Szálkai Önkormányzat 4/2006. (III. 28.) rendelete az állatok tartásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján figyelemmel az állategészségügyr l szóló 2005. évi CLXXVI. törvényben, az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben, továbbá a települési önkormányzat jegyz jének az állatok védelmével valamint az állatok tartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir l szóló 245/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakra - az alábbi rendeletet alkotja Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szálka Község közigazgatási területén: a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságra és szervezetre, aki/amely állatot tart, vagy akinek/amelynek a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb.) lév ingatlanon állatot tartanak; b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, állatvásárokra, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyészt és állattartó telepre, gyepmesteri telepre, laboratóriumi kísérleti állattartásra, a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek állattartására, valamint a veszélyes állatok tartására. 2. § A rendelet alkalmazása szempontjából a) Haszonállat: aa) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér; ab) közép haszonállat: juh, kecske, sertés; ac) kis haszonállat: baromfi, húsgalamb, házinyúl, ad) prémes állat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény, ae) méh. b) Vadon él állat az Európai Tanácsnak a természetes él helyek, valamint a vadon él állatok és növények védelmér l szóló 92/43/EGK irányelvében felsorolt, Magyarországon honos állat, amely a természetben él és szaporodik, kivétel a kalitkában tartott dísz- és énekesmadár, illetve a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVMNKÖM-BM együttes rendeletben felsorolt állatok. c) Kedvtelésb l és lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésb l tartott díszmadár, díszhal, kistest rágcsáló (tengerimalac, aranyhörcsög, stb.), engedélyhez nem kötött hüll , valamint az egyedi eljárásban engedélyezett egyéb állategyed. d) Kisüzemi állattartásnak min sül az az állattartás, amely az 1. sz. mellékletben meghatározott állatlétszámot nem haladja meg. e) Nem min sül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, maximum10 napig zárt, illetve bekerített helyen tartott legfeljebb 10 db baromfi. f) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történ vezetése értend .
2
g)
Kutyafuttatásnak min sül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen. h) rz -véd kutya az az eb, amelyet magán vagy társas vállalkozásban folytatott rz véd szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezet je igazolja. i) Vakvezet az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el. j) Jelz eb a halláskárosultak segítségét szolgálja, amelynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. k) Zárt rendszer az a galambtartás, ahol az állattartó gondoskodik arról, hogy galambjai a tartásukra szolgáló térb l kiszállni nem tudnak. l) Foglalkozásszer ebtenyésztés: értékesítési céllal folytatott tevékenység, amelynek célja fajtatiszta ebegyedek szaporítása. m) Foglalkozásszer macskatenyésztés: értékesítési céllal folytatott tevékenység, amelynek célja fajtatiszta macskaegyedek szaporítása.
Az állattartás általános szabályai 3. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelel életfeltételekr l gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelent , egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelel rendszeres, de legalább napi egyszeri ellen rzésér l. 4. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelel és biztonságos elhelyezésér l, szakszer gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehet ségét. (3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve - védeni kell az id járás káros hatásaitól és természetes ellenségeit l. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelel mozgásteret biztosítani. (4) A kedvtelésb l tartott állat ürülékét az állattartó a közterületr l köteles eltávolítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során el nyben kell részesíteni az állatkímél technológiákat. 5. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a leveg , a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.
3
(2) Az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – a települési önkormányzat jegyz jének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir l szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint – a jegyz az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma 6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhet fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illet leg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszer táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesít képességét felismerhet en meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésre, illetve a c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. 7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közrem ködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történ kiképzésére, vadászaton való alkalmazására. 8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat el zése, elhagyása vagy kitétele tilos. Beavatkozás az állaton 9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az
4
állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkez személy végezhet. (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhet , ha az érzéstelenítés, illet leg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhet beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik. (3) Az állatkísérletekr l az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII. törvény külön szabályai rendelkeznek. 10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy kés bbi egészségkárosodásának megel zése céljából történ sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a Földm velésügyi Minisztérium által elismert tenyészt szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi el írások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével - nem végezhet . (2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó - külön jogszabályban meghatározott - megoldást kell alkalmazni. Az állat életének kioltása 11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek min sül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fert z betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártev k irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem min sül elfogadható oknak, körülménynek. 12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszer gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. (3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történ kioltásáról, amelynél az el zetes kábítás nem kötelez , ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz. (4) A vágóállatok levágásának és leölésének esetében a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet el írásait kell alkalmazni. 13. § Aki a tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat el írásait megsérti, magatartásának súlyához,
5
ismétl déséhez igazodó mérték állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidej leg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni. 14. § (1) Szálka község belterületén - figyelemmel a település helyi sajátosságaira és hagyományaira is - csak jelen rendeletben felsorolt állatok, valamint lakásban kedvtelésb l tartott díszmadarak, díszhalak, kistest rágcsálók (tengerimalac, aranyhörcsög, stb.), engedélyhez nem kötött hüll k tarthatók. A Polgármester a felsorolt állatfajoktól eltér fajú kedvtelésb l tartott állat tartását is engedélyezheti az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával egyedi eljárás keretén belül. Az egyedi engedély iránti kérelemben szerepeltetni kell a tartani kívánt állat fajtáját, a tartás célját, az elhelyezés módját, körülményeit. (2) Szálka község belterületén az egészségügyi, szociális intézmények, élelmiszer el állító, készít , illetve forgalmazó üzemek, vagy üzletek,valamint oktatási, nevelési, m vel dési és egyházi intézmények telkének határától számított 15 méteren belül tilos gazdasági haszonállatot tartani. (3) A község közigazgatási területén állatokat tartani csak a 2. számú mellékletben szerepl véd távolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környez lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, b z, stb.) szabad. (4) TILOS gazdasági haszonállatot tartani lakóházban és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségiben (alagsor, szuterén, pince, padlás, garázs, fáskamra, mosókonyha, stb.), kivéve a galambokat. (5) Az állatok tartására szolgáló, építési engedély köteles építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet, a 2. számú mellékletben szerepl véd távolságok, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. (6) Meglév kiegészít funkciójú gazdasági épületet állattartásra csak a rendeltetés megváltoztatására irányuló építéshatósági engedély birtokában lehet felhasználni. (7) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, a 3. sz. mellékletben meghatározottak szerint takarítani, fert tleníteni, a káros rovarok irtásáról folyamatosan, a káros rágcsálók irtásáról szükség szerint, de évente legalább kétszer gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi el írásokat folyamatosan betartani. (8) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelel tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételér l gondoskodni. (9) Az állattartás korlátozható vagy megtiltható, ha a tartás körülményei el zetes felhívás ellenére sem felelnek meg a vonatkozó jogszabályok el írásainak, vagy az engedélyezett l eltér számú és fajtájú állatot tartanak. Az állattartás korlátozásáról, megtiltásáról – jogszabály eltér rendelkezése hiányában - a Polgármester rendelkezik. (10) A lebontásra kerül lakásokból - vagy egyéb okból - történ elköltözés esetén a tulajdonos köteles állatai elhelyezésér l gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, akkor el zetes bejelentés alapján, a felmerül költségek megtérítésével köteles a gyepmesterrel történ elszállításról gondoskodni. (11) Az állattartó köteles a 3. számú mellékletben foglaltak szerint a trágya (trágyalé) kezelését folyamatosan végezni.
6
15. § (1) Foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés, állatmenhely, állatpanzió, lovaglóiskola, prémes állattenyésztés kizárólag m ködési engedély alapján folytatható. (2) Az állatmenhely és az állatpanzió létesítését az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. §-ában foglaltak alapján a jegyz engedélyezi. Az állattartás közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményei 16. § Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni. 17. § Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Állattartási övezetek 18. § (1)1 Az állattartás szabályozása szempontjából a község az alábbi állattartási övezetekre tagozódik: I. Állattartási övezet:Az sközség területén belül, a Pet fi illetve Táncsics utcában a nyílt vízelvezet árokkal határos ingatlanok. Ebben az övezetben – az ingatlan alapterületét l függetlenül - tilos a nagy haszonállatok karámos tartása! Nagy haszonállatból legfeljebb 2 db – de kizárólag istállóban tartható-, továbbá legfeljebb 5 db közép, legfeljebb 100 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db prémes állat, legfeljebb 5 db vadon él állat, legfeljebb 30 méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható. II. Állattartási övezet: sközség (Kossuth u., Pet fi u., Táncsics u., Napfény u. és Erd alja u.) Ebben az övezetben legfeljebb 5 db nagy-, legfeljebb 10 db közép, legfeljebb 200 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db prémes állat, legfeljebb 5 db vadon él állat, legfeljebb 30 méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható. III. Állattartási övezet: Istenvölgy Ebben az övezetben legfeljebb 200 db kishaszonállat, legfeljebb 30 db méhcsalád, valamint jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal eb és macska tartható, nagy- és közép haszonállat, vadon él állat, továbbá prémes állat nem tartható. IV. Állattartási övezet: belterület – (Szilfás völgy, Széplak völgy) beépítetlen területek Ebben az övezetben állatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók. (2) A község külterületén állatok számbeli korlátozás nélkül tarthatók. 1
Módosította a 6/2008. (XI.13.) szálkai ör. 1.§-a. Hatályos 2008. december 1-t l.
7
(3) Szálka Község közigazgatási területén vadon él ragadozó állat, nem tartható. A haszonállattartás általános szabályai 19. § (1) Az állattartó az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 34. §-ának (1) bekezdése alapján köteles állattartási tevékenységér l (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállomány esetén száz egyed felett) a tevékenység megkezdésér l, illetve megszüntetésér l az állatállományt ellátó állatorvost, illet leg a jegyz t egyidej leg tájékoztatni. (2) Az állatszaporulat - valamennyi fajta esetében - az elválasztást követ legfeljebb 30. napig a tartható állatok számát nem érinti. (3) Jelen rendelet szerint megengedett állatlétszámot csak megfelel méret hígtrágya-, trágyaelhelyez terület megléte mellett lehet tartani. (4) Közterületen haszonállatot, valamint vadon él állatot csak pórázon (köt féken), az emberre, valamint állatra való veszélyességet meggátló módon lehet vezetni. Az I-III. állattartási övezetben (utcán, tereken, parkok területén, közutak mentén, sportpályákon stb.) haszonállatot, valamint vadon él állatot legeltetni és felügyelet nélkül hagyni tilos. (5) Az állatot közterületen felügyel személynek az állat által okozott szennyez dést haladéktalanul el kell távolítania. Az állattartással kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok 20. § (1) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben els fokon átruházott hatáskörben a Polgármester jár el. (2) E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell megfelel en alkalmazni. Prémes állat tartása 21. § (1) A prémes állat csak a Polgármester által kiadott hatósági engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. A hatósági engedély kiadásánál legalább a (2)-(7) bekezdésben meghatározott minimális követelményeknek teljesülniük kell. (2) A prémes állatokat csak kell szakértelemmel és tapasztalattal rendelkez személyek gondozhatják, akik képesek felismerni a betegségeket, megállapítani, ha az állomány veszélybe kerül és megtenni a szükséges intézkedéseket a káros körülmények megszüntetésére. (3) Az állatok egészségi állapotát – nyugalmuk zavarása nélkül – naponta ellen rizni kell. (4) A prémes állatok fér helye feleljen meg a faj különleges igényeinek, nyújtson védelmet az id járás viszontagságai ellen, óvja az állatokat a lármától, rezgésekt l, szennyez környezeti hatásoktól.
8
(5) A prémes állatoknak legyen elegend helyük, mozgásterük, érintkezhessenek fajtársaikkal. (6) A prémes állatokat naponta, szabályos id közökben etetni és itatni kell. (7) A prémes állatok nem tarthatók teljes sötétségben, sem vakító fényben. Természetes vagy mesterséges fénnyel kell szolgáltatni az állatok számára kedvez megvilágítást. (8) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megel z en be kell kérni az ÁNTSZ Szekszárd Városi Intézete, a hatósági állatorvos és Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala F építészi Iroda Építési Osztályának szakmai véleményét. Az ebtartás szabályozása 22. § (1) A község közigazgatási területén veszélyes, illetve veszélyesnek min sített eb nem tartható. (2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek közös helyiségében, udvarán lakásonként 1 eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható, a közvetlen szomszédok, valamint az épületben lakók nyugalmának biztosításával. A tartási létszámon felül tartható még 1 db vakvezet kutya és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig. (3) Szálka község igazgatási területén kertes lakó ingatlanonként legfeljebb 3 db eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. A tartási létszámon felül tartható még 1 db vakvezet kutya és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig. (4) Az e rendeletben meghatározottnál nagyobb számú ebet – ingatlanonként maximum 5 dbot - és egyszeri szaporulatát 3 hónapos korig vadászat céljára, érvényes vadászjeggyel rendelkez személy tarthat. (5) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, - zárt helyen (kennelben) vagy körbe kerített ingatlanon - hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon, mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ezen állattartási szabályok megsértése esetén az állattartás korlátozására, illetve megtiltására a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvény 191. § (1) bekezdése alapján a jegyz jogosult. (6) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 212. §ának (1) bekezdése alapján az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügy ri szervek, a határ rség kivételével köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyz nek bejelenteni, ha az állata a) a három hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elveszett, c) tartási helye három hónapnál hosszabb id re megváltozott, vagy d) új tulajdonoshoz került. (7) A bejelentett ebekr l nyilvántartást kell vezetni, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím) az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi véd oltás id pontját is fel kell tüntetni. (8) Az ebek nyilvántartásba vételével, valamint az ebek veszettség elleni kötelez véd oltásának megszervezésével kapcsolatos hatósági hatásköröket a az állategészségügyr l szóló 2005. év CLXXVI. törvény alapján a jegyz gyakorolja. (9) A bejelentés alapján az eb nyilvántartásba vételével, valamint az ebek veszettség elleni kötelez véd oltásának megszervezésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. (10) A Polgármesteri Hivatal feladatellátása során az eb tulajdonosát az eb azonosítása céljából egyedi azonosító sorszámmal látja el. Az ebazonosító sorszám beszerzésének
9
költségei az állat tulajdonosát terhelik. Az eb tulajdonosa, illetve felügyeletével megbízott személy köteles az ebazonosító sorszámot az eb nyakörvén elhelyezni, s az azonosító sorszám elvesztése esetén annak pótlásáról gondoskodni. (11) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természet , valamint nagytest ebet megkötés nélkül akkor lehet tartani, ha a bekerített és zárt helyr l történ kiszabadulása, illetve kiharapása biztos módon megakadályozható. A telek, ház, lakás, illet leg egyéb ingatlan bejáratán a harapós kutyára utaló megfelel figyelmeztet táblát szembet n módon el kell helyezni. (12) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani TILOS! (13) Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait felügyelet nélkül ne hagyhassa el. (14) Ebet épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani TILOS!
23. § (1) Közterületen ebet sétáltatni - tiltó tábla hiányában - bárhol lehet. (2) Ebet közterületen futtatni tilos. (3) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. (4) Közterületre veszélyes, illetve veszélyesnek min sített, nagytest , továbbá harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természet ebet csak szájkosárral és pórázzal felszerelve, 18. életévét betöltött személy vihet ki. (5) Közterületen történ tartózkodás esetén a veszettség elleni oltást igazoló m anyag lapocskát az eb nyakörvére er sítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellen rzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni. (6) Ebharapás esetén a tulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles az ebet a harapástól számított 24 órán belül állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képvisel jének a vizsgálatot követ en haladéktalanul bemutatni. (7) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, sétány, park, stb.). Az e területeken keletkezett szennyez dést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történ tartózkodás során az eb tulajdonosa, illetve felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellen rzés esetén bemutatni. (8) Ebek ürítése a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységekr l szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 13. §-ának (3) bekezdése alapján közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyel be engedhet meg. 24. § (1) A vakvezet és rend rségi kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszerüzembe élelmiszert árusító üzletbe, helyiségbe, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, egyházi intézmény területére, valamint kegyeleti helyre; b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe; c) játszótérre, sportpályára; d) patakba, tóba, víztározóba, strandra.
10
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt létesítménybe, illetve területre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi és a tartási feltételek biztosíthatók, az rz -véd kutyák bevihet k. (3) Élelmiszer szállítására szolgáló járm vön ebet szállítani TILOS! (4) Tömegközlekedési járm vön ebet csak szájkosárral, pórázzal és az érvényben lév utazási szabályok betartásával lehet szállítani. 25. § (1) Eb tenyésztése – a 30. §-ban foglaltaknak megfelel en - csak engedély alapján folytatható, amire a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet el írásai az irányadóak. (2) Állatotthon létesítése, m ködtetése és fenntartása engedélyköteles, amelyre az állatkert és az állatotthon létesítésének, fenntartásának, m ködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KÖM-FVM-NköM-BM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni. 26. § (1) rz -véd szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához el zetes engedély szükséges. Az engedélyt a Polgármester adja ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szekszárdi Intézete és a hatósági állatorvos szakvéleményének figyelembevételével. Az engedély kiadására az érdekképviseleti szervek véleményének kikérését követ en kerül sor. (2) Az engedélyben a jelen rendeletben, illetve egyéb vonatkozó jogszabályban meghatározott el írásokon túlmen en - a helyi körülményeket, a közvetlen környezet nyugalmát figyelembe véve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés létesítése, zajártalommal szembeni védelem biztosítása, stb.) kötelezhet az ebtartó. 27. § Amennyiben az eb tulajdonosa vagy a felügyeletével megbízott személy az ebtartásra vonatkozó szabályokat megszegi és el zetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat – jogszabály eltér rendelkezése hiányában – a Polgármester az eb tartását korlátozhatja, illetve megtilthatja. A macskatartás szabályozása 28. § (1) Kertes családi házban és udvarán legfeljebb 5 db macska, illet leg egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható, utána a meghatározott tartható létszámig csökkenteni kell az állományt. (2) Társasházban, többlakásos épületben és közös helyiségében, udvarán lakásonként legfeljebb 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) A macskatartásra egyebekben értelemszer en az ebtartásról szóló rendelkezések az irányadóak. A veszélyes állatok tartásának szabályai 29. §
11
Veszélyes állat tartására a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezései irányadók.
Külön engedélyhez kötött állattartási módok 30. § (1) Foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés megkezdéséhez és folytatásához a Polgármester engedélye szükséges. (2) A foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés megkezdésének és folytatásának engedélyezésére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eb- és macskatenyészt nevét, címét; b) a telephely megnevezését; c) a tenyészteni kívánt eb, illet leg macska fajtáját és azok nyilvántartott egyedeinek számát. (3) Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadását megel z en be kell kérni: a) foglalkozásszer ebtenyésztés megkezdésére és folytatására irányuló kérelemnél a hatósági állatorvos, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal F építészi Irodájának Építési Osztálya, a Magyar Ebtenyészt k Országos Egyesülete Szekszárdi Önálló Jogú Szervezet; b) foglalkozásszer macskatenyésztés megkezdésére és folytatására irányuló kérelemnél a hatósági állatorvos, Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal F építészi Irodájának Építési Osztálya szakmai véleményét. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha: a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak; b) a foglalkozásszer eb- és macskatenyésztés megkezdése és folytatása nem sérti a köznyugalmat és nem veszélyezteti a környezet biztonságát. (5) Az engedély visszavonható, ha az engedélyes a jogszabályi el írásokat és az engedélyben el írt kötelezettségeit megsérti, illet leg a jogsért állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. Az engedély visszavonását az érdekvédelmi szervezet is kezdeményezheti.
Vegyes rendelkezések 31. § (1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történ szállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az állat befogásáról az illetékes állatorvost értesíti. (2) Az állat rzésér l a befogást követ 8 nap elteltéig a Gyepmesteri Telepen a gyepmester gondoskodik. A befogott ebet - a tartás és a szállítás költségeinek megtérítését követ en igazolt tulajdonosa 8 napon belül kiválthatja. A 8 nap eltelte után a gyepmester a befogott állatot az állatmenhelyre szállítja. (3) Közterületen talált elhullott állatot a Polgármesteri Hivatalnak kell haladéktalanul bejelenteni.
12
(4) Közterületr l származó, valamint hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítása ügyében a leölést követ en haladéktalanul, a bejelentést l, illetve az észlelést l számított 24 órán belül a Polgármesteri Hivatal intézkedik. (5) Az állat tulajdonosa az állathullát, állati hulladékot annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. (6) Az állati hulladékokat keletkezésüket követ 24 órán belül össze kell gy jteni és el kell szállítani állati hulladékgy jt helyre, vagy gy jt -átrakó telepre, vagy kezel és feldolgozó üzembe, állateledelt, m szaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre, állati hulladéktemet be vagy az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint engedélyezett egyéb létesítménybe. Ez a kötelezettség az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg kedvtelésb l tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá 3 hetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékokra, melyek szállítása jelent s köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, ha azokat elföldelik. Ezen állatok hulláját az állattartó saját telkén haladéktalanul eláshatja, a szomszédos ingatlan határától mért legalább 5 m-es távolságra. Az állati hullát fert tlenít szerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m vastag földréteggel kell befedni. Az elszállításról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni, az elszállítással kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (7) Azon állati hullát, hulladékokat, melyek szállítása jelent s köz- és/vagy állat-egészségügyi kockázattal jár, az állattartás helyén elásás vagy elégetés útján kell ártalmatlanná tenni. Amennyiben ez az állattartás helyén bármely okból - ideértve a t zgyújtás tilalmát is lehetetlen, az állattartás helyéhez legközelebb es (az állategészségügyi hatóság által engedélyezett) helyen kell megtenni. Az elszállításról az állat tulajdonosa köteles gondoskodni, az elszállítással kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (8) A feldolgozott állati hulladékokat - az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján - az állat-egészségügyi és élelmiszerellen rz állomás engedélyének birtokában lehet szállítani, a járm veken egyértelm en jelezni kell a szállított anyag jellegét a következ felirat feltüntetésével: „nem állati fogyasztásra – csak égetésre (együttégetésre), állati hulladéktemet be”. (9) Aki Szálka közigazgatási területén veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet, vagy egyéb állatot észlel, köteles azt els sorban az állatorvosnak, vagy a Polgármesteri Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. Szabálysértési rendelkezések 32. § Aki
a) a rendeletben, illet leg egyedi engedélyben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart, b) csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart, c) az állattartás e rendeletben meghatározott közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeit megszegi, d) haszonállatot közterületen legeltet, illet leg azt felügyelet nélkül hagyja, e) jelen rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
13
f) közterületre ebet póráz, illet leg veszélyes, illetve veszélyesnek min sített, továbbá nagytest , valamint harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan természet ebet póráz és szájkosár nélkül kienged, g) a felügyelete alatt álló állat által közterületen okozott szennyez dést nem távolítja el, h) a tulajdonában lév kutya nyakörvén a kutya közterületen történ tartózkodásakor nem helyezi el az eb azonosító sorszámát, illet leg véd oltást igazoló m anyag kártyáját, szabálysértést követ el és 30. 000 Ft-ig terjed pénzbírsággal sújtható.
Záró rendelkezések 33. § (1) E rendelet 2006. április 1-én lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor a rendelet rendelkezéseibe ütköz módon állattartást folytatók kötelesek 2009. február 28-ig2 tevékenységüket jelen rendelet el írásainak megfelel en megváltoztatni. (3) 3 (4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyr l szóló 2005. évi CLXXVI. törvény, az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr., a veszélyes és veszélyesnek min sített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet, a települési önkormányzat jegyz jének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir l szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, az egyes szabálysértésekr l szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, a méhészetr l szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, a veszélyes és a veszélyesnek min sített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997. (II. 5.) BM rendelet, az ebek veszélyessé min sítésével összefügg szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a mez gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, a term földr l szóló 1994. évi LV. törvény és a vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Ferincz János aljegyz
Pálfi János polgármester
Záradék: A kihirdetés napja: 2006. március 28. módosította: a 6/2008. (XI.13.) szálkai ör.
2 3
Dr. Ferincz János aljegyz
Módosította a 6/2008. (XI.13.) szálkai ör. 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. december 1-t l. Hatályát vesztette. Hatályon kívül helyezte a 6/2008.(XI.13.) 2. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2008. december 1-t l.
14
a 4/2006. (III. 28.) rendelet 1. sz. melléklete
A kisüzemi állattartás fogalma
A rendelet alkalmazása szempontjából kisüzemi állattartásnak haszonállattartás folyik és az állatlétszám (db) nem haladja meg: Ha a telek nagy haszonállat közép haszonállat kis haszonállat prémes állat vadon él állat méhcsalád
540-900 m2 1
min sül
az,
ahol
900 m2-nél nagyobb- 1260 m2-nél nagyobb- 1620 m2-nél 2 2 1260 m 1620 m nagyobb 3 4 5
5
5
10
10
100 0 1 0
200 10 3 10
200 30 4 30
200 30 5 30
15
a 4/2006. (III. 28.) rendelet 2. sz. melléklete Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok 1. Új (jelen rendelet hatályba lépése napján végleges használatba vételi engedéllyel nem rendelkez ) ingatlan esetén az állattartó épületek minimális véd távolsága: Megnevezés db szám Nagy haszonállat:
Lakóépülett l
Kerti csaptól
Ásott kúttól
Fúrt kúttól
3 db-ig; 3 db felett
15 m 20 m
2m 5m
15 m 20 m
5m 10 m
15 m 20 m
2m 5m
15 m 20 m
5m 10 m
15 m 20 m
2m 5m
10 m 15 m
5m 10 m
30 db-ig 30 db felett Vadon él állat
15 m 20 m
2m 5m
10 m 15 m
5m 10 m
5 db-ig 5 db felett
15 m 20 m
2m 5m
15 m 20 m
5m 10 m
Méhcsalád
30 m telekhatártól 5 m
3m
3m
3m
Közép haszonállat: 5 db-ig 5 db felett Kis haszonállat: 200 db-ig 200 db felett Prémes állat
A trágya- és trágyalétároló minimális véd távolsága lakóépülett l, kerti csaptól, ásott és fúrt kúttól egyaránt 20 m, vízfolyástól 10 m.
16
2. Régi (jelen rendelet hatályba lépése napján végleges használatba vételi engedéllyel rendelkez ) ingatlan esetén az állattartó épületek minimális véd távolsága: Megnevezés db szám Nagy haszonállat:
Lakóépülett l
Kerti csaptól
Ásott kúttól
Fúrt kúttól
3 db-ig; 3 db felett
2m 15 m
2m 5m
10 m 15 m
5m 10 m
2m 15 m
2m 5m
10 m 15 m
5m 10 m
2m 10 m
2m 5m
5m 10 m
3m 10 m
30 db-ig 30 db felett Vadon él állat
2m 10 m
2m 5m
5m 15 m
3m 10 m
5 db-ig 5 db felett
2m 15 m
2m 5m
10 m 15 m
5m 10 m
Méhcsalád
30 m telekhatártól 5 m
3m
3m
3m
Közép haszonállat: 5 db-ig 5 db felett Kis haszonállat: 200 db-ig 200 db felett Prémes állat
A trágya- és trágyalétároló minimális véd távolsága lakóépülett l, kerti csaptól, ásott és fúrt kúttól, valamint vízfolyástól egyaránt 10 m. Az egyes állattartási övezeteket, valamint az azokban tartható maximális állatlétszámot jelen rendelet 18. §-a tartalmazza.
17
a 4/2006. (III. 28.) rendelet 3. sz. melléklete
Útmutató az állattartás higiénéjéhez
1.) Az állatok tartására szolgáló gazdasági udvart a lakóház környékét l elkerítve, tisztán kell tartani. 2.) Az állatok tartására szolgáló építményeket (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) rendszeresen, naponta legalább egyszer, de szükség esetén naponta többször kell takarítani. 3.) Az állattartásra szolgáló építményeteket szükség szerint, de legalább havonta egyszer meszeléssel (mésztejjel vagy mészporral, esetleg klórmésszel való behintéssel) és 2 %-os hypo oldattal kell fert tleníteni. 4.) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentésér l, így különösen véd növényzet (él sövény, s r falomb, gyorsan növ futónövényekb l létesített lugas, stb.) ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával. 5.) A rovarok elszaporodását napi rendszeres takarítással, kéthetente fert tlenítéssel és rovarirtó szerek (pl. Neo Mustox) használatával kell megakadályozni. 6.) Az állati trágyát naponta az ingatlanon létesített trágya- illetve trágyalé-tárolóba kell helyezni és a jogszabályokban által el írt szabályoknak megfelel en havonta rendszeresen üríteni. 7.) A trágya- és a trágyalé-tárolót az állattartás célját szolgáló melléképülettel egy id ben kell megépíteni. 8.) Biztosítani kell, hogy a csapadékvíz ne folyjon a trágya- és trágyalé-tárolóba. A trágya kezelése, tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyez dhessen. 9.) Trágyát csak zárt rendszer , szivárgásmentes, trágyalét pedig csak zárt rendszer , szivárgásmentes, fedett, felnyitható tet vel ellátott tárolóban lehet elhelyezni. 10.) A trágya- és trágyalétároló rtartalmát a tartott haszonállatok darabszáma és a tartástechnológia figyelembevételével kell meghatározni. A tároló kapacitásának alkalmasnak kell lennie legalább három hónap alatt termel dött trágya elhelyezésére.
18
a 4/2006. (III. 28.) rendelet 4. sz. melléklete Az állattartásra alkalmas épület meghatározása Az állatok tartására szolgáló épületekben az el írások szerint engedélyezhet állatlétszám tartható. Ennek megfelel en az állatok fér helyigénye: - csibe mélyalmon 8 hetes korig: 18-20 db/m2, - tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2, - tojótyúk ketrecben: 15-20 db/m2, - koca ellet : 2,25 x 2,4 m2/db - kocaszállás: 2,25 x 0,65 m2/db - hízó: 0,6 x 0,8 m2/db - szarvasmarha tartás: 6 m2/db - növendék szarvasmarha tartás: 3-5 m2 /db - ló istállóban: 10 m2/db, valamint 100 m2 karám (ezen max. 3 ló tartható, további lovanként ez 20%-kal növelend )
