NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2006. (IV.27.) KGY rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI. 24.) KGY rendelet módosításáról
A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI. 24.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. 3. §-a a következő (11), (12) és (13) bekezdésekkel egészül ki: "(11) Az Önkormányzat nevében szerződést kötő személy az Önkormányzat honlapján, vagy a helyben szokásos módon köteles közzétenni, legkésőbb a döntés meghozatalát (szerződéskötést) követő hatvanadik napig - az Önkormányzat által nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat; - az Önkormányzat vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait. Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a polgármester nyilvántartást készíttet. (12) Önkormányzati követelésről történő lemondásról a (3) bekezdésben felsorolt szervek jogosultak dönteni, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít. (13) Önkormányzati vagyon (kivéve a törzsvagyon) tulajdonjogát, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jogot ingyenesen átengedni csak - ingyenes, vagy kedvezményes tulajdonba adás; - ingyenes, vagy kedvezményes használatba adás; - közérdekű kötelezettségvállalás; - alapítvány javára rendelés, vagy hozzájárulás;
- pénzeszközátadás jogcímén lehet. Az átengedés csak - egyházak; - alapítványok, közalapítványok; - más közhasznú szervezetek; - más önkormányzat, önkormányzati társulás; - olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az Önkormányzat tulajdoni aránya az 50 %-ot meghaladja; - a Magyar Állam részére történhet. A döntést a (3) bekezdésben felsorolt szervek jogosultak meghozni azzal, hogy alapítvány, illetve közalapítvány részére történő juttatásról kizárólag a Közgyűlés jogosult dönteni." 2. § Az Ör. 4. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(2) A vízi-közművek az önkormányzat törzsvagyonában szereplő olyan korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak, amelyek kizárólag csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók. E feltétel megtartásával a vízi közművek e célra alapított, önkormányzati többségi részesedéssel létrehozott gazdálkodó szervezet számára használatba, illetve vagyonkezelésbe adhatók. Az önkormányzat tulajdonában álló, közszolgáltatást ellátó víziközművek üzemeltetéséről, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről a Közgyűlés a Nyíregyháza és térsége ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet (jelenleg a Nyírségvíz Rt.) útján gondoskodik. (3) A közszolgáltatásokat ellátó önkormányzati intézmények és egyéb gazdálkodó szervezetek a használatukban lévő ingatlanokat és ingókat - az alapfeladatuk sérelme nélkül - bevételeik növelése céljából hasznosíthatják. A vagyontárgy bérbeadása, vagy a Ptk.-ban nem nevesített hasznosítása, illetve ingó vagyontárgy tulajdonjog-változással járó jogügylete esetén a gazdálkodó szervezet, intézmény vezetője dönt. Döntéséről összesen évi 5.000.000. forint értékhatárig éves beszámolójában köteles tájékoztatni a polgármestert. Az összesen évi 5.000.000. forint értéket meghaladó jogügylet megkötésénél a 3. § (3) bekezdésében meghatározott döntésre jogosult szervezet előzetes véleménye alapján köteles eljárni." 3. § Az Ör. a következő 4/A §-sal és az ahhoz tartozó alcímmel egészül ki: "4/A. § A vagyon forgalomképesség szerinti minősítése Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon a forgalomképesség szempontjából a 2. § szerinti csoportokba sorolható. A forgalomképesség szerinti besorolás
megváltoztatására kizárólag a Közgyűlés jogosult, tekintet nélkül a 3. § (3) bekezdésében megjelölt értékhatárokra." 4. § Az Ör. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "7. § Az önkormányzati vagyon nyilvántartása (1) Az önkormányzati vagyon számviteli törvény nyilvántartásáról az Önkormányzat gondoskodik.
előírásainak
megfelelő
(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont: a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, illetve b) forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza. (3) A vagyonleltár az egyes csoportokon belül a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen; b) az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerinti értékben; c) a portfólió vagyont tételesen és értéken veszi számba. (4) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is. (5)
A vagyonleltárt évenként kell beszámolóhoz mellékelni kell.
elkészíteni
és
az éves
költségvetési
(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani." Záró rendelkezések 5. § E rendelet 2006. május 2. napján lép hatályba.
Nyíregyháza, 2006. április 26.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
E rendelet 2006. április hó 27. napján kihirdetem
Nyíregyháza, 2006. április 27.
Dr. Szemán Sándor jegyző
INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 15/A. §-a alapján az Önkormányzatot közzétételi kötelezettség terheli egyrészt az általa nyújtott nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére a támogatás céljára, összegére továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok tekintetében. Az Áht. 15/B. §-a szerint közzé kell tenni - az Önkormányzat vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó - szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait. A közzététel mindkét esetben honlapon, vagy a helyben szokásos módon történhet 60 napon belül. Az érintett dokumentumok áttekinthetősége kedvéért a szerződésekről nyilvántartás készül. Az Áht. 108 § (2) bekezdése rendelkezik az önkormányzati követelésekről történő lemondásról oly képpen, hogy annak szabályait önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Abban az esetben lehetséges lemondani a követelésről ha annak érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít. Ugyancsak az Áht. 108 § (2) bekezdése rendelkezik az önkormányzati vagyon ingyenes átengedéséről, melynek részletszabályait ugyancsak önkormányzati rendeletben kell meghatározni. A rendelet taxatívan felsorolja az ingyenes vagyonjuttatás esetköreit, kiemelve az alapítvány javára rendelést vagy hozzájárulást, amely összeghatártól függetlenül a Közgyűlés hatásköre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10 § (1) bekezdésének d.) pontja alapján. A 2. §-hoz A vizíközmű vagyon esetében önkormányzati többségi részesedéssel létrehozott gazdálkodó szervezet számára a vagyon használatára vonatkozó jognak az átengedése használatba adással, illetve vagyonkezelésbe adással történhet. A vagyontárgyakkal való gazdálkodás esetén az intézmény illetve a gazdálkodó szervezet vezetőjének döntési jogkörét javasoljuk egyértelművé tenni azzal, hogy a vagyonrendeletben már szereplő 5 millió Ft-os értékhatár az évi összes e körbe tartozó jogügyletre együttesen vonatkozik.
A 3. §-hoz Az önkormányzati vagyon forgalomképes vagyonból és törzsvagyonból (azon belül forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyonból) tevődik össze. A gyakorlatban előfordul, hogy szükséges megváltoztatni a forgalomképesség szerinti besorolást (pl. a közút szabályozási szélességének vagy nyomvonalának megváltozása miatt feleslegessé válnak egyes törzsvagyonként nyilvántartott ingatlanrészek), amelyre kizárólag a Közgyűlés jogosult. A 4. §-hoz Rögzítésre kerül, hogy a vagyonnyilvántartás a számviteli törvénynek megfelelően történik forgalomképesség szerinti bontásban, részben tételesen, részben pedig összesített mérleg szerinti értékben. A vagyonleltár tartalmazza a kötelezettségeket és követeléseket. Az ingatlanvagyon nyilvántartása a kataszterben történik.