ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
169/2007 (I.24.) sz.
Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. október 6. napján megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja, és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9, 11.6.1.10 és 11.6.1.12 pontja alapján 4 858 898 Ft négymillió-nyolcszázötvennyolcezer-nyolcszázkilencvennyolc forint kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. október 6. napján megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) d) pontja, és a Műsorszolgáltatási Szerződés a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontja alapján 809 816 Ft, azaz nyolcszázkilencezer-nyolcszáztizenhat forint kötbért érvényesít a műsorszolgáltatóval szemben. A kiszabott kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára 7 napon belül kell megfizetni. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatásában, és 2006. október 6-i Aktív c. műsorszámban a következőket tapasztalta. Tartalom:
1
A 2006. október 6-i adásban az alábbi riportok kerültek bemutatásra: • tragédia egy Zámoly melletti homokbányánál, • Kossuth téri térélmény a tüntetések idején, • éjszakai élet Bejrútban (Magellán ajánló), • emlékezés az ’56-os forradalomra (Magellán ajánló), • műnők (Magellán ajánló), • börtönkínzás, • extrém divatbemutatók, • Sztárhírek: (Ákos új albuma, Eszenyi Enikő újra rendez, akcióban az Irigy Hónaljmirigy), • aktív Amerika, • matróznyuszik. A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon az „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandók: az Aktív műfaját tekintve információs magazin, mely szórakoztató, bulvár jellegű riportösszeállításokat tartalmaz. A bulvár témák egyik gyakorta előforduló eleme az erotika. Az október 6-i adásban ez két szegmensben is megjelent. Az egyik részben egy későbbi műsor (Magellán) ajánlója kapcsán hangzott el egy rövid riport, amelyben a pornószínésznő Claudia Ferrari mondta el véleményét arról, hogy miért nem szeretik a férfiak a feltűnő megjelenést, amennyiben saját barátnőjükről van szó. A szegmens azt a kérdést feszegette, miért akarja egyre több nő plasztikai sebészeti beavatkozással tökéletesíteni testét, amikor a férfiak - saját bevallásuk - szerint a természetesebb formák hívei. A téma feldolgozása során a műsor szerkesztői illusztrációként több, női keblet közelről mutató felvételt közöltek. Az Aktív adásaiban időről-időre megjelennek playmate-ekkel kapcsolatos friss információk. Az október 6-i műsor utolsó szegmense a playmate-választás utáni fotózásra kalauzolta el a nézőket. Bár a lap neve nem hangzott el, mégis egyértelműen utaltak rá a riportokban használt „nyuszis magazin”, „nyuszi lány” és „playmate” kifejezések. A Playboy kifejezetten a felnőtt célközönségnek szóló erotikus magazin, így erősen vitatható, hogy helyénvaló volt-e a címlaplányokról készült fotózás felvételeit egy olyan műsorszámban népszerűsíteni, amelynek nézőközönsége nagy számban 16 éven aluliakból áll. A televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást, azaz nem hatásvadász módon, a nemiséget erősen túlhangsúlyozva foglalkozik a kényesebb témákkal. A vizsgált adásban ez nem valósult meg, hiszen a lányokat félmeztelenül ábrázoló felvételek révén a szegmensek középpontjában az erotika állt, ráadásul képi ábrázolásában igencsak intenzív módon megjelenítve. A műsorszám vetítése során három alkalommal láthattak a nézők szegmens-ajánlót, amelyben hatásvadász módon, elsősorban a hölgyek idomait kiemelő közelképeket mutattak. Az összeállítás felkonferálásakor megjelent képkocka szintén a playmate-ek kebleit hangsúlyozta. A lányok fotózásáról szóló részt a műsorszám legvégén tűzték műsorra. Ebben a szegmensben is számos alkalommal láthattak a nézők közeli, sőt olykor szuperközeli képeket a nyuszis lányok meztelen melleiről és tangás fenekéről. Az összes problémás részben a meztelen női test egyértelműen a testiséget hangsúlyozó célzattal került bemutatásra, nem pedig művészi jelleggel, a női test szépségét kiemelve, ráadásul egyik esetben sem természetes és hétköznapi kontextusban. Problémás volt továbbá a playmate lányokkal készített riportok üzenete is. Hiszen a lányokkal készített rövid interjúk során elhangzott például az, hogy egyikük az egyetemet hagyta félbe az erotikus pálya kedvéért, mert túlságosan „befordult” a tanulással töltött egy év alatt. Szinte mindegyik lány célja a versennyel az, hogy vágyainak megfelelően 2
híressé váljon. Egy lány a verseny negatívumaként említette, hogy beskatulyázzák őket egyféle szerepbe, de rögtön hozzátette, sajnos itt még nagyon prűdek az emberek ahhoz, hogy elfogadják az ilyesmit. Mindezek hatására az erotikus aktfotózás úgy jelent meg, mint egy teljesen hétköznapi tevékenység, amely kizárólag különféle előnyökkel jár. Ezt az üzenetet Radnai Péter, a Playboy főszerkesztője is megerősítette, aki fő előnyként a jó megélhetést helyezte előtérbe. A narráció kapcsán is felfedezhető volt némi degradáló felhang, amely arra utalhat, hogy a lányokat csupán szemet gyönyörködtető tárgynak tekintik: „2007-ben jön az új nyúl felhozatal.” Mindez torz életszemléletet közvetíthetett a serdülők alakulóban lévő értékrendszere felé, hiszen az ilyen típusú tevékenységek társadalmi szintű elfogadottságát, esetleges hátrányait - a korlátozott élettapasztalataik révén - nehezen ítélhetik meg. Ebben az életkorban különösen fontos lenne, hogy a médián, mint erőteljes értékközvetítő forráson keresztül, kizárólag olyan világos és egyértelmű üzenetekkel találkozzanak, amelyek nem ösztönzik őket az egész életükre kiható döntések meghozatalára, amiknek a következményeit még nem tudják felmérni, s így azok esetleg károsak lehetnének a személyiségfejlődésükre és a testi fejlődésükre egyaránt. 19:44:12-19:44:17 12 KADÉT címmel a műsorszám elején az utolsó szegmens ajánlóját láthattuk, melyben a playmate lányok félmeztelenül pózoltak egy vitorlás fedélzetén. A szegmens rövidsége ellenére is jól láthatók voltak a kamera fókuszában a lányok mellei és tangás hátsó felük. 19:49:23-19:49:32 Nyuszik a szélben címmel a műsorszám egyik szegmensének ajánlója jelent meg, amelyben a tizenkét playmate lány félmeztelenül pózolt egy vitorlás fedélzetén. A kamera elsősorban a lányok melleire fókuszált. 19:51:17-19:51:58 A képeken először még melltartóban, majd kisvártatva fedetlen keblekkel megjelenő hölgyeket láthattunk. A narráció így hangzott: „Műanyag kor. Műhaj, műszempilla, műcici és műszáj. Ilyen egy formás, idealizált, de mégiscsak műhatású nőtípus. Ez az a típus, aki állítólag senkinek sem tetszik, így a magyar férfiaknak sem.” Majd hamarosan rövid interjút hallhattunk Claudia Ferrari pornószínésznővel, aki szerint a magyar férfiak azért nem szeretik, ha barátnőjük túlságosan feltűnő megjelenésű, mert birtokolni szeretnék őket. „A férfiak talán még önmaguknak is hazudnak? Mert ha a többségnek nem tetszik, akkor miért akar egyre több nő hozzájuk hasonlítani? Menő műnők és álszent férfiak szombat este a Magellánban” – hangzott a narráció, miközben közelről mutatták Claudia Ferrarit felöltözve, erősen dekoltált ruhában, majd gyors vágással több, fedetlen keblű hölgyet láthattunk egy mesterséges vízesés alatt, illetve egy medence előtt pózolni. 19:58:48-19:58:57 Matróznyuszik címmel a műsorszám egyik szegmensének felkonferálását és ajánlóját láthattuk. A műsorszolgáltató a tizenkét playmate lány utolsó közös fotózásáról készített felvételeket sugározta, ahogy egy vitorlás hajón félmeztelenül, mindössze egy szál tangában pózoltak erotikusan a kamera előtt. 20:04:52-20:05:08 Az utolsó szegmens a tizenkét playmate lány félmeztelen fotózásáról szólt. Miközben a műsorvezető felkonferálta az összeállítást, a képernyő jobb sarkában, kis képkockában fedetlen keblű nyuszi lányok jelentek meg.
3
20:05:08-20:08:23 A képeken playmate lányokat láthattunk vitorlázás közben fedetlen keblekkel, tangában pózolni. A kamera fókuszába leginkább a női mellek és hátsó felek kerültek. A szegmens narrációja a következőképp kezdődött: „Indián nyár, Balaton, csajok. Nézzék meg jól a hölgyeket, mert valószínűleg utoljára láthatják így egyben az idei nyuszi felhozatalt. […]” Voksán Virág, az idei playmate választás közönségdíjasának véleménye szerint egy nyuszi lánynak ambiciózusnak kell lennie, aki szeret a középpontban lenni és szerepelni, élveznie kell, hogy a kamera előtt áll és fotózzák. A lányok és a narrátor szájából is elhangzott, hogy a jelöltek elsősorban a hírnevet várják a playmate léttől. Lenkei Viki, 2006 győztese arra a kérdésre, hogy az ismertségét mire használná, a következőket válaszolta: „Szerintem csakis jóra lehet használni. Mindenféleképpen ez kapcsolatépítés szempontjából fontos, illetve, hogy ha valaki ezen a fotózás, modellpályán szeretne továbbra is tevékenykedni, akkor, akkor szerintem ez egy nagyon jó ugródeszka.” Radnai Péter, a Playboy főszerkesztője a playmateség előnyeként elsősorban a jó megélhetést hangsúlyozta: „Egy csomó lány nagyon jól megél abból, hogy valaha playmate volt Magyarországon, és nem feltétlenül győztes, tehát nem feltétlenül Év Playmate-je, hanem általában részt vett ezen a versenyen. Sőt, van olyan lány is, aki gyakorlatilag igazán, igazi playmate soha nem volt, tehát playmate versenyen nem indult, és mégis a köztudatban ő így él.” Majd a kamera ismét a fedetlen keblű lányokat mutatta, miközben a narrátor a következő kérdést tette fel: „Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért vonzóbb a nyuszi karrier, mint esetleg más?” Merikova Anna „May” playmate a következőképpen felelt: „Egy évet eltöltöttem Bécsben az egyetemen, és így teljesen arról szólt az életem, hogy reggel elmentem iskolába, egész nap tanultam, délután esetleg elmentem egy kicsit edzeni, hazamentem tanultam, aludtam, és ez így ment egy évig, és így teljesen befordultam.” Cser Franciska nyuszi lány így válaszolt: „Most egy lázadó korszakom van, most lázadok és bulizok, de majd eljön az az idő, amikor leülök tanulni, és szuper jó plasztikai sebész leszek.” Berczeli Kriszta bár a playmate lét negatívumait is megemlítette, de egyúttal hozzáfűzte az erre vonatkozó véleményét is: „Beskatulyázzák a lányokat, hogy ööö, most nem mondom azt a szót, hogy mik, de, de azért itt még elég prűdek ahhoz az emberek, hogy ezt elfogadják.” Bognár Niki playmate szerint ezek a lányok azért jelentkeznek a versenyre, mert többet szeretnek megmutatni magukból, mint a hétköznapi emberek. A narrációban elhangzott, hogy a playmate-ség jókora pluszt ad a hölgyeknek, melyre Márki Zsuzsi playmate a következőképpen reagált: „Én azt akartam, hogy ettől többnek érezzem magam, én azt gondoltam, hogy ha ide bejutok, akkor már több leszek.” […] „Én imádok beszélni, imádok szerepelni, szeretem a jókedvet, szeretek mosolyt csalni az emberek arcára, úgyhogy ezáltal azért vagyok több, mert ez utat ad ehhez.” A szegmens záró képsora ismét a fedetlen keblű, tangában pózoló lányokat mutatta, miközben az alábbi narráció hangzott el: „Hát, akkor viszlát idén nyuszi lányok! 2007-ben jön az új nyúl felhozatal.” A Testület a Ket. 51. § (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozattételre hívta fel a műsorszolgáltatót a vélelmezett jogsértésekkel kapcsolatban. Az érintett műsorszolgáltató a felhívásra az alábbi nyilatkozatot tette. A Műsorszolgáltató eljárási kifogásait is előterjesztette, melyben kifejtette, hogy a műsorszolgáltatónak megküldött irat nem tartalmazta a Ket. 29. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat: az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját, az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. A Testület és a műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés nem minősül a Ket. 29. § (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. A Ket. nem definiálja a folyamatos ellenőrzés fogalmát, azonban a közigazgatási jog művelői és
4
maga a gyakorlat is különbséget tesz rendszeres és folyamatos ellenőrzés között. Folyamatos ellenőrzésről akkor beszélünk, ha a hatóság megszakítások nélkül, azaz folyamatosan, az adott jogalany minden egyes, a jog által is szabályozott cselekményét kötelező jelleggel ellenőrzi, vizsgálat tárgyává teszi. Tekintve, hogy az általánosan elfogadott fogalommeghatározás alapján a Testület nem tekinthető folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó szervnek, így a Ket 29. § (4) bekezdés c) pontja alapján sem mentesül a 29. § (3) bekezdésben meghatározott értesítései kötelezettség alól. Érdemi észrevételek A műsorszám semmi olyasmit nem ábrázol, amit egy 12 éves kiskorú ne látna rendszeresen akár nem csak a televízió képernyőjén keresztül. Tény, hogy a képeken fedetlen kebleket láthatunk, azonban ezekhez semmilyen, szexualitást erősítő cselekvés nem társul, csak a fotózást magát mutatják a képsorok. A műsorszámban bemutatott playmate-ek nem szexuális tevékenységet végeznek, hanem dolgoztak, fotóztak egy folyóirat számára mely egyébként az általánosan elfogadott vélemény szerint művészi igényességgel ábrázolja a női testet. A Hatóság valamennyi megállapítása erkölcsi kérdésben kinyilvánított állásponton alapszik és nem jogin, hiszen a női test ábrázolása egyetlen kategóriának sem tényállási eleme és a Hatóság alkalmazandónak vélt III. kategória esetén a szexualitás ábrázolása alapozza meg a tényállás megvalósulását. Tehát a tényállás nem az ábrázolt képsorok miatt valósul meg, hanem általánosságban azért, mert a műsorszám ezáltal alkalmas volt a 16 éven aluliak erkölcsi fejlődésének hátrányos befolyásolására. A Hatóság arra utal, hogy ma Magyarországon helytelen aktfotózást úgy bemutatni, hogy az a pénzkereset egy természetes formája, azaz a Hatóság nem tartja annak, következésképpen a gyerekeket meg kell akadályozni abban, hogy szembe találják magukat az olyan véleménnyel, hogy az természetes, és erkölcsileg nem kifogásolható. Ma Magyarországon aktfotózást vállalni és egy folyóirat oldalain művészinek tartott felvételen félmeztelenül megjelenni természetes, azaz nem párosul hozzá negatív erkölcsi megítélés. Egy 12 és 16 év közötti gyerek naponta találja magát szembe ilyen jellegű felvételekkel, és nem is csak erotikus magazinokban, hanem a politikai napilapokban, moziban, televízióban is. Ezekről véleményt formál, mégpedig a saját szubkultúrájának értékítélete szerint. A műsorszámból legfeljebb annyit tudhatott meg, hogy akiket ezeken a felvételeken lát, miért vállalták ezt a munkát. Következésképpen erkölcsi fejlődésüket a műsorszám akkor sem tudná hátrányosan befolyásolni, ha az aktfotózás Magyarországon erkölcsileg kifejezetten elítélendő cselekedetnek számítana. A Testület, figyelembe véve a műsorszolgáltató által előadottakat is, fenntartja azon állpontját, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A Testület nem ért egyet a műsorszolgáltató azon véleményével, hogy a „műsorszám semmi olyasmit nem ábrázolt, amit egy 12 éves kiskorú ne látna rendszeresen”, hiszen a Médiatörvény rendelkezései pont arra irányulnak, hogy a kiskorúak ne találkozzanak ilyen műsorokkal, amikor az számukra könnyen hozzáférhető, értve ezalatt a délutáni, koraesti időpontot. A műsorban ábrázolt meztelenség kimerítette a II. kategória ismérveit, hiszen a riportnak nem kellett volna, hogy szükségszerű eleme legyen a „fedetlen keblek” bemutatása, és hangsúlyozása. Ezt támasztja alá a Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.239/2006/4. számú ítélete is, mely egy másik erotikus aktfotózásról készült bulvár-összeállítás kapcsán kimondta, hogy „a
5
másodfokú bíróságnak kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a II. kategóriájú műsorszámok tartalmának szükséges eleme-e a meztelen női test ábrázolása.” Mindemellett a riportokban leginkább az domborodott ki, hogy az aktfotózás, és a meztelenség maga, egy jó megélhetési lehetőséget biztosít bárki számára, és az egyetemet otthagyva is jobb életre lehet számítani. Ez torz értékítéletet közvetít a kiskorúak számára, és a kiskorúak ezen irányú cselekedetekre sarkallása nem megfelelő. Egy korábbi elsőfokú bírósági ítélet is (8. K. 30830/2003/10.) rámutatott arra, hogy a meztelenséget ábrázoló képsorok egymást követő megjelenése, vagyis az előfordulás gyakorisága és a bemutatás elnyújtott, intenzív módja - a nemi szervek látványa nélkül is meghaladhatja azt a mértéket, ami a II. kategóriába sorolt műsorok esetében elfogadható. A fenti indokok alapján a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az Rttv. 5/B§ (3) bekezdése kimondja: „ Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Az Rttv. 5/C§ (2) bekezdése kimondja: „ A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglaltakat is, mert a 2006. október 6-i műsor előzetesei a következő időpontokban kerültek adásba: dátum 2006. 10. 6. 2006. 10. 6. 2006. 10. 6. 2006. 10. 6. 2006. 10. 6. 2006. 10. 6. 2006. 10. 6.
cím Aktív promó Aktív promó Aktív promó Aktív promó Aktív promó (előke - Tények előtt) Aktív promó (előke – JR előtt) Aktív promó (előke – JR után)
kezdés 9:45:35 15:56:31 16:48:13 18:00:12 18:21:47 19:07:33 19:35:13
vége 9:46:00 15:56:56 16:48:38 18:00:37 18:22:45 19:08:10 19:35:51
Az Rttv. 5/A. §(2) bekezdése kimondja: „ A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” „ A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés képezi, mely az alábbiakat tartalmazza: 112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény
6
elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, b) írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől, c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, f) azonnali hatállyal felmondja a szerződést. A Testület legutóbb a 2682/2006. (XII. 6.) sz. határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdés megsértése miatt az Aktív c. műsorszám kapcsán. A Testület 2006-ban eddig 8 alkalommal (138/2006. (I.25.), 526/2006. (III.8.), 871/2006.(IV.26.), 1258/2006. (VI.7.), 2399/2006. (X.25.), 2446/2006. (XI.8.), 2458/2006. (XI.8.), 2682/2006. (XI.29.) szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés megsértése miatt. A Testület ebből két alkalommal is felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, és számos alkalommal kötbért szabott ki. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató folyamatosan követi el a megállapított törvénysértést a Testület ismét kötbért érvényesített a műsorszolgáltatóval szemben. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. pontja kimondja: „Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni:” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja szerint: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21 .00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…) 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A kötbér alapja 1 619 632 751,-Ft, ennek 0,3%-a 4 858 898,-Ft. A Testület 4 858 898 Ft kötbért érvényesített az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés megsértése miatt. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontja értelmében:
7
„A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés megsértése miatt 809 816,-Ft kötbért érvényesített a műsorszolgáltatóval szemben. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy a Testület már korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2007. január 24. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s. k. Elnök
8
