Szigliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (VIII. 21.) rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról1 (Módosítással egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2008. június 10.)
Szigliget Község Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról többször módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatás és szociális ellátás átfogó szabályozására, az ellátási formák meghatározására, a jogosultság feltételeinek megállapítására, a szociális ellátás finanszírozásának elveire, intézményrendszerére és az ellátások felhasználásának ellenőrzésére az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja 1. §
(1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az ellátások mértékét, az igénybevétel módját valamint érvényesítésének garanciáit. (2) Az önkormányzati rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására az Szt., továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm.rend.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Szigliget községben állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra. (2) a községet tartózkodási helyként megjelölt bevándorlási-, letelepedési engedéllyel rendelkező, hontalan, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (3) Az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira.
1
Hatálybalépés napja: 2007. IX. 1.
1
(4) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyekre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A rendeletben szabályozott ellátási formák 3. § a) Pénzbeli ellátások: -
lakásfenntartási támogatás ápolási díj átmeneti segély temetési segély temetési támogatás iskolakezdési támogatás lakástámogatás
b) Természetben nyújtott szociális ellátások: -
köztemetés közgyógyellátás,
c) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható ellátások:
lakásfenntartási támogatás átmeneti segély temetési segély iskolakezdési támogatás
d) Szociális szolgáltatások: Szociális alapellátás formái - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés Hatáskörök gyakorlása 4. §
A hatáskörök gyakorlását a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
Értelmező rendelkezések 5. § (1) E rendeletben alkalmazott fogalmakat – jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedülélő, háztartás, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló – az Szt. 4. §-a tartalmazza.
2
(2) A rendelet 13.§.(1)bekezdésének alkalmazásában a hozzátartozó fogalmán a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1959. évi IV .törvény. 685.§.b)pontjában foglaltakat kell érteni. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosának megfelelő összeg.
II. fejezet ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az eljárás megindítása 6. § (1) Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, illetve – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével – hivatalból. (2) A kérelmet a képviselő-testület hivatalához (továbbiakban: hivatal) kell benyújtani. (3) A kérelmet szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. (4) Az eljárás hivatalból történő megindítására javaslatot tehetnek: -
képviselők, bizottsági tagok polgármester, körjegyző egészségügyi és szociális szervek civil szervezetek 7. §
(1) A hivatal az eljárás során a körülmények alapos megismeréséhez környezettanulmányt készíthet. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylő körülményeiről, ha a hivatal azt már egy éven belül elkészítette és az igénylő körülményeiben lényeges változás nem feltételezhető. (3) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – e rendelet szerint kell benyújtani a vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást. A jövedelemszámításnál irányadó időszak, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik: -
a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.
(4) A kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. Ha a bizottság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
3
(5) A hivatalból indult eljárásoknál a – (4) bekezdésben meghatározott – kérelemhez csatolandó iratokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 8 napon belül kéri be a hivatal. 8. § (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyószámlára – ennek hiányában a házipénztárból készpénzben fizeti ki a hivatal. (2) Az eseti (temetési, átmeneti, stb.) segélyek, illetve támogatások kifizetése a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül a házipénztárból készpénzben történik. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 10. § A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályokat az Szt. 17. §-a tartalmazza. Adatkezelés 11. § A szociális ellátásokra vonatkozó adatkezelés és az adatvédelem az Szt. 18-24. §-a szerint illeti meg az igénylőket. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII tv. 3. § (5) bekezdése alapján az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezelésére való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett ügyfél figyelmét fel kell hívni.
III. fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Lakásfenntartási támogatás 12. §. (1) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit az Szt. 38.§ (2)-(8) bekezdése szabályozza.
4
(2) Az Önkormányzat egy év időtartamra helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, akinek lakáskörülményei és lakásminősége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel, valamint az egy főre számított havi jövedelemhatára az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri. (3) A településen elismert - minimális lakásnagyság - 1-2 személy esetén 2,0 lakószoba - 3 személy esetén 2,5 lakószoba - 4 személy esetén 3,0 lakószoba - 5 személy esetén 3,5 lakószoba minden további személy esetén ½-ed szobával növekedhet. - lakásminőség: komfort nélküli, komfortos. (4) A lakásfenntartási támogatás összege 2.500 Ft/hó. (5) A támogatásra irányuló kérelem évente legalább két alkalommal benyújtható. Fűtési támogatásként is adható, ez esetben egy fűtési szezonra - október 15-től április 15-ig - szól. A kérelmet évente meg kell újítani. (6) Költségeken a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a villanyáram fogyasztás költségét 3.500 Ft mértékig, a vízfogyasztás költségét 2.000 Ft mértékig, a gázfogyasztás költségét 1.000 Ft mértékig, a tüzelőanyag költségét 5.000 Ft mértékig lehet figyelembe venni. Fűtési költségként a költségek az alábbiakban meghatározott mértékig ismerhetők el: a/ gázfűtés esetén b/ széntüzelés esetén c/ fatüzelés esetén d/ villanytüzelés esetén e/ olajtüzelés esetén
50.000 Ft/fűtési szezon 50.000 Ft/fűtési szezon 40.000 Ft/fűtési szezon 60.000 Ft/fűtési szezon 40.000 Ft/fűtési szezon
(7) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről, valamint b) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli. (8) A lakásfenntartási kérelemhez mellékelni kell a Korm.rend. 3. sz. mellékletének I-II. Személyi adatok és Jövedelmi adatok részét, az abban feltüntetett jövedelmekről az igazolásokat, és a lakásfenntartási költségekről – költségnemenként - legalább háromhavi közüzemi számlát, fűtési költség igazolásához az elmúlt fűtési szezon költségét igazoló számlákat, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását. (9) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják. (10) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (11) A (10) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
5
Ápolási díj 13. § (1) Ápolási díj állapítható meg - a jegyes kivételével - annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a. (3) Nem állapítható meg ápolási díj az Szt 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták. 14. § Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. 15. § Az ellátás megszüntetésére az Szt. 42.§. (2)-(3) bekezdésében foglalt szabályozás vonatkozik. 16. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Kormányrendelet 4. sz. melléklete szerinti nyomtatványon, a 3. sz. melléklet I-II. Személyi adatok és Jövedelmi adatok kitöltésével együtt kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a feltüntetett jövedelmet tartalmazó igazolást, az 5. sz. melléklet szerinti igazolást és a 13.§.(3)bekezdése szerinti nyilatkozatot. (2) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra az Szt. 25.§.(4)-(8)bekezdéseiben foglaltak vonatkoznak, a Kormányrendelet 30.§.(1)bekezdésének figyelembevételével.
Átmeneti segély 17. § (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. (2) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. (3) Amennyiben az átmeneti segély iránti kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul, a kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. (4) Különös méltánylást érdemlő esetben – pl. elemi kár, tartós betegség – jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt lehet megállapítani, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, illetőleg ha köztudomású.
6
18. § (1) Az átmeneti segély összegét a rászorultsághoz igazodóan, egyéni elbírálás alapján kell megállapítani, mely 3.000 Ft-nál nem lehet kevesebb és nem lehet több, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. (2) A 17.§.(4)bekezdésében meghatározott esetben a segély mértéke 100.000 Ft-ig terjedhet. 19. § (1) Az átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható 100.000 Ft összeghatárig. A kölcsönként folyósított átmeneti segélyt 12 hónap alatt kell visszafizetni, de a hatáskörrel rendelkező ennél rövidebb visszafizetési időt is megállapíthat. (2) Az első törlesztő részlet visszafizetése az ellátás kifizetésének hónapját követő második hónaptól esedékes. A törlesztő részleteket minden hó 5. napjáig kell az önkormányzat számlájára megfizetni. 20. § (1) Az átmeneti segély iránti kérelemhez mellékelni kell a Kormányrendelet 3. sz. mellékletének I-II. Személyi adatok és Jövedelmi adatokra vonatkozó részét, az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat. (2) Abban az esetben, ha a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolása az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadásról és becsült összegéről, amennyiben azt kérelmében nem tüntette fel.
Temetési segély 21.§. (1) Az Önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) A megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát. (5) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
7
Temetési támogatás 22. § (1) Temetési támogatásra jogosult jövedelmi viszonyaitól és rászorultságától függetlenül az a személy, aki szigligeti lakos eltemettetéséről gondoskodott. (2) A temetési támogatás összege 10.000 Ft. (3) Az egyszeri támogatás kifizetése a hivatalhoz tett bejelentésre történik, a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési költségekről kiállított számla bemutatásával. (4) Amennyiben az eltemettetés körülményei ismertek és tisztázottak, a támogatás hivatalból nyújtható. (5) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
Lakás-támogatás 23 .§. (1) Szigligeten építeni, megvásárolni, illetve bővíteni vagy felújítani kívánt lakáshoz vagy családi házhoz vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő kamatmentes támogatás igényelhető. (2) A támogatás keretösszegét a Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg. (3) A kérelemhez be kell nyújtani a lakásvásárlási szerződést, illetve a kérelmezők nevére kiállított építési engedélyt és a 26.§-ra vonatkozó nyilatkozatot és iratokat. 24. § (1) Vissza nem térítendő támogatásra jogosultak azok a családok, akik megszerzendő első lakásuk építéséhez vagy vásárlásához kívánják azt felhasználni. (2) A kérelemhez be kell nyújtani a lakásvásárlási szerződést, illetve a kérelmezők nevére kiállított jogerős építési engedélyt és nyilatkozatokat. (3) A támogatás egy család részére egy esetben, maximum 100.000 Ft összegben adható. 25. §. (1) Visszatérítendő támogatás lakásépítésre, bővítésre, illetve felújításra igényelhető. A támogatás összege családonként legfeljebb 300.000.- Ft-ig terjedhet. (2) A kérelemhez be kell nyújtani a lakásvásárlási szerződést, illetve a kérelmezők nevére kiállított jogerős építési engedélyt, felújítás esetén az érvényes tulajdoni lapot. Csatolni kell kérelmező családjáról Korm.rend. 3. sz. mellékletének I-II. Személyi adatok és Jövedelmi adatok részét, az abban feltüntetett jövedelmekről az igazolásokat, a 26.§-ra vonatkozó nyilatkozatokat és építkezés esetén a költségvetést.
8
(3) A kérelmezővel a támogatás összegére kölcsönszerződést kell kötni és a támogatás összegét ezt követően lehet kiutalni. (4) A támogatást 36 hónap alatt kell visszafizetni, havonta egyenlő részletekben, a tárgyhónap 5. napjáig. A visszafizetés a kölcsönszerződés megkötését követő 7. hónapban kezdődik. 26. § (1) Nem nyújtható vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás azoknak, akik lakással, üdülővel, önálló lakrésszel, 2 millió forintot meghaladó értékű személygépkocsival rendelkeznek, lakásukat 10 éven belül elidegenítették. Kivéve, ha az értékesített lakás az 1993. évi LXXVIII. tv. 2. sz. mellékletében meghatározott minimális lakásnagyságot nem érte el és az eladási ár az 5 millió forintot nem haladta meg. A vagyon fogalmi körén kívül esik az a lakástulajdon, amely más által lakott, ezért a tulajdonos használni, hasznosítani nem tudja. (2) Az első bekezdésben meghatározott körülményeket adás-vételi szerződéssel, illetve nyilatkozattal kell bizonyítani. 27. § (1) A támogatásban részesített ingatlanra a támogatás összegének erejéig az ingatlan-nyilvántartásba – a vásárlás, a használatbavételi engedély kiadásától, illetve felújítás esetén a kölcsönszerződés aláírásától számított 10 évre elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a szigligeti Önkormányzat javára. (2) A folyósított támogatásról a hivatal nyilvántartást vezet. Iskolakezdési támogatás 28. § (1) Iskolakezdési támogatásban részesíthető jövedelemhatártól és rászorultságtól függetlenül a Szigliget községben állandó lakóhellyel rendelkező általános iskola, közép- vagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanuló személy. (2) A támogatás keretösszegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben határozza meg. (3) Az általános iskolások kivételével, iskolalátogatási igazolás bemutatása mellett, egyedi határozat hozatala nélkül részesül iskolakezdési támogatásban a jogosult. (4) A támogatás kifizetésére évi egy alkalommal, szeptember 1.és október 15. közötti időpontban kerül sor. A támogatás kifizetése házipénztárból készpénzben történik, melyhez be kell mutatni az iskolalátogatási igazolást. IV. fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK Köztemetés 29. § (1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt. 48. §-ában foglaltak alapján. (2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.
9
Közgyógyellátás 30. § Méltányosságból egy évre megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem képes elviselni.
31 § Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a megállapított havi gyógyszerköltsége több, mint az egy főre eső jövedelmének 10%-a. 32. § (1) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Korm.rend. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Csatolni kell hozzá a rajta feltüntetett jövedelmekről az igazolást és a szakhatósági véleményhez szükséges háziorvos igazolást. (2) A megállapított jogosultság után az Önkormányzatot terhelő térítési díj összegének kiszámítását és az igazolványok után fizetendő térítési díj visszaigénylésének körülményeit az Szt. 53.§-a szabályozza.
Pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtott ellátások 33. § A képviselő-testület döntése alapján a célszerű felhasználás érdekében pénzbeli ellátás helyett, a pénzbeli ellátásra vonatkozó szabályozás alkalmazásával, természetbeni szociális ellátásként nyújtott támogatás különösen: - a közüzemi díjakhoz, a temetési költségekhez közvetlenül a szolgáltatónak történő kifizetés - a gyermekintézmények térítési díjainak, illetve egy részének átvállalása - ruhanemű, élelmiszer, tankönyv, tanszer formájában nyújtott támogatás.
V. fejezet SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Alapellátások Étkeztetés 34.§ Az önkormányzat az étkeztetés keretében a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri étkeztetéséről gondoskodik.
10
35. § (1)2 Szociálisan rászorultnak kell tekinteni a 65. életévét betöltött, illetve fogyatékossági támogatásban részesülő kérelmezőt. (2) Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj összegét az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. (3) Az önkormányzat az étkeztetést vásárolt ebéddel biztosítja. (4) Az étkezést, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.)SzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni. (5) Az ebéd házhoz szállításáért fizetendő díjat a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. Házi segítségnyújtás 36. § Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az önkormányzat az Szt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott személyekről. A házi segítségnyújtást az önkormányzat az „Együtt Egymásért” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja. 37. § (1) Az ellátásért az igénybevevőnek havi térítési díjat kell fizetnie. Az intézményi térítési díj összege az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. (2)3 (3)4 Mentes a térítési díj fizetése alól, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 500 %-át. (4)5 A fizetendő személyi térítési díj meghatározása során a (2) – (3) bekezdés rendelkezésein túl figyelembe kell venni az Szt. 116. §-ában foglaltakat is. (5) Az óradíj összegét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletében határozza meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet alapján. (6) A házi segítségnyújtást a 35.§. (4)bek-ében meghatározott nyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni.
2
A 4/2008. (V. 26) Kt rendelettel megállapított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2008. június 8. A 10/2007. (X.25.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2007. október 25. 4 A 10/2007. (X. 25.) Kt. rendelettel megállapított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2007. október 25. 5 A 10/2007. (X. 25.) Kt. rendelettel megállapított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2007. október 25. 3
11
Családsegítés 38. § Az önkormányzat családsegítő szolgáltatás keretében, térítésmentesen általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt az Szt. 64. §-ában meghatározott egyének, családok, valamint különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. 39. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Magyar Vöröskereszt Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával látja el. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 40. § (1) A rendelet 2007.szeptember 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló mód. 13/2005. (X.25.), és az azt módosító 2/2007.(II.20.) rendelete. (2) A rendelet hatályba lépése előtt indult eljárásban a mód. 13/2005. (X.25.) Kt. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Balassa Balázs sk polgármester
Lutár Mária sk körjegyző
A rendelet kihirdetve: 2007. augusztus 21. Lutár Mária sk körjegyző
Egységes szerkezetbe foglalva: 2008. június 10.
Lutár Mária körjegyző
12
