Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 58/2007. (12.28.) rendelete A Pécs Megyei Jogú Város Tanács Végrehajtó Bizottságának 129/1974. (XII.23.) számú határozatával helyi jelentőségű természetvédelmi területté és természeti emlékké nyilvánított területek és növényegyedek helyi védettségének fenntartásáról
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (6) bekezdésének felhatalmazása alapján Pécs Megyei Jogú Város természeti értékei és emlékei hatékony védelmének további biztosítása érdekében a következő rendeletet alkotja. 1. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 129/1974. (XII.23.) sz. VB. határozatával védetté nyilvánított helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek védettségét a 2.§-ban felsorolt területekre és növényegyedekre e rendelettel fenntartja. 2. § /1/
Jelen rendelet hatálya a következő ingatlanokra mint védett természeti területekre terjed ki: TermészetvédelÉrintett mi terület (TT)/ területek Érintett területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi Természeti emlék kiterjedése száma(i) (TE) (ha) megnevezése a) 15114, 15821, 15822/5, 15822/9, 15822/13, 4299,5752 15823, 15824, 15825, 15826, 15828, 15829, ha Mecseki 15843, 15850, 15852, 15858, 15859, 15913, Parkerdő (TT) 15945, 15946/1, 15946/2, 15946/3, 15946/4, 24024, 24025, 24026, 24027, 24029, 24032, 24033, 24034, 24035, 24036, 24037, 24039, 24040, 24041, 24042, 24043, 24044, 24045, 24046, 24047, 24048, 24049, 24050, 24051, 24052, 24053, 24554, 24056, 24057, 24058, 24059, 24060, 24062, 24063, 24064, 24065, 24066, 24067, 24068, 24069, 24070, 24071,
24072, 24073, 24074, 24075, 24076, 24077, 24079/1, 24079/2, 24080, 24081, 24082, 52739/2, 52747, 70351/1, 70531/2, 70531/3, 70531/4, 70704, 70705/2-10, 70714, 70715, 70716, 70719, 70721, 70722, 02/1, 02/3, 04, 05, 06, 07, 08, 09/3, 010, 011, 012, 013, 014, 015, 016, 042, 045, 046, 047, 048, 049, 050, 051, 052, 053, 059, 060, 061, 062, 063, 096, 097, 098, 099, 0110/1, 0110/2, 0110/3, 0110/4, 0290, 0291, 0292, 0293, 0294, 0295, 0296, 0297/1, 0297/2, 0298, 0299, 0300, 0301, 0302, 0304, 0305, 0306, 0315, 0316, 0317, 0318, 0337, 0399, 0400, 0401, 0402, 0403, 0404, 0405/1, 0405/2, 0406, 0407, 0408, 0409/1, 0409/2, 0410, 0411, 0412/1, 0412/2 b) 38116 , 38117, 38163, 38165, 38166, 38150, 19,1477 ha Pécsbányatelepi 38123/1, 38123/2, 38124, 38125, 38126, 38127, szelídgeszte38128/1, 38128/2, 38129, 38130, 38131, 38132, nyés 38133, 38134, 38135/1, 38135/2, 38136/1, (TE) 38136/2, 38149, 38150/1, 38150/2, 38151, 38152/1, 38153 c) 18654/1 0,0561 ha Páfrányfenyő Ferencesek utca 25. (TE) d) 17162 0,0740 ha Szőlőfa Papnövelde utca 6. (TE) e) 18281, 18283, 18284, 18287, 18295, 18293, 1,9037 ha Szent István tér 18297, 18298/1, 18298/2, 18299, 18300, és Barbakán 18301/1, 18301/2, 18391, 18392/1, 18392/2, növényanyaga 18393 (TE) f) 18339 0,3121 ha Tiszafák Káptalan u. 2. (TE) g) 18389/1 0,0332 ha Törökmogyoró Apáca u.12. (TE) h) 5030 0,3736 ha Törökmogyoró Bálicsi út 29. (TE) /2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott védett természeti területeket a rendelet 1. sz. mellékletét képező térképek tartalmazzák. /3/ Az /1/ bekezdés a) pontjában meghatározott természetvédelmi területek közül az alábbi helyrajzi számú területek minősülnek az európai
közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek: 04/b, 05, 07, 09/a, 09/b, 09/c, 011, 013, 014, 016, 042, 047/a, 047/b, 047/d, 049, 051/a, 051/c, 053/a, 053/c, 053/d, 053/f, 053/g, 060, 061, 097, 0110/2, 0290/a, 0290/c, 0290/d, 0291, 0292, 0296/a, 0296/c, 0297/2, 0299, 0301, 0302, 0304/a, 0304/c, 0304/d, 0304/f, 0304/h, 0306, 0315/b, 0315/c, 0315/d, 0315/g, 0317/a, 0317/c, 0317/d, 0399, 0402, 0404, 0405/1, 0406, 0407, 0408, 0411/a, 0411/b, 0411/c, 0411/d, 0411/f, 0412/1. 0412/2 /4/
Az /1/ bekezdésben meghatározott területek helyszínenkénti védettségeinek indokait és céljait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 3. § A helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek kezelésének és védelmének szabályai: /1/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2. § /1/ bekezdésében meghatározott területek védettségének fenntartásával összefüggő költségek pénzügyi fedezetéről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. sz. törvény 62. § (2) bekezdés szerint a város éves költségvetésében gondoskodik. /2/ A 2. § /1/ bekezdésében meghatározott védetté nyilvánított növények és a Mecseki Parkerdő kezelője a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. A kezelő köteles: a) évente egyszer az e jogszabályban meghatározott valamennyi területet és növényanyagot szemrevételezni, a növényállomány védelmének érdekében az esetleges beavatkozásokat elvégezni/elvégeztetni, b) évente egyszer, március 28-ig az előző évben megtett intézkedéseiről írásban a Pécs Megyei Jogú Város jegyzője számára beszámolni, c) minden évben legkésőbb november 10-ig a következő évben a védettséggel kapcsolatosan felmerülő feladatokról és ezek várható költségigényéről írásban Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjét tájékoztatni.
/3/ A 2. § /1/ bekezdésében védetté nyilvánított nem önkormányzati tulajdonban lévő területek, vagy növényanyagok tulajdonosa évenkénti szemrevételezés, valamint a szükséges beavatkozás elvégzése érdekében köteles a kezelő, valamint az első fokú természetvédelmi
hatóság munkatársainak az ingatlanára történő bejutását, előzetes időpont egyeztetés után, biztosítani. A tulajdonos köteles haladéktalanul értesíteni a növényanyagot ért bárminemű kárról, vagy jelentős változásról, azt fenyegető veszélyről Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjét, mint az illetékes I. fokú természetvédelmi hatóságot. /4/ A védetté nyilvánított területeket a védettségről szóló táblákkal kell ellátni. /5/ A 2. § /1/ bekezdésében meghatározott természetvédelmi területeken csak olyan létesítményekre adható ki építési engedély, melyek a védettséggel kapcsolatos funkciókat szolgálják, azokat egészítik ki, tűzvédelmi feladatok végzését segítik elő, illetve a védettséggel kapcsolatos funkciókat nem károsítják. /6/ Az építési engedélyezési eljárás során a 2. § /1/ bekezdésében meghatározott területeken építési engedély csak az illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása alapján adható ki. /7/ A 2. § /1/ bekezdésben felsorolt természetvédelmi területeket és természeti emlékeket óvni kell minden hatástól, mely fennmaradásukat, természeti tulajdonságukat sérti, vagy veszélyezteti. /8/ A pécsbányatelepi szelídgesztenyés-liget területén a fák pótlását a kezelők csak szelídgesztenyével végezhetik. /9/ A Szent István tér és a Barbakán várárok növényanyagát ért rongálás, kiöregedés vagy egyéb más okból szükséges pótlása esetében, a kezelőnek a pótlandó növényfajnak megfelelő 2x iskolázott, legalább 2025 cm-es törzskerületű, előnevelt fával kell pótolnia, a kiöregedő fák pótlására a kezelőnek ütemezett tervet kell készíteni, amellyel a terület a közel egyidős növényanyag várható egy időben történő pusztulásával járó esztétikai romlása és fajgazdagságának csökkenése megelőzhető. /10/ A 2. § /1/ bekezdésében meghatározott területeken élő útsózásra kifejezetten érzékeny fafaj védelmében a síkosság-mentesítés, kizárólag környezetbarát, ezekre a fajokra kíméletes anyag felhasználásával végezhető. 4. § A természetvédelmi területekre és természeti emlékekre vonatkozó tilalmak /1/ A védetté nyilvánított természetvédelmi területek és természeti emlékek közelében tilos olyan tevékenységet végezni, amely azok állagát befolyásolja, vagy veszélyezteti. /2/ A védetté nyilvánított Mecseki Parkerdő, területén az itt található védett lágyszárú növények és rovarok védelme miatt tilos a talaj és az
alapkőzet bárminemű megbolygatása, a természetesen kialakult és mesterségesen kialakított gyepszint megváltoztatása. /3/ Tilos a cserjék és a faállomány tördelése, nyesése, kivágása. /4/ Tilos a lágyszárú növények gyűjtése. /5/ Tilos a védetté nyilvánított növényfajok magjának szedése, lombjának nyesése, a cserjék és fák kiemelése, átültetése. /6/ Tilos a madarakat, denevéreket, és hüllőket, valamint egyéb gerinceseket, illetve a parkerdő területén élő rovarokat befogni, megsemmisíteni, vagy élettevékenységükben megzavarni. /7/ Tilos a védett parkerdő útjaira gépjárművel behajtani. /8/ Az /1/-/7/ bekezdésekben meghatározott tilalmak nem vonatkoznak a fák szakszerű kezelésével, erdő-, illetve vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre. A parkerdő területén továbbra is fenn kell tartani az adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő természetes erdőtípusokat, erdőtársulásokat. Erdőgazdálkodást, erdő-igénybevételt végezni a hatályos erdőtörvényben, 10 éves körzeti erdőgazdálkodási üzemtervben foglaltak szerint engedélyezett éves tervek alapján lehet. Kultúrerdő csak tájszépészeti, vagy talajvédelmi célból telepíthető. Üzemtervezett erdőterület megosztását kezdeményezni az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulásával lehet. 5. § Aki a 3. § /3/ és a 4. § /1/-/7/ bekezdésében foglaltakat szándékos, vagy gondatlan magatartással, illetve mulasztással megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 6. § Ez a rendelet 2008. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Tasnádi Péter s.k. polgármester
Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2007. évi december hó 13-i ülésén Kihirdetve 2007. december 28-án
../2007. ( . .) sz. rendelet 1. számú melléklete
2. ../2007. ( . .) sz. rendelet 2. számú melléklete a) Mecseki Parkerdő területén igen sok ritka növényfaj él, ezek nagy része hazánkban csak itt található. A színes virágok tavasztól őszig, majd ősszel a fák és cserjék elszíneződő levelei csábítják a lakosságot a növények, gombák gyűjtésére, a piacon történő értékesítésére. Ez a tevékenység az egyes fajok kipusztulásához vezethet, melyet meg kell akadályozni. A Mecseki Parkerdő ezen kívül szociális üdülési, rekreációs-közjóléti erdőterület, ahol a pécsi lakosok, valamint a városba látogató turisták kikapcsolódásukat, felüdülésüket keresik. E funkciója miatt problémát jelent a parkerdő erdei útjain haladó gépjárművek által keltett zaj, valamint az általuk okozott talajerózió, amelynek megakadályozása a védettség megerősítésével lehetséges. b) Pécsbányatelepi szelídgesztenyés szép növésű, hatalmas lombkoronás törzsű gesztenyefáival, a legpompásabb ligetes park volt a város területén. A város lakói is szívesen keresték fel a pécsbányatelepi „Ezeréves” gesztenyést, amely az 1974. évi védetté nyilvánításakor 254 db egyeddel büszkélkedhetett. Egyes fák magassága 5-16 m, törzseik 60 cm fölötti átmérővel rendelkeztek. Akadt 50 db 101-160 cm törzsátmérőjű fa is. E korábbi liget becsült kora 70-535 év között van. Sajnos ezek a fák egy betegség miatt javarészt kipusztultak, azonban a tanácsi határozat 13. sz. mellékletében foglalt kezelési és védelmi szabályokban foglaltaknak megfelelően szelídgesztenye csemetékkel pótlásra, az életben maradt, azonban fertőzött fák pedig visszacsonkolásra kerültek. A visszacsonkolt fák meglévő törzsei a szemlélő elé vetíti a korábbi állomány valós méreteit. A betegségben ki nem pusztult fák koruk és méretük egyedisége miatt, illetve a fiatal csemetékkel közösen a ligetes jövőbeni fennmaradása érdekében védendők. c) Korábban Sallai utca, jelenleg Ferencesek utca 25. szám alatt található páfrányfenyő (Ginko biloba) Kínában és Japánban őshonos faj, egy kihalt népes család egyetlen élő tagja. A földtörténeti harmadkorban elterjedt rokonai nagy erdőségeket alkottak. Levele lomblevélhez hasonlóan legyező alakú. Lobhullató, lombja ősszel kénsárgára színeződik. Hazájában 30 m magasságot is elér. Törzse egyenes, koronája piramis alakú. Az 18654/1 hrsz-ú telken lévő fa magassága megközelíti a 20 métert, törzsének kerülete eléri a 3,5 métert, lombkoronájának átmérője meghaladja a 12 métert. Becslések szerint 100 évnél is idősebb. Egészséges törzset nevelő, jó növekedésű, ritkán előforduló fafaj. A jó akklimatizálódó képességgel rendelkező ritka szép példányra való tekintettel védelmének meghosszabbítását érdemli. d) Papnövelde utca 6. szám alatti szőlőfa a mecseki hegyoldal legidősebb kultúrnövénye. Kora becslések szerint 200-300 évesre tehető. A szőlőtőkére jellemző a nagy vitalitás. Tőke-lugas körmérete kerülete
meghaladja a 60 cm-t. A szőlőtőke valóban a mecseki borvidék egyik legöregebb matuzsáleme és értékes példánya. Természetvédelmi szempontból igen nagy értéket képvisel, ezért védettsége továbbra is indokolt. e) A korábban István térnek nevezett, jelenlegi Szent István tér, valamint a Barbakán-várárok és kert növényanyaga Pécs városközpontjának egyetlen nagykiterjedésű fásított teréhez tartozik. A belváros műemléki környezetének, amely Pécs idegenforgalmának egyik centruma is egyben, a Dóm, a Püspöki Palota, a Barbakán, valamint a tér műemléki házai által határolt Szent István tér szelídgesztenyefái sajátos miliőt teremtenek. Ezek a növények ugyan nem ritkaságok, azonban biológia, esztétikai értelemben is oázist jelentenek a város kőrengetegében, ezért védelmük indokolt. f) A Káptalan u. 2. szám alatti 3 db tiszafa a város legjobb növekedést mutató egészséges példányai, amelyek egymás mellett helyezkednek el a Zsolnay Múzeum udvarában. Védettségük méretük és egészségi állapotuk miatt indokolt. g) Apáca u.16. szám alatti törökmogyoró magassága meghaladja a 18 métert. Néhány évvel ezelőtt egy viharkár miatt egyik vastagabb ágát vissza kellett csonkolni. A fa a visszacsonkolást kiheverte és jó állapotúnak mondható. Lombkoronájának átmérője eléri a 18 métert. Törzsének kerülete több mint 3 méter. Az egyed fajtájának igen szép, ritka példánya, amely a belvárosi épületek között szép látványt nyújt a vegetációs időszakban. A törzs 2 méter magasságban két erős vázágban folytatódik, amelyek újabb vázágakban folytatódnak. Jelenleg a fa statikája megfelelő. Évente szükséges a statika felülvizsgálata. Az esetlegesen nagyobb számú száraz ág előfordulása esetén szükséges a fa öntözése 1x1 méteres hálóban fúrt 80 cm mély lyukak vízzel történő feltöltésével. Védettségének fenntartása továbbra is indokolt. h) A Bálicsi út 29. szám alatti törökmogyoró magassága meghaladja a 18 métert törzsének kerülete 340 cm, koronaátmérője több mint 20 méter, kora kb. 150 év. A terület jelenleg a Világ Világossága Alapítvány tulajdonában van, amely területén magas kerítést emelt a Bálicsi út, ezért a fa egészében nem látható az út felől. A megjelenő száraz ágak eltávolítását szakemberrel kell végeztetni.
