54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról (2013. április 1. napjától hatályos szöveg és mellékletek. A módosított szöveg piros, félkövér betűvel jelezve.) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása 2. § (1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében: a) a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként meghatározott, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)–h) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni. (3) Az ércek esetén a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.
(4) A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel vagy egyéb térfogatszámításra alkalmas módon kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell. (5) Az engedélyes köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (a továbbiakban: MBFH) megküldeni. Az MBFH a kitermelt mennyiség ellenőrzése céljából geodéziai méréseket rendelhet el. Az engedélyes köteles a fizetendő bányajáradék mértékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni. 3. § (1) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt legalább +30 °C-os hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) A fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-ának (7) bekezdése szerinti százaléka. (2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján. 4. § (1) Kőolaj esetében a) a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni. 5. § (1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének a), c)-e) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni. 6. § (1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték
aa) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott hazai termelésű földgázmennyiség biztosításához kitermelt (a kitermelt mennyiség alatt értve a kitermeléssel járó önfogyasztást és hálózati veszteséget is) földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ), de legfeljebb 2337 Ft/GJ fajlagos értéknek ezer forintra kerekített szorzata, ab) nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetén a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) a szorzata (E Ft), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) – ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve –, valamint a kitermelt földgáz hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni. 7. § (1) Széndioxid földgáz esetében a) a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) ezer forintra kerekített szorzata, b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni. A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések 8. § (1) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványt az MBFH a honlapján közzéteszi. (1a) A bányajáradék önbevallás MBFH-nak történő megküldésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Késedelmes befizetés esetén az MBFH a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel. (2) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára kell befizetni. (3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett. (4) A bányavállalkozó és az engedélyes köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte. (4a) A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, – hites bányamérő által ellenjegyzett – geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet, bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot. (4b) Az engedélyes esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait, b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását, c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait, d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot. (5) A bányavállalkozó és az engedélyes köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. 8/A. § (1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza: a) a bányavállalkozó, illetve az engedélyes nevét, címét és MBFH azonosító számát, b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését, c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését, d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját, e) a bevallási időszakot, f) a kitermelt mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben, g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket, h) a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve, i) a bányajáradék százalékos mértékét, j) a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék mértékét ezer forintra kerekítve, k) a bányavállalkozó vagy az engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát, l) a bányavállalkozó vagy az engedélyes aláírását és bélyegzőlenyomatát, m) bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes esetén az engedély ügyiratszámát. (2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza: a) a bányászati mód kódját, b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben. (3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) az energiahordozó térfogatát m3-ben, b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban, c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban, d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJban. (4) Hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetén az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza a fajhőt GJ/m3 × °C-ban kifejezve. (5) A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)–e) és k)–m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza. Az ásványi nyersanyagok megnevezése és meghatározása 8/B. § Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, az ideiglenes minősítések valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján kétévenként december 31-ig felül kell vizsgálni. (3) E rendeletnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet és egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 146/2012. (VII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) 28. § (1) bekezdésével megállapított 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezését a Mód. rendelet hatálybalépését követő hónap első napjától kitermelt földgáz-mennyiségre kell alkalmazni. 10. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.
1. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értéke 1
2
A Főcsoport Megnevezése és a főcsoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása
B
C
D
Csoport
Megnevezése
E
F
G
H
I
Alcsoport
A csoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása
Megnevezése
Az alcsoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása
A 2012. október 1. előtt bevallott A nyersanyag fajlagos Mértékásványi Kód értéke egység nyersanyag kódszáma és megnevezése
Azon gránit nyersanyag, amely ép, 1. Tömb gránit
3
Olyan mélységi magmás (intruzív)kőzet amelynek SiO
4 1. Gránit 5
6 1. Mélységi magmás (intruzív) kőzetek. A magma felszín alatti, több km mélységben történő megszilárdulásával létrejött kőzetek 7
2
tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, kvarc, Na-Ca-plagioklász, biotit, esetleg amfiból és/vagy rombos piroxén. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris.
2. Gránit 3. Gránit murva
4. Gránit aplit
3
tömör legalább 40%-ban 0,25 m nél nagyobb tömbökben fejthető. A gránit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. Azon gránit nyersanyag, amely tektonikus vagy exogén folyamatok eredményeképpen 25 cm alatti méretbe felaprózódott. A gránitban jelentkező nagy földpát (Ortoklász+plagioklász min. 50%, ill. K O+Na O min. 5,5%) és kvarc 2
2
1011
6 620
Ft/m3
1012
5 420
Ft/m3
5100 Gránit
1013
1 200
Ft/m3
5100 Mállott gránit
1014
10 800
Ft/m3
1020
5 420
Ft/m3
1030
8 420
Ft/m3
1110
720
Ft/m3
5700 Riolit
1120
3 000
Ft/m3
5300 Dácit
tartalmú telér kőzet. Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO tartalma 60% 2
2. Diorit
körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: CaNa-plagioklász, amfiból, és/vagy piroxén, esetleg kvarc. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO tartalma 50% 2
8
3. Gabbró
2. Kiömlési (vulkáni) és Szubvulkáni kőzetek. Kiömlési (vulkáni) kőzetek: A 9 folyékony lávából a felszínen 1. Riolit (vagy annak közelében) megszilárdult magmás kőzetek. 10 Szubvulkáni kőzetek: A felszín 2. Dácit
körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén és/vagy amfiból Caplagioklász. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO tartalma 70% körüli, 2
(± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet,
alatt nagyobb mélységben megszilárdult kőzetek. Ezek durvább szemcsések, mint a vulkáni kőzetek, de kőzetnevük ugyanaz, mint a megfelelő vulkáni kőzeté.
amelynek SiO tartalma 70-60% 2
közötti, kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: NaCa-plagioklász, biotit, amfiból, kvarc, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO tartalma 60% körüli, 2
11
3. Fonolit
12
(± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, Na-Ca-plagioklász, alkáli piroxén, biotit, nefelin vagy leucit, analcim, esetleg alkáli amfiból, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO tartalma 60% körüli, 2
4. Andezit 13
6 600
Ft/m3
2 050
Ft/m3
5600 Pados andezit
1 800
Ft/m3
5600 Andezit
1150
3 000
Ft/m3
5500 Bazalt 5200 Diabáz
1211
920
Ft/m3
5900 Riolittufa
4 000
Ft/m3
7000 Kálitufa
3 700
Ft/m3
5900 Horzsakőtufa (pumicit)
4 800
Ft/m3
3 700
Ft/m3
1130
1. Pados andezit
(± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: CaNa-plagioklász, piroxén, amfiból, 2. Andezit esetleg biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO tartalma 50% körüli,
Azon andezit nyersanyag, amelynek tömegének legalább 70%-a kihűlési 1141 felületekkel határolt 10-20 cm nagyságú lemezekből épül fel. Az andezit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. 1142
2
14
5. Bazalt
15 3. Piroklasztikumok (tufa és tufit). 16 A vulkanizmus során keletkezett kőzet, amelyben a vulkáni törmelékszemcsék 17 (éles ásvány-, kőzetüveg vagy kőzettörmelékek), 1. Riolittufa horzsakövek, üveges, gyakran (-tufit) agyag-ásványosodott. 18 Alapanyaga porózus szerkezetű. A poranyag szárazföldi lerakódásával keletkezik. Ha a lerakódás vízben történik, a kőzetet 19 tufitnak nevezzük.
(± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén, Ca-plagioklász, amfiból, esetleg kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. 1. Riolittufa (tufit) 2. Kálitufa 3. Horzsakőtufa (pumicit)
Riolit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a riolitéval azonos. 4. Zeolitos riolittufa I.
5. Zeolitos riolittufa II.
A riolittufa csoport leírásával megegyezik. Káliumtartalmú riolittufa. K O
2 1212 tartalom minimum 5%. Vulkáni gőzök és gázok expanziója által keletkezett magas horzsakő 1213 törmelék tartalmú riolittufa. Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, 1214 amelynek zeolit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, 1215 amelynek zeolit tartalma 40-60% között van.
5900 Zeolitos riolittufa
6. Zeolitos riolittufa III.
20
21
2. Dácittufa (-tufit)
22
3. Andezittufa (-tufit)
23
4. Bazalttufa (-tufit)
1216
2 500
Ft/m3
1220
7 500
Ft/m3
1230
7 500
Ft/m3
1240
1 800
Ft/m3
5400 Bazalttufa
Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely legalább 50%-ban tartalmaz duzzasztható (hő hatására, kristályvizének elvesztésével 1311 térfogatának többszörösére duzzad) perlit nyersanyagot. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség 40-120 g/l.
3 000
Ft/m3
7200 Perlit
1312
1 800
Ft/m3
1411
7 700
Ft/m3
1412
6 000
Ft/m3
1413
37 500
Ft/m3
4100 Kaolinos agyag
1,5%, iszapolási maradék a 0,063 mm-es szitán max. 10%. Azon agyag nyersanyag (tűzállóagyag), mely összetételében 1414 4. Kaolinos agyag az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit. Azon agyag nyersanyag, mely 1415 5. Illites agyag összetételében az agyagásvány
5 600
Ft/m3
4100 Tűz- és saválló agyag
21 400
Ft/m3
4100 Illites agyag
Dácit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a dácitéval azonos. Andezit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa az andezitéval azonos. Bazalt vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a bazalttéval azonos. Azon nyersanyag, amelynek SiO 2
24 4. Egyéb magmás és utómagmás folyamatokkal létrejött kőzetek
1. Perlit
25
26
27 5. Törmelékes üledékes kőzetek Kiindulási anyaguk fizikai 28 mállással keletkezett kőzettörmelék.
29
30
1. Agyag
tartalma 60-80% közötti, kötött víz tartalma 2%-nál nagyobb. Kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kőzetüveg (obszidián, horzsakő, szurokkő), kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit. Szövete üveges. A perlit egy sajátos környezetben - felszín közeliszubvulkáni, képződő riolitos kémizmusú kőzet, melyet a magas kötött víztartalma, és az abból adódó jellegzetes szövete különíti el a riolittól. Zömében - legalább 50%-ban 20 mikronnál kisebb szemcseméretű üledék, amely uralkodóan - legalább 60%-ban - agyagásványok (illit, montmorillonit, kaolinit stb.) alkotják. Az agyagásvány jellege meghatározza a nyersanyag tulajdonságait. Képződése lehet üledékes (amikor a mállással képződött agyagásványok lepusztulásával, szállításával, leülepedésével keletkezik) és lehet hidrotermális vagy egyéb folyamatokhoz kötötten (amikor kőzetlebontással, többnyire tufákból képződik, a kőzetalkotó ásványok és a kőzetüveg agyagásványosodásával).
Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 20-40% között van.
1.Duzzasztható perlit
Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely csekély mennyiségű 2. Perlit tartalmú duzzasztható perlitet tartalmaz, az anyag zöme riolit és riolit tufából vulkáni anyag áll. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség 120-400 g/l. 1. Bentonit 2. Bentonitos agyag
3. Kaolin
Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >50% montmorillonit. Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >30%-a montmorillonit. Azon nemes agyag mely összetételében az agyagásvány tartalom legalább 75%-a kaolin, (A1 O min. 30%) Fe O max. 2
3
2
3
1,0%, K O max. 2,5%, SO max. 2
4900 Dácittufa
4100 Bentonitos agyag
3
31
6. Keramzitagyag
32
7. Festékföld agyag
33
8. Képlékeny agyag – I
34
9. Képlékeny agyag – II
35
36
37
Zömében - legalább 60%-ban 0,060,002 mm méretű törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételétől és osztályozottságától. A 2. Kőzetliszt, iszap törmelékszemcsék anyaga kvarc, csillám, agyagásvány, alárendelten egyéb kőzetalkotó ásvány. A kőzetliszt száraz, széteső. Az iszap folyós, vízzel telített kőzetliszt. Cementált, kötött kőzetliszt méretű 3. Aleurolit szemcsékből álló kőzet. (iszapkő)
1. Gyógyiszap
2. Kőzetliszt, kőzetiszap
tartalom >60%-a kaolinit-illit. Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma Fe O 2
3
1416
7 200
Ft/m3
1417
1 200
Ft/m3
1418
3 000
Ft/m3
1419
1 300
Ft/m3
4100 Agyag, képlékeny agyag
1421
22 500
Ft/m3
4100 Gyógyiszap
A kőzetliszt, iszap csoport 1422 leírásánál szereplő leírással azonos.
870
Ft/m3
1430
870
Ft/m3
és szerves anyag tartalma révén hő hatására duzzad, és ezáltal porózussá alakul (keramzit). Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma, jó fedőképessége és különböző fémoxid (Fe, Mn.) tartalma révén egyöntetű, jól definiálható színe van. Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 10%, szabadkvarc max. 25%, 10 μm alatti szemcse min. 50%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 0,5%, +0,2 mm mész konkréció max. 0,5%. Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással és hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 30%, szabadkvarc max. 35%, 10 μm alatti szemcse min. 30%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 1%, +0,2 mm mész konkréció max. 1%. Gyógyászati célra alkalmas képlékeny iszap függetlenül a származási helytől és a kitermelési módszertől.
38
4. Lösz
Uralkodóan 0,05-0,02 mm méretű, szél által szállított, gyengén kötött törmelékszemcsékből álló üledékes kőzet. A gyenge kötést meszes anyag biztosítja.
870
Ft/m3
1451 <1,5%, és szemszerkezetének >70%-a 1,0-0,06 mm között van. A szemcsék anyaga zömében kvarc és kvarcit, (kvarchomok). Azon földpát tartalmú homok nyersanyag, amely legalább 20% 1452 földpátot tartalmaz. A homok csoport leírásánál 1453 szereplő leírással azonos.
2 300
Ft/m3
9 600
Ft/m3
870
Ft/m3
4200 Homok
1460
1 050
Ft/m3
4300 Kavics
1471
1 150
Ft/m3
1472
1 150
Ft/m3
1473
700
Ft/m3
1481
7 800
Ft/m3
1440
Azon homok nyersanyag, amelynek SiO2 tartalma >90%, Fe O + TiO 2
39 5. Homok 40
Legalább 65%-ban 4,0-0,06 mm méretű, törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságuktól. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc, kvarcit, lídit, kevesebb csillám és földpát.
41
42
7. Átmeneti törmelékes nyersanyagok
Agyag- homok- és kavics méretű törmelékes szemcsékből álló laza üledékes kőzet. A szemcsék anyaga elsősorban kvarc, kvarcit csillám, metamorf kőzettörmelék. Az agyagfrakció elsődlegesen illit és montmorillonitból áll, alárendelten kaolin.
2. Földpátos homok
1. Homokos kavics
2. Kavicsos homok
3. Agyagos törmelék
45
46
8. Homokkőkonglomerátum
2
3
Zömében lekerekített durva-finom törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságától. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc és metamorf kőzet. Szemszerkezetének legalább 60%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű.
43
44
1. Nemes homok
3. Homok
6. Kavics
3
tartalma <2,5%, CaCO tartalma
A homok és/vagy kavics méretű szemcsék összecementálódásával keletkezik. A cementáló anyag leggyakrabban mész, limonit vagy kova, ritkábban agyag.
1. Tömbös homokkőkonglomerátum
Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 0,06-4,0 mm és legalább 50%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű. Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 4,0 mm-nél nagyobb és a 0,06-4,0 mm tartomány részaránya legalább 50%. Azon kevert törmelékes szemcsékből álló nyersanyag, amelyben 0,06 mm alatti szemcsék aránya meghaladja a 30%-ot. Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amely függetlenül a szemcsék és a kötőanyag milyenségétől legalább 40%-ban, 3
legalább 0,25 m méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető.
4200 Kvarchomok
4400 Tömbös homokkő
2. Kova kötésű homokkőkonglomerátum 3. Karbonát kötésű homokkőkonglomerátum
47
48
49
4. Kaolinos homokkőkonglomerátum
50
5. Homokkőkonglomerátum
Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban kova. Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban karbonát. A homok és kavics méretű szemcsék laza összecementálódásából álló nyersanyag, amelyben a kötőanyagban több-kevesebb (általában 10-20%) agyag (kaolin) található. A szemcsék anyaga általában kvarc-, kvarcit-metamorf kőzet. A homokkő szemcseösszetétele legalább 60%ban homok méretű. Az előző (1-3) alcsoportokba nem sorolható homokkő-konglomerátum
4400 Kvarchomokkő
1482
8 300
Ft/m3
1483
6 600
Ft/m3
1484
2 300
Ft/m3
1485
5 000
Ft/m3
1510
7 200
Ft/m3
1520
1 900
Ft/m3
4500 Puha (mállott) mészkő
1531
7 100
Ft/m3
4500 Vastagpados mészkő
5 500
Ft/m3
4400 Kaolinos homokkő
Forrásból vagy tavakból kivált mészkő (CaCO ), lyukacsos-porózus 3
szerkezetű, közepes keménységű, 1. Édesvízi mészkő gyakran növényi struktúrák őrződnek 51 (travertino) meg benne. Kalcium-karbonát tartalma legalább 75%, oldási maradék legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható. Sekélytengeri lerakódású, meszes molluszka héjak törmelékéből álló, gyakran teljes ősmaradványokat is tartalmazó, porózus, alacsony 2. Durva 52 6. Vegyi és/illetve biogén keménységű mészkő. mészkő/puha üledékes kőzetek. Kalciumkarbonát tartalma legalább mészkő Anyaguk nagyrészt kémiai 80%, oldási maradék tartalma kicsapódással vagy biokémiai legfeljebb 10%. Könnyen faragható, folyamatokkal jön létre. vágható. Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely gyakran pados, 1. Tömb legalább 40%-ban, legalább 0,25 kristályos mészkő m3 méretű tovább feldolgozásra
53 3. Tömött, kristályos mészkő 54
Tengeri lerakódású mésziszap átkristályosodásával keletkezett, mikrokristályos kalcitból álló, tömött szövetű, gyakran vastagpados elválású, szilánkos törésű kőzet. Esetenként ősmaradványokkal. Kalciumkarbonát tartalma legalább 2. Minőségi 80%, oldási maradék tartalma kristályos mészkő legfeljebb 15%.
alkalmas tömbökben fejthető. Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely fehér, sárgásfehér színű, kalciumkarbonát tartalma legalább 95%, 1532 magnéziumkarbonát tartalma maximum 1%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 1%, és oldási maradéka max. 0,5%.
3. Kristályos mészkő
55
56
4. Dolomit 57
Mésziszapból való tengeri lerakódású, vagy mészkőből Ca-Mg helyettesítéssel keletkezett üledékes kőzet. Magnézium-karbonát mennyisége 25-46%, kalciumkarbonát mennyisége 54-75%, mikrokristályos dolomit ásványból, alárendelten kalcitból álló, tömött szövetű kőzet, esetenként ősmaradványokkal, kőbelekkel. Gyakran darabos, néha pados elválású.
58
59
2. Porlódó dolomit
3. Dolomit
5. Mangánkarbonát
Tengeri képződésű karbonátos kőzet, amelynek mangánkarbonát tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Fő ásványa a rodokrozit. Glaukonitszeladonitból álló sávok tagolják. 1. Leveles márga
60
61 6. Márga 62
Tengeri vagy tavi lerakódású, agyagásványokból és kalcit elegyéből 2. Mészmárga álló, finomszemcsés kőzet. Ha az agyagásványok mennyisége jelentősebb, a kőzet agyagmárga, ha a 3. Márga kalcité, mészmárga 4. Agyagmárga
63
64
1. Minőségi dolomit
7. Kvarcit és kovaüledék
Nagy SiO tartalmú kőzet, mely lehet 1. Kovaföld 2 (diatomit) hidrotermális, metamorf vagy üledékes (vegyi, illetve biogén) keletkezésű. A nyersanyaggá való
Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amelynek kalciumkarbonát tartalma legalább 80%, magnézium-karbonát tartalma maximum 5%, és oldási maradéka maximum 15%. Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgásfehér színű, magnéziumkarbonát tartalma 36-46%, kalciumkarbonát tartalma 52-60%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 2%, és oldási maradéka max. 3%. Azon dolomit nyersanyag, amely természetes aprózódása és porlódása révén legalább 80%-ban 4 mm-nél kisebb törmelékszemcsékből áll. Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgás-fehér színű, magnéziumkarbonát tartalma 25-46%, kalciumkarbonát tartalma 54-75%.
1533
1 200
Ft/m3
4500 Tömör mészkő
1541
2 200
Ft/m3
4600 Minőségi dolomit
1542
1 400
Ft/m3
4600 Porló dolomit
1543
1 600
Ft/m3
4600 Dolomit
1550
46 000
Ft/m3
8500 Karbonátos mangánérc
7 800
Ft/m3
4700 Leveles márga
3 400
Ft/m3
2 400
Ft/m3
1 000
Ft/m3
6 900
Ft/m3
Azon márga nyersanyag, amely vastagpados, tömött, burkoló-, 1561 illetve falazókő gyártására alkalmas. Azon márga nyersanyag, amely CaCO tartalma 60-80%, illetve 3 1562 oldási maradéka 20-40%. Azon márga nyersanyag, amely CaCO tartalma 40-60%, illetve 3 1563 oldási maradéka 40-60%. Azon márga nyersanyag, amely CaCO tartalma 20-60%, illetve 3 1564 oldási maradéka 40-60%. Tengeri vagy tavi lerakódású, diatoma algák kovavázainak felhalmozódásával keletkezett, 1571 finomszemcsés, kis térfogatsúlyú, mikroporózus kőzet.
4700 Márga
5800 Kovaföld
felhasználásuk azonossága miatt ide 2. Kvarcitsoroljuk a hidrotermális, metamorf és hidrokvarcit, üledékes keletkezésű kovákat is. radiolarit 65
66 67
1. Tőzeg, lápföld, lápimész 7. Szerves-anyag tartalmú 68 kőzetek Összetételükben a növényi eredetű anyag meghatározó.
69
2. Alginit
70
1. Szerpentinit
8. Metamorf kőzetek Nyomás és hő hatására átalakult kőzetek.
A tőzeg, lápos területeken, edényes növények oxigénszegény 1. Tőzeg körülmények közötti bomlással felhalmozódásával és konzerválódásával keletkező, magas 2. Lápföld szervesanyag-tartalmú kőzet, amelyben még jól láthatók a növényi részek. A nyersanyag teleptani és fizikai jellegéből adódóan max. 40% vizet tartalmaz. Az érett tőzegben a növényi maradványok szabad szemmel csak elvétve ismerhetők fel. Nedvesen kenődő, kiszáradva rögösen 3. Lápimész esik szét. A rostos tőzeg 50 súly %-át 20 mm-nél hosszabb növényi rostok alkotják. A vegyes tőzeg a rostos és az érett tőzeg keveréke. A lápföld iszappal keveredett tőzeg. Ha az iszap mésztartalmú, lápimésznek nevezzük. Vulkáni krátertavakban keletkezett, szervesvázú fosszilis algából és magasabb rendű növényi pollenből erősen bentonitosodott, mállott bazalttufából és meszes anyagból álló, magas szerves anyag tartalmú kőzet. Bázisos magmás kőzetek kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: szerpentin (lizardit, krizotil. antigorit) mellett kevesebb klorit. Előfordulnak karbonátok, talk és ércásványok. Foliáció nem jellemző. Olyan talk /Mg (Si O (OH) / ásvány 3
71
2. Talkpala
72
3. Agyagpala
4
10
Magas - legalább 80% - SiO
2
tartalmú, tömeges megjelenésű kőzet. Ha a kicsapódás mocsári környezetben történt, 1572 limnokvarcitnak nevezzük, ekkor általában rétegzettséget mutat. Radiolarit tengeri szerves kovaállatok vázából képződött tömör kovakőzet. Azon tőzeg nyersanyag, amelynek az abszolút száraz anyagra számított 1611 szervesanyag tartalma 14 súly %nál nagyobb. Legalább 30% iszap tartalmú tőzeg. 1612
Meszes lápföld.
5 400
Ft/m3
5800 Kvarcit
1 500
Ft/m3
1300 Tőzeglápföld - láp
1 000
Ft/m3
1613
800
Ft/m3
1620
3 400
Ft/m3
1710
5 400
Ft/m3
1720
12 000
Ft/m3
1730
10 000
Ft/m3
2
tartalmú nyersanyag, amelynek a talk tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Képződésére nézve: kontakt, tektonikus metamorfit. Agyag igen kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: illit. Foliáció
7100 Alginit
73
4. Fillit
74
5. Zöldpala
75
6. Csillámpala
76
7. Gneisz
77 1. Mangánérc 9. Ércek A földkéregben feldúsult olyan ásványtársulások, amelyekből 78 egy fizikai dúsítást követően valamilyen kémiai, kohászati eljárással, illetve perkolációval fém, fémek vagy fémtartalmú vegyületek állíthatók elő. Az 79 adott ércből - genetikájából és így összetételéből adódóan elsődlegesen bizonyos fém(ek) állítható(k) elő, de az adott 80 fém(ek) kinyerésével 2. Vasérc egyidőben lehetőség válhat további fémek kinyerésére. 81
82
jellemző, finomszemcsés, vékonylemezes-leveles, palás. Finom-közepes szemcsés, csillogó, az irányított filloszilikátok párhuzamos rendezettségéből adódó, jól meghatározott palásságot mutató kisfokú metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásványok: kvarc, muszkovit (szericit), klorit, albit. Zöld színű palás kőzet, melynek színét aktinolit, klorit, epidot adja. Jellegzetes ásványai még az albit, zoizit, esetleg kvarc. Agyag közepes fokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: csillám, kvarc, plagioklász, andaluzit, gránát. Foliáció jellemző, csillámos fényű, durvaszemcsés, durvapalás. Magmás vagy üledékes kőzetek nagyfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: kvarc, plagioklász, csillám, sillimanit, káliföldpát, gránát. Foliáció nem mindig jellemző, durvaszemcsés. Olyan érc, amelyben a mangán és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban mangán, de a mangán kinyerésével egyidőben további fémek előállítására is lehetőség nyílik.
1. Oxidos, dúsítható mangánérc
2. Oxidos, nem dúsítható mangánérc
1. Pát vasérc Olyan érc, amelyben a vas és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban vas, de a vasérc 2. Szilikátos pát feldolgozásával egy időben további vasérc fémek előállítására is lehetőség nyílik. Oxidos vasércek: hematit, limonit, goethit, magnetit. Karbonátos 3. Pirites homok vasércek: sziderit, ankerit. Szulfidos vasércek: pirit, markazit. 4. Titántartalmú vasérc
Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és mosással a Mn tartalom dúsítható. Fő ásványai: pirolúzit, pszilomelán, manganit. Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és mosással a Mn tartalom nem dúsítható. Olyan vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok több mint 80%-a karbonátos (sziderit) formában vannak jelen. Olyan karbonátos vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok legalább 40%-a szilikát és oxid formában vannak jelen. Olyan vasérc, amelyben az Fe több mint 80%-a pirit formában van jelen. Olyan vasérc, melyben az Fe mellett Ti és V ásványok találhatók (Wherlit).
1740
12 000
Ft/m3
1750
5 500
Ft/m3
1760
8 000
Ft/m3
1770
850
Ft/m3
1811
n E = Σ Fé i*Ci i=1
ahol: E= az érc – 1812 bányajáradék szempontjából figyelembevett - értéke (Ft/t, ill. Ft/m3.) Ci= a bevallási időszakban kitermelt érc, illetve a perkoláció során kitermelt folyadék 1822 „i” fém átlag tartalma (g/t, ill. g/m3) i = a bányajáradék 1823 bevallás tárgyát képező fém n = az ércben, illetve a 1824 perkolációs oldatban jelenlévő bányajáradék1821
Ft/t, ill. Ft/m3
6000 Zöldpala
6200 Gneisz
5. Barnavasérc
83
Olyan vasérc, melyben az Fe oxihidroxidos ásványok formájában van jelen. Olyan vasérc, amelyben a CO
1825
Féi - az i fém alábbiak szerinti fajlagos értéke
3
84
6. Ankerit
85 3. Rézérc 86
87
4. Polimetallikus érc
88
5. Nemesfémérc
89
6. Radioaktív ércek, elemek
90
7. Egyéb érc
1. Kalkopirites Olyan érc, amelyben a réz és kísérő rézérc elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban réz, de a rézérc feldolgozása során további fémek 2. Enargitos előállítására is lehetőség nyílik. rézérc Olyan érc, amelyben cink, ólom és réz, valamint kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban cink, ólom és réz, de az érc feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. Olyan érc, amelyben nemesfém (Au, Ag, Pt stb.) és kísérő elemeinek ásványai és terméselemei dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban nemesfém, de a nemesfémérc kinyerésével egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. Olyan érc, amelyben urán és/vagy thorium és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban U, Th, vagy egyéb radioaktív elem, de az érc feldolgozásával egyidőben további elsősorban radioaktív és ritka elemek kinyerésével - fémek előállítására is lehetőség nyílik. A jellemző fém alkotórész alapján nevesített érc, beleértve a lantanidák és az aktinidák valamint kísérő elemeinek érceit függetlenül az érc ásványtani felépítésétől (szilikát, oxid, szulfid stb.) és genetikájától.
köteles fémek összessége.
tartalom magas, és a vas tartalmú 1826 ásványok több mint 80%-a Fe = 0,051 Ft/g karbonátos (sziderit) formában Hg = 11,8 Ft/g vannak jelen. Mn = 0,688 Ft/g Olyan rézérc, amelyben a Cu Mo = 7 Ft/g tartalmú ásványok több mint 80%-a 1831 U = 29,7 Ft/g kalkopirit és egyéb Cu szulfid Zn = 0,44 Ft/g formában vannak jelen. Pb = 0,455 Ft/g Olyan rézérc, amelyben a Cu Cu= 1,835 Ft/g tartalmú ásványok zömében több mint 60%-a enargit és egyéb 1832 Au = 11 847,55 Ft/g Ag = 233,768 Ft/g komplex szulfid formában vannak Rh = l 012 Ft/g jelen. Ga = 110 Ft/g Ti = 2,31 Ft/g Ritkaföldfémek: 1840 La = 13,778 Ft/g Ce = 17,778 Ft/g Pr = 55,556 Ft/g Nd = 62,222 Ft/g Sm = 33,333 Ft/g Gd = 55,556 Ft/g Tb = 73,333 Ft/g Eu = 985,25 Ft/g 1850 Er = 77,778 Ft/g Dj = 600 Ft/g Sc = 4 000 Ft/g Y = 37,778 Ft/g
1860
1870
Olyan üledékes kőzet, melyben az alumínium, vas-, és a titán-oxid, illetve -hidroxid ásványainak együttes mennyisége > 50% és ezen belül az alumíniumásványok vannak többségben. A bauxitjelleget a mennyiségi ásványos összetétel határozza meg. A bauxit alumínium ércként való meghatározása nem egyértelmű, és nem mindenhol elfogadott. Képződése olyan üledékképződési és diagenetikus folyamatok összessége, mely alumíniumban különösen dús üledékes kőzetek kialakulásához vezet, beleértve a mállás, a szállítás, a leülepedés és a bauxitosodás folyamatait is. Olyan barit (BaSO ) ásvány tartalmú
91
8. Bauxit
92
1. Barit (BaSO )
nyersanyag, amelynek barit tartalma eléri vagy meghaladja az 50%-ot. Olyan fluorit (CaF ) tartalmú
2. Fluorit (CaF )
nyersanyag, amelynek fluorit ásvány tartalma eléri vagy meghaladja a 40%-ot. Olyan gipsz (CaSO x2H O) ásvány
4
1880
21 400
Ft/m3
1910
24 000
Ft/m3
1920
30 000
Ft/m3
1930
4 200
Ft/m3
1940
3 000
Ft/m3
1950
2 000
Ft/m3
1960
5 000
Ft/m3
6900 Termálsó
2010
12 000
Ft/m3
900 Feketeszén
8100 Bauxit
4
2
93
2
3. Gipsz 94 10. Ipari ásványok (CaSO x2H O) A keletkezésük helyétől, 4 2 módjától és befogadó kőzettől függetlenül olyan feldúsult ásványok, ásványtárulások, 4. Anhidrit 95 melyek fizikai eljárással a (CaSO ) 4 befogadó kőzetből kinyerhetők.
4
2
tartalmú nyersanyag, amelynek a gipsz tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Olyan anhidrit (CaSO ) ásvány
4800 Gipsz
4
tartalmú nyersanyag, amelynek anhidrit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Olyan gipsz (CaSO x2H O) és 4
2
5. Gipsz tartalmú anhidrit (CaSO ) ásvány tartalmú 4 96 anhidrit - anhidrit nyersanyag, amelyben a gipsz és tartalmú gipsz anhidrit együttes tartalom eléri, vagy meghaladja a 60%-ot. Szulfátokban (linarit-alunit félék) 97 gazdag, különböző mértékű kőzet6. Timsók átalakulási termékek. Olyan közepes szénültségű kőszén 11. Kőszenek beleértve a kőszénhez adszorbtíve Növények levegőtől elzárt kötött metán (CH4) tartalmat is -, bomlásával, a betemetődést 98 1. Feketekőszén követő hő és nyomás hatására amelynek színe és karcolata fekete, keletkezett, éghető üledékes szárazanyagra számított hamutartalma kőzet. 50%-nál kisebb, vitrinitreflexió értéke
0,60%-2,00% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 80-93%, égéshője 24,0 MJ/kg. (Qsdaf) Olyan alacsony szénültségű kőszén beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) tartalmat is -, 4
99
2. Barnakőszén (szubbitumenes kőszén)
amelynek színe fekete vagy barna, karcolata barna. Szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, vitrinitre flexió értéke 0,300,60% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 65-80%, égéshője 16,0-24,0 MJ/kg. (Qsdaf)
2020
11 000
Ft/m3
900 Barnaszén a Borsodi és Nógrádi medence kőszenei kivételével
Olyan alacsony szénültségű kőszén beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) tartalmat is -, 4
100
3. Lignit
amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (Ad) 50%-nál
2030
8 000
Ft/m3
900 Barnaszén a Borsodi és Nógrádi medence kőszenei kivételével
2040
5 400
Ft/m3
900 Lignit
Ft/t
9010 Kőolaj
kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (Ctd) 35-50%, összes nedvességtartalma (Wtl) kisebb, mint 35% és égéshője (Qsd) 14-16 MJ/kg. Olyan alacsony szénültségű kőszén beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH ) tartalmat is -, 4
101
amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi 4. Lignit II. (ortho- maradványok. Szárazanyagra lignit) számított hamutartalma (Ad) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (Ctd) 35-50%, összes nedvességtartalma (W l) 35%-nál t nagyobb és égéshője (Qsd) kisebb, mint 14,0 MJ/kg.
12. Szénhidrogén tartalmú nyersanyagok 102 A kőolaj és a szénhidrogénföldgáz. Összefoglaló elnevezése: szénhidrogén.
1. Kőolaj
A szénhidrogéntelep kezdeti rétegnyomáson és hőmérsékleten folyékony halmazállapotú szénhidrogének. A szénhidrogének technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) stabil (állandósított)
E = 119420 *k-K1*I ahol E= a kőolaj 2110 bányajáradék szempontjából figyelembevett - értéke
cseppfolyós része. Általában sötétbarna, barnásfekete (zöld árnyalatú), folyékony vagy félszilárd halmazállapotú, víznél kisebb sűrűségű, viszonylag sok illó anyagot tartalmazó, főleg szénhidrogénekből álló elegy, amelyben a hidrogén és szénatomok molekulaszerkezete igen változatos. Általában található benne kén-, nitrogén- vagy oxigén vegyület, nyomelemek és némi víz. A kőolaj tartalmazhat gázt, folyékony vagy szilárd halmazállapotú összetevőket az olaj típusától (minőségétől), illetve a nyomás és hőmérsékleti körülményektől függően.
(Ft/t) k = P1 * 7,55 * d1 / P0 * 7,55 *d0 P1 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga P0 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) 2007. december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga 7,55= USD/bbl ár és az USD/t ár viszonyszáma d = az MNB 1 devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/USD d0 = az MNB devizaárfolyamainak 2007. december hónapra vonatkozó számtani átlaga Ft/USD K1 = fajlagos
103
2. Konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz
A szénhidrogéntelep kezdeti nyomásán és hőmérsékletén gáz- és cseppfolyós halmazállapotú, szénhidrogén alapú gázok elegyének technikai normál állapoton (15 °C. 0,1 MPa) gáz halmazállapotú része. Idetartozik a földgáz technikai normál állapoton folyékony (állandósított) része (kondenzátum, gazolin), amelyet átszámítással kell a kútfejen termelt gázmennyiségben
előkészítési költség 10 000 Ft/t I = korrekciós tényező évenként az előző évi ipari - élelmiszer nélküli - belföldi értékesítés árindexével növekszik. Az I értéke 2008. évben 1,06. E=2034*k- K2*I
Oil Market
ahol E= a szénhidrogén földgáz bányajáradék 2120 szempontjából figyelembevett - értéke (Ft/GJ) k= P1 * 7,55 * d1 / P0
Ft/GJ
9020 Konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz
szerepeltetni. Összetételében könnyű paraffin szénhidrogénekből (főleg CH ) álló, gyakran CO -t és N -t, 4
2
* 7,55 *d0 P1 = a Platt’s Oil
2
Market Wire Brent (Dtd) bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga P0 = a Platt’s Oil
esetleg H S-t, és nemes gázokat 2
3. Nem konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz (medenceközpontú gáz)
104
105 4. Inert földgáz 106
107
13. Geotermikus energia A földkéreg belső energiája.
1. Geotermikus energia
tartalmazó gáz. A konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz másodlagos migráció révén kerül a felhalmozódás helyére, ahol a sűrűség szerint elkülönült szénhidrogének (földgáz, kőolaj) normál porozitású és permeabilitású rezervoár-kőzetekben helyezkednek el, és hagyományos technológiával kitermelhetők. A földgáz összetételében a nem éghető gázok aránya nem éri el a 30 térfogat %-ot. Olyan szénhidrogén földgáz, amelynek fizikai-kémiai paraméterei megegyeznek a konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgázéval (kód: 2120), de a keletkezés helyén, az anyakőzetben található, azaz (még) nem zajlottak le a migrációs folyamatok, és a fázisok hidrodinamikai törvények szabályozta szétválása sem történt meg. Ezért nevezik „folyamatos telítettségű” vagy „nem-hidrodinamikus” telepnek is. A rezervoár nagyon alacsony permeabilitású, hagyományos technológiával nem termelhető (hatékony stimuláció szükséges), illetve kinyerése növelt hatékonyságú eljárásokat igényel. A föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló olyan ásványi nyersanyag, amelynek összetételében, a nem éghető gázok aránya eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot, de nem soroljuk ide a vízgőzt. A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a legalább +30 0 C hőmérsékletű folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus
Market Wire Brent (Dtd) 2007. december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga 7,55= USD/bbl ár és az USD/t ár viszonyszáma d1 = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/USD d0 = az MNB
9030 Nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz
devizaárfolyamainak 2130 2007. december hónapra vonatkozó számtani átlaga Ft/USD K2 = fajlagos
1. Szénhidrogén tartalmú inert földgáz
2. Széndioxid földgáz 1. Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia
előkészítési költség 80 Ft/GJ I = korrekciós tényező évenként az előző évi ipari - élelmiszer nélküli - belföldi értékesítés árindexével Olyan szénhidrogén tartalmú növekszik. földgáz, amelynek inert gáz 2141 Az I értéke 2008. tartalma eléri vagy meghaladja a 30 évben 1,06. térfogat %-ot. Olyan inert földgáz, amely CO tartalma legalább 60%, és
2
2142
3 900
3
9040 Magas inert gáz tartalmú szénhidrogén földgáz
Ft/Em3
9400 Széndioxid földgáz
Ft/GJ
2100 Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia
fűtőértéke nem éri el a 12 MJ/m -t. Azon geotermikus energia, amelynek kinyerése a legalább +30 2211 °C-os geotermikus energiahordozó közvetlen kitermelésével jár együtt.
2 000
energiahordozók), ezek közvetlen 2. Hőközvetítő földkéregből való kitermelésével vagy anyag recirkuláltatásával nyert energia. recirkulációjával nyert geotermikus energia
108
109 14. Egyéb nyersanyagok 110
1. Meddőhányóból, illetve Az 1-101. sorszám egyikébe sem zagytározóból besorolható vegyes, kevert ásványi nyert (nyers)anyagok. nyersanyagok
Azon geotermikus energia, amelynek kinyerése hőközvetítő anyagnak a földkéregben történő recirkuláltatásával történik.
2212
Azon bányameddő anyag, amely földtani szakértő szakvéleménye 2311 1. Bányameddő I. alapján a mellékletben szereplő valamelyik nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza. Azon bányameddő anyag, amely földtani szakértő szakvéleménye 2. Bányameddő alapján a mellékletben szereplő 2312 II. valamelyik nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza.
400
Ft/GJ
Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték
Ft/m3
Ft/m3 660
2200 Hőközvetítő anyag recirkulációjával nyert geotermikus energia
0000 Vegyes, kevert és meddőhányóból nyert nyersanyagok
2. melléklet az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelethez A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás
1.
1.1. A 8/A. § (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:
bányajáradék vetítési alapja=
kitermelt mennyiség (m3, illetve t) × fajlagos érték (Ft/m3, illetve Ft/t) 1000
1.2. A 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell meghatározni: bányajáradék értéke=
bányajáradék vetítési alapja x bányajáradék %-ban 100
Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.
2.
2.1. A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani: o
t/2 C=
kútfejen mért hőmérséklet (°C) - a hőcserélő kimenetén mért hőmérséklet (°C) 2
2.2. A 8/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a következő képlet alapján kell megállapítani: kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) x t/2 (°C) x 0,004186
