EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2007.VII.18 B(2007) 3382 végleges Tárgy:
N 276/2007 sz. állami támogatás – Magyarország Kulturális célú támogatási intézkedések a Regionális Fejlesztés Operatív Programok keretein belül
Tisztelt Miniszter Asszony!
I. AZ ELJÁRÁS 1. 2007. május 16-i, aznap iktatott e-mailjükben a magyar hatóságok új támogatási programot jelentettek be, amely a Regionális Fejlesztés Operatív Programok alá tartozó, kulturális célú intézkedéseket tartalmaz. 2. 2007. június 5-i levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért, amit a magyar hatóságok 2007. június 19-i, aznap iktatott e-mailjükben nyújtottak be. A magyar hatóságok további információval szolgáltak 2007. június 26-i, aznap iktatott emailjükben. II. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 3. Jogalap: A magyar hatóságok megküldték a Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló miniszteri rendelet tervezetének (a továbbiakban: a rendelettervezet) megfelelő részeit. A rendelet kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség költségvetési fejezetéhez tartozó, mind a hét Regionális Fejlesztés Operatív Programra meghatározott előirányzat felhasználására, kezelésére és működtetésére. A pályáztatás szabályait, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások kifizetését, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön rendelet szabályozza. 4. Célkitűzés: A támogatási program elsődlegesen a kultúra támogatását, másodlagosan pedig a kulturális örökség megőrzését tűzi ki célul. 5. A támogatási program tartalma: A rendelettervezet meghatározza a Regionális Fejlesztés Operatív Programok azon célkitűzéseit, amelyekre támogatás nyújtható. A bejelentett támogatási program alá tartozó intézkedések forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel: Őexcellenciája Dr Kinga GÖNCZ Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles/Europese Commissie, B-1049 Brussel – Belgium Telephone: 00-32-(0) 2-299.11.11.
1) régészeti lelőhelyek feltárása, műemléki létesítmények, kastélyok, várak, múzeumok helyreállítása, értékőrző megújítása, látogatóbarát fejlesztése (a rendelettervezet 4. paragrafusának a) pontja); 2) örökségvédelem, a történelmi és kulturális örökség fenntartható hasznosítása (a rendelettervezet 4. paragrafusának b) pontja); 3) kulturális létesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható létesítése (a rendelettervezet 4. paragrafusának c) pontja);
munkahelyek
4) kulturális, vallási, művészeti, gasztronómiai rendezvények, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása (a rendelettervezet 4. paragrafusának i) pontja). 6. E négy jogcím alapján, amennyiben az elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, kulturális célú támogatás nyújtható, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében1 meghatározott eljárásban engedélyezte. A fenti jogcímek (4. paragrafus a)–c), i)) olyan további támogatási intézkedések jogalapját is képezik, amelyek nem szerepelnek e bejelentésben. Mind a hét Regionális Fejlesztés Operatív Program tartalmaz kulturális célú intézkedéseket, amelyek – az e bejelentésben nem szereplő egyéb intézkedésekkel együttesen – a magyarországi turisztika vonzerejének fejlesztését célzó prioritási tengely részét képezik. 7. A magyar hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy a 4. paragrafusban található a) jogcím a bejelentett támogatási rendszer alkalmazásában a régiók turisztikai vonzerejének fejlesztését célozza, műemlékekkel, kastélyokkal, múzeumokkal stb. kapcsolatos projektek támogatásával, a régészeti feltárástól a látogatóbarát létesítmények elkészültéig, mindig maradéktalanul figyelembe véve a kultúra, illetve a kulturális örökség megőrzését mint célt. 8. A bejelentett támogatási program alkalmazásában a 4. paragrafusban található b) jogcímről a magyar hatóságok kifejtették, hogy e jogcím a kulturális örökségvédelem céljából folytatott településrehabilitáció kereteibe tartozó projekteket fedi le, amelyek során például műemlék épületeket, szobrokat, homlokzatokat újítanak fel, leromlott állapotú múzeumokat, történelmi városképet állítanak helyre. Az a) jogcímmel ugyan található bizonyos átfedés, alkalmazásukat azonban indokolja az adott projektek eltérő megközelítése, valamint végső célja: a 4. cikkben található a) jogcím az adott térség turisztikai vonzerejét kívánja fejleszteni, míg a b) jogcím célja a településrehabilitáció. 9. A magyar hatóságok továbbá kifejtették, hogy a 4. paragrafusban szereplő c) jogcím a bejelentett támogatási program alkalmazásában olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyek – az elsősorban kisebb méretű településeken szükséges – közösségi kulturális funkciót ellátó létesítmények kialakítását, a helyi kulturális életet mozdítják elő. Ilyen fejlesztés lehet pl. kulturális funkciót betöltő, már létező épületek (közösségi házak, színházak) felújítása, újak kialakítása, valamint olyan infrastruktúra kiépítése, amely a kulturális hagyományok, szellemi kulturális értékek megőrzését, illetve továbbvitelét szolgáló kulturális, hagyományőrző rendezvények, helyi ünnepségek, hagyományőrző fesztiválok tartását is lehetővé teszi. A magyar hatóságok kijelentették, hogy e jogcím keretében nem kívánnak közvetlenül munkahelyteremtést támogatni – ez csupán az intézkedésekesetleges közvetett hatása lehet. Nem kívánnak továbbá támogatni 1
A rendelettervezet 7. paragrafus (1) bekezdésének e) pontja. 2
kereskedelmi jellegű, profitszerzési céllal megrendezett eseményeket (pl. rockfesztiválok, mint a Sziget Fesztivál). Céljuk kizárólag olyan események támogatása, amelyek pályázati források nélkül nem valósulnának meg, azonban létrehozásuk, fenntartásuk a szellemi és kulturális hagyományok továbbélését biztosítja. 10. A bejelentett támogatási program alkalmazásában a 4. paragrafusban szereplő i) jogcím célja a magyar hatóságok szerint az, hogy a régiók számos adottságának (szellemi kulturális értékek, gasztronómia) turisztikai vonzerejét fokozza infrastrukturális fejlesztések (pl. színpad, hangtechnika) és bizonyos esetekben (pl. regionális vonzerejű hagyományőrző és kulturális fesztiválok esetén) rendezvények megrendezésének támogatásával. E jogcím alatt sem kívánnak támogatni csak profitszerzési céllal megrendezett eseményeket. A magyar hatóságok elkötelezték magukat a kizárólag olyan események támogatása mellett, amelyek pályázati források nélkül nem valósulnának meg, azonban létrehozásuk, fenntartásuk a szellemi és kulturális hagyományok továbbélését biztosítja. 11. A magyar hatóságok továbbá megerősítették, hogy a bejelentés csak kulturális célú intézkedéseket érint, és nem terjed ki a következők támogatására: szabadidős és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése; a kulturálistól eltérő célú turizmus fejlesztése és előmozdítása; szállásfejlesztés, konferenciaturizmus, valamint kapcsolódó szolgáltatások kialakítása; sportrendezvények infrastrukturális fejlesztése; közvetlen munkahelyteremtés; kulturálisnak nem minősíthető, nem a hagyományőrzés céljait szolgáló fesztiválok; valamint bármely egyéb olyan tevékenység, amely nem segíti elő közvetlenül a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, közvetlenül profitszerzési célt szolgál és a támogatás nélkül is megvalósulna. 12. Időtartam: Az intézkedés a 2007–2013 közötti programozási időszakra terjed ki. A magyar hatóságok a támogatást 2007. szeptember 1. és 2013. december 31. között kívánják nyújtani, amennyiben azt az Európai Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte. 13. Kedvezményezettek: Az intézkedés kedvezményezettjeinek a 0092 NACE-kódnak megfelelően a szórakoztatás, kultúra és sporttevékenységek körében kell tevékenykedniük. A tevékenység helyét illetően – mivel a strukturális alapok kifejezett célja bizonyos régiók fejlesztése – elengedhetetlen, hogy a támogatás kedvezményezettjének legalább egy fióktelepe legyen a hét magyarországi NUTS-II. régió valamelyikében. A magyar hatóságok a kedvezményezettek számát 501–1000 közé becslik. A kedvezményezettek nagysága tekintetében nincsenek korlátozások. A magyar hatóságok szerint általában véve nem lehet meghatározni, hogy a lehetséges kedvezményezettek között melyek a gazdasági tevékenységet végző vállalkozások. 14. A támogatás kedvezményezettjei lehetnek különösen a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi–szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, non-profit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények és közszolgáltatók. 15. A rendelettervezet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységekhez nyújtható, amelyek igazoltan elősegítik a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, 3
amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint az olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése2. Ennek megfelelően – valamint a rendelettervezet 4. paragrafusában található a)–c) és i) pontban meghatározottak alapján a támogatás jogalapjával összhangban – kulturális célú támogatásra különösen a következők pályázhatnak: 1) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemléki nyilvántartásában szereplő ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelői; 2) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására és régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői; 3) azokat a tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek, amelyek tevékenységének célja műemlékek örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása; 4) a kulturális örökség megőrzését, terjesztését szolgáló rendezvények szervezői; 5) a muzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői; 6) műtárgyak védelmét célzó tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek; 7) az örökségvédelem területén működő szervezetek. 16. A támogatás formája: A támogatás közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású kölcsön vagy kamattámogatás fomájában valósulhat meg. 17. Költségvetés: A támogatásra szánt éves költségvetés 33 571 millió HUF (~ 134 millió EUR). A teljes költségvetés 235 000 millió HUF (~ 940 millió EUR). 18. A támogatás finanszírozása: A támogatás 85%-ban közösségi (ERFA), 15%-ban pedig nemzeti finanszírozású (központi és/vagy önkormányzati költségvetés). 19. A támogatást nyújtó hatóság: A támogatást nyújtó hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amely a Regionális Fejlesztés Operatív Programok irányító hatósága. 20. Támogatás odaítélése: Támogatás pályázati felhívás alapján nyújtható; illetve kiemelt3 vagy nagyprojekteknél4 pályázati eljárás nélkül. A kiemelt és nagyprojektek kiválasztásáról szóló jogi szabályozás az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból származó források felhasználásának megfelelő szabályairól, a felelős
2
A rendelettervezet 21. paragrafusának (1) bekezdése.
3
Kiemelt projekt lehet: beruházási projekt vagy beruházás-előkészítési projekt, ha a támogatása meghaladja az 500 millió Ft-ot, az összköltsége pedig Regionális Fejlesztés Operatív Programnál az 1 milliárd Ft-ot; nem beruházási projekt (az ESZA-nál), ha támogatása meghaladja a 100 millió Ft-ot; vagy a fenti értékhatárok alatti – nem pályázati – projekt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének egyedi jóváhagyása esetén. Forrás: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, www.nfu.gov.hu
4
Nagyprojekt az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból finanszírozott olyan projekt, amelynek összköltsége meghaladja az 50 millió eurót, és amely műszaki–gazdasági szempontból nem bontható önálló részekre. Forrás: Regionális Fejlesztés Operatív Programok, www.nfu.gov.hu 4
intézményekről, valamint az eljárási szabályokról szóló két kormányrendeletben található5. 21. Elszámolható költségek és támogatásintenzitás: Az elszámolható költségek körébe a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek tartoznak. A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. A támogatás mértékének felső határát, a támogatható tevékenységeket és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza. Kiemelt projekteknél a támogatható tevékenységek, az elszámolható költségek és az ellenőrzésre vonatkozó részletek a támogatásról szóló szerződésben találhatók. 22. Kumulációs szabály: A támogatás azonos elszámolható költségek fedezése céljából nem kumulálható más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi támogatási programból kapott támogatással. III. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE Állami támogatás megléte az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében 23. A Bizottság először azt vizsgálta, hogy a bejelentett intézkedés állami támogatásnak minősül-e az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely szerint „ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” 24. Állami források jelenléte: A bejelentett támogatási program egyértelűen tartalmaz állami forrásokat, mivel 15%-ban nemzeti (központi és/vagy önkormányzati költségvetés), 85%-ban pedig közösségi (ERFA) finanszírozású. 25. Vállalkozásoknak biztosított gazdasági előnyök: A kedvezményezettek az intézkedés révén előnyhöz jutnak, mivel rendes piaci körülmények között nem kapnák meg a közvetlen támogatásokat, kedvezményes kamatozású kölcsönöket vagy a kamattámogatást. Mindazonáltal egyes kedvezményezetteket nem lehet az EKSzerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vállalkozásoknak tekinteni, hiszen nem fejtenek ki adott piacon áruk vagy szolgáltatások kínálására irányuló gazdasági tevékenységet. Így várhatóan a bejelentett támogatási program kedvezményezetteinek jelentős része, mint pl. a magánszemélyek, templomok vagy helyi múzeumok nem számítanak a bejelentésben szereplő projekttípus vonatkozásában gazdasági tevékenységet végző vállalkozásoknak.
5
A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII.8.). Kormányrendelet, illetve a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet. 5
26. Szelektivitás: Mivel támogatásban csak egy adott ágazat egyes kedvezményezettjei részesülnek, a támogatási program szelektíven nyújt gazdasági előnyt. 27. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás és a verseny torzítása: A bejelentett program által támogatott tevékenységek számos esetben helyi jellegűek (pl. kistelepülések helyi kulturális életét szolgáló épületek felújítása), és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy e tevékenységek – különösen a határon túli turizmus vonzásával – befolyásolnák a kereskedelmet. Ezzel egyidejűleg, noha a támogatás jogcímeihez kapcsolódó számos tevékenység nem feltétlenül érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, nem lehet azonban kizárni, hogy egyes projekteknek, pl. fontos és neves műemlékeknek vagy külföldön is ismert kulturális eseményeknek és fesztiváloknak nyújtott támogatás vonzerővel hathat a nemzetközi turizmusra, így a nyújtott támogatás mégis érintheti a közösségen belüli kereskedelmet. 28. A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett támogatási program alá tartozó projektek egy része nem minősül állami támogatásnak az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel vagy a kedvezményezettek nem számítanak gazdasági tevékenységet végző vállalkozásoknak, vagy pedig nincsenek hatással a tagállamok közötti kereskedelemre, és nem torzítják a versenyt. Egyes projektek esetén azonban a szóban forgó támogatási program állami támogatásnak minősül az EKSzerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében. A támogatás összeegyeztethetősége 29. Az EK-Szerződés 151. cikke kimondja, hogy „a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget … A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.” 30. Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.” 31. A vizsgált támogatási program célja valóban a kultúra és a kulturális örökség megőrzése. 32. A Bizottság véleménye szerint a vizsgált támogatási programra szükség van a kultúra és a kulturális örökség megőrzéséhez. A magyar hatóságok állítása szerint a támogatásban részesíteni kívánt, kulturális értékeket őrző létesítmények (pl. múzeumok, kiállítások, egyházi helyszínek) fenntartói folyamatosan tőkeszegény állapotban vannak; saját forrásaik és a jelenleg kapott, a bejelentett programon kívüli támogatások gyakran még a szintentartó beruházásokhoz sem elegendőek. Hogy ezek a kulturális értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselhessenek, ezen beruházásokhoz nem nélkülözhető az állami segítség, különösen mivel a műemlék jellegből következően sajátos, igen szigorú jogi/hatósági feltételeknek kell megfelelni (pl. igazolás a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, régészeti feltárási kötelezettség, speciális építőipari anyagok használata, bizonyos épületrészek funkcióinak megkötése). Az így jelentkező magasabb beruházási és fenntartási költségek jelentősen megnövelik a megtérülési időt, így kulturális célú állami támogatás nélkül 6
ezen beruházások végrehajtása nem lehetséges, mivel az nem áll a magántőke érdekében. 33. A hagyományőrző kulturális rendezvények, fesztiválok, fórumok megrendezése jellemzően nem profitszerzés céljából történik. Ezek gyakran ingyenes események, hiszen elsődleges céljuk a kultúra terjesztése, megőrzése, ismertetése a nagyközönség számára. Az esetlegesen keletkező bevételek jellemzően nem fedezik a rendezvények megtartásának költségeit. Így az állami támogatás nyújtása elengedhetetlen a színvonalas rendezvények megtartásához, számának bővítéséhez. A bejelentett támogatási program szükséges továbbá azért is, mert a kereskedelmileg kifizetődő rendezvények nem tartoznak a támogatás körébe, továbbá mert támogatás kizárólag olyan eseményekre nyújtható, amelyek célja a hagyományőrzés, és amelyek a támogatási program forrásai nélkül nem valósulnának meg. 34. A Bizottság álláspontja szerint az intézkedés arányos. A pályázati felhívásokban és a projektek megvalósítása során előírás a pályázó számára azon feltételek részletes bemutatása, amelyeknek meg kell felelniük, és a tervezett költségek részletezése annak érdekében, hogy a támogatás mértékének indokoltsága megítélhető legyen. A támogatás kulturális célú többletköltségekre való korlátozása biztosítja, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódik és nincs túlkompenzáció, ám megteremti ezáltal a kulturális cél végrehajtását. Emellett az örökségvédelmi hatóságoktól a kedvezményezetteknek igazolással kell rendelkezniük a támogatás elnyerésének feltételeként. 35. A program által támogatott tevékenységek túlnyomóan helyi jellegéből következően a Bizottság úgy véli, viszonylag kicsi annak a valószínűsége, hogy az intézkedés befolyásolná a kereskedelmi feltételeket. 36. Ezen okokból kifolyólag a Bizottság úgy ítéli meg, hogy amennyiben az intézkedés állami támogatást tartalmaz, annak mértéke szükséges és arányos a kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdításához, továbbá nem befolyásolja a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében. IV. KÖVETKEZTETÉS 37. A fenti értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EKSzerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a bejelentett támogatási program egyes intézkedései nem minősülnek állami támogatásnak, mások azonban annak számítanak. A bejelentett támogatási program alá tartozó, állami támogatást megvalósító intézkedések összeegyeztethetők az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával. 38. Meg kell jegyezni, hogy e határozat a támogatási intézkedéseknek csak az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályok alapján való értékelésére vonatkozik, és nem érinti a magyar Regionális Fejlesztés Operatív Programok elfogadásáról, valamint az ERFA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásokról szóló határozatokat.
7
V. HATÁROZAT
39. A Bizottság tehát úgy határozott, hogy nem emel kifogást a fent említett intézkedés ellen, mivel az részben nem valósít meg állami támogatást, részben pedig az EKSzerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összeegyeztethető állami támogatásnak minősül. Amennyiben e levél harmadik személyek számára nem nyilvános, bizalmas információkat tartalmaz, kérjük, értesítse erről a Bizottságot a levél megérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül. Amennyiben az előírt határidőn belül e tekintetben nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy a címzett egyetért a levél teljes terjedelmű, hiteles nyelvi változatának harmadik felekkel való közlésével és a következő internetes címen történő közzétételével: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm . A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) SPA3 6/5 B-1049 Brussels (Brüsszel) Fax: +32-2 296 12 42. Kérem, Miniszter Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését,
a Bizottság részéről
Neelie KROES a Bizottság tagja
8
