Munkaerőpiac gazdaságtana 2006/2007 ősz Összefoglalás 1.
A demográfiának hány ágát különböztetjük meg? Hármat
2.
Mi a demográfia? A demográfia az a történelmileg kialakult tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket, feltárja a népesség megújulásának, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit.
3.
Definiálja a gazdaságilag aktív népesség fogalmát! Mindkét nemhez tatozó mindazon személyek összessége, akik munkát végeznek a gazdasági javak és szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt.
4.
Mennyi Magyarországon a gazdasági aktivitás alsó határa 16 év.
5.
Mi az általános aktivitási mutató? A gazdasági aktivitás aránya az össznépességhez viszonyítva.
6.
Mely időszakban volt hazánkban a legmagasabb a gazdasági aktivitás 1970-es években.
7.
Hogyan lehet csoportosítani a foglalkoztatottakat? (1) Aktív keresők, (2) gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók és (3) a nyugdíj, járadék mellett dolgozók.
8.
Mi jellemzi a munkanélkülit? az eszmei időpontot megelőző héten nem dolgozott, az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magán-munkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni.
9.
Milyen kategóriába tartozik az a személy, aki úgy nyilatkozott, hogy csak két héten túl tud munkába állni? Egyéb munkát keresőnek.
10.
Ki a passzív munkanélküli? az a 15 éves és idősebb személy, aki azért nem keresett aktívan munkát, mert úgy gondolta, hogy már nem talál számára megfelelőt.
11.
A munkanélküli minősítésnek feltétele-e a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélkülijáradék) való részesülés? Nem.
1
12.
Kik alkotják a gazdaságilag nem aktív népességet? Inaktív keresők és eltartottak.
13.
Hogyan határozható meg Magyarországon a foglalkozás? Egyéni foglalkozás az a tevékenység, amelyet az aktív kereső az eszmei időpontban rendszeresen, megélhetése fő forrásaként folytat.
14.
Ki az alkalmazásban álló személy? Aki valamilyen munkáltatóval – általában munkaszerződés alapján – munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban áll. Ebbe a kategóriába tartoznak a köztisztviselők, közalkalmazottak, bírói, ügyészi, szolgálati viszonyban állók, valamint a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjai is.
15.
Ki az egyéni vállalkozó? Általában vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, ennek alapján dolgozó személy, aki tevékenységét nem társas vállalkozás formájában, hanem a vállalkozás egyszemélyes tulajdonosaként önállóan vagy alkalmazottakkal együtt végzi.
16.
Kit nevezhetünk a társas vállalkozás dolgozó tagjának? Aki vállalkozói tevékenységét tulajdonosként nem egyénileg, hanem társas vállalkozás keretei között, valamilyen – nem szövetkezeti formában működő – gazdasági társaság munkavégzés jellegű személyes közreműködésre kötelezett tagjaként folytatja.
17.
Mi jellemzi a szövetkezet dolgozó tagját? Bármilyen – szövetkezeti formában működő – gazdasági szervezet (pl. fogyasztási szövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet) tagjaként az adott szövetkezettel munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban áll.
18.
Ki a segítő családtag? Az, aki az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozás tagjainak, illetve a szövetkezeti tagoknak segít a tevékenységükben, fizetség nélkül, de a háztartás tagjaként részesülve a vállalkozás, a gazdaság eredményeiből.
19.
Ki az alkalmi munkás? Az a munkavállaló, aki állandó munkajogviszony létesítése nélkül, és nem is vállalkozóként vállal – alkalmi munkavállalói könyvvel vagy anélkül – valamilyen, jellemzően csak rövid ideig tartó munkát (pl. mezőgazdasági napszámot, hóeltakarítást, építkezésen segédmunkát).
20.
Kit nevezünk közhasznú munkásnak? Azt a személyt, akit a helyi önkormányzat közmunkaprogram keretében foglalkoztat.
21.
közhasznú
munkavégzés
vagy
Mikor alakult ki Magyarországon a munkaerőforrás belső korösszetételét tekintve a legkedvezőtlenebb korszerkezet a II. világháború óta? 2001-ben.
22.
Kit nevezünk munkavállalónak? Azt, aki a munkajogviszony alapján munkát végez. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte.
2
23.
Mi jellemzi a munkáltatót? Munkaviszony alapján mással munkát végeztet
24.
Ki a fiatal munkavállaló? Aki 18. életévét nem töltötte még be.
25.
Ki lehet munkáltató? (1) magán személy - jogképességének nem feltétele a cselekvőképesség (tv. képviselő jár el), továbbá (2) magán személyek jogi személyiséggel nem rendelkező közössége pl. Betéti Társaság (BT), Közkereseti Társaság (KKT), építő közösség, valamint (3) jogi személy.
26.
Hogyan határozná meg a közalkalmazotti jogviszonyban állók körét? Állami és helyi önkormányzati szerveknél foglalkoztatottak. Az állami és helyi költségvetés által működtetett olyan közfeladatott – egészségügy, szociális, közművelődés, oktatás, sport, tudományos - ellátó intézmények amelyben a feladat ellátása nem tehető függővé a piaci viszonyok alakulásától.
27.
Hogyan határozná meg a közszolgálati jogviszonyban állók körét? A központi közigazgatási szervek – kormányhivatal, minisztériumok, országos hatáskörű szervek – területi és helyi szervei, közigazgatási hivatal, valamint helyi önkormányzatok képviselő testületének hivatala, köztisztviselő, ügykezelők, fizikai alkalmazottak.
28.
Melyek a munkaszerződés főbb tartalmi elemei? (1) a személyi alapbér, (2) a munkakör leírása és a (3) munkavégzés helyének meghatározása.
29.
Mikor haladta meg a szolgáltató szektor jelentősége az ipari szektorét? USA-ban 1995-ben, Magyarországon 1998-ban.
30.
Mutassa be a vállalkozás tőkeszerkezetét!
31.
Jellemezze a kapcsolati tőkét! A cég vagy intézmény hírneve (vezetőinek, alapítóinak, munkatársainak, termékeinek, szolgáltatásainak köszönhetően), Vevőkapcsolatai, ügyfélköre, akire tevékenységét, jövőbeli terveit építi, a vevők, ügyfelek lojalitása, intézményi kapcsolatok más szervezetekkel, szövetségesekkel, szállítókkal, szakmai szervezetekkel, stb., elosztási, értékesítési csatornákhoz való hozzáférés.
32.
A szervezeti tőke hány fő részből áll? Kettőből – immateriális javak és infrastrukturális eszközök
3
33.
Soroljon fel immateriális javakat a szervezeti tőkén belül! A kutatás, fejlesztés eredményei, saját fejlesztésű eszközeinek értéke, vásárolt licenc, az értékes, bevezetett márkanév, stb.
34.
Ismertessen infrastrukturális eszközöket a szervezeti tőkén belül! A vezetés filozófiája, a szervezet kultúrája, információs, kommunikációs rendszere, befektetői, pénzintézeti és egyéb hálózatai, stb.
35.
Melyek az emberi erőforrás általános tulajdonságai? (1) adott kapacitással és teljesítménykínálattal rendelkezik, (2) megszerzése a piacon keresztül történik, (3) árát a keresleti és kínálati viszonyok befolyásolják.
36.
Melyek az emberi erőforrás speciális tulajdonságai? Jellemezze azokat! (1) Nem fogy a felhasználás során, tartós - Minden más erőforrás alkalmazása során elfogy, míg az emberi erőforrás hosszú távon fennmarad, sőt megfelelő fejlesztési programok, tanulás révén teljesítőképessége fokozható. Az emberi erőforrás a leghosszabb életciklusú eszközök egyike, az életciklus különböző szakaszaiban más jellemzőkkel bír. E tulajdonságból fakadó menedzsment feladat a stratégiára alapozott tudatos fejlesztés és az életszakasznak megfelelő alkalmazás. (2) Nem raktározható - Az a kapacitás, amit adott időpontban nem használunk fel, elvész, nem lehet a fel nem használt erőforrásból tartalékot képezni. A változó intenzitású munka (az alulterhelés és az azt követő túlterhelés egyaránt) stresszt okoz, kifáradáshoz vezet és a költséghatékonysága is alacsony. A hatékony felhasználás érdekében tervszerű, folyamatos és egyenletes igénybevételre kell törekedni. (3) Innovatív - Ez az egyetlen olyan erőforrás, amely képes megújulni, kompetenciái és más erőforrások kombinációi révén minőségében új termékeket, szolgáltatásokat létrehozni. Motiváltsága, attitűdje függvényében a szervezeti teljesítmények teljesen új szintjét képes elérni. A menedzsment feladata az innovációs kapacitás-fenntartása és ösztönzése. (4) Döntéseket hoz - Bármely időpontban úgy dönthet, hogy a szervezetet elhagyja, ha pl. munka tartalmával vagy a nyújtott ellenszolgáltatásokkal elégedetlen, vagy jobb ajánlatot kap. Ugyancsak lényeges döntése a saját teljesítmény szintjének meghatározása egyes feladatok esetén. A menedzsment elsősorban az elkötelezettség kialakítása és a folyamatos kommunikáció révén befolyásolhatja az alkalmazottak döntéseit. (5) Nem tulajdona a vállalatnak Nem képezi a saját tőke részét, nem értékesíthető, de kapacitása és kompetenciái a vállalat értékét jelentősen befolyásolják. A humán tőke ápolása, tudatos fejlesztése üzleti előny.
37.
Mi a munkaerőpiac definíciója? A munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége.
38.
Miből áll a munkaerőpiac? Keresleti és kínálati oldalból.
39.
Jellemezze a „Tiszta piacgazdasági modell”-t! A modell szerint a munkaerőpiac mentes az állami beavatkozásoktól. Kizárólag a gazdasági érdekek döntik el, hogy a feladatokat hogyan, és kivel végzik, végeztetik el a szervezetek.
4
Mit?
ÁLLAM Hogyan?
40.
Kivel?
Jellemezze a „Tervgazdálkodási modell”-t! A modell azt feltételezi, hogy a feladatokhoz az állam rendeli hozzá az erőforrásokat, és ezen felül a végrehajtás módját is megjelöli.
Mit?
ÁLLAM Hogyan?
41.
Kivel?
Jellemezze a „Vegyes modell”-t! A hosszú távú, sikeres gazdasági működés feltételeinek azonban e két modell közül egyik sem felel meg. Egy valós gazdaság nem független, így nem elképzelhető az, hogy kizárólag gazdasági szempontok szerint működjön, mindenképpen szükséges állami szerepvállalás. Mit?
ÁLLAM Hogyan?
42.
Kivel?
Mi jellemzi a globális munkaerő túlkeresletet? (1) a kínálat nagysága szab határt a foglalkoztatásnak, (2) a vevők (munkaadók) erőfeszítése határozza meg, hogy a kereslet és kínálat egymásra találását (3) a munkavállalók alkupozícióját erősíti.
5
43.
Mi jellemzi a globális munkaerő túlkínálatot? (1) kereslet szab határt a foglalkoztatásnak, (2) az eladók (munkavállalók) erőfeszítése sokkal nagyobbá válnak a betöltendő munkahelyért és az alkalmas dolgozók egymásra találásában, (3) a munkaadók alkupozícióját erősíti.
44.
Mi jellemzi a munkaerő-piaci egyensúlyt? (1) ideiglenes, átmeneti jelenség, (2) tökéletes munkaerő-piaci egyensúlyról nem lehet beszélni, (3) mérése rendkívül nehéz (4) nem annyira a kereslet és kínálat pontos megfelelésének fogható fel, inkább aszerint minősíthető, hogy a keresleti és kínálati folyamatok közelítenek vagy távolodnak egymástól, (5) és amennyiben a kereslet és kínálat nem egyező, de egymás felé tendálnak, általában egyensúlyhoz közeli állapotról beszélünk.
45.
Sorolja fel a munkaerő-piaci szereplőket! Az (1) állam, a (2) munkaadók, a (3) munkavállalók és az (4) érdekképviseleti szervek
46.
Melyek a munkaerő-piaci egyensúlyt befolyásoló tényezők a munkaerő-kínálat oldaláról? A (1) munkavállalási korú népesség nagysága, a (2) munkanélküliek száma, a (3) gazdaságilag aktív népesség aránya és a (4) gazdaságilag inaktívak száma – nincsenek jelen a piacon.
47.
Melyek a munkaerő-piaci egyensúlyt befolyásoló tényezők a munkaerő-kerselet oldaláról? A (1) normál keresletet a gazdaság állapota és az (2) államilag finanszírozott, un. támogatott foglalkoztatási programok, pl. közmunkák, közhasznú munka.
48.
Milyen típusú munkanélküliséget ismer? (1) globális, (2) strukturális, (3) frikciós vagy súrlódásos, (4) és szezonális
49.
Mi jellemzi a globális munkanélküliséget? Akkor beszélhetünk globális munkanélküliségről, ha a gazdaság adott foglalkoztatottsági szintjén, adott termelékenység és műszaki, technikai színvonalon a munkaerő-kereslet elmarad a kínálattól.
50.
Többek közt mik az okai a magyarországi globális munkanélküliségnek? (1) a ’90-es évek közepéig recesszió (2) növekvő tartós munkanélküliség (3) a képzettebb embererő alulfoglalkoztatása
51.
Mi jellemzi a strukturális munkanélküliséget? A munkaerőpiac kereseti és kínálati oldalának strukturális eltéréséből származik, amely egyszerre okozhat munkanélküliséget és munkaerőhiányt a gazdaságban. Általában jellemző, hogy a keresleti oldalon bekövetkező változásokat a kínálati oldal csak késéssel tudja követni, ami alapvető oka a strukturális munkanélküliség kialakulásának. Röviden: A kereslet és kínálat szerkezetének eltéréséből fakad.
52.
Mi okozza a strukturális munkanélküliséget? (1) a területi elhelyezkedés (földrajzi), (2) a foglalkozások eltérése, valamint (3) a képzettség szakirányának eltérése.
6
53.
Mi jellemzi a súrlódásos munkanélküliséget? A munkaerőpiac globális és szerkezeti egyensúlyi állapotában is fennáll valamekkora súrlódásos munkanélküliség, ill. munkaerő-hiány, - hozzátéve, hogy ezek egy időben, egyazon munkaerőpiacon is jelentkezhetnek. A súrlódásos munkanélküliek körébe azon munkavállalók tartoznak, akik épp munkahelyek közt vannak. Frissen léptek ki korábbi munkahelyükről, és ugyan még nem találtak új munkahelyet, de várható, hogy hamar találnak – pl. keresett a munkájuk
54.
Hogyan jellemezhető a szezonális munkanélküliség? A munkaerőpiac azon szereplői, akik nem állandóan vállalnak munkát, illetve tudásuk, képzettségük nem teszi őket alkalmassá ilyen munkák elvégzésére, csak időszakosan állnak foglalkoztatásban. Jellemzően szezonális munkát végeznek, melyre az év egy meghatározott részében van igény.
55.
Mikor jelent meg az átképzési támogatás Magyarországon? 1983-ban.
56.
Mikor kezdődött Magyarországon a közhasznú munkavégzés támogatása? 1987-ben.
57.
Mikor született törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról? 1991-ben.
58.
Mi alkotja a foglalkoztatáspolitika finanszírozási rendszerét? (1) a Munkaerő-piaci Alap, a (2) Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a (3) Foglalkoztatási Alap, a (4) Szakképzési Alap, a (5) Rehabilitációs Alap, valamint a (6) Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap
59.
Mi a foglalkoztatáspolitika definíciója? A foglalkoztatáspolitika elvek, intézkedések és intézmények rendszere, amellyel az állam a foglalkoztatást befolyásolja.
60.
Mi a foglalkoztatáspolitika célja? A munkaerő-piac minél harmonikusabb működésének elősegítése.
61.
Mely tényezők alkotják a foglalkoztatáspolitika célrendszerét? (1) a foglalkoztatás elősegítése, (2) a munkanélküliség megelőzése és a (3) a hátrányos következmények enyhítése.
62.
Mely tényezők alakítják a foglalkoztatás színvonalát? (1) a demográfiai folyamatok, (2) a műszaki fejlődési ütem, fejlettségi szint (3) a társadalmi, gazdasági szerkezet, a (4) szakmai, képzettségi összetétel, a (5) földrajzi, településszerkezeti tényezők, és a (6) közlekedési infrastruktúra.
63.
Mi jellemzi az aktív foglalkoztatáspolitikát? Valamilyen módon aktiválja a munkanélkülit. A munkanélküliséghez vezető okokat kívánja befolyásolni.
7
64.
Milyen aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket ismer? (1) képzések támogatása, (2) intenzív álláskeresés támogatása, (3) vállalkozóvá válás támogatása, (3) foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, (4) közhasznú munkavégzés támogatása, (5) foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékátvállalás, (6) megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, (6) fiatal munkanélküliek foglalkoztatási támogatása, (7) munkaerő-piaci programok támogatása
65.
Mi jellemzi a passzív foglalkoztatáspolitikát? A kialakult helyzetben a társadalmi-gazdasági feszültségek enyhítésére törekszik, függetlenül attól, hogy aktivizálja-e a munkanélkülit vagy csak segélyezi.
66.
Milyen passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöket ismer? (1) járadék és (2) segély.
67.
Ismertesse a teles foglalkoztatás modelljének jellemzőit! (1) központi gazdasági irányítói a munkaerő kínálatot teljes mértékben lekötik, (2) kapun belüli munkanélküliség alakul ki (3) a hatékonysági követelmények nem képesek érvényre jutni, (4) pazarlás, (5) költségérzéketlenség, (6) alacsony munkaintenzitás (7) túlfoglalkoztatottság, (8) alacsony termelékenységi színvonal.
68.
Ismertesse a piacgazdasági foglalkoztatási modell főbb jellemzőit! (1) központjában a hatékonyság áll, (2) a piaci igény határozza meg a foglalkoztatást, (3) munkanélküliséggel jár (4) gazdaságpolitika és ágazati politikák közreműködése (5) megkövetelt a munkakörre előírt iskolázottság és képzettség, (6) költségérzékenység, (7) jövedelmezőség, (8) nyugdíj orientáltság, (9) teljes munkaintenzitás, (10) növekvő termelékenység.
69.
Melyek a munkáltató főbb kötelezettségei? (1) munkaszerződéssel munkaviszonyra vonatkozó egyént szabályok szerint foglalkoztathat csak munkavállalót, (2) biztosítani kell az egészséges és biztos munkafeltételeket, (3) meg kell szervezni a munkát, (4) munkabért kell fizetni a vonatkozó szabályok, illetve a szerződés szerint.
70.
Melyek a munkavállalók főbb kötelezettségei? (1) köteles előírt helyen időben, állapotban megjeleni és munkát végezni, (2) elvárható szakértelemmel dolgozni (gondosság), (3) előírásokat, utasításokat betartani (utóbbi nem ütközhet jogszabályba), (4) együttműködni a munkatársakkal, (5) egészségét, testi épségét nem veszélyeztetheti, (6) üzleti titkot megőrizni, (7) különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó feladatokat elvégezni, (8) naptári évenként legfeljebb 2 hónapot nem az állandó munkahelyén is elvégezni, ha kötelezik rá, (9) második, így további munkaviszonyokat és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokat köteles a munkáltatónak bejelenteni.
8
