2007 PÉCS

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

FOGORVOSTUDOMÁNYI FOGORVOSTUDOMÁNYI SZAK

ALAPOZÓ MODUL 1-4. szemeszter

OKTATÁSI PROGRAM

2006/2007 PÉCS

Tartalomjegyzék Bevezető ..................................................................................................................................................2 A kreditrendszer néhány alapelve ...........................................................................................................4 A 2006/2007. tanév időbeosztása ............................................................................................................5 A modul ajánlott tanterve ........................................................................................................................6 Órarendek ...............................................................................................................................................10 1. szemeszter

Biofizika 1. (FM06ABF1 / OFABF1) ...................................................................................................14 Molekuláris sejtbiológia 1. (FM06AMB1 / OFAMB1) ........................................................................16 Orvosi kémia 1. (FM06AOK1 / OFAOK1) ..........................................................................................20 Preventív fogászat 1. (FM06APF1 / OFAPF1) ....................................................................................22 2. szemeszter

Általános anatómia 1. (FM06AAA1 / OFAAA1) .................................................................................24 Biofizika 2. (FM06ABF2 / OFABF2) ...................................................................................................26 Molekuláris sejtbiológia 2. (FM06AMB2 / OFAMB2) ........................................................................28 Orvosi kémia 2. (FM06AOK2 / OFAOK2) ..........................................................................................33 Preventív fogászat 2. (FM06APF2 / OFAPF2) ....................................................................................35 Szövet- és fejlődéstan 1. (FM06ASF1 / OFASF1) ................................................................................37 Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat (FM06RAFG / OFRAFG) .........................................................38 3. szemeszter

Általános anatómia 2. (FM06AAA2/ OFAAA2) ..................................................................................39 Biokémia 1. (FM06ABK/ OFABK1) ....................................................................................................42 Élettan 1. (FM06AEL/ OFAEL1) ..........................................................................................................45 Orális biológia (FM06AORB / OFAORB) ..........................................................................................51 Szövet- és fejlődéstan 2. (FM06ASF2 / OFASF2) ................................................................................53 4. szemeszter

Az immunológia alapjai (FM06AIMM / OFAIMM) ............................................................................55 Biokémia 2. (FM06ABK2 / OFABK2) .................................................................................................57 Élettan 2. (FM06AEL2 / OFAEL2)........................................................................................................62 Fogászati klinikai informatika 1. (FM06AFK1 / OFAFK1) ................................................................69 Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan (FM06ANEA / OFANEA) ...................................71 Angol szaknyelvi záróvizsga (FM06RAZV / OFRAZV) ......................................................................74 Testnevelés (FM06RTE1-2-3-4 / OFRTE1-2-3-4) ...............................................................................76

AZ 1. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK FOGADALOMTÉTELÉNEK SZÖVEGE:

Én, … a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatója fogadom, hogy az Egyetem és az Orvostudományi Kar rendjét betartom. Oktatóimnak és az egyetem dolgozóinak az őket megillető tiszteletet megadom. Az Egyetem hallgatójához méltó magatartást tanúsítok. Tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végzem. Fogadom, hogy a betegek emberi méltóságát tiszteltben tartom, bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel. Minden erőmmel arra törekszem, hogy az orvostudomány és a gyógyszerésztudomány

legújabb

művelt, jó szakember legyek.

1

eredményeivel

megismerkedve

Kedves elsőéves Kolléga!

Szeretettel üdvözlöm a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanulmányainak megkezdése alkalmából. Nagy lehetőség előtt, a jövendő élethivatását meghatározó egyetemi évek előtt áll. Ezzel a lehetőséggel akkor tud élni, ha megfelelő információk birtokában van. Ebben szeretnék segíteni rövid köszöntőmmel. Az orvosbiológiai tudományok elsajátításának fontos alapköve az adatok megismerése, de ezen kívül egyéb követelményeknek is meg kell felelnie. Az orvoslás ugyanis részben alkalmazott biológia, de ezen túlmenően leginkább a művészetek műveléséhez hasonlítható. Ennek elsajátítása sokkal nehezebb, mint az adatok memorizálása, ehhez végig kell járni az egyetemet, részt kell venni a gyakorlatokon, meg kell hallgatni a gondolatébresztő előadásokat és sok-sok beteget kell megvizsgálni. Az orvosképzés célja tehát olyan szakemberek képzése, akik a tudomány alkalmazásához értenek, a beteg emberrel, annak hozzátartozóival jól tudnak kommunikálni, kellő intuicióval és empathiával rendelkeznek. Sajnos az orvosbiológiai tudásanyag nagyon gyorsan elavul, ezért célunk az, hogy Önt arra is megtanítsuk, hogyan lehet önképzés révén, az élethosszig tartó tanulás folyamán, állandóan korszerű tudásra szert tenni. Az első két év során az alapozó modul keretein belül az alaptudományok tantárgyaival ismerkedik meg. A harmad év a preklinikai modul, amely a klinikai tantárgyak előkészítését szolgálja. A negyed és ötöd év során a klinikummal kapcsolatos tudásra tesz szert. A hatod év, vagy szigorló év az elsajátított klinikai ismeretek gyakorlati felhasználásának módját mutatja meg. Ez a hat év a graduális képzés időszaka. A posztgraduális képzés az egyetemi képzés utáni tanulást jelenti. A jelenlegi rendszer szerint a rezidens- vagy Ph.D.-képzés keretein belül megtanulja a beteg emberrel kapcsolatos gyakorlati teendőket vagy a tudományos kutatás művelésével ismerkedik meg. Néhány általános tudnivaló egyetemünkről. A Pécsi Tudományegyetem kilenc kara közül az Általános Orvostudományi Karon található három szak: az Általános Orvostudományi, a Fogorvosi és a Gyógyszerészeti Szak. Karunk az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum része, amelynek tagja az Egészségtudományi Kar is. Egyetemünk központja a Rektori Hivatallal együtt a Szántó Kovács János utcában található. A hallgatói problémákkal a karunk központjában, a Szigeti út 12. sz. alatti Központi Épületben található hivatalokban, elsősorban a Tanulmányi Osztályon foglalkoznak.

2

Karunk életében fontos szerepet játszik a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), amely a hallgatók érdekképviseletét szolgálja. Kérem, hogy kéréseivel, problémáival keresse meg a Hallgatói Önkormányzatot is. Már most felhívom figyelmét a Tudományos Diákkörre is, amely egyetemi éveik alatt lehetőséget ad egy-egy szűkebb tudományterület elmélyültebb megismerésére, a problémamegoldő gondolkodás fejlesztésére és a kutatómódszerek tanulására. Hazánk Európai Uniós csatlakozásából fakadó felsőoktatási reformfolyamatunk lehetővé teszi a hallgatói mobilitást, a más karokon történő áthallgatást, tanulást. Ez jelenti egyetemünkön belül a karok közötti, hazánkon belül az egyetemek közötti és az Európai Unión belül az országok közötti mobilitást is. A más karokon teljesített tanulmányokra ún. kreditet kapnak a hallgatók, amelynek beszámítása lehetővé teszi az elvégzett munka elismerését. Másrészt lehetősége van az érdeklődésének megfelelő kötelezően választható és szabadon választható kurzusok elvégzésére, és az ezekért kapott kreditek beleszámítanak a curriculumba. Arra kérem a kedves Kollégát, hogy rendszeresen látogassa a gyakorlatokat és a szemináriumokat, azokon aktívan vegyen részt és azt se felejtse el, hogy az előadások hallgatása jelentős mértékben elősegíti a tananyag megértését. Kérem, hogy ne higgyen azoknak, akik szerint az évközi tanulás kevésbé fontos, mint a vizsgaidőszaki „rohamtanulás”. Ez utóbbi hosszú távú haszna igen csekély. Jó tanulást, eredményes vizsgaidőszakot és sok sikert kívánok.

Pécs, 2006. augusztus 14.

Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes

3

A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Fogorvos szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85. §. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont – ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai és klinikai modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő 2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OFABK1 = fogorvos szakon (OF) alapozó modulban (A) (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. FM06ABK1 = fogorvos szakon (F) magyar nyelven (M) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1).

4

A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Fogorvos szak Szorgalmi időszak: I. félév 2006. szeptember 04. – 2006. szeptember 11. – II. félév 2007. február 05. – Vizsgaidőszak: I. félév II. félév

2006. december 18. 2007. május 21. és 2007. augusztus 21.

– – –

2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak)

2007. február 02. (7 hét) 2007. június 29. 2007. augusztus 31. (8 hét)

Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: FOSZ I-IV. évfolyam 2007. júl. 02. – 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. – 2007. aug. 24. Tavaszi szünet: 2007. április 02. – 06. (Húsvét előtti hét)

1. félév 2006. szeptember 04. – 08. 1. hét 3. hét 5. hét 7. hét 9. hét 11. hét 13. hét

2006. szept. 11. – 15. 2006. szept. 25. – 29. 2006. okt. 09. – 13. 2006. okt. 23. – 27. 2006. nov. 06. – 10. 2006. nov. 20. – 24. 2006. dec. 04. – 08.

iratkozási hét

2. hét 4. hét 6. hét 8. hét 10. hét 12. hét 14. hét

2006. szept. 18. – 22. 2006. okt. 02. – 06. 2006. okt. 16. – 20. 2006. okt. 30. – nov. 03. 2006. nov. 13. – 17. 2006. nov. 27. – dec. 01. 2006. dec. 11. – 15.

2. félév 2007. április 02. - 06. 1. hét 3. hét 5. hét 7. hét 9. hét 11. hét 13. hét

2007. febr. 05. – 09. 2007. febr. 19. – 23. 2007. márc. 05. – 09. 2007. márc. 19. – 23. 2007. ápr. 09. – 13. 2007. ápr. 23. – 27. 2007. máj. 07. – 11.

tavaszi szünet 2. hét 4. hét 6. hét 8. hét 10. hét 12. hét 14. hét

5

2007. febr. 12. – 16. 2007. febr. 26. – márc. 02. 2007. márc. 12. – 16. 2007. márc. 26. – 30. 2007. ápr. 16. – 20. 2007. ápr. 30. – máj. 04. 2007. máj. 14. – 18.

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – kötelezően teljesítendő tárgyak kód

alapozó modul

cím

oktató

-

1. szemeszter

intézmény

előfelt. 1

előfelt. 2

előfelt. 3

ea

gyak

szem

Σ

vizsga

kredit

FM06ABF1 OFABF1

Biofizika 1.

Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet

nincs

28

28

0

56

fgyj

4

FM06AMB1 OFAMB1

Molekuláris sejtbiológia 1.

Dr. Szeberényi József

Orvosi Biológiai Intézet

nincs

42

12

30

84

koll

6

FM06AOK1 OFAOK1

Orvosi kémia 1.

Dr. Deli József

Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

nincs

42

28

28

98

koll

7

FM06APF1 OFAPF1

Preventív fogászat 1.

Dr. Szántó Ildikó

Fogászati és Szájsebészeti Klinika

nincs

14

28

0

42

fgyj

3

FM06RTE1 OFRTE1

Testnevelés 1. (krit. köv.)

Dr. Kiss Sándor

Mozgástani Intézet

nincs

0

28

0

28

aláírás

0 20

6

Fogorvos szak – kötelezően teljesítendő tárgyak

kód

alapozó modul

cím

oktató

FM06AAA1 OFAAA1

Általános anatómia 1.

Dr. Kovács Magdolna

Anatómiai Intézet

FM06ABF2 OFABF2

Biofizika 2.

Dr. Nyitrai Miklós

FM06AMB2 OFAMB2

Molekuláris sejtbiológia 2.

Dr. Szeberényi József

FM06AOK2 OFAOK2

Orvosi kémia 2.

Dr. Deli József

FM06APF2 OFAPF2

Preventív fogászat 2.

Dr. Szántó Ildikó

FM06ASF1 OFASF1

Szövet- és fejlődéstan 1. Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat (krit. köv.)

Dr. Horváth Judit

FM06RAFG OFRAFG FM06RTE2 OFRTE2


-

intézmény

2. szemeszter

előfelt. 1

előfelt. 2

ea

gyak

szem

Σ

vizsga

kredit

FM06ASF1 felvétele / OFASF1 felvétele

14

56

0

70

koll

5

Biofizikai Intézet

FM06ABF1 / OFABF1

14

28

0

42

koll

3

Orvosi Biológiai Intézet Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika Anatómiai Intézet

FM06AMB1 / OFAMB1

28

12

16

56

szig

4

FM06AOK1 / OFAOK1

28

28

0

56

szig

4

14

28

0

42

koll

3

28

28

0

56

koll

4

0

60

0

60

aláírás

0

0

28

0

28

aláírás

0

FM06AMB1 / OFAMB1

FM06AOK1 / OFAOK1

FM06AAA1 felvétele / OFAAA1 felvétele

FM06AMB1 / OFAMB1 FM06AOK2 felvétele / OFAOK2 felvétele

Dr. Szabó Gyula


FM06AAA1 felvétele / OFAAA1 felvétele

Dr. Kiss Sándor


FM06RTE1 / OFRTE1

előfelt. 3

FM06APF1 / OFAPF1

FM06ASF2 felvétele / OFABF2 felvétele

23

7

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – kötelezően teljesítendő tárgyak kód

cím

alapozó modul

oktató

-

intézmény

3. szemeszter

előfelt. 1

előfelt. 2

Általános FM06AAA2 / anatómia 2. OFAAA2

Dr. Kovács Magdolna

Anatómiai Intézet

FM06AAA1 / OFAAA1

FM06ABK1 / OFABK1

Biokémia 1.

ifj. Dr. Gallyas Ferenc


FM06ABF2 / OFABF2

FM06AMB2 / OFAMB2

FM06AEL1 / OFAEL1

Élettan 1.

Dr. Lénárd László

Élettani Intézet

FM06AMB2 / OFAMB2

FM06AORB / Orális biológia OFAORB

Dr. Tóth Vilmos


FM06AA2 felvétele / OFAAA2 felvétele

FM06ASF2 / OFASF2

Szövet- és fejlődéstan 2.

Dr. Horváth Judit Anatómiai Intézet

F06RTE3 / OFRTE3


Dr. Kiss Sándor


előfelt. 3

ea

gyak szem

Σ

vizsga kredit

14

56

0

70

koll

5

42

14

14

70

koll

5

FM06AOK2 / OFAOK2

70

56

0

126

koll

9

FM06AEL1 / OFAEL1

14

28

0

42

koll

3

FM06ASF1 / OFASF1

28

28

0

56

koll

4

FM06RTE2 / OFRTE2

0

28

0

28

aláírás

0

FM06AOK2 / OFAOK2

26

8

Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak – alapozó modul kötelezően teljesítendő tárgyak

kód

cím

oktató

-

4. szemeszter

intézmény

előfelt. 1

előfelt. 2

előfelt. 3

ea

gyak szem

Σ

vizsga kredit

FM06AIMM / Az immunológia OFAIMM alapjai

Dr. Németh Péter

Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

FM06ABK1 / OFABK1

28

28

0

56

koll

4

FM06ABK2 / OFABK2

Biokémia 2.

ifj. Dr. Gallyas Ferenc


FM06ABK1 / OFABK1

42

14

14

70

szig

5

FM06AEL2 / OFAEL2

Élettan 2.

Dr. Lénárd László Élettani Intézet

FM06AEL1 / OFAEL1

70

56

0

126

szig

9

FM06AFK1 / OFAFK1

Fogászati klinikai informatika 1.

Dr. Kilár Ferenc – Dr. Szabó Gyula

Bioanalitikai Intézet – Fogászati és Szájsebészeti Klinika

FM06AAA2 / OFAAA2

FM06AEL1 / OFAEL1

FM06ABK1 / OFABK1

14

14

0

28

fgyj

2

Általános és FM06ANEA / neuroanatómia, OFANEA szövet- és fejlődéstan

Dr. Lengvári István

Anatómiai Intézet

FM06AAA2 / OFAAA2

FM06ASF2 / OFASF2

FM06AEL1 / OFAEL1

42

84

0

126

szig

9

FM06RAZV / OFRAZV

Angol szaknyelvi záróvizsga (krit. köv.)

Dr. Rébék-Nagy Gábor

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

nincs

0

0

0

0

aláírás

0

FM06RTE4 / OFRTE4


Dr. Kiss Sándor


F06RTE3 / OFRTE3

0

28

0

28

aláírás

0 29

9

10

11

12

13

Biofizika 1. Biofizikai Intézet - Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves Biofizika tantárgy első kurzusának célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a kapcsolódó jelenségek matematikai-fizikai leírásának ismertetése. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:

kötelező alapozó 4

gyakorlat

gyakorlati jegy írásbeli szóbeli ÁOSZ

ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)

előadás

szeminárium

heti félévi heti félévi heti félévi

2 28 2 28 0

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ABF1 / OFABF1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező segédanyagok: Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok: Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Bevezető előadás 2. Az atom szerkezete 3. A kvantumfizika alapjai 4. A kvantummechanikai atommodell 5. Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum 6. Az atommag szerkezete 7. Radioaktivitás 8. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások biológiai hatása 9. Termodinamikai alapfogalmak 10. A termodinamika főtételei 11. Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál 12. Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája 13. Diffúzió, termodiffúzió 14. A diffúzió biológiai szerepe 15. Ozmózis 16. Folyadékáramlás 17. Vérkeringés 18. A szív munkája 19. A víz biológiai szerepe

14

0 56

20. Makromolekulák szerkezete 21. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 22. Membránszerkezet, nyugalmi potenciál 23. Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál 24. A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok. Színlátás 25. A fül szerkezete és működése. Halláselméletek 26. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás 27. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 28. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 14*2 óra gyakorlat 1. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása 2. Váltóáramú mérések 3. Vezetőképesség mérése. Refraktometria 4. Színképvizsgálat 5. Optikai alapmérések. Világítástechnikai alapmérés 6. Folyadékok viszkozitásának mérése 7. Felületi feszültség 8. Fajlagos felület, duzzadás 9. Centrifugálás 10. Elektroforézis A félév elfogadásának kritériumai: a félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, és a megengedettnél nem több hiányzás. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A félév során a hallgatók két dolgozatot írnak. Mindkét dolgozat egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Előbbi az elméleti anyaghoz kapcsolódó tesztkérdéseket jelent, utóbbi pedig a gyakorlatok anyagához kapcsolódó esszékérdéseket és számítási feladatokat. A félévi gyakorlati jegy a dolgozatok jegyének (2×2 jegy) átlaga. Elégtelen félévi gyakorlati jegy (Gyakorlati jegy) esetén a hallgatónak a vizsgaidőszakban szóbeli utóvizsgát kell tennie. Az utóvizsga három részből áll: 1) belépő teszt az elmélet anyagából (40% alatt a hallgató nem folytathatja a vizsgát), 2) szóbeli felelet az egyik gyakorlat anyagából (elégtelen gyakorlati vizsgajegy esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát). A hallgatónak számot kell adnia az adott gyakorlat végrehajtásának menetéről, az alkalmazott eszközök működési elvének ismeretéről, és az eredmény értékeléséről. A gyakorlati vizsgán a hallgató köteles bemutatni a félévközi mérésekről készített jegyzőkönyvét. 3) szóbeli felelet az elméleti anyagból (két tétel, mindkettő jegye legalább elégséges kell, hogy legyen). A vizsga elméleti részében a tankönyv anyagán kívül az előadások anyagát is számonkérjük. A felkészüléshez a vizsgakérdéseket kell alapul venni. Az utóvizsga érdemjegye a gyakorlati tételre és a két elméleti tételre adott három jegy átlaga.

15

Molekuláris sejtbiológia 1. Orvosi Biológiai Intézet - Dr. Szeberényi József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

szóbeli kollokvium írásbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


félévi Σ óraszám FOSZ FM06AMB1 / OFAMB1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás, 6*2 óra gyakorlat, 30 óra szeminárium (előadások = E, szemináriumok = Sz, gyakorlatok = Gy) 1. hét E: 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. Sz: (1 óra) A csoportszintű oktatás rendszere Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése Sz: (2 óra) Biológiai makromolekulák. Fénymikroszkópia

16

GYSZ

3 42 0,86 12 2,14 30 84

2. hét

E: Sz: (1 óra) Gy:

3. hét

E: Sz: (1 óra) Sz: (2 óra)

4. hét

E: Dolgozat: Gy:

5. hét


6. hét


7. hét

E: Dolgozat: Gy:

8. hét

E: Sz: (1 óra) Gy:

9. hét


10. hét

E: Dolgozat: Gy:

4. Modern morfológiai módszerek II. 5. Molekuláris biológiai módszerek I. 6. Molekuláris biológiai módszerek II. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Fénymikroszkópia 7. Molekuláris biológiai módszerek III. 8. Molekuláris biológiai módszerek IV. 9. Molekuláris biológiai módszerek V. Szeparációs módszerek Molekuláris biológiai módszerek 10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele Biológiai makromolekulák Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. Molekuláris biológiai módszerek A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban A sejtciklus. Replikáció Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. Sejtmag (demonstráció) 19. rRNS-szintézis eukariotákban 20. hnRNS-szintézis eukariotákban 21. hnRNS-érés Molekuláris biológiai módszerek A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin Sejtciklus. Replikáció Szeparációs módszerek (elektroforézis) 22. A sejtmag pathológiája 23. Témazáró előadás 24. Citoplazmatikus organellumok Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése DNS-RNS izolálás 25. Transzláció I. 26. Transzláció II. 27. Transzláció III. Transzkripció RNS-érés. A kóros sejtmag 28. Génreguláció prokariotákban 29. Génreguláció eukariotákban I. 30. Génreguláció eukariotákban II. DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag Plazmid-izolálás

17

11. hét


12. hét

E: Sz: (1 óra) Gy:

13. hét


14. hét

31. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. 32. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és –szortírozás 33. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Transzláció Génreguláció 34. A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 35. A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 36. Mitokondrium I. GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport Restrikciós térképezés 37. Mitokondrium II. 38. Citoszkeleton I. 39. Citoszkeleton II. Sejtvédekezés Mitokondrium

E:

40. Sejtmembrán 41. Passzív transzport folyamatok 42. Záró előadás Félévzáró dolgozat

A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa

18

29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

19

Orvosi kémia 1. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Dr. Deli József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az Orvosi kémia 1. tematikája felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az Orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli kollokvium írásbeli írásbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


42 2 28 2 28 98

félévi Σ óraszám FOSZ FM06AOK1 / OFAOK1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs

3

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Budapest, 2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2002 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás, 14*2 óra gyakorlat, 14*2 óra szeminárium 1. hét E: A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudománnyal, az orvosi kémia, mint tantárgy A periódusos rendszer; bioelemek a periódusos rendszerben Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció Sz: Alapfogalmak. Egyenletírás. Analitikai osztályok Gy: Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 2. hét E: Molekulapálya-elmélet, másodlagos kötések. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai Sz: Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. Sztöchiometriai számítások Gy: Hg22+, Hg2+ (J. 4.1.6-13) és As3+-ionok reakciói ( J. 4.1.19-21) 3. hét E: Halmazállapotok, gáztörvények A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban Híg oldatok törvényei Sz: Koncentrációszámítások Gy: Fe2+, Fe3+ (J. 4.1.34-40), Ca2+ (J. 4.1.41-43), Mg2+ és Na+- ionok reakciói (J. 4.1.44-47)

20

4. hét E:

Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Aktivitás, ionerősség Savak és bázisok elméletei. Savszármazékok, sók, tiovegyületek Kolloidok Sz: Híg oldatok törvényei Gy: K+ és NH4+-ionok reakciói (J. 4.1.49-54) Anionok reakciói (J. 4.1.57-74) 5. hét E: Reakciókinetika Kémiai egyensúlyok, elektrolitegyensúlyok. Disszociációs egyensúlyi állandó Sz: Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Elektrolitos disszociáció Gy: Ismeretlen kation és anion keresése (J. 4.1.76) 6. hét E: A víz ionszorzata, pH, pOH. A sók hidrolízise Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek Sz: Zárthelyi I. Sav-bázis elméletek Gy: Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 5.2, 4; 6.1, 3, 5, 7, 8, 11, 13) 7. hét E: Sav-bázis indikátorok. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat Sz: Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise, pH-számítás Gy: 8. hét E: Termokémia, termodinamika Fotokémia Sz: Pufferoldatok. Heterogén egyensúlyok. B: Landolt-kísérlet (J. 5.1) Gy: 9. hét E: Elektrokémia Bevezetés a szerves kémiába, a szénatom hibridállapotai Sz: Termokémia, termodinamika Gy: Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása (J. 4.3.1) 10. hét E: Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai. Az izoméria típusai. Optikai izoméria. Sz: Elektrokémia Gy: Tejsav titrálása (J. 4.3.4). B: Potenciometria (J. 8.1.3-4) 11. hét E: Telített és telítetlen szénhidrogének. Aromás szénhidrogének és származékaik Sz: Zárthelyi II. Telített és telítetlen szénhidrogének. Izoméria, konformáció Gy: 12. hét E: A szénhidrogének halogénszármazékai Alkoholok, fenolok Sz: Halogénezett szénhidrogének Gy: Komplexometria (J. 4.3.17-18) 13. hét E: Éterek, szerves kénvegyületek Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok Sz: Aromás szénhidrogének és származékaik. Alkoholok, fenolok Gy: Permanganometria (J. 4.3.10 és 4.3.11) 14. hét E: Karbonsavak és származékaik Sz: Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek; karbonsavak és származékaik Gy: Asztalátadás

A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben megadott hiányzás fogadható el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra nincs lehetőség Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk:

21

Preventív fogászat 1. Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Szántó Ildikó egyetemi tanársegéd A tematika rövid leírása: a preventív fogászat oktatásának célja, hogy megismertesse a száj és fogbetegségek megelőzésének korszerű szemléletét, kóroktani tényezőkre irányítsa a figyelmet és bemutassa a megelőzés lehetőségeit a prevenció különböző (primer, secunder, tercier) szintjein. A preventív fogászat a szakirányú tárgyak szinte mindegyikéhez szervesen illeszkedik. A képzés kezdetétől a befejezéséig valamennyi fogászati megbetegedés megelőzésének alapjait nyújtja, és ezek az ismeretek folyamatosan bővülnek a következő tárgyakban. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy oktatásának során legfőbb cél a preventív szemlélet kialakítása és tudatosítása a leendő fogorvosok számára. A megszerzett ismereteket tanulmányaik során a későbbiekben a hallgatók bővíthetik, a klinikai gyakorlatokon alkalmazhatják, az egyetem befejezése után pedig fogorvosi munkájukat a kialakított szemléletmód alapvetően meghatározza. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

gyakorlati jegy írásbeli és szóbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


1 14 2 28 0

félévi Σ óraszám FOSZ OFAPF1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Könyv: Bánóczy: Preventív fogászat (1992), Medicina, 1999 Bánóczy: Cariologia és endodontia (1993), Medicina, 1997 Harris N.: Primary Preventive Dentistry, Upper Sadle River, New Jersey, 2004 Jegyzet: Bánóczy: Preventív fogászat, Medicina, 1983 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét A rágószerv anatómiája 2. hét A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. Preventív szemlélet kialakítása a gyakorlatban 3. hét A caries és a parodontopathiák fogalma és jelentősége 4. hét A caries és a parodontopathiák epidemiologiájának alakulása 5. hét A betegek vizsgálata 6. hét A plakk fogalma, felismerése, festési módszerei, diagnosztikája. 7. hét A szájhigiénés, plakk indexek 8. hét Tudásfelmérő konzultáció 9. hét Depurálás. Módszerek, eszközök 10. hét Fissurazárás. Jelentősége, technikái 11. hét Fissurazárás. Módszerek, eszközök, anyagok, technikák 12. hét Fluoridok alkalmazása. Lokális és szisztémás módszerek 13. hét A táplálkozás jelentősége a prevencióban 14. hét Fogmosás. Módszerek, eszközök

22

0 42

14*2 óra gyakorlat 1. hét A fogorvosi rendelő infekció kontrollja 2. hét Szájvizsgálat különös tekintettel a plakkretenciós helyekre 3. hét Szájvizsgálat különös tekintettel a plakkretenciós helyekre 4. hét Mechanikus plakk-kontroll eszközei 5. hét Mechanikus plakk-kontroll eszközei 6. hét Fogmosási technikák 7. hét Floss, interdens használata 8. hét Alginát lenyomatvétel 9. hét Egyéni kanál készítése fluorid adagolásra 10. hét Egyéni kanál készítés fluorid adagolásra 11. hét Supragingivalis fogkő eltávolítása 12. hét Supragingivalis fogkő eltávolítása 13. hét Fissurazárási technikák 14. hét Fissurazárási technikák A félév elfogadásának kritériumai: elfogadott félévi gyakorlat alapján fogadható el a félév. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlás gyakorlatvezetővel egyeztetett időpontban Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Vizsgakérdések a szóbeli javítóvizsgára 1. A prevenció fogalma, fajtái 2. A diszpozíciós profilaxis elve 3. Az expozíciós profilaxis elve 4. A rágófogak koronájának anatómiája 5. A frontfogak koronájának anatómiája 6. A mechanikus plakk-kontroll eszközei 7. A módosított Bass-módszer 8. A fogkrémek fő komponensei 9. A fogkefével szemben támasztott követelmények 10. A helyileg alkalmazott fluorid készítmények 11. A fluorid szisztémás alkalmazásának lehetőségei 12. A fissurazárás technikája 13. Az alsó fogsorról vett lenyomatokkal szemben támasztott követelmények 14. A felső fogsorról vett lenyomatokkal szemben támasztott követelmények 15. A supragingivalis fogkő eltávolítására használt műszerek 16. A fogak polirozására használt eszközök és anyagok 17. A fog polírozás módszerei 18. A supragingivalis fogkő-eltávolítás technikája 19. A betegek vizsgálatának lépései 20. A szájüreg inspekciója 21. Palpatio a szájüregben 22. Az egyéni kanál készítése 23. Az egyéni kanál használata a helyi fluorid készítmények deponálására

23

Általános anatómia 1. Anatómiai Intézet - Dr. Kovács Magdolna egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az emberi test csontjai, ízületei és izmai. A végtagok és a törzs tájanatómiája. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat



előadás

szeminárium


félévi Σ óraszám FOSZ FM06AAA1 / OFAAA1 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06ASF1 felvétele / OFASF1 felvétele

1 14 4 56 0 0 70

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Magyar nyelven Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia I-III. (makroszkópos anatómia, neuroanatómia, szövet és fejlődéstan) Kiss-Szentágothai: Az ember anatómiájának atlasza I-II. és/vagy Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-II. Tömböl Teréz (szerk): Tájanatómia Donáth P.: Lexicon anatomiae Angol nyelven: R.S. Snell: Clinical Anatomy for Medical Students K.L. Moore: Clinically oriented Anatomy Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 1 óra előadás 1. Az anatómia tárgya és felosztása - Dr. Csernus Valér 2. Általános csonttan és izülettan - Dr. Kovács Magdolna 3. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat - Dr. Tóth Pál 4. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével - Dr. Thán Péter / Dr. Tóth Pál 5. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető - Dr. Csernus Valér 6. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai - Dr. Csernus Valér 7. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége - Dr. Horváth László / Dr. Kovács Magdolna 8. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya - Dr. Csernus Valér 9. Az arckoponya és üregei - Dr. Csernus Valér 10. Képalkotó eljárások a csontok és izületek vizsgálatában - Dr. Horváth László / Dr. Kovács Magdolna 11. A felső végtag izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból - Dr. Kovács Magdolna 12. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik - Dr. Kovács Magdolna 13. Az alsó végtag és a törzs izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból - Dr. Kovács Magdolna) 14. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik - Dr. Kovács Magdolna

24

14 * 4 bonctermi gyakorlat (heti program) 1. A fő irányok és síkok. A vállöv, felkar és alkar csontjai 2. A kéz csontjai. A vállöv ízületei, könyökízület 3. A kéz ízületei. A medencecsont és a sacrum 4. A medence egészben. A combcsont, a lábszár csontjai, a patella 5. A csípő- és térdízület, a láb csontjai és ízületei 6-9. A felső és alsó végtag ventrális régiói. A hasfal régiói és szerkezete. Csigolyák, bordák, mellkas 10-13. A koponya. A felső és alsó végtag dorsalis régiói. Régió nuchae, hátizmok 14. A végtagok ventrális és dorsalis régiói A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás legfeljebb a gyakorlatok 15 %-áról (11 tanóra), kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://anserver.pote.hu)

25

Biofizika 2. Biofizikai Intézet - Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves Biofizika tantárgy második kurzusának célja, hogy az első kurzusra építve tárgyalja az élő anyag és különösen az emberi szervezet szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, és fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

szóbeli kollokvium nincs szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


1 14 2 28 0

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ABF2 / OFABF2 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06ABF2 / OFABF1

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező segédanyagok: Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok: oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 1 óra előadás 1. A lézer 2. Abszorpciós fotometria 3. Spektroszkópiai módszerek 4. Lumineszcencia alapjelenségek, jellemző paraméterek 5. Fluoreszcencia spektroszkópia. Polarizáció, anizotrópia. FRAP 6. Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás 7. A röntgendiffrakció és alkalmazásai 8. ESR, NMR 9. Szedimentáció, elektroforézis 10. Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) 11. Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET) 12. Az információelmélet alapjai 13. Hírközlő rendszerek, kódolás 14. Irányításelmélet, mesterséges neuronhálózatok

26

0 42

14 * 2 óra gyakorlat 1. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Felezési idő mérése I. 2. Gamma-abszorpció és spektrometria 3. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Felezési idő mérése II. 4. Szcintigráfia 5. Audiometria 6. Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 7. Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 8. Ultrahang 9. Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 10. Polarimetria A félév elfogadásának kritériumai: a félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és a megengedettnél nem több hiányzás. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A vizsga három részből áll: 1) belépő teszt az elmélet anyagából (40% alatt a hallgató nem folytathatja a vizsgát), 2) szóbeli felelet az egyik gyakorlat anyagából (elégtelen gyakorlati vizsgajegy esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát). A hallgatónak számot kell adnia az adott gyakorlat végrehajtásának menetéről, az alkalmazott eszközök működési elvének ismeretéről, és az eredmény értékeléséről. A gyakorlati vizsgán a hallgató köteles bemutatni a félévközi mérésekről készített jegyzőkönyvét, 3) szóbeli felelet az elméleti anyagból (két tétel, mindkettő jegye legalább elégséges kell, hogy legyen). A vizsga elméleti részében a tankönyv anyagán kívül az előadások anyagát is számon kérjük. A felkészüléshez a vizsgakérdéseket kell alapul venni. A vizsga érdemjegye a gyakorlati tételre és a két elméleti tételre adott három jegy átlaga.

27

Molekuláris sejtbiológia 2. Orvosi Biológiai Intézet - Dr. Szeberényi József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

szóbeli szigorlat írásbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


félévi Σ óraszám FOSZ FM06AMB2 / OFAMB2 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AMB1 / OFAMB1

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás, 6*2 óra gyakorlat, 8*2 óra szeminárium (előadások = E, szemináriumok = Sz, gyakorlatok = Gy) 1. hét E: 1. Nyitó előadás 2. Aktív transzport folyamatok Sz: Citoszkeleton. Membrán 2. hét E: 3. Extracelluláris mátrix 4. Jelátviteli mechanizmusok I. Gy: Nukleinsav hisztokémia 3. hét E: 5. Jelátviteli mechanizmusok II. 6. Jelátviteli mechanizmusok III. Sz: Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok (A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út.)

28

GYSZ

2 28 0,86 12 1,14 16 56

4. hét

E:

7. 8. Dolgozat:

Jelátviteli mechanizmusok IV. Jelátviteli mechanizmusok V. Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai jelátvitel. Receptorok. cAMP út Gy: (2 óra) Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 5. hét

E: Sz:

6. hét

E: Gy:

7. hét

E:

9. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 10. Apoptózis Jelátviteli mechanizmusok. (Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel.) 11. A tumor sejt 12. DNS tumor vírusok A citoplazma hisztokémiája

13. 14. Dolgozat: Sz: 8. hét

RNS tumor vírusok Retrovirális onkogének Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin jelátvitel Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. DNS tumor vírusok

E:

15. Celluláris onkogének I. 16. Celluláris onkogének II. Gy: (2 óra) Permeabilitás 9. hét

E: Sz:

10. hét

17. Celluláris onkogének III. 18. Tumor szuppresszor gének I. Celluláris onkogének. Retrovírusok

E:

19. Tumor szuppresszor gének II. 20. Onkogének szerepe a sejtciklusban Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének Gy: Jelátvitel. A tumor sejt 11. hét

E: Sz:

12. hét

E: Gy:

13. hét

E: Sz:

14. hét

21. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 22. Témazáró előadás Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 23. Citogenetika I. 24. Citogenetika II. Bevezetés a klinikai genetikába 25. Átöröklési típusok 26. Molekuláris diagnosztika A daganatképződés többlépéses mechanizmusa Citogenetika Átöröklési típusok. Molekuláris medicina

E:

27. Génterápia 28. Záróelőadás Félévzáró dolgozat A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

29

Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1-57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

30

*** 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán 62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek 94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 96. A géntranszfer módszerei 97. A humán génterápia lehetőségei GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia

31

14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémia 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata

32

Orvosi kémia 2. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Dr. Deli József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az Orvosi kémia 2. bioorganikus kémia címen foglalkozik a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. Rövid összefoglalást ad a bioszervetlen kémia főbb fejezetiből. A kémiai gyakorlatok a szerves kémia, az elválasztástechnika és az analitikai kémia elsajátítását célozzák meg. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az Orvosi kémia 2. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli szigorlat írásbeli írásbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


félévi Σ óraszám FOSZ FM06AOK2 / OFAOK2 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AOK1 / OFAOK1

33

28 2 28 0 0 56

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Budapest, 2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter Kiadó és Alapítvány, 2002 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás, 14*2 óra gyakorlat 1. hét E: Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Gy: Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás (J. 3.3-5) 2. hét E: Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik Gy: Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; J. 18. old.) Acetanilid átkristályosítása (J. 3.2) 3. hét E: A fehérjeépítő aminosavak, peptidek. A fehérjék szerkezete, osztályozása Gy: Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából (J. 3.1) 4. hét E: Szénhidrátok szerkezete, sztereokémiájuk. Oligoszacharidok Gy: Szerves vegyületek analízise (J. 4.4.1, 3, 4, 7) Funkciós csoportok reakciói I. (J. 4.4.8-12) 5. hét E: Poliszacharidok. A lipidek csoportosítása. Trigliceridek Gy: Funkciós csoportok reakciói II. (J. 4.4.13-25)

2

Oktatásfejlesztő

6. hét E: Gy: 7. hét E: Gy: 8. hét E: Gy: 9. hét E: Gy: 10. hét E: Gy: 11. hét E: Gy: 12. hét E: Gy: 13. hét E: Gy: 14. hét E: Gy:

Foszfolipidek. A sejtmembrán szerkezete. Prosztaglandinok Üvegtechnikai munkák (J. 2.2). Kromatográfia I. (J. 7.1 vagy 2) Terpének. Karotinoidok Kromatográfia II. (J. 7.4), (J. 7.6), B: Ioncsere (J. 7.9) Szteroidok, szterinek. Epesavak, nemi és mellékvesekéreg-hormonok, szívre ható glikozidok Kromatográfia III. (J. 7.3), (J. 7.11), B: HPLC (J. 8.4.1) Pirimidin- és purinbázisok. Nukleozidok, nukleotidok. Nukleotid koenzimek 1-es labor: Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1-2) 2-es labor: A nukleinsavak kémiája. Primer és szekunder struktúra Vitaminok 1-es labor: 2-es labor: Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1-2) Alkaloidok. Szénsavszármazékok, gyógyhatású vegyületek Bevezetés a bioszervetlen kémiába. Létfontosságú elemek. A bioelemek evolúciója Elemek beépülése a biológiai rendszerekbe A bioorganikus vegyületek reakciói (J. 4.4.26, 27, 29, 30, 32, 33, 35-40) Alkáli- és alkáliföldfémek biológiai jelentősége A nehézfémek bioszervetlen kémiája B: Biológiai mikroanalizátor (J. 8.1.5); Ozmometria (J. 8.2.1) A laboratóriumi eszközök átadása Az alumínium, szilícium, nitrogén, foszfor , oxigén, szelén és a halogének bioszervetlen kémiája -

A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben megadott hiányzás fogadható el Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra nincs lehetőség Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk:

34

Preventív fogászat 2. Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Szántó Ildikó egyetemi tanársegéd A tematika rövid leírása: a Preventív fogászat 1. című tantárgyra épülő és a mindennapi fogászati gyakorlatban megjelenő preventív módszerek és azok elméleti alapjai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgató ismerje meg és sajátítsa el a fogászat területén alkalmazott preventív elárásokat, és azok gyakorlati megvalósítását rendelői körülmények között. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

szóbeli kollokvium szóbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


1 14 2 28 0 0 42

félévi Σ óraszám FOSZ FM06APF2 / OFAPF2 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06APF1, FM06AOK1, FM06AMB1 / OFAPF1, OFAOK1, OFAMB1

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Könyv: Bánóczy: Preventív fogászat (1992), Medicina, 1999 Bánóczy: Cariologia és endodontia (1993), Medicina 1997 Harris N.: Primary Preventive Dentistry, Upper Sadle River, New Jersey, 2004 Jegyzet: Bánóczy: Preventív fogászat, Medicina, 1983 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét A dentalis caries és a cariogenitas meghatározása 2. hét A fluoridok szerepe a caries megelőzésben. A fluoridhatás története 3. hét A fluoridok hatásmechanizmusa 4. hét Szisztémás fluoridprevenció. Ivóvíz, konyhasó, tej, fluortabletták 5. hét Localis fluoridprevenció. Módszerek, eszközök 6. hét Floridok toxikologiai kérdései 7. hét Fluoridok anyagcseréje 8. hét Táplálkozás szerepe a caries prevencióban 9. hét Cukorpótló anyagok. Gyógyszirupok 10. hét A cukorfogyasztás és a caries kapcsolatának változása 11. hét A caries megelőzésének egyéb lehetőségei. Remineralizációs eljárások, barázdazárás, immunizációs eljárások 12. hét Carieses rizikócsoportok meghatározása és jelentőségük a cariesprevencióban 13. hét A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai, fogszabályozás, gyermekfogászat, parodontológia, szájsebészet 14. hét Secunder és tercier prevenció

35

14*2 óra gyakorlat 1. hét Egyéni szájhygiénés instruálás 2. hét A fogselyem használatának gyakorlása, a kontakt pont értékelés 3. hét A viasz felhasználás módszere 4. hét A fogak mintázásához használt anyagok, eszközök ismertetése 5. hét A felső nagy metsző fog faragása viaszból 6. hét A felső kis metsző fog faragása viaszból 7. hét Szemfog faragása viaszból 8. hét A felső kisőrlő faragása viaszból 9. hét A felső első nagyőrlő faragása viaszból 10. hét Fogászati forgó eszközök polírozásra, finírozásra 11. hét Fogászati matricák (poliészter) használata 12. hét A caries detektálás műszeres bemutatása 13. hét Orvosi adminisztráció, POTE „Fogász” program ismertetése 14. hét Konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: elfogadott félévi gyakorlat alapján bocsájtható vizsgára. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlás a gyakorlatvezetővel egyeztetett időpontban. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. A fluoridok szerepe a caries megelőzésében 2. A fluoridok hatásmechanizmusa 3. A fluoridok anyagcseréje 4. A fluoridok toxikológiai kérdései 5. Szisztémás fluoridprevenció 6. Szisztémás fluorodprevenció módszerei 7. Localis fluoridprevenció 8. Localis fluoridprevenció módszerei 9. A cariogenitas meghatározása 10. Táplálkozás szerepe a caries prevencióban 11. A táplálkozás minőségi megváltozásának szerepe a caries kialakulásában 12. Cukorpótló anyagok, gyógyszirupok 13. A különböző cukrok összehasonlítása a cariogenitás szempontjából 14. A cukorfogyasztás és a caries kapcsolatának változása 15. Carieses rizikócsoportok 16. Carieses rizikócsoportok meghatározása és jelentőségük a cariesprevencióban 17. A caries megelőzésének egyéb lehetőségei 18. Remineralizációs eljárások, barázdazárás, immunizációs eljárások 19. A fogszabályozás és gyermekfogászat preventív vonatkozásai 20. A parodontológia és a szájsebészet preventív vonatkozásai 21. Fogászati szakterületek preventív vonatkozásai 22. Secunder és tercier prevenció

36

Szövet- és fejlődéstan 1. Anatómiai Intézet - Dr. Horváth Judit egyetemi docens A tematika rövid leírása: alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat



előadás

szeminárium


2 28 2 28 0

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ASF1 / OFASF1 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AMB1, FM06AAA1 felvétele / OFAMB1, OFAAA1 felvétele

0 56

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Magyar nyelven: Röhlich Pál: Szövettan I-II T. W. Sadler: Langman orvosi embryologia Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia I-III. (makroszkópos anatómia, neuroanatómia, szövet és fejlődéstan) Donáth P.: Lexicon anatomiae Angol nyelven: Michael H Ross PhD; Wojciech Pawlina MD: Histology: A Text and Atlas With Cell and Molecular Biology. 5th edition, Lippincott Williams & Wilkinsor, ISBN: 0781750563, December 15, 2005 Thomas Sadler: Langman's Medical Embryology, 10th edition, Lippincott Williams & Wilkins Publishers, ISBN/ISSN: 9780781794855 2006 Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 2 óra előadás 1. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek - Dr. Csernus Valér Hámszövetek - Dr. Csernus Valér 2. Fedőhámok - Dr. Csernus Valér Mirigyhámok - Dr. Csernus Valér 3. A kötőszövet sejtjei - Dr. Csernus Valér Kötőszöveti rostok és alapállomány -Dr. Csernus Valér 4. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai - Dr. Csernus Valér Porcszövet - Dr. Csernus Valér 5. Csontszövetek, desmogen csontosodás - Dr. Csernus Valér Chondrogen csontosodás - Dr. Csernus Valér 6. Izomszövetek 1. Dr. Csernus Valér Izomszövetek 2. Dr. Csernus Valér

37

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A vér alakos elemei - Dr. Lengvári István Haemopoesis - Dr. Lengvári István Az erek szövettana - Dr. Lengvári István Idegszövet 1. - Dr. Lázár Gyula Idegszövet 2. - Dr. Lázár Gyula Szövettani összefoglaló - Dr. Csernus Valér Progenesis I. - Dr. Horváth Judit Progenesis II. - Dr. Horváth Judit Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének - Dr. Horváth Judit Blastocysta, implantáció - Dr. Horváth Judit Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása - Dr. Horváth Judit A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése - Dr. Horváth Judit Az embryo lefűződése, a köldökzsinór - Dr. Horváth Judit Magzatburkok, decidua, placentáció - Dr. Horváth Judit A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés - Dr. Horváth Judit Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség - Dr. Horváth Judit

14 * 2 óra szövettani gyakorlat 1. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2. Egyrétegű hámok 3. Hengerhámok 4. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 5. Mirigyhám 6. Kötőszöveti sejtek és rostok 7. A kötőszövet típusai 8. Porc- és csontszövet 9. Csontosodás 10. Izomszövet 11. Idegszövet 12. Vér és vérképződés 13. Az erek szövettana 14. Fejlődéstani szeminárium A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (9 tanóra), kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, a többi gyakorlaton. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://anserver.pote.hu )

38

Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a hallgató elsajátítja a szakasszisztensi feladatok főbb irányvonalait, beleértve az egyes anyagok feldolgozására vonatkozó alapismereteket. A gyakorlat alatt külön hangsúlyt kap az infekciókontroll. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a gyakorlatok célja: a hallgatók sajátítsák el a szakasszisztensi munka legfontosabb elemeit. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:

kritérium követelmény kritérium követelmény 0

gyakorlat

aláírás írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


0 0 30 60 0 0 60

félévi Σ óraszám

FOSZ FM06RAFG / OFRAFG 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AAA1 felvétele, FM06ABF2 felvétele, FM06AOK2 felvétele / OFAAA1 felvétele, OFABF2 felvétele, OFAOK2 felvétele

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Bánóczy: Preventív fogászat (1992), Medicina, 1999 Bánóczy: Cariologia és endodontia (1993), Medicina, 1997 Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan (l990), Semmelweis Foglalkozások témája és oktatója: 2 hét * 30 óra gyakorlat 1. A hallgató ismerje meg a praxis infekció kontroll gyakorlatát és készítsen róla írásos dokumentum tervezetet a minőségbiztosítás követelményeinek megfelelően 2. A hallgató legyen jártas az infekció kontroll gyakorlati kivitelezésében 3. A hallgató minden részletre kiterjedően ismerje meg különböző fogászati szakágak eszközkészletét, amely a rendelő napi gyakorlatában előfordul 4. A hallgató ismerkedjen meg a rendelés gyakorlatában használt fertőtlenítőszerek, tömőanyagok és fogpótlásban használt segédanyagok fajtáival 5. A hallgató ismerkedjen meg a beteg nyilvántartási rendszer helyi jellegzetességeivel és tudja kezelni a fenti programot 6. A hallgató ismerkedjen meg a négykezes fogászati kezelési rendszer gyakorlati alapjaival és a legfontosabb mozzanataival A gyakorlat helye: PTE ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika, vagy az előzetesen megbeszélt praxisok. A félév elfogadásának kritériumai: TVSz szerint. Ha a hallgató nem végezte el a gyakorlat kötelező részét, az osztályvezető nem adhatja ki a gyakorlat sikeres elvégzését bizonyító indexbeli bejegyzést. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás az adott nyári időszakban pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk:

39

Általános anatómia 2. Anatómiai Intézet - Dr. Kovács Magdolna egyetemi tanár A tematika rövid leírása: zsigerek anatómiája. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat



előadás

szeminárium


1 14 4 56 0 0 70

félévi Σ óraszám FOSZ FM06AAA2 / OFAAA2 3. szemeszter csak őszi félévben FM06AAA1, FM06ASF2 felvétele / OFAAA1, OFASF2 felvétele

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Magyar nyelven: Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia I-III. (makroszkópos anatómia, neuroanatómia, szövet és fejlődéstan) Kiss-Szentágothai: Az ember anatómiájának atlasza I-II. és/vagy Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-II. Tömböl Teréz (szerk): Tájanatómia Donáth P.: Lexicon anatomiae Angol nyelven: R.S. Snell: Clinical Anatomy for Medical Students K.L. Moore: Clinically Oriented Anatomy Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 1 óra előadás 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat – Dr. Tóth Pál 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés – Dr. Rékási Zoltán 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok – Dr. Rékási Zoltán 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi – Dr. Kovács Magdolna 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások – Dr. Donauer Elemér 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus – Dr. Józsa Rita 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak – Dr. Csernus Valér 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája – Dr. Rékási Zoltán 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja – Dr. Csernus Valér 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája – Dr. Kovács Magdolna 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája – Dr. Rékási Zoltán 12. A medencefenék izomzata. Perineum – Dr. Koppán Miklós 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai – Dr. Koppán Miklós 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége – Dr. Lukács László

40

14 * 4 óra bonctermi gyakorlat (heti program) 1. Szájüreg, orrüreg 2. Garat, garatkörüli rések. Gége 3. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 4. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius. A szív 5. A szív üregei, billentyűi, és erei. A tüdő és a bronchusok 6. Mediastinum posterius. A hasüreg régiói 7. A hasfal szerkezete. A hasüregi szervek vetülete. Lig. hepatoduodenale 8. Truncus coeliacus. Gyomor, duodenum, lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai 9. A pancreas topográfiája és vérellátása. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 10. A vese metszlapja. A belek eltávolítása 11. Retroperitonealis topográfia. A diaphragma. A hasi aorta páros ágai. Plexus lumbalis 12. Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis 13. Férfi és női nemi szervek 14. Felezett medence. Gát, külső genitáliák A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás legfeljebb a gyakorlatok 15 %-áról (11 tanóra), kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://anserver.pote.hu)

41

Biokémia 1. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tárgy az élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok pontos leírásával foglalkozik. A két féléves biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetével, működésével és szabályozásával. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számonkéri a folyamatokban résztvevő kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai kémia tárgyakat. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli kollokvium írásbeli írásbeli ÁOSZ

javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i)

előadás

szeminárium


3 42 1 14 1 14 70

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ABK1 / OFABK1 3. szemeszter csak őszi félévben FM06ABF2, FM06AMB2, FM06AOK2 / OFABF2, OFAMB2, OFAOK2

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M. Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc., 1993 Ádám Veronika (szerk.): Orvosi Biokémia, Semmelweis Kiadó, 2001 Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, 4th edition, E. H. Freeman & Company, New York 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry: With Clinical Correlations, 2nd edition, John Wiley & Sons, New York Foglalkozások témája és oktatója: (Az előadások pontos menetrendje a munkaszüneti napoktól függően változhat.) 14*3 óra előadás Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán, Dr. Sipos Katalin, Dr. Debreceni Balázs, Farkas Viktória, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Bognár Zita, Dr. Veres Balázs, Tapodi Antal és Radnai Balázs tartják. 1. hét 1. Bioelemek, biomolekulák, aminosavak 2. Peptid kötés, a fehérjék elsődleges szerkezete 3. A fehérjék másodlagos szerkezete 2. hét 1. A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete 2. Folding, a "chaperon"-ok szerepe 3. Enzimek működésének alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok

42

3. hét 1. Enzim kinetika 2. Enzimek szabályozása, izozimek 3. Energetika 4. hét 1. Glikolízis I. 2. Glikolízis II. 3. A glikolízishez kapcsolódó anyagcsereutak 5. hét 1. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok, a transzport alapelvei 2. Zsírsav oxidáció I. 3. Zsírsav oxidáció II. 6. hét 1. Piruvát dehidrogenáz complex (PDC) 2. A citrátkör reakciói 3. A citrátkör szabályozása 7. hét 1. A légzési lánc, és gátlásai 2. ATP szintézis 3. Mitochondriális transzportfolyamatok, ingák 8. hét 1. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 2. Reaktív oxigén származékok (ROS) 3. Fotoszintézis, fényreakció 9. hét 1. Glukoneogenezis a növényi sejtben CO2-ból (sötétreakció) és ecetsavból 2. Glukoneogenezis az állati sejtben 3. Pentózfoszfát ciklus 10. hét 1. Monoszaharidok, diszaharidok, UDP mechanizmusok 2. Glikogén szintézis és glikogén lebontás 3. Glikogén szintézis és glikogén lebontás összehangolt szabályozása 11. hét 1. Zsírsav (palmitinsav) szintézis 2. Zsírsavak elongációja, deszaturációja, aktív vegyületek képződése 3. Komplex lipidek szintézise 12. hét 1. Koleszterin és ketontestek szintézise 2. Lipid anyagcsere szabályozása és zavarai 3. Szénhidrát anyagcsere szabályozása és zavarai 13. hét 1. Transzaminálás, glutamát dehidrogenáz, glutamin szintetáz, glutamináz 2. A karbamid ciklus 3. Aminosavak lebontása, glukoplasztikus és ketoplaszitus aminosavak 14. hét 1. Nem esszenciális aminosavak szintézise 2. Az aminosav anyagcsere enzimopatiái 3. Biológiailag aktív molekulák szintézise aminosavakból 7*2 óra gyakorlat 1. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 2. Enzimhatás, szubsztrátkoncentráció hatása, enzimgátlások 3. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 4. Pufferoldatok készítése 5. PAGE, Western-blotting 6. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 7. Vércukor meghatározása

43

7*2 óra szeminárium 1. Fehérjék tulajdonságai 2. Optikai, fluoreszcenciás, stb. mérési módszerek alkalmazása a biokémiai gyakorlatban 3. Mikroszkópia elve 4. Szívperfúziós vizsgálatok 5. Sejtkultúrás módszerek 6. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 7. Konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: max. 3 gyakorlatról hiányzás. Pótlás: a gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I.

II.

III.

IV.

V.

Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése Peptidek és fehérjék A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója Fehérjék elválasztásának módszerei Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet! Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal) Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán Az enzimek kovalens modifikációja Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt! A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása Gyümölcscukor hasznosulása emlősben Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit! Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit! Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei Légzési lánc Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása A mitochondrialis membránok struktúrája Redoxpotenciál változások a légzési láncban Respirációs komplexek és inhibitoraik Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok

44

VI.

Átfogó metabolizmus Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják! Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban A pentóz-foszfát ciklus jelentősége VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa A zsírsavak oxidációjának lépései Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben A palmitinsav-szintézisének lépései A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege A ketontestek szintézise és felhasználásuk X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók Esszenciális és nem esszenciális aminosavak Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák A glutamin képződése és jelentősége Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

45

Élettan 1. Élettani Intézet - Dr. Lénárd László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli kollokvium írásbeli és szóbeli írásbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


5 70 4 56 0 0 126

félévi Σ óraszám FOSZ FM06AEL1 / OFAEL1 3. szemeszter csak őszi félévben FM06AMB2, FM06AOK2 / OFAMB2, OFAOK2

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest, 1996 Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I-II. kötet, Medicina, Budapest, 1986 Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata, jegyzet vonatkozó részei, 1987 Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975 Bálint Péter (szerk.): Orvosi Élettan I-II. kötet, Medicina, Budapest, 1981 Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975 Foglalkozások témája és oktatója: 14*5 óra előadás Hét Téma 1. hét Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Folyadékterek. A vér A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége Haemoglobin. Vasforgalom Véralvadás 2. hét Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Vércsoportrendszerek I. Vércsoportrendszerek II. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés

46

3. hét

4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

9. hét

10. hét

11. hét

12. hét

13. hét

14. hét

Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben Electrocardiogram I. Electrocardiogram II. Szívhangok. Perctérfogat. A szív munkája Haemodinamikai alapfogalmak Vérnyomás, pulzus Capillaris-keringés Vénás-keringés Nyirokkeringés Kisvérköri keringés. Agyi keringés A máj, bőr és az izom keringése A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása A szív és keringésrendszeri homeostasis A légzés mechanikája Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói Gázcsere a tüdőben és a szövetekben A légzés kémiai szabályozása O2 és CO2 transzport, pH reguláció A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai Akklimatizáció A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai A gyomor emésztési folyamatai Duodenum és epehólyag Emésztés és felszívódás a vékonybélben A vastagbél szerepe. Székletképződés Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők Tápanyagok sorsa a szervezetben Vitaminok A májműködés élettana I. A májműködés élettana II. A glomerulus működése. A clearance fogalma A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció Vesekeringés Renin-angiotensin rendszer Tubularis folyamatok Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció Volumenreguláció A vizeletürítés mechanizmusa A szervezet pH szabályozása I. A szervezet pH szabályozása II. Energiaforgalom. Metabolizmus A helyes táplálkozás alapelvei Testhőmérséklet. Láz. A testhőmérséklet perifériás szabályozása A testhőmérséklet központi szabályozása A hypothalamo- hypophysealis rendszer A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok A női nemi működés szabályozása Terhesség Laktáció Férfi nemi működések Erectio, ejaculatio, coitus A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása Pubertas, climacterium Pajzsmirigy I. Pajzsmirigy II. A hypophysis hátsólebeny hormonjai

47

14*4 óra gyakorlat Hét Téma 1-2. Ismerkedés a laboratóriummal Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok A vér vizsgálata I. 3-4. A vér vizsgálata II. 5. A vér élettana. Beszámoló 6-7. Élettani mérőállomások és kezelésük A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 8-9. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 10. A szív és a keringés élettana. Beszámoló 11-12. A légzés vizsgálata Az emésztés vizsgálata Beszámoló 13-14. Vizeletvizsgálat Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen Beszámoló A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két térközötti kapcsolat jellege a szabályozásban 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai 6. Thrombocyták élettani jelentősége 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai 9. Véralvadás 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok 11. A vér pH szabályozása 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG) 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők 24. Artériás és vénás pulzusgörbe 25. A capilláris - keringés jellegzetességei 26. A nyirokkeringés jellegzetességei 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben 29. A coronaria-keringés 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát 31. A splanchnicus terület keringése 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése

48

33. A szívműködés idegi szabályozása 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában 38. A vérkeringés reflex-szabályozása 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek) 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség 47. Nyál, nyálelválasztás 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése 52. A vékonybél és a vastagbél működése 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata 54. A zsírok emésztésének folyamata 55. A fehérjék emésztésének folyamata 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei 60. A vese koncentráló és hígító működése 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás 82. Pubertás és climax 83. Vasopressin és oxytocin

49

Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása 3. A haematokrit- érték meghatározása 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata 8. A vörösvértestszám meghatározása 9. A fehérvérsejtszám meghatározás 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC) 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása 14. Az Rh vércsoport meghatározása 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio 17. Elektrocardiographia (EKG) 18. A szívhangok vizsgálata (PKG) 19. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex 20. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata 21. A humorális ingerületátvitel demonstrálása (Loewi-féle kísérlet) 22. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet) 23. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index 24. Vérnyomás mérése emberen 25. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 26. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett 27. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás 28. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet 29. Müller és Valsalva kísérlet 30. A nyál vizsgálata 31. A gyomornedv vizsgálata 32. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata 33. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása 34. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása 35. A széklet vizsgálata 36. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége 37. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 38. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből 39. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben 40. A vizeletüledék vizsgálata 41. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon

50

Orális biológia Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Tóth Vilmos egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tárgy célja a szájüreg, a fogak és tartóapparátusuk, a szájkörnyéki képletek felépítésének, funkciójának és életkori változásainak a fogorvos-képzés számára szükséges részletes leírása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: széles elméleti, orvosbiológiai alapokat kíván nyújtani a később oktatandó fogászati szakmai tárgyak számára. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

szóbeli kollokvium írásbeli és szóbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


1 14 2 28 0 0 42


FOSZ FM06AORB / OFAORB 3. szemeszter csak őszi félévben FM06AEL1 felvétele, FM06AAA2 felvétele / OFAEL1 felvétele, OFAAA2 felvétele

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Könyv: Zelles: Orális biológia I., Semmelweis, 1999 Zelles T.: Orálbiológia, egyetemi tankönyv, SOTE, Budapest, 1998 Fehér Erzsébet: Maxillofaciális anatomia, Medicina, 2001 Jegyzet: Szabó I.: Orális biológia, jegyzet, PTE, folyamatos utánnyomás Általános és részletes mikrobiológia fogorvostanhallgatóknak, DOTE Donáth: Fogorvosi anatómia, 1990 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét A fog általános sajátságai, a fogak jelölése - Dr. Tóth Vilmos 2. hét Csontreszorpció, az osteoclastok biológiája - Dr. Benke Beáta 3. hét A fogak szövettana - Dr. Lempel Edina 4. hét A fogágy felépítése - Dr. Tóth Vilmos 5. hét A szájnyálkahártya, nyelv, nyálmirigyek - Dr. Tóth Vilmos 6. hét A rágószerv fejlődése - Dr. Tóth Vilmos 7. hét A fogáttörés, fogváltás, az állcsontok növekedése - Dr. Kámán Attila 8. hét A fogazat összehasonlító anatómiája - Dr. Lempel Edina 9. hét Szeminárium - Dr. Tóth Vilmos 10. hét Az orofaciális tájék anatómiája - Dr. Rónai András 11. hét A temporomandibularis izület mozgása - Dr. Tóth Vilmos 12. hét A szájüreg mikroorganizmusai - Dr. Tóth Vilmos 13. hét A nyál, rágás, nyelés, beszéd - Dr. Benke Beáta 14. hét A rágószerv változásai az élet folyamán, idős kori klinikai anatómia - Dr. Benke Beáta 14*2 óra gyakorlat 1. hét Alsó metszők koronáinak megmintázása 2. hét Alsó metszők gyökereinek megmintázása 3. hét Felső szemfog és kisőrlők koronáinak megmintázása 4. hét Felső szemfog és kisőrlők gyökereinek megmintázása

51

GYSZ

5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét 14. hét

Alsó szemfog és kisőrlők koronáinak megmintázása Alsó szemfog és kisőrlők gyökereinek megmintázása Felső molaris koronáinak megmintázása Felső molaris gyökereinek megmintázása Alsó molaris koronáinak megmintázása Alsó molaris gyökereinek megmintázása Viaszfelrakásos fogfelépítési módszer gyakorlása Temporo-mandibularis izület mozgásainak demonstrálása Fogfelismerési gyakorlat kihúzott fogakon Fogfelismerési gyakorlat kihúzott fogakon

A félév elfogadásának kritériumai: a gyakorlati feladatok maradéktalan végrehajtása, az ellenőrző félévközi és félév záró írásbeli legalább elégséges szintű megírása. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: elméleti előadás nem pótolható, gyakorlati munka az oktatóval történő előzetes egyeztetés után kötelező pótlás szükséges. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 1. A fog általános sajátságai, a fogak jelölése 2. Metszőfogak, kismetszők és szemfogak morphologiája 3. A kis- és nagyőrlők morphologiája 4. A tejfogak morphologiája, a fogívek 5. A zománc szövettana 6. A dentin szövettana 7. A pulpa szövettana 8. A fogágy felépítése 9. A szájnyálkahártya, a nyelv és a nyálmirigyek 10. Az arc és a fogak fejlődése 11. A periodontium, a nyelv, és a nyálmirigyek fejlődése 12. Fogáttörés, fogváltás, az állcsontok növekedése 13. A fogazat összehasonlító anatómiája 14. A cavum oris kialakításában résztvevő csontok 15. TM izület, rágóizmok 16. Az orofaciális tájék erei, idegei, spatiumai 17. Koponyatípusok, mérőpontok, iránysíkok, irányvonalak 18. A TM izületi fejecs mozgáspályái, a mandibula helyzetei, centralocclusio, artikuláció intercuspidatio 19. Rágás, nyelés, beszéd 20. Szájüreg baktériumai 21. A szájüreg gombái, vírusai, protosoonjai és mycoplasmái 22. A nyálelválasztás szabályozása 23. A nyál mennyiségi és minőségi sajátságai 24. A fogazat öregkori elváltozása 25. A fogatlan száj klinikai anatómiája

52

Szövet- és fejlődéstan 2. Anatómiai Intézet - Dr. Horváth Judit egyetemi docens A tematika rövid leírása: a zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves tantárgy második része. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat



előadás

szeminárium


2 28 2 28 0 0 56

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ASF2 / OFASF2 3. szemeszter csak őszi félévben FM06ASF1, FM06AAA2 felvétele / OFASF1, OFAAA2 felvétele

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Magyar nyelven: Röhlich Pál: Szövettan I-II T. W. Sadler: Langman orvosi embryologia Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális Anatómia I-III. (makroszkópos anatómia, neuroanatómia, szövet és fejlődéstan) Donáth P.: Lexicon anatomiae Angol nyelven: Michael H Ross PhD, Wojciech Pawlina MD: Histology: A Text and Atlas With Cell and Molecular Biology, 5th edition, Lippincott Williams & Wilkinsor, ISBN: 0781750563, December 15, 2005 Thomas Sadler: Langman's Medical Embryology, 10th edition, Lippincott Williams & Wilkins Publishers, ISBN/ISSN: 9780781794855 2006 Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 2 óra előadás 1. Nyirokszövet és funkciói - Dr. Lengvári István Nyirokszervek szövettana - Dr. Lengvári István 2. A légutak és a tüdő szöveti szerkezete - Dr. Rékási Zoltán A légutak és a tüdő fejlődése - Dr. Rékási Zoltán 3. Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana - Dr. Rékási Zoltán A fogak szerkezete, fogfejlődés - Dr. Tóth Pál 4. Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik - Dr. Tóth Pál Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája - Dr. Józsa Rita 5. A belek szöveti szerkezete - Dr. Józsa Rita A kopoltyúbél és származékai - Dr. Józsa Rita 6. A belek, a máj és a pancreas fejlődése - Dr. Józsa Rita A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése - Dr. Kovács Magdolna 7. A kamrák fejlődése - Dr. Kovács Magdolna

53

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása - Dr. Kovács Magdolna A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film - Dr. Tóth Pál A máj és a pancreas szövettana - Dr. Csernus Valér A vese szöveti szerkezete - Dr. Csernus Valér A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése - Dr. Csernus Valér Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés - Dr. Kovács Magdolna A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai - Dr. Kovács Magdolna Terhes méh, placenta, emlő - Dr. Kovács Magdolna A férfi reproduktív rendszer szövettana I - Dr. Rékási Zoltán A férfi reproduktív rendszer szövettana II - Dr. Rékási Zoltán A reproduktív szervek fejlődése I - Dr. Horváth Judit A reproduktív szervek fejlődése II - Dr. Horváth Judit A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése - Dr. Horváth Judit A vese szövettanának klinikai vonatkozásai - Dr. Degrell Péter Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló) - Dr. Horváth Judit

14 * 2 óra gyakorlat 1. Alapszövettani ismétlés 2. Nyirokszervek szövettana 3. A légutak és a tüdő szövettana 4. A nyálmirigyek és a nyelv 5. Ajak, fogak, fogfejlődés 6. Nyelőcső, gyomor 7. Vékony- és vastagbél szövettana 8. Fejlődéstani szeminárium 9. Máj, epehólyag, pancreas 10. Vese, ureter, vesica urinaria 11. Női nemi szervek szövettana 12. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő 13. Férfi nemi szervek szövettana 1. 14. Férfi nemi szervek szövettana 2. A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (9 tanóra), kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, a többi gyakorlaton. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://anserver.pote.hu)

54

Az immunológia alapjai Immunológiai és Biotechnológiai Intézet - Dr. Németh Péter egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az immunrendszer felépítésének, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy feladata átfogó képet adni elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli kollokvium írásbeli és szóbeli írásbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


2 28 2 28 0

félévi Σ óraszám FOSZ FM06AIMM / OFAIMM 4. szemeszter csak tavaszi félévben FM06ABK1 / OFABK1

0 56

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology Janis Kuby: Immunology Jan Klein: Immunology Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában 2. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. 3. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban 4. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik 5. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. 6. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. 7. Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa 8. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe 9. T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe 10. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában

55

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere Szövet és szervtranszplantáció. HLA meghatározás Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei Tumor immunológia A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia

14*2 óra gyakorlat 1-2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik 3-4. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete 5-6. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés 7-8. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás 9-10. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 11-12. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis 13-14. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt 15-16. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 17-18. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok 19-20. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika 21-22. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés 23-24. HLA meghatározás módszerei 25-26. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek 27-28. Konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: sikeres évközi írásbeli beszámoló Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: maximum 3 hiányzás, pótlás egyéni konzultáció alapján. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: vizsgakérdések a tematika alapján.

56

Biokémia 2. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - ifj. Dr. Gallyas Ferenc egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tantárgy az élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok pontos leírásával foglalkozik. A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Tárgyalja továbbá az anyagcserefolyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan, preklinikai Belgyógyászat, Klinikai kémia és Neurológia tárgyakat. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli szigorlat írásbeli írásbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


3 42 1 14 1

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ABK2 / OFABK2 4. szemeszter csak tavaszi félévben FM06ABK1 / OFABK1

14 70

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M. Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc., 1993 Ádám Veronika által szerkesztett: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 2001 Sümegi Balázs által szerkesztett: Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, 4th Edition, E. H. Freeman & Company, New York, 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry: With Clinical Correlations, 2nd edition, John Wiley & Sons, New York Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás Az előadásokat Dr. Sümegi Balázs, Dr. Sándor Attila, ifj. Dr. Gallyas Ferenc, Dr. Berente Zoltán , Dr. Sipos Katalin, Dr. Debreceni Balázs, Farkas Viktória, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Bognár Zita, Dr. Veres Balázs, Tapodi Antal és Radnai Balázs tartják. (Az előadások pontos menetrendje a munkaszüneti napoktól függően változhat) 1. hét 1. Purin, pirimidin bázisok és nukleotidok szintézise 2. Purin, pirimidin bázisok és nukleotidok lebontása 3. Vízoldható vitaminok I. 2 hét 1. Vízoldható vitaminok II. 2. Gének és kromoszómák 3. DNS replikáció

57

3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét 14. hét

1. DNS hibák javítása 2. RNS metabolizmus I. 3. RNS metabolizmus II. 1. Protein szintézis I. 2. Protein szintézis II. 3. Posztranszlációs fehérje módosítások 1. Gének expressziójának szabályozása I. 2. Gének expressziójának szabályozása II. 3. Rekombináns DNS technológiák I. 1. Rekombináns DNS technológiák II. 2. Mitochondriális fehérjeszintézis és a genom betegségei 3. Mitochondriális és nukleáris és fehérje transzport 1. Vezikuláris fehérje transzport 2. Hormonok I. 3. Hormonok II. 1. Hormonok III. 2. Jelátviteli rendszerek, a CO és NO mint szignálok, transzkripciós faktorok 3. A sejtciklus és szabályozása 1. Onkogének, onkogenezis 2. Apoptózis 3. A vázizom és szívizom 1. Az extracelluláris mátrix szerkezete 2. Oxigén szállítás és a vörösvértest anyagcseréje 3. A hemoglobin kóros genetikai változásai 1. A máj funkciói 2. Szérum lipoproteidek 3. A táplált és éhező állapotot kísérő változások 1. Zsíroldható vitaminok 2. Az emésztés biokémiája 3. Idegrendszer I. 1. Idegrendszer II. (neurodegeneratív megbetegedések) 2. MRI alkalmazása az agy és egyéb szervek vizsgálatára 3. Az ember és környezetének kölcsönhatása 1. Vírusok 2. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolucióról 3. Jelen esélyeink a gén terápiára és tumor terápiára

7*2 óra gyakorlat 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Vizelet szabad- és össz-karnitin tartalmának meghatározása 3. Apoptózis kimutatása 4. Vér-koleszterin meghatározása 5. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 6. Géndeléció kimutatása PCR-ral 7. Kolinészteráz vizsgálata 7*2 óra szeminárium 1. NMR spektroszkópia 2. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 3. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 4. Bioinformatika 5. DNS-array 6. NMR Imaging 7. Konzultáció A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: max. 3 gyakorlatról hiányzás. Pótlás: a gyakorlatvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció.

58

Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I.

Aminosavak, fehérjék Aminosavak elektrokémiai jellemzése Peptidek és fehérjék A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója Fehérjék elválasztásának módszerei Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból II. Általános enzimológia Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal) Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán Az enzimek kovalens modifikációja III. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása Gyümölcscukor hasznosulása emlősben Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei V. Légzési lánc Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása A mitochondrialis membránok struktúrája Redoxpotenciál változások a légzési láncban Respirációs komplexek és inhibitoraik Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok VI. Átfogó metabolizmus Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben

59

A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa A zsírsavak oxidációjának lépései Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben A palmitinsav-szintézisének lépései A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege A ketontestek szintézise és felhasználásuk X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók Esszenciális és nem esszenciális aminosavak Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák A glutamin képződése és jelentősége Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek XI. Nukleotidok Nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok, a DNS és RNS összetétele A purin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja A pirimidin nukleotid szintézise és a szintézis regulációja Purin és pirimidin nukleotidok lebontása emberben Hogyan képződnek a dezoxi-ribonukleotidok? XII. DNS metabolizmus A DNS szerkezete és tulajdonságai. Denaturációja Az eukariota kromoszóma általános felépítése, a DNS becsomagolása az eukariota sejtmagban A bakteriális DNS replikáció ismertetése A bakteriális DNS-polimerázok összehasonlító ismertetése Eukarióta DNS replikáció DNS-repair mechanizmusok ismertetése XIII. RNS metabolizmus Bakteriális RNS-polimeráz bemutatása Eukariota és prokariota RNS-polimerázok összehasonlítása A bakteriális transzkripció általános ismertetése Prokariota génexpressziók regulációja, operon Eukariota génexpresszió szabályozása A különböző típusú intronok kivágása, az mRNS mérése Ribozimek RNS vírusok felépítése, és tulajdonságaik A genetikai kód, kódolási lehetőségek A tRNS-ek felépítése és aminosavak aktiválása

60

XIV. Fehérjeszintézis A riboszómák felépítése, fehérje szintézis Fehérje medialt "folding" és fehérjék poszt-transzlácionális módosításai Fehérje transzport az endoplazmatikus retikulumokban XV. Molekuláris biológiai technikák A gének klónozásának stratégiája Mutációk és deléciók detektálásának módszerei Irányított mutagenezis Antiszensz-RNS technikák eukariotákban Specifikus génmegszakítási eljárások A mitochondrialis genom speciális felépítése és tulajdonságai A mitochondrialis genom hibái által okozott betegségek A sejtosztódás ellenőrzési pontjai XVI. Vitaminok Az egyes vízoldható vitaminokból milyen koenzimek képződnek? C vitamin és szerepei A zsíroldható vitaminok: az A vitamin szerepe a látásban, a K vitamin szerepe a véralvadásban, hormon képződés a D vitaminból és ennek funkciója a Ca anyagcerében XVII. Hormonok hatása, általános biokémia, Az inzulin mint molekula, hormon, hatásai és jelátvívő rendszere (PIP3, PKB, GSK-3 szerepe) A glukagon mint molekula, hormon, hatásai és jelátvívő rendszere (cAMP, PKA) A (nor)adrenalin molekula, hormon és jelátvívő rendszere (cAMP, PKA) Az IP3 és a DAG keletkezése, szerepe Mit tud a szteroid hormonokról általában, és ezek célszervekben való hatásmechanizmusáról? A Na+/ K+ pumpáról. A Na+ gradiens szerepe más anyagok transzportjában? Mit tud a H+ gradiens általános szerepéről? XVIII. Szervek biokémiája Szénhidrátok, lipidek és fehérjék emésztése emberben Az A vitamin és a vizuális események Változások éhezés és táplálkozás során A máj speciális biokémiai funkciói. Oxigenázok A szérum enzimek meghatározásának gyakorlati jelentősége Az O2 és CO2 transzportja. A vvt. anyagcseréje Szérum fehérjék áttekintése Idegrendszer biokémiája, hosszú és rövidtávú memoria, neurodegeneratív betegségek XIX. Sejtbiológia, jelátvitel Az inzulin, a glukagon, a (nor)adrenalin jeleátvívő komponensei (lásd fent) További jelátvívő rendszerek (MAPK, CO, NO stb) Sejtciklus és szabályozása

61

Élettan 2. Élettani Intézet - Dr. Lénárd László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

írásbeli szigorlat írásbeli és szóbeli írásbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


5 70 4 56 0

félévi Σ óraszám FOSZ FM06AEL2 / OFAEL2 4. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AEL1 / OFAEL1

0 126

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest, 1996 Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I-II. kötet, Medicina, Budapest, 1986 Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok″ című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata, jegyzet vonatkozó részei, 1987 Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975 Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I-II. kötet, Medicina, Budapest, 1981 Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975 Foglalkozások témája és oktatója: 14*5 óra előadás Hét Téma 1. hét A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. A mellékvesevelő működése. Stress A calcium homeosztázis humorális szabályozása 2. hét A pancreas belső szekréciós működése Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései Az öregedés élettana

62

3. hét

4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

9. hét

10. hét

11. hét

12. hét

13. hét

14. hét

Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál Akciós potenciál és terjedése A neuromusculáris junctio működése A szinapszisok elektrofizilógiája A szinapszisok neurokémiája Gerincvelői reflexek A gerincvelő integratív funkciói A motoros egység működésének szabályozása Receptorműködések sajátságai Szomesztéziás mechanizmusok Szomatotopiák A thalamus és az érzőkéreg élettana A fájdalom élettana Az izomműködés molekuláris mechanizmusa Az izomműködés mechanikája Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás A simaizom működése A spinális shock Decerebrációs rigiditás Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció Az extrapyramidalis rendszer I. Az extrapyramidalis rendszer II. A labyrinthus működése A kisagy működése I. A kisagy működése II. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer Optika. A szem törőközegeinek hibái. Retinalis mechanizmusok Látópályák, középagyi mechanizmusok A látás centrális mechanizmusai Szemmozgások A hallószerv élettana I. A hallószerv élettana II. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai Kémiai ingermodalitások I. Szaglás Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés A vegatatív idegrendszer működése I. A vegatatív idegrendszer működése II. Electroencephalographia I. Electroencephalographia II. Az alvás - ébrenlét szabályozása A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban Motivációs mechanizmusok Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása Biológiai ritmusok szabályozása A limbikus rendszer I. A limbikus rendszer II. A monoamin rendszerek jelentősége Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai A tanulás mechanizmusai I. A tanulás mechanizmusai II. Memóriafolyamatok, memóriazavarok I. Memóriafolyamatok, memóriazavarok II. Plaszticitás az idegrendszerben A frontális kéreg működése A parieto-temporalis kéreg működése Féltekei dominancia A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok

63

14*4 óra gyakorlat Hét Téma 1-2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák 3. Endokrinológia. Beszámoló 4-5. Izomgyakorlatok békán. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 6-7. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció 8. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló 9-10. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő Sztereotaxikus agyműtét macskán 11-12. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés Alapvető klinikai vizsgáló módszerek és technikák 13. Electroencephalographia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció) Központi idegrendszer, érzékszervek Beszámoló 14. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az év végi szigorlat gyakorlati és elméleti vizsgából áll. Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai 6. Thrombocyták élettani jelentősége 7. Hemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai 9. Véralvadás 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok 11. A vér pH szabályozása 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG) 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők 24. Artériás és vénás pulzusgörbe 25. A capilláris - keringés jellegzetességei 26. A nyirokkeringés jellegzetességei 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben 29. A coronaria-keringés 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát 31. A splanchnicus terület keringése

64

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése 33. A szívműködés idegi szabályozása 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában 38. A vérkeringés reflex-szabályozása 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek) 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség 47. Nyál, nyálelválasztás 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése 52. A vékonybél és a vastagbél működése 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata 54. A zsírok emésztésének folyamata 55. A fehérjék emésztésének folyamata 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei 60. A vese koncentráló és hígító működése 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai 70. A hormonok hatásának mechanizmusai (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás 82. Pubertás és climax 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe 84. Prostaglandinok hatásai 85. A pancreas belső szekréciós működése 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja

65

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra 91. A glucocorticoidok hatásai 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége 94. Az öregedés élettana 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése 100. A neuromusculáris junkció működése 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai 104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus. Receptorok. IPSP, EPSP 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus) 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, az agykéregben 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésében 122. A cerebellum működésének jelentősége 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért. Reticularis aktivációs rendszer 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. “Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok

66

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák) 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area) 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma) 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv) 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői 143. A szem, mint optikai rendszer 144. Retinalis mechanizmusok 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg) 146. Szín- és térlátás 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása 3. A haematokrit- érték meghatározása 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata 8. A vörösvértestszám meghatározása 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC) 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása 14. Az Rh vércsoport meghatározása 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio 18. Elektrocardiographia (EKG) 19. A szívhangok vizsgálata (PKG) 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása (Loewi-féle kísérlet) 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet) 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index 26. Vérnyomás mérése emberen 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet 31. Müller és Valsalva kísérlet 32. A nyál vizsgálata 33. A gyomornedv vizsgálata 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása 37. A széklet vizsgálata 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben

67

42. A vizeletüledék vizsgálata 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon 45. Terhességi reakciók 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum) 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály) 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály 57. Reflexvizsgálatok emberen 58. Stereotaxikus technika 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása 60. Electroencephalographia (EEG) 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel 62. Az akkomodáció vizsgálata 63. Az astigmia vizsgálata 64. A pupilla reakciók vizsgálata 65. Szemtükrözés 66. Perimetriás vizsgálatok 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel 70. A hallásélesség vizsgálata 71. Csont és légvezetés vizsgálata 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata

68

Fogászati klinikai informatika 1. Bioanalitikai Intézet - Fogászati és Szájsebészeti Klinika Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár - Dr. Szabó Gyula egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az informatikai rendszerek használata során szükséges számítógépes ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a számítógép felhasználói szintű ismeretének elsajátítása a gyakorlatban. A leggyakrabban alkalmazott szoftverek megismerése. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

gyakorlati jegy szóbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


1 14 1 14 0 0 28

félévi Σ óraszám FOSZ FM06AFK1 / OFAFK1 4. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AAA2, FM06ABK1, FM06AEL1 / OFAAA2, OFABK1, OFAEL1

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: Mit kell tudni a PC-ről, Computer Books Kiadói Kft. Budapest, 2000 Gyakorlatos segédanyag: a PTE ÁOK Bioanalitikai Intézete és a Fogászati és Szájsebészeti Klinika oktatói által összeállított segédanyag Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 előadás, előadók: Pótó László, Kilár Ferenc, Őri László 1-3. hét: Alapvető hardver ismeretek 4-5. hét: Operációs rendszerek és segédprogramok 6-8. hét: Szövegszerkesztő programok használata 9-10. hét: Táblázatkezelő program használata 11. hét: Hálózatok 12-14. hét: Internet és adatbázisok elérése 14*1 gyakorlat, gyakorlatvezetők: Pótó László, Őri László 1-5. hét: Windows XP használata, beállításai. Fájl és mappa kezelés. Programok indítása, telepítése. Tömörítés. Víruskeresés, vírusvédelem 6-8. hét: A szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Alapvető gépelési és szerkesztési szabályok. Formázások. Objektumok beszúrása. Stílusok és sablonok használata 9-12. hét: Excel táblázatkezelő felülete, menüi. A táblázat felépítése, hivatkozások. Képlet és beépített függvények használata. Diagramkészítés. Elméleti alapok 13-14. hét: Helyi hálózat használata. Az Internet szolgáltatásai, használata A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben foglalt általános követelmények; az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk.

69

Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a hallgatók az egyes fejezetek végén, illetve a félév zárása előtt számolnak be a gyakorlatokon elsajátított ismereteikről. A félévközi számonkérések során az elméleti és gyakorlati órák tematikájának megfelelő kérdések szerepelnek.

70

Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan Anatómiai Intézet - Dr. Lengvári István egyetemi docens A tematika rövid leírása: a központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-orr-gégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit: teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:


gyakorlat

szóbeli szigorlat írásbeli szóbeli ÁOSZ


előadás

szeminárium


3 42 6 84 0 0 126

félévi Σ óraszám FOSZ FM06ANEA / OFANEA 4. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AAA2, FM06ASF2 / OFAAA2, OFASF2

GYSZ

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Magyar nyelven: Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia I-III. (makroszkópos anatómia, neuroanatómia, szövet és fejlődéstan) Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-II. és/vagy Kiss Szentágothai: Az ember anatómiájának atlasza I-II. Tömböl Teréz (szerk): Tájanatómia Röhlich Pál: Szövettan I-II. T. W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Vígh Béla: Humán Embryológia /jegyzet/) Angol nyelven: R.S. Snell: Clinical Anatomy for Medical Students K. L. Moore: Clinically oriented Anatomy R.S. Snell: Clinical Neuroanatomy for Medical M. B. Carperter: Core text of Neuroanatomy L. Heimer: The human brain and spinal cord M. H. Ross, L. J. Romrell: Histology, a Text and Atlas T, W. Sadler: Langman's Medical Embryology

71

Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 3 óra előadás 1. Idegszövettan: a neurontan, a neuron szerkezete. 1 - Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: a neurontan, a neuron szerkezete. 2 - Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: idegvégződések 1. (szinaszisok) Dr. Lázár Gyula 2. Idegszövettan: idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) Dr. Lázár Gyula Idegszövettan: glia - Dr. Lázár Gyula Idegszövettan vizsgáló módszerei - Dr. Lázár Gyula 3. Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere - Dr. Tóth Pál A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete - Dr. Tóth Pál A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai - Dr. Tóth Pál 4. Gerincvelői reflexek - Dr. Tóth Pál A gerincvelő felszálló pályái - Dr. Tóth Pál A gerincvelő leszálló pályái - Dr. TóthPál 5. A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata - Dr. Lengvári István Agyidegmagvak - Dr. Lengvári István Formatio reticularis - Dr. Lengvári István 6. Agytörzsi rendszerek és reflexek Dr. Lengvári István A kisagykéreg szerkezete - Dr. Lengvári István A kisagykéreg összeköttetései. Lengvári István 7. Agytörzsi (scala posterior) diagnosztika (meghívott klinikus) - Dr. Dóczi Tamás (Dr. Lengvári István) Diencephalon: a thalamus - Dr. Lengvári István Diencephalon: a hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer - Dr. Liposits Zsolt (Dr. Lengvári István) 8. Endokrin szervek - Dr. Rékási Zoltán Endokrin szervek - Dr. Rékási Zoltán Törzsdúcok - Dr. Lengvári István 9. Agykéreg - Dr. Lengvári István Hippocampus szerkezete és ősszeköttetései. A limbikus rendszer - Dr. Seress László (Dr. Lengvári István) Szem - Dr. Józsa Rita 10. Szem (fejlődése) - Dr. Józsa Rita Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai - Dr. Lázár Gyula Retina - Dr. Lázár Gyula 11. Látópálya - Dr. Lázár Gyula Dobüreg és tartalma (fejlődése) - Dr. Józsa Rita Csontos és hártyás labirintus és fejlődése - Dr. Józsa Rita 12. Hallópálya - Dr. Tóth Pál Vestibularis rendszer - Dr. Tóth Pál A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai - Dr. Csernus Valér 13. Somatikus érző rendszerek - Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer - Dr. Csernus Valér Vegetatív idegrendszer - Dr. Csernus Valér 14. Az liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása - Dr. Dóczi Tamás (Dr. Lengvári István) Tartalék. Intézetvezetői záróelőadás - Dr. Csernus Valér 14 * 6 óra gyakorlat Bonctermi gyakorlat (oktatási hetenként) 1. Koponya 2. Gerincvelő 3-4. Kivett agy boncolása 5-8. Fej és nyak régiók 9-10. In situ agyboncolás 11. Röntgen képek, CT anyag 12. Orbita 13. Belső fül 14. Ismétlés, felkészülés a vizsgára

72

Szövettani gyakorlatok (oktatási hetenként): 1. Koponya 2. A bőr szövettana 3. Idegrendszeri alapszövettan 4. Idegrendszeri alapszövettan 5. Gerincvelő szövettana 6. Gerincvelő és agytörzs szeminárium 7. Kisagy 8. Kisagy és diencephalon szeminárium 9. Endokrin szervek 10. Endokrin szervek 11. Agykéreg 12. Szem 13. Belső fül 14. Ismétlés, felkészülés a vizsgára A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (19 tanóra), kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján (http://anserver.pote.hu)

73

Angol szaknyelvi záróvizsga Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet - Dr. Rébék-Nagy Gábor egyetemi docens A tematika rövid leírása: a Kari Szaknyelvi Vizsga középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 51%-os eredményt ér el. Emellet a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni. Sikeres vizsgáról a Nyelvi Intézet bizonyítványt állít ki. Sikertelen vizsga nem kerül dokumentálásra. A vizsga a 4. szemesztertől kezdődően bármelyik vizsgaidőszakban letehető. Az írásbeli vizsga mindhárom feladatának megoldásához nyomtatott szótár használható. A szóbeli vizsgán segédeszköz sem a beszédértés, sem a beszédkészség mérése során nem használható. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a kreditrendszerű oktatásban az Általános Orvostudományi Kar Fogorvosi Szakán a kari, középfokú, írásbeli és szóbeli („C” típusú) angol Szaknyelvi Vizsga letétele szükséges a tanulmányok lezárásához. A Kari Szaknyelvi Vizsga letételének ajánlott időpontja a 4. félév vége. A vizsgát legkésőbb a 7. félév megkezdése előtt le kell tenni. Nyelvvizsgázási lehetőség tanévenként kettő alkalommal, a kari HÖK-kel egyeztetett időpontokban van. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit:


gyakorlat

teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:

aláírás

szeminárium

előadás

ÁOSZ

FOSZ FM06RAZV / OFRAZV 4. szemeszter őszi és tavaszi félévben is nincs

A Kari Szaknyelvi Írásbeli Vizsga Feladattípus A feladat rövid leírása

Elérhető pontszám 20 pont

írott szövegértés

450-500 szó terjedelmű szakszöveg értő olvasása feleltválasztó, kiegészítendő, információ átviteli és összegző feladatok segítségével

hivatalos levél írása

180-200 szó terjedelmű 15 pont - álláspályázat - támogató levél - kongresszusi jelentkezés - kérő levél - köszönő levél 5 irányítási szempont alapján 150-170 szó terjedelmű 15 pont tankönyv- vagy tudományos közlemény részlet fordítása célnyelvre 50 pont 26 ponttól

összesen: Sikeres vizsga:

0 0 0 0 0



szakfordítás célnyelvre


74

GYSZ

Minimum pontszám 8 pont

Rendelkezésre álló idő

6 pont 3 óra egyéni beosztással

6 pont

-

3 óra -

0 0

A Kari Szaknyelvi Szóbeli Vizsga Feladattípus A feladat rövid leírása beszédértés

anamnézis felvétel ábraelemzés

normál beszédtempójú monológ hangzó szöveg értése 3-szori meghallgatás után feleltválasztó, kiegészítendő, információ átviteli és összegző feladatok segítségével orvos-beteg szerepjáték a vizsgáztatóval (általános belgyógyászati anamnézis felvétel) a szaknyelvi kreditkurzusok témaköreivel kapcsolatos diagrammok, grafikonok, folyamatábrák ill.rendszerleírások szóbeli elemzése

öszesen: Sikeres vizsga:

Elérhető pontszám 20 pont

Minimum pontszám 8 pont

Rendelkezésre álló idő 20 perc

15 pont

6 pont

5 perc

15 pont

6 pont

5 perc

50 pont 26 ponttól

-

-

A Nyelvi Intézetben 2000-től kezdődően rendelkezésére áll a PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga. Ez a nyelvvizsga mind a diploma megszerzéséhez szükséges képesítési követelményt mind az egyetemi tanulmányok lezárásához szükséges nyelvi követelményt kielégíti. A vizsgáról részletes tájékoztatás: a PROFEX Nyelvvizsgaközpontban ill. a http://www.aok.pte.hu/profex internetes címen.

75

Testnevelés 1-2-3-4. Mozgástani Intézet - Dr. Kiss Sándor testnevelő tanár A tematika rövid leírása: a foglalkozások programját, azok lebonyolításának módszertanát a javasolt oktatási segédanyagban részletesen közreadjuk. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejleszteni a hallgatók erőnlétét, kiemelten motorikus tulajdonságaikat. Ezzel egyenértékűen segíteni a rendszeres fizikai aktivitás beépülését életmódjukba, elősegítve ezzel a hivatás gyakorlására való kedvezőbb felkészülést. A tantárgy típusa D = kritérium követelmény: ez azt jelenti, hogy az általános orvosképzés során a 10., a fogorvos és gyógyszerész képzés alatt a 8. félév lezártáig négy féléven keresztül szemeszterenként 28 óra időtartamban heti rendszerességgel testnevelési foglalkozásokon kell részt venni a hallgatóknak, melyet az ÁOK Mozgástani Intézete szervez, irányít és ellenőriz. A követelmény teljesítésének hiányában a hallgató nem bocsátható további (fogorvosok, gyógyszerészek esetében 9. illetve az általános orvosképzésnél 11.) félévre. A foglalkozásokon a jelenlétet rögzítjük. Főbb jellemzők típus: modul: ECTS kredit:


gyakorlat

teljesítés-forma: félévközi: javítóvizsga:

aláírás

szeminárium


félévi Σ óraszám ÁOSZ

FOSZ FM06RTE1 / OFRTE1 1. szemeszter őszi és tavaszi félévben is nincs

GYSZ

ÁOSZ

FOSZ FM06RTE2 / OFRTE2 2. szemeszter őszi és tavaszi félévben is FM06RTE1 / OFRTE1

GYSZ

ÁOSZ


GYSZ

ÁOSZ


GYSZ





előadás

76

0 0 2 28 0 0 28

Tantárgy javasolt helye a képzésben: a követelmény teljesítésének legkedvezőbb időszaka az első, második, harmadik és negyedik szemeszter. Az egyetemi képzés további időszakában az oktatás jellegéből, időbeosztásától és leterheléséből adódóan a választási lehetőségek korlátozottabbak lesznek, tehát a követelmény félévi teljesítése kedvezőtlenebbé válik. Előzetes feltétel: az oktatási programfüzetben, a szervezeti egység honlapján illetve az ETR-en meghirdetett programok közül a hallgató az ETR-en a tantárgyelemre (időpont, sportág, oktató) jelentkezik. A választás után a foglalkozások ezen feltételek közötti teljesítésének kötelezettsége fél évre szól. Egészségi okok miatt kényszerű sportágcsere csak a tantárgyfelelős engedélyével lehetséges. A feltételek bármelyik hiánya esetén a félévi kurzus teljesítése nem ismerhető el. A testnevelés teljesítésének specifikumai: a kritériumtárgy követelményét elsősorban a Mozgástani Intézet által közétett testnevelési foglalkozásokon, másodsorban az orvoskar diáksportkörének és sportegyesületének foglalkozásain, harmadsorban az egyetem bázisán működő Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) edzésein teljesíthető. Indokolt esetben– egyéni elbírálás alapján – mód van arra is, hogy a megfelelő minősítéssel rendelkező sportolók, vagy azok a hallgatók, akiknek edzése az orvoskaron nem biztosítható, kontroll mellett más pécsi egyesületben teljesítsék kötelezettségüket. A minőségi szinten sportolók bármely sportágban választhatják a külső sportegyesületet. Csapatjátékban el kell érni az NB I.B-s vagy a fölötti szintet, egyéni sportágban első vagy másodosztályú minősítéssel kell rendelkeznie, illetve ha ranglistás sportról van szó, az országos minőségi ranglista első 100 versenyzője között kell elhelyezkednie. A testnevelés tantárgy követelményeit a PEAC-ban vagy külső sportegyesületben teljesítőknek a félév elején előzetes írásbeli kérvényt kell beadniuk, melyet az elbírálás után az intézet engedélyez. A félév 13. oktatási hetében edzéslátogatási igazolást kell benyújtani a félév teljesítésének elfogadásához. Egy féléves testnevelés kötelezettsége teljesíthető abban az esetben is ha valaki egy hetes ( 5 munkanap) oktatással (kezdő, haladó) egybekötött téli sí vagy snowboard, vagy nyári vízi táborban vesz részt tanulmányai során 1-1 alkalommal. A testnevelés elfogadása az aktuális szemeszterre, vízi tábor esetében a következő félévre szól. A vállalkozásként meghirdetett, de csak a Mozgástani Intézet által elfogadott táborokban teljesíthetők a tantárgyi követelmények amennyiben az alább felsorolt feltételeknek megfelelnek. A táborban a Mozgástani Intézet testnevelő tanára oktassa a hallgatót, a követelmény teljesítéséről elfogadható értékelést adjon, a hallgató tartsa be a táborrendet. A résztvevőnek kell vállalni a felmerülő s rá eső összköltséget. A kurzuson való részvétel más tárgy oktatási kötelezettsége alól nem ad felmentést. A Medikus Sportkörben, a Medikus Sportegyesületben, a PEAC-ban, a külső sportegyesületekben és a táborokban teljesítőknek is az ETR-en önálló tantárgyelemként jelölnie kell a választást (MSK, MSE, PEAC, külső sportegyesület, táborok). A félév során választható testnevelési foglalkozások rendje Helye

Időpontja

Foglalkozások típusa kosárlabda aerobic kosárlabda labdarúgás

A jelentkezés elfogadásának min-max létszáma Téczely Tamás 4 – 20 Csatáryné Tolnai Klára 8 – 50 Téczely Tamás 4 – 20 Dr. Rugási Endre 8 – 15 Oktató testnevelő tanár

Hétfő:

12 - 13.30 13.30 - 15 13.30 -15 15 - 16.30


Kedd :

12 – 13.30 labdarúgás

Dr. Rugási Endre

6 - 15

Tornacsarnok

Szerda:

12 – 13.30 13.30 – 15 13.30 - 15 15 – 16.30

Téczely Tamás Csatáryné Tolnai Klára Téczely Tamás Dr. Rugási Endre

4 - 20 8 – 50 4 - 20 8 – 15

Dr. Rugási Endre

8 – 15

kosárlabda aerobic kosárlabda labdarúgás

Csütörtök: 12 –13.30 labdarúgás

77

Hétfő:

12 - 13.30 13.30 – 15 15 – 16.30

Úszás Úszás Úszás

Dr. Rugási Endre Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor

A jelentkezés elfogadásának min-max létszáma 3 – 15 3 – 15 3 – 15

Kedd:

12 - 13.30 13.30 – 15 13.30 – 15

Úszás Úszás Úszás

Farkas György Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor

3 – 15 3 – 15 3 - 15

Szerda:

13.30 – 15 15 – 16.30

Úszás Úszás

Dr. Kiss Sándor Dr. Kiss Sándor

3 – 15 3 - 15

Csütörtök: 12 – 13.30 13.30 – 15

Úszás Úszás

Dr. Kiss Sándor 3 – 15 Dr. Kiss Sándor 3 - 15 Csatáryné Tolnai Klára 3 – 15

Péntek:

12 – 13.30 13.30 - 15 12 - 13.30 13.30 – 15 15 – 16.30

Úszás Úszás Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz)

Dr. Rugási Endre Farkas György Farkas György Farkas György

3 - 15 4 – 16 4 - 16 4 - 16

Kedd:

12 - 13.30 13.30 –15 15 – 16.30

Tenisz Tenisz Tenisz

Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné

4 – 16 4 - 16 4 – 16

Szerda:

12 - 13.30 13.30 – 15 15 – 16.30

Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz) Tenisz (Asztalitenisz)

Farkas György Farkas György Farkas György

4 - 16 4 – 16 4 – 16

Csütörtök: 12 - 13.30 13.30 –15 15 – 16.30

Tenisz Tenisz Tenisz

Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné Dr. Rugási Endréné

4 - 16 4 – 16 4 – 16

Péntek: Kedd:

Tenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz

Dr. Rugási Endréné Pálfai András Pálfai András Pálfai András

4 - 16 6 – 20 6 - 20 6 – 20

Asztalitenisz Asztalitenisz Asztalitenisz Kondicionálás*

Téczely Tamás 6 – 20 Csatáryné Tolnai Klára 6 – 20 Csatáryné Tolnai Klára 6 - 20 Dr. Rugási Endréné 1 – 30

Helye

Időpontja

Uszoda

Hétfő:

Teniszpálya

Edzőterem

„ Professor Gym” Konditerem Jakabhegyi Kollégium Pécs, Jakabhegyi út 8.

12.30 - 15 12 –13.30 12.30 – 15 15 – 16.30

Csütörtök: 12 – 13.30 13.30 – 15 15 - 16.30 Hétfő: 13.30 – 15

Foglalkozások típusa

Oktató testnevelő tanár

Kedd:

13.30 – 15 Kondicionálás*

Farkas György

1 – 30

Szerda:

13.30 – 15 Kondicionálás*

Dr. Rugási Endre

1 –30

Pálfai András

1 -30

Csütörtök: 13.30 – 15 Kondicionálás*

*Kondicionálás: erő- és erőállóképesség illetve cardiorespiratorikus állóképesség fejlesztése súlyzókkal, kondigépekkel, szobakerékpárral, futószalaggal.

78

A testnevelés követelményeinek teljesítéséhez választható Medikus Sportköri (MSK) és Medikus Sportegyesületi (MSE) edzések Sportág Helyszín Időpont Oktató, Felügyelő Foglalkozásvezető Testnevelő tanár Aerobic (MSK) Férfi kézilabda (MSK) Női kézilabda (MSK) Férfi kosárlabda (MSE) Női Kosárlabda (MSK) Karate (MSK) Kispályás Labdarúgás (MSK) Férfi röplabda (MSK) Női röplabda (MSK) Tollaslabda (MSK)

Tornacsarnok

Csütörtök 18 – 19.00

Ferencz Tímea

Tornacsarnok

Szerda 19.30 - 22

Pálfai András

1 - 10

Tornacsarnok

Hétfő: 19 – 20.30

1 - 10

Tornacsarnok

Hétfő: 20.30 – 22 Szerda: 18 – 19.30 Csütörtök: 19 – 20.30

Dr. Rugási Endréné Petőfi Áron Téczely Tamás Kilián Balázs

Téczely Tamás

1 - 15

Farkas György

1 - 15

Pukler András

Farkas György

1 - 10

Tornacsarnok

Kedd: 20 – 22 Csütörtök 20 - 22 Kedd: 19.30 – 22.30

Tornacsarnok

Kedd: 16.30 - 18

Mánfai Balázs

Téczely Tamás

1 - 15

Tornacsarnok

Szerda: 16.30 - 18

Mánfai Balázs

Téczely Tamás

1 - 15

Tornacsarnok

Kedd:

Dr. Palkovics Tamás Dr. Palkovics Tamás Menyhárt Csilla

Farkas György

1 –10

Farkas György

1 - 10

Dr. Kiss Sándor

1 - 10

Hegedűs András

Farkas György

1 - 15

Kovács Szabolcs

Farkas György

1 - 10

Tornacsarnok Edzőterem

18 – 19.30

csütörtök: 20.30 – 22.00 Triatlon (MSK) Baseball (MSK) Önvédelem (MSK)

Uszoda

Természetjárás* (MSK)

Mecsek

Sörgyár-pálya Kovácstelep Edzőterem

Hétfő: 20– 21.30 Csütörtök: 20 - 21.30 Kedd: 16 - 17.30 Csütörtök: 16 – 17.30 Kedd: 18.30 – 20 Péntek: 17 - 20

Farkas György

A jelentkezés elfogadásának min.-max létsz 1 - 50

Dr. Rugási Endre

Farkas György

1 - 15

1 - 20

* A természetjárás keretén belül egy félévi testnevelési kötelezettség adott félévben 5 alkalmú, alkalmanként 5 óra időtartamú túra lebonyolításával teljesíthető. A PEAC működő szakosztályai: sportaerobic, férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, férfi kézilabda, női kézilabda, vívás. A foglalkozások formai követelményei, azok óraszámai: a tematikai célkitűzésekkel szorosan összefüggő gyakorlati foglalkozás. Követelménye az edzéseken való aktív részvétel, a baleset és egészségvédelmi rendszabályok betartása. Óraszámai: A félév szorgalmi időszakának heteiben a választott sportág jellegének megfelelően 2 x 45 perces, vagy 1 x 90 perces foglalkozáson való részvétel. A félév végén a kritérium követelmény elismerése, a felügyelő testnevelő tanárok írásos javaslatára, a tantárgyfelelős által index aláírással történik. Hiánya esetén a félév testnevelés vonatkozásában passzív. Hiányzás mértéke és következménye: a félév során a kétheti összidejű (4 x 45 perc) hiányzás megengedett. Ezen túl egy heti foglalkozási idő a tantárgyfelvételre és sportági választásra biztosított, míg szintén egy heti hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető mérlegelési hatáskörébe tartozik. Tízheti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. Megjegyezzük, hogy a testnevelés célkitűzésének optimális megvalósítása a legalább heti három alkalommal történő testedzéssel teljesíthető.

79

Hiányzás pótlása: lehetőséget biztosítunk a hallgatóknak bizonyos számú hiányzásuk pótlására. Ez szemeszterenként három hét összidőtartamú testedzés. Ezt a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni s lebonyolítani, melyet, ha szükséges, a felügyelettel aktuálisan megbízott testnevelő tanár irányít. Ezen túlmenően az oktatás tizedik hete után központi pótlási lehetőséget is biztosítunk. A vizsgaidőszak első hetében a szervezeti egység által meghatározott időben és helyen nem kötelező jelleggel, két hiányzást pótolhatnak az érintettek. Amennyiben valamilyen betegség kizáró oka a testnevelés kritériumkövetelmény teljesítésének, ez alól a Megyei Sportorvosi Intézet, (PÉCS, Papnevelde u. 4.) igazolása alapján a tantárgyfelelős értesítése mellett (igazolás bemutatása) az oktatási dékánhelyettes, vagy az általa megbízott személy ad mentséget. Az a hallgató, aki tanulmányait más egyetemen kezdte meg és ott érvényes testnevelési félévet (féléveket) zárt le, eddigi teljesítését elfogadtathatja, miután a szervezeti egységnek az indexéről fénymásolattal ellátott kérelmet nyújt be. Hallgatói információ: A testneveléssel, sporttal kapcsolatos további információkat kaphatnak a hallgatók a szervezeti egység honlapján, a kar testnevelőitől, a tárgy oktatási felelősétől és olvashatnak tájékoztatót az intézeti hirdetőn. A foglalkozások programját azok lebonyolításának módszerét, a fizikai képességek fejlesztését, a kedvező aktív életmód kialakításának lehetőségét a félév első óráiban az oktatók ismertetik.

80

2007 PÉCS

Recommend Documents