2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Tervezet! A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter .../2007. (…) rendelete a brucellózis elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény (továbbiakban: Áeü. tv.) 47. § (2) bekezdése 5., 8., és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1.§. (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertőzés megelőzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózismentességének ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg. (2) A rendelet mellékletében meghatározott brucellózisra fogékony fajok az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni a rendeletben foglalt szabályokat. Értelmező rendelkezések 2.§. E jogszabály alkalmazásában: 1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés. 2. Állattartó hely: a területileg illetékes állategészségügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelő, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel. 3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen – mint járványügyi egységen – tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat. 4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány: 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: 2. melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: 3. melléklet 1. pontjában meghatározott állomány. 7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. melléklet II.2. pontjában meghatározott megye. 8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. melléklet Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter

Látta: Dr. Süth Miklós Dr. Pásztor Tamás

Jóváhagyta: Benedek Fülöp Ficsor Ádám

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI 2

IV.1. pontjában meghatározott megye. 9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott megye. 10. Szarvasmarha brucellózissal fertőzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertőzött szarvasmarhát találtak. 11. Juh- és kecske brucellózissal fertőzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertőzött juhot, vagy kecskét találtak 12. Brucellózissal fertőzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertőzött sertést találtak. 13. Brucellózissal fertőzött állat: a) amely a brucellózisra gyanút keltő tüneteket, vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai, vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta, vagy b) amely betegségre gyanút keltő tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg, vagy c) amely tünetmentes, de a belőle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták. 14. Brucellózis fertőzöttségre gyanús állat: a) amelynek klinikai tünetei, vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltőek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták, vagy b) amelyet fertőzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt vizsgálatok a gyanút kizárták, vagy c) amelynek szerológiai vizsgálata nem negatív eredményű a megerősítő vizsgálat lezárásáig, vagy d) amely brucellózis szempontjából nem minősített állományból származik, vagy e) amelynek származása és/vagy azonosítása hitelt érdemlően nem bizonyítható. 15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mindeddig mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén félévnél nem régebbi negatív eredményű szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik. 16. Járványügyi nyomozás: a fertőzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység. 17. Brucellózis új esete: a 13.a), b) és c) pontban meghatározott élő, elhullott, vagy levágott fertőzött állat. 18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének első hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen). 19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és európai bölény. 20. Illetékes állategészségügyi intézet: a brucellózis mentesség ellenőrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkező állategészségügyi laboratórium az országos főállatorvos által meghatározott területi munkamegosztás szerint.

Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



2


A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minősítése és mentességének ellenőrzése 3.§ (1) A szarvasmarha-, sertés, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történő minősítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat. Ezen feladatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: hivatal) az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat útján látja el. (2) A hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok (továbbiakban: állatállományok) brucellózis mentességének ellenőrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minősítő vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági főállatorvoson keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról ütemtervet készíteni, és azt a hivatalnak legkésőbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A hivatal az állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról készült ütemterveket legkésőbb március 31-ig a nemzeti referencia laboratóriummal való egyeztetést követően - jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja. (3) A területileg illetékes hatósági főállatorvos a hivatal jóváhagyását követően az illetékességi területén lévő állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezéséről. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott időtartam első napja előtt kell megküldeni, illetve közzé tenni. Az állattartó – a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A mintavételt jogosult állatorvossal kell elvégeztetni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági főállatorvos engedélyezheti, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető. Az ilyen írásbeli kérelem az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követő 15 napon belül kell postára adni. (4) A minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát - az állattartó kérelmére - a jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi intézetbe beküldeni. A mintavételt az arra jogosult állatorvos a területileg illetékes hatósági főállatorvos által meghatározott ütemterv szerint köteles végrehajtani. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amely a külön jogszabályban előírtak szerint egyedileg azonosítható. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott időben, akkor erről az ütemtervben szereplő határidő lejártát követő nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a területileg illetékes hatósági főállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni. Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



3


(5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistől a Bizottság által elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenőrző vizsgálat monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos főállatorvos rendelkezése szerint. (6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. A (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végző állategészségügyi intézetnek megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi intézetbe szállításának költségét – az (5) bekezdés kivételével - szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi intézetbe juttatni. (7) Az újonnan kialakított állatállományok minősítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek szerint a hatósági főállatorvos határozatban adja ki. (8) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően mentessé minősített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt ellenőrző vizsgálatok negatív eredményét követően a mentes minősítést a hatósági főállatorvosnak új határozatban kell megerősítenie. (9) A kiadott mentességi minősítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a mentesség mellékletben meghatározott követelményeinek. A brucellózis megelőzése A brucellózis elleni védőoltás, gyógykezelés tilalma 4.§ A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védőoltása vagy a brucellózissal fertőzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet. A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai 5.§ (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól is hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak hatóságilag brucellózistól mentes állományból származó apaállatokkal történhet. (2) Legelőre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelőre járó nőivarú szarvasmarhák közé Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



4


hat hónaposnál idősebb, nem ivartalanított, nem mentes bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idősebb, nem ivartalanított, nem mentes kant hajtani tilos. (3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetők be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk - a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott - elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új, vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól is hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni. (4) Új állomány kialakítása céljából külföldről behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvező eredményű minősítő vizsgálata után lehet. (5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen. A tejre vonatkozó előírások 6.§ (1) A tej felhasználásának szabályait a 853/2004/EK rendelet, a 854/2004/EK rendelet valamint az 1774/2002/EK rendelet vonatkozó előírásai határozzák meg. A brucellózis leküzdése szarvasmarha-, sertés-, juh- kecske- és lóállományok esetében Az állattartó kötelezettségei 7.§ (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy az Áeü. tv. -ben előírt kötelezettségeinek végrehajtása során köteles: a) állata betegségét, vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertőzöttségének gyanúját – így állata vetélését, rendellenes ellését is - az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni; b) a szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske elhullását - tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre – késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak; (2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti. (3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítéséről köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



5


(szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkező állatorvossal is alá kell íratni. (4) Az állattartónak az (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell őriznie és a hatóság kérésére ellenőrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmű bizonyítékának kell tekinteni. (5) Ha az állatorvos a bejelentést követő 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekről a területileg illetékes hatósági főállatorvost tájékoztatni. (6) Vetélés, illetve holtmagzat, vagy életképtelen utód születése esetén (továbbiakban: vetélés) –ha az állat a 2.§ 14. a)-c) pontjai alapján nem minősül brucellózis fertőzöttségre gyanúsnak– az állattartó köteles megfizetni az állatorvosnak a laboratóriumi vizsgálat céljára történő mintavétel, illetve mintaküldés költségét. A 2.§ 14 d) vagy e) pontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget. A magánállatorvos feladatai 8.§ (1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A magánállatorvos vetélés esetén – annak megelőzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék – köteles az 5. sz. melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi intézetbe köteles küldeni. (3) Ha a 2.§ 14. pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7.§ (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.




6


A jogosult állatorvos feladatai 9.§ (1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A jogosult állatorvos vetélés esetén köteles mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos értesítése mellett az illetékes állategészségügyi intézetbe köteles küldeni. (3) Ha a 2.§ 14. pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkező intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során – az állattartó kérelmére – aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7.§ (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) A jogosult állatorvos köteles a minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát venni a 3.§-ban foglaltak szerint és az illetékes állategészségügyi intézetbe küldeni. A hatósági állatorvos feladatai 10.§ (1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, illetve ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja - köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is. (3) Ha a 2.§ 14. pontja alapján az állat brucellózis fertőzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a hatósági főállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli az állomány forgalmi korlátozását, és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. mellékletben foglaltak szerint mintát vesz. Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



7


(4) Ha a 2.§ 14. pontja alapján az állat nem brucellózis fertőzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következők szerint köteles eljárni: a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig; b) ha a magzatból és/vagy a magzatburokból még nem történt mintaküldés – feltéve, hogy az még fellelhető és vizsgálatra alkalmas - mintát vesz laboratóriumi vizsgálat céljára; c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi intézetbe a brucellózis kizárása céljából és a kísérőiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó. (5) Brucellózis fertőzöttségnek a 2.§ 14. a)-c) pontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követően a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhető. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertőzöttség gyanúját. 11. § (1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. § (3) bekezdés alapján elrendelte. (2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján a mintát szolgáltató állat brucellózissal fertőzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állományt mindaddig forgalmi korlátozás alatt tartja, amíg az, az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint újból mentessé nem nyilvánítható. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6.§ szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A 2.§ 14.b) pontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak. (3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a 2.§ 13. a) és c) pontjaiban meghatározott fertőzött állatok esetén. A 2.§ 13. d) pontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertőzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni. (4) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a területileg illetékes hatósági főállatorvosnak. (5) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt, a mentes minősítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejűleg a betegséget megszűntté kell nyilvánítani.




8


(6) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során – az állattartó kérelmére – aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7.§ (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan A hatósági főállatorvos feladatai 12.§ (1) Ha a hatósági főállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerősítése, vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, első lépésként a hatósági főállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet. Ez utóbbi esetben a hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7.§ (5) bekezdésében előírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) A hatósági főállatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni az Igazgatóságnak. (3) A hatósági főállatorvos határozata alapján a brucellózissal fertőzött szarvasmarhát, sertést, juhot kecskét vagy lovat el kell különíteni, forgalmi korlátozás alá kell vonni és a fertőzöttség megállapításától számított öt napon belül – ha kizáró ok nem áll fenn - állami kártalanítás mellett – le kell öletni. A leölés vágóhídon, elkülönített vágás formájában is végrehajtható. (4) A hatósági főállatorvos – az állattartó költségére - elrendeli a fertőzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5 %-át nem haladja meg, akkor intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5 %-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetőség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit. (5) Ha valamely állományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertőzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el. (6) A fertőzöttnek talált állományok környezetében – az illetékes vadászati hatósággal való egyeztetés után a hatósági főállatorvos elrendelheti a vadon élő Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



9


állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését. Az Igazgatóság feladatai 13.§ hivatal

(1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertőzött állatot találtak a

a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintő esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintő esetben soron kívül tájékoztatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ); b) más megyét érintő esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt. c) utasítja a hatósági főállatorvoson keresztül az illetékes hatósági állatorvost, hogy fertőzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták. (2) A betegség hatósági megállapítását követően a hivatal értesíti Központot. (3) A hivatal évente legkésőbb március 1-ig összefoglaló jelentést küld a az országos főállatorvosnak és egyidejűleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak is megküldi tájékoztatásul. A közösségi előírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos főállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket. (4) Ha a hivatal illetékességi területén brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSz) illetékes regionális intézetét. Az országos főállatorvos feladatai 14.§ (1) Országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével, a brucellózis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtását. (2) A tárgyévet követő év március 31-ig jelentést küld a Bizottságnak a 64/432/EGK tanácsi irányelv 8. cikkével összhangban. Az állategészségügyi intézetek feladatai 15. § (1) A nemzeti referencia laboratórium (továbbiakban NRL) feladatait az a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriumai látják el. Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



10


(2) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az ÁDI és területi részlegei végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset, vagy törzseket a faji azonosítás megerősítése és biotípus meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertőzöttség szerológia vizsgálat alapján történő megállapításához az NRL megerősítő vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló intézet által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerősítő szerológiai vizsgálat céljára. A megerősítő vizsgálathoz szükséges mintát, vagy mintákat a megyei Igazgatóságnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie. (3) A brucellózis hatósági megállapításához, vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményéről a vizsgáló intézet a beküldő állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményű vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményű vizsgálatok esetén legkésőbb havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni. (4) Az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére – a Központ szakvéleménye alapján - az országos főállatorvos maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területről származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenőrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban. (5) Állományminősítő vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenőrző vizsgálatok végzésére a (4) pont szerinti laboratóriumok is jogosultak. Eljárás a juhok Brucella ovis fertőzöttsége esetén 16. § (1) Tenyésztésre szánt ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha olyan állományból származik, amelyben az elmúlt 12 hónapban a kosok Brucella ovis (a továbbiakban: B. ovis) okozta fertőző mellékhere- és/vagy heregyulladását nem állapították meg, valamint a szállítást megelőző 60 nap alatt a kost a fenti állományban tartották és a szállítást megelőző 30 napon belül vett vérmintájának a 4. mellékletben előírtak szerint komplementkötési – vagy ezzel egyenértékűnek elismert - próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott. (2) Anyajuhokat -az egyéb jogszabályban előírtak megtartása melletttovábbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelőző 30 napon belül elvégzett, B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat negatív eredménye alapján lehet.




11


(3) Ha a 2.§ 13. pontjához hasonlóan egy állományban Brucella ovissal fertőzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történ meg. (4) A 2. § 13.a)-b) pontja szerint fertőzöttnek minősülő (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos. (5) A 2.§ 13.c) és d) pontja szerint fertőzöttnek minősülő (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévő, fertőzött árutermelő anyajuh állomány fedeztetésére, vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági főállatorvos előzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak. (6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést (beleértve holt magzatok, vagy életképtelen bárányok születését) követően a fertőzött anyajuhot/anyajuhokat, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni. (7) Az adott vemhességi idényben – laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertőzöttség miatt - elvetélt anyajuhot fedeztetni, vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad. Eljárás kutya Brucella canis fertőzöttsége esetén 17.§ (1) Ha a kutya Brucella canis (kutya brucellózis) fertőzöttségének előfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát és/vagy gondozóját a közegészségügyi veszélyekről tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követően köteles az érintett (fertőzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni. (2) A fertőzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása előtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertőtleníteni. (3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertőtlenítés megtörtént; b) az állományt a B. canis fertőzöttségtől mentesítették. (4) Az állattartó kérelmére mentes minősítés adható annak az állománynak, amelyben a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minősítést megelőző egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá b) a legalább három hónapos időközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.




12


Közegészségügyi szabályok 18.§ (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertőzött és a fertőzöttségre gyanús állat gondozójával, vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél, vagy gondozásánál való közreműködés, továbbá az ilyen állat levágása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelő személyi higiénia jelentőségére, beleértve a távozáskor kötelező személyi fertőtlenítést is. (2) Az elkülönített, fertőzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának – ha az állatgondozást nem saját maga végzi - külön gondozót kell beosztania, és részére védőöltözetről gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása előtt köteles védőöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertőtleníteni. (3) Ha a hivatal az egészségügyi szervtől állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetű megbetegedéséről, vagy fertőzöttségéről kap értesítést, köteles az esetet a hatósági főállatorvossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról az Igazgatóság értesíti az ÁNTSz területileg illetékes regionális intézetét. (4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertőzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az őrző-védő ebet a fertőződését kizáró módon kell tartani. (5) A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok tejével és húsával, valamint az ezekből származó állati hulladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni. 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletével kiadott Állategészségügyi Szabályzat 514-532. §-ai, megelőző alcíme és a 24. számú függelék 27. pontja hatályát veszti. 20.§ Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelve A. mellékletének II. fejezete és C. melléklete; Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



13


b) a Tanács juhok és kecskék Közösségen belüli forgalmát szabályozó állategészségügyi feltételekről szóló 91/68/EGK irányelve A, B., C, és D. melléklete.




14


1. számú melléklet a …/2007. (….) FVM rendelethez A szarvasmarha brucellózisra vonatkozó részletes szabályok I. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány E mellékletbe foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a hizlalásra szánt hímivarú állatokra, amelyek brucellózistól hatóságilag mentes állományból származnak, ha az állattartó írásbeli kérelmére az Igazgatóság felmentést adott e melléklet alkalmazása alól. A kérelem az állattartónak nyilatkoznia kell arról, hogy az állományból kizárólag csak vágóhídra szállítják az állatokat, illetve vállalnia kell, hogy az állományból történő minden szállítást az azt megelőző 72 órán belül, de legalább 24 órával a szállítás előtt közvetlenül a területileg illetékes hatósági főállatorvosnak bejelent, megadva a szállítmányt fogadó vágóhíd nevét és címét. 1. A szarvasmarha-állomány brucellózistól hatóságilag mentes, ha: a) Nincs az állományban brucellózis ellen vakcinázott szarvasmarha, kivéve azokat a nőivarú állatokat, amelyeket más tagállamban legalább 3 évvel korábban vakcináztak és b) legalább 6 hónapja az állatokon a brucellózis klinikai tünetei nem jelentkeztek és, c) valamennyi 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhán a következő vizsgálati eljárások egyikét - összhangban a 4. melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezetével - elvégezték és az negatív eredménnyel zárult, (i) e melléklet IV.1. pontjában leírt szerológiai próbák valamelyikével kétszeri, legalább 3 hónapos, de kevesebb mint 12 hónapos időközzel elvégzett vizsgálat; (ii) három havonként összesen háromszori tejminta vizsgálat, majd az utolsót követően legalább 6 héttel IV. pontban leírt valamelyik szerológiai próbával végrehajtott vizsgálat; d) a (c) pontban leírt vizsgálatok megkezdése óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be és a 12 hónapnál idősebb szarvasmarhák vérsavójának 4. melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy a Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás előtt 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követően. e) a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 2. A szarvasmarha-állomány a brucellózistól hatóságilag mentes minősítését megőrzi:




15


a) ha az összes 24 hónaposnál idősebb egyed vérmintájának szerológiai vizsgálatát évenként negatív eredménnyel elvégzik a 4. melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint, vagy b) ha az állategészségügyért felelős miniszter által a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott közlemény értelmében Magyarország már nem teljesíti azt a feltételt, hogy szarvasmarha-állományainak legalább 99, 8%-a, legalább 4 év óta brucellózistól hatóságilag mentes, akkor a 4. melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott alábbi vizsgálati eljárások egyike negatív eredményt adott (i) három, legalább 3 hónapos időközönként, tejmintával végrehajtott gyűrűpróba, (ii) három, legalább 3 hónapos időközönként, tejmintával végrehajtott ELISApróba, (iii) két, legalább 3 hónapos időközzel, tejmintával végrehajtott gyűrű-próba, melyet legalább hat hét múlva egy, a IV.1. pontban leírt szerológiai próba követ; (iv) két, legalább 3 hónapos időközzel, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, amelyet legalább hat hét múlva egy, a IV.1. pontban leírt szerológiai próba követ; (v) két szerológiai próba, legalább 3 hónapos, de nem több mint 12 hónapos időközzel; c) ha a mentessé nyilvánítás óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot szállítottak be és a 12 hónapnál idősebb szarvasmarhák vérsavójának 4. melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy a Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás előtt 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követően. d) ha a beszállított állat nem rendelkezik a beállítást megelőző 30 napon belül még származási állományban elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon kell fizikailag elkülöníteni az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negatívitása nem bizonyított, közvetlen, vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 3. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítést fel kell függeszteni, a) ha az 1. és 2. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek, b) ha egy laboratóriumi, vagy klinikai vizsgálat alapján egy, vagy több szarvasmarhánál a rendelet 2.§ 14. pontja alapján brucellózis fertőzöttség gyanúja merül fel és a gyanús állatokat elkülönítették a többi állattól oly módon, hogy azok sem közvetlenül, sem közvetetten ne érintkezhessenek a többi állattal, c) amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata bizonyíthatóan nem történt meg. 4. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítés felfüggesztését követően az alábbiak szerint kell eljárni. a) Ha a brucellózis fertőzöttségre gyanús állatot az állomány többi állatától e rendelet előírásainak megfelelően elkülönítették, az állat az állományba Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



16


visszaállítható és az állomány minősítése visszaadható, ha az elkülönítés ideje alatt a gyanús állat: (i) elvégzett szérum agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket mutat és komplement-kötési próba negatív eredménnyel zárult, vagy (ii) negatívan reagált bármelyik másik két szerodiagnosztikai tesztkombinációban, amelyet a Bizottság az előbbivel egyenértékűnek ismer el. b) Ha az állatot levágták vagy elhullott, s így további szerológiai, vagy a brucellózis jelenlétét kizáró egyéb laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére nincs lehetőség, a minősítés felfüggesztése csak akkor vonható vissza, ha az állományban valamennyi 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhát a 4. melléklet vonatkozó fejezete szerint végrehajtott (i) szérum agglutinációs próbával kétszer megvizsgáltak, s valamennyi minta 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy (ii) a Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékűnek elismert egyéb eljárással kétszer megvizsgáltak, továbbá Az első vizsgálatot a gyanús állat eltávolítása után 30 nap elteltével, a másodikat pedig legalább 60 nappal később kell végrehajtani. 5. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítést vissza kell vonni, ha a laboratóriumi vagy járványtani vizsgálatok az állomány brucellózissal (B. abortus) való fertőződését megerősítették. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítés visszavonható, ha a brucellózis fertőzöttségre gyanús állat elkülönítése nem történt meg a 3.b) pont szerint. 6. A visszavont mentes minősítés nem adható vissza addig, amíg az állományt ellenőrző vizsgálatnak alá nem vetették és valamennyi 12 hónaposnál idősebb állat 60 nap időközzel kétszer elvégzett vizsgálatban negatív eredményt nem adott. Az első vizsgálatot a pozitív állat(ok) eltávolítása után 30 nap elteltével kell elvégezni. 7. Ha a betegség kitörésének idején az állományban vemhes állatok is voltak, a végső ellenőrzést az utolsó vemhes állat ellését követően legalább 21 nap elteltével kell elvégezni. 8. Magyarországon szarvasmarha-állomány a 64/432/EGK irányelv A. melléklete II. fejezetében meghatározott – a vakcinázást is megengedő - brucellózistól mentes minősítése nem alkalmazható, mivel a brucellózis elleni vakcinázás tilos, ellentétben az Európai Unió néhány más tagállamával. II. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Egy megye szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes státuszának odaítélésére akkor kerülhet sor, ha az ország még nem teljesíti a vonatkozó tanácsi irányelvben a hatóságilag mentes tagállammal szemben támasztott követelményeket, de az adott megye már igen. Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



17


2. Ha az ország szarvasmarha brucellózistól hatóságilag nem mentes, akkor szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes az a megye, amely az országos főállatorvos által elismerten megfelel az alábbi követelményeknek, -feltéve, hogy mentességét a Bizottság is jóváhagyja. (a) legalább 3 éve nem volt Brucella okozta vetélés, és nem izoláltak B. abortus baktériumot, (b) 5 egymást követő éven keresztül a szarvasmarha-állományok legalább 99,8 %-a hatóságilag brucellózistól mentes minősítésű volt, a december 31-i állapot szerinti számítás szerint, (c) valamennyi állatot közösségi előírások szerint azonosítani kell, (d) valamennyi vetélést jelenteni kell, és az állategészségügyi hatóságnak ki kell vizsgálnia. 3. A szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye – illetve az ország mentességének elismerése után az ország - megőrizheti mentes minősítését, ha: a) a II.2.(a) és II.2.(b) pont teljesül, továbbá a feltételezetten brucellák okozta vetélések bejelentése kötelező és azokat az állategészségügyi hatóság kivizsgálja; b) a minősítés elnyerését követő első öt évben valamennyi állományban, évente az állományok legalább 20 %-ában, valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhának a 4. mellékletnek megfelelő szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, figyelembe véve, hogy tejelő állományok esetében tejminták is vizsgálhatók a 4. mellékletnek megfelelően; c) az állategészségügyi hatóságnak kötelezően bejelentik a brucellózis fertőzöttségre gyanús állatokat és ezen állatok esetében a járványügyi nyomozás, valamint legalább 2 szerológiai (komplementkötési vagy ezzel egyenértékű) próba, továbbá a megfelelő minták bakteriológiai vizsgálata megtörténik; d) a betegség gyanúját mindaddig fenntartják, amíg a (c) pontban leírt vizsgálatok negatív eredménnyel le nem zárulnak, továbbá az állat származási helye szerinti, valamint azon állományok mentes státuszát fel kell függeszteni, ahova a betegséget a járványügyi nyomozás tanúsága szerint elhurcolhatták; e) a brucellózis megállapítását követően a fertőzött állatokat leölik, illetve ha a betegség az állományban e rendelet 12§ (2) bekezdésében meghatározott mértékben elterjed, az állományban található valamennyi szarvasmarhát levágják (leölik), és a telep újratelepítése előtt a takarítást és fertőtlenítést elvégzik, továbbá az egyéb fogékony állatfajok egyedeit a telepről eltávolítják, vagy szerológiai vizsgálattal fertőzöttségüket kizárják. III. Jelentés a Bizottságnak 1. Az országos főállatorvos a brucellózis hatósági megállapításáról minden esetben tájékoztatja a Bizottságot. IV. E mellékletben előírt szerológiai vizsgálatok céljára alkalmazható próbák




18


1. Az e mellékletben előírt szerológiai vizsgálatok céljára 4. mellékletben leírtak szerint végrehajtott szérum agglutinációs-, pufferolt brucella antigén-, komplementumkötési-, plazma agglutinációs-, plazma gyűrű-, mikro-agglutinációs próba, vagy az egyedi vérből elvégzett ELISA vizsgálat alkalmazható. Tejpróba a gyűrű-próba (ABR), vagy a tejből végzett ELISA vizsgálat végezhető. Egyéb diagnosztikai eljárás csak akkor alkalmazható, ha azt a Bizottság a 64/432/EGK irányelv 17. §-ával összhangban már jóváhagyta. 2. A 4. melléklet előírásai szerint elvégzett komplementkötési próba, pufferolt brucella antigén próba és az egyedi vérből elvégzett ELISA vizsgálat a Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékűnek elfogadott eljárásnak tekintendő.




19


2. számú melléklet a…/2007. (….) FVM rendelethez A juh- és kecske brucellózisra vonatkozó részletes szabályok I. Brucellózistól (B. melitensis fertőzöttségtől) hatóságilag mentes juh-, vagy kecskeállomány 1. Brucellózistól hatóságilag mentes a juh-, vagy kecskeállomány, ha a) az állományban (i) brucellózisra (B. melitensis) fogékony állatok legalább 12 hónapja e betegség klinikai, vagy egyéb tüneteitől mentesek; és (ii) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott állat; és (iii) valamennyi 6 hónaposnál idősebb juh és/vagy kecske legalább 6 hónapos időközzel – a 4. sz. B. melitensisre vonatkozó fejezete szerint – végzett kétszeri szerológiai vizsgálat során negatív eredményt adott; és (iv) az (iii) pontban előírt első szerológiai vizsgálatot követően csak olyan állatokat tartottak, amelyek az állományban születtek, vagy a III. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően brucellózistól hatóságilag mentes juh, vagy kecskeállományból származtak, vagy b) az állomány a II. pontban meghatározott, brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított megye területén található. 2. A juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minősítését megőrzi, ha a) a minősítést követően, az állatok bevitele az állományba a III. pontban meghatározottak szerint történt; és b) ha az állomány (i) az ország brucellózistól hatóságilag mentes megyéjében található és teljesülnek a IV.3. pontban foglalt követelmények, vagy (ii) az ország brucellózistól hatóságilag még nem mentes megyéjében található és évente valamennyi, 6 hónaposnál idősebb, nem ivartalanított hímivarú állat, az előző vizsgálat óta a telepre bevitt valamennyi állat, az ivarérettséget elért nőivarú állatok 25%-ának, vagy ha ezek száma 50 alatti valamennyi ivarérett nőivarú állat szerológiai vizsgálatát negatív eredménnyel elvégzik. II. A brucellózis fertőzöttség gyanúja, illetve brucellózis fertőzöttség előfordulása 1. Ha egy brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh-, vagy kecskeállományban a) felmerül a gyanúja, hogy egy, vagy több juh, vagy kecske brucellózissal (B. melitensis) fertőzött, akkor a kerületi főállatorvos az érintett telep hatóságilag brucellózis mentes minősítését felfüggeszti, ha a fertőzöttségre gyanús állatot - a gyanú hatóságilag történő kizárásáig - elkülönítik, vagy leölik. Ha a fertőzöttségre Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



20


gyanús állat elkülönítése, vagy leölése nem történik meg, akkor az állomány mentes minősítését vissza kell vonni. b) ha az állomány B. melitensis fertőzöttségét hatóságilag megállapították, akkor az állomány mentes minősítését vissza kell vonni és az állományt fertőzöttnek kell nyilvánítani. Az állomány a mentes minősítését csak akkor kapja vissza, ha az állomány valamennyi fertőzött egyedét levágják (leölik), és az állományban visszamaradt 6 hónaposnál idősebb valamennyi állatnak legalább 3 hónapos időközzel – a 4. sz. vonatkozó fejezete szerint– végrehajtott kétszeri szerológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett. 2. Ha a fertőzöttség a 12.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékben elterjedt, vagy ha a II.1.(b) pontban említett juh- vagy kecsketelep brucellózistól hatóságilag mentes megyében/régióban van, akkor az országos főállatorvos erről a Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul értesíti. Ilyen esetben – az Igazgatósággal történt egyeztetést követően – a hatósági főállatorvos elrendeli az érintett telepen tartott juh és kecske zárt vágás útján történő leölését. A hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez és a fertőzött állománnyal járványtani kapcsolatban álló állományokban e rendelet 12§ (4) bekezdésével összhangban szerológia vizsgálatot rendel el. 3. Ha a brucellózis kitörését hatóságilag megállapították a rendelet 2. § 19. pontja, illetve 11.§ (3) bekezdésének megfelelően az országos főállatorvos az érintett megye/régió brucellózistól hatóságilag mentes minősítését felfüggeszti, vagy visszavonja. E tényről haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot. III. Állatok bevitele a brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes juh-, vagy kecskeállományokba 1. Juhok, vagy kecskék a hatóságilag brucellózistól mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományba nem vihetők be, kivéve, ha a) azok brucellózistól hatóságilag mentes juh-, vagy kecsketelepről származnak; vagy b) más tagállam brucellózistól mentes telepéről származnak feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül (i) a 21/2004/EK rendelet alapján egyedileg, tartósan megjelöltek, (ii) sohasem vakcinázták brucellózis (B. melitensis) ellen; (iii) a származási telepen hatósági megfigyelés alatt elkülönítve tartották úgy, hogy az elkülönítés ideje alatt hathetes időközzel – a 4. sz. mellékletben előírtak szerint – elvégzett két szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.

IV. Juh-, vagy kecske brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Juh és kecske brucellózistól (B. melitensis) mentes az a megye, amely az országos főállatorvos által elismerten megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy a mentességet a Bizottság is jóváhagyja Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



21


a) amelyben a juh-, vagy kecskeállományok legalább 99,8%-a hatóságilag brucellózis mentes minősítésű; vagy b) amely megfelel a következő feltételeknek: (i) a juh és kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség; (ii) juh és kecske brucellózist az utóbbi 5 évben hatóságilag egyetlen esetben sem állapítottak meg; (iii) a vakcinázás legalább 3 éve tilos. 2. Hatóságilag mentesnek kell tekinteni minden megyét, ha az ország mentességét a Bizottság hivatalosan elismerte. 3. A hatóságilag elismerten mentes megyében, vagy az ország mentessége esetén az ország egész területén az alábbi feltételeket kell teljesíteni: a) a megye/ország hatóságilag brucellózis (B. melitensis) mentes minősítésének elismerését követő első évben, az állományokban, vagy a vágóhídon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések 99%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a telepek kevesebb, mint 0,2%-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb állatok legalább 10%-án – a 4 sz. melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében előírtak szerint – elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; b) a megye/ország hatóságilag brucellózis (B. melitensis) mentes minősítésének elismerését követő második évtől kezdődően, évente az állományokban, vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések 95%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy az állományoknak, mint 0,2%-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb állatok legalább 5%-án – a 4 sz. melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében előírtak szerint – elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; c) a minősítési feltételek továbbra is teljesülnek. V. Kiegészítő követelmények és tilalmak 1. Magyarországon a juh- vagy kecskeállományok B. melitensis Rev.1 (vagy azzal egyenértékűnek elismert) vakcinával való védőoltása tilos, ezért a hatóságilag brucellózis mentes állományokba vakcinázott állatok nem vihetők be. 2. Magyarországon az V.1. pontban említett –tilalom miatt a 91/68/ EGK tanácsi irányelv A) mellékletének 2. fejezetében említett – vakcinázást is megengedőbrucellózis (B. melitensis) mentes minősítés a juh, vagy kecskeállományok minősítésére nem alkalmazható. 3. Ha a juh-, vagy kecskeállományokban laboratóriumi vizsgálattal Brucella abortus fertőzöttséget mutatnak ki, akkor az állományt az Igazgatóság által kidolgozott és az országos főállatorvos által jóváhagyott terv alapján mentesíteni kell a szarvasmarhaállományok védelme érdekében Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



22


3. számú melléklet a …/2007. (….) FVM rendelethez A sertés brucellózisra vonatkozó részletes szabályok 1.

Brucellózistól mentes az a sertésállomány a) amelyben a brucellózis klinikai tünetei legalább 12 hónapja nem fordultak elő; és b) amelyben a vetélések, halva ellések és koraellések laboratóriumi vizsgálata a brucellózis szempontjából minden esetben negatív eredménnyel járt; és c) amelyben a fialás utáni szerológiai vizsgálatok során nem találtak szeropozitív állatot, vagy száz kocánál kisebb létszám esetén legfeljebb egy szerológiailag pozitív egyedet, illetve százkocás, vagy annál nagyobb állomány esetén pedig legfeljebb egy százalék szerológiailag pozitív állatot találtak, és ezeket az állományból azonnal eltávolították; és d) az első vizsgálat, illetve a szeropozitív egyed/egyedek eltávolítása után legkorábban 30 nappal, de legkésőbb 60 nappal végrehajtott ismételt vizsgálat negatív eredményű volt, e) amelynek tartási helyén a külön jogszabályban meghatározott járványvédelmi feltételek biztosítottak és f) az állatok nem kerülhettek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal. g) Továbbá az a kizárólag levágatás céljára tartott (hízó) sertésekből álló állomány, amelyikben kizárólag mentes állományokból származó sertéseket tartanak, és azok nem kerültek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal.

2. Az 1. (c)-(d) pontokban leírt minősítő vizsgálat céljára valamennyi kocából, valamint valamennyi kanból egy időben vért kell küldeni a területileg illetékes állategészségügyi intézetbe. A vérvételt úgy kell elvégezni, hogy az minél több koca esetén a fialást követő kettő-hat héten belül megtörténjen. 3. Abban az újonnan kialakított, nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállományban, amelyben valamennyi sertés igazoltan mentes állományból származik, vagy ilyennek a szaporulata, és ahol a telep rendelkezik a mentes minősítéshez szükséges 1. (e) pontban leírt feltételekkel, az 1. (c)-(d) pontok szerinti minősítő vizsgálatot elegendő egyszer elvégezni és e vizsgálat negatív eredményét követően azonnal mentes minősítés adható. 4. Megtartja brucellózistól mentes minősítését az a nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállomány a) amelyikben a félévenként elvégzett, valamennyi tenyészkannak, valamint a leellett tenyészkocák öt százalékának a fialást követő kettő-hat hét között történő ellenőrző szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, és b) ha az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be és az elvégzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult az állományba való beszállítás előtti vagy a beszállítás utáni 30 napos elkülönítés elteltét követően. Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



23


c) ha a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 5. A mentes minősítést fel kell függeszteni, ha a) a 2.§ 14. pontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatot találtak; vagy b) vetélés kivizsgálására irányuló, vagy a 4. bekezdésben leírt ellenőrző vizsgálatokat elmulasztották; vagy c) az 1. (e) pont szerinti feltételek már nem állnak fenn. 6. A mentes minősítést vissza kell vonni, ha a) a 2.§ 13. pontjában meghatározott – B. suissal vagy B. abortussal -fertőzött állatot találtak; vagy b) az 1. bekezdésben leírt feltételek már nem állnak fenn. 7. A felfüggesztett mentes minősítést vissza kell adni, ha a) a fertőzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok kizárták, vagy b) az elmaradt ellenőrző vizsgálatot pótolták és azok valamint az állomány ezt követően végzett ismételt szerológiai vizsgálata is negatív eredményre vezetett, vagy c) a vetélés kivizsgálásának elmulasztása esetén az állomány ellenőrző szerológia vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vagy d) a az 1. (e) pont szerinti feltételeket az állattartó biztosította. 8. A mentes minősítés visszavonásával egyidejűleg az állományt fertőzöttnek kell nyilvánítani. 9. Azt a megyét, amelyben a sertésállományok legalább 99,8 %-a az előző év december 31-én brucellózistól (B. suis és B. abortus) mentes volt sertés brucellózistól mentes megyének kell tekinteni.




24


4. számú melléklet a …/2007. (….) FVM rendelethez A brucellózis kórjelzése I. A szarvasmarha brucellózis (B. abortus) 1. A KÓROKOZÓ AZONOSÍTÁSA A brucellózis gyanúja merül fel, ha vetélt anyagban, hüvelykifolyásban, vagy tejmintában módosított saválló, vagy specifikus immunhisztokémiai festési eljárásokkal a brucellákra jellemző morfológiájú organizmusok mutathatók ki, különösen, ha a gyanút szerológiai próba is alátámasztja. A kitenyésztés után a faj és biovariáns azonosítása fág-érzékenységi és/vagy oxidatív metabolizmus próbák, tenyésztési, biokémiai és szerológiai tulajdonságok vizsgálata alapján történhet. Az alkalmazott eljárások és táptalajok, valamint azok standardizálása és az eredmény értékelése az OIE „Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines”, legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezete előírásainak kell, hogy megfeleljenek. 2. IMMUNOLÓGIAI PRÓBÁK 2.1. Standardok 2.1.1. Antigénkészítésre a Brucella abortus 1-es biovariánsának Weybridge 99-es vagy USDA 1119-3 törzsét kell használni mind a bengálvörös (rose bengal, RBT), a szérum agglutinációs (SAT), a komplementkötési (CFT), és a tej gyűrű (MRT) próbában. 2.1.2.

Az RBT, SAT, CFT és MRT próbában is az OIE nemzetközi referencia standard savót (OIEISS), korábbi nevén WHO második nemzetközi antiBrucella abortus savót (ISAbS) kell használni.

2.1.3. AZ ELISA standard savói: (a) OIEISS, (b) A gyenge pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISAwpSS), (c) Az erős pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISASPSS), (d) A negatív OIE ELISA standard savó (OIEELISANSS), 2.1.4. A fent felsorolt savók beszerezhetők: Veterinary Laboratories Agency (VLA), Weybridge, United Kingdom. 2.1.5. Az OIEISS, az OIEELISAwpSS, az OIEELISASPSS és az OIEELISANSS nemzetközi elsődleges standardok, amelyek segítségével minden tagállamnak Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



25


valamennyi tesztre másodlagos nemzeti referens standard savót („munka standard”) kell készíteni. 2.2. Enzime-linked immunosorbent assays (ELISAs) és a többi kötési próbák a szarvasmarha brucellózis kimutatására savóból, vagy tejből 2.2.1 Anyag és reagensek Az alkalmazott módszert és az eredmények értékelését az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines, 4. kiadás, 2000, 1.1.3 Fejezetben leírtaknak megfelelően validálni kell, amelynek magában kell foglalnia legalább laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatokat. 2.2.2. A próba standardizálása 2.2.2.1.

A próba standardizálása egyedi savók vizsgálatára: 1. az 1/150 előhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 előhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/16 előhígítású OIEELISASPSS-nek pozitív eredményt kell adniuk. Az előhígításokat negatív savóval (vagy negatív savók keverékével) kell végezni; 2. az 1/600 előhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/8 előhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/64 előhígítású OIEELISASPSS-nek negatív eredményt kell adniuk. Az előhígításokat negatív savókkal (vagy negatív savók keverékével) kell végezni; 3. az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie.

2.2.2.2.

A próba standardizálása összemért savómintákra: 1. az 1/150 előhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 előhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/16 előhígítású OIEELISASPSS-nek, amelyek esetében az előhígításokat negatív savóval (negatív savók keverékével) kell végezni, majd továbbhígítani annyiszorosára, ahány minta alkotja majd az összemért mintát és ebben az esetben is pozitív eredményt kell adniuk. 2. az OIEELISANSS-nek mindig negatívnak kell lennie; 3. a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között előforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa.

2.2.2.3.

A próba standardizálása összemért tej-, vagy tejsavó-mintákra: 1. az 1/1000 előhígítású OIEISS-nek vagy az 1/16 előhígítású OIEELISAwpSS-nek vagy az 1/125 előhígítású OIEELISASPSS-nek (hígítás negatív savóval vagy negatív savók keverékével) továbbhígítva 1/10-re negatív tejjel, pozitív eredményt kell adniuk. 2. az OIEELISANSS-nek 1/10-re továbbhígítva negatív tejjel, mindig negatívnak kell lennie;




26


3. a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között előforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa. 2.2.3. Az ELISA alkalmazása a szarvasmarha brucellózis diagnózisában 2.2.3.1. Ha a korábban leírt módon savómintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenysége azonosnak, vagy nagyobbnak kell lennie, mint az RBT és a CFT érzékenysége. A járványhelyzetet, amely során alkalmazzák az értékelésnél figyelembe kell venni. 2.2.3.2. Ha korábban leírt módon összemért tejmintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenységének azonosnak, vagy nagyobbnak kell lennie, mint az MRT érzékenysége. Az értékelésnél nemcsak a járványhelyzetet, de a tartási technológia sajátosságait is figyelembe kell venni. 2.2.3.3. Ha az ELISA-t állatszállításokhoz igazolási célra, vagy állományminősítés megalapozására, illetve fenntartására alkalmazzák, a szérum mintákat úgy kell összemérni, hogy az összemért minta eredménye kétséget kizáróan visszavezethető legyen a mintában levő bármelyik egyedre. Valamennyi megerősítő vizsgálatot egyedi vérsavó mintákkal kell elvégezni. 2.2.3.4. Az ELISA használható olyan tejminta vizsgálatára, amely a tejtermelő gazdaság teheneinek 30% -t képviseli. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a minták visszavezethetők legyenek azokra az állatokra , amelyekből a tej származik. Valamennyi megerősítő vizsgálatot egyedi vérsavó mintákkal kell elvégezni. 2.3.

Komplementkötési próba (CFT)

2.3.1. Az antigén fenolos sóoldattal (0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)), vagy veronal pufferrel készített baktériumszuszpenzió. Az antigén elkészíthető koncentrált törzsoldatból, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4° C-n kell tárolni. 2.3.2. A savókat a következő módon kell inaktiválni: - szarvasmarha savó: 56-60 C°-on 30-50 percig - sertés savó: 60 C°-on 30-50 percig 2.3.3. A minták saját reakciójának kikapcsolása érdekében, a komplementet magasabb koncentrációban kell alkalmazni, mint amennyi a teljes hemolízishez szükséges volna. 2.3.4. A próba kivitelezése során a következő kontrollokat kell minden esetben készíteni a) a savó saját anti-komplementer hatásának kontrollja; Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



27


b) antigén kontroll; c) az érzékenyített vörösvértestek kontrollja; d) a komplement kontrollja; e) a próba indításánál az érzékenység ellenőrzésére pozitív savókontroll; f) a reakció specifikusságának ellenőrzésére negatív savókontroll. 2.3.5. Az eredmények kalkulálása Az OIEISS 1000 CFT nemzetközi egységet (ICFTU) tartalmaz ml-enként. Ha az OIEISS-t a megadott módon vizsgáljuk, az eredmény egy titerérték lesz (TOIEISS). A vizsgált savó titerét (TTESTSERUM) ICFTU/ml-ben kell kifejezni. Annak érdekében, hogy az ismeretlen savó titerét ICFTU/ml titerűre alakítsuk, egy faktor (F) szükséges. Ez a faktor a következő képlettel számolható ki: F = 1,000 x 1/ TOIEISS és a vizsgált savó CFT titere (ICFTUTESTSERUM) a következő képlet alapján számítható: ICFTUTESTSERUM = F x TTESTSERUM 2.3.6. Az eredmények értelmezése Az a savó, amelynek titere 20 ICFTU/ml, vagy annál magasabb, pozitívnak tekintendő. 2.4.

Tej gyűrűpróba (MRT)

2.4.1. Az antigén fenolos sóoldattal (0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)) készített, hematoxilinnal festett baktérium szuszpenzió. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4° C-n kell tárolni. 2.4.2 Az antigén érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani, olyan módon, hogy az OIEISS 1/500-ban negatív tejjel hígítva, pozitív, 1/1000-ben pedig negatív eredményt adjon. 2.4.3. A gyűrűpróbát olyan mintákkal kell elvégezni, amelyek a gazdaságból származó valamennyi tejeskanna, vagy tanktej tartalmát képviselik. 4.4.

A mintákat nem szabad fagyasztani, melegíteni, vagy erőteljesen rázni.

4.5.

A próbát a következő módszerek valamelyikével kell végrehajtani: - 1ml-nyi, legalább 25mm magas tejoszlophoz 0,03 vagy 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni,




28


- 2 ml-nyi, legalább 25mm magas tejoszlophoz 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, - 8 ml-nyi tejhez 0,08 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni. 2.4.6. Az antigén és tej keverékét a pozitív és negatív standardokkal együtt 37 C°-on 60 percig kell inkubálni. A további, 4 C°-on 16-24 óráig tartó inkubálás a próba érzékenységét növeli. 2.4.7. Az eredmény értékelése: - negatív reakció: színes tej, tetején színtelen tejzsír; - pozitív reakció: - színes tej ,tetején azonos színű tejzsír, vagy - színtelen tej, tetején színes gyűrű. 1.5.

Bengál vörös (Rose bengál) lemez próba (RBT)

2.5.1. Antigénként rose bengal festékkel festett, 3,65 ± 0,05 pH értékű pufferolt Brucella antigén hígítóval készített baktérium szuszpenziót használunk. Az antigént használatra kész állapotban kell szállítani, elkészítés után 4 C°-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad. 2.5.2. Az antigént a baktérium szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez be kell állítani olyan módon, hogy az OIEISS 1/45 hígításban az antigénnel pozitív, 1/55-ben pedig negatív eredményt adjon. 2.5.3. Az RBT-t a következő módon kell végrehajtani: a) a savóhoz (20-30 µl) azonos mennyiségű antigént adunk egy fehér csempén vagy zománcozott lapon, hogy azok kb. 2 cm átmérőjű cseppet adjanak. A lapot óvatosan mozgassuk 4 percig szobahőmérsékleten, majd megfelelő fényben vizsgáljuk az agglutinációt; b) automatizált eljárás is használható, ha legalább olyan érzékeny és pontos, mint az előbbi. 2.5.4. Az eredmény értékelése Bármilyen mértékű, látható összecsapódás esetén a mintát pozitívnak kell tekinteni, hacsak nincs fokozott kiszáradás a széleken. Pozitív és negatív standardokat mindig alkalmazni kell. 2.6. Szérum agglutinációs próba (SAT) 2.6.1. Az antigén fenolos sóoldattal (0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)) készített baktérium szuszpenzió. Formaldehidet tilos használni. Az antigén tárolható koncentrált törzsoldatként, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigénhez EDTA adható a fals pozitív reakciók számának csökkentése érdekében olyan Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



29


mennyiségben, hogy a tesztben a véghígítás 5mM legyen. Az antigén szuszpenzió pHját ismételten pH 7,2-re kell beállítani. 2.6.2. Az OIEISS agglutinációs titere 1000 nemzetközi egység. 2.6.3. Az antigént a baktérium szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani olyan módon, hogy az antigén az OIEISS savó1/600-1/1000 hígításával 50%-os, 1/500-1/750 hígitásban pedig 75%-os agglutinációt adjon. Tanácsos az új és a korábban standardizált antigén aktivitását meghatározott titerű savók vizsgálatával, összehasonlítani. 2.6.4. A próba elvégezhető csőben és mikrolemezen. Az antigén és savó keverékét 16-24 órán át 37 C°-on kell inkubálni. Legalább 3 hígítást kell készíteni mindegyik savóból. A gyanús savók hígítását úgy kell elkészíteni, hogy a pozitivitás határhígítása a középső csőbe (vagy lemezmélyedésbe) kerüljön. 2.6.5. Az eredmény értékelése: a Brucella agglutináció mértékét UI/ml-ben kell kifejezni. A 30 UI/ml vagy magasabb titerű savót pozitívnak kell tekinteni. 3. KIEGÉSZÍTŐ PRÓBÁK 3.1.

Brucellózis bőrpróba (BST)

3.1.1. A BST használatának szabályai: 1. Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható. 2. A nem vakcinázott állatokban a brucellózis kimutatására az egyik legspecifikusabb próba, bár a diagnózishoz a pozitív intradermális próba önmagában nem elegendő. 3. Az ebben a Mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével negatívan reagáló szarvasmarhát, ha BST-vel pozitív, fertőzöttnek kell tekinteni. 4. Az ebben a Mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével pozitívan reagáló szarvasmarha, BST-vel is megvizsgálható annak érdekében, hogy a szerológiai próba eredményét alátámasszuk, különösen, ha a pozitívan reagáló, brucellózistól mentes, illetve brucellózistól hatóságilag mentes állományok pozitív reakcióiban, a más baktériumok okozta keresztreakciók szerepe nem zárható ki. 3.1.2. A próbát standard, meghatározott brucellózis allergén preparátummal kell elvégezni, amely nem tartalmaz lipopoliszacharid (LPS) antigént. Az LPS ugyanis nem specifikus gyulladásos reakciót okozhat, vagy akadályozhatja a következőkben végrehajtott szerológiai próbákat. Az egyik ilyen preparátum a Brucellin INRA, amelyet nem S típusú B. melitensis törzsből készítenek. A készítésére vonatkozó Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



30


előírások megtalálhatók az OIE „Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines” legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetében. 3.1.3. A próba végrehajtása 3.1.3.1. Intradermalisan 0,1 ml brucellózis allergént kell oltani a farok redőn, a nyak oldalán, vagy a horpaszon levő bőrbe. 3.1.3.2.

Az eredményt 48-72 óra múlva kell leolvasni.

3.1.3.3. Az oltás helyén a bőr vastagságát le kell mérni a beoltás előtt és az elbíráláskor. 3.1.3.4. Az eredmény értékelése: az erős reakció könnyen felismerhető arról, hogy a bőr az oltás helyén beszűrődött, duzzadt. Az 1,5-2 mm bőrvastagodást pozitívnak kell tekinteni. 3.2.

Kompetitív enzime-linked immunosorbent assay (cELISA)

3.2.1. A cELISA használatának szabályai: 1. Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható. 2. cELISA-nak nagyobb a specificitása, mint az indirect ELISA-nak, ezért használható a szerológiai eredmények megerősítésére. 3.2.2. A próba végrehajtása: a próbát az OIE „Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines” legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetben leírtak szerint kell végrehajtani. II. A Brucella melitensis vizsgálatára vonatkozó módszerek 1. A kórokozó azonosítására vonatkozóan a I. fejezet 1. pontjában leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni. 2. Egy juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minősítéséhez kapcsolódó vérvizsgálatokat bengálvörös próbával (RBT), vagy a 90/242/ EGK bizottsági határozat mellékletében leírt komplement kötési próbával (CFT), vagy a 91/68/ EGK tanácsi irányelv 15. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott egyéb módszerrel kell végezni. a) Az állatok egyedi szerológiai vizsgálatához csak komplement kötési próba használható. b) Ha bengálvörös próbával (RBT) végzett vizsgálatkor a telep állatainak több, mint 5%-a pozitív reakciót adott, akkor az újabb vizsgálatot az állomány valamennyi állatára kiterjedően a komplement kötési próbával (CFT) kell elvégezni. Készítette: Dr. Kocsner Tibor Dr. Pétsy Zsolt Dr. Nógrádi Eszter



31


c) A komplement kötési próbában a reakciót akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 20, vagy több nemzetközi komplementkötő (ICFT) egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. d) A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium (ÁDI) által jóváhagyott olyan antigének használhatók, amelyeket a Brucella abortus elleni, (ún.) második nemzetközi standard vérsavóval szabványosítottak. III. Hivatalos szerológiai próba a Brucella ovis fertőzöttség (kosok fertőző mellékhere-gyulladása) kimutatására 1. E fertőzöttség vonatkozásában a komplement kötési próba (CFT) a hivatalos vizsgálati módszer. 2. vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium (ÁDI) által jóváhagyott olyan specifikus antigén használható, amelyet a Brucella ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (hitelesíteni). 3. A munka-vérsavót az Egyesült Királyság Központi Állategészségügyi Laboratóriuma (Addlestone/Weybridge, Surrey, U.K.) által előállított Brucella ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (beállítani). 4. A vizsgálat eredményét akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 50, vagy több nemzetközi egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. IV. Nemzeti referencia intézet 1. A nemzeti referencia intézet feladatai és kötelezettségei a) Jóváhagyni a tagállamban az alkalmazott próbára vonatkozó validálási eredményeket, amelyek azok megbízhatóságát bizonyítják; b) ELISA próba használata esetén megállapítani az összemért minták számának maximumát: c) A nemzeti másodlagos standard referencia savó (munka standard) kalibrálása az elsődleges nemzetközi standard referencia savóhoz a 2.1 §-nak megfelelően; d) Az országban használt valamennyi antigén és ELISA tétel minőségi ellenőrzése; e) Együttműködés a nemzeti brucella referencia laboratóriumok hálózatával az Európai Unión belül. 2. A nemzeti referencia intézet Neve: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Címe: 1149 Budapest Tábornok utca 2.




32


5. számú melléklet a …/2007. (….) FVM rendelethez Mintavétel brucellózis gyanúja esetén 1. Az elvetélt, korán ellett vagy megellett állattól az egész magzatburok vagy a chorion elváltozott része (kotiledon), lehetőleg az egész magzat vagy annak szervei (lekötött gyomra, tüdeje, mája, veséi). Egyidejűleg az anyaállat vér- és tejmintája, amelynek küldését (azonos jelzéssel és kimutatással) két-három hét múlva meg kell ismételni. A betegség idült alakja esetén az elváltozott szerv (here, csigolya, ínhüvely stb.) vagy szervrészlet, élő állatból pedig a beteg (gyanús) szerv váladéka (pl.: ondó, tej, sipolyváladék). 2 .




33

2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről

Recommend Documents