2006. (III. 10.) rendelete a gyermekjóléti és szociális ellátásokról (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III. 10.) rendelete a gyermekjóléti és szociális ellátásokról (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított l993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés b) pontja, továbbá a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. év LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az alábbi rendeletet alkotja: 1 I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § (1)2 E rendelet hatálya kiterjed a Ferencvárosban lakóhellyel rendelkező a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a Ferencvárosban lakó a)1 magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, b)1 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik c) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, d) átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, étkezés, átmeneti elhelyezés tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (2) A Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője lakbértámogatásban részesíthető. (3) A Ferencvárosi Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények tanulói oktatási támogatásban részesülhetnek. (4) Az önkormányzat hatáskör és illetékesség hiányában is az (1) d) pontban megjelölt támogatást nyújt, amennyiben az intézkedés elmulasztása a rászoruló életét és testi épségét veszélyeztetné. 2. § A Ferencvárosi Önkormányzat az alábbi ellátásokat állapítja meg az Szt., a Gyvt. szerint: (1)3 Pénzbeli ellátások: A) Gyermekellátások:4 a) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és a hozzá kapcsolódó kétszeri pótlék Gyvt. 20/B. §-a alapján 1

Kiegészítette a 17/2008. (VI.06.) rendelet 1.§-a, hatályos 2008. június 6-tól. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 1.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. 3 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 4 Módosította a 17/2008. 8VI.06.) rendelet 2.§ (1) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól. 2

1

b) Óvodáztatási támogatás Gyvt. 20/C. §-a alapján c) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó kétszeri pótlék Gyvt. 20/A. §-a alapján d) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (természetbeni ellátásként is nyújtható) e) Gyermektartásdíj megelőlegezése a Gyvt. 22-24. §-ai alapján f) Otthonteremtési támogatás a Gyvt. 25-27. §-ai alapján B) Felnőtt ellátások a) Lakásfenntartási támogatás Szt. 38-39. §-ai alapján b) Lakbértámogatás c) Adósságkezelési szolgáltatás Szt. 55-55/B. §-ai alapján d) Átmeneti segély e) Aktív korúak ellátásra Szt. 33. § - 37/E. §-ai alapján ea) Rendszeres szociális segély Szt. 37/B - 37/D. §-ai alapján eb) Rendelkezésre állási támogatás Szt. 37. § alapján f) Ápolási díj Szt. 40-43. §-ai alapján g) Temetési segély h) Időskorúak járadéka Szt. 32/B-32/C. §-ai alapján i) Karácsonyi támogatás j) Hadigondozottak pénzbeli ellátása az 1994. évi XLV. törvény alapján k) Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rend. alapján l) Menekültek, menedékesek támogatása a 2007. évi LXXX. tv. és a végrehajtásról szóló 301/2007. (XI.9.) Korm. rendelet alapján. (2)5 Természetben nyújtott ellátások: a) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Gyvt. 19-20. §-ai alapján b) Oktatási támogatások c) Közgyógyellátás Szt. 50. § (1-2) bek. alapján d) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Szt. 54. §-a alapján e) Szociális üdültetés f) Köztemetés Szt. 48. §-a alapján g) Nyugdíjasok és gyermekgondozási segélyben részesülők ingyenes könyvtárhasználata h) foglalkoztatás biztosítása6 (3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A) Gyermekjóléti alapellátás: a)7 Gyermekek napközbeni ellátása (Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények) b) Gyermekétkeztetés c) Gyermekjóléti szolgáltatás (Ferencvárosi Egyesített Családsegítő Központ és Intézményei, továbbiakban: FECSKE) d) Gyermekek átmeneti gondozása (FECSKE) e) Családok Átmeneti Otthona (ellátási szerződés alapján) 8 B)9 Szociális alapszolgáltatás: a) Családsegítés (FECSKE) b) Szociális információs szolgáltatás (FECSKE) c) Utcai szociális munka (FECSKE és ellátási szerződés alapján) d) Étkeztetés (Ferencvárosi Gondozó Szolgálat) e)10 Házi segítségnyújtás – jelzőrendszeres készüléket biztosít (Ferencvárosi Gondozó Szolgálat és ellátási szerződés) f) Közösségi ellátások (Ferencvárosi Gondozó Szolgálat és ellátási szerződés alapján) g) Támogató szolgáltatás (ellátási szerződés alapján) h) Nappali ellátás (nappali melegedő ellátási szerződés alapján, idős korúak nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása Ferencvárosi Gondozó Szolgálat, fogyatékos személyek 5

Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. Beiktatatta a 4/2007. (II.09.) rendelet 1.§-a, hatályos 2007. II.09-től. 7 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 8 Beiktatta a 17/2008. (VI.06.) rendelet 2.§ (2) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól. 9 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 10 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 1. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 6

2

nappali ellátása ellátási szerződés alapján.). 11 C) Szakosított ellátás: a) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (időskorúak gondozóháza Ferencvárosi Gondozó Szolgálat) 3. § E rendelet alkalmazásában: (1) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy, (2) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, (3) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége, (4) 12házastárs, élettárs, továbbá közeli hozzátartozó: a) az önálló keresettel nem rendelkező aa) 20 évesnél fiatalabb, ab) tanuló, ac)13 korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve fogyatékos (vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt) gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt, b) a 18 évet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, c) gyermekvédelmi ellátásoknál: ca) szülő, szülő házastársa vagy élettársa, cb) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény számításánál a szülő vagy házastársa által eltartott rokon. d)14 (5) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, (6) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, (7) különélő: abban az esetben, ha a házastársak lakóhelye, tartózkodási helye különböző, (8) 15jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 százalékával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 százalékának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 százalékának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 százalékának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási 11

Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 2.§ (3) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól. Módosította a 7/2010. (III.05.) rendelet 1. §-a, hatályos 2010. március 6-tól. 13 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 2.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. 14 Törölte a 7/2010. (III.05.) rendelet 1. §-a, hatályos 2010. március 6-tól. 15 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 3.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. 12

3

hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők évi kétszeri pénzbeli támogatása, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülők évi kétszeri pótléka, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi terítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50 százalékát nem haladja meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (közfoglalkoztatásból) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó része..1617 (9) rendszeres pénzellátás: a rehabilitációs járadék18, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, rendelkezésre állási támogatás 19 (10) nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás: az átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, központi szociális segély, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, nemzeti gondozási díj, hadirokkant járadék, hadiözvegyi járadék, hadiárva járadék, hadigondozott családtag járadéka, árvajáradék, (11) keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár; kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenység, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy közfoglalkoztatásban való részvétele 20 (12)21 közcélú munkavégzés:

a) az az önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalás alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik, b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló önkormányzati feladat, amelynek ellátásában az önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, 16

Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 2.§-a, hatályos 2007. II.09-től. Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 18 Kiegészítette a 19/2007. (X.05.) rendelet 1.§-a, hatályos 2008. 01.01-től 19 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 20 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 2. § (3) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 21 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 17

4

c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állami többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában az önkormányzat megállapodás alapján közreműködik.” (13) önkormányzat által szervezett foglalkoztatás: közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka, települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka, (14) megfelelő munkahely: ha a nem foglalkoztatott a munka elvégzésére egészségi állapota szerint alkalmas, továbbá a munkahely és a lakóhely között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg, valamint a munka szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének,vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel és várható havi keresete eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje fenti időtartam felét nem haladja meg, és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri, (15)2223 szociálisan rászorult:

a) az a vagyontalan személy (család), akinek az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,1-szeresét, b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén: a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. (Így tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás, stb.) Továbbá a gyám vérszerinti gyermekeire nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyámság alatt álló gyermek vagyonát és jövedelmét nem kell figyelembe venni.” (16)24 vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének szociális ellátások esetén a harmincszorosát, gyermek utáni támogatás esetén hússzorosát, vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének szociális ellátások esetén nyolcvanszorosát, gyermek utáni támogatás esetén hetvenszeresét meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben szociális ellátásoknál az érintett személy, gyermekvédelmi ellátásoknál a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, mely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű, (17) tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett, (18) tartósan beteg személy: aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel, illetve az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, (19) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-hallásszervi, mozgásszervi -, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, (20) súlyosan fogyatékos személy: az, aki állandó ápolásra, gondozásra szorul és akinek: a) látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló életmód folytatására képes, 22

Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 2. § (4) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 24 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 4.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. 23

5

b) hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértése és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes. (21) fokozott ápolást igénylő személy: az, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll, (22)25 egészségkárosodott személy: az, aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,” (23)26 fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma, ahol a)az első nagykorú családtag 1,0, a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő esetében ez 0,2-vel nő, b) a házastárs vagy élettárs 0,9, c)az első és második gyermek gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek gyermekenként 0,7, e) fogyatékos gyermek 1,0 azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az c) és d) alpontok alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, f) ha a fogyatékos személy fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám további 0,2-vel növekszik,” (24) gyógyszerkeret: a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeret és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keret, (25) tanuló: az, aki nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, valamint ha felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul, de legfeljebb 25. életévének betöltéséig. (26) szolgáltatási önköltség: a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre (ételadag, szolgáltatási óra, nap) számított értéke. 27 (27)28 halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, tanuló: akit a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, akit tartós nevelésbe vettek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, (28)11 alapfokú művészeti oktatás: megalapozza a művészi kifejező készséget, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. (29)29 Szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így különösen a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja, illetőleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést, externátusi ellátást kapott, b) az érettségi vizsga, a szakmai vizsga; 25

Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 5.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 6.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. 27 Beiktatta a 4/2007. (II.09.) rendelet 2.§-a, hatályos 2007 II.09-től. 28 Beiktatta a 4/2008. (II.15.) rendelet 1. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 29 Beiktatta a 17/2008. (VI.06.) rendelet 3. §-a, hatályos 2008. június 6-tól. 26

6

(30)16 Szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része.

(31)30 bérlő: az a személy, aki az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában lakásbérleti szerződést kötött.

II. fejezet Pénzbeli ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 4. § (1) A polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó szociálisan rászorult család időszakosan létfenntartási gonddal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, elsősorban akkor, ha ellátásukról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások –– különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. (2)31 Saját jogán támogatásban részesülhet az önálló keresettel nem rendelkező, szociálisan rászoruló nagykorú tanuló. (3) A támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2-szerese. Rendkívüli esetben az összeghatártól el lehet térni. (4)3233 A polgármester egyszeri rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a születésekor ferencvárosi lakóhelyű, legfeljebb fél éve született gyermeket, akinek születésekor és a kérelem benyújtásakor a) mindkét szülője, vagy a családi jogállás rendezetlensége esetén az anya, vagy gyámrendelés esetén a törvényes képviselő Ferencvárosban rendelkezik lakóhellyel, és a szülők egyikének, vagy az egyedülálló szülőnek lakóhelye a gyermek születésekor legalább öt éve megszakítás nélkül a kerületben van. A támogatás összege újszülöttenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-szerese, ezer forintra kerekítve. b) az egyik szülője öt éve megszakítás nélkül Ferencvárosban rendelkezik lakóhellyel, ebben az esetben a támogatás összege újszülöttenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összeg 0,75-szerese, ezer forintra kerekítve. 34 (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára, valamint az általános iskolás gyermek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, gyermekintézmények étkezési térítési díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, lakhatást veszélyeztető díjhátralék, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása céljából. (6)3536 A Budapest, IX. kerület Illatos út 5/b-c. lakótelepen, a Kén utcában, továbbá a Gyermekek Átmeneti Otthonában és a Családok Átmeneti Otthonában a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján elhelyezett, ferencvárosi lakóhellyel rendelkező tanuló kérelemre az iskolába járás megkönnyítése érdekében természetbeni ellátásként BKV közlekedési általános tanulóbérletben részesül a tanév időtartamára. A támogatás a FECSKE közreműködésével – írásbeli megállapodás alapján - nyújtható. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 30

Beiktatta a 2/2010. (I.22.) rendelet 2. § (3) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 4. § (1) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól. 32 Kiegészítette a 4/2008. (II.15.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 33 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 34 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 4. § (2) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól. 35 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 3. §-a, hatályos 2009. március 6-tól. 36 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 3. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 31

7

4/A.§37 (1) A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek tartására köteles és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorú járadékban részesülő gyámul rendelt hozzátartozó részére – határozatlan időre – kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg. (2) A támogatás gyermekenkénti havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (3) 38Amennyiben a tárgyév július 1-jén, november 1-jén a jogosultság fennáll, az adott időpontra járó támogatás összege mellett gyermekenként az éves központi költségvetésről szóló törvényében meghatározott összegű pótlékot folyósít. (4) Ha a kérelmet a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, különben az 50 %-át kell az első hónapban kifizetni. (5) Ha támogatásra való jogosultság a tárgyhónap tizenötödikéig megszűnik, a támogatás 50 %-át, különben teljes összegét kell kifizetni. Óvodáztatási támogatás39 4/B. § (1) A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő három, illetve négyéves gyermekét óvodába beíratott, továbbá gyermekét rendszeresen óvodába járató szülő részére a tárgyév június és a tárgyév december hónapjában támogatást folyósít. (2) A támogatás összegét az éves központi költségvetés határozza meg. Lakásfenntartási támogatás 5. § (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (2) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata.40 (3) Az elismert lakásnagyság a jogosult által lakott lakás nagysága, de legfeljebb a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha a háztartásban négy személynél több lakik a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban:TM) szorzata. A TM egyenlő: 0,375-0,15 x jogosult egy főre jutó havi jövedelme/öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, de a 0,3 értéket nem haladhatja meg. A lakásfenntartási támogatás nem lehet kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (5) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásban részesül.41 37

Beiktatta a 30/2006. (XII.7.) rendelet 1.§-a, hatályos 2007. január 1-től. Kiegészítette a 4/2008. (II.15.) rendelet 3. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 39 Beiktatta az 5/2009. (III.06.) rendelet 4. §-a, hatályos 2009. március 6-tól. 40 Módosította 30/2006. (XII.7.) rendelet 2.§-a, hatályos 2007. január 1-től. 41 Módosította 4/2007. (II.9.) rendelet 3.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 38

8

(6)42 A polgármester helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210%-át, feltéve, hogy az e rendeletben meghatározott lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladják. (7) A lakásfenntartás elismert havi költsége számításánál az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500.-Ft. (8) A helyi lakásfenntartási támogatás összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza. (9) Ha a kérelmező normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, úgy a részére megállapított helyi lakásfenntartási támogatás összegét ezen támogatás összegével csökkenteni kell. (10) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (11) Újabb kérelemre nem folyósítható tovább a helyi lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmezőnek a lakásfenntartás kiadásai tekintetében a folyósítás ideje alatt 2 hónapnál több tartozása keletkezik, vagy a megállapításkor fennálló tartozása nő. (12) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani, és havonta folyósítani a következők szerint: a) 43ha a jogosult önkormányzati tulajdonú bérlakásban lakik, akkor a Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. (továbbiakban FB Kft.) számlájára az általa beszedett lakbér, vízés csatornadíjak költségeire, b) ha a jogosult saját, illetve más tulajdonú lakásban lakik, akkor kérelmező részére postai úton. c) Lakbértámogatás 6. § (1) A polgármester egy év időtartamra lakbértámogatást állapít meg az önkormányzati tulajdonú, szociális helyzet alapján bérbeadott lakás bérlőjének, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre eső jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb háromszorosát és lakbére a kérelem benyújtását megelőző 5 évvel azelőtti lakbér összegét meghaladja. (2)1846 A támogatás mértéke: a) a lakás szociálisan rászorult bérlőjének a lakbér különbözete, b) nem szociálisan rászorult, de az (1) bekezdés szerinti jogosult esetében a lakbérkülönbözet fele, de minimum 500 Ft/hó. 4445

(2/A)4748 (3) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások és személyek számától. (4) A támogatást az önkormányzat közvetlenül a FB Kft részére utalja át minden negyedév utolsó hónapjában. Adósságkezelési szolgáltatás 7. § (1)49 A szociálisan rászorult önhibáján kívül adósságot felhalmozó lakástulajdonos vagy bérlő adósságkezelési szolgáltatásra jogosult, ha lakásának nagysága az 5. § (3) bekezdésében meghatározottakat legfeljebb 10 négyzetméterrel haladja meg, és vállalja az adósság és az 42

Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 4. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. Módosította a 11/2007. (VI.08.) rendelet 1. §-a, hatályos 2007. július 1-től. 44 Kiegészítette a 4/2008. (II.15.) rendelet 4. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 45 Módosította a 26/2008. (X.03.) rendelet 4.§-a, hatályos 2008. október 3-tól. 46 Módosította a 26/2008. (X.03.) rendelet 4.§-a, hatályos 2008. október 3-tól. 47 Beiktatta a 30/2006. (XII.7.) rendelet 3.§-a, hatályos 2007. január 1-től. 48 Törölte a 4/2008. (II.15.) rendelet 4. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 49 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 43

9

önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését egy összegben vagy havi részletekben, az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, továbbá az adósságkezelési tanácsadóval való előzetes együttműködést, melynek időtartama legfeljebb három hónap a) a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, vagy b) 5051 legalább hat havi összességében 50.000,-Ft-ot meghaladó közüzemi díjtartozás, közös költség, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék, az önkormányzattal szemben fennálló lakbér, víz- és csatornadíj tartozások valamelyikénél legalább hat havi hátraléka van. (2) Az adósságkezelés időtartama - amely legfeljebb 18 hónap - indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. Amennyiben a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsön tartozás ez időtartam alatt nem kezelhető, az adósság összege meghaladja a 200.000,-Ft-ot, vagy a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez, az adósságkezelés időtartama legalább 24, de legfeljebb 60 hónap. (3) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adósságkezelési tanácsadásban és – az adósságkövetelés jogosultjának folyósított – adósságcsökkentési támogatásban részesül. (4) Az adósságkezelési tanácsadás a FECSKE keretén belül működik. A tanácsadó a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt, d) javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megítélésére, szükség esetén kezdeményezi a döntés módosítását, e) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, az adósság fennmaradó részének törlesztésével kapcsolatos teljesítéseket, valamint ellenőrzi a lakhatáshoz kapcsolódó aktuális költségek befizetésének bizonylatait. (5) Az adósságcsökkentési támogatás megítéléséről a polgármester dönt. A határozat birtokában az adós a kézhezvételtől számított 15 napon belül a hitelezőkkel megállapodást köt a fennmaradó adósság rendezése érdekében. A megállapodást haladéktalanul bemutatja az önkormányzatnál. (6) A Polgármesteri Hivatal a bemutatott megállapodás alapján a határozatban megjelölt összeget az adósságkövetelés jogosultja számára átutalja. (7) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától. (8)52 A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és teljes összege legfeljebb 300.000,-Ft, a 24 hónapon túl kezelt adósság esetében legfeljebb 600.000,-Ft lehet. (9) Amennyiben az adós többféle adósság kezelését kéri, elsősorban a lakhatási feltételek veszélyeztetését kell kezelni, egyébként a támogatást a kezelt adósságok arányában kell megállapítani. (10) Az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik és emiatt a lakásfenntartási támogatás folyósítása is megszűnik, illetve az a) pont kivételével a kifizetett összeget kamatmentesen vissza kell téríteni abban az esetben, ha az adós(nak), a) az adott lakásból elköltözik, b) az adósságkezelési tanácsadáson nem vesz részt c) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, d) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget, 50

Módosította a 11/2007. (VI.08.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2007. július 1-től. Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 52 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 5. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 51

10

e) kérelmében szándékosan hamis adatokat közölt, adatot eltitkolt, vagy ha az adósságkezelési támogatást egyébként jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, f) az érintett lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésben jövedelme keletkezik. (11)53 Nem állapítható meg adósságcsökkentési támogatás a) ugyanazon típusú hátralékra 6 hónapon belül, b) a megszűntetéstől számított 24 hónapon belül, ha a támogatás a (10) bekezdésben foglaltak miatt szűnt meg, c) ha a lakásra tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötöttek.” (12) 5455Az önkormányzattal szemben fennálló tartozás esetén a tartozást terhelő kamatokat a polgármester elengedheti, ha az ügyfél a tőkehátralékot a) egy összegben rendezi vagy b) rendezésére legfeljebb 2 évre szóló, kamatmentes részletfizetési megállapodást köt. c) Átmeneti segély 8. § (1) A polgármester átmeneti segélyt nyújthat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, szociálisan rászorult személyek részére (kivéve az 4. § (1) bek. alapján már támogatásban részesülteket). (2) A segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 2-szerese, elemi csapás vagy hasonló jellegű ok miatt bekövetkezett helyzetben – szociális rászorultságtól függetlenül - legfeljebb 5-szöröse. (3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a szociális rászorultság jövedelemhatárát a kérelmező családjának egy fogyasztási egységre jutó jövedelme legfeljebb 10 %-kal meghaladja, továbbá a 100. életévét betöltött kérelmező részére jövedelemére tekintet nélkül az Egészségügyi és Szociális Bizottság minősített többséggel dönthet évi egyszeri átmeneti segély magállapításáról.5657 Aktív korúak ellátása 9. § 5859 (1) A jegyző ellátásra való jogosultságot állapít meg annak, aki aktív korú a) egészségkárosodott, vagy b) akinek az álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, vagy c) akinek az álláskeresési támogatás folyósítása keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási időn belül megszűnt, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságok, vagy d) aki az ellátási kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel, egy évig együttműködött, vagy e) akinek esetében az ápolási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, átmeneti járadék, rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása azért szűnt meg, mert már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás és az ellátási kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és 53

Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 5. § (3) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. A számozás módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 4.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 55 Módosította a 11/2007. (VI.08.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2007. július 1-től. 56 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 5.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 57 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 5. §-a, hatályos 2009. március 6-tól. 58 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 5.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 59 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 6. §-a, hatályos 2009. március 6-tól. 54

11

családjának megélhetése más módon nem biztosított, és kereső tevékenységet nem folytat – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát -, vagyontalan és családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. f)60 az ellátásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult – kivéve a g) pontot - . g)61 egy családban egyidejűleg két személy akkor jogosult az ellátásra, ha az egyik személy a 9/B. § – ide értve a 9/B. § b) pontját - a másik személy a 9/A. § feltételeinek megfelel. (2)62 Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki a) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, b) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

c) az Flt. szerint az álláskeresési munkaviszonnyal rendelkezik, d) 63 katonai szolgálatot teljesít, e)

támogatás

megállapításához

szükséges

27

közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

a 2007. évi 1. törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik és tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. f)

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, a) akinél a (2) bekezdés valamelyik esete bekövetkezik, b) az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatakor az eljárást akadályozza, így különösen, ha a nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, c) aki keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatást, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,

d)64 akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította. e) aki az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadta el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszüntette, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, f) akit az állami foglalkoztatási szerv neki felróható okból törölt az álláskeresők nyilvántartásából, g) aki az állami foglalkoztatási szervnél az ellátás megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kezdeményezi az álláskeresőként történő nyilvántartását, illetőleg az álláskeresési megállapodást nem köti meg, h) rendszeres szociális segélyezett esetében, ha a segély folyósításának időtartama alatt a FECSKE-vel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság a (3) a) és c) pontja szerint megszüntetett esetekben az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül a megszüntetéstől számított 36 hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. (5) Az ellátásra való jogosultság iránti kérelem a keresőtevékenység megszűnésétől, az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, illetve a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül nyújtható be. (6)6566 A jegyző a jogellenesen munkát végző rendszeres szociális segélyben, vagy rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy ellátásának folyósítását a munkaügyi hatóság jogsértés tényét

60

Beiktatta a 2/2010. (I.22.) rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. Beiktatta a 2/2010. (I.22.) rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 62 Kiegészítette a 22/2007. (XII.21.) rendelet 7.§-a, hatályos 2007. 12.21-től. 63 Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 11. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 64 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 65 Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 11. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 66 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 61

12

megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján a határozat jogerőre emelkedését követő hó első napjától egy hónap időtartamra felfüggeszti. 67 (7) Az aktív korúak ellátását – kivéve az egészségkárosodott személyek - a FESZOFE Nonprofit Kft. pénztárában fizetik ki, illetve kérelemre átutalási számlára utalás történhet. (10) (11)28,68 (12)28 Rendszeres szociális segély 9/A. § (1) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak az aktív korúak ellátására jogosultnak, aki a) egészségkárosodott (9. § (1) bekezdés a) pontja), továbbá az a FECSKE-vel együttműködési kötelezettségét írásban vállaló, aki. b) az 55. évét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és ha a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamelyik feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a rendrendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani. (3) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti valamelyik feltétel megszűnik, a megszűnését követő hónap első napjától az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettségét elő kell írni. (4) Az (1) bekezdés b) – c) pontban foglalt személy az együttműködési kötelezettsége körében az ellátást megállapító határozat, jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni a FECSKE-nél, ott nyilvántartásba véteti magát, valamint írásban megállapodást köt a kora, szociális helyzete, mentális és egészségi állapotának megfelelő egyénre szabott, beilleszkedést segítő programban való részvételről és teljesíti a programban foglaltakat. (5) A beilleszkedést elősegítő programok: a FECSKE-vel való együttműködés, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, illetőleg a munkavégzésre történő egyéni fejlesztő felkészítés, más ellátásba juttatás segítése. (6) Amennyiben a segélyezett az egyénre szabott beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy együttműködési kötelezettségét megszegi, így a 9. § (3) bekezdés h) pontja szerint segélyezése megszűnik. (7) Az FECSKE a (6) bekezdésben foglaltakról jelentést készít. (8) A segély havi mértéke a családi jövedelemhatár összegének (a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának a szorzata) és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori legkisebb összegének SZJA-val, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét, és nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál. (9) Ha a jogosult családjában védelembe vett gyermek él, akkor gyermekenként a megállapított segély összegének 20%-át, de összesen legfeljebb 60%-át természetbeni ellátásként (így különösen 67 68

Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 8. §-a, hatályos 2007. 12.21-től.

13

tankönyv- és tanszerellátás támogatása, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása) lehet nyújtani. (10) Amennyiben a segélyben részesülő személy bejelenti, hogy nem a FESZOFE Nonprofit Kft. által szervezett közfoglalkoztatást, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó keresőtevékenységet kezd, részére a segélyt az alábbi feltételek szerint kell továbbfolyósítani: a) ha a segély az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 50 %-át nem éri el, a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig a rendszeres szociális segély havi összegét; b) ha a segély az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 25 %-át nem éri el, az a) pont szerinti időtartam lejártát követő további három hónapig a rendszeres szociális segély havi összegét, feltéve, hogy a keresőtevékenység igazoltan folyamatosan fennáll. (11) Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Rendelkezésre állási támogatás 9/B. § (1) Rendelkezésre állási támogatásban részesül az aktív korúak ellátására jogosult személy arra az időtartamra, amikor a) közfoglalkoztatásban, neki fel nem róható okból nem vesz részt, és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást nem állapítottak meg, vagy b) a rendszeres szociális segély azért nem folyósítható részére, mert megállapodás alapján egy év időtartamra önként vállalja a foglalkoztatásban való részvételt és az ezzel együtt járó együttműködési kötelezettséget. (2) A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (3) Amennyiben a támogatásban részesülő személy bejelenti, hogy nem a FESZOFE Nonprofit Kft. által szervezett közfoglalkoztatást, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó keresőtevékenységet kezd, részére a segélyt az alábbi feltételek szerint kell továbbfolyósítani: a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 50 %-át, b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 25 %-át, feltéve, hogy a keresőtevékenység igazoltan folyamatosan fennáll. Foglalkoztatás biztosítása 10. § 6970 A polgármester közfoglalkoztatási tervet készít, amit évente felülvizsgál. (1)28 (2) (3) (4) a) b)71, 69

Módosította 4/2007. (II.09.) rendelet 5.§-a, hatályos 2007. február 9-től. Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 7. §-a, hatályos 2009. március 6-tól. 71 Kiegészítette 19/2007. (X.05.) rendelet 2. §-a, hatályos 2008. 01.01-től 70

14

Ápolási díj 11. § (1) A jegyző 72 ápolási díjat állapít meg a Ferencvárosban lakóhellyel rendelkező házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa (továbbiakban hozzátartozó) részére, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díj összege a legkisebb öregségi nyugdíj 100 %-a, ha a hozzátartozó fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, annak 130 %-a. (3) Az ápolási díj összegét az ápolást végző személy részére folyósított más rendszeres pénzellátás összegével csökkenteni kell. (4) Az ápolási díjra való jogosultság súlyosan fogyatékos személy ápolása esetében továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják. (5) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az alábbi valamelyik feltétel fennáll: a) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, b) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, c) az ápolt személy - két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, - közoktatási intézmény tanulója és az intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkoztatások időtartamát meghaladja, vagy az intézmény látogatása nem csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, - felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, illetve óvodai vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellátásban részesül és az intézmény látogatási kötelezettségének, illetve az ellátás igénybevételének időtartama átlagosan a napi 5 órát meghaladja, vagy az nem csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. (6) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, vagy b) az ápolást végző személy az ápolt egészségi állapotának megfelelő, egyénre szabott ápolási teendőiből adódó kötelezettségét nem teljesíti. c) 73az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.. (6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Temetési segély 12.§74 (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a szociálisan rászorult személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Nem állapítható meg temetési segély a) ha a temetés napjától a kérelem benyújtásának napjáig három hónap vagy annál hosszabb idő eltelt, 72

Módosította a 30/2006. (XII.7.) rendelet 5.§-a, hatályos 2007. január 1-től. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 9. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 74 Módosította a 19/2007. (X.05.) rendelet 3. §-a, hatályos 2007. október 5-től. 73

15

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. (3) A temetési segély összege a Fővárosi Temetkezési Intézet temetési típusonként meghatározott árajánlatában a) 75 évente meghatározott legolcsóbb temetési költségek 10 %-a, b)76az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület a létfenntartásában veszélyeztetett kérelmező esetén a köztemetési költségek 50 %-ig terjedő temetési segélyt is megállapíthat. Időskorúak járadéka 13. § (1) A jegyző 77 időskorú járadékban részesíti azt a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, a) akinek havi jövedelme, valamint saját és vele együttlakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,78 b) aki egyedülálló, de 75 évesnél fiatalabb, és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-át, c) aki egyedülálló, 75. életévét betöltötte és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el. (3) Nem állapítható meg az időskorú járadék, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik, valamint tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (4)79 (5) 80Az időskorú járadék összege: a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-a, c) az (1) bekezdés c) pontja esetében: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a, illetve a havi jövedelem ezen összegekre történő kiegészítése. Karácsonyi támogatás 14.§ (1)81 A polgármester a nyugellátásban, a rendszeres nyugdíjszerű ellátásban részesülő szociálisan rászorult személynek, továbbá a tartósan vagy súlyosan beteg gyermeket nevelő, valamint a négyvagy többgyermekes szociálisan rászorult családok részére gyermekenként, minden évben karácsonyi támogatást nyújt. A támogatás iránti kérelem benyújtásának végső határideje: a tárgyév november 30. Az egészségkárosodásuk miatt rendszeres szociális segélyben és az időskorúak járadékában részesülő személyeknek kérelmet nem kell benyújtaniuk. 82 75

Módosította a 4/2007. (II. 09.) rendelet 6.§-a, hatályos 2007. február 9-től. Módosította a 30/2006. (XII.7.) rendelet 7.§ (4) bekezdése, hatályos 2007. január 1-től. 77 Módosította 30/2006. (XII.7.) rendelet 5.§-a, hatályos 2007. január 1-től. 78 Módosította a 30/2006. (XII.7.) rendelet 6.§ (3) bekezdés, hatályos 2007. január 1-től. 79 Törölte a 30/2006. (XII.7.) rendelet 6.§ (2) bekezdése, hatályos 2007. január 10-től. 80 Módosította a 30/2006. (XII.7.) rendelet 6.§ (3) bekezdése, hatályos 2007. január 10-től. 81 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 7. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 82 Módosította a 4/2007. (XII.7.) rendelet 7.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 76

16

(2)83 A karácsonyi támogatásnak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyított mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza. A tartósan vagy súlyosan beteg gyermeket nevelő, valamint a négy- vagy többgyermekes rászoruló családoknál a támogatás összege gyermekenként az 1. számú mellékletben meghatározott támogatás ötven százaléka. III. fejezet Természetben nyújtott ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 15. § 84 (1)8586 A jegyző a vagyontalan családban a gyermek részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha tanuló, vagy 20 évesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik, b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben. (2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezményre, (34. § (3) bekezdés) b) 8788a tárgyév júliusában, novemberében gyermekenként az éves központi költségvetésről szóló törvényében meghatározott összegű egyszeri pénzbeli támogatásra, amennyiben a gyermeknek, fiatal felnőttnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága az adott időszakban fennáll, c) normatív tankönyvtámogatásra Oktatási támogatások 16. § (1) A Ferencvárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzati és egyházi fenntartású közoktatási intézmények (általános, közép- és szakiskolák) ferencvárosi lakóhelyű nappali tagozatos tanulói részére 89 a) az 1-5. osztályban a szükséges taneszköz-csomag árát, b) az 1-12. osztályban a szükséges tankönyvek árát, c) a sikeresen teljesített, legalább középfokú, C. típusú nyelvvizsga díját, valamint d)90 önkormányzat által szervezett, sikeresen teljesített személygépkocsi-vezetői vizsga költségeinek (egy tanfolyam és egy vizsga díja) 100 %-át, egyéb szervezés esetében, valamint a kerületi lakos diákoknak a vizsga költségeinek 50 %-át a 12. évfolyamig megtéríti (2) A Ferencvárosi Önkormányzat a más közoktatási intézmények ferencvárosi lakóhelyű, nappali tagozatos tanulói részére a) az 1-12. osztályban a speciális tanintézeti oktatásban részesülőknek a szükséges tankönyvek árát, b) az 1-12. osztályban szociális rászorultság alapján a szükséges tankönyvek árának 50 %-át, c) a sikeresen teljesített legalább középfokú, C. típusú nyelvvizsga díját, d) 91 83

Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 7. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. Módosította a 4/2007. (II. 09.) rendelet 8.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 85 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 10. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 86 Módosította a 7/2010. (III.05.) rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2010. március 6-tól. 87 Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 5. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 88 Módosította a 7/2010. (III.05.) rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2010. március 6-tól. 89 Módosította a 30/2006. (XII.7.) rendelet 9.§-a, hatályos 2007. január 1-től. 90 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 5. §-a, hatályos 2008. június 6-tól. 91 Törölte a 17/2008. (VI.06.) rendelet 5. §-a, hatályos 2008. június 6-tól. 84

17

(3)

92

A Ferencvárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nem ferencvárosi lakóhelyű nappali tagozatos tanulói részére az 1-4. osztályban a szükséges taneszköz csomag árát megtéríti.93 (4) A szükséges taneszköz csomag, tankönyv árát, a nyelvvizsga és a személygépkocsi-vezetői vizsga költségeit az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében határozza meg. (5) A tankönyv és taneszköz támogatás esetében a kérelem benyújtási határideje minden év október 3l. (6)94 Az alapfokú művészeti oktatást térítésmentesen veszi igénybe a kerületi önkormányzati oktatási intézmény halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, védelembe vett, 3 és többgyermekes családban élő, tartósan beteg, vagy fogyatékos, illetve egyedülálló szülő által nevelt 6-18 éves tanulója, amit a feltételek fennállása esetén az adott oktatási intézmény állapít meg. 16/A. §95 (1) A Ferencvárosi Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményekbe, alapfokú művészetoktatási intézményekbe beiratkozott gyermekek, tanulók, növendékek a) ingyenesen veheti igénybe a közoktatási törvény (továbbiakban: Törvény) 114. §-ában meghatározott valamennyi szolgáltatást, továbbá a Törvény 53. § (2) bekezdésében felsorolt tanórán kívüli foglalkozásokat, az 53. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat az 52. § (7) bekezdés szerinti időkereten belül. b) Térítési díjat kell fizetni a Törvény 115. §-ában, tandíjat a 116. §-ában felsorolt szolgáltatások igénybevétele esetén. c) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a Törvény 110. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak hatálya alá, - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, illetve az ingyenességet biztosító viszonosság hiányában-, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. d) Kérelemre a megállapított térítési díjat, illetve tandíjat a szociálisan rászoruló családok esetében csökkenteni kell: da) 25%-kal, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj alsó határának kétszeresét, db) 50%-kal, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj alsó határának másfélszeresét. e) Térítési díj valamint tandíj, hátrányos helyzetű tanulóktól nem szedhető. (2) A térítési díj és a tandíj mértékét a tárgyévi költségvetési rendelet szabályai alapján az intézmény vezetője határozza meg. (3) A megállapított térítési díjat, illetve tandíjat a tanév során félévkor és tanév végén – száz forintra kerekítve - az intézményvezető állapítja meg. A díj kiszámítása, valamint a díjfizetési kötelezettség tekintetében minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (4) A folyó évben kezdődő tanévre vonatkozó térítési díj és tandíj összegét az intézmény vezetője minden év május 31-ig köteles közzétenni az intézmény honlapján, és/vagy hirdetmény formájában. (5) Amennyiben a díjfizetésre kötelezett tanuló, illetve a kiskorú szülője, törvényes képviselője e rendeletben foglalt díjfizetési kötelezettségének – legfeljebb a tanév végéig – nem tesz maradéktalanul eleget, a tanuló vizsgára nem bocsátható. Az intézményvezető a fizetési kötelezettség teljesítésére a tanulót illetve a kiskorú szülőjét írásban felhívja, és értesíti a díj nem fizetés következményeiről. (6) A tanuló illetve a kiskorú szülője kérelmére az intézményvezető a) legfeljebb a tanév végéig a díj megfizetése alól fizetési halasztást engedélyezhet, b) legfeljebb 5 hónap időtartamra részletfizetést engedélyezhet, ha a tanuló illetve a kiskorú szülője igazolja, hogy számára a díj határidőben, illetve egy összegben történő megfizetése aránytalan megterhelést jelent, c) különös – méltánylást érdemlő – esetben dönthet a be nem fizetett díj elengedéséről. 92

Módosította a 11/2007. (VI.08.) rendelet 3. §-a, hatályos 2007. július 1-től. Törölte a 4/2007. (II.09.) rendelet 9.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 94 Kiegészítette a 4/2008. (II.15.) rendelet 6. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 95 Beiktatta a 17/2008. (VI.06.) rendelet 6. §-a, hatályos 2008. június 6-tól. 93

18

(7) A kérelem elbírálásáról, a kedvezmények megadásáról az intézményvezető a rendeletben foglaltak alapján – jogszabályban meghatározott formában – dönt, és döntéséről a tanulót illetve a kiskorú szülőjét írásban értesíti. A döntésben az intézményvezető köteles a tanulót illetve kiskorú szülőjét egyidejűleg a jogorvoslati lehetőségekről is tájékoztatni. (8) Az iskola hangszereinek, (eszközeinek) nem rendeltetésszerű használatából eredő károkozás kártérítési kötelezettséget von maga után. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás időpontjában hatályban lévő idevonatkozó jogszabály által meghatározott mérték (a Törvény 77. § (2) bek. a)-b) pont alapján).” Közgyógyellátás 17. § (1) A közgyógyellátásra való jogosultságok a jegyző állapítja meg. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – a gyógyszerkeret erejéig -, a gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve az utóbbiak javításának költségeit is, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (továbbiakban együtt gyógyító ellátás). 96 (2) Két évre közgyógyellátásra jogosult a) a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; b) az egészségkárosodott személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül, c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, d.) a központi szociális segélyben részesülő; e.) a rokkantsági járadékos; f.) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; g.) az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. (3) Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek havi rendszeres gyógyító ellátásának elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. (4)97 Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult a) az a személy is, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem 10 %-át meghaladja és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,2-szeresét nem haladja meg, b) azon 70 év feletti személy, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át 98 meghaladja és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3-szorosát nem haladja meg99 100 c) azon 75 év feletti személy, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3,2 szeresét nem haladja meg. d) 32azon 85 év feletti személy, akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás elismert költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3,5 szeresét nem haladja meg.

96

Kiegészítette a 22/2007. (XII. 21.) rendelet 11. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. Módosította a 2/2010. (I.23.) rendelet 8. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 98 Módosította a 19/2007. (X.05.) rendelet 4. §-a, hatályos 2007. október 5-től. 99 (2)-(4) bekezdéseket módosította a 4/2007. (II. 9.) rendelet 10.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 100 Kiegészítette a 19/2007. (X.05.) rendelet 4. §-a, hatályos 2007. október 5-től. 97

19

(5)101 Az egyéni gyógyszerkeret összegénél, ami a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, és az éves eseti keretnél, ami az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet, figyelembe vehető legmagasabb mértéket az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 18. §102103 A jegyző hatósági bizonyítványt állít ki az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a rászoruló személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. Szociális üdültetés 19. § (1) Az idősek klubjaiban és az idősek gondozóházában szociális ellátásban részesülők évente egy alkalommal a Ferencvárosi Gondozó Szolgálattól szociális üdültetést igényelhetnek a Ferencvárosi Önkormányzat által fenntartott üdülőben. (2) A szociális üdülést igénybevevő - az utazás költségeit, továbbá - az étkezés személyi térítési díját köteles megtéríteni. Köztemetés 20. § (1) A polgármester a Ferencváros területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem ismert, úgy az önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy c) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. (3)104 Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt személyt. Nyugdíjasok és gyermekgondozási segélyben részesülők ingyenes könyvtárhasználata 21. § A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-pesti régiójához tartozó könyvtárak tagsági díjának megfizetése alól a kerületben lakóhellyel rendelkező nyugellátásban illetve gyermekgondozási segélyben részesülők mentesülnek. IV. fejezet Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása 22. §

101

Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 7. §-a, hatályos 2008. február 15-től. Módosította a 4/2007. (II. 09.) rendelet 11.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 103 Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 8. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 104 Beiktatta a 4/2008. (II.15.) rendelet 9. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 102

20

(1)105 Az üres férőhelyek terhére a nem ferencvárosi lakóhelyű gyermekek esetében is, továbbá ellátási szerződés alapján az önkormányzat a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani: a) akinek a fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A napközbeni ellátás bölcsődében, házi gyermekfelügyelet keretében a Ferencvárosi Egyesített Bölcsődékben, valamint óvodában, iskolai napközis foglalkozás során történik. Gyermekétkeztetés 23. § Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Gyermekjóléti szolgáltatás 24. §106 Az önkormányzat a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a gyermekjóléti szolgáltatást a FECSKE működtetésével biztosítja. Gyermekek átmeneti gondozása 24/A. §107 (1)

108

Az üres férőhelyek terhére a nem ferencvárosi lakóhelyű gyermekek esetében is, továbbá Ellátási szerződés alapján a gyermekek átmeneti otthona a 0-18 éves gyermekek átmeneti gondozását a törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével teljes körű ellátással megfelelő étkezés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás, zsebpénz - biztosítja, ha a szülő egészségügyi körülményei, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. (2) 109A szülő, gondviselő által az intézményvezetőhöz címzett kérelemre az intézményvezető mérlegeli az (1) bekezdésben foglalt feltételeket és ezek függvényében az átmeneti otthonban a gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap. Indokolt esetben az ellátás egy ízben 6 hónappal meghosszabbítható. (3) A gyermekek átmeneti gondozásaként – a szülő kérelmére – a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó biztosíthatja, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja. (4) Az önkormányzat az Alul-Járó Ifjúsági iroda keretében a) szociális információs szolgáltatást nyújt, továbbá

105

Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 9. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. Módosította 4/2007. (II.09.) rendelet 12.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 107 Módosította 4/2007. (II.09.) rendelet 12.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 108 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 7. §-a, hatályos 2008. június 6-tól. 109 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 10. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 106

21

b) csoportos programjaival a fiatalok és iskolás korúak részére egyéni esetkezelések során tanácsot ad, segítséget nyújt a szociális helyzetükből adódó hátrányaik csökkentésében, valamint kapcsolatot tart az önkormányzati intézményekkel és civil szervezetekkel. „Családok Átmeneti Otthona 24/B. §110111 A FECSKE javaslatára az általuk gondozott, otthontalanná vált szülő kérelmére a Családok Átmeneti Otthona vezetője az intézménybe együttesen helyezheti el a gyermeket és szülőjét, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. V. Fejezet Szociális szolgáltatások Családsegítés 25. § (1) A FECSKE a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából szolgáltatást nyújt. (2) Ennek keretében családgondozói feladatokat lát el, szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást, valamint az aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára együttműködési és a működési területén élő lakosság számára egyéb programot szervez. Segítséget nyújt az egyének, családok kapcsolatkészségének javításához, valamint speciális támogató, önsegítő csoportok szervezéséhez, működéséhez. (3) A FECSKE az ellátás kiegészítéseként a gondozásba vett személyek részére pénzbeli és természetbeni támogatást is nyújthat. (4) Utcai szociális munka keretében a FECSKE az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetét, életkörülményeit figyelemmel kíséri, szükség esetén ellátását kezdeményezi, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedéseket megteszi. Étkeztetés 26. § (1)112 A Gondozó Szolgálat legalább napi egyszeri meleg étkezésben részesíti az igénylőt, aki kora vagy egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága miatt önmaga és eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes azt biztosítani. (2) Az ellátás módja lehet: a) helyben étkezés b) étkezés elvitele saját erőből c) étkezés házhoz szállítással házi segítségnyújtás keretében. Házi segítségnyújtás 27. §

110

Beiktatta a 17/2008. (VI.06.) rendelet 8. §-a, hatályos 2008. június 6-tól Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 11. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 112 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 13. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 111

22

(1) A Gondozó Szolgálat szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást..113,114 (2) A Gondozó Szolgálat biztosítja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában segítséget nyújt. Közreműködik az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában. (3) Amennyiben szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (4)115 A Gondozó Szolgálat az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából jelzőrendszeres készüléket biztosít a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes a) egyedül élő: 65 év feletti, illetve a súlyos fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, b) kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg számára, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Ez esetben a háztartásban élő kiskorút nem kell figyelembe venni. 116 Támogató szolgálat 28. § Az önkormányzat támogató szolgálat működtetésével segíti az igazoltan fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérését, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtást. 117 Közösségi ellátások 28/A. §118 Az önkormányzat közösségi ellátás keretében biztosítja a) a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglévő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartással a szolgáltatást igénybe vevők folyamatos figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. b) szenvedélybetegek részére alacsonyküszöbű ellátást. Nappali melegedő 29. § A nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Nappali ellátás 30. § (1)119 A Gondozó Szolgálat nappalai ellátást nyújtó intézményeket működtet: időse klubja, szenvedélybetegek nappali intézménye. 113

Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 13.§-a, hatályos 2007. február 9-től. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 14. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 115 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 12. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 116 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 13.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 117 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 14.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 118 Beiktatta a 4/2007. (II.09.) rendelet15.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 119 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 9. §-a, hatályos 2008. június 6-tól 114

23

(2) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. (3) Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul. (4) A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes - fogyatékosok napközbeni gondozására, foglalkoztatására és nevelésére szolgáló, közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma, - vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. (5) Rendkívül indokolt esetben az a személy is gondozható fogyatékosok nappali intézményében, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (6)77 Szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegségük miatt korában fekvőbeteggyógyintézetben kezeltek, illetve rehabilitációs intézményben gondozottak, illetve ilyen intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt biztosított ellátási forma. Az intézmény az üres férőhelyek terhére nem ferencvárosi lakóhelyű rászorultakat is fogadhat. (7) 120 Időskorúak Gondozóháza 31. § (1) A gondozószolgálat keretében működő Időskorúak Gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. (2) Az Időskorúak Gondozóházában biztosított ellátás: a nappali és éjszakai tartózkodás, a legalább háromszori étkezés, mentális gondozás, egészségügyi (heti egy alkalommal orvosi) ellátás. (3) Az ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet sor. (4) Az (3) bekezdés szerinti határidő elteltét megelőzően egy hónappal az intézmény vezetője megvizsgálja, hogy az ellátást igénybe vevő családi környezetébe visszahelyezhető-e, illetve ellátása személyes gondoskodás útján biztosítható-e. (5) Ha az ellátást igénybe vevő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése alapján az ellátás időtartama további egy évvel meghosszabbodhat. (6) Amennyiben az Időskorúak Gondozóházában üres férőhely áll rendelkezésre, úgy az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése alapján egyéb fővárosi lakóhelyű rászorult is felvehető. Amennyiben férőhely hiányában a gondozóház nem tud ellátást biztosítani, úgy tájékoztatást ad más kerületben történő elhelyezésről. (7) Az ellátást igénybe vevő helyfenntartás címen, a két hónapot meg nem haladó távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. VI. fejezet Az intézményi jogviszony 32. § (1) A ferencvárosi gyermekjóléti és szociális intézményekben (továbbiakban: intézményekben) az ellátás feltételeiről - a kérelem benyújtásakor - a kérelmezőt tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.121 (2) Az intézmény vezetője a kérelmező jövedelmi helyzete és orvosi vélemény alapján dönt a jogosultságról és a beérkezés sorrendjében gondoskodik a jogosultak ellátásáról. (3) Az intézményi jogviszony megszűnik: 120 121

Törölte a 17/2008. (VI.06.) rendelet 9. §-a, hatályos 2008. június 6-tól Módosította a 4/2007. (II.9.) rendelet 16.§-a, hatályos 2007. február 9-től.

24

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével b) a jogosult halálával c) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. (4)122 Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a) másik intézményben történő elhelyezése indokolt, vagy a gyermek elhelyezése csak szakellátás keretében oldható meg, b) a házirendet súlyosan megsérti, c) intézményi elhelyezése nem indokolt, d) illetve törvényes képviselője kezdeményezi, e) az elhelyezését indokoló körülmények a továbbiakban nem állnak fenn. (5) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető kifogásról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg jogerős határozat nincs. (6) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről; b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok rendezési módjáról. A jogosultak érdekvédelme 33. § (1) Az intézmény házirendjét az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak, családtagjaik és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen. (2) A jogosult és hozzátartozója, vagy más törvényes képviselője, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál (továbbiakban: panasz kivizsgálására jogosult) a) az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolat-tartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyon-védelmi kötelezettségeinek megszegése esetén, vagy b) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében. (3) A panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is. (4) A jogosult vagy hozzátartozója panaszával az Egészségügyi és Szociális Bizottságához fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, vagy az intézkedéssel nem ért egyet. (5) Az érdekképviseleti fórum az intézményi ellátást igénybevevők jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. (6) Az érdekképviseleti fórumot: a) az ellátást igénybevevők közül, b) az ellátottak hozzátartozói, törvényes képviselői közül, valamint c) az intézményi dolgozók közül választott képviselők, és d) az intézményt fenntartó képviselői alkotják. (7) Az érdekképviseleti fórum: a) Véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, az 122

Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 13. §-a, hatályos 2010. január 23-tól.

25

ellátottak részére készített tájékoztatókat, gyermekvédelmi intézményeknél egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál. b) Megtárgyalja az intézményben élők panaszait, - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél. c) Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban. d) Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartónál, gyermekvédelmi intézményeknél a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. (8) Az érdekképviseleti fórum működésének, választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza. (9) A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek Gyvt-ben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismertetésében és érvényesítésében, valamint kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. (10) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. (11) Az ellátottjogi képviselő a szociális szolgáltatásban részesülő, illetve intézményi elhelyezést igénybe vevő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. (12) Az intézmény vezetője tájékoztatja az ellátottakat az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és az által nyújtható segítségadás lehetőségéről. Térítési díj 34. §123 (1)124 125 126A 2. § (3) bekezdés A) c), B) a), b), c), f), h) szolgáltatásai ingyenesek. A többi személyes gondoskodást nyújtó ellátás térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. A ferencvárosi lakóhelyű igénybevevők esetében a minimális személyi térítési díj megfizetését az önkormányzat átvállalja. (2)56127128129 A személyi térítési díj a szolgáltatást igénybe vevő családjában, kiskorú esetében a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének - étkeztetésben a 30 %-át, - jelzőrendszeres készülék biztosításánál 25 %-át, ha a segítségnyújtás keretében étkezést is biztosítanak, a 30 %-át, - gyermekek átmeneti otthonában a 25 %-át, több gyermek gondozása esetén 50 %-át, - házi gyermekfelügyeletnél egy gyermek esetén 15 %-át - ha étkezést is biztosítanak 20 %-át, több gyermek esetén gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át – ha étkezést is biztosítanak 60 %-át, - 130jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében 2 %-át, de maximum 3000 Ft-ot, - nappali ellátásnál 15 %-át, ha nappali ellátás keretében étkezést is biztosítanak 30 %-át, - támogató szolgáltatás esetén 30 %-át, kiskorú esetében 20 %-át, - átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben 60 %-át nem haladhatja meg.”

123

Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 17.§-a, hatályos 2007. február 9-től. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 15. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 125 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 10. § (1) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól 126 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 8. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 127 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 14. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 128 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 14. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 129 Módosította a 7/2010. (III.05.) rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályos 2010. március 6-tól 130 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 8. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 124

26

(2/a)131132 Jelzőrendszeres készülék biztosítása esetében a 70 év feletti, az egészségkárosodott és a szociális rászorultsági határ alatt élő személyek mentesülnek a személyi térítési díj fizetése alól. 133 (3) a) 134 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a)135 bölcsődés és óvodás, valamint az 1-7 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, továbbá b) a fogyatékos gyermek számára nappali ellátást nyújtó szociális intézményben elhelyezett a) pont szerinti életkorú gyermek után nem kell térítési díjat fizetni. c) a b) pont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át fizeti a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő. d) az a) - c) pontok alá nem tartozó gyermek esetében a három és többgyermekes családban élő, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló részére a gyermekétkeztetés díjának 50 %-át normatív támogatás keretében, mint gyermekétkeztetési díjkedvezményt (normatív kedvezmény) biztosítja az intézmény vezetője.” (4) A (3) bekezdés alá nem tartozó gyermek, tanuló után a bölcsődei gyermekétkeztetés esetében az intézményvezető, illetve az iskolai, óvodai gyermekétkeztetés esetében kérelemre a polgármester, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján az 1. számú mellékletben meghatározott kedvezményt állapít meg. (5) A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény csak egy jogcímen állapítható meg és csak egy jogcímen vehető igénybe. (6) Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá nem eső állampolgár bölcsődés gyermeke bölcsődei ellátásának, valamint az oktatási támogatás maximális összegének, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának értékét, és nem a 27. §–ban meghatározott személyek által igénybe vett házi segítségnyújtás után fizetendő térítési díjat az éves költségvetési rendelet tartalmazza. (7) 136137 A személyi térítési díjat az intézmény, szolgáltató vezetője mérsékelheti, 25 ezer forint alatt elengedheti és ezekről évente egy alkalommal az Egészségügyi és Szociális Bizottságot tájékoztatja. A személyi térítési díj tartozást 25 ezer forint felett az Egészségügyi és Szociális Bizottság csökkentheti, elengedheti. (8)138 A személyi térítési díjat szociális ellátás esetén havonta előre kell fizetni. Ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb vagy több, mint a már befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő befizetés alkalmával be kell számítani, vagy azt vissza kell fizetni. (9) Ha a(z) (gyermek)étkeztetést betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjénél aznap délelőtt 9 óráig be kell jelenteni. Ha a házirend kedvezőbben nem rendelkezik, a bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól. VII. fejezet Eljárási rendelkezések 35. § (1) A gyermekjóléti és szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. (2) A nem egyszeri ellátások a kérelem benyújtásának időpontjától – a feltételek fennállásának időpontjáig – illetik meg a jogosultat. (3)139 Az ellátást megállapító a támogatásban részesülő jogosultságát évente – időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély (kivéve a közfoglalkoztatás megszűnése esetében), ápolási díj, házi 131

Beiktatta a 17/2008. (VI.06.) rendelet 10. § (2) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 14. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 133 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 8. § (3) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 134 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 10. § (3) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól 135 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 14. § (3) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 136 Kiegészítette a 19/2007. (X.05.) rendelet 5. §-a, hatályos 2007. október 5-től. 137 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 16. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 138 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 10. § (4) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól 139 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 14. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 132

27

segítségnyújtás, jelzőrendszeres készülék biztosítása, támogató szolgáltatás, rendelkezésre állási támogatás esetében kétévente legalább egyszer – felülvizsgálja.140141142 (4) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet, vagy intézményvezetőt.143 144 (5) Ha a körülmények megváltozásával a kérelmező jogosultsága megszűnik, az ellátást meg kell szüntetni. A rendszeres szociális ellátás és a rendelkezésre állási támogatás esetében az ellátást a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (6) Az időskorú járadék, a rendszeres szociális segély és az ápolási díj esetében az ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.145146147 (7) Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője, a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjeszti elő. (8) Nem állapítható meg, illetve a megállapított pénzellátást meg kell szüntetni annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (9) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti. (10)148 A rendszeres támogatásokat, a lakásfenntartási támogatást és az adósságcsökkentési támogatást az Önkormányzat a tárgyhót követő hó 5-ig folyósítja a jogosultak részére. A jegyző a hónap 5. napjától 25. napjáig benyújtott kérelemre az időskorú járadék, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a rendelkezésre állási támogatás havi összegének terhére annak legfeljebb 50 %-ig előleget nyújthat. Az előleg összegét hat egyenlő részletben kell levonni a havi ellátás, illetve a közfoglalkoztatásból származó havi kereset összegéből. Az előleg teljes összegének levonásáig újabb előleg nem állapítható meg. (11)149 Amennyiben a szociális ellátásra való jogosultság az előleg teljes levonását megelőzően szűnik meg, a fennmaradó összeg a jogosultság megszűnésének napjával egy összegben válik esedékessé. Ha az ellátott személy a tartozás elengedését vagy részletekben történő visszafizetését kérelmezi, a 40. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. (12) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítását az önkormányzat által megbízott értékbecslő – az ügyfél terhére - végzi. (13)150 Az intézményekben a személyi térítési díjat – kivéve a 34. § (8) bekezdését - a kötelezett a tárgyhót követő hónap 10. napjáig fizeti meg az intézménynek. (14) A polgármester, illetve az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése ellen a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületéhez lehet fellebbezni. (15)151 Az e rendeletben nem szabályozott eljárási cselekményekre a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. tv., az egyéb kérdésekben a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. és a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. rendelkezései az irányadóak. 36. § (1) A szociális és gyermekjóléti ellátás igénylésére vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán (Bakáts tér 14.), illetve a József Attila lakótelepi Részönkormányzat 140

Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 18.§-a, hatályos 2007. február 9-től. Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 17. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 142 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 143 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 18.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 144 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 9. § (2) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 145 Módosította, illetve (6/a) bekezdést beiktatta a 4/2007. (II.09.) rendelet 18.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 146 Módosította a 22/2007. (XII.21.) rendelet 18. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 147 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 9. § (3) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 148 Módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 9. § (4) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 149 Beiktatta és a további bekezdések számozását automatikusan módosította az 5/2009. (III.06.) rendelet 9. § (4) bekezdése, hatályos 2009. március 6-tól. 150 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 15. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 151 Módosította a 2/2010. (I.22.) rendelet 15. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 141

28

Kirendeltségén (Toronyház u. 3/b) és az Aszódi lakótelepi Ügyfélszolgálat Kirendeltségén (Aszódi u. 19.) lehet benyújtani. (2) A 2.§ (1) bekezdésében szabályozott gyermekjóléti és szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet - a 2. § (1) B) b) és c) pontokban szabályozott ellátások kivételével - a Családvédelmi és Ügyfélszolgálati Iroda Gyámügyi Csoportjánál, valamint Szociálpolitikai Csoportjánál (Ráday u. 57.) is be lehet nyújtani. (3) 152A 2.§ (2) b) pontjában meghatározott oktatási támogatás iránti kérelmet a Ferencvárosi Önkormányzat által fenntartott közoktatási, nevelés-oktatás és alapfokú művészetoktatás intézmény vezetőjénél, illetve egyéb oktatási intézmények esetében, továbbá a 34. § (3) bekezdés szerinti iskolai, óvodai gyermekétkeztetés személyi térítési díj vonatkozásában az Oktatási Kulturális és Sport Iroda vezetőjéhez (Közraktár u. 34.) kell benyújtani.. 153 (4) A 2. § (3) bekezdésben szabályozott ellátásra vonatkozó igényt az ellátást nyújtó bölcsődében, óvodában, iskolában, idősek klubjában, valamint a FECSKE (Lenhossék u. 18.) és a Ferencvárosi Gondozó Szolgálat (Toronyház u. 11.) vezetőjénél is be lehet nyújtani. 37. § (1) A szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát vagyoni helyzetéről, jövedelemnyilatkozatát, valamint a család jövedelmének igazolását az (2)-(5) bekezdések alapján. (2) 154A kérelem benyújtásakor a)155 a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, gyermekvédelmi ellátásoknál három hónap, b) nem havi rendszerességgel, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát igazoló jövedelemigazolást kell csatolni (3) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni: a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával, b) társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelmet az előző évi bevallás alapján az APEH által kiadott jövedelemigazolással, illetve a kérelem benyújtásáig terjedően a tárgyévi jövedelméről tett nyilatkozattal, c) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a szerződéssel, amennyiben az nem tartalmaz pénzösszeget, ennek megjelölésére nyilatkozattal, d) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított igazolással és az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel, e) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat (különösen: a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, a nevelési ellátást, az árvaellátást, a gyermektartásdíjat) a kifizetőtől nyert igazolással, valamint a gyermektartásdíj esetében az azt megállapító jogerős bírói ítélettel, vagy annak összegéről a szülők között létrejött megállapodással és a kötelezett jövedelemigazolásával, f) az önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozattal, g) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel, h) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) a kifizetőtől nyert igazolással, i) megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással, j) alkalmi munkából származó rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmet nyilatkozattal,

152

Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 11. §-a, hatályos 2008. június 6-tól Módosította a 4/2007. (II.09) rendelet 19.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 154 Módosította, egyben a régi (3) bekezdést törölte a 22/2007. (XII.21.) rendelet 19. §-a, hatályos 2007. XII. 21től. 155 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 12. § (1) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól 153

29

k) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy a állami foglalkoztatási szervvel156 kötött együttműködés igazolására kötelezett. (4) 157A benyújtott igazolásban közölt jövedelem valódiságáról a kérelmező büntetőjogi felelősséggel nyilatkozatot tesz. (5)158 A pénzbeli támogatások iránti kérelemben, illetve a hozzá csatolt nyilatkozatokban foglaltak ellenőrzése céljából a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készíthet, illetve e célra a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a gyermekjóléti központ, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is elfogadható. (6) Ha az önkormányzati hatósági ügyekben a szociális és gyámügyi hatáskört gyakorló szerv hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, gyermekvédelmi támogatásnál 70 %-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (7)159 A nevelés-oktatás és alapfokú művészetoktatás intézményekben a) a szociális helyzetre tekintettel adott kedvezmény a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, a nevelési év, tanév végéig érvényes. Kivétel, ha a család jövedelmi helyzete alapján további támogatásra tarthat igényt, b) a szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kel, c) a tanuló, illetve a kiskorú szülője haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a jövedelmi viszonyaiban változás következett be. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az elengedett térítési díjat, tandíjat utólag köteles megfizetni, d) a térítési díj valamint a tandíj beszedésekor az intézmények pénztári, pénzkezelési szabályzatában leírtaknak megfelelően kell eljárni, d) a károkozásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kár bekövetkeztének időpontját, a sérült hangszer, (eszköz) leltári számát, a kár leírását és a kárt okozó nevét. A jegyzőkönyvet, a hangszert oktató tanár (tárgyat oktató tanár) írja alá, nagykorú tanuló esetén a kárt okozó tanuló is. Kiskorú tanuló esetén a szülőt haladéktalanul értesíteni kell a kár mértékéről. 38. § (1) A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását hivatalos tudomás, vagy a támogatásban részesülő szülőtől bekért, oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy - kivételesen - büntetőjogi nyilatkozat alapján kell megállapítani. (2) A lakásfenntartási kérelem benyújtásához csatolni kell: 1. nem önkormányzati tulajdonú lakás esetén a lakásnagyságot igazoló bármely hivatalos okiratot (lakáskiutaló határozat, bérleti szerződés, lakbérközlő lap, hiteles adás-vételi szerződés, stb), 2. igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtását megelőző évben folyósított támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadások tekintetében tartozása, hátraléka nem keletkezett, (3) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a) hitelezők által kitöltött részletes igazolást a tartozásról, b) az adósságkezelő által hitelesített együttműködési megállapodást, c) az adósságkezelő támogató javaslatát, d) nem önkormányzati tulajdonú lakás esetén a lakásnagyságot igazoló bármely hivatalos okiratot (lakáskiutaló határozat, bérleti szerződés, lakbérközlő lap, hivatalos adás-vételi szerződés, stb.), e) az állami foglalkoztatási szerv160 igazolását az együttműködési kötelezettség teljesítéséről,

156

Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 23.§-a, hatályos 2007. február 9-től. A számozást módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 20.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 158 Beiktatta a 2/2010. (I.23.) rendelet 16. §-a, hatályos 2010. január 23-tól. 159 Beiktatta a 17/2008. (VI.06.) rendelet 12. § (2) bekezdése, hatályos 2008. június 6-tól 160 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 23.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 157

30

f) 161162 (4) Egészségkárosodott személynek a rendszeres szociális segély megállapításához a következő igazolásokat kell csatolni: a)munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett, illetve a legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodott kérelmező esetében az Országos Rehabilitációs és Szociális szakértő Intézet szakértői bizottságának - a munkaképesség csökkenésének, illetve egészségkárosodás %-os mértékéről készült - szakvéleményét, b) vak személy esetében a Magyar Államkincstár illetékes Regionális Igazgatóságának igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül (kivéve ha a jegyző nyilvántartásában szerepel), c) nyilatkozatot arról, hogy tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs. (5)164 Az aktív korúak ellátási igénylő személynek a rendszeres szociális segély, illetve a rendelkezésre állási támogatás megállapításház csatolni kell: a) a állami foglalkoztatási szerv 165 igazolását az együttműködési kötelezettség teljesítéséről, vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnéséről szóló határozatot, b) 30 a rendelkezésre állási támogatásra jogosultnak az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot. (6) 30166 (7) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. c) az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat az igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv167 által kijelölt, a diagnózis szerinti szakorvostól, a szakvélemény felülvizsgálatát pedig az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes szociális módszertani intézménytől kérheti. (8) A temetési segély iránti kérelemhez a benyújtáskor mellékelni kell az eredeti temetési számlát és nem kerületi anyakönyvezés esetén a halotti anyakönyvi kivonatot. Kivételesen – temetési előszámla benyújtásakor – a jogosult utólag is bemutathatja a végleges temetési számlát. (9) A házi segítségnyújtás, a nappali ellátásba történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell az egészségi állapotról szóló háziorvosi, szakorvosi igazolást, szakvéleményt. 168 (10) Kiskorú tartós betegségét az 5/2003. (II. 19.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete alapján kell igazolni. 163

39. § (1) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó bármely gyermekjóléti és szociális ellátási forma feltételeiről, az igénybevételének, érvényesítésének módjáról, a csatolni szükséges nyilatkozatokról és igazolásokról az eljáró köztisztviselő köteles az állampolgár számára részletes tájékoztatást adni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakról az igénybejelentés helyein eligazító táblákat kell elhelyezni. (3) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. Az, akire a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől vagy a szociális intézmény vezetőjétől. (4) A Ferencvárosi Önkormányzat – külön rendelet alapján – Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

161

Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 11. §-a, hatályos 2008. február 15-től. Törölte a 2/2010. (I.23.) rendelet 17. § (1) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 163 Módosította a 4/2008. (II.15.) rendelet 10. §-a, hatályos 2008. február 15-től. 164 Módosította a 2/2010. (I.23.) rendelet 17. § (2) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 165 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 23.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 166 Törölte a 2/2010. (I.23.) rendelet 17. § (3) bekezdése, hatályos 2010. január 23-tól. 167 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 23.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 168 Módosította a 4/2007. (II.09.) rendelet 21.§-a, hatályos 2007 február 9-től. 162

31

40. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére; b) a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére; c) a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell megfizetni. (3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől számított egy éven belül lehet elrendelni. 169 (4) A polgármester az (1) a) és b) pont esetén a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamatot különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén elengedheti, csökkentheti, illetve legfeljebb 24 hónap időtartamra részletfizetési kedvezményt állapíthat meg. (5)170 A jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás, előleg tartozás megtérítését, illetve a pénzegyenértékét és a kamat összegének visszafizetését elrendeli. Azt méltányosságból: a) részletekben fizettetheti meg, b) csökkentheti, vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét. (6)171 Az Egészségügyi és Szociális Bizottság az (1) c) pont esetén a megtérítés összegét és a kamatot méltányosságból elengedheti, csökkentheti. VIII. fejezet172173174 Záró rendelkezések A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit a a) folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, b) nevelési-oktatási és alapfokú művészetoktatási intézmények esetében első alkalommal a 2008/2009es tanévben kell alkalmazni – kivéve a ba) pont, ba) a költségvetési rendeletben meghatározott külön esetben első alkalommal azoktól a tanulóktól szedhető térítési díj illetve tandíj, akik a rendelet hatályba lépését követően létesítenek az intézménnyel tanulói jogviszonyt. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelését szolgálja.

Budapest, 2010. március 3.

dr. Gegesy Ferenc polgármester

dr. Oszvári István jegyző

169

Kiegészítette a 22/2007. (XII.21.) rendelet 20. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. Beiktatta a 22/2007. (XII.21.) rendelet 20. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 171 A számozást megváltoztatta a 22/2007. (XII.21.) rendelet 20. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 172 Törölte a 4/2007. (II.09.) rendelet 22.§-a, hatályos 2007. február 9-től. 173 Módosította a 22/2007. (XII. 21.) rendelet 21. §-a, hatályos 2007. XII. 21-től. 174 Módosította a 17/2008. (VI.06.) rendelet 14. §-a, hatályos 2008. június 6-tól. 170

32

Támogatások mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ában

1. sz. melléklet Egy fogyasztási egységre jutó havi nettó átlagjövedelem

Támogatás fajtája 100 % -ig 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. ∗

Önkormányzati támogatások jövedelemtől függően: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Karácsonyi támogatás Helyi lakásfenntartási támogatás ∗

1.5.

Temetési segély

1.6.

Adósságcsökkentési támogatás

1.7. 1.8.

Lakbértámogatás Közgyógyellátásra jogosultság 70 év felett méltányosságból Közgyógyellátásra jogosultság 75 év felett Közgyógyellátásra jogosultság 85 év felett Közgyógyellátásra jogosultság 70 év alatt méltányosságból Gyermekétkezés személyi térítési díj csökkentése Fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben Személyes gondoskodást nyújtó intézmény személyi térítési díj csökkentése Önkormányzati támogatások jövedelemtől függetlenül

1.9. 1,10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 2.

125-150 %

150-175 %

legfeljebb 200 % legfeljebb 200 %, elemi kár esetén maximum 500% 40 % 30 % 20 % 20 % 13 %

175 - 210 %

210-300 %

15 % 11 %

minimum a temetési költség 10 %-a

300-350 %

-

50.000 – 200.000,-Ft-ig, 24 hónapon túl kezelt kölcsöntartozás esetén 400.000,-Ft-ig lakbér különbözete

a különbözet fele

a gyógyszerktg. a legkisebb öregségi nyugdíj 20 %-át meghaladja a gyógyszerktg. a jövedelem 10 %-át meghaladja 50 % 25 % 75 % 50 % 20 %

34. § (3) 34. § (2) 90 %

Nyugdíjasok és gyermekgondozási segélyben részesülők ingyenes könyvtárhasználata Taneszköz-és tankönyv, jogosítvány és nyelvvizsgaszerzés támogatása Újszülött gyermek rendkívüli gyermekvédelmi támogatása

-

alanyi jogon alanyi jogon alanyi jogon

Szociális üdültetés: idősek klubjai és az idősek gondozóháza nyugdíjasai részére Állami támogatások jövedelemtől függően:

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény∗ Óvodáztatási támogatás Aktív korúak ellátása: Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Időskorúak járadéka - családban élők - egyedülállók - egyedülálló, 75. életévét betöltött Állami támogatások jövedelemtől függetlenül: 2.4. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj: - súlyos fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti - fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos ∗ Egy főre jutó jövedelemre számítva 2.1. 2.2. 2.2. 2.2.1 2.2.2. 2.3. 2.3.a 2.3.b 2.3.c

30 %

100-125%

alanyi jogon

gyermekétkeztetési kedvezmény, kétszeri pótlék évi kétszeri támogatás kiegészítés a nettó minimálbér összegéig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kiegészítés 80 %-ra 95 %-ra 130 %-ra 22 % 100 % 130 %

33

34









