Páty Község Önkormányzata Képviselı-testületének 19/2006. (V.29.) rendelete egyes szociális ellátásokról
Páty Község Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 2003. évi CXVI törvényben és a 2005. évi CLXX. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelı, a szociális rászorultságtól függı, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet alkalmazási köre 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed- a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezı a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre d) letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van, f) a rendelet hatálya az idıskorúak járadéka és az alanyi jogon járó ápolási díj tekintetében kiterjed az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira és meghatározott feltételek mellett harmadik államból származó hozzátartozóikra.
(2) E rendelet hatálya a meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Chartát megerısítı országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulóknak átmeneti segély, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét fenyegeti.
Hatásköri szabályok 3. § (1) Az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális hatásköröket - a (2) bekezdés kivételével - a Képviselı-testület a polgármesterre ruházza át. (2) E rendelet 6. §, 7. §, 9. §, 10. §, 11. §, 13. §, 16. §-ai esetében a Képviselı-testület az I. fokú hatáskört az Oktatási Mővelıdési és Szociális Bizottságra ruházza át. (3) Az (1) és (2) bekezdés tekintetében a II. fokot az Oktatási Mővelıdési és Szociális Bizottság elızetes állásfoglalásának figyelembevételével a Képviselı-testület gyakorolja.
Eljárási rendelkezések 4. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet szóban vagy írásban, illetıleg – ha rendelkezésre áll – arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezık számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek. A jövedelem igazolásához szükséges okmányok: a)
havonta rendszeresen mérhetı jövedelem esetén – munkabér, jövedelempótló támogatás, ápolási díj, rendszeres szociális segély – a kérelem benyújtását megelızı nettó átlagról kiállított munkáltatói igazolás,
b) munkanélküli járadék esetén az azt megállapító határozat, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében – családi pótlék, nyugdíj, árvaellátás, rendszeres szociális járadék, táppénz – a kérelem benyújtását megelızı hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvények, munkaügyi központ igazolása,
d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelızı gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, e) egyéb jövedelmek esetében – alkalmi munka – a kérelmezı büntetıjogi felelıssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelmérıl. f)
annak igazolására, hogy gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi ítélet, gyermektartásdíj megállapításáról szóló bírói végzés, vagy a kérelmezı büntetıjogi nyilatkozata szolgál
g) amennyiben jogszabály vagyonnyilatkozat tételét írja elı, úgy az igénylınek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szt. 4. §. (1) bekezdésének b), pontjában foglaltak szerint vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek- e tartási, illetve örökösödési szerzıdéssel. (3) Amennyiben a szociális ellátást kérı által kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelem elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetıleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani. (4) E rendeletben meghatározott támogatások, segélyek ügyében hozott polgármesteri vagy bizottsági döntés ellen a határozat kézbesítésétıl számított 15 napon illetékmentes fellebbezést lehet benyújtani, melyet a képviselı-testület bírál el. (5) Az Igazgatási Iroda a támogatást igénylı szociális helyzetérıl tájékozódik. Ennek keretében: a) bekéri a szociális támogatást igénylı és családja rendszeres jövedelmérıl szóló és egyéb jövedelmi viszonyaikra vonatkozó igazolásokat, b) beszerzi a szociális ellátások igényléséhez felhasználható szükséges bizonyítékokat, c) amennyiben a kérelmezı szociális körülményei a benyújtott iratokból nem állapítható meg, környezettanulmányt készít az igénylınél. (6) Sürgıs szükség esetén – ha az igénylı életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás a bizonyítási eljárás nélkül, az igénylı nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (7) A jövedelem számításánál irányadó idıszak: a) havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél a benyújtását megelızı 3 hónap b) egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelızı 1 év.
5. § (1) A jogerısen megállapított támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája folyósítja az alábbiak szerint: a) az idıskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt és ápolási díjat a tárgyhónapot követı hónap 5. napjáig utólagosan, b) a lakásfenntartási támogatást, főtési támogatást – ha a kérelmezı a kezéhez fizetendı – átmeneti segélyt, temetési segélyt, a döntést követı 8 napon belül, illetve a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került személy esetén a döntést követıen azonnal. (2) A támogatások kifizetése – az ügyfél kérelme szerint – történhet: házipénztárból, postautalványon vagy lakossági folyószámlára utalással. (3) A támogatásban részesülı a szociális helyzetében, lakcímében történt változást 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájának bejelenteni. (4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, tartozás elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a hatáskör gyakorlói döntenek. (5) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhetı, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelıen használja fel a jogosult akkor a segély kifizetése a Magyar Máltai szeretetszolgálat Családsegítı Szolgálatának családgondozója részére kell kiadni, aki a jogosult számára élelmiszert, ruházatot, tüzelıt vásárol, ill. a közüzemi költségeket rendezi , és arról 15 napon belül számlákkal elszámol a hivatal felé.
III. fejezet Szociális ellátások
6. § Idıskorúak járadéka
A Képviselı-testület az Szt.32/B §, 32/C §. 32/D §-ában az idıskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
7. § Rendszeres szociális segély (1) A rendszeres szociális segély az Szt. 37/A- H §. alapján a hátrányos munkaerıpiaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az Oktatási, Mővelıdési és Szociális Bizottság rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. (2) A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át és vagyona nincs.
(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttmőködni az Önkormányzattal, a budaörsi Munkaügyi Központtal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Családsegítı Szolgálatával, és köteles vállalni a beilleszkedést segítı programban való részvételt, illetve az Önkormányzat által felajánlott foglalkoztatást. (4) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka, vagy közcélú munka (továbbiakban: szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthetı. (5) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatnak tartalmaznia kell az együttmőködésre kijelölt intézmény pontos nevét, címét, a jelentkezés határidejét, valamint ennek elmulasztásának következményeit. (6) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításáról kötelezı határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül köteles a Családsegítı Szolgálatnál együttmőködésre jelentkezni. (7) A Családsegítı Szolgálat a nem foglalkoztatott személyt nyilvántartásba veszi és a nyilvántartástól számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést, elısegítı programot dolgoz ki, melyrıl az együttmőködésre kötelezett személlyel írásbeli megállapodást köt. A megállapodás egy példányát a Hivatal felé haladéktalanul továbbítani kell. (8) A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Családsegítı Szolgálata évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, és jelzi a hivatal felé, ha a nem foglalkoztatott személy 3 hónapig nem tesz eleget együttmőködési kötelezettségének. (9) Az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább évi 30 munkanap, megszervezése e tárgykört szabályozó jogszabályok, de különösen az Szt. 37./H §-a vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével történik.
(10) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében biztosított beilleszkedést segítı közcélú munkák köre: a) környezetvédelmi, kommunális munka, b) az önkormányzati hivatalnál és intézményeinél végezhetı szakipari, segédés adminisztratív munka, személyi szolgáltatás, c) közmővelıdési feladatok segítése,
8. § Az együttmőködési kötelezettség megszegése
(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának idıtartama alatt együttmőködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét további 1 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. b) az együttmőködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történı ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (2) Együttmőködést nem vállalóan minısül az aktív korú nem foglalkoztatott személy amennyiben: - a) programvállalási egyeztetésen nem jelenik meg - b) a vállalt programot három hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti. - c) Az önkormányzat által ill. a Munkaügyi Központ által felajánlott – a Szt. 37/H § (6) bekezdése szerint megfelelı munkalehetıséget nem fogadja el, illetve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg.
9. § Normatív lakásfenntartási támogatás
(1) Normatív lakásfenntartási támogatásban az Szt. 38. § (1) bekezdése alapján azon személy jogosult, akinek háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi jövedelmének 25 %-át meghaladja. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség
szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét a központi költségvetésrıl szóló törvény határozza meg. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: a) ha a lakásban egy személy lakik 35 m2 b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2 c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2 d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2 e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fıre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következı módon történik:
J-0,5 NYM TM = 0,2- -------------NYM
x 0,1
ahol a J a jogosult háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM -et századra kerekítve kell meghatározni. (6) A normatív lakásfenntartási támogatás a kérelmezıt a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától 12 hónapon át illeti meg.
10. § Helyi lakásfenntartási támogatás (1) Az Oktatási Mővelıdési és Szociális Bizottság az Szt. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg azon kérelmezık részére, akikre tekintettel az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) háztartásukban az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 % -át, feltéve, hogy a lakásfenntartás indokolt havi költségei elérik a háztartás összjövedelmének 30 % -át. b) a lakásfenntartás indokolt havi költségeinél a rendelet 2. § (2) bekezdése irányadó. A településen az elismert lakásnagyság nem haladja meg a 100 m2-t. Az indokolt havi lakásfenntartási költség a kérelmezı által lakott lakás nagysága és az indokolt havi költség szorzata. (2) A lakásfenntartási támogatás összege 3.000 Ft/hónaptól 8.000 Ft/hó összegig terjedhet, 12 hónapra, illetıleg a főtési szezonra (6 hónapra) állapítható meg. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás benyújtási határideje: tárgyév január 15. és tárgyév október 1. A Szociális, Mővelıdési és oktatási Bizottság a kérelmeket 30 napon belül bírálja el. (4) A kérelemhez csatolni kell az alábbi igazolásokat: a) a kérelmezı és családtagjai jövedelemigazolása b) a lakás nagyságának hitelt érdemlı módon történı igazolása c) kérelmezı nyilatkozata a lakáshasználat jogcímérıl d) kérelmezı nyilatkozata arról, hogy a közüzemi szolgáltatók fele tartozása nem áll fenn e) az egy háztartásban élık jövedelmérıl szóló jövedelemigazolásokat
11. § Ápolási díj (1) Az Szt. 41.§. (1) bekezdésében foglalt jogosultságokon felül az Szt. ápolási díjra vonatkozó §-ainak figyelembevételével a Oktatási, Mővelıdési és Szociális Bizottsága ápolási díjat állapíthat meg annak a személynek is, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 18. életévét betöltött hozzátartozójának ápolását látja el, elsısorban akkor ha: a) a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyérıl fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni, b) a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani. (2) Nem állapítható meg ápolási díj, ha az ápoló családjában az egy fıre esı jövedelem az öregkori nyugdíjminimum 150 % -át meghaladja.
(3) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összeg meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a 12. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, valamint azt táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának idıtartama alatt végzett keresıtevékenységbıl adódó biztosítási jogviszony alapján – keresıképtelenné válása esetén – folyósítanak. (4) Az ápolási díj megállapítására, felülvizsgálatára és megszüntetésére az Szt. 41-44 § az irányadó.
12. §
Rendkívüli átmeneti segély
(1) A létfenntartást veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe (krízis) került személy részére árvíz, tőz, földrengés, családban történt súlyos baleset, betörés, egyéb elemi kár (villám, szélvihar) okozta károk enyhítésére a Polgármester a képviselı-testülettıl kapott átruházott hatáskörében rendkívüli krízis átmeneti segélyt állapíthat meg. Ennek összege legfeljebb 30.000 Ft. Egyedi esetekben a képviselı-testület dönthet ennél magasabb összeg odaítélésében. (2) A rendkívüli körülményeket igazoló okmányokat, jegyzıkönyveket 8 napon belül köteles a segélyt kérı bemutatni, ellenkezı esetben a 4. § (4) bekezdése hatályba lép. (3) A rendkívüli krízis segély egy család részére egy évben egyszer adható. (4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti rendkívüli élethelyzet nem áll fenn, és átmeneti anyagi problémák veszélyeztetik a család létfenntartását, átmeneti krízis segélyként családonként évente egyszer 5000 Ft krízissegély állapítható meg a kérelmezınek.
13. §
Átmeneti segély (1) A Oktatási Mővelıdési és Szociális Bizottság segélyben részesítheti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, elsısorban azt, akinek családjában az egy fıre esı jövedelem az öregkori nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülállónál illetve a gyermeküket egyedül nevelınél az öregkori nyugdíjminimum 200 % -át nem haladja meg.
(2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra tekintettel állapítható meg: a) nyugdíjazás esetén, ellátatlanság idejére gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmezı nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, b) tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén c) elemi kár, baleset esetén, d) egyedülálló, ellátatlan személy részére e) méltányossági hatáskörben iskolakezdési támogatás céljára, amennyiben abban kérelmezı más módon nem részesül. (3) Az átmeneti segély kérelemben meg kell határozni azt a konkrét élethelyzetet, amely indokolja a kérelem benyújtását, valamint a segély felhasználásának célját. (4) Annak a munkaképes korú kérelmezınek, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, munkaviszonyban nem áll, a kérelemhez csatolnia kell a Munkaügyi Központ Budaörsi Kirendeltségének igazolását, hogy részére munkalehetıséget biztosítani nem tudnak, ennek hiányában kérelme elutasítható. (5) Átmeneti segélyben egy naptári évben egy család négy alkalommal, közös háztartásban élık esetén egyszerre csak egy személy részesülhet. Az átmeneti segély összege 3.000 Ft-tól 15.000 Ft-ig terjedhet. (6) A (3) bekezdésben foglalt három alkalom nem vonatkozik a tartósan nehéz helyzetben lévı, jövedelemmel nem rendelkezı személyre. Ilyen esetekben az Oktatási, Mővelıdési és Szociális Bizottság egy határozattal az Szt. 45. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint is állapíthat meg átmeneti segélyt, felsorolva a kifizetések idıpontját és a kifizetésre kerülı összeget. (7) A célzott egyszeri átmeneti segély meghatározott célra történı felhasználásáról, az elszámolás módjáról és határidejérıl az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni. (8) Aki az elıírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a segélyt nem a számára elıírt módon, illetve nem rendeltetésének megfelelı célra fordította, a pénzben történı juttatásból legfeljebb 1 év idıtartamra kizárható. (9) Méltányosságból – különösen indokolt élethelyzetben – azon személy részére is megállapítható átmeneti segély, akinél az egy fıre esı jövedelem az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatárt 20 %-kal meghaladja.
14. §
Temetési segély
(1) A Polgármester temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a családban az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg. (2) A temetési segély összege 13. 000 forint. (3) A temetési segélyt a temetés napját követı 30 napon belül lehet igényelni. (4) Nem állapítható meg temetési segély, ha a kérelmezı
a) családjában az egy fıre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát, b) a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. § alapján temetési hozzájárulásban részesült.
15. § Köztemetés
A köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja az Szt. 48. § (1) bekezdése alapján.
16. § Közgyógyellátás
(1) A szociálisan rászorult személy részére, egészsége megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére az Szt. 50.§. (2) bekezdésértelmében méltányosságból közgyógyellátási igazolvány kiállítását rendelheti el.
(2) Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni elsısorban azt a személyt, akinek a) családjában az egy fıre esı havi jövedelem nem haladja meg az öregkori nyugdíjminimum 150 % -át, egyedülállónál 200 % -át, és havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregkori nyugdíjminimum 20 %-át, b) családjában az egy fıre esı havi jövedelem nem haladja meg az öregkori nyugdíjminimum 180 % -át, és havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregkori nyugdíjminimum 25 % -át. (3) a Oktatási, Mővelıdési és Szociális Bizottság kivételes méltánylást érdemlı esetben – a tartósan beteg, egyedül élı, fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmezı javára – a (2) bekezdéstıl eltérhet, ha a családban az egy fıre esı jövedelem a jövedelemhatárt 5.000 forintnál nagyobb mértékben nem haladja meg. (4) Közös háztartásban élık közül két vagy több személy méltányosságból közgyógyellátásban csak kivételes esetben részesíthetı, pl. rendkívül magas gyógyszerköltség esetén.
17. § Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a polgármester állapítja meg az Szt. 54. § (1) bekezdése alapján.
IV. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 18. § (1) Az önkormányzat a szociális alapellátásokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Közhasznú társasággal (Páty, Csilla von Boeselager utca. 3.) kötött ellátási szerzıdés keretében biztosítja. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátási formák a következık:
a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) szociálpolitikai kerekasztal e,) támogatószolgálat (2) A szociális szolgáltatások körében az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés eseteiben a létrehozott körzetek címjegyzékét e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.
Eljárási szabályok 19. §
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha a Szt. másként nem rendelkezik önkéntes, a kérelmezı kérelmére történik. (2) Az ellátás iránti kérelmet a 20. §-a esetén az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához, egyéb esetben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Páty Közhasznú társaság vezetıjéhez kell benyújtani. (3) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl szóló 9/1999 (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kereseti és jövedelmi viszonyokra vonatkozó ill. igazolásokat.
20. § Étkeztetés
(1) A Képviselı-testülettıl átruházott hatáskörben a Polgármester az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak napi egyszeri meleg étkezését biztosítja, akik az önmaguk, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, c) szenvedélybetegségük, d) hajléktalanságuk miatt. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésrıl más módon gondoskodni. (3) Az étkeztetés esetén az étkeztetés intézményi díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyag-költségére, az étkeztetés megszervezésére, valamint az üzemeltetésre adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét (továbbiakban: étkezési térítés). Az étkeztetés megszervezésére, illetve az üzemeltetésre betervezett kiadások körébe csak az étel elıállításának és a kiosztó helyre történı szállításának költségei számíthatók be. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a napok számaként csak a tervezett étkezési napok száma vehetı figyelembe.
(5) A havonta fizetendı személyi térítési díj a napi térítési díj és az igénybe vett étkezési napok szorzata. (6) Az étkezési térítési díj 50 %-át fizeti az a rászorult, akinek az egy fıre jutó jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 100 % -át nem haladja meg. A különösen nehéz helyzetben lévı, egyedül álló, jövedelemmel nem rendelkezı kérelmezı esetén napi egyszeri étkezés ingyenesen biztosítható.
21. § Házi segítségnyújtás
(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b) azokról a gyermekekrıl, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történı állandó vagy idıszakos ellátás nem biztosítható (beteg, kórokozó-hordozó, stb.) és a szülık a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják biztosítani. (2) A szociális gondozó feladata különösen: - a rászoruló személyek otthonukban történı ellátása - az otthoni környezet rendjének biztosítása - a rászorult egészségi állapota miatt szükséges együttmőködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervekkel, - a rászoruló étkezését szociális étkeztetés igénybevételével biztosítani, részére az ételt kiszállítani. (3) Annak a rászorulónak, aki kora, vagy egészségi állapota miatt lakáshoz kötött, a Polgármesteri Hivatal házi segítségnyújtás keretében biztosítja az étkeztetést.
22. §
Családsegítés
(1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdı családok, illetve személyek szociális és mentális ellátása. (2) A családsegítés szabályaira az Szt. 64 és 65 § -a az irányadó.
23. § Szociálpolitikai kerek asztal
(1) Páty község Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szolgálattervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának folyamatos figyelemmel kisérése. (2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: - Szociális, Mővelıdési és Oktatási Bizottság tagjai - a Naplemente Idısek Otthona fenntartójának képviselıje - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza képviselıje - a védınıi szolgálat - a Bocskai Általános Iskola igazgatója - a Napközi Otthonos Óvoda Páty vezetıje - a Mozgáskorlátozottak helyi szervezetének titkára.
24. § Támogató szolgálat (1 A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen a) az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz,
f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. h)
Záró rendelkezések
25. § (1) E rendelet kihirdetését követı 8. napon lép hatályba, hatályba lépését követıen az egyes szociális ellátásokról szóló 10/2004. (II. 25.) és a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások módosításáról szóló 24/2004. (VII. 14. ), valamint a 32/2005. (IX. 16.) rendeletek hatályukat vesztik. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szociális igazgatásról szóló 2005. évi CLXX. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény, a 2003. évi CXVI. törvény, és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Dr. Bognár András polgármester
Dr.Homonnay Dorottya jegyzı
Az egyes szociális ellátásokról szóló 19/2006. (V.29.) rendelet 1. számú melléklete
I. számú körzet: Rákóczi utca – Telki út – Orgona utca – Ady Endre utca – Árpád utca által határolt körzet II. számú körzet: Árpád utca – Rákóczi utca – Töki utca által határolt körzet III. számú körzet: Zsámbéki kanyar IV. számú körzet: Rákóczi utca – Kölcsey utca – Kossuth Lajos utca – Bacsó Béla utca által határolt terület V. számú körzet: Burgundia – Pincehegy VI. számú körzet: Somogyi Béla utca – Vadvirág utca – Gyöngyvirág utca – Kuckóhegyi utca – Liget utca által határolt terület VII. számú körzet: Gyöngyvirág utca – Vadvirág utca – Somogyi Béla utca által határolt terület Budakeszi felé esı része
