közös biztonsági, gazdasági és egyéb érdekek mentén alakított államközi együttmőködésben és az ottani magyar közösségekhez főzıdı
viszonyban. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érintett országok többségi és kisebbségi közösségei is kölcsönösen elınyös együttmőködést alakítsanak ki egymással. Az unión belüli és kívüli magyar közösségek helyzete jelentısen különbözik egymástól. A Schengen-tagság tovább differenciál. Az unión belüli határok teljes megnyitása új minıséget ad a szomszédsági kapcsolatoknak, új fejlıdési lehetıségeket nyújt a határrégióknak, felértékeli a határ menti kistérségi együttmőködéseket, az érintett viszonylatokban elhárítja az akadályokat a magyar-magyar kapcsolatok elıl. E pozitív hatást erısíti a magyar politika törekvése, hogy uniós források bevonásával fejlessze a határ menti közlekedési infrastruktúrát. A vízumkötelezett országok magyar nemzetiségő állampolgárai számára a kapcsolattartás zavartalanságának megırzése viszont külön megoldásokat sürget. A bıvülı unió keretet ad a magyar nemzet fejlıdésének, integrációjának csakúgy, mint a magyar nemzetpolitikának és szomszédságpolitikának. Magyar érdek, hogy a kulturális örökség és sokszínőség jegyében az unió védje és fejlessze a nyelvi, a kulturális és a kisebbségi jogokat, segítse az anyaországok és a kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását. A szubszidiaritás elvének egyre szélesebb körő érvényesülése érdemi decentralizációt hozhat a térségben is, segítheti a kisebbségi magyar közösségek regionális szervezıdését, a többség-kisebbség viszony kedvezı alakulását, új esélyt teremtve az autonómia törekvések megvalósításához. Magyarország, miközben az unió bıvítésének köszönhetıen új alapokra helyezi együttmőködését a szomszéd államokkal, továbbra is szem elıtt tartja és támogatja a kisebbségi magyar közösségek legitim törekvéseit, aktívan hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlıdésükhöz.
V. A STRATÉGIA FİIRÁNYAI A stratégia egymást feltételezı és kiegészítı három fıirányának cselekvési keretét és alapját az uniós tagság adja. Fı partnereink az Európai Unió tagállamai és a szomszédos országok, az Amerikai Egyesült Államok és a NATOszövetségesek. Magyarország különös gondot fordít kapcsolatainak, együttmőködésének ápolására a legfontosabb gazdasági, kulturális és civilkapcsolati partnerországokkal. Érdeke az unión belüli hatékony együttmőködés a visegrádi országokkal, az EU-tag szomszédokkal, támogatva a még nem EU-tag szomszédok európai integrációját, illetve közeledését. Az Amerikai Egyesült Államok kiemelt szövetséges, a globális politika meghatározó szereplıje, részvétele elengedhetetlen a világproblémák megoldását célzó erıfeszítések sikeréhez. Magyarország az Európai Unió és a NATO által folytatott párbeszéd keretében, és a kétoldalú gazdasági érdekek alapján fejleszti partneri viszonyát Oroszországgal. A kapcsolatok fejlesztése Kínával, Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, illetve a világ más gyorsan fejlıdı régióival, országaival bıvíti az exportlehetıségeket, erısíti a magyar versenyképességet.
Elsı fıirány: versenyképes Magyarország az Európai Unióban Egységes érték- és érdekközösség Az Európai Unió az európai civilizációs örökség talaján álló, polgárai jólétét és biztonságát szolgáló, szolidáris érték- és érdekközösség. Magyar felfogás szerint sikeréhez szükség van az európai értékek pozitív, az európaiság tudatát, az integráció kohézióját erısítı meghatározására, az unió 21. századi küldetésének és a politikai integráció távlatának rögzítésére. Magyarország cselekvıképes, egységét megırzı, hatékony, demokratikusan és átláthatóan mőködı unióban érdekelt. Ezt szolgálhatja a tagállamok egyes csoportjainak megerısített együttmőködése, amennyiben az integráció elmélyítését célozza, a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem elıtt, és nyitott valamennyi tagállam számára.
Magyarország az unióban Magyarország a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttmőködések aktív alakítója kíván lenni. Kezdeményezı szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminıségének javítását szolgáló intézkedésekben, az uniós politikák fejlesztésében. A többi tagállammal együttmőködve keresi a választ az
integrációt érı belsı és külsı kihívásokra, kész tevékenyen hozzájárulni a belsı és a külsı fenyegetések elhárításához, az uniós polgárok széles értelemben vett biztonságának erısítéséhez. A közeli évek kiemelt feladata: - a szabadság, biztonság és jog térsége, a schengeni övezet nyújtotta lehetıségek teljes kiaknázása; - a szerves beépülés a formálódó kül- és biztonságpolitikai szervezetbe, az európai külügyi szolgálatba; - a következı költségvetési felülvizsgálat során az uniós politikák meghatározó szerepének biztosítása, megfelelı finanszírozás a saját források rendszerének átalakítása révén; - a felkészülés a 2011. évi uniós elnökség sikeres lebonyolítására; - az euróövezeti csatlakozás feltételeinek megteremtése és az euró magyarországi bevezetése; - a lisszaboni stratégia felülvizsgálata, az unió versenyképességének erısítése.
Versenyképes és szolidáris unió Magyarország célja az egységes, a globális kihívásokra közösen reagáló, a közösen kitőzött célok elérése érdekében együttmőködı, összetartozását elmélyítı, polgáraihoz közeli unió intézményeinek, közösségi döntéshozatalának erısítése, valamint a belsı piac és a négy szabadság kiteljesítése. A lisszaboni célok következetes érvényesítése, a valóban egységes piac méreteibıl adódó elınyök kihasználása, az unió fenntartható fejlıdésének biztosítása és ezzel összhangban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elımozdítása a munkaerıpiac, a szociális ellátórendszerek, az oktatás és a képzés reformja révén egyben a legjobb esélyt is jelenti a biztonságot nagyobb rugalmassággal ötvözı európai szociális modell fenntartására. E törekvéseket a jóléti társadalmakban elengedhetetlen szociális párbeszéd minél szélesebb körő kiterjesztésének kell kísérnie. A már meglévı uniós politikák fenntartása, korszerősítése, hatékonyságának erısítése mellett szükség van újak kialakítására is. Fontos - a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló, a közösség egészének versenyképességét elısegítı kohéziós politika megırzése, finanszírozásának megerısítése; - a megújuló mezıgazdasági politika közösségi hatáskörben tartása; - a közös kutatási-fejlesztési politika bıvítése; - a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügyi politika határozott továbbfejlesztése; - átfogó, a migráció valamennyi szakaszát, kiváltó okait magába foglaló, a belépést, tartózkodást, valamint a beilleszkedést és a hazatérést figyelembe vevı közös migrációs és menekültügyi politika kidolgozása; - az infrastruktúra, a hálózati kapcsolatok fejlesztésére és finanszírozására is kiterjedı energiapolitika kialakítása.
Nyitott unió A globális szerepre hivatott uniónak külkapcsolataiban is érvényesítenie kell a fenntarthatóság - versenyképesség, biztonság, környezetvédelem, társadalmi értékek és kohézió - szempontjait. Magyarország célja, hogy folytatódjon az unió bıvítése az értékeit, céljait osztó, a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit teljesítı, a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben tartó és érvényesítı, demokráciaként, piacgazdaságként mőködı, a belsı kohéziót erısítı európai országokkal, megvalósítva Európa egyesülését. Az uniónak hiteles európai perspektívát kell kínálnia az azonos értékeket valló európai országok számára.
Második fıirány: sikeres magyarság a régióban Térségi együttmőködés és belsı integráció Magyarország modernizációja, európai uniós és regionális érdekeinek érvényesítése érdekében kiaknázza különösen a közép-európai - együttmőködési és koalíciókötési lehetıségeket. Támaszkodik a szomszédos, a délnémet és az észak-olasz térségek húzóerejére, a Visegrádi Együttmőködésre és a Regionális Partnerségre, az új uniós tagállamok modernizációs kérdésekben természetes érdekközösségére. A stratégiában megfogalmazott érdekei érvényesítéséhez koalíciós partnereket keres az unióban. Szorgalmazza a közös kulturális, történeti értékeken és gazdasági érdekeken alapuló közép-európai regionális tudat és együttmőködés erısítését.
Magyarország kezdeményezi a kapcsolatok építését, a kölcsönös elınyök feltárását és kiaknázását a Duna menti, Kárpát-medencei és nyugat-balkáni térségben. A két- és többoldalú együttmőködések, a regionális kezdeményezések együttes lehetıségeinek maradéktalan kihasználására törekszik. Célja, hogy regionális tıkebefektetı szerepét erısítse, hozzájárulva ezzel a térség fejlıdéséhez. Együttmőködést kínál a határokon átnyúló biztonsági kockázatok kezelésében, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemre, az embercsempészetre, a lıfegyverek, az illegális termékek és technológiák csempészetére, valamint a terrorizmus esetleges térségbeli megjelenésére. Magyarország a gazdaság- és közlekedéspolitikára, a környezetbiztonságra - különösen az árvízvédelemre, a környezet- és természetvédelemre -, az energiára, a területfejlesztésre, a kisebbségpolitikára, a civil társadalomra egyaránt kiterjedı modernizációs partnerségre törekszik a térség országaival. Az ágazati és régióközi kapcsolatok erısítése, a határ menti régiók hátrányos helyzetének felszámolása érdekében is kezdeményezi - a terület- és infrastruktúrafejlesztési tervek összehangolását, - a határ menti, a határokon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztését, - a környezetvédelmi és az energetikai együttmőködést, - a védelempolitikai, képességfejlesztési elképzelések összehangolását. Magyarország az unió kohéziós és területfejlesztési támogatásait felhasználja az Európai Területi Együttmőködési Programok által érintett határ menti térségek fejlesztésére, kelet-európai és délkelet-európai transznacionális együttmőködési programok indítására. Ösztönzi a transz-európai hálózat energia-infrastruktúra projektjeinek részben uniós finanszírozását. Szorgalmazza a határátlépés korlátainak lebontását, illetve enyhítését, az uniós vízumkönnyítést, illetve liberalizációt, s kishatárforgalmi megállapodásokkal nyújt többletlehetıségeket a kapcsolattartásra. Magyarország - a történelmi konfliktusok politikai lezárása, megnyugtató kezelése érdekében is - nagy súlyt helyez arra, hogy a szomszédos országokkal közösen ápolja a régió valamennyi nemzetének közös értékét képezı, nagy jelentıségő történeti, kulturális örökséget. Folytatja a közös mőemlékvédelmi, levéltári, könyvtári programokat. Fejleszti a közös kulturális örökséget a turizmussal összekapcsoló, a határokon átnyúló programokat. Támogatja a közép-európai országok fiataljai számára kialakítandó, a közös történelmi múltat feldolgozó oktatási programokat. Elısegíti a térség országainak önkormányzatai, civil szervezetei és szakmai mőhelyei közti kapcsolattartást.
Térségi stabilizáció, európai integráció, NATO-csatlakozás Magyarország támogatja, és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését-integrációját. Uniós és atlanti partnereivel együtt részt vesz a térség stabilizálásában, a válságkezelı mőveletekben, a fegyverzetellenırzési és nonproliferációs rendszerek meghonosításában, a demokratikus jogállami intézmények fejlesztésében. Aktív szerepet vállal a térség bel- és igazságügyi kockázatainak feltárásában és elhárításában, az európai integrációt célul kitőzı országok intézményrendszerének közelítésében az uniós követelményekhez, segítve ezzel az unió törekvéseit is. Magyarország hatékony európai szomszédságpolitikát támogat, amely kiegyensúlyozott - az együttmőködésen és a kockázatok kezelésén alapuló - kapcsolatokat épít keleti és déli irányban, és nyitva tartja a kelet-európai országok, köztük Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásának lehetıségét; felkészülésüket politikai és gyakorlati eszközökkel támogatja. Erısíti jelenlétét az európai szomszédságpolitika keleti partnerországaiban.
A kisebbségi közösségek: kulcsszereplık a térség belsı és európai integrációjában Az uniós keret esély a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy kulcsfontosságú, pozitív szerepet játsszanak a kétoldalú kapcsolatokban, az államoknak pedig arra, hogy párhuzamos, a közös regionális fejlesztési elképzelésekkel összehangolt stratégiákat alakítsanak ki a kisebbségek érdekében. Ebbıl kiindulva Magyarország - nagy figyelmet fordít a térség kulturális sokszínőségének, többnyelvőségének megırzésére; - bátorítja a többnemzetiségő területek aktív részvételét a határokon átívelı nagyrégiók kialakításában; - az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban álló egyéni és közösségi autonómiák révén is szorgalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek és tagjaik jogainak érvényesítését, fejlıdésük feltételeinek biztosítását; - támogatja a régiók Európájának eszméjét, szorgalmazza az unión belüli együttmőködési formák kiaknázását a regionális, köztük kisebbségi közösségek fejlesztése érdekében.
Támogatás a kisebbségeknek
Magyarország - a nemzetközi szervezetekben, az Európai Unióban és kiemelten közvetlen térségében támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségek diszkriminációmentes fejlıdését, közösségépítését segítı kezdeményezéseket; - arra törekszik, hogy az egyéni emberi jogok mellett teret nyerjen a közösségi jogok elfogadottsága, a kisebbségi létbıl fakadó hátrányok kiegyenlítése; - fejleszti a magyarországi kisebbségi önkormányzati modellt, közös kulturális, oktatási, gazdasági programokat indít a kisebbségek anyaországaival; - rendezett, intézményes együttmőködés kialakítására törekszik a magyar állam területén élı kisebbségi közösségekkel, valamint a határokon kívül élı, magyar anyanyelvő, magyar nemzeti, illetve származástudattal rendelkezı kisebbségi és diaszpóra-közösségekkel - e közösségek fejlesztése és támogatása érdekében. Magyarország abból indul ki, hogy a kisebbségben és diaszpórában élı magyarok önszervezıdése, közösségépítı munkája elengedhetetlen a magyar közösség, a magyar kultúra ottani fennmaradásához. Ezért - támogatja a többségi és a magyarországi intézményekkel egyaránt szoros kapcsolatban álló, nyitott, kisebbségi oktatási, kulturális, egyházi és tömegtájékoztatási intézményrendszert; - az uniós elvekkel, gyakorlattal és pályázati rendszerekkel összhangban, az érintett államokkal és közösségekkel felelıs partnerségben, támogatásban részesíti a szomszédos országokban élı magyar kisebbségeket; - az identitásmegırzı normatív támogatások mellett a versenyképességet és ezzel a szülıföldön boldogulást szolgáló, uniós forrásokat is felhasználó fejlesztésekre összpontosít; - arányosan nagyobb támogatást nyújt az uniós keret adta elınyöket és lehetıségeket egyelıre nem élvezı vajdasági és kárpátaljai magyar közösségeknek; - a korábban kivándoroltak leszármazottai, valamint a tartósan külföldön élı magyar állampolgárok alkotta diaszpórákban nyelvi, kulturális eszközökkel ápolja a magyar identitástudatot, ösztönzi az anyaországi kötıdést erısítı közösségi formák létrejöttét, megteremtve a lehetıséget arra, hogy a diaszpórában élı magyarok támogassák az ország céljait.
Harmadik fıirány: felelıs Magyarország a világban A magyar külpolitika következetesen törekszik a demokratikus értékek érvényesülésének világmérető elımozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel. Az ENSZ szerepe és felelıssége meghatározó a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, az emberi jogok és az alapvetı szabadságjogok nemzetközi védelmében, a globális kihívások és fenyegetések kezelésében. Fontos feladata a béketámogató mőveletek, a humanitárius segélyezés, a nemzetközi cselekvés koordinációja és normáinak megalkotása. Figyelemre méltó az új megközelítés, amely egységesen kívánja kezelni a fejlesztési, segély- és környezetvédelmi programokat, figyelembe véve a béke, a biztonság, a fenntartható fejlıdés és az emberi jogok közötti kölcsönhatásokat is. Az egymást kiegészítı és támogató két- és többoldalú diplomácia kulcs a sikeres nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz is. Magyarország ennek jegyében tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttmőködés feltételeinek alakításában döntı szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában. Magyarország magáénak vallja az Európai Biztonsági Stratégia alapállítását, amely szerint a fejlıdés elıfeltétele a biztonság, és elınyben részesíti a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Részben önállóan, de döntıen multilaterális keretekben - elsısorban európai uniós partnereivel és NATO-szövetségeseivel együtt -, azért tevékenykedik, hogy - hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához a béketámogató mőveletekben való részvétel, a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok támogatása révén; - a nemzetközi jogi normákkal összhangban elısegítse a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusok megelızését, illetve rendezését; - szorgalmazza a nemzetközi szereplık - államok, nemzetközi szervezetek, nemzeti és nemzetközi nemkormányzati szervezetek - konstruktív együttmőködését; - értékalapon erısítse a - kisebbségi jogi garanciákat kiszélesítı - nemzetközi jogot, a hatékony multilateralizmust, a nemzetközi szervezeteket; - aktív szerepet vállaljon a globális problémák kezelésére hivatott nemzetközi intézményekben, mindenekelıtt az ENSZ-ben, és támogassa reformjukat; - tevılegesen támogassa a demokratikus értékek általános érvényesülését, az euroatlanti térségen túli térnyerését;
- a magyar nemzetközi fejlesztési politika kiszélesítésével támogassa a demokratikus fejlıdést, enyhítse a szegénységet, egyben elısegítse a magyar vállalati megjelenést; - hozzájáruljon a nemzetközi közösségnek a környezetromlás, az éghajlatváltozás lassítását, illetve megállítását szolgáló erıfeszítéseihez; - hozzájáruljon az euroatlanti térség tartós stabilitásához, konfliktusainak átfogó rendezéséhez, a biztonságát érintı fenyegetések, elsısorban a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a szervezett bőnözés, a tömeges migrációs hullámok visszaszorításához; - tartósan megırizze a NATO-nak az euroatlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepét, tevékenységét a 21. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítsa; - megırizze az atlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO bıvítését, az Európai Unió és a NATO együttmőködésének erısítését; - tevılegesen támogassa az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, az európai biztonság- és védelempolitikát, az unió polgári és katonai, diplomáciai, fejlesztési, kereskedelmi és környezetpolitikai eszközöket kombináló fellépését, elsısorban az európai térségben.
VI. MAGYARORSZÁG CSELEKVÉSI TERÜLETEI Biztonság Magyarország a jövıben is részt vesz a nemzetközi biztonság erısítésére irányuló béketámogató mőveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erıinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erısítı képességeket. Aktív szerepet vállal a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban. Hozzájárul a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszer-biztonság magas szintjének garantálásához, mind a bioterrorizmusból eredı fenyegetésekkel, mind a véletlenszerő kockázatokkal szemben. A terrorizmus ellen folytatott küzdelem elsıdleges kerete az ENSZ, a NATO és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság hozzájárul a veszélyek elhárítását, a megelızést és az esetleg szükséges beavatkozást célzó közös intézkedésekhez. Szorgalmazza a jó kormányzás, az emberi jogok, a demokrácia, valamint az oktatás és a gazdasági prosperitás elımozdítását, ami egyúttal erısíti a stabilitást, és gyengíti a terrorizmus, a szélsıséges ideológiák által vezérelt csoportok hivatkozási alapját. Magyarország elı kívánja segíteni, hogy a különbözı kultúrák jobban megértsék egymást. Az érdeklıdı országok, társadalmak rendelkezésére bocsátja a rendszerváltozáskor, a diktatórikus rendszerbıl a demokráciába való átmenet idején felhalmozott tapasztalatait. A biztonság társadalmi, gazdasági és környezeti tényezıit komplex módon kezelve, Magyarország nagy figyelmet szentel az energiabiztonságnak. Ez megköveteli a hazai erıfeszítéseket az energiahatékonyság növelésére, a fogyasztási struktúra módosítására, a megújuló energiaforrások elıállítására és felhasználására, éppen úgy, mint a diplomácia erıfeszítéseit az energiaimport biztosítására, a források és útvonalak diverzifikálására. Szorgalmazza az unió közös energiapolitikájának kialakítását, az ellátásbiztonság uniós szintő megteremtését. A fenntartható fejlıdést érintı legkomolyabb környezeti kockázati tényezıvé lépett elı az éghajlatváltozás. Magyarország erıfeszítései, az uniós stratégiával és cselekvéssel összhangban, arra irányulnak, hogy - egyebek mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása révén - a minimumra csökkenjen a várhatóan drasztikus hatással járó globális környezetváltozás valószínősége, egyúttal mind a lakosság, mind a védekezésért felelıs szervezetek felkészüljenek a már elkerülhetetlennek látszó következmények kezelésére.
Gazdaság Magyarország célja, hogy a gazdaság teljesítménye és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ennek alapja egy, tartós államháztartási és külsı egyensúlyon nyugvó, növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitika. A stratégia által felölelt idıszakban várható gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok megnövelik az államháztartás jövıbeli kiadásait, amelyek fedezetét egyre kevesebb adó- és járulékfizetınek kell elıteremtenie. Ezért olyan változtatásokat kell beindítani és megvalósítani, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek az állam alapfeladatai. Az országok és nagy régiók közötti versenyben a sikerhez ki kell alakítani a felmerülı kihívások gyors és adekvát megválaszolásához nélkülözhetetlen rugalmas alkalmazkodás feltételrendszerét. A növekedés fı hajtóerejét a következı években is a beruházások és az exportnövekedés jelentik. Magyarország nyitott gazdaságában a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak. A stabil,
fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a kiszámítható külgazdasági környezet. Magyarország az unió tagjaként, a közösségi politikákkal összhangban, multilaterális és kétoldalú kapcsolataiban egyaránt szorgalmazza a gazdasági együttmőködés fejlıdését gátló akadályok lebontását, a nemzetközi kereskedelem szabályrendszerének kölcsönösen elınyös továbbfejlesztését. Figyelmet fordít a kormányzati és vállalati külkapcsolatok egymásra hatásából adódó lehetıségek kihasználására. A sikeres cégkapcsolatok segítik az államközi kapcsolatok fejlıdését is, mint ahogy a jó államközi viszony is egyengeti az üzleti kooperációk útját. Az ország célja, hogy külsı versenyképességének prioritást élvezı fejlesztése érdekében a foglalkoztatás bıvítésére, a munkaerı képzettségi mutatóinak, a fizikai infrastruktúra minıségének javítására és a beruházások ösztönzésére uniós forrásokat is összpontosítson, azok hatékony felhasználását ösztönözze, és szigorúan ellenırizze. Magyarország fejlıdésének tudás- és technológia-intenzív húzóágazatai magas hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen a modern, innovatív ipar (elektrotechnika, környezettechnológia, autóipar, gyógyszeripar, biotechnológia, bioenergia, info-kommunikáció), az üzleti-kereskedelmi szolgáltatás (európai közlekedési hálózatok és a rájuk épülı pénzügyi-logisztikai központok, regionális üzleti-szolgáltató központok), és az idegenforgalom (fıként az egészség-, kulturális és kongresszusi turizmus). Különleges figyelmet érdemel a magyar agrár-élelmiszeripari potenciál európai és globális trendekhez alkalmazkodó - teljes körő kiaknázása, a marketing teljes eszköztárának alkalmazásával, a piackutató-feltáró munka erısítésével. Komoly lehetıségeket rejt a környezetvédelmi iparág exportteljesítményének növelése, a befektetések elısegítése e téren. A magyar külkereskedelemben tartósan meghatározó súlyt képvisel az Európai Unió országaival lebonyolított árués szolgáltatásforgalom. Az ország célja az egységes uniós belsı piac kiteljesítése és az ebbıl adódó gazdasági együttmőködési lehetıségek lehetı legteljesebb kihasználása. A külgazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében emellett kiemelt irányt jelentenek Oroszország és egyes kelet-európai országok, Délkelet-Európa, az Egyesült Államok, Kína és más ázsiai országok, valamint a Közel-Kelet értékesítési piacai. Az állam segítséget nyújt a hazai vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok nemzetközivé válásához, részt vállalva az exportlehetıségek felkutatásában, a partnerkeresésben és a marketingben. Magyarország támogatja a nemzetközi mőködıtıke-áramlás hatékony multilaterális szabályozására irányuló kezdeményezéseket. A külföldi mőködı tıke alapvetıen korlátozásoktól mentes magyarországi beáramlását a hazai jogszabályokon túl nemzetközi kötelezettségvállalások is garantálják. Az ország ezekkel összhangban kedvezı feltételeket biztosít a külföldi mőködı tıke folyamatos beáramlásához és tartós jelenlétéhez, valamint segíti a külföldre - elsısorban a közép- és kelet-európai, valamint a balkáni térségbe - irányuló magyar mőködıtıkebefektetéseket, amelyek erısítik az ország gazdasági potenciálját. A fejlett európai gazdaságokhoz való mielıbbi felzárkózáshoz szükséges gyors növekedés csak a hazai tıkeállomány folyamatos bıvülésével és megújulásával biztosítható. Magyarországon a nemzetközi mőködı tıke szerepe ebben jelenleg meghatározó és - figyelemmel a gazdasági szereplık megtakarítási hajlandóságára - még hosszabb idın át az is marad. Nagy kihívás az egyre élesedı verseny a beruházási tıkéért, mivel a szőkülı nemzetközi pénzpiaci likviditás átrendezi a hagyományos pénzpiaci kapcsolatokat is. Ezért az elkövetkezı idıszak kiemelt feladata a gazdaság tıkevonzó képességének további javítása, a már megvalósult külföldi beruházások integrációjának elmélyítése.
Környezet Az éghajlatváltozási problémák, az országhatárokon átterjedı környezeti hatások eredményeként nı a környezetvédelem politikaformáló, a külkapcsolatokat is jelentısen befolyásoló szerepe. Fenntartható fejlıdése, tágan értelmezett versenyképességének erısítése érdekében Magyarország arra törekszik, hogy tevékenyen részt vegyen - a globális környezeti kihívások kezelésében, különösen az éghajlatváltozás és a megújuló energiahasznosítás, a biológiai sokféleség megırzése, az egészséges életfeltételek és az életminıség javítása terén kifejtett nemzetközi erıfeszítésekben, - a környezetbiztonság növelésében, a környezetromlást elıidézı kockázatok, különösen az árvízveszély csökkentésére irányuló nemzetközi jogi és mőszaki-szabályozási együttmőködésben.
Nemzetközi fejlesztési együttmőködés Magyarország támogatja a nemzetközi donorközösségnek az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai jegyében, a globális kihívások kezelése, mindenekelıtt a szegénység enyhítése, az elmaradott térségek támogatása, az éhezés, a
járványok és fertızések mérséklése, az iskoláztatás, a nıi egyenjogúság és a fenntartható fejlıdés biztosítása érdekében kifejtett erıfeszítéseit. Magyarország érdeke, hogy kivegye részét a nemzetközi fejlesztési együttmőködésbıl, amely a felzárkóztatás, a fejlettségbeli különbségek csökkentése révén mind a biztonságot, mind a gazdasági kapcsolatokat erısíti. Uniós tagként vállalt kötelezettségének megfelelıen, 2010-ben nemzeti jövedelme 0,17%-át, 2015-ben 0,33%-át fordítja a fejlesztési együttmőködésre, amelyben komoly szerepet kapnak a magyar civil segélyszervezetek. Magyarország egyetért azzal, hogy a legsürgetıbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Egyúttal arra törekszik, hogy a nemzetközi donorközösség földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsa fejlesztési politikáját. Szoros nemzetközi fejlesztési együttmőködési partneri viszonyt tart fenn Európa keleti és déli térségével, valamint néhány rászoruló távol-keleti országgal. Kiveszi részét a természeti katasztrófák miatt szenvedı települések és térségek ellátási gondjainak enyhítésébıl és a helyreállítási munkálatokból.
Migráció Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthetı legális migrációt. Felkészül a munkavállalók és más, hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek integrálására, fokozatosan emelve a társadalom befogadó készségének és képességének szintjét. Törekszik azon feltételek megteremtésére, amelyek a menekültek sikeres társadalmi, munkaerı-piaci integrációjához szükségesek, ugyanakkor megakadályozza, hogy a menekültügyi eljárást gazdasági migrációs célok érdekében vegyék igénybe. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszédos országokban és a diaszpórában élı, magyar nemzetiségő, illetve kulturális identitású bevándorlóknak, de - szem elıtt tartva a szülıföldön való boldogulás kívánalmát - nem célja tömeges áttelepülésük ösztönzése.
Kultúra, tudomány, oktatás A diplomáciai eszközrendszer bıvülésével, a döntési folyamatok társadalmasításával, a médianyilvánosság robbanásszerő növekedésével a kultúra egyre erıteljesebben hat a külkapcsolatok alakulására is. Az új világ innovatív tényezıinek saját identitásuk, értékeik, kultúrájuk megtartása mellett képesnek kell lenniük az egyetemes értékek befogadására és kiegészítésére egyedi, nemzeti és regionális identitáson alapuló elemekkel. A gazdag és sokrétő kulturális hagyományokkal rendelkezı Magyarország a kultúra, mint külkapcsolati tényezı felértékelıdésének egyértelmő haszonélvezıje lehet. Az országról alkotott képet minden egyes polgára alakítja saját magatartásával, tevékenységével, és ezzel részleges felelısséget visel alakulásáért. A kulturális külpolitika feladata - építve a 2011. évi uniós elnökségbıl adódó lehetıségekre is - korszerő és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely - tükrözi, és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét, - megjeleníti az országban élı nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, - épít a történelmi, szociológiai tényekre, - bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit, - bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét. A magyar nemzet történelmi tapasztalatából, helyzetébıl következı fontos magyar hozzájárulás az egymást kiegészítı, összenövı kultúrák gyakorlatának nemzetközi terjesztése, kifejezésre juttatva, hogy a kultúrák közötti ellentétek feloldhatók, a törésvonalak eltüntethetık, de legalábbis enyhíthetık. A magyar tudomány feladata, hogy a hazai bázist erısítve integrálódjon a kutatás és fejlesztés nemzetközi rendszerébe, mindenekelıtt az Európai Kutatási Térségbe, kihasználva az uniós tagság kínálta elınyöket. Gondoskodnia kell arról, hogy a világban bárhol keletkezı új tudományos eredmények a jövı magyar nemzedéke számára hozzáférhetıek és elsajátíthatóak legyenek, mindent el kell követnie, hogy a jövı felé fordítsa a társadalom figyelmét és erısítse készségét a megújulásra. A tudomány tárgyi eszközrendszerének koncentrációjával olyan központo(ka)t kell létrehozni, amelyek színvonala lehetıvé teszi, hogy Magyarország kiemelkedı szerepet játsszon a tudományos megismerés területén kialakult nemzetközi, mindenekelıtt uniós munkamegosztásban. A tudomány eredményeinek gazdasági hasznosításában, az innováció kiterjedt és világszerte gyorsuló folyamatában Magyarországnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia. Az ország célja, hogy a mőszaki és természettudományos szakemberek arányát érzékelhetıen növelve, a nemzetközi együttmőködést kihasználva - erısítse a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységet, és versenyképes innovációs kapacitásokat hozzon létre, - elérje, majd meghaladja az uniós tagállamok innovációs dinamikájának átlagát,
- érzékelhetıen növelje a piacra bevezetett új termékek arányát, a szabadalmak számát. Az oktatás azzal szolgálhatja a magyar gazdaság és társadalom, és különösen a fiatal nemzedék nemzetközi versenyképességét, hogy rugalmasan alkalmazkodik a munkaerıpiac igényeihez, felkészít az élethosszig tartó tanulásra, kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek elsajátítására, az információs és kommunikáció-technológiai ismeretekre, erısíti a különbözı kultúrák iránti nyitottságot. A felsıoktatás a képzés és a képzettek nemzetközi versenyképességének megteremtése mellett az akadémiai szféra és a gazdaság kapcsolatának erısítését is célozza. Feladata - az Európai Felsıoktatási és Kutatási Térség részeként - az oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás növelése, a nagyobb mértékő szerepvállalás a nemzetközi oktatási piacon. Külföldi diákok magyarországi képzése hozzájárul az ország jobb megismertetéséhez, a magyar érdekérvényesítést segítı kapcsolati háló kialakításához.
VII. A KÜLKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG INTÉZMÉNYEI ÉS ESZKÖZEI Az integráció és a globalizáció körülményei között az ország külkapcsolatai messze túlterjednek a hagyományos diplomácia területén megújuló, hatékony és koordinált eszközrendszert igényelnek, miközben a külpolitika és a diplomácia továbbra is a külkapcsolati rendszer vezetı ága marad. Magyarország külkapcsolatainak fejlesztésében, céljainak megvalósításában támaszkodik - gazdasági erejére, teljesítményére, - tudományos-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitására (az országban megtelepedett multinacionális vállalatokéra is), - erısödı nemzetközi fejlesztési politikájára, - az Európa-politikai és az ágazati - kitüntetetten külgazdasági - stratégiákban foglalt cél-, eszköz- és intézményrendszerre, - az uniós, két- és többoldalú diplomáciát szolgáló, az ország egységes képviseletét megvalósító, integrált magyar külképviseleti rendszer egészére, benne a szakdiplomaták tevékenységére, - a változó biztonságfelfogás jegyében egyre inkább a nemzetközi mőveletek szolgálatába állított honvédségre, rendvédelmi és civil szakemberekre, - a biztonsági kihívásokból fakadó veszélyek megelızésére képes, a külföldi társszervekkel eredményesen együttmőködı rendvédelmi szervekre és nemzetbiztonsági szolgálatokra, - a határokon átnyúló lakossági, azon belül is a magyar-magyar kapcsolatokra, - a nemzetpolitika intézményrendszerére, - a kormányzati szervek mellett az önkormányzatok partnerkapcsolat-rendszerére, az együttmőködést az állampolgárok szintjén megvalósító testvértelepülési kapcsolatokra, valamint az önkormányzati szövetségek uniós szervezetekben betöltött szerepére, - a felsıoktatási intézmények kapcsolatrendszerére, az Európai Felsıoktatási és Kutatási Térségben és az idegen nyelvő képzések révén kialakuló együttmőködésre, - a kulturális kapcsolatok intézményeire - benne a magyar kulturális intézetek külföldi hálózatára, az oktatásikulturális szakdiplomatákra - és a magyar kulturális évadokra, - a nemzetközi kapcsolatokat kutató mőhelyek, a Külügyi Intézet háttértevékenységére, - a külkapcsolatok alakításában szerepet vállaló civil szervezetekre. A külkapcsolatok összkormányzati alakításában, az átfogó stratégia kidolgozásában és megvalósításában kulcsszereplı a miniszterelnök, a külügyminiszter, továbbá feladat- és hatáskörük szerint közremőködnek a miniszterek és a központi igazgatási szervek vezetıi, az érintett kormánybiztosok és miniszteri megbízottak. A kormányzat mellett a köztársaság elnöke, az Országgyőlés és a parlamenti pártok játszanak kitüntetett szerepet. A külkapcsolati tevékenység aktív szereplıi a reálgazdaságot képviselı munkaadói és munkavállalói szervezetek, az önkormányzatok és önkormányzati szövetségek, valamint a külpolitikai-külkapcsolati területen érdekelt civil szervezetek. Ez utóbbiak hasznos szerepet játszanak, például a magyar nemzetközi fejlesztési politikában, vagy a válságokat követı újjáépítésben. A nemzetközi kapcsolatok egyre szélesedı civil szektorát erısítik az uniós mobilitási, oktatásfejlesztési és kutatási együttmőködések is. A diplomáciában megkülönböztetett helyet kell kapnia a külgazdasági, nemzetpolitikai, kulturális, oktatási, sport-, mőszaki-tudományos, környezetvédelmi, turisztikai, önkormányzati-regionális kapcsolatok fejlesztésének. A külkapcsolatok átfogják az egész társadalmat, széles körő nem-kormányzati kapcsolatokat igényelnek, egyúttal megkövetelik a külügyi-külkapcsolati-diplomáciai munka szolgáltató funkcióinak és nyilvánosságának erısítését. A stratégia céljainak eléréséhez intenzív és jól átgondolt külkapcsolati együttmőködésre van szükség, amelyet a kormány és a civil, nem-kormányzati szervezetek, gazdasági és szociális partnerek, a kultúra, tudomány és oktatás, valamint a sport világának képviselıi rendszeres fórumokon, intézményesített párbeszéddel folyamatosan alakított konszenzus alapján tudnak eredményesen megvalósítani. A hatékony kormányzati végrehajtáshoz, a tárcák
nemzetközi tevékenységének jobb összehangolásához, a felesleges párhuzamosságok kiiktatásához az aktív, folyamatos egyeztetésnek, a Külügyminisztérium koordináló szerepének az erısítésére van szükség. Fontos az Európai Parlament magyar képviselıi, az Európa Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) delegáltjai, a Magyar Régiók brüsszeli képviselete és a brüsszeli EU Állandó Képviselet összehangolt fellépése a nemzeti érdekek hatékony érvényesítése érdekében. A magyar külképviseleti rendszer korszerősítése, feladatainak és hálózatának felülvizsgálata követi a külkapcsolati stratégia fı irányait. Gyarapodnak az újszerő formák és megoldások, mint például az uniós partnerekkel közös képviseletek, a közös állampolgári érdekvédelem, a közös vízumirodák és a más országok képviseletén szolgáló diplomaták. Újszerő egyes magyar külképviseletek regionális koordinációs szerepe a nemzetközi fejlesztési politika tervezésében és végrehajtásában. A magyar állampolgárok és cégek egyre intenzívebb nemzetközi kapcsolataihoz igazodnia kell a konzuli tevékenységnek, a jogsegélynyújtásnak, tanácsadásnak és érdekvédelemnek. Különös figyelmet igényelnek a rendkívüli események, amikor természeti csapás, humanitárius katasztrófa, fegyveres konfliktus vagy terrortámadás érintettjei, szenvedı alanyai lehetnek magyar állampolgárok is. Az ország gazdasági érdekei is megkövetelik a minél intenzívebb kapcsolattartást a külföldön élı magyar állampolgárokkal. A kormányzati és nem-kormányzati, civil külkapcsolati szereplık, kutatómőhelyek, valamint a parlamenti pártok bevonásával rendszeresen felül kell vizsgálni a külkapcsolati stratégiát, figyelembe véve a változó körülményeket és a tapasztalatokat. Ezen túl folyamatosan erısíteni kell a magyar külpolitika és külkapcsolatok politikai és társadalmi támogatottságát, a fı célokat övezı egyetértést, ami kiszámíthatóbb, következetesebb, ezzel elfogadottabb politizálást tesz lehetıvé, így nem csak a hatékony érdekérvényesítésnek, de a széles értelemben vett versenyképességnek is tényezıje. A stratégiát - az érdekelt kormányzati és nem-kormányzati szereplıkkel konzultálva - a Külügyminisztérium, az érdekelt tárcák és a külképviseletek intézkedési tervek segítségével ültetik át a gyakorlatba. A vázolt törekvések és cselekvés végsı célja, hogy a magyar külkapcsolatok formálásában részt vevı kormányzati és nem-kormányzati szervezetek egymást kiegészítı, jól összehangolt együttmőködése szolgálja az állampolgárok, a társadalom, a nemzet biztonságát, jólétét, gyarapodását.
