2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élı, jelen idejő elıadó-mővészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthetı társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elısegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény szándéka, hogy az igényes magyarországi elıadómővészetek, a színház-, tánc- és zenemővészet mővelését és fejlesztését támogassa. A színház-, tánc- és zenemővészet sokszínőségének és értékeinek gyarapítása, az elıadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály elıadó-mővészetekre fogékony nézıvé nevelésének elımozdítása, a hazai elıadó-mővészet nemzetközi jelenlétének elısegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzetiségek mővészeti életének támogatása, az elıadó-mővészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elısegítı támogatási rendszer megteremtése, valamint a kulturális jogok érvényesülése érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja:
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Cím A törvény célja 1. § (1) E törvény célja, hogy a) biztosítsa a mővészeti alkotás szabadságának megvalósulását, b) fejlessze a színház, tánc- és zenemővészet mővelését és ápolja a magyar anyanyelvi kultúrát, c) hozzájáruljon a mővészeti kifejezések sokszínőségének biztosításához, d) meghatározza az egyes elıadó-mővészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elısegítve a kiegyensúlyozott, tervezhetı szervezeti mőködést, e) biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását, f) támogassa az elıadó-mővészeti társulati értékteremtı munkát, g) elısegítse magyar nyelvő alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és elıadó-mővészeti szervezetek értékteremtı tevékenységét is, magyar szerzık mőveinek elıadását, hazai nemzetiségek nyelvén születı alkotások létrejöttét és bemutatását, h) támogassa az elıadó-mővészeti szervezetek mővészeti és gazdasági együttmőködését, hazai és külföldi vendégelıadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, i) elısegítse a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetıségeit a színház-, tánc- és zenemővészeti alkotások, elıadások megismeréséhez, továbbá a minıségi elıadó-mővészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erısödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a mővészeti értéket képviselı elıadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élık kulturális igényeinek kielégítését, j) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet, k) megteremtse az állami támogatással érintett elıadó-mővészeti szervezetek mőködésével érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását, l) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az elıadó-mővészeti szervezetek mőködésébe, mőködtetésébe, fejlesztésébe, valamint
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól m) elımozdítsa az elıadó-mővészek foglalkoztatáshoz főzıdı és a hivatásgyakorlással összefüggı érdekeinek védelmét. (2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e törvény a) meghatározza a szakmai együttmőködés, döntés-elıkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait, b) meghatározza a színház-, tánc- és zenemővészeti tevékenység központi költségvetési támogatásának szabályait, c) megállapítja az elıadó-mővészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint d) megállapítja az elıadó-mővészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat.
2. Cím A törvény hatálya 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) az elıadó-mővészeti szervezetekre, b) az elıadó-mővészeti szervezetek fenntartóira, c) az elıadó-mővészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetes személyekre, valamint d) az elıadó-mővészeti szervezetek mőködésével összefüggı közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre. (2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit.
3. Cím A törvény alapelvei 3. § (1) Az Alaptörvényben biztosított mővelıdéshez való jog érvényre juttatásának elısegítése érdekében az állam a központi költségvetésbıl elıadó-mővészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az elıadó-mővészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat útján támogatja és közszolgáltatási szerzıdés szerint elısegíti az egyéb, az elıadó-mővészeti tevékenység megújítását és sokszínőségét szolgáló elıadó-mővészeti szervezetek törekvéseit. (2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást elıadó-mővészeti szervezet fenntartásával vagy annak közszolgáltatási szerzıdés alapján történı támogatásával valósíthatják meg. (3) Az állam az e törvény szerinti feladatait az érintett fenntartókkal és a nyilvántartott elıadó-mővészeti szervezetekkel, illetve e szervezetek, továbbá a mővészi, mővészeti és az elıadó-mővészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más munkakörökben foglalkoztatottak érdek-képviseleti szervezeteivel együttmőködve, a megfelelı érdekegyeztetést biztosítva látja el. Az állam biztosítja a támogatási eljárások során hozott döntések nyilvánosságát. (4) Az állam az elıadó-mővészeti területet érintı támogatási gyakorlata során biztosítja az átláthatóságot és az e törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelı megvalósulását. (5) Az elıadó-mővészeti szervezet mővészeti tevékenysége - törvényben meghatározott, illetve az általa vállalt mértéken túl - nem korlátozható. Az állami vagy önkormányzati fenntartó az elıadó-mővészeti szervezetet mővészeti évadterv benyújtására nem kötelezheti, annak elızetes minısítésére, elfogadására, továbbá fenntartói feladatainak ellátása körében az elıadó-mővészeti szervezet mőködésével összefüggésben mővészeti, esztétikai elvárások érvényesítésére nem jogosult. (6) Az elıadó-mővészeti szervezet a fenntartó által biztosított, továbbá az államháztartás alrendszereibıl származó támogatás, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait. (7) Az elıadó-mővészeti rendszer mőködtetése az állam, az elıadó-mővészeti szervezet mőködtetése a fenntartó feladata.
-2-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól (8) A fenntartó felelıssége, hogy - a költségvetési szervként mőködı elıadó-mővészeti szervezet esetén az államháztartás mőködésének követelményeit érvényesítve - biztosítsa az elıadó-mővészeti szervezet mőködésének tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeit.
II. FEJEZET AZ ELİADÓ-MŐVÉSZETI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS JOGKÖRÖK 1. Cím A miniszter 4. § A kultúráért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az elıadó-mővészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen: a) elıkészíti az elıadó-mővészeti területet érintı jogalkotás során a szabályozás tervezeteit és e törvény felhatalmazása szerint rendeletben szabályozza az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásával kapcsolatos kérdéseket, b) az e törvényben és a központi költségvetésrıl szóló törvényben foglaltak szerint végzi az elıadó-mővészeti szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatokat, c) a létesítı okirat alapján gyakorolja a központi költségvetési szervként mőködı elıadó-mővészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatja az állam tulajdonosi részesedésével mőködı elıadómővészeti nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: állam által fenntartott elıadó-mővészeti szervezet) feladat-ellátását, d) legalább három évre, de legfeljebb öt évre szóló közszolgáltatási szerzıdést köt meghatározott mővészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú mővészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nyilvántartott elıadó-mővészeti szervezettel, e) meghatározza a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetek és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek körét, f) a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményérıl a kiemelt elıadó-mővészeti szervezet alaptevékenységét érintı jelentıs szakmai változással, átalakításával, más szervezettel történı összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint g) mőködteti a Nemzeti Elıadó-mővészeti Érdekegyeztetı Tanácsot, a Színházmővészeti Bizottságot, a Zenemővészeti Bizottságot és a Táncmővészeti Bizottságot.
2. Cím A Nemzeti Elıadó-mővészeti Érdekegyeztetı Tanács 5. § (1) A Nemzeti Elıadó-mővészeti Érdekegyeztetı Tanács (a továbbiakban: NEÉT) az e törvény által szabályozott jogviszonyokat érintı szakmai, szakmapolitikai és támogatási kérdések érdekegyeztetési fóruma. (2) A NEÉT 24 tagú. A tagok megbízatásának idıtartama 4 év, amely legfeljebb egyszer újabb 4 évre meghosszabbítható. (3) A NEÉT tagjai: a) a nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szervezetek által delegált 11 fı, amelybıl 4 fıt a színházmővészet, 2 fıt a báb- és cirkuszmővészet, 1 fıt a független színházmővészet, 2 fıt a táncmővészet, 2 fıt a zenemővészet területérıl kell jelölni, b) a nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek által delegált 3 fı, c) a megyei önkormányzatok által delegált 1 fı, a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 2 fı, a fıvárosi önkormányzat által delegált 1 fı, az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált 1 fı, d) az elıadó-mővészeti felsıoktatási intézmények által delegált 3 fı, valamint
-3-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól e) az országosan reprezentatív mővészeti szakszervezetek által delegált 2 fı. (4) A NEÉT ülésein állandó meghívottként vesz részt a miniszter, továbbá tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar elıadó-mővészeti szervezetek képviselıi és az 5/A. § szerinti bizottságok 1-1 képviselıje. (5) Ha a (3) bekezdés szerint több szervezet együttesen jogosult delegálásra, azt a személyt kell delegáltnak tekinteni, akit az együttes delegálásra jogosult szervezetek többsége jelölt (többségi jelölés). Ha nincs ilyen jelölt, vagy egyenlı számú jelölés esetén a delegált személyét sorsolással kell meghatározni. (6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT ülését a miniszter a kezdeményezéstıl számított 15 napon belüli idıpontra köteles összehívni, ha legalább nyolc tag az ok és a napirend közlésével azt írásban kezdeményezi. A NEÉT mőködtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetıségét. (7) A NEÉT üléseinek jegyzıkönyvei, továbbá a NEÉT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak. (8) A NEÉT tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. (9) A NEÉT a miniszter jóváhagyásával maga állapítja meg ügyrendjét. A miniszter a jóváhagyást indokolással, jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.
2/A. Cím Az elıadó-mővészeti bizottságok 5/A. § (1) Az elıadó-mővészeti bizottság (a továbbiakban: bizottság) a miniszter véleményezı, javaslattevı és döntés-elıkészítı testülete. (2) A miniszter 3 bizottságot hoz létre: a Színházmővészeti Bizottságot, a Táncmővészeti Bizottságot és a Zenemővészeti Bizottságot. A bizottság létszámát - amely nem lehet kevesebb a Színházmővészeti Bizottság esetében 5, a Táncmővészeti Bizottság és a Zenemővészeti Bizottság esetében pedig 3-3 fınél - a miniszter határozza meg. (3) A bizottság tagjait az adott területen tevékenykedı elismert mővészek és mővészeti szakemberek közül a miniszter kéri fel. A bizottsági tagság a felkérés elfogadásával, az abban meghatározott feltételekkel jön létre, és a tag miniszter általi felmentésével, a tag halálával vagy lemondásával szőnik meg. A bizottság tagjai a felkérésben meghatározott mértékő díjazásban részesíthetık. (4) A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság ügyrendjét - a miniszter jóváhagyásával - és az éves munkatervét az 5/B. §-ban foglaltakra figyelemmel maga állapítja meg. (5) A bizottság mőködéséhez - ideértve a tagok díjazásához - szükséges forrást az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv költségvetésében kell biztosítani. 5/B. § (1) A bizottság a) a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésre javaslatot tesz az elıadó-mővészeti tevékenységet érintı szabályozási kérdésekben, b) figyelemmel kíséri az elıadó-mővészeti terület helyzetét és lehetıségeit, különös tekintettel az elıadómővészeti szervezetek támogatási rendszerére, és szükség esetén javaslatot tesz annak felülvizsgálatára, c) javaslatot tesz a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetek és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek körére, d) kidolgozza, és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a felosztási szabályzatot, e) az elıadó-mővészeti szervezet vezetıje munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során tagokat delegál a szakmai bizottságba, f) a miniszter felkérésére elızetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pont szerinti közszolgáltatási szerzıdés megkötésérıl, g) szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § f) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása elıtt, h) kezdeményezi a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedı mővészeti teljesítményt nyújtó elıadó-mővészeti szervezetek támogatására, i) közremőködik a területét érintı minıségbiztosítási szempontrendszer szakmai elıkészítésében, valamint j) tevékenységérıl évente beszámolót készít. (2) A felosztási szabályzat a központi költségvetésrıl szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendı szempontként tartalmazza
-4-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól a) a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetek és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek tevékenységének értékelési rendjét, a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetek és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek mővészeti támogatásainak a mővészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát, b) a 17. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit és a támogatások felosztásának számítási módját, c) a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint felosztandó támogatások mővészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát, d) az évente az elızı költségvetési év teljesítési adatai és a 17. § (5) bekezdése szerinti évadbeszámolók ismeretében elvégzett tevékenységértékelés alapján elkészített, következı költségvetési évre vonatkozó felosztási javaslatot, e) az évente a 20. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következı költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.
3. Cím Az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv 6. § (1) Az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv ellátja az elıadó-mővészeti szervezetek mőködésével összefüggı következı közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat: a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylı elıadó-mővészeti szervezetekrıl, valamint az ágazati érdekegyeztetésben részt vevı elıadó-mővészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekrıl, azok jogszabályban meghatározott adatairól hatósági nyilvántartást vezet, b) ellenırzi a nyilvántartott elıadó-mővészeti szervezetek e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítését, amely ellenırzés kiterjed a hatósági ellenırzésre és a támogatások rendeltetésszerő felhasználására is, c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást, d) elıadó-mővészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez, e) ellátja a NEÉT és a bizottságok mőködtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról, f) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) (3) Az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv által végzett nyilvántartási, igazgatási és szolgáltatási tevékenységért jogszabályban meghatározott mértékő igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
III. FEJEZET AZ ELİADÓ-MŐVÉSZETI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA, MINİSÍTÉSE, A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS 1. Cím Az elıadó-mővészeti szervezetek nyilvántartása 7. § (1) A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként mőködı elıadó-mővészeti szervezetekrıl és az ágazati érdekegyeztetésben részt vevı elıadó-mővészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekrıl az elıadómővészeti államigazgatási szerv nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza
-5-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól a) a nyilvántartott szervezet nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát, b) az elıadó-mővészeti szervezet ba) mővészeti tevékenységének jellege szerinti megjelölését: színház, zenekar, énekkar, balett-együttes, táncegyüttes, bb) mővészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölését: többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band, bc) mőködése szerinti típusmegjelölését: független színház, produkciós színház, befogadó színház, szabadtéri színház, nemzeti etnikai és kisebbségi színház, valamint bd) fenntartójának nevét, szervezeti formáját, székhelyét, fenntartó hiányában az alapító, illetve a képviselı nevét, lakcímét, c) az elıadó-mővészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a mőködési terület (színházmővészet, zenemővészet, táncmővészet) megjelölését. (3) Jogszabály az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - a személyes adat körébe nem tartozó - adat nyilvántartásba vételét is elıírhatja. (4) A nyilvántartásban szereplı adatok nyilvánosak, és az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv honlapján hozzáférhetık. 8. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre indul. A kérelmet az elıadó-mővészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában, továbbá a szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a szervezet képviselıje nyújthatja be. (2) Nyilvántartásba az az elıadó-mővészeti szervezet vehetı, amely legalább három éve mőködik. E rendelkezés az állami vagy önkormányzati fenntartású elıadó-mővészeti szervezetekre nem alkalmazható. (3) Elıadó-mővészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetként az a társadalmi szervezet vehetı nyilvántartásba, amelynek létesítı okirata szerint a társadalmi szervezet a) elıadó-mővészeti területet érintı szakmai érdek-képviseleti tevékenységet végez, és b) a bírósági nyilvántartásba vételérıl szóló végzés jogerıre emelkedésétıl számított két év eltelt vagy tagszervezeteinek több mint fele állami vagy önkormányzati fenntartású elıadó-mővészeti szervezet. (4) Az állam által fenntartott elıadó-mővészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi eljárás hivatalból indul. 9. § (1) A nyilvántartásba vétel és a minısítés alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az elıadómővészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az elıadó-mővészeti szervezet képviselıje - jogszabályban meghatározott módon - köteles bejelenteni az elıadó-mővészeti államigazgatási szervnek a változástól vagy annak ismertté válásától számított tizenöt napon belül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv az elıadó-mővészeti szervezet fenntartójával, ennek hiányában az elıadó-mővészeti szervezet képviselıjével szemben ötvenezer forint bírságot szab ki. 10. § A nyilvántartásból törölni kell az elıadó-mővészeti szervezetet, ha a) az elıadó-mővészeti szervezet nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott szervezeti feltételeknek, b) ezt az elıadó-mővészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az elıadó-mővészeti szervezet képviseletére jogosult személy kéri, c) az elıadó-mővészeti szervezet jogutód nélkül megszőnt, d) a nyilvántartásba vételétıl számított öt éven át az elıadó-mővészeti szervezet - ide nem értve az állam által fenntartott, valamint a közszolgáltatási szerzıdéssel rendelkezı elıadó-mővészeti szervezetet - nem részesült az e törvényben meghatározott támogatásból.
2. Cím Az elıadó-mővészeti szervezetek minısítése 11. § (1) A nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szervezetet a miniszter - az érintett bizottság javaslata alapján, a NEÉT elızetes álláspontjának mérlegelésével - az általa kiadott rendeletben nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısítheti. (2) Azt az elıadó-mővészeti szervezetet lehet nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek minısíteni, amelynek a) fenntartója az állam vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerzıdése van az állammal,
-6-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott mővészei - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplıket - legalább 70%-a szakirányú felsıfokú végzettséggel vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 63. § (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik, c) vezetıjét az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelıen bízták meg, és d) a magyar elıadó-mővészeti életben betöltött szerepe, a mővészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok ırzése, fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedı jelentıségő. (3) Azt az elıadó-mővészeti szervezetet lehet kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısíteni, amelynek a) fenntartója helyi önkormányzat vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerzıdése van helyi önkormányzattal, b) munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott mővészeinek - ide nem értve a gyermek- és csoportos szereplıket - legalább 60%-a szakirányú felsıfokú végzettséggel vagy a Kjt. 63. § (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik, c) vezetıjét az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelıen bízták meg, és d) a fıvárosi, illetve a megyei elıadó-mővészeti életben betöltött mővészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott mővészeti szolgáltatások tartalma és mővészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidejőleg és tartósan indokolja. (4) A 7. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti elıadó-mővészeti szervezet esetében a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b) pontját a minısítés során nem kell alkalmazni. (5) Nem minısíthetı nemzeti elıadó-mővészeti szervezetté vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetté az elıadómővészeti szervezet, illetve a már nemzeti elıadó-mővészeti szervezetté vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetté minısített elıadó-mővészeti szervezet ilyen minısítését meg kell szüntetni, ha a minısítés alapjául szolgáló feltételek közül a (2) bekezdés d) pontja vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti feltétel tartósan, a (2) bekezdés a)-c) pontja vagy a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltételek valamelyike pedig egy teljes évadot alapul véve nem áll fenn. 12. § Szimfonikus zenekar, kamaraszimfonikus zenekar, kamarazenekar (a továbbiakban együtt: zenekar), énekkar nemzeti elıadó-mővészeti szervezetté vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetté minısítésének a nemzeti elıadómővészeti szervezet esetében a 11. § (2) bekezdésében, a kiemelt elıadó-mővészeti szervezet esetében a 11. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 11. § (3) bekezdésének a) és c)-d) pontjában foglaltakon túl feltétele, hogy a) a zenekar évente legalább 50 hangversenyt tartson, b) az énekkar évente legalább 40 hangversenyt tartson, c) rendelkezzen a tevékenység ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel és d) a tárgyévet megelızı évben teljesítse a jogszabályban meghatározott fizetınézı-számot.
3. Cím A közszolgáltatási szerzıdés 13. § (1) Az állam, illetve az önkormányzat az elıadó-mővészeti szolgáltatások (a továbbiakban: szolgáltatások) tartós biztosítására nyilvántartott elıadó-mővészeti szervezettel legalább három évre elıadó-mővészeti közszolgáltatási szerzıdést köthet. (2) A közszolgáltatási szerzıdés tartalmazza a) az elıadó-mővészeti szervezet nevét, székhelyét, képviselıjének nevét, bírósági nyilvántartási vagy cégjegyzékszámát és adószámát, b) a szolgáltatások részletes leírását, helyének meghatározását és mutatószámait, továbbá a kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, c) a szolgáltatások ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, d) a szolgáltatások folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, e) a szolgáltatások teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szervezet birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, f) a szervezet vállalt szolgáltatásaival összefüggı jogait és kötelezettségeit, g) a szervezet tevékenységére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenırzésre vonatkozó szabályokat, h) a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézıtájékoztatási, továbbá a jegyrendszerre vonatkozó elıírásokat,
-7-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól i) a közszolgáltatási szerzıdés módosításának, felmondásának feltételeit, j) a közszolgáltatási szerzıdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a közszolgáltatási szerzıdés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját és k) az elıadó-mővészeti közszolgáltatás megkezdésének idıpontját és a szerzıdés idıbeli hatályát. 14. § (1) A nemzeti elıadó-mővészeti szervezetek és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek esetében - a 13. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - a közszolgáltatási szerzıdés tartalmazza a 17. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket is. (2) A 19. § (1) bekezdése, 20. § (3) bekezdése és 21. § (1) bekezdése szerinti pályázat keretében megkötött támogatási szerzıdés tartalmazza a közszolgálati szerzıdés 13. § (2) bekezdés a)-d) és f)-j) pontja szerinti rendelkezéseket is.
IV. FEJEZET AZ ELİADÓ-MŐVÉSZET TÁMOGATÁSA 1. Cím A támogatási rendszer alapjai 15. § (1) E törvény alapján kizárólag az Európai Bizottság N 357/2007. számú, a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezeléső elıirányzataiból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott határozatával összhangban nyújtható támogatás. (2) E fejezet szerinti központi költségvetési támogatást a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minısített szervezetként mőködı elıadó-mővészeti szervezet támogatására a fenntartó, ennek hiányában az elıadó-mővészeti szervezet kaphat. (3) A támogatás feltétele - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv által történı nyilvántartásba vétel. (4) A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplı elıadó-mővészeti szervezet is részesülhet. (5) Az államháztartás bármely alrendszerébıl származó támogatások együttesen nem haladhatják meg az elszámolható költségeket. Az elszámolható költségek körébe a miniszter által rendeletben meghatározott, az e törvény szerinti támogatási célok megvalósítása során felmerült, igazolt közvetlen és közvetett költségek tartoznak. (6) A központi költségvetési támogatásra vonatkozó adatok az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv honlapján bárki számára hozzáférhetıek. 16. § (1) A központi költségvetés a nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szervezetek fenntartója, annak hiányában az elıadó-mővészeti szervezet részére a) mővészeti támogatást, b) mőködési támogatást és c) e törvény szerinti egyéb támogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás állami vagy önkormányzati fenntartású elıadó-mővészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az állammal vagy az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább 3 éves fenntartói megállapodást kötött. Fenntartói megállapodás csak teljes naptári évre köthetı. (3) A fenntartói megállapodásban a mővészeti tevékenységgel [17. § (3) bekezdés], az elıadó-mővészeti szervezet létesítı okiratában meghatározott egyéb tevékenységgel és a gazdálkodással (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága, eszköz- és erıforrás-gazdálkodás hatékonysága) összefüggésben az elıadó-mővészeti szervezettıl elvárt teljesítményt az adott területre jellemzı mutatókkal, illetve megfelelı követelményleírással kell meghatározni. (4) A fenntartói megállapodásban költségnemenként fel kell tüntetni a feladatteljesítéshez rendelt forrást [3. § (6) bekezdés], több forrás esetén azok egymáshoz viszonyított arányát. (5) A fenntartó köteles az általa fenntartott és nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szervezet tevékenységével összefüggı, (2) bekezdés szerinti adatokat jogszabályban meghatározott módon az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv részére nyomtatott és elektronikus formában megküldeni, az esetleges adatváltozást pedig 30 napon belül bejelenteni. A fenntartói megállapodást a tárgyévet megelızı év október 31-éig kell benyújtani az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv részére.
-8-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
2. Cím A színház, balett- és táncegyüttesek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei 17. § (1) A mővészeti támogatás az elıadó-mővészeti szervezet által nyújtott mővészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó mővészi, mővészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök - különösen színpadtechnikai eszközök -, anyagok beszerzéséhez, illetve mővészi, mővészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet. (2) A mővészeti támogatást súlyozási értékek és arányszámok alkalmazásával, a felosztási szabályzatban rögzített számítási mód szerint úgy kell megállapítani, hogy figyelembevételre kerüljenek a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek, illetve kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısített színházak, balett- és táncegyüttesek tevékenységével, szolgáltatásával kapcsolatos általános támogatási szempontok. Ezen szempontok érvényesülését a támogatással érintett mővészeti évadot megelızı utolsó lezárt évad mővészeti tevékenységének, szolgáltatásainak alapulvételével kell vizsgálni. (3) A mővészeti támogatás mértékének megállapításakor általános támogatási szempontként vizsgálni kell a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek, illetve kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısített színházak, balettés táncegyüttesek a) által teljesített bemutatók számát, azon belül a kortárs és klasszikus magyar szerzık mőveinek a számát, b) által teljesített elıadások számát, ennek keretében ba) a saját elıadások arányát, bb) a balett- és táncelıadások számát, bc) az opera-elıadások számát, bd) a klasszikus operett-elıadások számát, be) a zenés színpadimő-elıadások, illetve ezen belül az élı zenekarral, énekkarral teljesített elıadások számát, bf) a stúdió-elıadások számát, c) fizetınézı-számát, az össznézıszámát és jegyár-bevételének összegét, d) fizetı átlag-nézıszám arányát a nézıtéri befogadóképességhez, e) a gyermek- és ifjúsági bemutatók és elıadások számát, f) az állandó játszóhelyen kívüli helyi, a megyei, az országos vendég-, illetve tájelıadások és nemzetközi vendégelıadások számát, ezen belül fa) a belföldi elıadások tekintetében a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott régiókban, fb) a külföldi elıadások esetében a Kárpát-medencei magyarlakta területeken tartott elıadások számát. (4) A mővészeti támogatás mértékének megállapításakor értékelni kell továbbá a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek, illetve kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısített színházak, balett- és táncegyüttesek a) társulati mővészeti-szakmai közösségépítı tevékenységét, b) hazai és nemzetközi szakmai és mővészeti kapcsolatépítési és együttmőködési gyakorlatát, c) a repertoár-játszáshoz és a többtagozatos mővészeti struktúrához kapcsolódó mővészeti gyakorlatát, d) közönségkapcsolati rendszerét, a nézıszám növelésének gyakorlatát, valamint médiakapcsolati tevékenységét, a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézıtájékoztatási, továbbá a jegyértékesítési rendszerét, e) saját elıadásaihoz kapcsolódó jegyár-bevételeken túli, egyéb bevételi források feltárásával összefüggı tevékenységét és annak eredményességét, f) helyi mővészeti, közoktatási, közmővelıdési és társadalmi, közösségi szervezetekkel való kapcsolatépítési, továbbá az óvodai és iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatási-nevelési, mővészetpedagógiai programhoz, a tantervi oktatáshoz, helyi és országos turisztikai célokhoz való kapcsolódás, a gyermek-, illetve ifjúsági korosztály igényes színházra nevelésének gyakorlatát, g) vezetıjének vezetıi pályázatában rögzített, a mővészeti tevékenységgel összefüggı vállalások teljesülését. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat és információkat tartalmazó mővészeti évadbeszámolót az érintett elıadó-mővészeti évadra vonatkozóan június 10-éig köteles a mővészeti támogatásra jogosult az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv részére nyomtatott és elektronikus formában megküldeni. Az évadbeszámoló a mővészeti évad június és július hónapjára vonatkozóan az érintett adatkörben tervszámokat tartalmaz. Az elıadó-mővészeti szervezet augusztus 31-éig köteles a tervszámoktól eltérı tényadatokról az e bekezdés szerinti formában tájékoztatást adni. 18. § (1) Az állandó játszóhellyel rendelkezı elıadó-mővészeti szervezet fenntartóját - az érintett területeken jelentkezı kiadásaihoz történı hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén -
-9-
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól létesítménygazdálkodási célú mőködési támogatás illeti meg, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet. (2) A fenntartó gondoskodik az elıadó-mővészeti szervezet létesítı okiratában meghatározott, állandó mőködési helyéül szolgáló épület rendeltetésszerő használatának biztosításáról. A fenntartó köteles az épület lényeges mőszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökrıl nyilvántartást vezetni. (3) Mőködési támogatás a 16. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó mutatószámmal meghatározott eredmény eléréséhez kötötten is nyújtható. 19. § (1) Nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek, illetve kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek nem minısülı színházak, balett- és táncegyüttesek támogatása pályázati úton történik. A mővészeti és mőködési támogatásra irányuló pályázatokat legkésıbb február 15-éig kell kiírni, és április 30-áig a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntéseket nyilvánosságra kell hozni. (2) A pályázatokról történı döntés megalapozásához a miniszter az érintett bizottság - az (1) bekezdés szerinti elıadó-mővészeti szervezetek szakmai érdek-képviseleti szervezetei által véleményezett - javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésre a szakmai kuratórium - színháztípusonként, továbbá a balett- és táncegyüttesekre vonatkozóan jogszabályban meghatározott minıségbiztosítási szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló - elıterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérı döntését a miniszter köteles megindokolni. (3) Az (1) bekezdés szerinti elıadó-mővészeti szervezetek tárgyévi támogatási keretösszegének feléig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következı évek támogatási kerete terhére.
3. Cím A zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei 20. § (1) Nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısített zenekar, énekkar fenntartóját külön a zenekarra és külön az énekkarra a) a zenekar, énekkar létszáma, b) a hangversenyek száma, c) opera-elıadásokon történı közremőködések száma, d) az ifjúsági hangversenyek száma, e) a bemutatott kortárs magyar zenemővek száma, f) a fizetı nézık száma és g) a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek, képfelvételek száma alapján e szempontokra figyelemmel megállapított központi költségvetési támogatás illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti zenekar, énekkar létszámának megállapításához a tárgyévet megelızı évben az elıadó-mővészeti szervezetnél teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló vehetı figyelembe. Mővészi munkakörben, részmunkaidıben foglalkoztatott munkavállalót a részmunkaidı arányában kell figyelembe venni. (3) Nemzeti elıadó-mővészeti szervezetnek, illetve kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek nem minısülı zenekar, énekkar támogatása pályázati úton történik. A pályázatokról történı döntés megalapozásához a miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésre a szakmai kuratórium a zenekarokra és énekkarokra jogszabályban meghatározott minıségbiztosítási szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló elıterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérı döntését a miniszter köteles megindokolni. (4) A (3) bekezdés szerinti zenekar, énekkar tárgyévi támogatási keretösszegének feléig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következı évek támogatási kerete terhére.
4. Cím A miniszter által felügyelt költségvetési fejezetbıl nyújtható kiemelt támogatások - 10 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 21. § (1) A miniszter pályázatot ír ki elsısorban: a) gyermek- és ifjúsági elıadások bemutatásának támogatására, b) színházi nevelési programok támogatására, c) új magyar nyelvő, illetve hazai nemzetiségi nyelvő színpadi mővek és zenemővek, valamint kortárs magyar, illetve magyarországi drámák új bemutató keretében történı bemutatására, d) a tárgyévet megelızı évadban kiemelkedı mővészeti teljesítményt nyújtó és az e törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében többletfeladatokat vállaló elıadó-mővészeti szervezetek támogatására, e) a kimagasló színvonalú és az e törvényben meghatározott célok megvalósítását elımozdító elıadások országos és határon túli megjelenésére, f) a határon túli, Kárpát-medencei magyar elıadó-mővészeti szervezetek támogatására, g) jelentıs nemzetközi színházi, táncmővészeti és zenemővészeti fesztiválokon, vendégjátékokon való részvételre, h) szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására. (2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról szóló döntései megalapozásához a miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium elıterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérı döntéseit a miniszter köteles megindokolni. (3)
5. Cím A központi költségvetési támogatás felhasználásáról való beszámolás 22. § Az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerő felhasználásáról a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint a tárgyév december 31. napjáig köteles elszámolni. A támogatásnak az adott év december 31-én feladattal terhelt maradványával a következı év június 30-ig kell elszámolni. 23. § (1) A 22. §-ban foglaltakon túlmenıen a támogatásban részesült elıadó-mővészeti szervezet fenntartója (amennyiben több elıadó-mővészeti szervezetet tart fenn, szervezetenként), ennek hiányában az elıadó-mővészeti szervezet képviselıje a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követı év június 30-ig az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít. (2) A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban mőködı, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerzıdéssel rendelkezı elıadó-mővészeti szervezetek a fenntartójuk részére nyújtott beszámolót kötelesek az elıadó-mővészeti államigazgatási szervnek is megküldeni. (3) A beszámoló elmulasztása a folyamatban lévı támogatás felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a beszámoló pótlására nem kerül sor. (4) A beszámoló központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint külön jogszabályban meghatározott adatait az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhetı és kereshetı módon közzéteszi. (5) Az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a miniszternek, valamint az érintett bizottság tagjainak. (6) A beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
6. Cím A támogatási rendszer központi költségvetési forrásai 24. § (1) A központi költségvetésrıl szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit. A központi költségvetésrıl szóló törvény a) nemzeti elıadó-mővészeti szervezeteket megilletı mővészeti támogatás és mőködési támogatás összegét az elıadó-mővészeti szervezetekre, b) a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek
- 11 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól ba) mőködési támogatásának összegét a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetet fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötı valamennyi önkormányzatra, bb) mővészeti támogatásának összegét az egyes színházakra is lebontva határozza meg. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a központi költségvetésrıl szóló törvénynek a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetében kell biztosítani a) a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerzıdést kötı önkormányzatot megilletı központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint b) a nyilvántartott zenekarok, énekkarok önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerzıdést kötı önkormányzatot megilletı központi költségvetési támogatás keretösszegét. (3) A kultúráért felelıs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében kell biztosítani: a) az állam által fenntartott, nyilvántartásba vett és önkormányzattal kötött közszolgálati szerzıdéssel nem rendelkezı színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetésbıl származó támogatását, b) az állammal kötött közszolgáltatási szerzıdéssel rendelkezı, nem önkormányzati fenntartású elıadó-mővészeti szervezet támogatását, c) az e törvény alapján pályázati úton nyújtható támogatások elıirányzatát, valamint d) az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv mőködéséhez szükséges elıirányzatot.”
V. FEJEZET AZ ELİADÓ-MŐVÉSZETI MUNKAVÉGZÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI 1. Cím A foglalkoztatottakra vonatkozó eltérı munkajogi szabályok 25. § (1) Az elıadó-mővészeti szervezetekben - a munkáltató személyétıl függıen - a munka törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a Kjt. szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A mővészi és mővészeti munkaköröket külön jogszabály határozza meg. 26. § A munkáltató a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket köteles figyelembe venni, de a mővészi munkakörök betöltése esetében kivételesen mentesítheti a) határozott idıre azt, aki az adott munkakörben kiemelkedı mővészi teljesítmény nyújtására alkalmas, b) véglegesen azt, aki mővészi teljesítményére tekintettel a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik. 27. § A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) - eltérı megállapodás hiányában - határozatlan idıtartamra jön létre. 28. § (1) A határozott idıre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony idıtartama - ideértve a meghosszabbított és az elızı határozott idıtartamú munkaszerzıdés, illetve kinevezés (a továbbiakban együtt: munkaszerzıdés) megszőnésétıl számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idıtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. (2) Határozott idejő közalkalmazotti jogviszony - a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenıen a) elıadó-mővészeti szervezetnél kinevezett magasabb vezetıi, illetve vezetıi munkakörben történı foglalkoztatásra, legfeljebb ötéves idıtartamra, továbbá b) mővészi és mővészeti munkakör betöltésére létesíthetı. 29. § (1) A mővészi és a mővészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejő foglalkoztatási jogviszony - ha a felek eltérıen nem állapodnak meg - az évad végéig tart.
- 12 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól (2) Mővészi és mővészeti munkakörben határozott idıre létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlı vagy nemleges nyilatkozatát legkésıbb a határozott idıtartam lejárata évében március 1-jéig írásban közli a foglalkoztatottal. (3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerzıdésnek megfelelı feltételekkel továbbfoglalkoztatni. (4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésıbb március 31-ig írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott április 30-ig írásban nyilatkozik. 30. § (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színmővész, bábmővész, artistamővész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplı munkakörben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejő jogviszonyát rendes felmondással, illetve felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott számára a munkaszerzıdésben vagy - ha a munkaszerzıdésben errıl nem állapodtak meg - a 31. § (3) bekezdésében megállapított elıadásszám legalább 40%-a mértékéig az elmúlt évadban nem tudott és a következı évadban sem tud mővészi feladatot biztosítani az elıadó-mővészeti szervezet megváltozott mővészeti koncepciójával összefüggı ok miatt. (2) A munkáltató az (1) bekezdés szerint csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a jogviszonyt, ha a foglalkoztatottat legalább harminc éve foglalkoztatja. (3) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottat a felmondásról szóló döntésérıl, illetve a részfoglalkoztatás lehetıségérıl legkésıbb március 1-jéig elızetesen tájékoztatja. (4) Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejő jogviszonyt, a foglalkoztatottat az Mt. 77. § (3) bekezdésében, illetve a Kjt. 37. § (6) bekezdésében meghatározotton felül - kollektív szerzıdésnek a foglalkoztatottra nézve kedvezıbb rendelkezése hiányában - a munkáltatónál fennálló legalább a) tíz éves jogviszonya után négyhavi, b) tizenöt éves jogviszonya után nyolc havi, c) húsz éves jogviszonya után tizenkét havi átlagkeresetének megfelelı további végkielégítés illeti meg. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás idıpontjában a foglalkoztatott az Mt. vagy a Kjt. szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszőnését követıen közölhetı. (6) (7) A Kjt. 40. § (1) bekezdésétıl eltérıen - a magasabb vezetı és vezetı munkakör, illetve beosztás kivételével azokban az esetekben, ahol a Kjt. minısítési kötelezettséget ír elı a munkáltató számára, a mővészi és egyéb mővészeti munkakört betöltı közalkalmazottat nem kell minısíteni, ha Kossuth-díjjal, a Magyar Köztársaság Kiváló Mővésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Mővésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal vagy a kultúráért felelıs miniszter által jogszabály alapján adományozható mővészeti díjjal rendelkezik. 31. § (1) A mővészi és mővészeti munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidejének megállapítása szempontjából a munkahelyén elrendelt munkavégzés idejét, a rendelkezésre állás idejét és a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges idıt kell figyelembe venni. (2) A mővészi és mővészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és elıadások ideje alatt, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylı feladatok ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás, az elıkészítı és befejezı tevékenységek) szükséges idıtartamban köteles munkahelyén tartózkodni. (3) A mővészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidıben foglalkoztatja, ha az évadonként teljesítendı elıadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is a) színmővész és bábszínész esetében legalább 80 elıadás, b) magántáncos esetében legalább 40 elıadás, c) magánénekes esetében legalább 40 elıadás, d) artistamővész esetében legalább 100 elıadás, e) segédszínész esetében legalább 120 elıadás, f) csoportos szereplı esetében évadonként 160 elıadás. (4) A felek a munkaszerzıdésben a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknál 40%-kal, a d)-f) pontjában foglaltaknál 25%-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti elıadásszámban is megállapodhatnak. (5) A munkahelyen elrendelt munkavégzés idejének számítása szempontjából elıadás esetében az elıadás tényleges idıtartamát kell figyelembe venni, beleértve az elıadás és az azt megszakító szünetek, valamint az elıadáshoz kapcsolódó elıkészítı és befejezı feladatok ellátásához szükséges idıtartam összességét. A közönség elıtt zajló fıpróbát egy elıadásnak kell számítani. (6) A színpadi próba idıtartama négy óra. Ha a színpadi próba négy óránál hosszabb ideig tart, a negyedik óra eltelte után megkezdett óránként másfél órát kell elszámolni, kivéve, ha a meghosszabbítás nem haladja meg a 15
- 13 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól percet. A fıpróbahét során a próba, illetve a fıpróba idıtartama öt óra. A nem színpadi próbák esetében azok tényleges idıtartamát kell figyelembe venni. (7) A munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidıként a teljes munkaidıben karmester, karnagy, színmővész, bábmővész, artistamővész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, zenekari tag, énekkari tag, tánckari tag munkakörben foglalkoztatott esetében egy évadban munkanaponként átlagosan két munkaórát kell figyelembe venni. Részmunkaidıben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidıt a teljes és a munkaszerzıdésben kikötött részmunkaidı arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre munkaidıben, munkahelyen lehetıséget biztosít a mővészei számára. 32. § A munkáltató négyhavi munkaidıkeretet is elıírhat az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidı tartamának alapulvételével. 33. § A foglalkoztatott munkaidejét nem érintı munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztıi, valamint a szerzıi jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység, továbbá a közérdekő önkéntes tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának elızetesen bejelenteni, aki a további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az elıadó-mővészeti szervezet üzemszerő mőködését veszélyezteti. 34. § A magántáncos és a tánckari tag munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kétévenként eggyel magasabb, a Kjt. szerinti fizetési fokozatba lép. 35. § (1) A mővészi munkakörben foglalkoztatott az elıadáson történı közremőködésért - kollektív szerzıdés, illetve munkaszerzıdés alapján - külön díjazást kaphat. (2) A nem mővészi munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó, közönség elıtt történı színpadi szereplésért - megállapodás esetén - közremőködési díj illeti meg. A közremőködési díj mértékét, tekintettel a feladat nehézségére és jellegére, kollektív szerzıdés, annak hiányában a felek állapítják meg. A közremőködési díj a Kjt. pótlékalap 5%-50%-ának megfelelı összeg lehet. (3) A munkáltató az elıadó-mővészeti szervezet üzemszerő mőködésének biztosítása érdekében ügyeletet rendelhet el az Mt. 108-114. §-ában meghatározott eseteken kívül is. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a. (4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerzıdés vagy munkaszerzıdés átalányban is meghatározhatja. (5) A nem mővészi vagy nem mővészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára naptári évenként kollektív szerzıdés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhetı el. 36. § (1) A munkáltató az Mt. 122. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérıen, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerő mőködését súlyosan veszélyeztetné. Errıl a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, és közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát. (2) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a külön jogszabályban felsorolt mővészi és mővészeti munkakört betöltı foglalkoztatottnak.
Az opera-, szimfonikus-, kamara- és egyéb zenekari tag, az énekkari tag, valamint a tánckari tag munkakört betöltı munkavállalóra vonatkozó eltérı szabályok 37. § (1) A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, amelyek meghirdetésére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (2) Zenekari tag, énekkari tag és tánckari tag határozott idıre létesített foglalkoztatására irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlı vagy nemleges nyilatkozatát legkésıbb a határozott idıtartam lejárata elıtt négy hónappal írásban közli a foglalkoztatottal. (3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerzıdésnek megfelelı feltételekkel továbbfoglalkoztatni. (4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésıbb a szerzıdés lejártát megelızı három hónappal írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott egy hónapon belül írásban nyilatkozik. 38. § (1) A zenekari tag havi szolgálatszáma legfeljebb harminckét szolgálat, évadonként legfeljebb háromszáznyolc szolgálat.
- 14 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól (2) Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb huszonnyolc szolgálat, évadonként legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat. (3) A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának idıtartama három, az operaelıadások és a színpadi próba esetében négy óra, a nem színpadi próbák esetében azok tényleges idıtartamát kell figyelembe venni. (4) A tánckari tag egy szolgálatának idıtartama színpadi próba esetében négy óra, nem színpadi próbák esetében azok tényleges idıtartamát kell figyelembe venni. (5) A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidıben foglalkoztatja, ha a munkaszerzıdés a) zenekar esetében legalább 40 hangverseny, b) énekkar esetében legalább 32 hangverseny, c) balett- vagy táncegyüttes esetében legalább 40 balett-, tánc- vagy mozgásmővészeti elıadás, vagy d) zenekar, énekkar, balett- vagy táncegyüttes évadra vonatkozó szolgálatszáma legalább 80%-ának teljesítését írja elı. (6) Munkaszerzıdés a (2) bekezdésben foglaltaknál legfeljebb 20%-kal magasabb szolgálatszámot állapíthat meg arányos díjazás mellett, ha az énekkari vagy tánckari tag foglalkoztatója opera, klasszikus operett, vagy zenés színpadi mővek elıadásával foglalkozó színház. (7) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy elıadást vagy egy próbát jelent. Ha a próba idıtartama rövidebb, mint két óra, akkor - naponta legfeljebb egy alkalommal - fél szolgálatot kell elszámolni. (8) A szolgálatot követıen elrendelt további munkavégzés esetében megkezdett óránként további fél szolgálatot kell elszámolni. (9) A szolgálatokban meghatározott munkaelrendelés száma havonta nem haladhatja meg az (1)-(2) bekezdésben megállapított havi szolgálatszámot, egyebekben a munkáltató a 32. § szerinti munkaidıkeretet alkalmazhatja.
2. Cím A munkáltató vezetıje munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok 39. § (1) Költségvetési szervként mőködı elıadó-mővészeti szervezetnél a munkáltató vezetıjével (a továbbiakban: vezetı) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Mt. vezetı állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. (2) A vezetı feladatainak ellátására pályázatot kell kiírni. (3) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles a pályázati felhívást a minisztérium honlapján közzétenni. A közzététel napjának a minisztérium honlapján való megjelenést kell tekinteni. (4) A szakmai munka folytonossága érdekében a pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább hat hónappal a határozott idejő jogviszony megszőnése elıtt hirdeti meg. A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtıl számított harminc nap. (5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetıi munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdı és befejezı idıpontját, a munkába lépés napját, az elıadó-mővészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fı elıirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott, így különösen az elıadómővészeti szervezet mővészi arculatával, mővészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással kapcsolatos, továbbá a nemzeti és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek esetében a 17. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összefüggı további tartalmi követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetıségének biztosításával megfelelı tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetrıl, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai: a) az érintett bizottság négy, b) a miniszter egy, c) az elıadó-mővészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy, d) a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá e) a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselıje. (7) A szakmai bizottság a pályázatokat értékeli és támogatott pályázatnak azt minısíti, amely a pályázatok véleményezésén jelenlevı bizottsági tagok többségének támogató szavazatát megkapta. A szakmai bizottság több pályázatot is minısíthet támogatottnak. A szakmai bizottság ülésérıl, és a szavazás eredményérıl írásbeli
- 15 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól jegyzıkönyv készül, amelynek a pályázatok értékelésére és a szavazás eredményére vonatkozó részét ismertetni kell a döntéshozóval, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A szakmai bizottság képviselıi ismertetik javaslatukat a fenntartónak a pályázatokat elbíráló szakbizottsági ülésén is. A szakmai bizottság tagjai közremőködésükért díjazásban nem részesülnek, de igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. (8) A pályázatokat a benyújtási határidıt követı harminc napon belül kell elbírálni. (9) A munkakör betöltésérıl - a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve - a munkáltatói jogkör gyakorlója harminc napon belül, önkormányzati fenntartó esetén a következı képviselı-testületi ülésén dönt. A nemzetiségi elıadó-mővészeti szervezet esetében a munkáltató - ha nem nemzetiségi önkormányzat - az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével dönt. A döntést a szakmai bizottság véleményével együtt nyilvánosságra kell hozni. A nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szervezet a sikeres pályázat egy példányát a döntést követı 15 napon belül az elıadó-mővészeti államigazgatási szerv részére megküldi. (10) Ha a pályázat eredménytelen, úgy legkésıbb az eredménytelenségrıl szóló döntéstıl számított harminc napon belül újra ki kell írni a pályázatot. (11) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a korábbi vezetı, vagy annak helyettese határozott idıre, de legfeljebb az új vezetı kinevezéséig megbízható a vezetıi feladatok ellátásával. (12) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérı rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhetı harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Ha a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétıl számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell. 39/A. § A költségvetési szervként mőködı elıadó-mővészeti szervezetnél a vezetı tárgyév március 1-jétıl a következı év február végéig terjedı idıszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelızı évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. 40. § (1) A vezetı munkakörének ellátásával szakirányú felsıfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezı személy bízható meg. E paragrafus tekintetében szakirányú felsıfokú végzettségnek minısül a felsıfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelı diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség. (2) Ha a vezetı nem rendelkezik egyetemi vagy fıiskolai szintő pénzügyi-gazdasági, illetve közgazdász szakképzettséggel, egyetemi vagy fıiskolai szintő végzettséggel és pénzügyi, számviteli szakképesítéssel vagy pénzügyi-gazdasági szakirányú továbbképzési szakon szerzett további végzettséggel, az elıadó-mővészeti szervezetnél ennek megfelelı végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkezı gazdasági vezetıt kell foglalkoztatni. (3) Szakmai gyakorlatnak minısül a valamely elıadó-mővészeti szervezetnél, a szervezet alaptevékenységének megfelelı és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében pedig az ilyen feladatkörben eltöltött idı. (4) A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a meghatározott szakirányú felsıfokú végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól felmentést adhat, ha a felsıfokú végzettséggel rendelkezı pályázó rendelkezik elıadó-mővészeti szervezetben szerzett legalább ötéves vezetıi gyakorlattal. A Kossuth-díjban, a Magyar Köztársaság Kiváló Mővésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Mővésze díjban részesített személy mentesül a meghatározott végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól. (5) Eltérı megállapodás hiányában a vezetı a munkaszerzıdés megkötéséig köteles fennálló közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, ha a munkáltató a foglalkoztatott kérelmére nem biztosít fizetés nélküli szabadságot. 41. § (1) A munkaviszony legfeljebb öt évre jön létre. Ha a felek eltérıen nem állapodnak meg, a munkaviszony február 1-jével kezdıdik, és január 31-vel végzıdik. (2) A vezetı munkakörének betöltésénél megfelelıen alkalmazni kell az Mt. vezetı állású munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait azzal, hogy az Mt. 211. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól indokolt esetben - a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat. (3) A vezetı vezetıi tevékenységével összefüggésben jutalomban vagy más, munkáltatói döntésen alapuló egyéb többletjuttatásban abban az esetben részesíthetı, ha az arra jogosító, mutatószámokon alapulóan meghatározott többletfeladatra, illetve többletteljesítményre vonatkozó feltételek a munkáltatóval kötött megállapodásban rögzítésre és teljesítésre kerültek. (4) A vezetı munkakörébe nem tartozó mővészi, mővészeti feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában a vezetı ilyen tevékenységeket az általa vezetett elıadómővészeti szervezetnél csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának elızetes, írásbeli engedélyével végezhet. (5) Az állami vagy önkormányzati fenntartású elıadó-mővészeti szervezet vezetıjének határozott idejő munkajogviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet.
- 16 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 42. § A miniszter a pályázati eljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlójától tájékoztatást kérhet. 43. § A 39-42. § szabályait alkalmazni kell az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett elıadó-mővészeti szervezetek esetén is azzal, hogy a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni.
3. Cím Balettmővészeti életjáradék 43/A. § (1) Balettmővészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Gyıri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelıdjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - magántáncosi vagy tánckari tevékenységet fıfoglalkozásszerően folytatott, b) legalább huszonöt év szolgálati idıt szerzett, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, d) azon a napon, amelytıl kezdıdıen a balettmővészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és e) azon a napon, amelytıl kezdıdıen a balettmővészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban - az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezéső pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével - nem részesül. (2) 2012. január 1-jétıl - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - balettmővészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követıen született, az egyes mővészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülı, és a korhatár elıtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérıl, a korhatár elıtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek az öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel. (3) A balettmővészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §ában foglaltak szerint kell emelni. 43/B. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a balettmővészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idı meghatározására és számítására, a balettmővészeti életjáradékra jogosító idı megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettmővészeti életjáradékot kell érteni. (2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a balettmővészeti életjáradék szüneteltetésére, megszőnésére és fedezetére, a megszőnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint a balettmővészeti életjáradékban részesülı személyek öregségi nyugdíjára a korhatár elıtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár elıtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár elıtti ellátást említ, azon balettmővészeti életjáradékot kell érteni.
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmezı rendelkezések 44. § E törvény alkalmazásában:
- 17 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 1. bábszínház: elıadó-mővészeti tevékenységét jellemzı módon bábmővészek közremőködésével, a bábmővészeti eszközök és megoldások felhasználásával végzı, állandó játszóhellyel rendelkezı színház, 2. balett- vagy táncegyüttes: táncmővészeti alkotásokat bemutató elıadó-mővészeti szervezet, 3. befogadó színház: elıadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkezı, társulat nélküli színház, ideértve az olyan cirkuszmővészeti szervezetet is, amely az elıadást állandó játszóhelyen, saját tulajdonú vagy rendelkezéső kıépületben valósítja meg, 4. bemutató: az elıadó-mővészeti szervezet által létrehozott olyan elıadás, amelyet az adott személyi összetételben (így különösen a fıbb szereplıket, a rendezıt, a koreográfust, a díszlet- és a jelmeztervezıt tekintve) elsı alkalommal mutatnak be a nyilvánosságnak, 5. big band: a jazz mőfajába tartozó vagy áthangszerelt mőveket elıadó zenekar, melynél a fúvós hangszercsoportokat (rézkórusok, szaxofonkórus) ritmusszekció egészíti ki, 6. elıadás: prózai, zenés, táncos színpadi mővek személyes elıadómővészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történı nyilvános bemutatása, 7. elıadó-mővészeti szervezet: az önálló jogi személyiségő színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar, amely alaptevékenységeként elıadó-mővészeti színház-, tánc- vagy zenemővészeti tevékenységet lát el, 8. énekkar: oratórikus vagy a cappella mővek elıadására alkalmas elıadó-mővészeti szervezet - ideértve a kamarakórust is -, ha létszáma legalább 12 fı, 9. évad: az elıadó-mővészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtıl eltérı idıegysége, az augusztus 1-jétıl július 31-ig terjedı idıszak, ide nem értve a szabadtéri színházak tevékenységének idıegységét, 10. fenntartó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az elıadó-mővészeti szervezet felett felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorol, 11. fenntartói támogatás: a fenntartó által nyújtott mőködési támogatás, amelybe nem számít bele a központi költségvetési támogatás, 12. fizetınézı-szám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akiket az elıadó-mővészeti szervezet elıadás vagy hangverseny megtekintésére az általánosan érvényesített jegyár - bérlet esetében egy elıadásra, értékesített elıadás vagy hangverseny esetében egy belépıjegyre vetítetten - legalább 50%-os mértékét elérı fogyasztói áron közvetlenül vagy közvetve feljogosított, feltéve, hogy az esetleges értékesítési jutalékkal csökkentett jegyár, illetve az értékesített elıadás vagy hangverseny ellenértéke az elıadó-mővészeti szervezetnél tényleges saját bevételként jelentkezik, továbbá azt, hogy utóbbi esetben - amennyiben arra sor kerül - a tényleges jegyértékesítést végzı az általa értékesített belépıjegyek számáról az elıadó-mővészeti szervezetnek adatot szolgáltat, 13. fıpróba: a bemutatót megelızıen, közönség jelenlétében vagy anélkül tartott összpróba, 14. fıpróbahét: a bemutatót megelızı egy hét, melynek során fıpróbák és egyéb próbák szolgálják a bemutató mővészi céljainak optimális megvalósítását, 15. független színház: állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül mőködı színház, balett- vagy táncegyüttes, 16. hangverseny: zenemővek - ideértve az operaelıadáson történı zenekari és énekkari közremőködést is személyes elıadó-mővészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történı nyilvános bemutatása, amelyben a közremőködı zenekar vagy énekkar az e törvényben az érintett szervezettípus tekintetében meghatározott létszámot eléri vagy meghaladja (amennyiben az elıadott mő vagy mővek jellege, illetve ifjúsági, iskolai hangverseny esetében a helyszín igazolt befogadóképessége indokolja, kivételes esetben a létszám legfeljebb 30 százalékkal kisebb lehet), 17. játszóhely: színházi elıadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelı épület, épületrész vagy szabadtéri színpad, 18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zenemőveket játszó elıadó-mővészeti szervezet, melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fı, ide értve a népi koncertzenekart is, 19. kamarazenekar: olyan zenemőveket játszó elıadó-mővészeti szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fı, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is, 20. klasszikus operett: legalább 30 fıs zenekar, énekkar, táncosok és magánénekesek közremőködését igénylı zenés darab, 21. kortárs magyar, illetve magyarországi dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élı vagy 15 évnél nem régebben elhunyt mővész magyarul vagy nemzetiségi nyelven írt alkotása, 22. kortárs magyar zenemő: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élı vagy 30 évnél nem régebben elhunyt mővész alkotása, 23. közszolgáltatási szerzıdés: mővészeti közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló, e törvény szerinti tartalommal megkötött szerzıdés, 24. nemzetiségi színház: az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott nemzetiséghez kötıdı alkotóközösségei által
- 18 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól létrehozott elıadásai alapvetıen e nemzetiségi közösség anyanyelvő mővelıdési igényeinek kielégítését szolgálják és kötıdnek a nemzetiségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz, 25. népi koncertzenekar: népi eredető (cigányzene, népies mődal) mőveket vonós és fúvós összeállításban, cimbalommal vagy más népi hangszerrel kiegészítve elıadó zenekar, 26. opera: magánénekesek, szimfonikus zenekar, esetenként énekkar, magántáncosok és balett-táncosok közremőködését igénylı zenés elıadás, 27. önálló tevékenységet folytató elıadómővész: az a természetes személy, aki mővészi tevékenységét jellemzıen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el, 28. produkciós színház: állandó játszóhellyel nem rendelkezı, társulattal saját elıadásait játszó színház, 29. saját elıadás: olyan színházi alkotás, amelynek elıadásához szükséges szerzıi jogokkal a színház rendelkezik, az elıadás a színházzal szerzıdéses kapcsolatban álló alkotó- és elıadómővészek mővészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetésébıl kerül a nyilvánosság elé, 30. stúdió-elıadás: a száz fınél kisebb befogadóképességő játszóhelyen tartott elıadás, 31. szabadtéri színház: állandó - jellemzıen természeti vagy építészeti örökséghez kötıdı - játszóhellyel rendelkezı, a nyári évadban (jellemzıen május 1-jétıl szeptember 30-ig) játszó színház, 32. szimfonikus zenekar: olyan zenemőveket játszó elıadó-mővészeti szervezet, melynek az elıadásonkénti átlagos létszáma legalább 56 fı, 33. színház: prózai, zenés, táncos színpadi mővek elıadásával foglalkozó elıadó-mővészeti szervezet, ide értve a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós színházat, független színházat, szabadtéri színházat, nemzetiségi színházat, 34. színházi nevelési program: legalább három óra idıtartamú, maximum 40 fıbıl álló csoportnak tartott program, amelynek résztvevıi közoktatásban résztvevı gyerekek és fiatalok életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben mővészeti értéket képviselı elıadás vagy elıadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai sajátosságaihoz, 35. színpadi próba: minden olyan próba, amely színpadi körülmények között zajlik, jelmezzel, díszlettel, világítással, hanggal vagy ezek nélkül úgy, hogy a próba közvetlen célja az alkotás színpadi körülmények között történı elıadásának valamennyi mővészi, szakmai és technikai feltételének együttes kialakítása és összehangolása, 36. társulat: mővészek olyan csoportja, akik munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy elıadómővészeti szervezethez, 37. többtagozatos színház: próza, opera/operett és/vagy balett, táncjátékokat repertoáron tartó, állandó társulattal rendelkezı színházi együttes, 38. zenekar: zenemőveket játszó elıadó-mővészeti szervezet, 39. zenés színpadi mő: az operett, a musical, a rockopera, a daljáték, a zenés játék, 40. értéknövelı beruházás: az elıadó-mővészeti szervezet létesítı okiratában meghatározott tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások bıvítését, illetve minıségének javítását, továbbá az üzemeltetés hatékonyságát, költségeinek csökkentését szolgáló fejlesztés, 41. felújítás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan egészére (teljes felújítás), egy vagy több fıszerkezetére, illetve a színpadtechnikára kiterjedı (részleges felújítás), idıszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építésszerelési munkák végzése, amelyek az eredeti mőszaki állapotot - megközelítıleg vagy teljesen - visszaállítják, az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitıl eltérı kialakításával növelik, 42. gyermek- és ifjúsági színház: egy évadon belüli bemutatóinak legalább 80%-át kitevı mértékig a 0-18 éves korosztályok életkori értelmi-érzelmi sajátosságainak megfelelı és e korosztályok színházi igényeinek kielégítését célzó elıadó-mővészeti tevékenységet végzı színház, 43. karbantartás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan és eszközök állagának, rendeltetésszerő használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelızı munkák (idıszerő vagy tervszerő karbantartás), továbbá felújításnak nem minısülı javítási munkák elvégzése, illetve egyes berendezések cseréje (hibaelhárítás), 44. klasszikus szerzı mőve: klasszikus szerzıtıl származó mőnek kell tekinteni azt a mővet, amely a bemutató idıpontját megelızıen legalább 15 éve elhunyt szerzıtıl származik. Szerzıtársak esetében a késıbb elhunyt szerzıtárs halálának idıpontja irányadó, 45. kortárs szerzı mőve: kortárs szerzıtıl származó mőnek kell tekinteni azt a mővet, melynek tekintetében a 44. pont szerinti feltételek nem állnak fenn, 46. létesítménygazdálkodás: az elıadó-mővészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával (ide nem értve: a részleges és teljes felújítást és az értéknövelı beruházást), a
- 19 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól létesítı okirat szerinti tevékenységéhez kapcsolódó eszközgazdálkodással, szolgáltatás-ellátással, ingatlangazdálkodással, továbbá az egyéb, a mővészeti tevékenységhez közvetetten szükséges tevékenység ellátása, az ahhoz szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 47. magyar szerzı mőve: e törvény alkalmazása szempontjából magyar szerzı mővének kell tekinteni a magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló színmőíró vagy zeneszerzı önálló szerzıként, illetve társszerzıi vagy szerzıtársi közremőködésével alkotott színpadi mővét, 48. szakirányú felsıfokú végzettség: a mővészeti képzési területen, a munkakörnek megfelelı alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség vagy annak megfeleltethetı korábbi fıiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncmővészeti tevékenység esetében a tanári végzettség, Ha nincs a mővészeti munkakörnek megfelelı hazai szakirányú felsıfokú képzés, akkor szakirányú felsıfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplı, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplı szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethetı végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett mővészi vagy mővészeti munkakör betöltéséhez elıírt szakmai végzettséget; 49. színpadtechnikai eszközök: épület alkotórészének nem minısülı, a színpadi elıadó-mővészeti tevékenységhez szükséges, illetve azt segítı mőszaki (fény-, hang-, videotechnikai) eszközök, berendezések, továbbá az állandó játszóhelyen kívüli elıadáshoz alkalmazott színpadi eszközök (mobilszínpad), 50. tájelıadás: az elıadó-mővészeti szervezet létesítı okiratában megjelölt székhelytelepülésen kívül játszott elıadás, 51. üzemeltetés: az elıadó-mővészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló, a mővészeti alaptevékenységhez kapcsolódó ingatlan és eszközök rendeltetésszerő használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 52. vendégelıadás: olyan színházi alkotás, amelynek elıadásához szükséges szerzıi jogokkal a felhasználási szerzıdés alapján meghatározott idıre vagy elıadásszámra a vendégszínház rendelkezik, az elıadás a vendégszínház által szerzıdtetett alkotó- és elıadómővészek mővészi tevékenységével jön létre, és a fogadó színház szervezésével, a fogadó színház költségvetésébıl kerül a nyilvánosság elé, 53. biztosítással járó jogviszony: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelı jogviszony, c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérıen nem rendelkezik - a szerzıdı államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelı jogviszony, 54. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzıdés alapján az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Hatálybalépés 45. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. március 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 48. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követı 15. napon lép hatályba. (3) A miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának idıpontját - annak ismertté válását követıen haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
Átmeneti rendelkezések 46. § (1) E törvénynek az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított
- 20 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól a) 4. § e)-f) pontját 2012. március 31-ét követıen, b) 5/B. § (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését 2012. május 1-jét követıen, c) 8. § (2) bekezdését a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépésnek a napján és az azt követıen indult, illetve megismételt nyilvántartásba vételi eljárásokra, d) 16-20. §-át és 24. §-át a 2013. január 1-jétıl igénybe vehetı támogatások tekintetében, e) 47. § (2) bekezdésének b) és f) pontját 2012. március 31-ét követıen kell alkalmazni. A 2012. december 31-éig igénybe vett támogatással az e törvénynek a támogatás igénybevétele napján hatályos szabályai szerint kell elszámolni. (2) 2018. január 1-jéig olyan színház, balett- és táncegyüttes is nemzeti elıadó-mővészeti szervezetté vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetté minısíthetı, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés b) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn. (3) A 20. § (2) bekezdését a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetnek minısített szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1-jétıl kell alkalmazni. (4) 2014. január 1-jéig olyan elıadó mővészeti szervezet is nemzeti elıadó-mővészeti szervezetté vagy kiemelt elıadó-mővészeti szervezetté minısíthetı, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés c) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn. (5) Az Elıadó-mővészeti Tanács tagjainak jogviszonya a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követı 15. napon megszőnik. Az Elıadó-mővészeti Tanács a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévı ügyeiben az érintett bizottság jár el. A miniszter a bizottság tagjait a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követı 15 napon belül kéri fel.
Felhatalmazások 47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki az elıadó-mővészeti államigazgatási szervet, b) meghatározza az egyes mővészi és mővészeti munkaköröket, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályait, c) határozza meg a balettmővészeti életjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenırzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésbıl nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minısítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat, b) a nemzeti elıadó-mővészeti szervezetek és a kiemelt elıadó-mővészeti szervezetek a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét, c) a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a beszedésére jogosult személyét, a fizetési számla megnevezését és számát, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kiadott, d) a fizetı nézıszám alsó határát, e) a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat, f) a zenekar, énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit, g) a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minıségbiztosítási szempontrendszert, h) az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetbıl nyújtott támogatás - az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelıs miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg. (3)
Módosuló jogszabályok 48. § 49. §
- 21 -
2008. évi XCIX. törvény az elıadó-mővészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 50. §
- 22 -
