NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY rendelete a nevelési-oktatási és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjról, továbbá a felnőttoktatás körében fizetendő díjakról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az 1993. évi Közoktatásról szóló LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 102. § (2) bekezdésének b./ pontja és a 124. § (21) bekezdés a./ pontja alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezett ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő a.) óvodákra, b.) általános iskolákra, c.) szakiskolákra, d.) gimnáziumokra e.) szakközépiskolákra f.) alapfokú művészetoktatási intézményekre (a továbbiakban; b.)-f.) pont alattiak együtt: iskola) g.) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, h.) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban kollégiumok; az a.)-h.) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmények) (2) A rendelet személyi hatálya az (1) bekezdésben felsorolt nevelési-oktatási intézmények szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki.
II. fejezet A TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 2. §. A fizetendő díjak mértéke (1) A fizetendő térítési díj tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának: a.) legalább 20 %-a a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészülés, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás 11. évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba; b.) legalább 8 %-a a 18 éven aluli tanulóknál, az alapfokú művészetoktatási intézményben – heti hat tanórai foglalkozás, a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése, egy művészeti képzésben való részvétel esetén; c.) legalább 20 %-a a 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál és hallgatóknál, az alapfokú művészetoktatási intézményben – heti hat tanórai foglalkozás, a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése, egy művészeti képzésben való részvétel esetén; d.) legalább 30 %-a a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével felnőttoktatásban a 11. évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy a szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a tanórai foglalkozások, az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, a kollégiumi foglalkozások, a kollégium létesítményeinek, eszközeinek használata, a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz; e.) legalább 40 %-a a gimnáziumban, szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor; (2) A fizetendő tandíj tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának: a.) legalább 50 %-a az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozást meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai
b.) c.)
d.)
e.)
foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a 22. életévét. 100 %-a a további szakképesítésre való felkészítés esetén; legalább 60 %-a a gimnáziumban, szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor; 100 %-a a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a szintemelő, javító- és pótló vizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második, vagy további javítóvizsga; az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője határozza meg a fizetendő tandíj mértékét az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást. 3. §. Díjfizetési kedvezmények és mentességek
(1) A térítési díjat és tandíjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell: a.) nappali tagozatos oktatás keretében kitűnő, jeles tanulmányi eredmény esetén legfeljebb 40 %-kal, jó tanulmányi eredmény esetén legfeljebb 20 %kal; b.) felnőtt oktatás keretében kitűnő, jeles tanulmányi eredmény esetén legfeljebb 30 %-kal, jó tanulmányi eredmény esetén legfeljebb 15 %-kal; (2) Mentesül a fizetési kötelezettség (térítési díj és tandíj) alól: az országos tanulmányi verseny első tíz helyezett tanulója. (3) A megállapított díjfizetési kedvezmény, illetve mentesség egy tanévre szól. (4) A hátrányos helyzetű tanulók az alapfokú művészetoktatási intézményekben igénybe vett szolgáltatásokért térítési díjat nem fizetnek. 4. §. Eljárási szabályok (1)Az intézményvezető a térítési díj és tandíj szakfeladatonkénti alapösszegét a nevelési évet/tanévet megelőző május 31-ig köteles megállapítani. A számítás módját a nevelési-oktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatában köteles rögzíteni.
(2) A díjfizetésre vonatkozó részletes szabályokat az intézményvezető – a Kt. és e rendelet figyelembevételével – az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. (3) A tanulót/kiskorú gondviselőjét az intézményvezető a térítési díj/tandíj fizetési kötelezettségről és annak mértékéről írásban tájékoztatni köteles. (4) A díjfizetésre kötelezettet az intézmény vezetője határozatban értesíti. A határozatnak tartalmazni kell: - a térítési díj/tandíj szakfeladatra megállapított összegét; - a fizetendő díj összegét, a kedvezményeket, a mentességet; - a díjfizetési kötelezettség hatályát; - a befizetés módját és időpontját. 5. §. Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: (1) Tanévkezdéskor számított szakmai feladatra jutó folyó kiadások: a tárgyévben az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része. A tanévkezdéskor számított létszám a tárgyévi jóváhagyott költségvetésben rögzített – a feladatmutatók között kimutatott – létszámmal azonos. (2) Második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő – államilag elismert – szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – jogszabályban meghatározott körben – szerezhető szakképesítés. (3) Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát megállapította. (4) A jövedelem megállapításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni: a.) a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát, b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c.) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d.) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e.) korhatárral való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket.
(5) A jövedelem számításánál jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a 13. havi nyugdíj, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. (6) E rendelet 2. §-a szerinti életkort a tanévkezdéskor kell figyelembe venni. 6. §. Záró és hatályba léptető rendelkezések (1) A rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 28/2005. (IX.1.) KGY rendelet. Nyíregyháza, 2006. február 22.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Jelen rendeletet 2006. február hó 23. napján kihirdetem.
Nyíregyháza, 2006. február 23.
Dr. Szemán Sándor jegyző
