7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások vezetői részére
Tisztelt Vezérigazgató/Ügyvezető igazgató Úr/Hölgy! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen vezetői körlevélben a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára olyan útmutatásokat fogalmaz meg, amelyek segítik az új tőkekövetelmény szabályozás által megkövetelt feltételeknek való megfelelést, valamint a jelenleg alkalmazott kockázatkezelési és tőkekövetelmény számítási rendszerek továbbfejlesztését. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások új tőkekövetelmény szabályozását bevezető irányelveknek - 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (a továbbiakban CRD), – a hazai jogszabályokba - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.), valamint az ezekhez kapcsolódó Kormány és pénzügyminiszteri rendeletek - való átültetését követően valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás (a továbbiakban együtt: intézmény) legkésőbb 2008. január 1-jétől köteles az új előírások szerint meghatározott tőkekövetelmény számítási lehetőségek valamelyikét kiválasztani és alkalmazni. Az új tőkekövetelmény szabályozás alkalmazásának elősegítésére a Felügyelet több konzultációs anyagot és ajánlást jelentetett meg. A Validációs Kézikönyv a belső minősítési rendszerek és a működési kockázat mérésének fejlett módszereinek bevezetéséről, értékeléséről, jóváhagyásáról a hitelezési kockázat tőkekövetelményét fejlett módszerrel meghatározó intézmények számára nyújt iránymutatást, míg a működési kockázat tekintetében a választható módszertől függetlenül minden intézmény számára tartalmaz fogódzót az alkalmazandó előírások értelmezéséhez. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP) a szabályozás ezen új elemének alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti elvárásokat tartalmazza, továbbá előkészületben áll a Felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review and Evaluation Process, SREP) keretében a Felügyelet által alkalmazni kívánt szempontokról és módszerekről szóló útmutató is. Az intézmények prudens működésének elősegítése érdekében a Felügyelet által az eddigiekben kiadott ajánlások és módszertani útmutatók az új tőkekövetelmény szabályozás bevezetése mellett is irányadók, azok szükség szerint módosításra kerülnek a jogszabályi környezettel való összhang biztosítása érdekében. Jelen vezetői körlevél kizárólag az új tőkekövetelmény szabályozással kapcsolatos kiemelt kérdéskörökkel foglalkozik.
Felhívjuk figyelmét, hogy a Felügyelet honlapján a továbbiakban is lehetőség van az intézmények számára a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő meghatározása témájában kérdések feltételére. A Felügyelet a beérkezett kérdésekre adott válaszokat általánosított formában a honlapon tematikus csoportosításban megjelenteti. Az új tőkekövetelmény szabályozás alkalmazását segítő további információk elérhetők az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (Committee of European Supervisors, CEBS – www.c-ebs.org) honlapján, ahol megtalálhatók a tőkekövetelmény szabályozással kapcsolatos hazai ajánlások alapjául szolgáló európai sztenderdek és iránymutatások, továbbá a felügyeleti hatóságok nyilvánosságra hozatalán keresztül tájékoztatást kaphatnak az intézmények az irányelvek egyes tagállamok jogrendjébe történő átültetésének módjáról, illetve az alkalmazott felügyeleti gyakorlatokról. Az Európai Bizottság által a CRD irányelvek rendelkezéseinek értelmezésére létrehozott munkacsoport, a Capital Requirements Directive Transposition Group is segíti az új tőkeszabályozás alkalmazását. A bizottsági és tagállami szakértőkből álló munkacsoport által a tőkekövetelmény szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok gyűjteménye elérhető az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/internal_market/bank/regcapital/transposition_en.htm).
I. Általános elvek 1. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások az új tőkekövetelmény szabályozásnak való megfelelést mind az egyszerűbb módszerek, mind a fejlettebb, kockázatérzékenyebb módszerek alkalmazása révén biztosíthatják. Az új szabályozás bevezetése azonban azon intézmények részéről is felkészülési munkálatokat igényel, amelyek mind a hitelezési, működési és a piaci kockázat tekintetében a legegyszerűbb számítási módszereket választják. Az új szabályozásnak a minimum tőkekövetelmény meghatározása csak az egyik pillére, a követelmények ezen túl – a kockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény számítására választott módszertől függetlenül – kiterjednek a belső tőkekövetelmény számításra és a nyilvánosságra hozatalra is, így az intézményeknek a teljes megfelelés érdekében mindhárom pillér előírásait teljesíteniük kell. A felkészülési munkálatoknak ennek megfelelően minimálisan ki kell terjedniük a következő elemekre: -
döntés a tőkekövetelmény számítási módszerekről (Hpt. 76.§ (1), Tpt. 175.§ (1) szerinti kockázatok tekintetében), felkészülés az új szabályozás által megkövetelt informatikai fejlesztésekre (különösen az új tőkekövetelmény számításhoz kapcsolódó felügyeleti jelentési táblák alkalmazására), az irányítási és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelés (Hpt. 13/C.§, Tpt. 108/A.§), belső tőkekövetelmény számítási rendszer kialakítása (Hpt. 76/K.§, Tpt. 177/A.§), felkészülés a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésére (Hpt. 137/A.§, Tpt. 178/A.§).
2. Az új tőkemegfelelési szabályok által meghatározott követelmények jelentős részét az intézményeknek tevékenységük jellege, nagyságrendje, összetettsége és kockázatai függvényében, az arányosság elvének figyelembe vételével kell alkalmazni. Az arányosság elvének alkalmazása nem
2
jelenti azt, hogy valamely követelménynek az intézménynek nem kell megfelelnie, de lehetővé teszi, hogy egyes előírásoknak az intézmény egyszerűbb formában feleljen meg. A Felügyelet alkalmazza az arányosság elvét a következő területeken: -
az irányítási rendszer és a kockázatkezelési követelmények, az intézmények belső tőkekövetelmény számítása, felügyeleti felülvizsgálati folyamat.
Az arányosság elvének alkalmazása különösen a kis intézmények esetében kap jelentőséget. Kis intézménynek azok az intézmények tekinthetőek, amelyek megfelelnek az alábbiakban felsorolt jellemzők többségének: -
-
tevékenysége nem bonyolult és csak termékek, szolgáltatások egy jól behatárolható körére irányul, relatív kis piaci részesedéssel rendelkezik, nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott módon fejlett módszert a hitelezési, a működési vagy a piaci kockázat tőkekövetelmény számítására, elsősorban Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait, és nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatásokat, saját véleménye szerint kis intézménynek minősíthető.
Egy intézmény kis intézményként történő kezelésének meghatározására a felügyeleti felülvizsgálat keretében a Felügyelet és az intézmény közötti párbeszéd folyamán kerül sor. 3. A közös intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények számára előnyös, ha az intézményvédelmi rendszer kidolgoz olyan eljárásokat, módszereket, amelyeket a tagok közösen alkalmaznak. A Felügyelet a közösen alkalmazandó módszerek megfelelőségéről egyeztet az intézményvédelmi rendszerrel, de azok átvételét, gyakorlatban történő alkalmazását egyedileg is ellenőrzi az egyes intézményeknél. Ez az eljárás költséghatékonyabbá teszi a felkészülést, lehetővé teszi a szakmai munka központosítását, és egyben megkönnyíti az új előírásoknak való megfelelés felügyeleti ellenőrzését is.
II. Részletes ajánlások 1. Irányítási rendszer és kockázatkezelés 2007. július 1-jétől a CRD implementálásával a Hpt. és Tpt. kiegészült az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 13/C. § és 108/A.§-sal. Ezen paragrafusok nemcsak a fejlett tőkekövetelmény számítást alkalmazó, hanem valamennyi intézmény tekintetében fontos követelményeket írnak elő. A Felügyelet több ajánlásában és módszertani útmutatójában is –, melyek a CRD implementálása kapcsán szükség szerint átdolgozásra kerülnek – megfogalmazta az irányítási és a kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos elvárásait (belső védelmi vonalak kialakítása, hitelezési kockázat kezelése, eszköz-forrás gazdálkodás és piaci kockázat kezelése, banki könyvi kamatlábkockázat kezelése). Ezen elvárásokat az intézményeknek tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és kockázataival összhangban kell teljesíteniük. Az arányosság elve a Hpt. 13/C.§ és
3
a Tpt. 108/A.§ alkalmazása során is figyelembe vételre kerül, melynek során a Felügyelet a következőket várja el az intézményektől: a) Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kockázatkezelési és a belső ellenőrzési funkció függetlenségére. b) A Hpt. 13/C.§ (2) bekezdés a) pontjában (Tpt. 108/A.§ (3) bekezdés a)-b) pontjaiban) foglaltak szerinti stratégiák, szabályzatok felülvizsgálatát legalább évente egyszer el kell végezni. c) A Hpt. 13/C.§ (2) bekezdés d) pontjában (Tpt. 108/A.§ (3) bekezdés e) pontjában) megfogalmazott, a portfolió diverzifikációjára vonatkozó követelménynek való megfelelés vizsgálata során a Felügyelet figyelembe veszi a kis intézmények azon sajátosságát, hogy azok tevékenységüket döntően egy földrajzilag behatárolt területen végzik, vagy tevékenységük, ügyfélkörük szűk szegmenst fed le, amely magas koncentrációt eredményez. A portfolió diverzifikációjának fontosságára való figyelemfelhívásnak nem szándéka az, hogy a kis intézmények megváltoztassák stratégiájukat, és így más területeken (más régióban, szektorban, stb.) is kockázatot vállaljanak, hiszen az ügyfelek és a helyi adottságok ismerete a kockázatkezelés során előnyt is jelenthet. Kis intézmény esetében ezért a magas koncentráció fennállásakor a Felügyelet emiatt nem fog automatikusan többlet tőkekövetelményt előírni. d) A Hpt. 13/C.§ (3) bekezdés d) pontjában (Tpt. 108/A.§ (3) bekezdés g) pontjában) előírt, a nem kereskedési tevékenység kamatkockázatának mérésével kapcsolatban a Felügyelet a kis intézmények esetében egy egyszerűsített GAP elemzést is elfogadhatónak tart, feltéve, hogy az legalább évente egyszer elkészítésre kerül, és eredményei beépülnek az intézmény üzletpolitikájába, belső tőkekövetelmény számításába. Az egyszerűsített GAP elemzés elkészítéséhez a hitelintézetek számára a felügyeleti negyedéves adatszolgáltatás 9AA táblái felhasználhatóak, melyek az új adatszolgáltatási rendszerben a továbbiakban is szerepelnek. e) A Hpt. 13/C.§ (4) bekezdésben (Tpt. 108/A.§ (3) bekezdés i) pontjában) előírt alternatív forgatókönyv kapcsán a Felügyelet a kis intézmények esetén elfogadja, ha az alternatív forgatókönyv hatásainak elemzését egyszerűsített formában, illetve az intézményvédelmi rendszer által kialakított módszertan alapján végzik. 2. Informatikai fejlesztések A pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez valamennyi intézmény esetében elengedhetetlen a fejlett informatikai háttér megléte. A CRD implementálásához kapcsolódó jogszabály módosulások nem csak a fejlett tőkekövetelmény számítást végző intézményektől követelik meg az informatikai rendszerek fejlesztését, hanem valamennyi intézménytől. Az informatikai fejlesztéseknek minimum a következő területekre kell kiterjedniük: a) az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó követelmények teljesítéséhez kapcsolódó informatikai megoldások bevezetése, b) a kitettségek új szabályozásban szereplő követelmények alapján történő szegmentálásának, azaz kitettségi osztályba sorolásának kialakítása c) a tőkekövetelmény számításra vonatkozó felügyeleti jelentéstáblák módosításához kapcsolódó fejlesztések,
4
d) a fedezet-nyilvántartási rendszereknek az új számítási módszerek alkalmazásához kapcsolódó módosításai e) belső tőkekövetelmény számítási rendszer működtetését segítő alkalmazások, f) a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése érdekében szükséges alkalmazások. Azon intézményeknek, melyek a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítása tekintetében 2009. december 31. előtt át kívánnak térni a belső minősítésen alapuló módszerre, a jelenleg hatályos szabályoknak megfelelő tőkekövetelmény számítást biztosító informatikai rendszerüket 2009. december 31.-ig fenn kell tartaniuk, mivel a szabályozás párhuzamos tőkekövetelmény számítást ír elő ezen átmeneti időszak alatt (a tőkekövetelmény szintjére alsó korlátot határoz meg). Így ezen belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmények a felügyeleti adatszolgáltatás keretében mind a jelenleg hatályos, mind az új szabályozás szerinti tőkehelyzetükről kötelesek a Felügyeletnek jelentést küldeni. 3. Belső tőkekövetelmény számítás A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) alkalmazására vonatkozóan a Felügyelet külön útmutatót készített, amelynek egy fejezete kiemelten foglalkozik a kis intézmények által alkalmazható módszerekkel. A kis intézmények esetében a Felügyelet elfogadja azt, ha a belső tőkekövetelmény számítás alapját az 1. pillér szerint számított, vagyis a szabályozás által a hitelezési, piaci és a működési kockázatra kiszámított minimum tőkekövetelmény adja, de minden intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan további kockázati típus, amely miatt többlet tőkére van szüksége a működéséhez. 4. Nyilvánosságra hozatal Az új tőkekövetelmény számítási szabályok nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az intézmények a jelenleginél jóval több információt hozzanak magukról nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség az eddigi mérleg és eredménykimutatás adatokon túl kiterjed olyan számszaki adatokra is, mint például a szavatoló tőke szerkezete, kockázati kitettségek részletezése, portfolióminőség, de olyan nem számszerűsíthető információkra is, mint amilyen a kockázatkezeléshez kapcsolódó stratégiák és folyamatok. Ugyan az egyszerűbb módszereket alkalmazó intézmények esetében kisebb a nyilvánosságra hozandó adatok köre, a jogszabályok ezek esetében is megkövetelik a jelenleg alkalmazott nyilvánosságra hozatali gyakorlat jelentős bővítését. Az intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények esetében elfogadható gyakorlat az, ha az intézmény az intézményvédelmi rendszeren keresztül, annak honlapján hozza nyilvánosságra a szabályozás által megkövetelt információkat. 5. Felügyeleti felülvizsgálati folyamat Az új jogszabályok hatályba lépésével változik a Felügyelet ellenőrzési gyakorlata is. A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review and Evaluation, SREP) keretében a Felügyelet – eddigi gyakorlatát továbbfejlesztve - a kockázatokra összpontosítva vizsgálja meg, hogy szükség van-e valamilyen felügyeleti lépésre. A felügyeleti lépés nem jelenti automatikusan a többlet tőkekövetelmény előírását, de ez is a lehetséges intézkedések közé tartozik, amennyiben a Felügyelet azt a rendelkezésére álló információk alapján szükségesnek tartja. A Felügyelet a kockázati alapú felügyelés elveit alkalmazva kapacitásait elsősorban azokra az intézményekre koncentrálja, amelyek jelentősebb kockázati tényezőt jelentenek. A kis intézmények esetében a felügyeleti eszközök köre az 5
új tőkekövetelmény szabályok bevezetésével kiegészül a felügyeleti felülvizsgálati folyamathoz szükséges információk rendelkezésére állását biztosító kérdőívvel. A kérdőív kiküldésének gyakorisága (évente legalább egyszer) az intézmény kockázatosságának mértéke alapján kerül meghatározásra, és abban az általános kérdések mellett intézményspecifikus kérdések is szerepelnek. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében alkalmazni kívánt szempontokat és módszereket útmutató keretében teszi közzé. A felügyeleti vizsgálatok programja kibővül az új szabályozásnak megfelelő szempontokkal, így különösen az új felügyeleti jelentési tábláknak, a belső tőkekövetelmény számításnak, a nyilvánosságra hozatali előírásoknak való megfelelés, valamint a Hpt. új, az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályai érvényesülésének ellenőrzésével. Azon intézmények esetében, amelyek az intézményvédelmi rendszerük által közösen kifejlesztett módszereket alkalmazzák, a felügyeleti vizsgálat rövidebb és hatékonyabb lehet azáltal, hogy ezekben az esetekben a közös módszerek, eljárások megfelelőségéről folytatott egyeztetést követően a Felügyelet már nem vizsgálja egyedileg a szabályzatok megfelelőségét, hanem csak azt, hogy az intézmény a közös módszereknek, eljárásoknak és szabályzatoknak megfelelően végzi-e tevékenységét. 6. Kintlévőségek minősítése A hitelkockázat tőkekövetelményét fejlett (belső minősítésen alapuló) módszer alapján számító intézmények esetében jelentősen változik a kintlévőségek minősítésének és az értékvesztés elszámolásának, céltartalék képzésének gyakorlata, hiszen ezen intézmények ezentúl a saját, Felügyelet által jóváhagyott minősítési rendszerük alapján számítják ki az elszámolandó értékvesztés és képzendő céltartalék összegét. A kintlévőségek minősítését eddig szabályozó, a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet hatályát veszti, helyette a szabályok részben a befektetési szabályzatról szóló 21/2007 (IX. 15.) PM rendeletbe, részben pedig a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletbe kerülnek át. A Felügyelet ezzel párhuzamosan felülvizsgálja a hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó ajánlásait és ezek a szabályok együttesen fogják majd meghatározni a sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetében a minősítés és értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés követelményeit. 7. Felkészülés IRB alkalmazására Azok az intézmények, amelyek 2008. január 1-jétől a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítására a sztenderd módszert alkalmazzák, ezt követően is dönthetnek úgy, hogy áttérnek valamely fejlettebb módszerre. Azon intézményeknek, amelyek ezzel a lehetőséggel élni kívánnak, elsősorban a következő területekre kell felkészülésüket összpontosítani és a megfelelő erőforrásokat biztosítani: -
a belső minősítésen alapuló módszer adatkövetelményeinek teljesítéséhez strukturált adatgyűjtés kialakítása, a kockázatok számszerűsítéséhez alkalmazandó módszertani háttér megteremtése, az alkalmazandó modellek specifikálása, kalibrálása, validálása, monitoringja és dokumentációja,
6
-
a fedezetek nyilvántartásának, értékelésének átalakítása a belső minősítési módszer alkalmazásához kapcsolódóan, a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásához szükséges informatikai kapacitás kialakítása és fejlesztése, a belső minősítési rendszer kockázatkezelési rendszerbe integrálása, a minősítési eredmények minél szélesebb körű alkalmazása a belső folyamatokban, a belső minősítések alkalmazásához kapcsolódó vállalatirányítási, szervezeti követelmények teljesítése, összetettebb felügyeleti adatszolgáltatásra történő átállás, komplexebb megközelítésű belső tőkekövetelmény számítás, kibővített nyilvánosságra hozatali követelmények, a belső szabályzatok fentieknek megfelelő átdolgozása, a megkívánt legalább egy éves alkalmazási követelmény biztosítása (mely három évre növekszik az átmeneti időszakot követően).
III. Az új tőkekövetelmény számítási szabályokhoz kapcsolódó értelmezések 1. Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek súlyozása Az intézmények bármely tagállam központi kormányával és központi bankjával szembeni kitettségeiket a központi kormány külső minősítésétől függetlenül 0%-os kockázati súllyal súlyozhatják abban az esetben, ha a kitettség ezen központi kormány nemzeti pénznemében, vagy – 2012. december 31.-ig – az EU bármely tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott. A 0%-os súlyozást a kitettség lejáratától függetlenül lehet alkalmazni. A 0%-os súlyozás bármely tagállam központi kormánya és központi bankja által vállalt garanciára is alkalmazható, ha a kitettség és a garancia a hitelfelvevő hazai pénznemében, vagy – a hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítási módszerét figyelembe véve – 2012. december 31.-ig az EU bármely tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott. A harmadik ország pénznemében denominált, tagállami központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, vagy harmadik ország központi kormányával és központi bankjával szembeni kitettség kockázati súlyozásának alapja a külső minősítés, mely esetben lejárati kedvezmény nem érvényesíthető. A külső minősítés a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése vagy exporthitel-ügynökség hitelminősítése lehet. 0%-os százalékos kockázati súlyt alkalmazhat a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet is az általa elhelyezett kötelező tartalékra. 2. A Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott fedezetek kezelése tőkekövetelmény számítási szempontból Előre nem rendelkezésre bocsátott (unfunded) fedezetet – a jogszabályi előírásoknak megfelelő garanciát, készfizető kezességet – nyújtóként Magyarországon elismerhető lehet az a pénzügyi vállalkozás, amely a Felügyelet engedélyével működik és a Felügyelet határozata alapján a
7
hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelel. Az egyenértékűség tartalmát a Hpt. 87/A.§-a rögzíti, az alábbiak szerint: ha egy pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, valamint az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, és saját tőkéje legalább kettő milliárd forint, akkor a Felügyelet határozata alapján a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozónak minősül. A Felügyelet ezen pénzügyi vállalkozások listáját a honlapján nyilvánosságra hozza. Amennyiben a HG Zrt. teljesíti a fenti feltételeket, és kéri a prudenciális szabályozás tekintetében az egyenértékűség felügyeleti határozatban történő kimondását, akkor az általa vállalt készfizető kezességvállalás – az egyenértékűségről szóló felügyeleti határozat megjelenését követően – kockázati megítélése szabályozási szempontból a hitelintézetek által nyújtott hitelkockázati fedezettel azonos, és így a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségekkel azonos módon súlyozható. A Hpt. az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások tevékenység végzésére vonatkozóan is tartalmaz követelményeket, melyek esetében szintén értelmezhető a 87/A.§ szerinti egyenértékűség. Amennyiben nem Magyarországon bejegyzett pénzügyi vállalkozással kapcsolatban merül fel az egyenértékűség kérdése, a hitelintézet (és befektetési vállalkozás) köteles meggyőződni arról, hogy a pénzügyi vállalkozás kielégíti-e a Hpt.-ben meghatározott követelményeket. Amennyiben nem, vagy a hitelintézet (befektetési vállalkozás) erről nem tud meggyőződni, akkor a fedezet befogadható, de kockázatmérséklő hatása nem érvényesíthető a tőkekövetelmény számítás során. 3. Lakossági portfolió A lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás azon feltételére, hogy a kitettségnek egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettségből álló csoport részét kell képeznie, a jogszabály nem ad meg számszerű követelményt. A Felügyelet sem kíván konkrét követelményt megadni ezen előírás általános értelmezésére, mivel az a különböző méretű és tevékenységi körű intézményeket eltérően érintené. Ehelyett az előírás teljesülésének tartalmi vizsgálata történik meg a felügyeleti vizsgálatok keretében. Az előírás célja, hogy a lakossági portfolió megfelelő mértékű diverzifikációját biztosítsa, ezáltal alátámasztva a 75%-os kedvezményes kockázati súly alkalmazását. Az intézményeknek tehát oly módon kell meghatározni lakossági portfoliójukat, mely esetben teljesül, hogy az egyes kitettségek kockázataikat tekintve a portfolió egészéhez képest kellően kis arányt képviselnek. Ennek mérése érdekében az intézmények a portfolió koncentrációját mérő mutatószámokat alkalmazhatnak. 4. Közszektorbeli intézmények Közszektorbeli intézménynek az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény (Áht.) szerinti költségvetési szervek minősülnek, továbbá a központi kormány vagy költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú vagy nonprofit társaságok, ha tartozásaikért a központi kormány kezességet vagy garanciát vállal. Ezen túl a köztestület és a bármely tagállamban közszektorbeli intézménynek minősített szervezet tekinthető a hazai szabályozás szerint közszektorbeli intézménynek.
8
A magyarországi költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet, míg a tagállamok által közszektorbeli intézménynek tekintett szervezetekről az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) honlapján, a felügyeleti nyilvánosságra hozatal keretében érhető el tájékoztatás. A közszektorbeli intézmény kockázati súlyozása a költségvetési szervet, közhasznú társaságot vagy nonprofit társaságot alapító költségvetési szerv kockázati súlyozásához igazodik, így amennyiben központi kormányzathoz tartozó költségvetési szerv hozta létre, annak irányítása alá tartozik, illetve a központi kormány felel tartozásaiért, akkor a központi kormánnyal szembeni kitettségekkel azonos módon, ha helyi önkormányzati tulajdonú, akkor a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségekkel azonos módon súlyozható. A kockázati súlyozást meghatározó további ismérv, hogy központi kormányzat vagy helyi önkormányzat számára végez-e az intézmény szolgáltatást, illetve, hogy a működés finanszírozása döntően milyen forrásból (központi, helyi) valósul meg. 5. Lakóingatlannal fedezett kitettségek súlyozása Az ingatlannal fedezett kitettségek kitettségi osztályában azon lakóingatlannal fedezett kitettségek, illetve kitettség részek súlyozhatók 35%-os kockázati súllyal, melyek összességében nem haladják meg a fedezetként lekötött lakóingatlan(ok) piaci értékének 70%-át (a jogszabályban felsorolt egyéb feltételek teljesülése mellett). A 70%-os korlát feletti kitettség részre 100%-os kockázati súly alkalmazandó, kivéve, ha a kitettség kielégíti a lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás feltételeit. Ebben az esetben 75%-os kockázati súlyt lehet rendelni a 70% feletti kitettség részre, ugyanakkor a lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás feltételeként előírt 1 millió eurós kitettségi korlát alkalmazásakor e kitettség részt figyelembe kell venni. 6. Nulla százalékos kockázati súly alkalmazhatósága A 0%-os kockázati súly alkalmazható az összevont felügyelet alá tartozó, magyarországi székhellyel rendelkező azon intézmények közötti kitettségek esetében, melyek azonos összevont felügyeleti számításokban teljes körűen kerülnek bevonásra. Ennek megfelelően azon intézményekkel szembeni, illetve közötti kitettségek, amelyek mentesülnek az összevont felügyelet alá történő bevonás alól, vagy nem teljes körűen kerülnek bevonásra, nem súlyozhatók a kedvezményes, 0%-os kockázati súllyal. További fontos feltétel, hogy a csoportot vezető intézménnyel azonos kockázatmérési, értékelési, monitoring és ellenőrzési eljárásokkal kell rendelkezni, amelyet a Felügyelet vizsgál. A 0%-os kockázati súly a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer magyarországi székhellyel rendelkező tagjával szembeni kitettségek esetében is alkalmazható. Ennek (többek között) egyik feltétele, hogy az intézményvédelmi rendszer folyamatosan kövesse figyelemmel a tagok kockázati helyzetét, és minden esetben biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból bármely tag likviditását és/vagy szolvenciáját veszélyeztető helyzetben a szükség szerinti támogatást. Az intézményvédelmi rendszer kockázatmérési és monitoring rendszerét a Felügyelet hagyja jóvá, és rendszeresen ellenőrzi. A jóváhagyáshoz szükséges annak bemutatása, hogy az intézményvédelmi rendszer által működtetett rendszer a tag(ok) kockázatait teljes körűen méri, nyomon követi és rendszeresen értékeli (összesítve is) és rendelkezik a tagintézmények kockázataihoz igazodó, szükség szerinti beavatkozást biztosító intézkedési tervvel (képes-e minden esetben beavatkozni, és azt az intézmények magukra nézve kötelezőnek ismerik-e el), továbbá a pénzügyi műveletekhez kapcsolódó, elegendő nagyságú fedezet késedelem nélkül rendelkezésre áll. 9
Kérem, hogy a jelen vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatainkat fontolják meg. Tájékoztatom, hogy a jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. számú törvény 3. §-ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet a helyszíni vizsgálatok alkalmával, valamint a felügyelési tevékenység során figyelembe veszi. Budapest, 2007. október 16.
Varga Csaba a PSZÁF főigazgatója
10
