1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény koncepciójáról 1. A Kormány az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény koncepcióját a melléklet szerint elfogadta, és elrendeli a törvény kidolgozását. Felelıs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidı: 2007. november 30., a Kormányhoz történı benyújtásra 2. A koncepció kidolgozására az érintett tárcák és az érdekképviseletek bevonásával létrejött munkacsoport mőködjön tovább a kodifikációs munkában, és segítse a deregulációs program megvalósulását. Felelıs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidı: 2007. november 30. 3. Az Országos Érdekegyeztetı Tanács vonatkozó álláspontjának figyelembevételével az önfoglalkoztatóra vonatkozó szabályozás áttekintésérıl készüljön elıterjesztés. Felelıs: szociális és munkaügyi miniszter Határidı: 2007. október 31. 4. Az egyéni cég alapításával, az egyéni vállalkozó és az egyéni cég nyilvántartásával és ellenırzésével kapcsolatban szükséges személyi, tárgyi, informatikai fejlesztéseket, teendıket fel kell mérni, hatástanulmányt kell készíteni a várhatóan jelentıs nagyságrendő egyéni cégalapításra tekintettel. Felelıs: közigazgatási informatikáért felelıs miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidı: 2007. október 31. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök Melléklet az 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozathoz Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény koncepciója I. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Jogalanyiság 1. Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozás maga nem jogalany, jogokat és kötelezettségeket ezért a vállalkozói tevékenységet végzı természetes személy szerez. Egyéni vállalkozói tevékenység; vállalkozói igazolvány 2. Egyéni vállalkozói tevékenység az új törvény alapján csak vállalkozói igazolvány birtokában lenne végezhetı. A vállalkozói igazolvány kiadása és visszavonása - a jelenlegi szabályozást fenntartva továbbra is a körzetközponti jegyzı kompetenciájába tartozna, ennek során a körzetközponti jegyzı mérlegelési joggal nem rendelkezik, feladata csupán a jogszabályban foglalt, taxatívan meghatározott feltételek fennállásának ellenırzése. 3. Az egyéni vállalkozói tevékenység vállalkozói igazolványhoz kötése természetesen nem azt jelenti, hogy akár azok, - akik ma vállalkozói igazolvány nélkül egyéni vállalkozói tevékenységet (pl. mezıgazdasági termelıtevékenységet) folytatnak, - akár azok, akikre az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok egy része kiterjed, jóllehet nem egyéni vállalkozói tevékenységet végeznek (pl. ügyvéd, közjegyzı), kötelesek lennének a jövıben vállalkozói igazolványt kiváltani, és azt sem, hogy a jövıben ezek a tevékenységek a korábbi formában ne lennének folytathatók. Azok, akik tevékenységének folytatásához ma a jogszabályok nem követelik meg a vállalkozói igazolvány kiváltását, a továbbiakban nem minısülnének egyéni vállalkozónak, azokra tehát
az új törvény nem lenne alkalmazandó. Ezeket a tevékenységeket a továbbiakban külön jogszabályoknak kell szabályozniuk. 4. A vállalkozói igazolvány kiadását egyablakos rendszerben, rövid határidıkkel szükséges szabályozni. Az egyablakos rendszer alapján a körzetközponti jegyzı a kérelmezı helyett az érintett szervezetektıl az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát (adóazonosító jelét), valamint statisztikai számjelét. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései értelmében biztosítani kell azt, hogy az igazolvány kiadása (egyéni cég alapítása) során eljáró körzetközponti jegyzı elektronikus összeköttetésben álljon más hatóságokkal és arra, hogy az egyéni vállalkozó az egyablakos ügyintézés keretében teljesíthessen minden, az igazolvány kiváltásához (alapításhoz) szükséges eljárást és alaki követelményt. 5. Szükséges megvizsgálni az egyéni vállalkozó piacra lépését megelızı, limitált óraszámú, érdemi költségterhet nem jelentı, alapvetı pénzügyi, marketing-, jog- és egyéb szükséges ismereteket adó tanfolyam lehetıségét, esetleg kötelezettségét. A cél a tájékozatlan vállalkozni kívánók piacra lépésébıl eredı kockázatok mérséklése, meg kell azonban vizsgálni, hogy e cél elérése érdekében a fenti, vagy más megoldás (például a szakmunkásképzés során történı oktatás, iskolarendszeren kívüli oktatás) lenne optimális. Az egyéni vállalkozói tevékenység 6. Az új törvény alapján az egyéni vállalkozói tevékenységi körök megjelölése a mindenkor érvényes szakmakód-nómenklatúra alapján történik. 7. Képesítéshez kötött tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozó, vagy e tevékenységben személyesen közremőködı munkavállalók, illetve az egyéni vállalkozóval kötött tartós polgári jogi szerzıdés alapján az egyéni vállalkozó javára tevékenykedık között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Megvizsgálandó annak lehetısége, hogy jogszabály által elıírt képesítési követelmény esetén, annak az egyéni vállalkozó a saját személyében akkor is köteles legyen megfelelni, ha nem egyedül végzi a tevékenységet. Az egyes tevékenységek folytatásának feltételeit szabályozó törvény vagy kormányrendelet a képesítési követelményekre más szempontú szabályokat fogalmazhat meg. (Így például a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (2) bekezdése kimondja, hogy az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzı személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ebben az esetben - hasonlóan a hatályos megoldáshoz - az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekrıl szóló új törvény képesítésre vonatkozó rendelkezései nem lennének alkalmazandóak.) 8. A törvény az egyéni vállalkozó személyes közremőködési kötelezettségét fenntartja azzal, hogy a személyes közremőködés fogalmát tágan határozza meg úgy, hogy abba az üzleti tevékenységgel összefüggı valamennyi tevékenység beletartozzon. 9. Ha az egyéni vállalkozó másnak munkát ad, akkor foglalkoztatóként az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint köteles bejelentkezni, és mint foglalkoztató a törvényekben elıírt adatszolgáltatásokat és közteher-fizetési kötelezettségeket teljesíteni. Mivel az egyéni vállalkozók mőködése sok esetben "családi vállalkozásokat" jelent, ahol az egyéni vállalkozó mellett több családtag is közremőködik, szükséges fenntartani azt a lehetıséget, hogy az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítı családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítı családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. 10. Meg kell vizsgálni - a jelen koncepció kidolgozásában közremőködı érdekképviseleti szervek döntı többségének véleménye alapján - a vállalkozói tevékenység szünetelése jogintézményének bevezetését. Erre fıként azon egyéni vállalkozók esetében lehet igény, akik tevékenységüket az évnek csak meghatározott idıszakában végzik, de szükség lehet bármely egyéni vállalkozó esetében is (például hosszabb külföldi tartózkodás, beteg családtag huzamosabb ideig történı ápolása esetén). A törvény kialakítaná azokat a részletes szabályokat, amelyek kizárják a szüneteléssel kapcsolatos visszaélések lehetıségét. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása 11. Az új törvényben ki kell alakítani az egyéni vállalkozók nyilvántartásának részletes szabályait. A hatályos szabályozásnak megfelelıen az egyéni vállalkozói nyilvántartást Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) vezetné, az egyéni vállalkozó adatainak regisztrációjáról pedig továbbra is a körzetközponti jegyzı gondoskodna. Meg kell azonban teremteni a nyilvánosság és a közhitelesség biztosítékait, és felül kell vizsgálni, hogy a nyilvántartás mely adatokat tartalmazza. Indokolt vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó fizetıképességére vonatkozó milyen információk kerüljenek be a nyilvántartásba. Részletes szabályok szükségesek a nyilvántartásból történı adatszolgáltatásra, az egyéni vállalkozói nyilvántartás adatait elektronikus úton bárki számára elérhetıvé kell tenni úgy, hogy a költségeket az adatkérık a cégnyilvántartásból történı adatkérésre vonatkozó
szabályokhoz igazítva viselik. 12. Az új nyilvántartásnak a jelenleg mőködı nyilvántartás adatain kell alapulnia, ezért az egyéni vállalkozókat adatközlésre csak olyan körben lehet felhívni, amely adatok még nem szerepelnek a nyilvántartásban. Amennyiben ilyen adatkérés szükséges, azt lehetıség szerint a vállalkozókat legkevésbé terhelı módon kell megvalósítani. Végrehajtás az egyéni vállalkozóval szemben 13. A tartozását nem teljesítı egyéni vállalkozóra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályai vonatkoznának. A nem egyéni vállalkozó természetes személy esetén a Vht. 90. §-a meghatározza a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét. A Vht. 90. § (1) bekezdése szerint mentesek a végrehajtás alól az olyan eszközök, amelyek nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, mőszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjármővet. Vizsgálandó tehát, hogy a vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges vagyontárgyak védelme indokolt-e egyéni vállalkozók esetén, és ha igen, akkor a védelmet a vállalkozó vagyonának pontosan milyen körére indokolt biztosítani. Amennyiben a mentes vagyontárgyak köre a vállalkozás folytatásához feltétlenül szükséges vagyontárgyakra is kiterjedne, akkor olyan garanciális szabályokat kell megfogalmazni, amelyek a hitelezık kielégítését azáltal biztosítják, hogy megakadályozzák a vállalkozás folytatásához szükséges vagyontárgyak körének meghatározásával kapcsolatos visszaéléseket. Bérgarancia szabályozás 14. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bérgarancia Alapról szóló törvény) megteremti azt a bérgarancia-eljárást, amelyben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása megelılegezhetı. A támogatás forrásául a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdés d) pontja alapján a Munkaerıpiaci Alap bérgarancia alaprésze szolgál. E szabályozás alapján a munkáltató és munkavállalója járulékbefizetést teljesít a Munkaerıpiaci Alapba, amelybıl a Bérgarancia Alapról szóló törvényben meghatározott rend szerint a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csıdtörvény) 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalóival szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozás megelılegezhetı. A hatályos szabályozás alapvetı problémája, hogy az egyéni vállalkozónak rendezetlen a Bérgarancia Alappal való kapcsolata. Noha az egyéni vállalkozó és az egyéni vállalkozó munkavállalója egyaránt járulékbefizetést teljesít, a Bérgarancia Alapról szóló törvény csak Csıdtörvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek munkavállalói számára teszi lehetıvé a Bérgarancia Alapból történı kifizetést. Mivel az egyéni vállalkozó nem minısül gazdálkodó szervezetnek a Csıdtörvény szempontjából, a szabályozás eredménye az, hogy az egyéni vállalkozó munkavállalója a Munkaerıpiaci Alap befizetıje, abból azonban bérgarancia-támogatáshoz nem juthat. Az új törvényben szükséges megteremteni annak a lehetıségét, hogy az egyéni vállalkozó munkavállalói bértartozás esetén támogatást kapjanak a Bérgarancia Alapból és ki kell alakítani a szükséges eljárási szabályokat is. Megszőnés 15. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszőnik, ha az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja vagy az igazolványt a körzetközponti jegyzı visszavonja. Fıszabályként megszőnik a tevékenység gyakorlásának joga akkor is, ha az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvıképességét elveszti. Kivétel ez alól az egyéni vállalkozó halála esetén, ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse folytatja, az egyéni vállalkozó cselekvıképességének elvesztése esetén pedig, ha törvényes képviselıje az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja az egyéni vállalkozói tevékenységet. II. AZ EGYÉNI CÉG ÚJ SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Jogalanyiság 1. Az egyéni cég olyan jogalany, amelynek csak természetes személy tagja lehet, amelyben a tagok száma csak kivételes esetekben és ideiglenesen haladhatja meg az egy fıt, amelynek tagja egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és amelynek létezése alatt a természetes személy egyéni vállalkozói tevékenységet kizárólag egyéni cégként gyakorolhat. 2. Az új törvény biztosítja majd az egyéni cég polgári jogi jogalanyiságát. Az egyéni cég jogalanyiságát a körzetközponti jegyzı határozatával nyeri el, a cég a körzetközponti jegyzı határozatával szőnik meg. Az egyéni cég jogképessége elválik az egyéni vállalkozó természetes személy jogképességétıl, a cégvagyon és a természetes személy egyéni vállalkozó magánvagyona elkülönül egymástól. 3. Az egyéni cégre - eltérıen az egyéni vállalkozótól - kiterjedne a társas vállalkozásokra irányadó
törvények, így a Csıdtörvény, a Bérgarancia Alapról szóló törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint az egyszerősített vállalkozási adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya. Az egyéni cég esetén a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) tekintetében szervezetsemleges szabályozás jönne létre. Az egyéni cég az Sztv. hatálya alá tartozna, arra akkor és annyiban vonatkoznának a törvény adminisztratív könnyítésre vonatkozó szabályai, ahogy és amikor azt a hatályos szabályok a kisvállalkozások számára biztosítják. Egyéni cég létrehozása 4. Az egyéni cég alapítására - eltérıen a gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályozástól kizárólag az új törvény mellékletében szereplı létesítı okirat-minta alkalmazásával kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a nyomtatvány csak a gazdasági forgalom szempontjából releváns alapvetı információkat tartalmazná (az egyéni cég neve, székhelye, fıtevékenysége, vállalkozói igazolvány száma és kelte, a felelısség mértéke, a jegyzett tıke és összetétele, a pótbefizetés összege, befizetések módja) az egyéni vállalkozó azt jogi képviselı közremőködése nélkül (szükség esetén a körzetközponti jegyzı által mőködtetett okmányiroda ügyintézıinek segítségével) tölthetné ki. 5. A nyomtatvány alapján az egyéni cég bejegyzését a körzetközponti jegyzı folytatná le ún. egyablakos rendszer keretében, ideértve hatóságokhoz történı bejelentést és a szükséges adó- és statisztikai számok beszerzését is. 6. Az egyéni cég a körzetközponti jegyzı konstitutív határozatával jön létre. A jegyzı a döntés során diszkrecionális mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik, a bejegyzési eljárásban törvényességi szempontok szerint jogosult megvizsgálni a létesítı okiratot. Mivel a körzetközponti jegyzı bejegyzést elrendelı döntése konstitutív hatállyal bírna, az egyéni vállalkozó ettıl az idıpillanattól kezdve válna jogosulttá egyéni cégként üzleti tevékenység folytatására. A körzetközponti jegyzı az egyéni cég bejegyzésével egyidejőleg intézkedik az egyéni vállalkozói nyilvántartásban az egyéni cég alapítása tényének regisztrációjáról is annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozói nyilvántartásból kiderüljön, hogy az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, így tevékenységét kizárólag az egyéni cég keretein belül végezheti. 7. Egyéni cég kétféleképp jöhetne létre: jogelıd nélkül és jogutódlással. Jogelıd nélkül jön létre az egyéni cég, ha a vállalkozói igazolványt kiváltó természetes személy az igazolvány kiváltásával egyidejőleg kéri az egyéni cégként való nyilvántartásba vételt. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó rögtön egyéni cégként kezdi meg a vállalkozását, egyéni vállalkozóként nem is mőködik. Jogutódlással jön létre az egyéni cég, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása során kérte egyéni cégként való nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben az egyéni cég az egyéni vállalkozás jogutódjának tekintendı, arra az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységébıl származó valamennyi jogviszonya átszáll, korlátozott felelısségő egyéni cég esetén szükséges ezért a jogutódlás hitelezıvédelmi garanciáit megteremteni. Felelısség 8. Az egyéni cég alapítója megválaszthatja, hogy milyen mögöttes felelısséggel kívánja az egyéni céget mőködtetni. A felelısség tekintetében alapvetıen két megoldás képzelhetı el: az egyéni vállalkozó felelıssége az egyéni cég tartozásaiért lehet korlátlan (ebben az esetben az egyéni vállalkozó felelıssége úgy alakul, mint a közkereseti társaság tagjának vagy a betéti társaság beltagjának a felelıssége a társaság tartozásaiért) vagy korlátozott. Utóbbi esetben az egyéni vállalkozó felelıssége az egyéni cég jegyzett tıkéje, és a létesítı okiratban meghatározott pótbefizetés erejéig terjedne, amelynek összege nem lehet kevesebb mint a Kft. mindenkori jegyzett tıkeminimuma. A pótbefizetés tehát nem alapításkor és nem eleve lenne fizetendı, amennyiben pedig befizetésének jogszabályi feltételei bekövetkeznek, a pótbefizetés összegének erejéig az egyéni vállalkozó saját vagyonával állna helyt. 9. Az egyéni cég bejegyzésekor meg kell jelölni a cég jegyzett tıkéjét, amelynek összege azonban szabadon határozható meg, minimumtıke-követelmény e cégforma esetén nem érvényesülne. Az egyéni cég mőködése 10. A törvény az egyéni cég szervezetét, mőködését illetıen a szabályozást a feltétlenül szükséges minimumra korlátozná. Mivel egyéni cég esetén nincs taggyőlés, a döntéseket az egyedüli tag hozza. A szabályozás során az egyszemélyes gazdasági társaságra irányadó rendelkezéseket lehet az analógia szintjén hasznosítani. Az új törvény nem rendelkezik sem tulajdonosi, sem közérdekvédelmi ellenırzésrıl. Felügyelı bizottság létrehozását egyéni cég esetén nem indokolt megkövetelni. Számviteli jogszabályok meghatározott feltételek esetére könyvvizsgáló választását elıírhatják, az egyéni cégre vonatkozó új törvény ezeken túlmenıen további eseteket nem kíván meghatározni. 11. Az új törvényben szabályozni kell az egyéni cég társulási jogának lehetıségét. A társulási jog tekintetében szükséges megkülönböztetni azokat az egyéni cégeket, amelyek az egyéni vállalkozó korlátlan felelısségével mőködnek, azoktól az egyéni cégektıl, ahol az egyéni vállalkozó felelıssége korlátozott. Amennyiben az egyéni vállalkozó felelıssége az egyéni cég tartozásaiért korlátlan, a társulási jogot csak olyan társasági formák esetében indokolt lehetıvé tenni, ahol a tag felelıssége korlátozott,
ellenkezı esetben azonban a társulási jogot valamennyi gazdasági társaság esetén indokolt lehetıvé tenni. 12. Az egyéni cég jellemzıje, hogy fıszabályként egy természetes személy tagja van. A szabályozásban szükséges megteremteni annak lehetıségét, hogy az egyéni cégnek meghatározott feltételek esetén, átmeneti jelleggel - legfeljebb kilenc hónapon keresztül - több tagja legyen. Az egyéni vállalkozó halála esetén például indokolt lehet lehetıvé tenni, hogy meghatározott ideig az örökösök is az egyéni cég tagjának számíthassanak. Állandó jelleggel ugyanakkor továbbra sem indokolt módot adni többszemélyes egyéni cég mőködtetésére, erre ugyanis a társas vállalkozási formák alkalmazhatóak. 13. Mivel az egyéni cégek sok esetben "családi vállalkozások", ahol az egyéni vállalkozó mellett több családtag is részt vesz a vállalkozásban, szükséges fenntartani azt a lehetıséget, hogy egyéni cég munkavállalót, alkalmazottat, bedolgozót, segítı családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. 14. Egyéni cég képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha az egyéni cég tagja vagy e tevékenységben személyesen közremőködı munkavállalói, illetve az egyéni céggel kötött tartós polgári jogi szerzıdés alapján az egyéni cég javára tevékenykedık között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Az egyes tevékenységek folytatásának feltételeit szabályozó törvény vagy kormányrendelet a képesítési követelményekre más szabályokat fogalmazhat meg. 15. Továbbra is indokolt fenntartani azt a lehetıséget, hogy az egyéni cég átalakulhat egyszemélyes gazdasági társasággá, és meg kell teremteni annak a lehetıségét, hogy az egyéni cég egyéni vállalkozóként folytathassa tevékenységét. Mindkét eljárásra ki kell azonban alakítani az átalakulás részletes szabályait, különös tekintettel a hitelezıvédelmi szabályokra azokban az esetekben, ha a korábbi korlátlan felelısségi alakzatot korlátozott váltja fel. 16. Mivel az egyéni cég a Csıdtörvény hatálya alá tartozna, fizetésképtelensége esetére is a Csıdtörvény lenne az irányadó. Ugyancsak alkalmazandóak lesznek egyéni cég esetén a fenyegetı fizetésképtelenségre vonatkozó felelısségi szabályok. E szerint a hitelezı vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérhetné a bíróságtól annak megállapítását, hogy az egyéni cég tagja a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen ügyvezetési feladatait nem a hitelezık érdekeinek elsıdlegessége alapján látta el, és ezáltal az egyéni cég vagyona a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkezte az az idıpont, amelytıl kezdve az egyéni cég tagja elıre látta vagy ésszerően elıre láthatta, hogy az egyéni cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. 17. Mivel az új törvény értelmében az egyéni cég a Csıdtörvény szerinti gazdálkodó szervezetnek minısül, így arra kiterjed majd a Bérgarancia Alapról szóló törvény hatálya is. Megoldódik ezért az a ma létezı probléma, hogy az egyéni cég és a munkavállaló egyaránt járulékbefizetést teljesít, de a munkavállaló a Munkaerıpiaci Alapból bérgarancia-támogatáshoz nem juthat. 18. Az egyéni cég esetén is a jegyzı hatáskörébe tartoznának mindazon feladatok, amelyek elvégzésére az egyéni vállalkozó vonatkozásában a jegyzı jelenleg is jogosult és köteles. 19. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló új törvény rendelkezik majd az egyéni cég bejegyzésére, változásbejegyzésére, törlésére és az egyéni cég mőködésének ellenırzésére vonatkozó szabályokról. A koncepció kidolgozása során nem volt indokolható a cégtörvény esetenként túlságosan bonyolult szabályainak az egyéni cégre történı kiterjesztése. A egyéni cég nyilvántartása; a cégnév 20. Az új törvény szabályozási tárgyára tekintettel fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a rendelkezések a lehetı legegyszerőbb, a vállalkozókat és az államigazgatás szerveit a lehetı legkevésbé terhelı eljárást (ügyintézést), és szabályozást eredményezzenek. Erre tekintettel indokolt az egyéni vállalkozóval, az egyéni cég alapításával és megszüntetésével kapcsolatos feladatok mellett az egyéni cég adatainak nyilvántartásba vételérıl való gondoskodást is a körzetközponti jegyzıhöz telepíteni, a nyilvántartás vezetése pedig a továbbiakban is a KEKKH feladata lenne. A nyilvántartások felesleges megkettızésének elkerülése érdekében az egyéni cég adatai az egyéni vállalkozói nyilvántartás részeként jelennének meg, az egyéni cég adatainak cégnyilvántartásba vételére pedig nem kerülne sor. Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan az egyéni cég tevékenységi köreinek megjelölése és nyilvántartása a mindenkor érvényes szakmakód-nómenklatúra alapján történne. 21. Az új törvény alapvetı célja az egyéni vállalkozók - és ezzel természetesen az ennek részét képezı egyéni cégek - nyilvántartásának érdemi átalakítása, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás nem biztosítja a nyilvántartás teljes körő nyilvánosságát és a bejegyzett adatok gyors, akadálymentes, elektronikus hozzáférését. Az új szabályozás értelmében az egyéni vállalkozóké mellett az egyéni cég adataihoz történı hozzáférést is bárki számára elektronikusan, akadályozás nélkül elérhetıvé kell tenni, ennek költségét az adatkérık pedig az elektronikus cégnyilvántartásból történı adatkérés szabályaihoz igazítva viselik.
22. Az egyéni cégre vonatkozó adatok közül a nyilvántartásba kerülnek a létesítı okirat releváns elemei, valamint az egyéni cég adószáma, statisztikai számjele, és bankszámlaszáma. A nyilvántartás érdemi átalakításának kiemelt célja az egyéni vállalkozó és az egyéni cég nyilván tartott adatai, valamint a cégnyilvántartás közötti közvetlen átjárhatóság megteremtése ún. linkek segítségével. 23. Az egyéni cég specifikus jellemzıi (pl. döntı hányaduk helyben mőködik, az egyéni vállalkozó többnyire személyesen mőködik közre, így jellemzı a fogyasztóval való személyes kapcsolat) szükségtelenné teszik a névkizárólagosság elvének érvényesítését, különösen országos szinten. Az egyéni cég és a gazdasági társaság közötti alapvetı különbség, hogy a gazdasági forgalom biztonsága szempontjából kevéssé releváns az, ha egyéni cégek az ország eltérı régióiban azonos névvel mőködnek. 24. Az egyéni cég nevének kötelezıen tartalmaznia kell a felelısségi alakzatra utalást, korlátlan felelısség esetén az Ec. (egyéni cég), korlátozott felelısség esetén pedig a Kfc. (korlátolt felelısségő egyéni cég) rövidítés formájában. Megszőnés 25. Az új szabályozás értelmében az egyéni cég a körzetközponti jegyzı törlést kimondó határozatának jogerıre emelkedésével szőnik meg összhangban az egyszerőbb, gyorsabb eljárást lehetıvé tevı és a vállalkozó minimalizált terhelésére vonatkozó alapvetı célkitőzésekkel. Ennek érdekében az új törvény mindenekelıtt úgy szabályozna, hogy az egyéni cég hitelezıi idıben tudomást szerezhessenek a cég megszüntetésének szándékáról, így követeléseik bejelentésére és a velük való elszámolásra mielıbb sor kerüljön. Amennyiben az egyéni cégnek nincs ki nem elégített hitelezıje (vitás ügy igazolhatóan nem maradt folyamatban), úgy ennek a ténynek a körzetközponti jegyzıhöz történı bejelentését követıen a körzetközponti jegyzı határozatával megszünteti az egyéni céget, amelynek va-gyonmaradványa (a szükséges igazgatási és egyéb teendık ellátását követıen) ismét az egyéni vállalkozó vagyonát képezné. Ebben az esetben az egyéni cég megszüntetési eljárásának idıtartama limitált lenne, az nem haladhatná meg a 90 napot. 26. Az új törvényben szabályozni kell, hogy az egyéni cég megszőnése hogyan hat ki az egyéni vállalkozói tevékenységre. Amennyiben a vállalkozó az egyéni cég helyett újra egyéni vállalkozóként kíván mőködni, akkor az egyéni cég törlését követıen az egyéni vállalkozóra szállnak át az egyéni cég jogviszonyai. Ha az egyéni vállalkozó az egyéni céget végelszámolással megszünteti, akkor jogosult dönteni, hogy ezzel egyúttal az egyéni vállalkozói tevékenységét is meg kívánja-e szüntetni. Amennyiben az egyéni cég megszüntetésére felszámolási eljárás következtében kerül sor, az egyéni cég megszőnik, de a vállalkozó továbbra is jogosult lesz egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni. 27. Új megszőnési okként szükséges szabályozni azt az esetet, ha a körzetközponti jegyzı az egyéni cég mőködése alatt visszavonja a vállalkozói igazolványt. Az egyéni cég jogsértı magatartásának kezelésére azonban rugalmas szabályozás kialakítása szükséges, a körzetközponti jegyzı csak végsı esetben élhetne a vállalkozói igazolvány visszavonásának jogával. E szabályozáshoz alapul szolgálhat az Evt. 14. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy visszavonásra akkor kerül sor, ha az egyéni vállalkozó a hatóság felszólítására a felszólításban meghatározott határidın belül a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, és a jogszabálysértés másként nem orvosolható. A vállalkozói igazolvány visszavonását követıen a vállalkozó jogosult új vállalkozói igazolványt kiváltani.
