Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013
Tárgy:
Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására
Tisztelt Marsi Erika Főigazgató Asszony! Kérjük tisztelt Főigazgató Asszonyt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének J-B-IV-24/2007 számú határozatát saját hatáskörben visszavonni szíveskedjék.
INDOKLÁS I.) Téves tényállás A PSZÁF J-B-IV-24/2007 sz. határozatában 500 000 azaz ötszázezer forint bírságot szabott ki a pénztárra, arra a tényállásra alapozva, hogy a pénztár megsértette 268/1997 (XII.22.) Kormányrendelet 21/H §-ban foglaltakat. A fenti tényállás nem valósult meg. A határozat indoklásában hivatkozott cikket (Napi Gazdaság 2007. január 27) nem a Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár tette közzé. „A
1
családi pillér” címmel megjelent cikket - mint azt a tartalmából és az aláírásból egyértelműen kiderül - nem a Patika Egészségpénztár tette közé. Az 1993 évi XCVI törvény (öpt) szerint önkéntes pénztárat kizárólag természetes személyek alapíthatnak, így a cikkben használ többes szám első személy is csak természetes személyeket jelölhet és nem egy egészségpénztárat. Az a tény pedig, hogy a Patika Egészségpénztár tagjai milyen megfontolásból alapítanak egy nyugdíjpénztárat, nem képezhet jogalapot a Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár megbírságolására. A Fővárosi Bíróság állandó joggyakorlata alapján is jogszabálysértő, ha a hatóság a tények felderítése nélkül hoz határozatot (KGD 1992/212.). II.) A PSZÁF a határozathozatal során megsértette az eljárási rendet Sajnálatos módon a határozathozatali eljárásban nem tudtunk élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 51.§ (1) bekezdésében biztosított jogunkkal. 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2007. január 29-én kelt 5539/1/2007 iktatószámú levelében csupán a hozamszámítás módjáról kértek tájékoztatást (melléklet). A levélben nem tájékoztatták a pénzárat arról, hogy eljárás van folyamatban, ezzel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megsértette a 2004. évi CXL. törvény 29. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat. (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától, b) a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell.
Az értesítés mellőzésére a törvény csak a 29. § (4) bekezdésben foglalt esetekben ad lehetőséget, amelyek jelen esetben egyértelműen nem álltak fenn. Ugyanakkor az értesítés bármilyen esetben történő mellőzése esetén a törvény 70. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti jog sérült. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől
2
számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. (2) Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden bizonyítékot, és módjában állt gyakorolni az (1) bekezdésben meghatározott jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét. (3) Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél a hatóság által meghatározott határidőben nem élt az (1) bekezdésben meghatározott jogával.
Így a határozathozatali eljárás során a PSZÁF nem tisztázta kellően a tényállást, ezzel megsértette a törvény 50. § (1) bekezdését és a 2. § (3) bekezdését. 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. (2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Az eljárás során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem biztosította az ügyfél számára a jogokról és kötelezettségekről való tudomásszerzést, ezzel a törvény 5. § (1) bekezdését sértette meg. A fentiek során megállapítható, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megsértette az ügyféllel történő együttműködés kötelmének elvét (1. § (2) bekezdés), valamint a jogos érdekek korlátozásának tilalmát (1. § (3) bekezdés).
3
III.) Az ügyfélegyenlőség elvének megsértése A határozat megsértette a bírság mértékének megállapítása során az Ket. 2.§-ban alapelvi szinten kimondott ügyfélegyenlőség elvét is, miszerint „Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.” A Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata szerint a közigazgatási szervnek „egységes jogalkalmazással az ugyanolyan tényállású ügyekben azonos tartalmú döntést kell hoznia” (KGD 2000/136.). Mellékelünk néhányat a szankcionáló és szankciót mellőző, pénztárakat érintő határozatokból, előlapként hozzátűzve az PSZÁF internetes honlapján közzétett „szankcionálási politika” című szempontrendszerét. A csatolt határozatokban megjelölt jogsértések összehasonlíthatatlanul súlyosabbak voltak a jelen esetben tévesen felrótt cselekménynél, hasonló mértékű szankció alkalmazására azonban egy esetben sem került sor. Mindez bizonyítja, hogy a határozat jogszabálysértő, mert az Ket 2.§ -ben meghatározott elvbe ütközik.
IV.) Összefoglalás A fentiek alapján megállapítható, hogy eljárási jogszabálysértés jelentős: az ügyfél nyilatkozattételi joga az eljárás során súlyosan korlátozva volt, továbbá a tényállás tisztázása oly mértékben hiányos, hogy az a határozat érdemére is kihat, amely hiányosságok nem orvosolhatók. A bírság kiszabása során sérült az ügyfélegyenlőség elve is. Amennyiben a PSZÁF a határozatot hatályában fenntartja, az olyan jogi precedenst teremt, amely alapján egy pénztárról megjelenő információért csakis a Pénztár felel, függetlenül attól, hogy azt ki teszi közzé. Aggályosnak látjuk, hogy ez alapján az önkéntes pénztári szférában milyen folyamatok indulhatnak meg. A határozatban foglalt tényállás nem felel meg a valóságnak, így a pénztár nem élhet a közzétevő médium felé sem kártérítési igénnyel, sem helyreigazítási kérelemmel. Mindazonáltal a pénztár – az esetlegesen jogerőssé váló határozat birtokában – kötelességének érzi, hogy a valódi tényállást és immár a PSZÁF által jóváhagyott
4
újraszámolt hozamot ismertesse annak ellenére, hogy erre a PSZÁF határozata nem kötelezte. Budapest, 2007. április 10. Tisztelettel:
Horváthné Dr. Soós Katalin az Igazgató Tanács elnöke Patika Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Mellékletek: PSZÁF 5539/1/2007 ikt. sz. levele PSZÁF Szankcionálási politika (www.pszaf.hu) PSZAF J-IV-30/2007/B. sz. határozata PSZAF J-IV-12/2007. sz. határozata PSZAF J-IV-150/2006. sz. határozata PSZAF /IV/194/2002/B. sz. határozata PSZAF J-B-IV-48/2005. sz. határozata
5
