Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006.(IV.18.) számú rendeletét a gyermekvédelem helyi rendszeréről. ZSÁKA Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet célja, hatálya 1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a település területén tartózkodó hajléktalan, magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, és a letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire, illetve a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a település területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. II. fejezet Eljárási szabályok 3. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások megállapítása kérelemre indul. (2) A kérelmet a polgármesteri hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező: - személyazonosító adatait;
- állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát; - belföldi lakó- illetve tartózkodási helyét, illetve azt a címet, amelyre a támogatás folyósítását kéri; - által kért támogatási forma megnevezését, indoklását. (3) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát. (4) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. (6) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja. (7) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti. (8) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet. (9) Ha az önkormányzat - hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján, a kérelmező életkörülményeire tekintettel - a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. Az ellátások megállapítása 4. § (1) Az ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal dönt. (2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza: - a rendkivüli gyermekvédelmi támogatás, - az általános iskolás gyermekek tankönyv – és tanszerellátásának támogatása, (14.§.(3).bek.) - a gyermekintézmények étkezési térítésének részbeni, vagy teljes átvállalása, (15.§.(2).bek.) - a személyi térítési díj elengedésére, és csökkentésére irányuló kérelmekben való döntést. (27.§.(2).bek.) (3) A polgármester az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben e rendeletében meghatározottak alapján köteles dönteni. (4) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. (5) A pénzbeli és természetbeni ellátás jogerős megállapítása esetén – eltérő rendelkezés hiányában – a
kérelem benyújtásától esedékes. A jogosulatlanul felvett támogatás megtérítése 5. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell: a.) a pénzbeli ellátás visszafizetésére, b.) a természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, c.) a személyes gondoskodás nyújtása esetében az intézményi térítési díj összegének megfizetésére. (2) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni. (3) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított, 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. 6. § (1) A 5. § (1) bekezdés szerinti megtérítést, az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója rendeli el. (2) A megtérítést méltányosságból, környezettanulmány alapján szintén az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója engedheti el, csökkentheti, illetve engedélyezhet részletfizetést, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a családban élő gyermek megélhetését veszélyezteti. (3) A méltányossági döntés alapja a környezettanulmány. III. fejezet A gyermekek védelmének rendszere 7. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. (3) A jegyzői ellátásokra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény és végrehajtásról szóló 149/1997/IX.10/Korm.rendelet vonatkozik. 8. § (1) A képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.
(2) A képviselő-testület döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára. (3) A (2) bekezdés szerinti természetbeni ellátások különösen: a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, b) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalás, c) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. 9. § A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) gyermekjóléti szolgáltatás; b) gyermekek napközbeni ellátása; c) gyermekek átmeneti gondozása. IV. fejezet A pénzbeli és természetbeni ellátások 10. §. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátás megállapítását az általános szabályokon túlmenően kezdeményezheti a.) a nevelési-oktatási intézmény, b.) a gyámhatóság, továbbá c.) más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy d.) a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a 12. §-ban meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Az (1)-(2) bekezdésben - átruházott hatáskörben - a polgármester jár el. 12. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb 4. alkalommal állapítható meg. Az összege gyermekenként nem lehet kevesebb 5.000.-Ft-nál, de az öregségi nyugdíj mindenkori kisebb összegének 110 %-át nem haladhatja meg.
A természetben nyújtott ellátások 13. § Természetben is nyújtható - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (különösen a védelembe vett gyermek számára), valamint - egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, így: - az általános iskolás gyermekek tankönyv és tanszerellátásának támogatása, - gyermekintézmények étkezési terítésének részben vagy teljes átvállalása. Általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása 14. § (1) Természetbeni ellátásként az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása adható annak az általános iskolai tanulmányokat folytató gyermeket nevelő családnak, ahol - a családban általános iskolai tanulmányokat folytató gyermeket nevelnek, - az igazolt tankönyv kiadás eléri a 10.000.- Ft-ot, és - a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 110 %-át. (2) A támogatás mértéke a tankönyvkiadás 25 %-a, de maximum 5.000.- Ft/gyermek. (3) Az ellátást egy tanévben csak egyszer lehet megállapítani, az ellátás megállapítására a 4.§.(2) bekezdés szerint a polgármester jogosult. (4) Az ellátás teljesítése természetben történik - a még ki nem fizetett számlák alapján az általános iskola számlájára történő átutalásával, melyről a hivatal gondoskodik. Gyermekintézmények étkezési térítésének részbeni vagy teljes átvállalása 15. § (1) Természetbeni ellátásként az óvodás, általános és középiskolás gyermekek étkezési térítésének részbeni vagy teljes átvállalása támogatása adható annak a családnak, ahol - egy gyermek esetében a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimuma 110 %-t, - két gyermek esetében a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimuma 110 %-t, - három vagy több gyermek esetében a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimuma 110 %-t. (2) A támogatás mértéke a térítési díj 50 % - 100 % között lehet. A konkrét mértéket a jövedelmi viszonyokra, és az egyéb megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokra figyelemmel a 4.§.(2) bekezdés szerint a polgármester határozza meg. (3) Az ellátást egy tanévre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket. (4) A támogatás nyújtása, teljesítése közvetlenül az étkezési térítési díjra a gyermekintézmény számlájára történik.
V. fejezet Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátások célja 16. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó intézményben kell biztosítani. 17. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani. Gyermekjóléti szolgáltatás 18. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelmi szolgáltatás feladata a Gytv. 39. §-ában felsoroltakon túl a törvényben meghatározott egyéb feladatok. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását az önkormányzat a Szociális alapszolgáltatási Központ (Zsáka, Felszabadulás út 8.sz.) intézmény keretében biztosítja. Az intézmény családgondozási feladatot is végez. 19. § A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes és önkéntes. Gyermekek napközbeni ellátása 20. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő
nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni – a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátása a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben történhet. (3) A nappali felügyeletet, foglalkoztatást a „Kastélykerti” óvoda (Zsáka, Máté János utca 2.sz., „Kölcsey Ferenc” Általános Iskola és napközi( Zsáka, Kölcsey Ferenc utca 1.sz.) igénybevételével biztosítja az önkormányzat. (4) Az ellátások igénybevételéért a Gyvt. térítési díjról szóló rendelkezése, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások térítési díjairól szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet, valamint e rendelet 25.§-ában foglaltak szerint kell a térítési díjat fizetni. (5) Az óvoda és az iskola napközi igénybevételét az intézményvezetői intézkedés alapozza meg. Gyermekek átmeneti gondozása 21. § (1) A gyermekek átmenti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni, a Gyvt. 45-48. §-aiban foglaltaknak megfelelően. (2) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. (3) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja. Helyettes szülő 22. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. (2) A helyettes szülői tevékenységre a Gyvt. 49. §-ában, valamint a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadóak. Gyermekek átmeneti otthona 23. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett, ezen ellátásra a Gyvt.50.§.(3),(4) bekezdései az irányadók. (2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermek családjába történő visszatéréséhez.
(3) A gyermekeke átmeneti otthona ellátást az önkormányzat a Berettyóújfalui Többcélú Kistérségi Társuláshoz társulva biztosítja. Családok átmeneti otthona 24. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthona ellátása keretében biztosítani kell a Gyvt. 51. § (3) bekezdésében foglaltakat. (2) A képviselő-testület a családok átmeneti otthona ellátás megszervezésében a Berettyóújfalu Többcélú Kistérségi Társuláshoz társult. (3) Az ellátás igénybevétele kérelemre történik, melyet a (2) bekezdésben foglalt intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (4) Az intézmény vezetője és az igénybevevő megállapodást köt. VI. fejezet Térítési díj 25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátásért a (2) bekezdésben foglaltak kivételével térítési díjat kell fizetni. (2) Nem kell térítési díjat fizetni a: - a gyermekjóléti szolgálat igénybevétele esetén; (3) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult, b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. (4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. (5) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) az óvodában, b) az általános iskolai menzai és napközis ellátás keretében, (6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézményt fenntartó képviselő-testület a 21/2005/XI.30/ZSÖ.rendelete szabályozza. 26. §
(1) A személyi térítési díjról a személyes gondoskodás iránti igényt elbíráló intézményvezető értesíti a kötelezettet. (2) Ha a kötelezett a megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak elengedését, illetve csökkentését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A kérelmet a polgármester bírálja el. VII. fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 27. § (1) Ezen rendelet 2006.április 1-jén lép hatályba. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zsáka Nagyközségi Képviselőtestületének a 3/2006/II.22/számú rendelete hatályát veszti. 28. § (1) 2006. január 1-től új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem lehet. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően csak akkor lehet rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani, ha a kérelmet a 2005. december 31.-éig terjesztették elő, és a feltételek megfelelnek a 2005. CXXVI. tv. 28. § (9)-(10) bekezdésében foglaltaknak. (3) Azt a jogosultat, akinek 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerinti a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételei a benyújtás időpontjában fennállnak, 2006. június 30-áig rendszeres gyermekvédelmi jogosultnak kell tekinteni. Kelt: Zsáka, 2006. április 13. /:Gulyás András:/s.k polgármester Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Zsáka, 2006. április 18-án /:Szörnyű Sándorné:/sk. körjegyző
/:Szörnyű Sándorné:/s.k. körjegyző
1. számú melléklet a rendelet 3. § (4) bekezdése szerint NYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A támogatást kérő neve és lakcíme, tartózkodási helye: ........................................................ ....................................................................................................................................................... 2. A családban a nyilatkozat benyújtásának időpontjában a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ....................................................................................... 3. A nyilatkozat benyújtásának időpontjában a támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: - házastársa, élettársa név:……………………………………………………………………….. születési hely, idő:……………………………………………………… anyja neve:……………………………………………………………… - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) név:…………………………………………………………………….. születési hely, idő:……………………………………………………… anyja neve:……………………………………………………………… - gyermekei* név:…………………………………………………………………….. születési hely, idő:……………………………………………………… anyja neve:……………………………………………………………… név:…………………………………………………………………….. születési hely, idő:……………………………………………………… anyja neve:……………………………………………………………… név:……………………………………………………………………..
születési hely, idő:……………………………………………………… anyja neve:……………………………………………………………… név:…………………………………………………………………….. születési hely, idő:……………………………………………………… anyja neve:……………………………………………………………… * A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek.
B) Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusai
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja] 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó
A kérelmező vel közös A háztartásba A kérelmezővel közös háztartásban kérelmező n élő élő egyéb rokon jövedelme jövedelme házastárs (élettárs) jövedelme
Összesen
jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme 9-(10+11+12) 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege)
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: .................. Ft/hó. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT- ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: .................................................... .............................................. a támogatást kérő aláírása
