17/2006. (XI. 24.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrségének Drogstratégiájában rögzített feladatok egységes végrehajtásáról Szám: 5-1/17/2006. TÜK A Magyar Köztársaság Rendőrsége a nemzeti és nemzetközi jogon alapuló kábítószer kínálat- és keresletcsökkentési, továbbá igazgatásrendészeti kötelezettségeinek teljesítése érdekében - összhangban a Magyar Köztársaság Drogstratégiájával és az EU kábítószer-elleni cselekvési tervével - elkészítette kábítószer bűnözés elleni stratégiáját. A Magyar Köztársaság Rendőrsége Drogstratégiájának részét képező, 2007-2014. közötti időszakot átfogó stratégiai tervben rögzített feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: 1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott rendőri szervekre terjed ki. 2. Az utasítás mellékleteként kiadom a Magyar Köztársaság Rendőrségének Drogstratégiáját. 3. A Drogstratégia IV. fejezetében meghatározott stratégiai tervben felelősként megjelölt szervek a számukra meghatározottakat az éves munkatervükbe építsék be, az annak végrehajtásáról szóló jelentést a tárgyévet követően január 31-ig írásban az országos rendőrfőkapitány általános helyettese részére terjesszék fel. 4. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának jelentése terjedjen ki a stratégiai tervben foglaltak időarányos végrehajtása során felhasznált anyagi forrásokra, aminek ismerete lehetőséget biztosít a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozatban előírt éves adatszolgáltatás teljesítésére is. 5. A szervek által készített beszámolókat az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály minden év február 15-ig összesítse, azt az országos rendőrfőkapitány általános helyettesén keresztül terjessze fel hozzám. 6. Az utasítás a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a személyi állománnyal ismertetni kell.
Melléklet a17/2006. (XI. 24.) ORFK utasításhoz A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDŐRSÉGÉNEK DROGSTRATÉGIÁJA Mottó: „Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle”.
I. BEVEZETÉS A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2000. december 11-én hozott határozatával elfogadta a Nemzeti Drogstratégiát, amelyben nevesítésre kerültek az e területen végrehajtandó rövid, közép- és hosszú távú feladatok, valamint a végrehajtás szereplői. A stratégiából adódó részletes feladatok, azok határideje és felelősei megjelölésével először a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1036/2002. (IV. 12.) Korm. határozatban, majd az ezt hatályon kívül helyező, a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozatban (a továbbiakban: 1129/2004. Korm. határozat) szerepeltek. A teljesítésben résztvevő szervezetek között az Országos Rendőr-főkapitányság is fontos szerepet kapott, azonban célzottan többlettámogatásban nem részesült, a kábítószer rendészeti feladatokat bázis szintű költségvetése terhére végezte. 2004. november 22-én elfogadták az EU 2005-2012-re vonatkozó új drogstratégiáját, amelynek célja, hogy nagyobb nyomatékot adjon az EU-n belüli nemzeti drogstratégiáknak és egyidejűleg figyelembe vegye a szubszidiaritás és a viszonosság szerződésekben rögzített alapelveit. Az EU stratégia súlypontjai, így a multidiszciplináris és kiegyenlített kezdeményezés megerősítése - ami kombinálja a kereslet- és a kínálat-csökkentést -, a „nemzetközi együttműködés” valamint a „kutatás, információs és kiértékelés” egymást átfedő területeken
vannak. A stratégia nyomatékkal utal a rendelkezésre álló jogi és információs eszközök optimális használatára, illetve a több partnerrel történő szakmai konzultációk szükségességére (például tudományos központok, drogszakértők, a civil társadalom és a helyi közösségek). A fenti dokumentumok tartalma, valamint a társadalmi elvárások és a szakmai követelmények is azt sürgetik, hogy a kábítószer jelenség kezelésére a Rendőrség is aktualizálja szervezetét és tervszerűen alakítsa ki rövid-, közép- és hosszú távú feladatrendszerét, globális nemzetközi és nemzeti stratégiába illeszkedő drogstratégiáját. Az ismertetett hazai és nemzetközi kötelezettségek megvalósításában meghatározó jelentőségű a Rendőrségnek az Interpol és Europol tagságából fakadó nemzetközi együttműködése. A hazai együttműködésben a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kívánunk biztosítani az érintett tárcák tevékenységét összehangolni hivatott Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban végzett munkának. A stratégiában meghatározásra kerülő feladatoknak az aktuális problémákra és a jövőre vonatkozó tendenciákra kell megfelelő válaszokat tartalmazniuk. Az alap helyzetértékelésben szükséges érinteni a konkrét bűnügyi állapotot, a jogszabályi hátteret, a feladatot végző rendőrségi struktúrát, valamint az ehhez rendelt technikai és humánerőforrásokat, illetve az együttműködésbe bevonható társszervekkel kapcsolatos elképzeléseinket.
II. HELYZETÉRTÉKELÉS A Rendőrség központi elemző-értékelő egysége - a kábítószer-probléma rendőri kezelésében érintett szervek bevonásával - 2005-ben átfogó elemzést készített a hazai kábítószer-helyzetről, az elmúlt 15 év jogszabályi módosulásainak, fogyasztási szokásainak alakulása, a bűnmegelőzés és bűnüldözés szervezetében és módszereiben bekövetkezett változások figyelembevételével. A jelentés megállapításainak felhasználásával a Rendőrség egészét érintő feladatterv született, ami határozat formájában került kiadásra. A korábbi költségvetés elosztási rendszeréből hiányzott a feladat finanszírozási elv, ezért a célok megvalósításához szükséges többletfedezet a Rendőrség költségvetésében nem állt rendelkezésre.
II.1 Nemzetközi és hazai jogi környezet - Hazánkat a nemzetközi jogon alapuló, a magyar jog részévé tett egyezmények kötelezik a kábítószer hazai fogyasztása, valamint a kábítószer csempészete elleni fokozott fellépésre. A magyar állam valamennyi kábítószer konvenciónak tagja, minden nemzetközi egyezményhez csatlakozott, ezeket belső jogi normává tette. - A New Yorkban 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezményt az 1965. évi 4. törvényerejű rendelet tette a magyar jog részévé, a módosításait tartalmazó, Genfben 1972. március 25-én aláírt jegyzőkönyvet pedig az 1988. évi 17. törvényerejű rendelet hirdette ki. Ez a nemzetközi jogi norma tekinthető a kábítószerfogyasztás elleni küzdelem egyik alapdokumentumának. Az Egyezményhez történő csatlakozással kötelezettséget vállaltunk arra, hogy kizárólag gyógyászati és tudományos célokra korlátozzuk a kábítószerek termelését, gyártását, behozatalát, kivitelét, elosztását, kereskedelmi forgalmát, használatát és tárolását. - A pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben 1971. február 17-én megkötött Egyezményt az 1979. évi 25. törvényerejű rendelet iktatta a belső jogszabályok közé. Nagy horderejű és alapvetően bűnügyi vonatkozású az 1998. évi L. törvény által kihirdetett, Bécsben 1988. december 20-án aláírt ENSZ Egyezmény a „Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott gyártása és forgalmazása elleni nemzetközi fellépésről” is. Az Egyezmény - felismerve azt, hogy a szervezett bűnözéssel szemben csak gazdasági alapjának megrendítése révén lehet átütő eredményeket elérni - szigorú elkobzási szabályokat rögzít, amennyiben a megszerzett vagyon bármilyen módon kábítószerügylethez kapcsolódik. - A hazai jog részévé tett nemzetközi egyezmények és megállapodások kormányzati feladatait tartalmazó normák hazánk Európai Uniós csatlakozásával módosultak. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végzendő tevékenység szabályozását a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, míg a kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos hatósági eljárások rendjét, a hatósági feladatok és hatáskörök megosztását a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. - Az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi egyezmények és megállapodások kiegészülnek az EU ajánlásaival, különösen a 2000-től 2004-ig terjedő időszakra kidolgozott Kábítószer-ellenes Akcióprogrammal. - Az Európa Tanács 1085. számú ajánlása nemzeti drogstratégia kidolgozására és a kormányzati feladatokat összehangoló bizottság felállítására ösztönzi a csatlakozó országokat.
- Az Országgyűlés a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozatában rendelkezett a kábítószer-probléma visszaszorítását célzó Nemzeti Drogstratégia kidolgozásáról. - A kábítószer-probléma visszaszorítását célzó Nemzeti Drogstratégia rendelkezéseit a 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat tartalmazza, a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében részletes feladatokat határoz meg minden érintett kormányzati szerv, így a Rendőrség számára is.
II.2 Bűnügyi helyzet A drogok fogyasztása több évezredes múltra tekint vissza. Nyomon követhető, hogy a különböző társadalmi berendezkedési formák egyike sem volt mentes a pszichoaktív szerektől. Felhasználásuk az adott kor viszonyaihoz igazodott. Amikor drogfogyasztásról beszélünk, a pszichoaktív szerek, kémiai anyagok fogyasztását értjük ez alatt, de nem sorolhatjuk ide a kávéval, cigarettával vagy alkohollal összefüggésbe hozható addiktív magatartásokat. Az elmúlt időszakban - hasonlóan Európa többi országához - a kábítószerek terjedése az egyéneket, a családokat és a társadalmat veszélyeztető tényezővé vált. Az egészséget, morális érzéket romboló hatásán túlmenő veszélyét a honos és a nemzetközi szervezett bűnözéshez való kapcsolódása jelenti. A kábítószer-bűnözés elleni fellépést nehezíti, hogy annak büntetőjogi megközelítése alapján nincs sértett. Az előállítás → forgalomba hozatal → fogyasztás láncolatában minden magatartásforma szankcióval fenyegetett, a folyamatban ellenérdekelt fél nem található. Ellenérdekű fél az állam és annak különböző szervei, a társadalom szakosodott szervezetei, amelyek egyrészt a büntetőjog eszközeivel üldözik a különböző magatartásformákat, másrészt a megelőzés oldaláról próbálják a kábítószert terjesztő és fogyasztó utánpótlást csökkenteni, míg mások a függőség káros hatásait igyekeznek az egyének szintjén mérsékelni, kezelni. Ebben a folyamatban a Rendőrség hármas funkciót tölt be. Alapfeladata a bűnüldözés területén a kínálatcsökkentés, valamint a kábítószer megszerzése céljából elkövetett járulékos bűncselekmények felderítése és visszaszorítása. További feladat bűnmegelőzési vonatkozásban a felvilágosító tevékenység keretében a keresletcsökkentés, továbbá igazgatásrendészeti minőségében az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység gyakorlása. A kábítószer-fogyasztás Magyarországon az 1960-as években jelent meg. A szocialista társadalmi és gazdasági rendszer sajátosságai, a határok zártsága, a hatalom politikája a kábítószer-kérdéssel összefüggésben a keresleti oldal igen kis számát eredményezte. A 60-as, 70-es években a szereket vagy külföldről szerezték be, vagy recepthamisítás, esetleg gyógyszertár betörés útján jutottak hozzá. Az 1980-as években egyre inkább előtérbe került az ópiátszármazékok használata. Ekkor kezdődött a heroin intravénás használatának elterjedése, azonban ezt az időszakot elsősorban a máktea főzése és fogyasztása jellemezte. A kábítószerek mellett egyre több fiatal fordult a szerves oldószerek használata felé. A ’90-es évek elején a határok megnyitását követően, a hatósági ellenőrzés gyengülésével a kábítószerpiac megerősödése, a kereslet-kínálat relációjának bővülése volt tapasztalható. Ebben az időszakban érzékelhető volt elsősorban a magasabb pénzügyi lehetőségekkel bíró szülők gyermekei körében - a heroin-fogyasztás emelkedése, amiről az egészségügyi ellátó intézmények számoltak be. A ’90-es évek közepén a zenei divatirányzat megváltozásával a „drogpiacon” újabb szerek jelentek meg, az amfetamin, az ecstasy és az LSD. A fiatalok szórakozási szokásainak változása, a techno-house-acid partik, az ún. techno-disco-k megjelenése magával hozta az említett szerek tömeges méretű elterjedését. A délszláv válság, majd az afganisztáni események eredményeképpen jelentősen megváltozott, megerősödött hazánk szerepe a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben, különösen a szervezett bűnözés szempontjából. Az említett konfliktusok miatt a szállítási útvonalak jelentős része országunkon keresztül vezetett, vagy érintette azt, illetve egyes szerek - mint például az ecstasy - gyorsabban terjedtek el. A hazai bűnözői csoportok - a nemzetköziek jelenléte mellett - egyre inkább aktivizálták magukat a várható extraprofit érdekében, tagjaik egyre több alkalommal merültek fel az eljárások során, mint résztvevők, közreműködők vagy önálló kivitelezők. A tranzitcsempészet vonatkozásában Magyarország a Balkán-útvonal egyik meghatározó állomása. Ezt a megállapítást támasztják alá a határokon és az országon belüli nagytételű lefoglalások, a bűnügyi hírszerzés információi, valamint a nemzetközi együttműködésből származó adatok. A jugoszláv háború lezárását követően ismételten megnyílt a klasszikus balkáni útvonal, mellette azonban kiegészítőként megmaradt a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Ausztriát érintő közép-balkáni útvonal. Ezen a két útvonalon bonyolódik le az EU államaiba irányuló heroinforgalom jelentős hányada és a hazai fogyasztásra szánt heroin szinte teljes mennyisége ilyen módon érkezik hazánkba.
Hazánk speciális földrajzi elhelyezkedése miatt különösen érintett a kérdésben, hiszen két útirányban is tranzit szerepet tölt be. A klasszikus kábítószerek (pl. marihuána, heroin) mellett - az európai trendekhez igazodva - a kilencvenes évek közepén az ún. „modernkori kábítószerek” (amfetamin, metamfetamin és származékaik) is felbukkantak az illegális drogpiacon. Mindezek eredményeként rövid idő alatt tranzit-országból egyre jelentősebb felvevőpiaccal rendelkező cél-országgá váltunk. A szintetikus kábítószerek vonatkozásában a ’90-es évek közepétől annak robbanásszerű elterjedéséről beszélhetünk. Az e kategóriába tartozó kábítószerek 2004-ig jellemzően Nyugat-Európából - különösen Hollandiából - kerültek becsempészésre. Az amfetamin származékok hazai előállításával összefüggésben folyamatosan felmerülő információkat konzekvensen ellenőrizzük. 2004-től tapasztaljuk, hogy az egykori Jugoszlávia utódállamaiban is folyik szintetikus kábítószerek előállítása, melyek magyarországi piacra jutnak. A becsempészett kábítószert - az eddig tapasztaltak szerint - elsősorban budapesti centrummal rendelkező, saját terjesztői hálózaton keresztül 2-3 lépcsőben juttatták el a fogyasztókhoz. A fogyasztás színhelyei jellemzően ma is a fiatal felnőttek által látogatott zenés szórakozóhelyek. Az utóbbi másfél év tapasztalata, hogy a szintetikus kábítószer-csempészésben és terjesztésben közreműködő elkövetői kör szervezettsége, konspiráltsága növekedett. Stabil, magyar származású elkövetői kör alakult ki elsősorban - Hollandiában, a szervezeten belül a munkamegosztás tovább differenciálódott (anyagi eszközöket biztosítók, szervezők, futárok, nagybani elosztók, depóztatók, kistételben árusítók, védelmet biztosítók). Hasonló tapasztalat - mely jelenség összefügghet a határok átjárhatóságával -, hogy egyes vidéki nagyvárosok szervezettséget mutató bűnözői körei is bekapcsolódtak a szintetikus kábítószerek saját szervezésű, Hollandiából történő beszerzésébe, illegális importjába, oldódni látszik a korábbi Budapest-centrikusság. A felderítési irányok meghatározása során hangsúlyozni kell az illegális cannabis termelő helyek felkutatását és az ilyen jellegű tevékenységben résztvevők büntetőeljárás alá vonását. A Holland Királyság eddigi liberálisabb szemléletű kábítószer-politikája bizonyos szigorítások irányába mutat. Erre a legjobb példa, hogy holland városok helyi vezetése (önkormányzata) olyan jellegű jogszabályok kibocsátására készül, amelyek megtiltanák a külföldi állampolgároknak az ún. „Coffe-shop-ba” történő belépést. Amennyiben ez a tendencia erősödni fog, Magyarországon fel kell készülni az egyre fokozódó cannabis termesztésre. A Nyugat-Európából beáramló szintetikus kábítószerek csempészetéhez gyakran kapcsolódik cannabis származék és kokain illegális behozatala is, ami a fenti terjesztői hálózaton keresztül jut el a fogyasztói réteghez. A hazánkban történt jelentősebb kokain lefoglalások adatai azt mutatják, hogy Magyarország az utóbbi időszakban annak rendkívül magas ára miatt - elsősorban tranzit szerepet játszik a fekete-tengeri, földközi-tengeri kikötők és a nyugat-európai piac között. Az EU csatlakozást követően ezen a területen is kezd felértékelődni hazánk szerepe. Kokain vonatkozásában elsősorban az ún. „futár kiajánlások” révén jelentős Magyarország szerepe. Az elmúlt évek ilyen típusú ügyei alapján megállapíthatjuk, hogy nagyrészt nigériai származású férfiak személyes kapcsolatot alakítanak ki magyar állampolgárságú nőkkel és azok ismerőseivel, akik maguk működnek közre futárként vagy a hierarchiában feljebb lépve további futárokat szerveznek be. A magyar származású futárok a bűnszervezet által biztosított anyagi eszközökből Dél-Amerikába utaznak, ott magukhoz veszik (nyelés vagy egyéb rejtési módon) a kokaint és azt Nyugat-Európa valamely államába csempészik, ahol nigériai szervezőknek vagy azok bűntársainak adják át. A módszerrel Magyarországra - jellemzően - nem vagy csak kisebb mennyiségben érkezik kábítószer. Megnőtt viszont a tranzit szállítmányok száma és mennyisége oly módon, hogy abban magyar személyi, gazdasági társasági kör jelenik meg. Az illegális kábítószer-kereskedelem - mint a szervezett bűnözés egyik megjelenési formája társadalmunkra az alábbiak szerint fejti ki romboló hatását. A heroin csempészéshez kötődő elkövetői körök tevékenységük biztosításához, annak védelméhez folyamatosan törekednek politikai és gazdasági befolyásuk növelésére, ennek következtében az államhatalmi szervek folyamatos támadásnak van kitéve, ami már nemzetbiztonsági területet érintő probléma. A szintetikus kábítószerek vonatkozásában tapasztalt erősödő szervezettség a becsempészésre szánt kábítószerek mennyiségének növekedéséhez vezet. Ebbe az irányba hat Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása, amely lehetővé teszi személyek - így a kábítószer futárok -, valamint áruk - így a kábítószerszállítmányok - ellenőrzésmentes szabad áramlását. A kábítószerrel kapcsolatos bűnözés alakulásának, a bűnüldöző szervek eredményeinek vizsgálata a nyomozati és a felderítő munka alapján A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma az 1990-es évek elejétől dinamikus növekedést mutat. Az ERÜBS adatok alapján kimutatható, hogy kevés bűncselekménytípus produkál átlagosan évente 20-25%-os növekedést, látenciája a korábban felsorolt okok miatt nehezen felbecsülhető. Ez a belső piac további fejlődését, bővülését jelzi.
A diagrammból, valamint a mögötte lévő statisztikai adatokból látható, hogy a bűncselekményszám a rendszerváltást követően rohamosan emelkedett, az első öt évben megtízszereződött, az 1996-98 közötti három év során évi 100%-ot meghaladó emelkedést produkált. Mérsékeltebb emelkedést regisztrált a bűnügyi statisztika 19992002. között, majd a rendszerváltozást követően 2003. volt az első olyan év, amikor 29,1%-os csökkenés volt tapasztalható. Több körülményből azonban arra következtethettünk, hogy a csökkenés csak látszólagos, hátterében a Btk. módosítása állt. A piac további bővülését jelezte a lefoglalások mennyiségi adatainak növekedése, a honos és a nemzetközi bűnszervezetek mind nagyobb arányú aktivitása. A kábítószer-bűnözés területi megoszlása, országon belül mutatott képe a főváros és Pest megye fokozott fertőzöttségét tükrözi, az összes ismertté vált bűncselekmény csaknem 50%-a kötődik ezen régióhoz. Ezzel párhuzamosan itt összpontosul a felderítésre bevonható legnagyobb szakosodott rendőri erő: a PMRFK, a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda. A bűnügyi hírszerzés értesülései szerint - bár egyre több vidéki kábítószercsempész hoz be közvetlenül külföldről kábítószert - Budapest még mindig meghatározó elosztóhelyként funkcionál. A középmagyarországi régión túl kiemelt szerepet játszanak - különösen a nyári idegenforgalmi szezonban - a Balaton térségét érintő közép, illetve dél-dunántúli régiók. Mind Somogy, mind pedig Veszprém megye kábítószer vonatkozásában tranzit és elosztó szerepet tölt be, ezért indokolt - különösen idegenforgalmi idényben - az érintett szervek szakemberekkel történő megerősítése.
II.2.a) A bűncselekmény elkövetői A tettesi kör vizsgálata több lényegi kérdést vet fel. Elsődleges kérdés az életkori arányok és azok változása a vizsgált időszakban. A kábítószerrel visszaélés bűncselekmények és elkövetőik száma arányosan változott az elemzett időszakban. 1991-ben mindössze 59 fő ellen indult büntetőeljárás, ez az érték 5 éven belül kilenc, hat éven belül tizenhétszeresére nőtt, 2005-ben 7088 elkövetőt rögzített a bűnügyi statisztika. A tárgykörben folytatott szociológiai kutatások megállapításai alátámasztják a Rendőrség statisztikai adatait, mely szerint a gyermekkorúak aránya az összes visszaélés kábítószerrel eljárás alá vontak között 0,1-0,3% körül mozog. A fiatalkorúak részesedése az elmúlt öt évet vizsgálva 13-18%. A bűncselekménytípus elkövetői elsősorban a fiatal felnőtt (18-24 éves) korosztályból kerülnek ki, arányuk 58%! Jelentős hányadot képez a 25-30 éves korosztály: 1822%. Tartósan 6% körül mozog a 31-40 év közötti bűnelkövetők aránya, az ezen felüli életkor a bűnözés vonatkozásában irreleváns. A bűnelkövetők háromnegyedét kitevő 18-30 éves korosztályon belül a kriminológiai tanulmányok szerint mintegy 6%-os arányeltolódás tapasztalható az elmúlt két év során az idősebb elkövetői réteg irányába. Ez az idősebb korosztály nagyobb arányú részvételére enged következtetni, de a fiatalabb életkori kategóriába tartozókkal szemben a büntetőeljárás helyett alkalmazandó gyógykezelésben való nagyobb részvételi arányt is jelentheti.
Az elkövetők nemenkénti megoszlásának vizsgálata egyértelműen férfi dominanciát mutat, részesedésük átlagosan 90% körül mozog.
II.2.b) Halálozások kábítószerek és más pszichoaktív anyagok hatására A kábítószer-probléma növekedését jól tükrözi a fogyasztással összefüggésben elhunyt személyek számának változása. Az emelkedés mértéke arányban áll a behozott mennyiség növekedésével, a felvevő piac bővülésével. Míg az 1990-es évek elején évente 4-6 kábítószer túladagolással kapcsolatba hozható halálesetet regisztráltak, az évtized második felére a 40 esetet is meghaladta. 2000. óta ez a szám évi 30 fölötti értéken stabilizálódott, emellett meghaladja az évi 250-et az egyéb pszichoaktív anyagokkal összefüggő halálesetek száma. A kábítószer okozta halálokokat vizsgálva első helyen az ópiátok (elsősorban heroin) miatt bekövetkezett túladagolás áll, mellette néhány esetben fordult elő kokain, amfetamin, illetve egyéb hallucinogén túlzott fogyasztása. Az utóbbi néhány évben a kábítószer megszerzése érdekében vagy annak hatása alatt elkövetett bűncselekmények is vizsgálat tárgyát képezik. Ezen bűncselekményi kör egy része vagyon elleni (főleg lopás, garázdaság), élet és testi épség elleni, hivatalos személy elleni erőszak, valamint közlekedés rendje elleni bűncselekmény. Éves szinten ez kb. 1500 esetet jelent, ami kiegészül a kábító hatású anyag fogyasztása miatt bekövetkezett kb. 800 esettel, ha az alapbűncselekmény vizsgálata közben erre bizonyíték keletkezik.
II.2.c) A felderítés és a nyomozás eredményessége A rendőri szervek felderítő tevékenységének vizsgálatából látható, hogy jelentős területet képvisel a kábítószerbűnözés elleni fellépés, és azt igen magas eredményességi mutatók jellemzik. A büntetőeljárások felderítési mutatója is kiemelkedőnek értékelhető, 15 év távlatában 68-96% között mozog, 2005-ben 96,9% volt. A nyomozás eredményesség szintén az egyéb bűncselekményeket messze meghaladó mértékű, 83-94%-os értéket mutat, 2005ben 94,2% volt. A különböző elkövetési magatartásformák közül igen kevés az, amely nem kapcsolható a szervezett bűnözéshez (a saját célú fogyasztás céljából történő előállítás, termesztés, feltételezve, hogy az alapanyagok is saját forrásból rendelkezésre állnak). Az Europol tagországi helyzetértékeléseket összesítő tájékoztatója felhívja a figyelmet a nyugat-európai országok azon tapasztalataira, mely szerint e bűncselekmény kategória szorosan kapcsolódik más veszélyes tevékenységi formákhoz: bankkártya-hamisítás, pénzmosás, fegyver-, robbanószer kereskedelem, terrorizmus, a területszerző harcok eredményezte leszámolás jellegű emberölés, embercsempészet, okmányhamisítás, vesztegetés. A szervezett bűnözés hazai helyzetképe is a kábítószer-bűnözés központi szerepét mutatja. A hazai terjesztés több vonatkozásban kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Egyrészt a bűnszervezetek által irányított csempészet látja el a terjesztői hálózatot, határozza meg az árakat. Másrészt a terjesztők védelmi pénzt fizetnek bevételükből az adott földrajzi területet, szórakozóhelyet felügyelő bűnszervezeteknek. A szervezett bűnözés hazai helyzetértékelése szerint a felderített bűnszervetek több mint 60%-a első számú tevékenységi formaként kötődik a kábítószer csempészetéhez és kereskedelméhez. A szervezett bűnözés, ezen belül a kábítószer-bűnözés új típusú veszélyét jelenti a kábítószer-terjesztés és fogyasztás állami, fegyveres és rendvédelmi szervezeteknél történő megjelenése, terjedése (Honvédség, Rendőrség, Büntetés-végrehajtás). Az ismertetett negatív tendenciát hivatott mérsékelni a társadalmi bűnmegelőzés intézménye és tevékenysége, melynek alapvető rendeltetése, hogy az ismeretterjesztés, figyelemfelhívás eszközeivel a családi, iskolai szocializáció folyamatára épülve a társadalom mind szélesebb rétegeit tartsa távol e deviáns életviteltől, teljesítve a keresletcsökkentés célkitűzéseit.
II.3 A Rendőrség egyes szakterületeinek felépítése és feladata a kábítószerbűnözés elleni fellépés szempontjából II.3.a) A Rendőrség Bűnügyi Szolgálata A Rendőrség bűnügyi szervei vertikálisan 3 (központi, területi és helyi) szintre tagozódnak, horizontálisan a korábbi klasszikus hármas tagoltság (felderítés, nyomozás, vizsgálat) többnyire megszűnt, a nyomozási és a vizsgálati munkát végző egységek a legtöbb területi szervnél összevonásra kerültek.
Központi szinten az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály - amely konkrét ügyekben tényleges felderítési, nyomozási tevékenységet nem végez - a jelen szervezeti felépítés és a létszámhelyzet, valamint a mindennapi egyéb munkaterhek mellett a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény felderítésének, nyomozásának szakirányítását, az egyes ügyekben történő hatásköri, illetékességi vita eldöntésének keretében megkeresés vagy külön utasítás alapján látja el. A folyamatban lévő ügyek egyidejű koordinálása a szűkös létszámviszonyra tekintettel nem megoldható. A megyei felderítő, illetve bűnügyi osztályok kábítószer-bűnözéssel összefüggő eljárásainak bűnelemzéssel történő támogatását, a felderítési és a nyomozati adatok alapján történő koordinációs feladatokat, a nemzeti és a nemzetközi adatszolgáltatást az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály látja el. A 2004. július 1-jei átszervezést követően a Rendőrség központi kábítószer-bűnözés elleni egységeként az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya (a továbbiakban: Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály), mint speciális feladatokat ellátó, jogszabályban meghatározott kiemelt esetekben országos hatáskörű bűnügyi egység működött, az általa folytatott nyomozások tekintetében felderítő és nyomozati (vizsgálati) feladatainak tett eleget. A 2005. április 16-ai jogszabályváltozás következtében az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság szervezetéből kikerülve az NNI és alegységei - így a Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály, amely budapesti székhelyű központi és hat regionális alosztályra tagozódva összesen 77 fővel dolgozik - tevékenységüket jelenleg területi jogállással, országos hatáskörrel látják el. A büntetőeljárási törvény felhatalmazása alapján a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 15/1994. (VII. 14.) BM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése szerint az NNI kizárólagos hatáskörébe tartozik a Btk. 282/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő visszaélés kábítószerrel bűntett, ha azt a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményeiben, jelentős mennyiségre követik el, illetve a Btk. 283/A. §-a szerinti visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal bűntett. Ezen kívül az NNI jár el a nemzetközi együttműködésben tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok, illetőleg tagjaik által elkövetett bűncselekmények, valamint azok az öt év vagy ennél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett és az azokhoz kapcsolódó bűncselekmények esetében, amennyiben azokat az országos rendőrfőkapitány, az országos rendőrfőkapitány-helyettes ide utalja, az NNI igazgatója vagy helyettesei hatáskörükbe vonják. Mindezeken túl minden olyan bűncselekmény esetében is az NNI jár el, amelyet az arra felhatalmazott vezetők az NNI hatáskörébe vonnak vagy utalnak. A Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály ennek megfelelően nemcsak a kizárólagos hatáskörébe utalt tényállások, hanem az összes súlyosabban minősülő visszaélés kábítószerrel bűncselekmény esetében végez felderítő tevékenységet az ország egész területén. Területi szinten a megyei rendőr-főkapitányságok szervezeti keretein belül önálló kábítószer-felderítési osztályok nem működnek, illetve olyan osztályok sem tevékenykednek, amelyek kizárólag e bűncselekmény típus büntetőeljárásait folytatnák le (kivéve BRFK). A megyei szervek járnak el minden, a Büntető Törvénykönyv szerint „súlyosabban minősülő” visszaélés kábítószerrel bűncselekmény esetében ha: - azt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával vagy ha jelentős mennyiségű kábítószerre követik el; - az elkövetési magatartás a kábítószer előállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés készítése, átadása, forgalomba hozatala, az azzal való kereskedelem, mindezek országba behozatala, kivitele, vagy az ország területén átvitele; - a terhelt terjesztői típusú magatartásokkal (kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik) összefüggésben a bűncselekmény előkészületét követi el; - az elkövető anyagi eszközöket szolgáltat (a minősítő körülmények és a terjesztői típusú elkövetői magatartások egyidejű fennállása mellett), illetve ezek előkészületének gyanúja esetén; - 18. életévét betöltött személy a 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával, terjesztői típusú elkövetési magatartást valósít meg vagy anyagi eszközöket az előzőekben körbeírtakkal összefüggésben; - a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt kábítószerfüggő személy felhasználásával követik el, minősítő körülmények fennállása mellett. A megyei szervek felderítő, illetve bűnügyi osztályai a fenti esetekben közreműködnek a felsorolt kábítószerbűncselekményekkel kapcsolatos feladatok elvégzésében. Így például önálló, a hatásköri lista alapján a megyei rendőr-főkapitányságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetében felderítéseket is végeznek. A korábban végzett felmérések alapján azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy a felderítő osztályok munkájának közel 50%-át a kábítószer-bűnözéssel összefüggő felderítések teszik ki.
Speciálisan kizárólag a drogbűnözéssel foglalkozó profiltiszta területi egységek - a Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályon kívül - csak a BRFK szervezeti egységei között lelhetőek fel. A BRFK Felderítő Főosztály Kábítószer és Vegyes Bűncselekmények Osztály Kábítószer Elleni Alosztályán 8+1 státusz, a Bűnügyi Főosztály I. keretében működő Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály 21+1 fő, míg a Bűnügyi Főosztály II. (volt Vizsgálati Főosztály) Alosztályán 13+1 fő státusszal rendszeresített szakegység működik. Az elvégzett elemzések alapján az állapítható meg, hogy a BRFK és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén regisztrálják minden évben a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények felét. A felderítési adatokból az is megállapítható továbbá, hogy a bűnözői csoportok szinte mindegyike kötődik az említett rendőr-főkapitányságok illetékességi területeihez oly módon, hogy beszerzési forrásaik vagy viszonteladóik egy része terjesztői típusú magatartását itt fejti ki. A helyi szintű városi, illetve Budapesten a kerületi rendőrkapitányságok esetében nincs olyan egység, amely kizárólag a kábítószer-bűnözés elleni fellépés terén tevékenykedne, valamint olyan szaknyomozók sem, akik kizárólag e bűncselekmény-kategóriával foglalkoznak. A vonatkozó jogszabályok alapján azonban a városi, kerületi rendőrkapitányságok beosztottai járnak el minden, a korábbiakban fel nem sorolt minősítésű visszaélés kábítószerrel bűncselekmény gyanújának esetében.
II.4 A kínálat csökkentés tartalma, az abból fakadó központi, területi és helyi szintű feladatok A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében meghirdetett Nemzeti Drogstratégia egyik kiemelt cselekvési sávja a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés mérséklése, ennek érdekében a kábítószerhez való hozzáférés lehetőségeinek csökkentése. A kínálat csökkentés azokat a módszereket összesíti, amelyek a büntetőjog által tilalmazott egyes magatartásformák felderítésével és megakadályozásával a kábítószerhez való hozzájutás lehetőségének korlátozását célozzák meg. Magába foglalja a jogi szabályozást, a bűnüldözést, az ún. prekurzor anyagok ellenőrzését, a Rendőrség (Határőrség), a Vám- és Pénzügyőrség, a Büntetés-végrehajtás tevékenységének összehangolását, a visszaélés kábítószerrel bűncselekménnyel kapcsolatos járulékos bűnözés elleni fellépést, a nemzetközi bűnügyi együttműködést. A Nemzeti Drogstratégia, valamint az EU kábítószer-ellenes cselekvési terve megfelelő tartalommal és mértékben jelöli meg a Rendőrség kínálat csökkentési feladatait és lehetőségeit: - felderíti és felszámolja a jelentősebb hazai kábítószer-kereskedelmi szervezeteket, titkos és nyílt információt gyűjt, illetve akciókat bonyolít le a nemzetközi rendőri együttműködés keretében; - ellenőrző tevékenységet végez a legális kábítószerek és prekurzorok gyártásával, tárolásával, kereskedelmével kapcsolatban; - elemezteti a lefoglalt kábítószereket, a lefoglalt szintetikus kábítószerekről vegyi profilelemzést kér, a büntetőeljárás keretében szakértői véleményt készíttet, adatokat szolgáltat az európai korai figyelmeztető rendszer felé; - adatokat gyűjt és szolgáltat a rendőri intézkedést igénylő kábítószerrel kapcsolatos halálesetekről; - az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozó szervezeti egységek közötti munkamegosztás és együttműködés kereteit, illetve az egyes szervezeti egységek feladatait az országos rendőrfőkapitány határozza meg a nemzeti stratégiai programban foglalt elvek alapján.
II.5 A kínálat forrásai A kínálat három forrásból ered: illegális termelés, csempészet, legálisan előállított kábítószerek illegális célú felhasználása. A rendelkezésre álló bűnügyi információk egyértelműen azt támasztják alá, hogy a hazai felvevőpiac ellátása döntő mértékben külföldi beszerzésből származik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a hazai termesztésre és gyártásra irányuló törekvéseket sem. Ennek megfelelően a kínálatcsökkentésnek a csempészhálózatok, útvonalak, hazai lerakatok, elosztó központok feltérképezésére, a tevékenységet szervezők és lebonyolítók felderítésére, a működésükhöz szükséges, illetve az abból származó anyagi és technikai eszközök felkutatására és elvonására kell koncentrálni. Mindezeken túl folyamatosan értékelni kell a hazai termesztésre és gyártásra utaló adatokat, információkat, hogy időben meghozzuk a szükséges rendészeti intézkedéseket. A magyarországi kábítószer-kereskedelem megakadályozásának és az ellene való harcnak lényeges eleme a kínálatcsökkentés területén tevékenykedő szervezetek együttműködése, amelynek minden egyes elemét előre tisztázni szükséges. A stratégiának fontos céljai
vannak: biztosítson hatáskört a helyi, regionális és országos szerveknek, valamint gondoskodjon a rendelkezésre álló anyagi és humánerőforrások optimális kihasználásáról. A kábítószer-probléma szerkezete időről-időre változik, ezért folyamatosan elemezni, értékelni kell az új jelenségeket és megvizsgálni a rájuk adható hatékony válaszok körét. A jelenlegi magyarországi, illetve európai kábítószer-helyzet bűnügyi jellegzetességeit tanulmányozva nincs olyan adat, amely arra engedne következtetni, hogy a kábítószer-kínálatban nemzetközi szinten jelentős visszaesés fog bekövetkezni. A Bűnügyi Szolgálat tevékenysége következtében az elmúlt évben kiemelkedően magas lefoglalási adatok keletkeztek, ennek ellenére a keresleti-kínálati piac bővülése tapasztalható a helyi, a megyei és az országos szinten egyaránt. Ezek a tények aláhúzzák a következő évekre vonatkozó, kábítószerekkel kapcsolatos aktív álláspont kidolgozásának szükségességét, ami jelen esetben egy stratégia formájában ölthet testet. Ennek megfelelően a kábítószer-bűnözés elleni fellépés a Rendőrség mindkét szolgálati ágának munkájában, különösen a bűnügyi felderítő tevékenységében az elkövetkezendő időszakban kiemelt figyelmet kell, hogy érdemeljen. A hatékony és gazdaságos munka alapja minden munkavégzést igénylő területen a tervezés, aminek keretében rövid, közép- és hosszú távú feladatok kerülhetnek meghatározásra. Fő elemei a felderítő munka rendőrségi, rendészeti és nemzetközi szintű összehangolása, a személyi és a technikai feltételek javítása, a képzés és továbbképzés, a bűnügyi technikai, igazságügyi szakértői tevékenység javítása, az igazságügyi orvostan nyújtotta lehetőségek felhasználásának bővítése, a nyilvántartási rendszerek és a bűnügyi statisztika összehangolása.
II.5.a) A Rendőrség bűnmegelőzési szervezete A keresletcsökkentés tartalma és az abból fakadó feladatok A Nemzeti Drogstratégia szerint a Rendőrség törvényben leírt alapfeladatai közé tartozik a bűnmegelőzés, ami a bűnalkalmak csökkentése, valamint a bűnelkövetővé válás megakadályozása érdekében kifejtett tájékoztatásra, felvilágosításra irányuló célirányos tevékenységet jelent. Ebbe illeszkedik bele speciális területként a drogprevenció. A Rendőrség az állam intézményrendszerén belül elsőként - új szervezetként - 1989-től kezdte kiépíteni a bűnmegelőzés országos rendszerét. Mára ebben az új rendszerben a megyei bűnmegelőzési osztályoknak, valamint a helyi rendőri szerveknél működő alegységeknek, illetve referenseknek kiemelt feladata a kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények megelőzése. Az egységek feladatrendszerében - kapcsolódva az ifjúság védelméhez - meghatározásra kerültek a kábítószerjelenséggel összefüggő bűnmegelőzési elvárások, rövid, közép- és hosszú távú intézkedések és programok. A jelenséggel kapcsolatos ismeretek felhasználásával elsődleges szempont a hiteles felvilágosítás és tájékoztatás, a legnagyobb mértékben veszélyeztetett fiatal korosztály és az oktatásban-nevelésben fontos szerepet betöltő segítő, támogató környezetének célzott programokkal történő elérése. A drogstratégia által kijelölt cselekvési célok: - az ún. kockázati csoportok, veszélyeztető tényezők felmérése, behatárolása; - az egészséges életmódra fejlesztő programok kidolgozása, ajánlása; - a tájékoztatás, oktatás, kapcsolattartás; - a kábítószerrel első alkalommal kapcsolatba kerülők életkori határának kitolása; - a droghasználók számának és ütemének csökkentése; - a rehabilitáció utáni beilleszkedés feltételeinek támogatása; - a Rendőrség részéről a társadalmi bűnmegelőzés más szereplőivel történő együttműködés. Az ifjúság célirányos nevelése, a jogkövető magatartás elsajátíttatása lehet a jövőbeni drogkérdés megoldásának egyik kulcsa. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nevelés hatékonyságát, a személyes példaadás fontosságát. Szükségesnek tartjuk ezért az eddig jól működő megelőzési programok (D.A.D.A., Ellen-SZER) mellett a felnőtt lakosság mind szélesebb körű tájékoztatását, felelősségük hangsúlyozását, prevenciós programokba történő bevonását.
II.5.b) A Rendőrség közrendvédelmi szervezete A közrendvédelmi szolgálati ág három vonatkozásban is érintett a kábítószer-bűnözés elleni küzdelemben. Egyrészt a szervezeti keretei között működő igazgatásrendészeti tevékenység részeként ellátja a kábítószerrendészettel kapcsolatos feladatokat. Másrészt a közterületi tevékenységéből fakadóan hatást gyakorol a
kínálatcsökkentésre, harmadsorban a körzeti megbízotti állomány bevonásával rendszeresen tart különböző oktatási intézményekben bűnmegelőzési előadásokat, ezáltal szerepet vállal a keresletcsökkentésben. A közrendvédelmi állomány ez irányú tevékenysége megfelelő módon szabályozott. A kábítószer-bűnözés elleni rendőri tevékenység során végrehajtandó feladatokról szóló 34/2005. (VIII. 10.) ORFK intézkedés 9-12. pontja által felsorolt általános feladatokat Módszertani Útmutató egészíti ki, a képzést-továbbképzést az ORFK Oktatási és Kiképző Központjának 1993-ban kiadott jegyzete segíti, ami részletesen tartalmazza a közrendvédelmi szolgálatot érintő kérdéskört. A kiadása óta eltelt időre tekintettel a jegyzet aktualizálása indokolt. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság tárgykörben folytatott felmérése szerint az állomány felkészítése, eligazítása és ennek megfelelően a közterületi tevékenység teljesítése (szórakozó és egyéb csoportképző helyek, szállítási útvonalak, feltételezett termesztő helyek ellenőrzése) megfelelő színvonalú. Egyre nagyobb szerepet kap a lakosságtól érkező - a témával kapcsolatos - információk, jelzések feldolgozása, helyes kezelése. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy a bűnügyi és a közrendvédelmi ágak közötti kétirányú információáramlás további szélesítése szükséges. Ez magába foglalja a bűnügyi felderítő munka által feltárt csoportképző helyek, szállítási útvonalak és rejtési módok aktuális adatainak közlését. A közrendvédelmi intézkedések parancsnoki vizsgálata mindezek ellenére némi bizonytalanságról tanúskodik, ennek oka az egyes fogyasztói magatartások felismerését segítő elméleti és gyakorlati ismeretek hiánya, ami az aktualizált oktatási segédletek igényét veti fel. A kábítószer fogyasztására vonatkozó gyanút ugyanis sok esetben az intézkedés alá vont személy pszichés és testi tüneteire, ezzel járó magatartásbeli jellemzőire lehet csak alapozni. A kábítószer, illetve a pszichotróp anyagok fogyasztásával együttjáró tényezők felismerése nehézkes és jellemzően nagy gyakorlatot igénylő feladat. A jogszerű, megalapozott és határozott rendőri intézkedéseket segítené elő az ilyen anyagok kimutatására szolgáló gyorsteszt szélesebb körű alkalmazása, valamint az igazságügyi orvostani ismeretek bűnügyi orvosok által módszertani útmutatóban történő összefoglalása. A kábítószerek rendőri intézkedés során történő kimutatása szükségessé teszi a napi gyakorlat számára megvizsgált, biztonságosan és könnyen kezelhető, megbízható pontosságú, a nyálminta felhasználásával használható gyorsteszt országosan egységesített bevezetését. Kiválasztásának, rendszerbe állításának fontos kritériuma, hogy a végrehajtó állomány számára különösebb (bűnügyi technikusi, orvosi) szakértelmet nem igényelve, a személyiségi és az állampolgári jogok szükséges és arányos korlátozásával alkalmazható legyen. Ugyancsak már rövidtávon megoldandó a kábítószer-fogyasztókkal szembeni intézkedés során fokozott mértékben jelentkező fertőzés veszélyét (AIDS, hepatitis) kiküszöbölő munkavédelmi felszerelések bevezetése. Tekintettel a rendőri állomány körében történt felmérésekre, a szolgálat ellátását megelőző alkoholfogyasztás ellenőrzésének analógiájára ki kell dolgozni a közterületen végrehajtó feladatokat teljesítő állomány esetleges kábítószer fogyasztása kiszűrésének metodikáját. Ezt követően meg kell teremteni az ellenőrzés technikai feltételeit.
II.6 A Nemzeti Drogstratégia és a kábítószer-rendészet kapcsolata A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat a kínálatcsökkentés fejezetben helyezi el és nevesíti a kábítószer-rendészeti tevékenységet. Eszerint a kábítószer-rendészet feladata annak megakadályozása, hogy a kábítószerek, a pszichotróp és prekurzor anyagok a legális forgalomból átkerüljenek az illegális forgalomba. A Rendőrségen belüli központi szerv, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztályán 2003-ban kialakított Központi Kábítószer Rendészet feladatai közé tartoznak: - a kábítószerekkel, a pszichotróp és prekurzor anyagokkal, valamint a kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásban szakhatóságként történő részvétel (engedélyezés előtti helyszínbejárás, engedélyezett tevékenység ellenőrzése); - nyilvántartásba vételi igazolás kiállítása állatgyógyászati intézmények, állatgyógyászati kiskereskedelmi forgalmazók részére a kábítószer és a pszichotróp anyaggal végzett tevékenység megkezdése előtt; - engedély alapján végzett tevékenység során fel nem használt kábítószerek és pszichotróp anyagok megsemmisítésének hatósági ellenőrzése; - a büntetőeljárás során lefoglalt kábítószerek és pszichotróp anyagok tárolásának, felügyeletének és megsemmisítésének hatósági ellenőrzése. A kábítószerek vagy pszichotróp anyagok kémiai profiljának meghatározásához szükséges - visszaélés szempontjából veszélyes - új szer mintájának szállítása ugyancsak a központi kábítószer-rendészeti szerv kiviteli vagy behozatali engedélyével történhet. Területi szinten a megyei rendőr-főkapitányságok igazgatásrendészeti osztályain egy fő végez kábítószer-rendészeti tevékenységet. Feladatkörébe tartozik a kábítószereket, pszichotróp anyagokat tároló, használó, forgalmazó humán és állategészségügyi intézmények, a gyógyszer-
nagykereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervek, illetve a gyógyszergyártók ellenőrzése. Országos szinten éves viszonylatban ez mintegy tízezer objektum ellenőrzését jelenti. Hosszan tartó munka eredményeként nagyon jó és széleskörű együttműködés alakult ki az egészségügyi hatóságok és a kábítószer-rendészet között. A prekurzor területén végzett ellenőrzések következtében folyamatos és jó a kapcsolat a Magyar Kereskedelmi Közigazgatási Hivatal (MKEH) és a VPOP munkatársaival. A szakterület képviselteti magát a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság több szakbizottságában is. Ezen kívül mind a központi, mind pedig a területi szervek jó kapcsolatot ápolnak a bűnügyi szakterülettel is, amit az is bizonyít, hogy több pedagógus végzettségű kábítószer-rendészeti szakelőadó vesz részt a Rendőrség D.A.D.A. programjában.
II.6.a) A Bűnügyi orvosi szakterület A Rendőrség drogstratégiájának kidolgozása során mind a bűnügyi, mind pedig a közbiztonsági szolgálat részéről igényként merült fel az igazságügyi orvostan ismeretanyagának meghatározott célú felhasználása, ezért az anyag elkészítésébe ezen szakterület is bevonásra került a szakirányítást és a szakfelügyeletet ellátó ORFK Humánigazgatási Főosztály Egészségügyi Osztálya (a továbbiakban: ORFK Egészségügyi Osztály) által. Rövid- és középtávú célkitűzésként megfogalmazott javaslataik (helyszíni szemle, hatósági boncolás, információszolgáltatás, képzés-továbbképzés, nemzetközi kapcsolattartás) pozitív hatást fejthetnek ki a jövőben a Rendőrség kereslet- és kínálatcsökkentést célzó feladatkörére, de kihatással lehetnek a kábítószer-rendészetre is. A kábítószer illegális használatának felderítése szempontjából elengedhetetlenül fontos információk nyerhetők az ország területén kábítószer használat, -túladagolás vagy ennek gyanúja következtében elhunyt személyek halottszemléje, hatósági boncolása során keletkezett adatokból (halott neme, kora, hely, előfordulási gyakoriság, idő, felhasznált anyag, mód stb. vonatkozásában). Ezen bűnügyileg releváns adatok megszerzése, összegzése és felderítési, megelőzési célzatú felhasználása szempontjából indokolt, hogy lehetőség szerint minden ilyen vizsgálatot bűnügyi orvos végezzen. Amennyiben ezek az információk az egész országból az ORFK Egészségügyi Osztályán összegződnek, lehetőség adódik a problémakör teljes körű megismerésére, elemzésére és bűnügyi, rendészeti célú felhasználására. Szakmailag indokolt a bűnügyi orvosi terület képviselőjének a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság Laboratóriumi Albizottságába történő delegálása, továbbá egyes szakkérdések vonatkozásában a nemzetközi bűnügyi együttműködésbe történő bevonása.
II.7 A rendőrségi együttműködés hazai és nemzetközi helyzete II.7.a) A hazai együttműködés rendszere A polgárokkal, valamint az állami szervekkel, társadalmi és civil szervezetekkel kialakított és működtetett együttműködés a rendőri munka eredményességét döntően meghatározza. Mindezek helyes irányú megválasztásától és rendezésétől remélhető a közös fellépés sikere. A tárgyalt szakterület szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság szakbizottságaiban betöltött rendőrségi tagság, aminek révén már önmagában lehetőség adódik a problémakezelésben feladattal rendelkező közreműködői hálózatba történő csatlakozásra. A Rendőrség bűnügyi szerveinek ügyészségekkel és bíróságokkal történő együttműködése kiemelten fontos szegmens, különös tekintettel a kábítószer-bűnözéssel kapcsolatos büntetőjogi szabályok gyakori módosulására, valamint a felderítés és a nyomozás hatékonyságát növelő új jogintézmények, felderítő eszközök és módszerek bővülésére. A helyzetértékelés megállapítása szerint az igazságszolgáltatási szervekkel történő együttműködés színvonala jónak ítélhető. Több rendőri szerv javasolta, hogy az egységes jogértelmezés és szemlélet érdekében szükséges a vezetők szakirányú továbbképzéseihez a felügyeletet ellátó ügyészségek képviselőinek bevonása. Az előrelépés egyik kulcsa lehet annak belátása, hogy az egyes (nemcsak rendőri) szakterületek lehetőségei vagy a különféle beavatkozási módok önállóan, a maguk szakmai izoláltságában nem lehetnek képesek átfogó eredményt produkálni a kábítószer-probléma kezelésében. A sikeres együttműködés különösen fontos azokon a színtereken, ahol a Rendőrség és a kábítószer-probléma kezelésében részt vevő egyéb állami, társadalmi és civil szervezetek napi munkakapcsolataik során találkoznak. A Nemzeti Stratégiai Programban is nevesített egészségügyi-, és/vagy terápiás kezelési intézmények, alacsonyküszöbű szolgáltatások, ártalomcsökkentő programok, megkereső szolgálatok, tűcsere-programok munkatársaival, működtetőivel történő, egymás munkáját akceptáló kapcsolattartás a sikeres problémakezelés letéteménye lehet.
Ennek érdekében azonban az előítéletek leépítésére, a kötelezettségek, a jogok, a kompetencia-határok, a munkamódszerek, illetve egymás szemléletmódjának jobb megismerésére van szükség.
II.7.b) Speciális együttműködési terület: Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok A Nemzeti Drogstratégiában megfogalmazottaknak megfelelően az országban ez idáig összesen több mint 90 városban alakult Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) a szakminisztérium támogatásával. A megyei (budapesti) és helyi szinteken a rendőri szervektől, illetve az ISzCsM-től kapott egybehangzó tájékoztatás alapján a Rendőrség a megalakult KEF-ek közel 80%-ában aktív közreműködő tagként képviselteti magát. Mint azt a magas részvételi arány, valamint az egyéb csatornákon eljuttatott visszajelzések is mutatják, a rendőri feladatok és a közreműködés színterei meghatározó jelentőségűek, a tagok által megkívántak és szükségesnek ítéltek. Ezt a tevékenységet - amely az utóbbi időben a legmeghatározóbb helyszíne lett a különböző szintű rendőri szervek, valamint az állami, társadalmi és civil szervezetek közötti együttműködésnek - többségében a bűnügyi szolgálathoz tartozó (ezen belül elsősorban a megelőzési területen tevékenykedő) szakemberek végzik. A visszajelzések tapasztalatai alapján azonban szükségesnek látszik a KEF-ba delegált munkatársaink esetében a nem rendőri résztvevők által említett, ún. „közösségi szellem” további elmélyítése és annak biztosítása, hogy a munkában résztvevő felek mindinkább belássák, ugyanazon az oldalon és nem egymással szemben helyezkednek el a drogprobléma kezelésének palettáján.
II.7.c) A rendőri szervek egymás közötti együttműködése Mindennemű „külső” együttműködés erejét veszítheti, ha annak kialakítását megelőzően nem konstruktív a szervezet belső kommunikációja. A szervezeten belüli információáramlás minősége meghatározza a közös fellépés egységes megnyilvánulásának formáját. A kommunikációs zavarok fékezik a cél megvalósítását, esetünkben kihatnak az ún. összrendőri szemlélet képviseletére. A rendőri feladatok törvényben szabályozottak, azok megjelenítése szakterülettől és beosztástól független. A megvalósításban pontosan nyomon követhető az egymásra épültség, a közös akarat. Mindenkinek megvan a maga önálló szakértői szerepe, ami magát a rendszert alkotja. Ha a szerepek nem képesek egymásra épülni, ha kiesik valamelyik láncszem, a működés hibái nem csak a belső, de a külső szemlélő számára is láthatóvá válnak. A nyomozó hatóságok felderítés- és nyomozás hatékonysági szempontjai alapján megfogalmazott alapvető törekvés, hogy a Magyarország területén működő kábítószer-terjesztő hálózatok a lehető legteljesebb mértékben felderítésre kerüljenek, a büntetőeljárás alá vont elkövetőkkel szemben a valóságos - előzetesen felderített - történeti tényállásnak megfelelően a kereskedelmi és egyéb terjesztői magatartás a legteljesebb körben bizonyítást nyerjen. Szakmai célkitűzés a kábítószerek Magyarországra történő szállítását biztosító „csatornák” feltárása, kiiktatása. Amennyiben a felderítési adatok indokolttá teszik, külföldi társszolgálatok bevonásával intézkedés történik a hazánkon kívüli források felszámolására. Az alapvetésnek tekintett, előzőekben kifejtett körülményekből egyenesen következik, hogy az egyes csempész és terjesztői hálózatokkal szembeni felderítést, illetve büntetőeljárást ugyanazon elkövetői körre több rendőri, esetleg rendvédelmi szerv vonatkozásában - komplex módon szükséges kezelni. Tapasztalatok szerint az azonos forrásból és útvonalon beáramló kábítószer - különösen érvényes ez a szintetikus kábítószerekre - akár több, az egész országot összekötő hálózaton keresztül jut el a hazánk különböző pontjain található fogyasztókhoz. A kábítószer bűncselekmények földrajzi és személyi összefüggései miatt elengedhetetlen, hogy az azonos elkövetői csoportok különböző kisebb csoportjaira dolgozó felderítő egységek napi szinten információt cseréljenek, tevékenységüket egyeztessék, a nyílt eljárások foganatosítása során elsődleges célnak tartsák a felderítés alá vont bűnszervezet teljes feltárását és annak minden tagjával szemben büntetőeljárás megindítását. A Rendőrség drogstratégiájának egyik alapvető célja - a rendőri szervek tevékenységét meghatározó hatásköri és illetékességi szabályozással összhangban - a felderítés és a nyomozás eredményességét negatívan befolyásoló jelenségek kiküszöbölése. A hatékony együttműködés alapja, hogy minden egység hatáskörének, illetékességének és ezzel együtt humán és technikai lehetőségeinek megfelelő feladatot teljesítsen. A helyi bűnügyi és közrendvédelmi szervek feladata a fogyasztók és a terjesztők által látogatott elosztóhelyek felderítése, ellenőrzése és felszámolása. A megyei szervek az illetékességi területükön a termesztés, a tárolás, valamint a terjesztés felderítését és felszámolását látják el, míg a Nemzeti Nyomozó Iroda a hazai gyártás megakadályozását, az országos terjesztői hálózatok, a határon átnyúló, nemzetközi rendőri együttműködést igénylő behozatali csatornák felderítését, felszámolását végzi.
Mind a felderítő, mind pedig a nyomozási tevékenység igényli az adatok, információk rendszerezését, elemzését és az arra alapozott koordinációt. Területi szinten ezt a megyei szervek (illetve az NNI) elemző egységei, központi szinten az EKI, a különböző rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek között a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, közösségi szinten az Europol, azon kívül eső területen az Interpol, meghatározott esetekben egyéb szervezetek - mint például az USA Kábítószer Ellenőrző Hivatala (DEA) - látják el. Tekintettel arra, hogy a bűnügyi felderítő munka jelentős hányada a kábítószer-bűnözés ellen irányul, a számottevő mértékben megnövelt felderítő kapacitással összhangban növelni kell az információkat feldolgozó elemzői létszámot, mind területi, mind pedig központi szinten.
II.7.d) A rendőri szervek és a szakértői intézetek kapcsolata Az eredményes szakmai munka végzésével összefüggésben külön említést érdemel, hogy 2006. augusztus 1-jei hatállyal az addig a Belügyminisztérium szervezeti egységeként működő Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet (a továbbiakban: BSZKI) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alárendeltségébe került, Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet néven. A BSZKI országos hatáskörrel és illetékességgel végzi a hatóságok által lefoglalt kábítószerek vizsgálatát, a megyei rendőr-főkapitányságok szervezeti egységeként működő regionális laboratóriumokkal melyekből öt működik jelenleg az országban - együttműködve, egyben szakmai irányításukat is ellátva. Az átszervezést követően a szakértői munka teljesítésének határideje a korábbiakhoz mérten nagymértékben növekedett, hátrányosan befolyásolva ezzel a folyamatban lévő eljárások időszerűségét. Ugyancsak a hatékony és időszerű ügyfeldolgozást nehezítő körülményként értékelhető, hogy az átszervezést követő egy év elteltével, 2005. január 10. óta a BSZKI a szakértői létszám csökkenésére és az anyagi forrásokra hivatkozással az ún. „kábítószerügyeleti rendszert” nem üzemelteti. A kábítószer gyanús anyagok vizsgálatát - a nagyobb mennyiségű szer lefoglalását kivéve - csak hivatali munkaidőben van lehetőség elvégeztetni. Az egyszerű megítélésű ügyek - mint pl. a fogyasztói magatartás bizonyításával végződő eljárások -, melyek általában eltereléssel, majd a nyomozás megszűntetésével zárulnak, a szakértői vélemények díjai miatt különösen költségesek. A közelmúltban végzett felmérés szerint eljárásonként csak a szakértői díjak összegei elérik az átlag 125 ezer Ft. Sürgős megoldást igényel az a körülmény is, hogy a BSZKI a lefoglalt anyagok vizsgálatát ne 6-8 hónap alatt (mely időtartam összehasonlító vizsgálat esetén nemegyszer 12 hónap) készítse el. Bűncselekmények alapos gyanúja esetén, országos hatáskörrel és kizárólagos joggal a hatályos jogszabályok - az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet, illetve az azt módosító 3/1994. (II. 27.) IM rendelet 1. számú melléklet D., valamint a 3. számú melléklet 7. pont a) bekezdése - alapján kábítószerek, pszichotróp anyagok és a cselekvőképességet hátrányosan befolyásoló szerek testnedvekből történő analízisére az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet (a továbbiakban: OITI) jogosult. Az OITI az ENSZ Kábítószer-ellenőrző Központja által félévente ellenőrzött mérőhely, amely szakértői révén jogosult igazságügyi toxikológiai szakvélemény kiadására. Az OITI a statisztikai adatokhoz nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatnak a kábítószer biológiai mintákból történő kimutatásának pozitív-negatív, életkor, nem, valamint kábítószerfajták szerinti megoszlása tekintetében.
II.7.e) A rendvédelmi szervek és a Rendőrség együttműködése A megyei (budapesti) és a helyi szervek esetében általánosságban elmondható, hogy az illetékességi területükön tevékenykedő rendvédelmi szervek egységeivel a kapcsolat kiegyensúlyozott, hasznos, amit a kölcsönös adategyeztetések, a közös felderítések, egymás informálása is jellemez. A nemzetközi kábítószer-bűnözés elleni küzdelemben jelentős segítséget és támogatást nyújtó rendészeti szerv a Magyar Köztársaság Határőrsége. Állandó és folyamatos jelenlétükkel az országhatáron jelentős támogatást nyújtanak az ún. „leplezett” realizálásokhoz. Embercsempészés ügyekben az általuk folytatott felderítések során számtalan alkalommal merül fel kábítószerrel összefüggő bűncselekményekre utaló információ, amit folyamatosan eljuttatnak a bűnügyi szolgálathoz. Ez a tevékenységük a Rendőrségbe történő várható integrálásukkal teljesedhet ki. Komoly szerephez juttatta a törvényalkotó a problémakör megoldásában a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, amikor valamennyi kábítószer-bűnözéssel összefüggésben keletkezett információnak a Központ részére történő átadását rendelte el. Ezen szerveken kívül egyes esetekben a kábítószer-probléma kezelésében felderítő munkát végez még a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Információs Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal. A kábítószer-bűnözés elleni küzdelemben, a nemzetközi vonatkozású ügyekben kizárólagos hatáskörrel rendelkező Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály és a VPOP hasonló szintű szerve, a Központi Bűnüldözési Parancsnokság közel azonos „terepen” tevékenykedik annak összes pozitív és negatív következményével együtt. A
VPOP nyomozati jogkörének elnyerése óta a nyomozó hatóságok több ügyben folytattak információcserét, azonban nem egy esetben történt párhuzamos felderítés, azaz a két szerv ugyanazon elkövetői csoport tekintetében folytatta munkáját. Ennek a problémának a mindkét szerv számára megnyugtató megoldása a stratégia rövidtávon megoldandó feladata kell, hogy legyen. Külföldi példák alapján megoldást jelentene összekötőtisztek delegálása, közös felderítő csoportok működtetése.
II.7.f) A nemzetközi együttműködési tapasztalatok Az együttműködés rendszere akkor válik teljessé, ha a nemzetközi kapcsolatrendszer is a részét képezi. Hazánk EU csatlakozása magával hozta többek között azt is, hogy intézményrendszerünknek igazodnia kell a többi tagországéhoz is. Ennek intézményesített formája az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (továbbiakban: NEBEK). A napi gyakorlati együttműködést a hazánkban szolgálatot teljesítő külföldi - német, brit, holland, francia, spanyol, olasz, skandináv - összekötő tisztek, illetve más európai országok bécsi állomáshelyű rendőrattaséi látják el. A felderítés (titkos információgyűjtő tevékenység) szempontjából a nemzetközi együttműködésben már közel évtizedes gyakorlat alakult ki. Ennek végzésében jelentős segítséget nyújt az USA Kábítószer Ellenőrző Hivatalának (DEA) bécsi irodája is. Az Európai Unióétól eltérő adatkezelési normák, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény sajátosságai miatt a vonatkozó Europol munkafájlok feltöltése nehézkesen vagy alig-alig folyik. Feltehetően a fentiek miatt ugyanilyen kis volumenű az Europoltól visszaáramló adat mennyisége is. A különböző jogi szabályozáson túl az ellenőrzött szállítással (rendőrségi törvény 68/F. §-ának d) pontja) - mint a kábítószer-bűnözés elleni nemzetközi együttműködés egyik legfontosabb megjelenési formájával - összefüggésben fennálló jogi anomália is jelentősen nehezíti a nemzetközi együttműködést. Az EU országok - már a Magyarországgal egy időben csatlakozottak is - jogrendje az ellenőrzött szállítás végrehajtásához minimálisan igazságügyi - ügyészi - hozzájárulást, de nem ritkán jogsegélyt igényel. Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozását követően a külföldi társszolgálatok mind konzekvensebben ragaszkodnak a nemzetközi jogsegélyhez, a korábbi „partneri” hozzáállásnak egyre kisebb a valószínűsége. A fenti szabályozási diszharmóniának a jogalkotó által rövidtávon történő kiküszöbölése elengedhetetlen a zavartalan, hatékony, törvényes és szakszerű nemzetközi együttműködéshez. Az ellenőrzött szállítás módszerével összefüggésben átgondolást igényelt továbbá az a körülmény, hogy a NNI 2005. július 1-jét követően központi szervből területi szervvé vált. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 17.§-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint magyar központi bűnüldöző szerv szükséges az ellenőrzött szállítás végrehajtásához. A fentiek alapján a Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály - mint területi besorolású szerv - 2005. július 1-je óta nem jogosult ellenőrzött szállításra vonatkozó eseti megállapodást kötni külföldi hatósággal, ezért összekötő tiszt delegálására került sor a külföldi kapcsolattartást ellátó NEBEK szervezetéhez. A negatív jelenségek ellenére is a nemzetközi együttműködés - különösen műveleti szinten - intenzívnek és eredményesnek értékelhető, annak eredményei kölcsönös és folyamatos információcserét követő - itthon vagy külföldön végrehajtott - lefoglalásokban, kiterjedt nemzetközi bűnszervezetek tagjai elleni büntetőeljárások megindításában realizálódnak.
II.8 A képzés, képzettség helyzete A rendőri képzés helyzetével összefüggésben elmondható, hogy e feladatok szinte teljes spektruma - az alapképzés, a (bűnügyi) tisztképzés, a vezetői továbbképzés, a nemzetközi képzések - a minisztérium (és nem a Rendőrség) kompetenciájába tartozik. Az alapképzés (melyben az egyenruhás állománycsoporthoz tartozók mindegyike részesül) tekintetében a hallgatók csak speciálkollégiumi képzés keretében, míg a tisztképzés során elsősorban a kriminálmetodika tantárgy és ugyancsak a már említett speciálkollégiumi képzési rendszerben kapnak, kaphatnak információkat a kábítószer-probléma kezelésével összefüggésben felmerülő rendőri feladatokról. A felsorolt különböző szintű képzési rendszerek közül egyikben sincs olyan modul, amely kizárólag a kábítószerbűnözés okozta feladatok rendőri (és nem rendőri) vetületeivel foglalkozna, azaz mindeddig ilyen irányú speciális képzésben sem az egyenruhás, sem a bűnügyi tiszthelyettesi (zászlósi) állomány nem részesült. A bűnügyi tisztek oktatása is erősen a kriminalisztika tudományág ismeretének tartalmi elemeire korlátozódik. A Rendőrség különböző szakterületei, így a bűnügyi szolgálat is tisztában van azzal, hogy csak naprakész ismeretekkel léphetnek fel a probléma kezelésében, azonban a költségtakarékosság jegyében a továbbképzések lehetőségei minimálisak. Ez azt jelenti, hogy a beosztotti, tehát a tényleges nyomozási, bizonyítási munkát végző szakemberek számára évek óta nem volt lehetőség anyagiak hiányában képzés, továbbképzés megtartására. A felmerült képzési, továbbképzési
szükségletek kielégítése a kábítószer-bűnözés elleni rendőri fellépésben szerepet betöltő valamennyi szakterület részéről felmerült igény, mindenképpen a stratégia rövidtávon megvalósítandó faladatává kell, hogy váljon. Erősségek - Elhivatott, agilis szakemberek; - Magas felderítési mutatók; - Társadalmi támogatottság erősödése; - Jól működő megelőzési programok.
Gyengeségek - Jogszabályi háttér bonyolultsága, EU kompatibilitás hiánya; - Magas nyomozási költségek; - Együttműködés zavarai; - Statisztikai adatok, források hiányosságai; - Az állomány leterheltségének nagysága, annak egyenetlensége; - Felderítő és nyomozó munkát végző létszám aránytalansága; - Elemzői támogatás szűkössége; - A szakértői támogatottság hiányosságai; - Képzések hiánya; - Nehézkes szervezeti struktúra; - Technikai háttér hiányossága.
III. Célok és irányok A Rendőrség kábítószer-probléma kezelésével összefüggő főbb stratégiai céljai A Rendőrség drogprobléma kezelésével összefüggő rövid távú stratégiai céljai a Nemzeti Drogstratégia 6.4.4.3. pontja alapján az alábbiak szerint foglalhatók össze: Javítani kell a Rendőrség felderítő, nyomozási, vizsgálati, illetve lefoglalási eredményességét, ennek érdekében szükséges: - a szervezeti változások tapasztalatainak vizsgálata, szükség szerinti korrekció végrehajtása; - a technikai, tárgyi feltételek erősítése; - a szakemberek (elsősorban a kábítószer nyomozók) számának növelése, első ütemben a rendőrkapitányságokon; - az elemzés és a koordináció humán és technikai kapacitásának növelése; - a képzések számának, színvonalának, hatékonyságának növelése; - a nemzetközi együttműködésben történő részvétel további fokozása; - a laboratóriumi és technikai háttér területein megvalósuló erőteljes fejlesztés (decentralizálni és növelni kell a laboratóriumok számát); - az ún. designer drogok azonosítása és listára vétele a szükséges gyorsasággal és hatékonysággal; - egységes főiskolai képzés a rendvédelmi szervek képzési rendszerén belül, a kábítószer-bűnözés, a droghasználat felismerésének és a kábítószer-megelőzés ismeretrendszerének elsajátításával, átfogó megközelítési szemlélettel (a legújabban alkalmazott technikák és eljárások bemutatása, a külföldi tapasztalatok adaptálása már a képzési időszakban is elengedhetetlen); - hangsúlyt kell fektetni a bűnüldözési információ csere (szervezett és kábítószer-bűnözés) nemzeti központi kontaktpontjának (NEBEK), a szervezett bűnözés elleni és kábítószer összekötő tiszti hálózat kialakítására; - figyelmet kell fordítani az Europol összekötő tiszt kihelyezésére; (A fenti feladatok az EU Szervezett Bűnözés Elleni Küzdelem Akcióterve ajánlásaiból következnek.) - az Europollal folytatandó együttműködés részét képezi az új szintetikus kábítószerek vegyi profilírozása, a korai jelzőrendszer kialakítása és az ecstasy típusú kábítószerek katalógusának aktualizálása, valamint a kapcsolódó kölcsönös nemzetközi információ csere. Az alapfeladatot a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet Kábítószer Laboratóriuma látja el, míg az információcseréért a NEBEK felelős; - ki kell alakítani az egységes adatgyűjtés korszerű rendszerét (az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika - ERÜBS - reformja), mert a ma működő rendszer jelenleg gátja a nemzeti és a nemzetközi adatszolgáltatásnak. - A magyar Rendőrség drogstratégiájának rövid távú fejlesztési céljainak megvalósításához szükséges fedezet nem áll rendelkezésre, annak saját forrásból történő biztosítására nincs lehetőség. A 2006-os év költségvetési gazdasági eseményei és folyamatai alapján a központi költségvetéstől nem várható póttámogatás.
A Nemzeti Drogstratégia 6.4.4.2. pontja a Rendőrségre vonatkozó középtávú célok keretében az alábbiakat határozza meg: - a Rendőrség felderítő és nyomozási munkája összehangoltságának, eredményességének növelése, elsősorban a terjesztéssel kapcsolatos kábítószeres ügyekben és más járulékos bűncselekmények vonatkozásában, különös tekintettel a pénzmosásra; - a hatályos jogszabályok (igazgatási és idegenrendészeti) érvényesítésével az illegális drogpiac beszűkítése eredményesen valósuljon meg; - javítani kell a közbiztonság helyzetén a kábítószerek hozzáférésének és a kábítószer-használat növekedésének megállításával párhuzamosan; - a kábítószerrel összefüggő erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények száma mutasson csökkenő tendenciát; - a terjesztés és a terjesztőhálózatok elleni fellépést erősíteni kell; - a kínálatcsökkentés területén tevékenykedő intézmények szervezeti és működési feltételei váljanak alkalmassá a feladataik hatékony ellátására; - fokozódjék a rendvédelmi, a gazdasági és az egészségügyi hatóságok együttműködése; - továbbfejleszteni szükséges a nemzetközi kábítószer-bűnüldözési együttműködést, valamint a határainkon átnyúló nemzetközi kábítószer-bűnüldözési gyakorlati együttműködést; - bővíteni kell a belső szervezett kábítószer-ellenes képzést annak érdekében, hogy az állomány felkészült legyen a gyakorlati munka során fellépő problémák megoldására; - mind a képzés, mind a nemzetközi tapasztalatok átvétele során támaszkodni kell a bűnügyi orvosi terület által megszerzett ismeretanyagra; - javítani kell a rendvédelmi szervek EU-konform működésének feltételeit. A Nemzeti Drogstratégia a kínálat-csökkentés intézményrendszerén belül hosszú távú céljai között szerepelteti, hogy csökkenjen a visszaélésre használt szerekhez való hozzáférés, ennek érdekében a legális és az illegális szerek és alapanyagainak (prekurzorok) ellenőrzése még fokozottabbá váljék. A megvalósítás érdekében a kábítószerek, pszichotróp anyagok, valamint a prekurzorok fokozottabb ellenőrzése területén fejleszteni kell: - a képzések színvonalát; - a technikai hátteret; - a nemzetközi együttműködésekben történő részvételt; - a gazdálkodó szervezetek érdek-képviseleti szövetségeivel történő együttműködést; - a nem szabályozott, nemzetközileg megfigyelésre ajánlott vegyi anyagok forgalmának monitorozását; - egységes adatbázis létrehozását. Bűnüldözési, bűnmegelőzési célú hosszú távú célkitűzés a Nemzeti Drogstratégia hazai és Európai Uniós partnereinkkel történő eredményes végrehajtása, a bűnözés és bűnüldözés területén hazai és nemzetközi viszonylatban bekövetkezett változások vizsgálata, szükség szerint a Nemzeti Drogstratégia által meghatározott célok és feladatok módosítása.
III.1 A Rendőrség bűnügyi szolgálatának prioritásai, a kábítószer-probléma kezeléséből adódó speciális feladatok III.1.a) Prioritások, folyamatos feladatok A Nemzeti Drogstratégiában (Nemzeti Stratégiai Programban) meghatározott általános célrendszeren belül a Rendőrség az ott nevesített célok elérése érdekében a drogok használatával, terjesztésével összefüggő bűnügyi vetületű eredmények kezelésében tölti be kiemelkedően fontos szerepét. Tevékenységével hozzájárul, hogy a kábítószer-probléma kezelésében érintett valamennyi állami és társadalmi szervvel, intézménnyel együttműködve a magyar társadalom, „egy szabad, magabiztos és produktív” társadalommá váljon.
III.2 A kábítószer-kínálat csökkentése, visszaszorítása A Rendőrség kábítószer-probléma kezelésével összefüggésben lévő kínálat-csökkentési feladatai rövid távon a kábítószer-fogyasztók, -terjesztők számának behatárolása, a negatív tendenciák lassítása, míg hosszú távon a kábítószer-bűnözéssel összefüggő jogsértések növekedési ütemének, a jelenség kezelhető szinten tartása.
III.2.a) A kábítószer hazai illegális előállításának akadályozása
A Rendőrség kábítószer-felderítő, nyomozó szerveinek egyik fő feladata az illegális termesztő helyek felkutatása, felszámolása, alapanyagtermékek megsemmisítése (pl. kenderültetvények). Ennek érdekében fokozni kell a terület megfelelő felderítettsége érdekében teendő intézkedéseket, az e tárgykörben érkezett állampolgári bejelentések, lakossági észrevételek esetében az elsődleges intézkedéseket foganatosító rendőri szervek problémaérzékenységét, az intézkedések szakszerűségét. Ezeket természetesen mindenkor az összfelderítés szempontjainak fokozott szem előtt tartásával kell megtenni. Az előbbiekhez hasonlóan hangsúlyos a kábítószer előállítására létrehozott illegális laboratóriumok feltalálási helyének megállapítása. Ennek érdekében szükséges a megfelelő technikai apparátus, az igénybe vehető és a témában jártas szakembergárda kiképzése. A büntetőeljárások megindítása alkalmával szakértők igénybevételével speciális ismereteket igénylő feladat-végrehajtási (metodikai) terminológiát kell kidolgozni. Ezzel összefüggésben ki kell alakítani a vonatkozó jogszabályok betartása mellett a szintetikus szerek előállítása során alkalmazott, ún. prekurzor anyagok forgalmának szigorú ellenőrzését, tökéletesíteni kell a monitoring rendszert, a megfelelő és azonnali jelzőrendszer kialakítását a felderítő egységek felé.
III.2.b) A kábítószer-bűnözés gazdasági alapjainak támadása, gyengítése A kábítószer-bűnözés elleni eredményes harc érdekében nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is lépéseket kell tenni az illegális piacot uraló csoportokkal szemben. Minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel törekedni kell az említett csoportok pénzügyi tranzakcióinak felderítésére, figyelemmel kísérésére. Törekedni kell az illegális pénzeszközök elvonására, a „pénzmosás” megakadályozására, illetve az illegális kábítószerek előállítására szolgáló objektumoknak, berendezéseknek az elkövetők használatából történő kivonására irányuló intézkedések megtételére. A kábítószer-bűnözés visszaszorítása érdekében a 2005 novemberében kiadott feladattervben meghatározottak szerint be kell vonni az NNI szervezetében létrehozott vagyonfelderítő, illetve területi szinten a gazdaságvédelmi egységeket.
III.2.c) A kábítószer fogyasztókhoz történő eljuttatásának akadályozása - A kábítószer-felderítő rendőri egységek elsődleges és legfontosabb feladata a terjesztőhálózatok és ezeken keresztül a terjesztéssel foglalkozó személyek (dealer) felderítése, személyi, tárgyi bizonyítási eszközök összegyűjtése, az elkövetők büntetőeljárás alá vonása. - A büntetőeljárás alá vont elkövetőkkel szemben törekedni kell az előzetesen titkos információgyűjtés keretében megállapított körülmények minél szélesebb körben történő, a kereskedő és a terjesztő magatartások bizonyítására. Ugyancsak rövidtávú cél a kábítószerek hazánkba érkező nemzetközi „csatornáinak” felkutatása, felszámolása, a terjesztőhálózatokban tevékenykedők felderítése. - A rendőri egységeknek az egyéb rendvédelmi szervekkel (Határőrség, Vám- és Pénzügyőrség) együttműködve, munkájukat összehangolva fokozottan törekedniük kell az illegális kábítószer-csempész útvonalak felderítésére, a nemzetközi, az országon belüli, a tranzit- és a célforgalom ellenőrzésére, felderítésére. - A fogyasztói magatartással megvalósított visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetőivel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a rendőri egységeknek - összhangban a Nemzeti Drogstratégiával - nem elsődleges feladata az ilyen irányba ható célirányos felderítés. A Rendőrség mint jogalkalmazó szerv azonban az állam büntetőjogi igényét érvényesítve alkalmazza a hatályos jogszabályokat, és jár el a tudomására jutott bűncselekmények kapcsán. Így adott esetben a fogyasztói magatartást tanúsító elkövetőkkel szemben is köteles a tudomására jutott bűncselekmények esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, a büntetőeljárást lefolytatni. Ennek során törekedni kell a humánus, emberközpontú, differenciálni tudó szemlélet érvényesítésére. - A Rendőrség a Nemzeti Drogstratégiában a kábítószer-probléma megelőzésével, kezelésével összefüggésben felsorolt színterek esetében, mint pl. ártalomcsökkentő programok, tűcsere program, megkereső szolgálatok stb. megfelelő körültekintéssel végezze munkáját, figyelembe véve a társadalomnak az egyén egészségéhez, gyógyulásához fűződő érdekének elsődlegességét.
IV. STRATÉGIAI TERV A Rendőrség drogstratégiai céljainak megvalósítása érdekében a prioritások mellett megvalósítandó további feladatok
RÖVID TÁVÚ STRATÉGIAI FELADATOK (2007-2008) 1. Az elsődleges intézkedéseket foganatosító rendőri szervekkel történő kapcsolattartás erősítése, folyamatos információcsere, az ismeretek aktualizálása, az intézkedési szakszerűség és tervszerűség fokozása. E tevékenység részeként az információáramlás színvonalának javítása a bűnügyi és a közbiztonsági szervek között. Felelős: a helyi és területi bűnügyi és közbiztonsági szervek vezetői. 2. A felderítés színvonalának javítása érdekében a Rendőrség bűnügyi szolgálatán belül koordinációs pont létrehozása a feladat teljesítéséhez szükséges jogosítványokkal, továbbá humán és technikai kapacitással történő ellátása. Az elemzési, koordinációs és szakirányítási célok megvalósítása érdekében szükséges, hogy a kábítószerrel kapcsolatos igazságügyi szakértői (vegyész, toxikológus), továbbá bűnügyi orvosi szakvélemények a Robotzsaru rendszerében kerüljenek tárolásra. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese, az ORFK gazdasági főigazgatója, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője. 3. Rendszeres együttműködés a drogprobléma kezelőivel, így különösen a helyi szinten működő egészségügyi intézményekkel, állami, társadalmi és civil szervezetekkel egymás kompetencia-határainak megismerése, megismertetése érdekében. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok nyújtotta lehetőségek eredményesebb felhasználása. Felelős: a bűnmegelőzési egységek vezetői. 4. A kereslet-csökkentést elősegítő prevenciós programok (DADA, Ellen-SZER) programok folytatása, a programba bevontak körének bővítése. Felelős: az ORFK Megelőzési Főosztály vezetője, a területi bűnmegelőzési osztályok vezetői. 5. A prevenciót segítő kurzusok felvételének szervezése, elősegítése a felsőfokú oktatási intézményekben. Felelős: az ORFK Megelőzési Főosztály vezetője, a területi bűnmegelőzési osztályok vezetői. 6. A szakértői (igazságügyi vegyész és toxikológus) munka igénybevételének racionalizálása az időszerűség feltételeinek biztosítása érdekében. Felelős: a bűnügyi szervek vezetői. 7. A statisztikai (ERÜBS) rendszer reformja, alkalmassá tétele az elvárásoknak megfelelő szintre és modernizálása (indirekt kábítószer-bűnözés mérése lehetőségének kidolgozása, kábítószer-fogyasztás miatt bekövetkezett egyéb bűncselekmények pl. vagyon, nemi erkölcs, élet elleni stb.). Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály vezetője. 8. A statisztikai mutatókon belül 2007. év végéig a terjesztői típusú magatartások miatt indított eljárások 20%-os részarányának elérése országos viszonylatban. Felelős: a bűnügyi szervek vezetői. 9. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat keretében működő Egészségügyi Osztály dolgozza ki az ország területén bekövetkezett, kábítószer-fogyasztás okozta rendkívüli halálesetek felderítési szempontból releváns adatainak gyűjtési és feldolgozási rendjét. A tapasztalatok összesítését folyamatosan juttassa el az ORFK Megelőzési Főosztályára, illetve az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályára. Felelős: az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője. 10. A vám és rendőri (határőr) szervek munkájának összehangolása érdekében összekötőtisztek szükség szerinti telepítése. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese, az ORFK gazdasági főigazgatója. 11. Gazdasági háttérnyomozások végzése, ennek során a pénzeszközök elvonása a pénzmosás megakadályozására, az illegális kábítószer előállításra alkalmas laboratóriumok objektumainak az elkövetők használatából való kivonása. Felelős: az NNI igazgatója, a megyei gazdaságvédelmi egységek vezetői.
12. Jogszabályok alkalmazhatósági szintjének felmérése a titkos információgyűjtő munka során, különös tekintettel a rendőrségi törvényre, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényre, az alkalmazhatósághoz szükséges mértékű módosítási javaslatok elkészítése. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. 13. A továbbképzések pénzügyi háttér lehetőségeinek felmérése, a lehetséges továbbképzések ütemezésének tervezése. Felelős: az ORFK gazdasági főigazgatója. Közreműködő: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. 14. A képzési, továbbképzési anyag aktualizálása, célcsoportokra bontott oktatói csomag elkészítése, az oktatási intézményekből kikerülő, valamint a jelenleg állományban lévő, helyi és területi szinten kábítószer-területen dolgozók képzésének végrehajtása. Felelős: az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központjának vezetője. 15. Helyi szinten kerüljön kijelölésre és kiképzésre egy, megyeszékhelyi rendőrkapitányságon három fő kábítószer-bűnözés elleni munkára speciálisan felkészített beosztott. Ezzel együtt a szükséges képzési és technikai háttér biztosítása. Felelős: a területi szervek bűnügyi és gazdasági vezetője, az ORFK gazdasági főigazgatója. 16. A szállítási útvonalak és módosulásaik feltérképezése, a tevékenység elleni hatékony fellépés lehetőségeinek kidolgozása a közrendvédelmi állomány bevonásával. Felelős: az NNI igazgatója, valamint a területi bűnügyi szervek igazgatói. 17. Az illegális laboratórium felderítése során alkalmazandó eljárásra külön metodika elkészítése. Felelős: az NNI igazgatója (a BSZKI bevonásával). 18. A prekurzor monitoring jogi és technikai feltételeinek kialakítása, az arra épülő azonnali jelzőrendszer kidolgozása a felderítést végző egységek felé, különös tekintettel a schengeni csatlakozás várható időpontjára. A szükséges személyi háttér biztosítása. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. Közreműködő: az NNI igazgatója. 19. A kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása (pl. adatszolgáltatás a Nemzeti Focal-point részére (EMCDDA). Felelős: az érintett bűnügyi szervek bevonásával az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály vezetője. 20. A lefoglalt kábítószerekről egységes adatbázis létrehozása szabályozásának kimunkálása, a szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. Közreműködő: az ORFK gazdasági főigazgatója. 21. A kábítószerrel helyszíni intézkedés során közvetlenül kapcsolatba kerülő közrendvédelmi és bűnügyi állomány megfelelő gyorsteszt és munkavédelmi anyagokkal történő felszerelése. Ennek költségvetési vonzatát a Rendőrség 2007. és az azt követő évek intézményi fejlesztési terveiben kell megjeleníteni. Felelős: az ORFK gazdasági főigazgatója. 22. A végrehajtó állomány esetleges kábítószer fogyasztásának kiszűrésére irányuló parancsnoki intézkedés jogi és technikai feltételeinek kidolgozása. Felelős: az ORFK gazdasági főigazgatója. 23. A kábítószer-keresésre alkalmazható eb-állomány felmérése, a felhasználás igényének megfelelő számú fejlesztése, mindennek az anyagi és technikai feltételeinek biztosítása a 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat 4. pontjában leírtaknak megfelelően. Felelős: az ORFK gazdasági főigazgatója.
KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI FELADATOK (2009-2011) 1. A terjesztői típusú magatartások miatt indított eljárások aránya 2011-ig országos viszonylatban haladja meg a 25%-os részarányt. Felelős: a bűnügyi szervek vezetői. 2. A titkos információgyűjtő munka során alkalmazott erők, eszközök, módszerek kombinált, arányos, célhoz kötött felhasználásának minőségi javítása. Felelős: az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályának vezetője, valamint a területi bűnügyi szervek vezetői. 3. Az illegális kábítószer-kereskedelmet folytató bűnszervezetek gazdasági hátterének felderítéséből és felszámolásából származó tapasztalatok módszertani útmutatóban történő összefoglalása, a szervezett bűnözés más megnyilvánulási formái elleni folytatott munkához történő felhasználás céljából. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. 4. A területi és a helyi szinten létrehozott, a kábítószer-bűnözés felderítésére specializálódott állomány tevékenységének felmérése, szükség esetén a létszámviszonyok és technikai feltételek változtatása. Ezen bűncselekmény felderítésére, nyomozására elkülönült egységek létrehozási szükségességének megvizsgálása. Felelős: az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályának vezetője, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője. 5. A helyi, területi és központi szinten tevékenykedő elemzők létszámviszonyainak felülvizsgálata, szükség szerinti korrekciója. Felelős: az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály vezetője. 6. Országos felhasználású propagandaanyag kidolgozása a gépjárművezetést hátrányosan befolyásoló szerekről. Kábítószer használatát kimutató gyorsteszt használatának rendszeresítése a gépjármű-vezetői ellenőrzések alkalmával. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. Közreműködő: az ORFK gazdasági főigazgatója. 7. Az EU tagországok tapasztalatainak felhasználásával új drogmegelőzési programok kidolgozása és bevezetése. Felelős: az ORFK Megelőzési Főosztály vezetője, a területi bűnmegelőzési osztályok vezetői. 8. A szolgálat ellátásra alkalmasság vizsgálata során az alkoholos befolyásoltság vizsgálatán túl be kell vezetni a kábítószer-fogyasztás gyorsteszt segítségével történő parancsnoki ellenőrzését. Felelős: a bűnügyi és a közbiztonsági parancsnokok. 9. A kábítószer-fogyasztás okozta halálesetek miatt lefolytatott közigazgatási eljárások adatainak vizsgálatával és felhasználásával a függőség kriminológiai összefüggéseit bemutató tanulmány elkészítése. Felelős: az ORFK Megelőzési Főosztály vezetője, a területi bűnmegelőzési osztályok vezetői. 10. A kábítószer-problémával összefüggő, a Rendőrség munkáját befolyásoló jogszabályi háttér folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén módosítási javaslatok megtétele. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. 11. Közös felderítő egység szükség szerinti kialakítása az NNI, a VPOP és a Határőrség egységeivel. A közös felderítő tevékenység kiterjesztése a schengeni határokat érintő hajózható vízi útvonalak ellenőrzésére. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. Közreműködő: az ORFK gazdasági főigazgatója. 12. A szállítási módszerek figyelemmel kísérése, reagálás a változásokra. Felelős: a területi bűnügyi és közbiztonsági szervek vezetői.
13. A nemzetközi együttműködés lehetőségeinek, adatbázisainak fokozottabb kihasználása. Felelős: az ORFK NEBEK és NNI igazgatója. 14. A nemzetközi társszervekkel történő együttműködés javítása, szélesebb körű együttműködés kialakítása (nemcsak az ellenőrzött szállítmányok vonatkozásában). Felelős: Az ORFK NEBEK és az NNI igazgatója.
HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI FELADATOK (2012-2014) 1. A rendőrségi drogstratégia széleskörű rendőr-szakmai (a drogprobléma kezelésében érintettek, valamint a koordinációt végző szerv) konszenzusán kell, hogy nyugodjon, ezért végrehajtását kétévente (első alkalommal 2008. június 30-ig a 2006-2007. éveket) elemezni, értékelni kell. Felelős: az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály vezetője. 2. Az elemzés eredményét, a tapasztalatokból levont következtetéseket, valamint az ebből következő tennivalókat is magába foglaló jelentést az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének jóváhagyás céljából fel kell terjeszteni. Felelős: a stratégia végrehajtásában feladattal rendelkező központi szervek vezetői. 3. A kábítószer-bűnözés felderítését és nyomozását végző centralizált irányítású, egységes szakmai koncepció alapján működő, homogén szervezet kialakítási szükségének megvizsgálása és igény szerinti létrehozása. Felelős: az országos rendőrfőkapitány általános helyettese. Közreműködő: az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője. 4. Folyamatos közreműködés a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő aktuális ismereteket nyújtó moduloknak a rendőr-oktatási rendszerbe történő beépítésében. Felelős: az érintett szakterületek központi egységeinek vezetői. 5. A társadalmi és rendőr-szakmai elvárásoknak egyaránt megfelelő rendőri attitűd-változás szintjének felmérése a személyi állomány körében. Felelős: az érintett szakterületek központi egységeinek vezetői. A stratégiai tervek megvalósítása érdekében a feladatra kijelölt szervek vezetői készítsenek operatív tervet. Ezek tartalmazzanak - különösen a rövid távú stratégia esetében - többlet kiadással nem járó, a belső tartalékok feltárását és kiaknázását lehetővé tevő végrehajtási tervet is. Ez kiküszöböli azt, ha a Rendőrség drogstratégiájában vázolt fejlesztésekre a költségvetéséből fedezetet nem tud átcsoportosítani, illetve a központi költségvetés sem képes többlettámogatást nyújtani.
V. ZÁRADÉK Hazánkban - a világ számos fejlett országához hasonlóan - a demokratikus berendezkedés biztosította társadalmi viszonyok káros mellékhatásaként jellegzetessé vált a kábítószerek társadalmat és egyéneket veszélyeztető elterjedése, ami fenyegeti a gyermek- és ifjúkorúak egészséges fejlődését, a felnőtt korúak egészségi és munkavállalási állapotát, befolyásolva az ország morális és gazdasági viszonyait. A magyar állam - összhangban az ENSZ és az Európai Unió probléma kezelésére vonatkozó ajánlásával és elvárásával - az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sorolható szabályozással meghatározta a kábítószerprobléma visszaszorításában feladattal és hatáskörrel rendelkező szervek és szervezetek cselekvési irányait és lehetőségeit. A Magyar Köztársaság Rendőrsége a bűnözés adatainak, a bűncselekmény kategória kezelésében érintett rendőri erők szervezeti, képzettségi, anyagi és technikai viszonyainak felmérésével elkészítette a nemzeti és közösségi drogstratégiába illeszthető ágazati stratégiáját, megjelölve benne a rendőri fellépés prioritásait, rövid, közép és hosszútávú feladatait. A Rendőrség vezetése és állománya egységes és eltökélt abban, hogy a stratégiában rögzítettek végrehajtásával jelentős mértékben hozzájárul ezen kiemelten veszélyes társadalmi probléma, az egyének és a közösségek jelenét és jövőjét befolyásoló kihívás megfelelő szintű kezeléséhez.
