A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 3/2007. számú módszertani útmutatója a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséggel összefüggő pénztári eljárásokról, a tagdíjbefizetések elszámolásával, a tagdíjhátralék behajtásával, végrehajtásával, továbbá az adóhatósági egyeztetésekkel kapcsolatos magánnyugdíjpénztári eljárásokról (Frissítve 2008. július)
Preambulum A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások, helyesbítések, önellenőrzések és a tagdíj, tagdíjkiegészítés, önellenőrzési és késedelmi pótlék befizetések feldolgozására és nyilvántartására, a tagdíjbefizetések elszámolására, valamint a tagdíjhátralék behajtásával, végrehajtásával, az adóhatósági egyeztetésekkel kapcsolatos magánnyugdíjpénztári eljárásokról az alábbi módszertani útmutatót teszi közzé. A módszertani útmutató célja a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. A módszertani útmutatóban foglalt elvárások követése a pénztártagok, a pénztárak és a munkáltatók alapvető érdekeit szolgálja, ezért az azokhoz való igazodást a Felügyelet ellenőrzései során megvizsgálja és a lényeges eltéréseket figyelemmel kíséri az egyes szervezetek tevékenységének értékelésekor. Ha az eltérés a szervezet számára rossz gyakorlatot eredményez, a Felügyelet határozatának kialakítása során ezt tekintetbe veszi. A módszertani útmutató a 2007. január 1-jét követő bevallási időszaktól kezdődően a központosított bevallási és befizetési rendszerben történő tagdíjbevallásokkal és befizetésekkel kapcsolatos pénztári eljárási szabályokat, valamint ezzel összefüggésben az adóhatóság és pénztárak közötti adatszolgáltatással, adóhatósági megkeresésekkel és intézkedéskéréssel kapcsolatos különböző pénztári eljárásokat tárgyalja és szabályozza.
1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK) 1.1. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.), szabályait kell alkalmazni – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglalt eltérésekkel – a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre. A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással. [Mpt. 3. § (5)-(6) bek.] A Tbj. 56. §-ában foglalt rendelkezések alapján pedig, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit a Tbj. törvényben, és az Mpt. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel, a járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban, a Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére. [Tbj. 56. § (1) bekezdése]. A Tbj. 50-51. §-a tartalmazza a tagdíj bevallásával és befizetésével kapcsolatos rendelkezéseket. A hivatkozott jogszabályok az APEH és a magánnyugdíjpénztárak között, a bevallási és befizetési adatok továbbítására, a pénztári megkeresésekre, az adategyeztetésre az elektronikus kapcsolat kiépítését és működtetését írják elő, amelynek részletes szabályait a két intézményrendszer közötti megállapodásban kell rendezni. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. § (9) bekezdése szerint a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző bevallási időszak(ok)ra vonatkozó magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre. 2007. március 30-án az APEH Elnöke és a húsz magánnyugdíjpénztár képviselője „Együttműködési Megállapodás”-t írt alá a pénztárak és az APEH közötti elektronikus
2
adatszolgáltatásokról és eljárásokról. (A továbbiakban: „Együttműködési Megállapodás”) Az Együttműködési Megállapodás 2008. évi módosítása folyamatban van.
3
1.2. A Tbj. és az Art. alkalmazásában a magánnyugdíjpénztári tagdíj járuléknak minősül, (Tbj. 4. § l) pont, Art. 178. § 15. pontja) következésképpen a tagdíjra is az adókra vonatkozó Art. 4. § (1) bekezdés szerinti adóeljárási szabályokat kell alkalmazni. Az általánostól eltérő szabályokat a Tbj. és annak végrehajtási rendelete tartalmazza. 1.3. A tagdíjbevallások és megfizetések kezelésével, beszedésével és behajtásával kapcsolatos magánnyugdíjpénztári eljárások kiemelt szerepére tekintettel, javasolt, hogy a magánnyugdíjpénztár a 2007. januártól hatályos szabályokon alapuló eljárásokra vonatkozóan kidolgozott külön Szabályzatát vagy Eljárásrendjét a 2008. évi jogszabályváltozásoknak megfelelően aktualizálja. Bevallással kapcsolatos általános szabályok 1.4. Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az Art. 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adóés/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és a jogszabályban felsorolt magánnyugdíjpénztári tagdíjjal kapcsolatos egyéb adatokról. Art. 52. § (4) bekezdése alapján: az Art. 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat: a) a kifizető, b) a munkáltató, l) az állami foglalkoztatási szerv, p) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, r) a Magyarországon bejegyzett egyház, s) a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, t) a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott. Az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíj-kiegészítés bevallására, megfizetésére, ellenőrzésére, behajtására és végrehajtására a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is. Bevallási adatok átadása 1.5. Az adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által az Art. 31. § (2) bekezdése 1-5., 7., 9-12., 15. és 27. pontjaiban
4
foglalt adatokat a magánnyugdíjpénztári tagok folyószámlájának vezetéséhez a magánnyugdíjpénztárak részére - pénztáranként - a bevallásra előírt határidőt követő hónap, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig. Az adatok átadására az Együttműködési Megállapodás 1. pontjában foglaltak és az 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint kerül sor. Befizetéssel kapcsolatos általános szabályok 1.6. A Tbj. 50. § (7) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság nevén, a kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. A kincstár a tagdíjat, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak, egyidejűleg a befizetés adatairól elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság és a magánnyugdíjpénztár részére. Befizetéssel kapcsolatos adatok átadása 1.7. Az átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti Együttműködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó bankszámlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai analitikus állomány jogszabályban meghatározott adatait. Az Együttműködési Megállapodásban foglaltak alapján, az érintett Pénztárhoz tartozó tagdíjbeszedési, önellenőrzési pótlék beszedési, késedelmi pótlék beszedési számlákra beérkezett befizetésre vonatkozó a Magyar Államkincstár által megküldött banki és postai analitikus adatokat az APEH elektronikus úton, továbbítja az adott magánnyugdíjpénztárnak a 195/1997.(XI.5.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: TbjR..) 20/A §. (1) bekezdésében foglaltak alapján. Az analitikus adatoknak a Pénztárak részére történő átadása legkésőbb a befizetéseknek az APEH pénztári számlán történő jóváírását követő harmadik munkanapon történik meg. Az APEH a befizetésre vonatkozó banki és postai analitikus adatok átadásával egyidejűleg az APEH pénztári számlákat érintő kiutalások (átvezetések) analitikáját is átadja a Pénztárak részére. 1.8. Az átadásra kerülő pénzforgalmi analitikus adatok részletes adatszerkezeti leírását az Együttműködési Megállapodás 3. számú „Pénzforgalmi analitika” című melléklete tartalmazza. 1.9. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint megfizetett összeg tagdíjra felosztott részének adóévre jutó részét a jogosult magánnyugdíj-pénztárak részére történő átutalását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az APEH évente két alkalommal, legkésőbb augusztus 31-ig és az adóévet követő év február 28-ig bonyolítja le. Az APEH a jogosult magánnyugdíj-pénztárak részére átutaláshoz kapcsolódóan, foglalkoztatói szintű részletezésben, elektronikus úton, tételes analitikát szolgáltat. 1.10. Az Art. 43. § (9) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíjkiegészítés), késedelmi pótlék, illetőleg önellenőrzési pótlék, valamint a tagdíjszámlákon
5
nyilvántartott túlfizetés összege az adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra sem az adózó kérelemére, sem hivatalból nem számolható el, illetőleg nem törölhető. Adóhatósági ellenőrzéssel, behajtással és felszámolási eljárással kapcsolatos általános szabályok 1.11. A tagdíjkövetelés adótartozásnak minősül és nem adók módjára behajtandó köztartozásnak. A tartozás végrehajtására az Art. és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A magánnyugdíjpénztárnak a végrehajtási költségre előlegezési kötelezettsége nincs, ezt az összeget a végrehajtási eljárás során, a mulasztó kötelezettnek kell megfizetnie (Art. 163. §). [Tbj. 56. § (1) bek.]. 1.12. A csőd- és felszámolási eljárás alatt lévő foglalkoztatók esetében a magánnyugdíjpénztári eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A végelszámolás alatt levő foglalkoztatókra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit. A hitelezői igények bejelentésének kötelezettsége - 2007. január 1-jétől változatlanul - a követelést nyilvántartó pénztár kötelezettsége. A 2006. december 31-e előtt keletkezett követeléseket együttesen kell érvényesíteni (összevonni) a 2007. január 1-je után keletkezett követelésekkel. A hitelezői igény bejelentéséről a magánnyugdíjpénztár az APEH adózó szerinti illetékes regionális igazgatóságát értesíti. Az Art. 72. § (3) bekezdése alapján csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében hitelezőként, a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az e törvénynek a „végrehajtás megkeresésre” szabályai alapján az állami adóhatóság jár el. A képviselet keretében az adóhatóság csak tárgyal(hat) a felszámoló megbízottjával (információkat ad át neki és kérhet tőle), de egyezséget nem írhat alá a magánnyugdíjpénztárak helyett, az kizárólagosan a Pénztár jogosultsága. Amennyiben 2006. december 31. előtti követelése (is) van a magánnyugdíjpénztárnak, akkor arra vonatkozóan képviseleti jogát nem adhatja át, az esetleges tárgyalásokon, egyezségek megkötésekor saját maga nevében kell eljárnia. 1.13. Az Art. 72. § (2) bekezdése alapján állami adóhatóság látja el a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat. A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenőrzést és a végrehajtást a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel folytatja le.
6
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJBEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG 2. AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK SZERINTI TAGDÍJBEVALLÁSOK (BEFIZETÉSEK) TELJESÍTÉSÉNEK ESEDÉKESSÉGE 2.1. A tagdíj bevallásának és befizetésének új szabályai Foglalkoztatók bevallása és befizetése A Tbj. 50. § -ának rendelkezései szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés - ideértve a magánnyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is - miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti. (Ez utóbbi esetben a foglalkoztató a túlfizetés összegét az adóhatóság által rendszeresített 17. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványon igényelheti vissza.) A tagdíjat és a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot az APEH nevén, a Magyar Államkincstárnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék számlákra kell megfizetni. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az egyszerűsített vállalkozói adót (Eva) fizető egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) az Eva törvényben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli. [TbjR.. 7/B § (3) bek.] A természetes személy, külföldi illetőségű személytől szerzett jövedelem Az, aki valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez (Tbj. 5. § (3) bek. szerint biztosított), a járulékalapot képező jövedelme után fizetendő társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és tagdíjat a személyi
7
jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be. Ezt a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak, kivéve, ha a járulék (tagdíj) megfizetését és bevallását a foglalkoztató a Tbj. 30. § (2) bekezdése szerint átvállalta. A biztosított mezőgazdasági őstermelő A társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot és tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az adóhatóságnak. [Tbj. 50. § (4) bek.] A biztosított mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A biztosított mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (1)-(3) bekezdés szerinti járulékokat (tagdíjat) az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. [Tbj. 30/A. § (1) (3) (4) bek.] A tagdíj megfizetése A tagdíjat, tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot továbbra is forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván és kezeli. [Tbj. 51. § (1) bek.] Egyházi személyek utáni tagdíjfizetés A Tbj. 26. § (3) Az egyházi személy után az egyház az adóhatósághoz a minimálbér alapulvételével a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű magánnyugdíjpénztári tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) fizet. A járulékot és a tagdíjat központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. Az Art. 52. § (4) bekezdése szerint a Magyarországon bejegyzett egyház, az Art. 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat.
8
3. AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOKTÓL ELTÉRŐ VAGY SPECIÁLIS BEVALLÁSOK ÉS MEGFIZETÉSEK Megállapodás alapján történő tagdíjfizetés 3.1. A Tbj. 50. § (9) bekezdése szerint az Mpt. 24. § (4)-(5) bekezdésében foglalt megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni. A megfizetés alapja a magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás (szerződés). Mezőgazdasági őstermelő tagdíjfizetése, évi 7 millió Ft árbevétel alatt 3.2. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. 2007. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulékot és a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett. (A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kellett hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.) Mivel a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot megosztani nem lehetett, ezért 2007. évben ilyen esetben az őstermelőnek a tagdíjfizetési kötelezettsége nem volt. Prémiumévek program alapján 3.3. A Tbj. 26. § (6) bekezdése szerint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4/A. §-a szerinti prémiumévek programhoz kötődően a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, illetve nyugdíjbiztosítási járulék különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti. A megtérítésre évente utólag, azon prémiumévek programban részt vevő munkavállalók járuléka vonatkozásában kerül sor, akiknek a külön jogszabály szerinti járulékkiegészítésre való jogosultsága a tárgyévben megszűnt, ide nem értve az elhalálozás miatti megszűnés esetét.[TbjR.. 5/E §] Az átutalásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a 13/2005. (VIII.26.) FMM rendelet tartalmazza.
9
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján 3.4. A Tbj. 26. § (9) bekezdése szerint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a foglalkoztató a Tbj. szerinti társadalombiztosítási, a biztosított a Tbj szerinti nyugdíjjárulék(tagdíj-) fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. Ekho fizetés esetén sem a foglalkoztatónak, sem a tagnak nincs lehetősége tagdíj kiegészítést fizetni, mivel ekho választása esetében nincs külön tagdíjalap, ezért az ekho vonatkozásában nem alkalmazható az Mpt. 26. §-ának azon rendelkezése, miszerint a tagdíjalap 10%-áig a munkáltató vagy a munkavállaló kiegészítheti a tagdíjat. (Pénzügyminisztériumi állásfoglalás) Rehabilitációs járadék alapján 3.5. A rehabilitációs járadékról szóló, 2008. január 1-től hatályos 2007. évi LXXXIV. törvénynek (Rjtv.) az 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.) módosító rendelkezése (17. §-ának (4) bekezdése) értelmében a rehabilitációs járadékban részesülő személy a járadék összege után – saját személyében – nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. A rehabilitációs járadékot a törvény előírásainak megfelelően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek állapítják meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) folyósítja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény 31. §-a (10) bekezdésének 2008. január 1jétől hatályos rendelkezése szerint: „A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett - adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő - nyugdíj, rehabilitációs járadék, illetőleg a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.”. Az Rjtv. alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a folyósító szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módját a folyósító szerv a magánnyugdíjpénztárak között megkötött megállapodás tartalmazza. (TbjR. 9/B §.) E rendelkezés értelmében az adatszolgáltatás módja és annak tartalma, a tévesen átutalt, jogalap nélkül felvett és visszafizetett rehabilitációs járadékot terhelő tagdíj rendezésének módja, a pénztártagság megszűnése miatt rendezendő tételekkel kapcsolatos eljárásokat a folyósító szerv (NYUFIG) és a magánnyugdíjpénztárak (Pénztár) között megkötött megállapodás tartalmazza. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott biztosítottak utáni tagdíjfizetés 3.6. Az állami adóhatóság a törvényben meghatározott, az állami foglalkoztatási szerv által bejelentett adatokat évente a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - első alkalommal a 2007. évre vonatkozóan, 2008. augusztus 31-éig - elektronikus úton hivatalból adja át a magánnyugdíjpénztárak részére. Az állami foglalkoztatási szerv a tárgyévet követő év március 31-éig az állami adóhatóságnak elektronikus úton szolgáltat adatot mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét,
10
születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta, az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét. Magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét.
A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből a) azon alkalmi munkavállaló esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 83%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 63%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és 20%-ot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak, továbbá 6%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át. Tagdíj kiegészítés bevallása és megfizetése 3.7. Az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíj-kiegészítés bevallására, megfizetésére, ellenőrzésére, behajtására és végrehajtására a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A tagdíjkiegészítés fizetésének vállalását, vagy annak megszüntetését a foglalkoztató és a pénztártag (ideértve az egyéni vállalkozó pénztártagot is) a magánnyugdíjpénztárnak köteles írásban bejelenteni. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is. [Mpt. 26. § (5). Bek.] A 2007. január 1-jét megelőzően tett vállalások továbbra is érvényben maradnak, azokkal kapcsolatban nincs intézkedési kötelezettség. Az új rendelkezést a 2007. január 1-jét követően vállalt tagdíjkiegészítések esetében kell alkalmazni. Az úgynevezett „0”-ás bevallás benyújtása 3.8. Az általános szabályok szerint az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. [Art. 31. § (5) bek.] Az az adózó, aki/amely az adóév során bármely hónapban a 08-as és/vagy az a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, aki az 58-as bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulékkötelezettsége - adó(adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett. [Art. 31. § (6) bek.] Nem kell az úgynevezett „0”-ás bevallást benyújtani a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Ilyen esetekben, ha a magánnyugdíjpénztár a bevalláshiány okáról a saját nyilvántartása alapján nem rendelkezik információval, az általános szabályok szerint (hibás, hiányos 11
bevallásokkal kapcsolatos intézkedések) a 9. és a 10.2. pontokban foglaltaknak megfelelően jár el. A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség teljesítése a pénztártag átlépése esetén 3.9. Az Mpt. 2008. január 1-jétől hatályos 24. § (1) bekezdése alapján a pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a hat hónapot meghaladó pénztártagság fennállása esetén, a) legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni; b) elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár esetén, a bejelentés hónapjának utolsó napjával kerül sor, ha az átlépésre vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz. Ha a bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor az átlépésre a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint vagy a bejelentés hónapjának fordulónapjával, vagy az azt követő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni. A fenti szabályokat nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor. A 282/2001.(XII.26.) R.) 29. §-a (5) bekezdésének 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint, amennyiben az átlépés jogszabályi feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya annak a negyedévnek az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a tag, illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az átvevő pénztár az átlépési nyilatkozatot (vagy az átlépési szándékot és a tag felhatalmazását tartalmazó belépési nyilatkozat másolatát) az átadó pénztárhoz benyújtotta. A 282/2001.(XII.26.) R.) 29. §-a (6) bekezdésének az átlépő tag tagsági viszonya az átvevő pénztárban, az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjától kezdődően, az átlépett pénztártagra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget a Tbj-ben és a TbjR-ben foglalt szabályok szerint kell teljesíteni. Az átadó pénztár az átlépés napját megelőzően, de legkésőbb az átlépési kérelem beérkezését követő hónap 8. napjáig a tagdíjfizetés folytonossága érdekében az átlépés feltételeinek meglétét és a tag valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatója nevét és azonosító adatait közli az átvevő pénztárral. A tagdíjbevallás és befizetés teljesítése: Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagra (a továbbiakban: átlépett pénztártag) az átlépés napjával kezdődő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget, továbbá ezen bevallások helyesbítéseit és önellenőrzéseit, valamint az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, továbbá az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit, helyesbítéseit az átvevő (azaz az „új”) pénztár feltüntetésével és annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50.§-ban foglaltak szerint.
12
Az előzőektől eltérően, az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, ha azok benyújtására az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban kerül sor, még az átadó (azaz a „régi”) pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50.§-ban foglaltak szerint. (Tbj R. 19/A. §-a.) A magánnyugdíjpénztárak tagjainak pénztárak közötti átlépése során követendő részletes eljárási szabályokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete főigazgatójának 1/2008. számú módszertani útmutatója tartalmazza. 4. BEVALLÁSI ADATOKRA VONATKOZÓ ADÓHATÓSÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS 4.1. Az Art. 52. § (7) bekezdése, valamint a Tbj. 41. § (3) bekezdése szerint az állami adóhatóság a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig,– első alkalommal 2007. március 31-ig, ezt követően havonta, a hónap utolsó napjáig – elektronikus úton hivatalból átadja a magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számlájának vezetéséhez a Pénztár részére az Art. 31. § (2) bekezdése 1-5., 7., 9-12., 15. és 27. pontjaiban foglalt adatokat. 4.2 Az átadásra kerülő adatok körét az Art. 52. § (7) bekezdése, azok adatszerkezeti leírását az APEH és a Magánnyugdíjpénztárak között megkötött „Együttműködési Megállapodás” 1/a-b számú „Bevallási adatok” melléklete tartalmazza. Az adóhatóság által megküldött elektronikus dokumentum a tagdíj kötelezettség előírásának (terhelésének) alapbizonylata, így annak megőrzéséről a pénztáraknak gondoskodniuk kell. Adatszolgáltatás formája, tartalma 4.3. Az APEH az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Eptm.) 203. §-ának előírása szerint 2008. évben a munkáltató és a kifizető, a magánszemély a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is bejelenti az állami adóhatóságnak, valamint az állami adóhatóság a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére. Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási azonosító jelet kizárólag a fentiekben meghatározott célból kezelheti. Az állami adóhatóság biztosítja, hogy a társadalombiztosítási azonosító jelhez csak az férhessen hozzá, akinek jogszabályban meghatározott célhoz kötötten tevékenységének ellátásához ez elengedhetetlenül szükséges. Az állami adóhatóság a magánszemélyekről a saját feladatai ellátása érdekében vezetett nyilvántartásaiban a társadalombiztosítási azonosító jelet nem szerepeltetheti.
13
4.4. Az APEH az adatokat, az adatátadások két időpontja között – a bevallási időszaktól függetlenül – benyújtott és feldolgozott, hibátlan, könyvelt bevallásokból (javított bevallásokból, önellenőrzésekből, helyesbítésekből) adja át. 4.5. Az APEH minden bevallási adat átadáskor az adott Pénztár részére megadja – meghatározott fájl formátumban – foglalkoztatónként, a bevallási időszakonként (év, hó vagy negyedév), a bevallás jellege (alap-, pótló, helyesbítő-, önellenőrzési bevallás) szerint, az érintett magánszemélyek számát, a magánszemélyek tagdíjának, továbbá foglalkoztatói és tagi tagdíj kiegészítésének (a továbbiakban: tagdíj) halmozott összegét. 4.6. A pénztár a hozzá beérkezett adatszolgáltatás alapján az ún. alapbevallások adatait bevallási időszak szerint időrendi sorrendben, a pótolt bevallás, helyesbítés, önellenőrzés benyújtása esetében a benyújtás szerint időrendi sorrendben feldolgozza és annak fedezeti tartalékra jutó részét a pénztártag egyéni számláján jóváírja. Helyesbítés, önellenőrzés esetén az érintett pénztártag korábbi, tárgyidőszakra vonatkozó utolsó alapbevallási adatait, az adatátadást követően a Pénztár a vonatkozó számviteli szabályok szerint nyilvántartásában módosítja (javítja). MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJBEVALLÁSOK ÖNELLENŐRZÉSÉVEL ÉS A KÉSEDELMI PÓTLÉKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK 5. AZ ÖNELLENŐRZÉS BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE Az Art. 50. § (1) bekezdése szerint a helyesbített adóalapot, adót (járulékot, tagdíjat) és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (önellenőrzési lap) kell bevallani. A bevallás pótlása, javítása, helyesbítése, önellenőrzése az Art. szabályai szerint lehetséges. Helyesbíteni az Art. szabályai szerint tagi szinten, önellenőrzést teljesíteni foglalkoztatói (adózói) szinten kell és lehet. A tagdíj önellenőrzése 5.1. A tagdíj önellenőrzésére az Art. szabályait kell alkalmazni. Önellenőrzési pótlékot, késedelmi pótlékot a pénztár részére kell megfizetni, adóbírságot, mulasztási bírságot pedig az APEH részére. 5.2. A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulékkötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. [Tbj 51. (6) bek.] A TbjR. 7/B § (2) bekezdése szerint a foglalkoztató a tárgyévtől eltérő bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt 14
igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a pénztártagnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a TbjR. 21/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. Az elszámolásra - a TbjR. 19/A. §-ban foglaltakra is tekintettel - annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll. A TbjR. 5/B § (1) bekezdése szerint a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és a tagdíjfizetési kötelezettségének kezdő napjától a Tbj. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, akkor a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat a foglalkoztató az Art. szabályai szerint önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzést a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztári tagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig teljesíti. Ha a foglalkoztató határidőn túl teljesíti az önellenőrzést, a határidő lejártát követő naptól köteles önellenőrzési pótlékot felszámítani és megfizetni. A hivatkozott rendelet 2008. április 30-án lépett hatályba, mely 2008. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható. Ebben a speciális esetben utólagosan – a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozóan önellenőrzés keretében – kerül sor a tagdíj bevallására és befizetésére, egy olyan időszakra, amelyre a pénztártagság tényének ismerete hiányában, a foglalkoztató részéről a járulékalapot képező juttatások kifizetésekor, azaz az eredeti esedékességekor a teljes mértékű nyugdíjjárulék bevallása és befizetése jogszerűen megtörtént az APEH (Nyugdíjbiztosítási Alap) részére. ( A részletes eljárást a PSZÁF 2008. május 30-án közzétett Tájékoztatója tartalmazza) 6. KÉSEDELMI PÓTLÉK FELSZÁMÍTÁSA 6.1. A tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlék felszámítására az Art. Általános szabályait kell alkalmazni. (Art. 165. §.) A késedelmi pótlékot az adóhatóság számítja fel. 6.2. A tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván. [Tbj. 51. § (1) bek.] 6.3. A 2007. évre és az azt követő évekre vonatkozó tagdíj tartozások vonatkozásában, a folyószámla kivonatot és a felszámított késedelmi pótlékról szóló értesítést az APEH elektronikus úton küldi meg az érintett Pénztárnak. Az adóhatóság az adózó tagdíj és önellenőrzési pótlék tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról október 31-ig értesítést ad ki, az Art. 43. § (8) bekezdése szerint. A késedelmi pótlék közlésének adatszerkezetét az Együttműködési Megállapodás 10. számú „Késedelmi pótlék lista” melléklete tartalmazza, amelyet az APEH legkésőbb hatvan nappal az első adatszolgáltatást megelőzően ad át a magánnyugdíjpénztárak részére. 6.4. A felszámolási eljárás során történő késedelmi pótlék felszámolására vonatkozó eljárás a módszertani útmutató 13. 7. pontjában került szabályozásra.
15
MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJBEFIZETÉSEK ELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK 7. A BEFIZETÉSEK ELSZÁMOLÁSA 7.1. A Magyar Államkincstár a 2007. január 1-jei hatállyal - Pénztáranként - megnyitott tagdíjbeszedési, késedelmi pótlék beszedési és önellenőrzési pótlék beszedési számlák pozitív egyenlegét naponta, automatikusan utalja át az arra jogosult Pénztárak részére, a Pénztárak által az átutalás teljesítéséhez megadott pénztári bankszámlaszámokra. 7.2. A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó bankszámlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai analitikus állomány jogszabályban foglalt adatait. Az átutalást követően az érintett Pénztárhoz tartozó tagdíjbeszedési, önellenőrzési pótlék beszedési, késedelmi pótlék beszedési számlákra beérkezett befizetésre vonatkozó a Magyar Államkincstár által megküldött banki és postai analitikus adatokat az APEH elektronikus úton öt munkanapon belül továbbítja az adott Pénztárnak a TbjR.. 20/A §. (1) alapján. Az analitikus adatoknak a Pénztárak részére történő átadása legkésőbb a befizetéseknek az APEH pénztári számlán történő jóváírását követő harmadik munkanapon történik meg. Az APEH a befizetésre vonatkozó banki és postai analitikus adatok átadásával egyidejűleg az APEH pénztári számlákat érintő kiutalások (átvezetések) analitikáját is átadja a Pénztárak részére. [TbjR.. 20/A. § (1) bek.] Az átadásra kerülő pénzforgalmi analitikus adatok részletes adatszerkezeti leírását az Együttműködési Megállapodás 3. számú „Pénzforgalmi analitika” melléklete tartalmazza. 7.3. Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában, az 53. §-ban foglaltaknak megfelelően számolja el. [Tbj. 51. § (7) bek.] 7.4. A foglalkoztató által befizetett tagdíjat a Tbj. 51. § (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, az esedékesség sorrendjében, a következő kiegyenlítési sorrend alkalmazásával kell elszámolni: a) biztosítottat terhelő tagdíj, b) biztosítottól levont munkavállalói tagdíj-kiegészítés, c) munkáltatói tagdíj-kiegészítés. Ha a tagdíj befizetés a bevallásban közölt kötelezettség teljes kiegyenlítésére nem nyújt fedezetet, a foglalkoztatónak minősülő egyéni és társas vállalkozót terhelő saját tagdíj, illetőleg tagdíj-kiegészítés elszámolására az előzőekben meghatározott sorrendet követően kerülhet sor. [Tbj. 51. § (7) bek. és Tbj. 53. §. (1)- és (2)] 7.5. A 2006. december 31-éig terjedő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó és a magánnyugdíjpénztárhoz 2007. január 1-jét követően érkező tagdíjbefizetéseket a 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási időszakra vonatkozó, az adóhatósághoz érkező tagdíjbefizetésektől elkülönítetten kell a Tbj. 53. § szerinti (7.4. pont) elszámolásnál figyelembe venni.
16
7.6. Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a határidőben benyújtott vagy a pótolt bevallás alapján a tagdíjtartozást és a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság igazolása szerint elévülési időn túl fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak, a befizetett összeget a pénztár a pénztártag egyéni számlájára számolja el a 9.3. pontban foglaltak szerint. A tagdíjtartozás és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék elévülésére vonatkozó adóhatósági igazolást a foglalkoztató a befizetéssel egyidejűleg megküldi az érintett magánnyugdíjpénztárnak. [Tbj. 53. § (4) bek.] Adóhatósági igazolás kiadására, csak 2007. január 1-jétől kezdődő időszakra, a jogszabály hatálybalépésétől van lehetőség. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJBEVALLÁSOK ÉS BEFIZETÉSEK EGYEZTETÉSÉVEL ÉS A HIÁNYOSSÁGOK KIMUTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK 8. BEVALLÁSOK ÉS BEFIZETÉSEK AZONOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS 8.1. A magánnyugdíjpénztár egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal, ha a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges adatokat a pénztár - az adatátadás módjáról kötött megállapodásnak megfelelően - átadja az állami adóhatóságnak. [Tbj. 51. § (2) bek.] 8.2. Ha az átutalt tagdíj olyan foglalkoztatóra (bevallóra) azonosítható, akinek van a pénztár nyilvántartása szerint pénztártagja, de ahhoz az APEH-tól a bevallások feldolgozását követően adatszolgáltatás nem érkezett, a pénztár az TbjR. 20. § (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint megkereséssel értesíti az állami adóhatóságot. 8.3. Az Eptm. 211. §-a alapján a tagdíjfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében az adóhatóság átadta a Pénztár részére – a 2006. december 31-ei állapotnak megfelelően – a Pénztár tagjainak rendelkezésre álló természetes azonosító adatait. Az adatátadás alapját a Pénztárak Központi Nyilvántartásában (a továbbiakban: PKN) tárolt tagi adatok jelentik. Az adóhatóság az adatállományt az adóazonosító jelekkel kiegészítve küldte meg a Pénztáraknak az adóhatóság és Magánnyugdíjpénztárak között megkötött Együttműködési Megállapodás 4. számú „Pénztártagok azonosító adatai” mellékletében rögzített tartalommal és szerkezetben. Azokban az esetekben, amikor az azonosítás nem járt eredménnyel, újabb egyeztetésre kerül sor. (A pénztárak az adatszolgáltatás alapján 2007. január 1-jét követően már maguk gyűjtik az adóazonosító jeleket.) 9. BEVALLÁSOK ÉS BEFIZETÉSEK EGYEZTETÉSE, ELTÉRÉSEK KEZELÉSE 9.1 A magánnyugdíjpénztár az Art. 52. § (7) bekezdésében meghatározott, az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás és a tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) átutalás adatait a bevallási időszakra pénztáranként, az adott foglalkoztató és a foglalkoztatóhoz tartozó tagok vonatkozásában az adatszolgáltatás beérkezését követő hónap utolsó napjáig egyezteti. [TbjR.. 20. § (1) bek. és a 8.1. pont]
17
9.2. A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. § bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása iránti kérelemben az állami adóhatóságot keresi meg, ha a saját nyilvántartása, az adóhatóság adatszolgáltatása és a tagdíjfizetés között eltérést, vagy a bevallási kötelezettség téves, hibás vagy hiányos teljesítését állapítja meg, továbbá ha a nála nyilvántartott pénztártagra a tárgyévre vonatkozóan vagy a tárgyévben adatszolgáltatás, valamint befizetés sem érkezett, és ennek oka a pénztárnál nem ismert. [TbjR.. 20. § (2) bek.] Ilyen eltérések, hibák lehetnek például a következők: - a bevallás és befizetés összegszerűségében helyes, de nem csak azokra a pénztártagokra vonatkozik, akik a pénztárnál e foglalkoztatónál vannak nyilvántartva (a pénztár előtt nem ismert, hogy a tagja munkahelyet változtatott), - a foglalkoztató bevallása olyan tagot is tartalmaz, aki már, vagy még nem tagja a pénztárnak, - bevallási adat érkezett, befizetés nem, - befizetés érkezett, de bevallási adat nem, stb. A megkeresések részletes adatszerkezetét, a mezők, a megkeresés hibakódjainak meghatározását az Együttműködési Megállapodás 6/a. számú „Egyeztetési kérelem” melléklete tartalmazza. A Pénztár ugyanazon időszakra vonatkozóan, ugyanazon magánszeméllyel (taggal) kapcsolatban, ugyanazon megkeresési okra hivatkozva csak egyszer küld megkeresést. Ha új tény, körülmény merül fel, akkor a Pénztár korábbi megkeresésre hivatkozással új megkeresést küld, amiben csak az új tényen alapuló körülményeket, adatokat tünteti fel. A pénztári megkeresésnek tartalmaznia kell: a) a megkereső magánnyugdíjpénztár adatait (nevét, címét, kódját, az ügyintéző nevét, telefonszámát), b) a bevallásra kötelezett nevét, címét, azonosító adatait (székhely, telephely, adószám), c) a magánnyugdíjpénztár-tagok nevét, azonosító adatait (adóazonosító jel, anyja neve, születési idő), a tagsági jogviszony kezdő időpontját az adott pénztárnál, d) a mulasztásnak, illetőleg a hibának, hiányosságnak a megjelölését, amire a megkeresés irányul, e) annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bevallások benyújtását elmulasztották vagy a pénztári nyilvántartások szerint hibás bevallást nyújtottak be, illetőleg azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre a bevallás hibáját, hiányosságát alapozzák, f) azt a körülményt, ha a pénztártagra vonatkozóan a tárgyévre vagy a tárgyévben sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, g) minden olyan tényt, körülményt, amely a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges. [TbjR.. 20. § (3) bek.] 9.3. A megkeresést a magánnyugdíjpénztár az TbjR.. 20. § (1) bekezdés szerint a pénztárnál lefolytatott egyeztetést követően – a (3) bekezdés f) pontjában foglalt eset kivételével – havonta, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően 18
elektronikus úton küldi meg az adóhatóságnak, az egyeztetett időszakban feltárt hiba, hiányosság esetén az egyeztetést követő hónap utolsó napjáig. [TbjR. 20. § (4) bek.] A megkeresés részletes adatszerkezetét, a mezők meghatározását a 6/a.1. számú „Bevallási adatok egyeztetési kérelme” melléklet tartalmazza. 9.4. A Pénztár megkeresését követő adategyeztetések eredményéről az APEH, hivatkozva a megkeresés számára, 2007. január 1-jét követően levélben, illetőleg 2009. évtől kezdődően elektronikus úton értesítést küld a Pénztárnak. Az egyeztetés eredményéről szóló értesítés adattartalmának részletes leírását, adatszerkezetét Pénztáraknak az APEH és Magánnyugdíjpénztárak között megkötött Együttműködési Megállapodás 5. számú „Értesítés egyeztetés eredményéről” melléklete tartalmazza, azzal, hogy az 2009.évben kerül átadásra a pénztáraknak. 9.5. Ha a pénztár részére - más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel - tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően a TbjR. 20. § (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresésben értesíti az adóhatóságot. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A megkeresésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárt, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára, és közli a jogosult pénztár adatait. Az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére (17. számú „átvezetési kérelem”) intézkedik a tagdíjtúlfizetés összegének a jogosult pénztár részére történő átutalásáról. [TbjR. 20. § (6) bek.] A Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra teljesített téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza A magánnyugdíjpénztár a téves befizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 napon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára. [TbjR. 21/A. §] 9.6. Amennyiben az adózó - magánnyugdíjpénztári tagdíj, magánnyugdíjpénztári önellenőrzési pótlék, magánnyugdíjpénztári késedelmi pótlék - adónemről kezdeményez kiutalást és másik - magánnyugdíjpénztári tagdíj, magánnyugdíjpénztári önellenőrzési pótlék, magánnyugdíjpénztári késedelmi pótlék - adónemen tartozása mutatkozik, akkor azt az adóhatóság az Art. 151.§ (2) bekezdésében foglalt visszatartási jogát gyakorolva, hivatalból átvezeti., és erről az érintett Pénztárat is értesíti. Az Art. 151. § (2) bekezdésének 2008. január 1-től hatályos rendelkezése szerint a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.
9.7. Ha az APEH megállapítja, hogy az azonos pénztárhoz tartozó tagdíj, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, a TbjR. 21. § (5) bekezdése alapján, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében átvezetési és kiutalási 19
kérelem benyújtására szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül nem nyújtja be az átvezetési kérelmet az állami adóhatósághoz, akkor az illetékes APEH igazgatóság értesíti a Pénztárat, amely az APEH értesítése alapján, az egyik számlán lévő túlfizetést – a téves tételek rendezése számla közbeiktatásával – a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti. A magánnyugdíjpénztári számlákon a kincstári pénzforgalmat követően jelenik meg az átvezetés. 10. EGYEZTETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK 10.1. A pénztár legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig – 2007. évre vonatkozóan 2008. október 31-éig – írásban értesítést küld a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatók, egyéni vállalkozók és a biztosított mezőgazdasági őstermelők részére a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről, a bevallási és befizetési adatok részletezésével. Az értesítésben egy teljes évre (12 hónapra) vonatkozó adatokat kell közölni. [TbjR.. 20. § (9) bek.] Az értesítést az adóhatósági egyeztetést követően kell megküldeni a bevallásra kötelezetteknek. 10.2. A pénztár évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldést megelőzően köteles a tagok egyéni számláit felülvizsgálni (a vizsgált időszak nem feltétlenül egy naptári év) és azokat az időszakokat, amelyekre sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, a biztosítotti nyilvántartás adataival a PKN közreműködésével egyeztetni. Az egyeztetés alapján a pénztár a 9.3. pontban foglaltak szerinti megkeresést a tárgyévet követő év március 31-éig küldi meg az állami adóhatóság részére. [TbjR.. 20. § (8) bek.] Javasolt az egyéni számlák felülvizsgálatát a kiadott adatszerkezeti leírásnak megfelelően a PKN-nel egyeztetni. 10.3. A Pénztár évente egy alkalommal a megelőző évre vonatkozó foglalkoztatói és egyéni vállalkozói, bevallási és befizetési adatokat havi bontásban, a biztosított mezőgazdasági őstermelői és az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaadózó egyéni vállalkozói bevallási és befizetési adatokat negyedéves bontásban egyezteti az adóhatósággal, elektronikus úton. Az egyeztetéshez szükséges adatokat az APEH adja át a pénztárak részére. A Felek az évi egyszeri adategyeztetéshez szükséges adatok körét, közösen, első alkalommal 2008. május 31-ig határozzák meg, és évente felülvizsgálják, az Együttműködési Megállapodás 6/b. számú „Éves adategyeztetési kérelem” melléklete szerint. [TbjR.. 20. § (10) bek.] AZ ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKKEL ÉS VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK 11. AZ ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKKEL KAPCSOLATOS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ ELJÁRÁSOK 11.1. Amennyiben a pénztári megkeresés alapján az egyeztetés nem vezet eredményre, az illetékes adóhatóság az Art. szerinti eljárást folytatja le. [TbjR.. 20. § (5) bek.]
20
11.2. Az APEH illetékes igazgatósága a magánnyugdíjpénztár megkeresését követő, eredménytelen egyeztetés után lefolytatott ellenőrzési eljárásról, valamint annak eredményéről a jogerős határozat (határozat kivonat) – ha határozathozatalra nem kerül sor, akkor a jegyzőkönyv (jegyzőkönyv kivonat) észrevételezésre nyitva álló határideje lejártát követően – egy példányának megküldésével értesíti az egyeztetést kezdeményező Pénztárat. Az adóhatóság a megállapítást tartalmazó határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban. A határozat jogerőre emelkedését, illetve a jegyzőkönyv átvételét követő hónap utolsó napjáig – az elektronikus üzenetváltás lehetőségének megteremtéséig – hivatalos levélben postai úton továbbítja az APEH a dokumentumokat. [TbjR.. 21. § (1) bek.] 11.3. A magánnyugdíjpénztárnál az ellenőrzés lezárását követően az ügyirathoz csatolni kell az első fokú adóhatóság által elkészített és a magánnyugdíjpénztár részére megküldött értesítést, tájékoztatást, illetve jogerős határozatot. A határozat alapján a magánnyugdíjpénztárnál el kell végezni a pénztári adónemszámláról utalt tagdíjak és pótlékok jóváírását. 11.4. Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás (ellenőrzés) eredményeként megállapított elmaradt járulék-, illetőleg magánnyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt (befizetett) összeget, amennyiben az a teljes követelés kiegyenlítésére nem elegendő, akkor a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg. [TbjR.. 21. § (2) bek.] 11.5. Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült (befizetett) összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átvezeti az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíjbeszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak. [TbjR.. 21. § (3) bek.] 12. AZ ADÓHATÓSÁGI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAT ÉRINTŐ ELJÁRÁSOK 12.1. A járulék és tagdíj bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság. [Tbj. 40. § c) pontja] 12.2. Az állami adóhatóság az általa indított végrehajtási eljárásról és annak eredményéről, , a behajtott tagdíj, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegéről, továbbá a behajthatatlan tagdíjtartozás tényéről és összegéről havonta az adatátadás módjára kötött Együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően és a 11. számú „Értesítés végrehajtás eredményéről” mellékletben részletezett módon, elektronikus úton értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a pénztár állapítja meg. [TbjR.. 21. § (4) bek.] 12.3. Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, az Art. 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
21
Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik. [Art. 150. § (1)-(3) bek.] 12.4. Ha az APEH által a tartozásért helytállni köteles személyekkel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenül zárult (és az APEH nem kezdeményezett felszámolási eljárást) vagy az adótartozás végrehajtásához való jog elévült, az Art. 162. § rendelkezései alapján a végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végzéssel törli az adózó adótartozását, és ennek tényéről, valamint összegéről havonta, az Együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton értesíti az illetékes Pénztárt. 12.5. Ha az adózó (az adó megfizetésére kötelezett személy) körülményeinek megváltozása következtében a magán-nyugdíjpénztári tartozás az elévülési időn belül részben vagy egészben behajthatóvá válik, a behajtható tartozást az APEH az eredeti esedékesség időpontjával újból előírja és a végrehajtás foganatosítása iránt intézkedik. A végrehajthatatlanság címén törölt tartozás újbóli előírásáról az APEH a Pénztárt csak akkor értesíti, ha az újból előírt tartozásra indított végrehajtás eredménnyel zárult (az értesítésnek a végrehajtási részben megjelölt tényeket és adatokat kell tartalmaznia). 12.5. Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra. [Tbj. 56. § (2) bek.] FELSZÁMOLÁSI- ÉS CSŐDELJÁRÁS, ILLETŐLEG VÉGELSZÁMOLÁS ALATT LÉVŐ FOGLALKOZTATÓK ESETÉBEN KÖVETENDŐ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ELJÁRÁS 13. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS 13.1. A magánnyugdíjpénztáraknak a tagdíjtartozás megtérülése érdekében különös figyelmet kell fordítania a felszámolási eljárás alá kerülő foglalkoztatóira. Függetlenül attól, hogy a felszámolást a gazdasági társaság önmaga, hitelezője, végelszámolója vagy a cégbíróság kezdeményezte, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben történő közzétételét. 13.2. A magánnyugdíjpénztárnak meg kell különböztetni a felszámolás előtt és felszámolás alatt keletkezett tagdíjtartozásokat. 13.3. Felszámolási eljárásokban a hitelezői igényt mindaddig, amíg a követelés 2007. január 1-jét megelőző időszakban keletkezett tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék és bírság) tartozást is tartalmaz, a Pénztár jelenti be a felszámolónak. A hitelezői igény benyújtásáról a Pénztár a bejelentést követő 8 napon belül értesíti az APEH adózó szerinti illetékes regionális igazgatóságát, az Együttműködési megállapodás 8. számú „Felszámolási eljárás adatai” mellékletében meghatározott, „Értesítés hitelezői igény bejelentéséről” tárgyú értesítő levélben.
22
A tagdíjkövetelést a magánnyugdíjpénztár a felszámolás során hitelezői igényként érvényesíti. A magánnyugdíjpénztár a bevallás, vagy adóhatósági határozat alapján megállapított tagdíj (tagdíj alapján felszámított pótlék és 2006. december 31-e előtti időszakra vonatkozó bírság) tartozás tekintetében, mint a követelés jogosultja, a felszámolási eljárásban hitelezőként jelenik meg. A hitelezői igény benyújtása akkor mellőzhető, ha a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően az adóhatóság által lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy a pénztár követelésének a nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. A felszámolási eljárás során a pénztár a követelésről nem mondhat le. A felszámolás előtt keletkezett tagdíjtartozást (pótlék, bírság és tagdíjkövetelést) a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell a felszámolónak hitelezői igényként bejelenteni. A 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett hitelezői igény kielégítése során a pénztártag lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül (kerülhet). Amennyiben a pénztár a Csődtv.-ben előírt határidőket a pénztárnak felróható okból elmulasztja, a tagnak okozott kár vonatkozásában a Ptk. szerinti felelősségi szabályok irányadóak. 13.4. A felszámolási eljárásokban a Csődtv. 46. § (7) bekezdése alapján a hitelezői igény bejelentésével egyidejűleg a magánnyugdíjpénztáraknak nyilvántartásba vételi díjat kell fizetniük. 13.5. A 40 napon belül érkezett hitelezői igényt a felszámoló a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend szerint besorolja (Csődtv. 57. § (1) bek.). 13.6. A 40 napon túl, de egy éven belül érkezett igények kielégítésére akkor kerülhet sor, ha a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet, ezért a pénztártagok érdekében a pénztárnak törekednie kell a hitelezői igényt 40 napon belül bejelenteni. [Csődtv. 37. § (1) bekezdés]. 2007. január 1-jét követően a jogszabályváltozás miatt, csak a 2006. december 31-ét megelőzően keletkezett hátralékot lehet a 40 napos határidőn belül érvényesíteni, míg az azt követő időszakban keletkezett hátralék esetében a bevallási adatok átadásának időtartama miatt a 40 napos határidő nem tartható. 13.7. A felszámolási eljárás során, a tagdíjtartozás után járó késedelmi pótlékot a magánnyugdíjpénztárnak fel kell számítania és azt a tagdíjtartozással együtt kell hitelezői igényként bejelenteni. Tekintettel arra, hogy a késedelmi pótlék felszámításának kötelezettsége a pénztárat terheli, mely az Art. 165. § szabályai szerint történik, az esetleges számítási hibából adódó eltérést a hitelezői igény módosításával lehet kijavítani. 13.8. A felszámolás közzétételétől számított egy éven túli hitelezői igény bejelentése általános esetben jogvesztéssel jár. 13.9. A hitelezők által befizetett nyilvántartási díjat, mint hitelezői követelést, a Csődtv. 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint egyéb követelésként kell besorolni.
23
13.10. A felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatók (adósok) esetében a befizetések elszámolása (kiegyenlítési sorrend) - az általános, Tbj. 53. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályoktól eltérően - a Csődtv. rendelkezései szerint [57. § (1) bekezdése] történik. 13.11. A felszámolási eljárás megindulását a pénztár a Cégközlöny figyelése mellett, a bevallásokon is nyomon tudja követni, ugyanis a felszámolás kezdő időpontjától az adós cégnevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni. 13.12. Felszámolási eljárás esetén végrehajtási eljárásnak nincs helye, azt az eljáró adóigazgatási szerv a felszámolás napjával megszünteti. A pénztár ilyen esetben a követelését – a felszámolás kihirdetését követően soron kívül (és lehetőleg 40 napon belül) – hitelezői igényként köteles benyújtani (Csődtv. 38. §). 13.13. Abban az esetben, ha korábban a magánnyugdíjpénztár, illetve az adóhatóság ellenőrzést kezdeményezett (záró ellenőrzés) a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatóval kapcsolatban, akkor az eljárást lefolytatja. A pénztár az ellenőrzés során feltárt esetleges követelését a Csődtv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napos határidőn belül bejelenti. A tevékenységzáró ellenőrzést az Art. 92. § (4) bek. alapján a közzétételtől számított egy éven belül kell lefolytatni. Ezért a Pénztáraknak is olyan határidőben kell kezdeményezni az ellenőrzés lefolytatását, hogy az említett határidőben befejezhető legyen. A felszámolási záró-ellenőrzésnél a határidő 60 nap. 13.14. Felszámolási eljárást követően a gazdasági társaság mögöttes felelősével szembeni eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha a pénztár a követelését hitelezői igényként bejelentette, és a felszámoló azt már visszaigazolta. Az Art. 35. § (2) bekezdése alapján az eljárás lefolytatásának feltétele, a felszámolás megtérülés szempontjából való eredménytelen lezárulta, tehát ebben az esetben a fizetésre kötelező határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a felszámolás jogerősen befejeződött, és a bíróság megállapította, hogy a pénztári követelés részben vagy egészben nem került kielégítésre. 13.15. A mögöttes felelőssel szembeni határozat meghozatalához szükséges iratok: a) a mögöttes felelőssel kapcsolatos „KÉRELEM a végrehajtási eljárás megindítására” elnevezésű 2006. évben a 7313/3/2006. iktatószámú körlevélben a pénztárak rendelkezésére bocsátott nyomtatvány; b) a pénztár hitelezői igényének bejelentése, illetve a felszámoló visszaigazolása; c) ha a felszámolás már befejeződött, akkor a felszámolási eljárást lezáró bírósági végzés; d) minden olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a követelés behajtását megkísérelték, de az nem vezetett eredményre (pl. más területi adóhatóság végrehajtási dokumentumai). 13.16. Amennyiben a Pénztár élni kíván az Art. 72. § (3) bekezdésben foglalt lehetőséggel, papír alapú megkeresésben kéri fel az adózó székhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot a hitelezői képviselet ellátására az Együttműködési megállapodás 8. számú „Felszámolási eljárás adatai” mellékletében meghatározott, a „Megkeresés hitelezői képviselet ellátására” tárgyú levélben.
24
13.17. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a Pénztár állapítja meg, melyről a feltételek megteremtését követően elektronikus úton, addig hivatalos levélben, postai úton – APEH és a Magánnyugdíjpénztárak között megkötött Együttműködési Megállapodás 8. számú „Felszámolási eljárás adatai” mellékletében meghatározott adatok megküldésével – a Pénztár tudomására jutását követő 15 munkanapon belül értesíti az APEH adózó szerinti illetékes regionális igazgatóságát. 13.18. Amennyiben a Pénztár a felszámolási eljárás időszakában a hitelezői igényként bejelentett követeléseit értékesíti, az értékesítés tényéről az APEH és a Magánnyugdíjpénztárak között megkötött Együttműködési Megállapodás 8. számú „Felszámolási eljárás adatai” mellékletében meghatározott adatok megküldésével 15 munkanapon belül értesíti az APEH adózó szerinti illetékes regionális igazgatóságát. Pénztár követelését csak akkor és abban az esetben értékesítheti, ha a követelést kivásárló 100%-on téríti meg a követelés értékét. 14. CSŐDELJÁRÁS 14.1. A csődeljárás a fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezeteknek a jogszabályban meghatározott feltételek útján történő újjászervezésére irányul. 14.2. A csődeljárásban a fő szempont, hogy az adós, a hitelezők bevonásával a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartásával igyekszik fizetőképességét helyreállítani, a felszámolást elkerülni. Ennek érdekében az adós a Csődtv. 18. § (1) bekezdése alapján köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. 14.3. Az adós gazdálkodó szervezet a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni (Csődtv. 9. §). 14.4. A hitelezők hozzájárulása esetén az adós kilencvennapos fizetési haladékot kaphat. A Csődtv. 12. § (1) bekezdés alapján adott fizetési haladék az adóst nem mentesíti a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) megfizetése (azaz a tagdíj megfizetése) alól. 14.5. A Csődtv. 12. § (3) bekezdése alapján a fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések bírósági, hatósági végrehajtása – a 12. § (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel. Tekintettel arra, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíj a 12. § (1) bekezdésben nevesítve van, így a fizetési haladék időtartama alatt, az esetleges adóhatósági végrehajtási eljárás nem szünetel. A moratórium csak a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabér (és bérjellegű) követeléseket terhelő járulékokra nem terjed ki. Nem értelmezhető akként, hogy az adott időpontban fennálló összes járulék (tagdíj) követelés kivételt képez a moratórium alól. Így az említett munkabér járulékokra lehet csak végrehajtást
25
vezetni, az egyéb, ebben a kategóriában fennálló követelésekre nem, azokra a fizetési haladék kiterjed. 14.6. Csődeljárás esetén a csődegyezség megkötésében hitelezőként a Pénztár saját hatáskörében jár el.
15. VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS 15.1. A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. Jogszabály cégnek nem minősülő szervezet végelszámolása esetén is előírhatja a Ctv. Végelszámolásra vonatkozó fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor. (Ctv. 94. §). 15.2. A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban (adó) hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. (Ctv. 106. §). 15.3. Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell. (Ctv. 108. §). 15.4. Végelszámolási eljárásokban a hitelezői igényt a magánnyugdíjpénztár jelenti be a végelszámolónak, melyről a bejelentést követő 8 napon belül értesíti az APEH adózó szerinti illetékes regionális igazgatóságát, az Együttműködési megállapodás 8. számú „Felszámolási eljárás adatai” mellékletében meghatározott, „Értesítés hitelezői igény bejelentéséről” tárgyú értesítő levélben. 15.5. Ha a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmet benyújtja, és a bíróság elrendeli a felszámolást, a magánnyugdíjpénztárnak a felszámolási eljárás szabályai szerint kell eljárnia és hitelezői igényét bejelentenie. 15.6. A végelszámolási eljárás alatt az adóhatóság a korábban megkezdett végrehajtási eljárást lefolytatja. A magánnyugdíjpénztár a végelszámolás alatt álló adóssal szemben 2006. december 31-ét megelőző bevallási időszakra kezdeményezhet végrehajtási eljárást. Ezen módszertani útmutató a közzététele napjával lép hatályba.
26
