EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Gazdasági és Monetáris Bizottság
11.12.2007
25/2007. sz. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Tárgy:
A lengyel Szejm hozzájárulása
A melléklet tartalmazza a lengyel Szejm hozzájárulását az alábbi parlamentközi üléshez.
Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások A ciklus felülvizsgálata: Mi teszi próbára az európai és nemzeti gazdaságpolitikát?
Európai pénzügyi felügyelet és válságkezelés a pénzügyi piacokon
2008. január 22–23., Brüsszel
UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA
CM\699852HU.doc
HU
PE 398.614v01-00
HU
Parlamentközi ülés Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások A ciklus felülvizsgálata: Mi teszi próbára az európai és nemzeti gazdaságpolitikát? Európai pénzügyi felügyelet és válságkezelés a pénzügyi piacokon (2008. január 22–23.)
I. Gazdaságpolitika 1. A munkahelyteremtést és a növekedést célzó integrált iránymutatások (2005-2008) Európai Unió által történő elfogadásával egyidejűleg a lengyel Szejm is megvizsgálta azokat, a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló bizottsági ajánlással, valamint a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó tanácsi határozattal együtt. A Szejm európai ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményt bocsátott ki a dokumentumról, amely megállapítja, hogy a bizottságnak nincsen megjegyzése. Lengyelországban nem létezik jogalap ahhoz, hogy a parlament integrált nemzeti reformprogramot dolgozhasson ki. Az ilyen programokat a kormány dolgozza ki, és azok végrehajtása céljából megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt a Szejm elé. A közelmúltban tartott választásokat követően a Szejm jelenleg a hatodik parlamenti ciklusa kezdetén áll, és a választásokon győzelmet szerzett párt által megalakított kormány csak most látott hozzá a gazdaságpolitika végrehajtását célzó jogalkotási javaslatok parlament elé terjesztendő tervezeteinek elkészítéséhez. A lengyel parlament a "diszkontinuitás" elve alapján működik, amely szerint egy parlamenti ciklus során a kormány, a képviselők vagy az elnök által a parlament elé terjesztett valamennyi jogalkotási javaslat parlamenti feldolgozása befejeződik a parlamenti ciklus lezárásának pillanatában, függetlenül attól, hogy a parlamenti eljárás során milyen szakaszba értek el. A közösségi jogi eszköz nem köti a nemzeti parlamenteket, az integrált iránymutatások hatása a Lengyelországban végrehajtandó reformok kialakítására tehát annyiban mutatkozik meg, hogy a kormány azokat közvetlenül figyelembe veszi a Szejm elé terjesztendő jogalkotási javaslatokra vonatkozó tervezetek elkészítésekor, illetve hatással vannak az olyan képviselők által benyújtott javaslatokra, akik ismerik az említett iránymutatásokat. Tisztán formális megközelítésben a parlament szempontjából az iránymutatások végrehajtását célzó jogalkotási javaslatok egyenértékűek bármely egyéb jogalkotási javaslattal. Az a tény ugyanakkor, hogy az ilyen javaslatok elkészítői ellenőrzik azt, hogy az iránymutatásokkal összhangban vannak-e, politikai értelemben elkülöníti őket. A lengyelországi reformfolyamat felgyorsításához szükséges legfontosabb gazdasági reformok a következők: 1) a nyugdíjrendszer reformja az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozása érdekében, 2) az államháztartási hiány csökkentése, legalább az államadósság növekedésének lelassítása céljával, 3) a bürokrácia visszaszorítása az építőiparban, a rendelkezésre álló építési telkek gyarapítása érdekében, 4) a privatizációs folyamat felgyorsítása, 5) szerkezeti változtatások a vállalkozás támogatása terén. 2. A tagállamok gazdaságpolitikája tekintetében maguk a tagállamok illetékesek. Az Európai Uniónak nincsen hatásköre ahhoz, hogy a tagállamok gazdaságpolitikáját az Európai PE 398.614v01-00
HU
2/5
CM\699852HU.doc
Közösséget létrehozó Szerződés hatálya alá eső területeken (például a közös kereskedelempolitikán vagy a közös agrárpolitikán) túlmenően összehangolja. Kizárólag arra jogosult, hogy észrevételeket, illetve – amennyiben szükséges – ajánlásokat tegyen. Az Európai Unió befolyása az egyes tagállamok gazdaságpolitikájára tehát attól függ, milyen értelmezést kap az Európai Közösség illetékessége az összehangolás tekintetében. Ebből következően a Bizottság által előterjesztett dokumentumokat annak fényében kell megvizsgálni, hogy milyen tényleges illetékességekkel rendelkezik az Európai Unió az első pillérbe tartozó területeken. Az Európai Uniónak azokra a területekre kellene összpontosítania, amelyekre a tagállamoktól megbízást kapott, feladatait oly módon végrehajtva, amely a lehető legszorosabb összhangban van a tagállamok kívánságaival. A Szejm nem vitatja a Bizottság által az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, "Az európai érdek: Siker a globalizáció korában" című közleményt. Kívánatos volna a Bizottság által előterjesztett programdokumentumok rendszeres felülvizsgálata. Ugyanakkor el kellene gondolkozni azon, hogy ezeket a dokumentumokat milyen mértékben kell figyelembe venni a későbbi időpontban elkészült dokumentumokban. A jelenlegi gyakorlat szerint az EU programdokumentumait az ezen dokumentumokban előírt határidőkön belül vizsgálják felül, függetlenül a későbbi időpontban bevezetett szabályokban előírt bármely felülvizsgálattól. A pénzügyi piacoknak az USA jelzálog-piacán keletkezett problémák által okozott válsága különösen erőteljesen sújtotta volna a lengyel gazdaságot, ha az EUtagállamokban komoly gazdasági megtorpanást okozott volna. Ennek oka, hogy Lengyelország külkereskedelmének mintegy 80%-át az EU-val bonyolítja. Biztató fejlemény, hogy a gazdaság helyreállása legnagyobb kereskedelmi partnerünknél, Németországban viszonylag tartósnak látszik, mert alapját az ott bevezetett strukturális reformok adják. Ez csökkenti a német gazdaság visszaesésének valószínűségét. A pénzügyi piacok válságának közvetlen következményeképpen az új jelzálogok utáni kamatlábak Lengyelországban kissé megemelkedtek (amit a közelmúltban mások mellett Lengyelország vezető bankja, a PKO BP is bejelentett), a bankközi részvényesítés költségeinek emelkedéséből fakadóan. A Lengyelországban működő legtöbb bank részvényeit ráadásul jelentős mértékben birtokolják külföldi személyek, akik gyakran nyugati bankoktól kapják kézhez részvényeiket. Ennek ellenére általánosságban elmondható, hogy a lengyel jelzálog-piac és a nemzetközi piac közötti kötelék viszonylag laza. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a lengyel jelzálog-piac külső tényezők (például az Egyesült Államokbeli hitelrendszer válsága) hatására összeomolhat. Azt is meg kell jegyezni, hogy a lengyel jelzálog-piac még mindig fejlődése kezdeti fokán áll csupán. 2006-ban Lengyelország lakossága az EU összlakosságának 8,3%-át, GDP-je az Uniós GDP 2,3%-át, és jelzálog-piaca az EU jelzálog-piacának mindössze 0.3%-t tette ki. A jelzálog-kölcsönzés Lengyelországban a GDP mintegy10%-ának felel meg, szemben az EU mintegy 50%-os, és az USA mintegy 75%-os átlagértékével. Lengyelországban ennélfogva a jelzálogpiac bármely sérülése nem gyakorolná ugyanazt a hatást a gazdaságra, mint a fejlett EU-országokban vagy az USÁ-ban. A pénzügyi piacok válságával összefüggésben – és számolva azzal, hogy ilyen válságok a jövőben is felüthetik fejüket – a szakképzés, valamint a középfokú és felsőfokú oktatási rendszerek révén erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági folyamatok szélesebb körben való CM\699852HU.doc
3/5
PE 398.614v01-00
HU
megértetése érdekében. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni annak biztosítása érdekében, hogy az emberek szilárd alapismeretekkel rendelkezzenek a különböző típusú bankkölcsönök – ideértve a jelzáloghitel – igénybe vételével összefüggésben megfontolandó tényezőkről és kockázatokról. Ezért javasoljuk a 22. iránymutatás ("Az emberi tőkébe történő beruházás bővítése és javítása") alkalmazása során a megfogalmazás átformálását úgy, hogy a szöveg tartalmazzon intézkedést a polgárok gazdasági képzése tekintetében is. 3.
A gazdaságpolitikák összehangolásával összefüggésben mind az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a saját hatáskörükön belül maradva kell cselekedniük. Mind az Európai Parlament, mind pedig a nemzeti parlamentek legfőbb feladata a megfelelő jogalkotás biztosítása európai és nemzeti szinten egyaránt. A parlamentek természetüknél fogva a törvényalkotásra hivatottak. A nemzeti parlamentek ezen kívül kormányuk felügyeletét is ellátják. Az alkotmányok (az alapszerződések) által a parlamentekre ruházott hatáskör túllépése veszélyes, mert megtöri a kormányzati rendszer rendes működését a tagállamokban, és kevesebb időt hagy a parlamentek számára alapvető feladataik ellátására. Kétségtelen, hogy az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti információcsere kiterjedt hálózatára van szükség (például az IPEX-hálózat révén, amelyet széles körben fel kellene használni a parlamentek számára lényeges információk egyesítésére.
II. Pénzügyi piac 4.
2005-ben és 2006-ban a Szejm a pénzügyi piac szabályozását célzó alábbi törvénycsomagot fogadta el: A pénzügyi eszközök eladásáról szóló 2005. július 29-i törvény, A közadományokról, a szervezett kereskedelem pénzügyi eszközeinek bevezetését szabályozó feltételekről és az állami vállalatokról szóló 2005. július 29-i törvény, a pénzügyi piacok felügyeletéről szóló 2006. július 21-i törvény, a tőkepiacok felügyeletéről szóló 2005. július 29-i törvény. Az utóbbi két törvény döntő hatással van a pénzügyi piac felügyeleti rendszerének működtetésére. Jelenleg folynak a viták a tőkepiac és a bankpiac felügyeletének összevonásáról. A Szejmben jelenleg nem folytatnak vitát a pénzügyi piac stabilitásáról és felügyeletének hatékonyságáról. E tárgyban a fent nevezett törvények meghozatalához vezető jogalkotási folyamat keretei között tartottak vitákat. A pénzügyi felügyelet Lengyelországban egyetlen hatóság kezében van, ez felelős valamennyi pénzintézet ellenőrzéséért (2008. január elsejétől a bankokat is ideértve). A lengyel parlament nem vesz részt a pénzügyi piacok felügyeletében, ezt a feladatot ugyanis kormányszervek látják el. Ugyanakkor azonban a Szejm a kormány általános felügyeletének gyakorlása közben tüzetesen megvizsgálja a tőkepiac felügyeleti rendszerének működését, és a Szejm képviselőinek jogában áll kérdéseket intézni a kormányhoz az ezen piacok felügyeletének tárgyában. Tekintettel a lengyel felügyelő hatóságok egységes rendjére, nincs szükség további összehangoló intézmények felállítására. A parlamenti bizottságok (különösen az Államháztartási Ügyek Bizottsága) tájékoztató üléseket tartanak, amelyek
PE 398.614v01-00
HU
4/5
CM\699852HU.doc
eszmecserére adnak alkalmat a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselői között. A közeljövőben sor kerül az Államháztartási Ügyek Bizottsága és az NBP képviselőinek találkozóira is. 5.
A lengyel parlament nem nyilvánított véleményt arról, hogy a nemzetközi és európai pénzügyi integráció szellemében miként kellene megszervezni az európai pénzügyi felügyeletet. A parlament nem vette fel a kapcsolatot a kormánnyal és nem hozott semmilyen határozatot az uniós jogalkotás tárgyában a pénzügyi piacok európai szintű szabályozásával összefüggésben. Ami a törvényhozást illeti – ideértve a pénzügyi ágazat szabályozását is – a kormány továbbítja az uniós jogalkotási javaslatokat a Szejmhez, amely számára a nemzeti jog felhatalmazást nyújt arra, hogy a különleges EU jogalkotási javaslatokról alkotott véleményét a kormány elé terjessze. A lengyel parlamentben nem tartottak vitát arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a válságkezelést, a határon átnyúló piaci rendellenességek megelőzése és a pénzügyi stabilitás megóvása érdekében. A lengyel kormány jogalkotási javaslatot készít elő, amelynek célja a Makrogazdasági Stabilitási Bizottság felállítása (ez a bizottság a pénzügyminiszterből, valamint a Lengyel Nemzeti Bank és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselőiből áll majd). A lengyel parlament semmilyen kezdeményezést nem tett a közösségi intézmények felé a pénzügyi piac szabályozása tárgyában.
6.
Semmilyen vitára nem került sor a Szejmben az Európában vagy másutt a pénzügyi piacok helyzetére jelenleg ható tényezőkről.
Zbigniew Chlebowski bizottsági elnök
CM\699852HU.doc
5/5
PE 398.614v01-00
HU
