2005.(VIII.01.) RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZET) A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

1

BELED NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2009. (III.02.) RENDELETE

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ 7/2005.(VIII.01.) RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL

(EGYSÉGES SZERKEZET) Beled Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 7/2005.(VIII.01.) rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) a következők szerint módosítja:

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Beled Nagyközség Önkormányzatának Képviselő- testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendelet alkotja meg.

A rendelet hatálya 1. § A képviselő-testület e rendeletben Beled Nagyközség Helyi Építési Szabályzatát (a továbbiakban: HÉSZ), mellékleteivel, valamint a módosított Belterületi Szabályozási Tervlapjait, és a Településszerkezeti Terv módosított Tervlapját közzéteszi, és alkalmazását elrendeli. I. Fejezet Építési engedélyezés általános szabályai 2. § A rendelet hatálya Beled nagyközség (a továbbiakban: község) közigazgatási területére terjed ki. A község területén állandó vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak a tárgyra vonatkozó hatályos jogszabályok, a HÉSZ valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. (1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

2 (2) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: a) bel-és külterület határát b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal) c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, elválasztó vonalat d) az övezeti jellemzőket e) a kötelező építési vonalat f) terület-felhasználási módok határát g) beültetési kötelezettséget, jelölő vonalat (3) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni: a) telekhatárokat A (2) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokban felsorolt elemek a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg. (4) Ahol a terv, szabályozási vonalat nem jelöl, ott a meglévő közterület határát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Telekalakítás 3. § A telekalakítás szabályai: (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani. A telkek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez kerülő rész a megfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A beépítésre szánt területen, telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjármű-közlekedésre alkalmas közterületről, magánútról megközelíthetőnek kell lennie. (3) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások irányadó jellegűek. (4) A szabályozási tervben nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói a telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak. (5) Az építési telek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a biztosítani kell, és az ingatlan-nyilvántartásba önálló helyrajzi számmal, útművelési ággal kell bejegyezni. (6) A község belterületén nyeles telek nem alakítható ki.

II. Fejezet Településszerkezet, terület-felhasználás 4. § A település igazgatási területe (1) Beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% és (2) beépítésre nem szánt területre osztott, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

3 Beépítésre szánt területek 5. § A település igazgatási területének beépítésre szánt területei (az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint) az alábbi terület-felhasználási egységekre osztottak. (A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.)

(1) LAKÓTERÜLET Általános előírások: a) A lakóterületeken az OTÉK 13.§ és 14. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el. b) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30–nál alacsonyabb, 50–nél meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként palafedés alkalmazása nem megengedett. c) Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élősövénnyel lehet bekeríteni. d) Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani. e) A beépítés feltételének közművesítési mértéke: víz, villany, szennyvízcsatorna, zárt v. nyitott csapadékvíz csatorna.

(2) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 1. a)

Lf1

b) c)

d) e)

K-0

30%

4,5

900m2

jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ 1. szabályozási terv szerinti 3, 4, 6, 16, 18, 20. sz. tömb, mely a kialakult beépítési móddal alakítható ki. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 900 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 40 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% Oldalkert min 6 m. Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.

4

(3) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 2. a)

Lf2

b) c)

d) e)

O

30%

4,5

1.000m2

jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ 2. szabályozási terv szerinti 8,15. sz. tömb, mely oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 40 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% Oldalkert min 6,0 m. Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek. (4) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 3.

a)

Lf3

K

30%

4,5

1.000m2

Jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ.2. szabályozási terv szerinti 26, 30, 36, 37, 38, 39, 40, 46, 52, 54, 55, 57 58, 61, 64, 67, 74, 75, 76, 77, 78, 80, 81, 82, 83, 85, 90, 91, 94, 95, 96, 97, 10, 104, 108, 110, 111, 112. sz. tömb, mely a kialakult beépítési móddal alakítható ki b) Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.000 m2-nél, a szélessége 18,0 m-nél, a mélysége 35 m-nél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% d) Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők. e) Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.

5 (5)FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 4. a)

Lf4

b) c)

d) e)

SZ

30

6,0

1500

Jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ.2. szabályozási terv szerinti 59,60. sz. tömb, amely szabadon álló beépítési móddal alakítható ki. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.500 m2-nél, a szélessége 20,0 m-nél, a mélysége 40 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% Oldalkert minimum: 3,0 m Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint nem létesíthetők. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.

(6) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 5. a)

Lf5

b) c)

d) e)

O

20

6,0

1500

Jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ.2. szabályozási terv szerinti 100, 103, 107.sz. tömb, mely oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.500 m2-nél, a szélessége 18,0 m-nél, a mélysége 50 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6 Megengedett legnagyobb beépítettség: 20% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 60% Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint nem létesíthetők. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek

(7) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 6. a) K 15 Lf6 6,0

2000

6

b) c)

d) e)

Jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ.2. szabályozási terv szerinti 24, 111/a, tömb, amely kialakult építési móddal alakítható ki. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2.000 m2-nél, a szélessége 20,0 m-nél, a mélysége 50 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 15% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 0,6 Oldalkert minimum: 3,0 m Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint nem létesíthetők. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.

(8) FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK 7. a) O

Lf7

b) c)

d) e)

4,5

30% 1000

Jellel ellátott falusias lakóterületi besorolású az SZ.2. szabályozási terv szerinti 28, 42. sz. tömb, amely oldalhatáron álló építési móddal alakítható ki. Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1.000 m2-nél, a szélessége 20,0 m-nél, a mélysége 40 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legkisebb építménymagasság:3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 0,5 Oldalkert minimum: 6,0 m Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények az állattartási rendelet szerint nem létesíthetők. Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.

(9) KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET a) K

Lk

6

40%

1000 m2 jellel ellátott kisvárosias lakóterület besorolású az SZ 2 szabályozási terv szerinti 30/a., 60, 62, 63 sz. tömb, amely kialakult beépítési móddal alakítható ki.

7 b)

Az övezetben kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 20,0 m-nél, a mélysége 40 m-nél. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 40% Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 % Állattartás céljára szolgáló melléképületek, melléképítmények nem létesíthetők.

c)

d)

(10) TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET 1. a) Vt1

K 7,5

40% 1000m2

jellel ellátott településközponti vegyes terület az SZ 2. szabályozási terv szerinti 56, 86, 87, 89.jelű tömb. Az építési övezetben épületek kialakult beépítési móddal alakíthatók ki. b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,6 Megengedett legnagyobb beépítettség: 40% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5m. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40% d) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.

(11) TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET 2. a) Vt2

SZ 12,5

35% 3000m2

jellel ellátott településközponti vegyes terület az SZ 2 szabályozási terv szerinti 102. jelű tömb. Az építési övezetben épületek szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,6 Megengedett legnagyobb beépítettség: 35% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,5 m. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40% d) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.

8

(12) TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET 3. a) K 40% Vt3 12,5 1000m2 jellel ellátott településközponti vegyes terület az SZ 2 szabályozási terv szerinti 109 jelű tömb. Az építési övezetben épületek kialakult beépítési móddal alakíthatók ki. b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,6 Megengedett legnagyobb beépítettség: 40% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,5 m. Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% d) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők. (13) TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET 4. a) K 6,0

Vt4

40% 2000m2

jellel ellátott településközponti vegyes terület az SZ 2 szabályozási terv szerinti 57/1, 78/1, 77/1, 104/1 jelű tömb. Az építési övezetben épületek kialakult beépítési móddal alakíthatók ki. a) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 50 méternél. b) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,6 Megengedett legnagyobb beépítettség: 40% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. Megengedett legkisebb zöldfelület: 40% c) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.

(14) IPARI GAZDASÁGI TERÜLET a) Gip 1

SZ

50 %

9,0

3000 m2

jellel ellátott egyéb ipari gazdasági terület az SZ 2/M tervlapon 23, 25-ös tömb. A területen az OTÉK 20. §. (4.) (5.) pontjában körülírt, ipari és egyéb szolgáltató tevékenység működéséhez szükséges épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal.

9 b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 50% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 12 m, a Rákóczi utcával és a 8611 sz. összekötő úttal határos telekhatártól számított 15 m-es sávban az építménymagasság nem haladhatja meg a 9,0 m-t Megengedett legkisebb zöldfelület: 40%. e) állattartás céljára szolgáló épületek a területen nem helyezhetők el. (15) IPARI GAZDASÁGI TERÜLET (2) a) SZ 60 % Gip 2 9,0 1500 m2 a.) A Gip 2 jellel ellátott terület az SZ 2 M tervlapon 99. számú tömb. A területen az OTÉK 20. §. (4),(5) pontjában körülírt épületek helyezhetők el, zártsorú és szabadon álló beépítési móddal. b.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2nél, átlagos szélessége 20 m-nél, a mélysége 30 m-nél. c.) a területen megengedett építési használat határértékei: Legnagyobb szintterület sűrűség: 0,9 Legnagyobb beépítettség: 60 % Legnagyobb építménymagasság: 9,0 m Legkisebb zöldfelület: 30 %. d.) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők. (16) IPARI GAZDASÁGI TERÜLET (3) a) SZ 50 % Gip 3 6,0 2000 m2 Jellel ellátott egyéb ipari gazdasági terület a SZ 1. M. szabályozási terven a 13, és 29 számmal jelölt tömb. A területen az OTÉK 20. §. (4.) (5.) pontjában körülírt épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. e) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 50% Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% c) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak az állattartási rendelet szerint létesíthetők.

10 (17) IPARI GAZDASÁGI TERÜLET (4) a) SZ 60 % Gip 4 9,0 3000 m2 a.) A Gip 4 jellel ellátott T.1/M Szerkezeti tervlapon. transzformátorállomás elhelyezésére és egyéb ipari tevékenység végzésére alkalmas terület. A területen az OTÉK 20. §. (3) (4),(5) pontjában körülírt épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal. b.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél, átlagos szélessége 40 m-nél, a mélysége 50 m-nél. c.) a területen megengedett építési használat határértékei: Legnagyobb szintterület sűrűség: 0,9 Legnagyobb beépítettség: 60 % Legnagyobb építménymagasság: 9,0 m transzformátor tornyok esetében 25m Legkisebb zöldfelület: 30 %. d.) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények az állattartási rendelet szerint létesíthetők. (18) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 1. a)

Gksz 1

SZ

30 %

6,0

3000 m2

Jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató terület a SZ 2 M. szabályozási terven 43, 47, 70, 97/1 sz. tömb. Az építési övezetben épületek a szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. b) A területen az OTÉK 19.§.(2). pontjában körülírt épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. d.) A területen megengedett építési használat határértékei Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 30 %..

(19) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 2. Gksz 2

SZ 7,5

30% 5000 m2

11 Jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb. A területen a lovasturizmus céljára szolgáló vendéglátó szálláshely szolgáltató és az ezek működéséhez szükséges épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 5000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 40 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 50 méternél. d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legnagyobb építménymagasság:7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 60%

b)

(20) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 3.

Gksz 3

SZ

30 %

7,5

1000 m2

Jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató terület a SZ 2 M szabályozási terven 32 és 35. sz. tömb. Az építési övezetben épületek a szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. b) A területen az OTÉK 19.§.(2). pontjában körülírt épületek helyezhetők el, a kialakult beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legnagyobb építménymagasság:7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 40%

(21) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 4. a) Gksz jellel ellátott terület a T1 szerkezeti terven jelölt majorok területe. b) A területen a nagyüzemi állattartási, feldolgozás, mezőgazdasági terménytárolás, feldolgozás célját szolgáló épületek helyezhetők el. c) A területen telekosztással kialakítható új telkek területe nem lehet kevesebb 5000 m2nél, a szélessége 40 m-nél, a mélysége 50 m-nél. d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 50% Megengedett legnagyobb építménymagasság:7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

12 (22) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 5. a) b)

Gksz jellel ellátott terület a T1 szerkezeti terven jelölt malom területe. A területen a vízi energia hasznosítását szolgáló és az ezek működéséhez szükséges épületek helyezhetők el. A tömb területe telekosztással nem csökkenthető. A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb beépítettség: 20% Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m (új épület esetében) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

c) d)

(23) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 6. a) SZ Gksz 6

50 %

6,0

2000 m2 Jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató terület, az SZ 2 M tervlapon 71, és 111/b. számú tömb. Az építési övezetben épületek a szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. b) A területen az OTÉK 19.§.(2). pontjában körülírt épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 50% Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 40%..

(24) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 7. a)

Gksz7

SZ

50 %

9,0

3000 m2

Jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató terület, az SZ 2 M tervlapon 72, és 110/a. számú tömb. Az építési övezetben épületek a szabadon álló beépítési móddal alakíthatók ki. b) A területen az OTÉK 19.§.(2). pontjában körülírt épületek helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.

13 d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 50% Megengedett legnagyobb építménymagasság:9,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 40%.

(25) HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET a) SZ 35 % Üh 4,5 500 m2

b)

c) d)

e) f)

Jellel ellátott üdülőterület a SZ 2 szabályozási terven 73 számmal jelölt tömb, amely szabadon álló beépítési móddal alakítható ki. A területen legfeljebb 2 üdülőegységet tartalmazó üdülőépületet, sportlétesítményeket, kiszolgáló és tároló (garázs, szerszám, kerti kisgép, csónak, kerékpártároló) épületek helyezhetők el. A területen lévő bányagödör helyén jóléti tó létesítendő. A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az általuk elfoglalt terület -40m2/egység számbavételével – a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl, nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%-át. A tó fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezhetők. A területen telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 500 m2-nél, szélessége 15 méternél, mélysége 25 méternél.

g) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,4% Megengedett legnagyobb beépítettség: 35% Megengedett legnagyobb építménymagasság:4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% h) A beépítés közművesítési feltételei: Vízvezeték, villanyvezeték (földkábellel), hálózati szennyvízcsatorna, zárt vagy nyitott csapadékvíz csatorna, legalább kavicsolt, múrvás úthálózat.. i) Állattartás céljára szolgáló épületek, épületrészek nem létesíthetők. j) A területen magastetős épületek létesíthetők 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel. A tetőfedéshez agyag vagy betoncserép használható. Tároló jellegű épületeknél megengedett a lapos tetős kivitel. Tetőhéjalás anyaga LINDAB lemez. k) Az üdülőépülethez szükséges parkolok a saját telken alakítandók ki. (26) ÜDÜLŐHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET a) Az Üü jellel ellátott üdülőházas terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb a horgásztavak területe. b) A területen vendéglátó, szálláshely szolgáltató, a horgásztavak működését kiszolgáló épület létesíthető, szabadon álló beépítési móddal.

14 c) Az üdülőépület elhelyezésére kialakítandó telek területe 1500 m2 és 3000 m2 között lehet. A szélessége min. 30 m, a mélysége min 40m. d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legnagyobb építménymagasság:6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 50% e) A horgásztavak környezetében a tavak fenntartásához szükséges, és szálláshely szolgáltatásaként épületet, lakókocsit, vagy sátrat elhelyezni úgy szabad, hogy az általuk elfoglalt terület 30 m2/egység nagyságot nem haladja meg. építmények helyezhetők el. f) Állattartó épületek, építmények nem létesíthetők. g) Az üdülőépület létesítésének közművesítési feltételei: Vízvezeték, villanyvezeték (földkábellel), szennyvízcsatorna, zárt vagy nyitott csapadékvíz csatorna. h) Az üdülőépülethez szükséges parkolók a saját telken alakítandók ki. (27)KÜLÖNLEGES TERÜLET (1) a) Kt jelű temető, kegyeleti park az SZ.2. szabályozási terven 92. számú tömbben kizárólag temetkezési, kegyeleti célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésérre szolgál.

(28) KÜLÖNLEGES TERÜLET (SPORT 1) a) SZ 15% KSP 1 9,0 4000 m2 jelű- az SZ.2. szabályozási terven a 114. számú sport célú különleges területen a szabadidő eltöltését szolgáló épületek helyezhetők el. b) Az területen telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 4000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 50 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 60 méternél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1 Megengedett legnagyobb beépítettség:15% Megengedett legnagyobb építménymagasság:9,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 80% d) Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők

(29) KÜLÖNLEGES TERÜLET (SPORT 2) a) SZ 15% KSP 2 12,5 5000 m2

15

Jelű – az SZ 2 szabályozási terven 48, 49.számú sport célú különleges területen kizárólag sportpályák és kiszolgáló épületek helyezhetők el. b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 5000 m2nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1 Megengedett legnagyobb beépítettség: 15% Megengedett legnagyobb építménymagasság:12,5 m d) Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők. (30)KÜLÖNLEGES TERÜLET (KEGYELETI PARK) a) Kk Jelű, az SZ.2. szabályozási terven 79. sz. terület a védett zsidótemető területe. Mindennemű beavatkozás csak az Örökségvédelmi Hivatal engedélyével történhet.

(31) KÜLÖNLEGES TERÜLET (HULLADÉKUDVAR) a) Kh

Jelű- az SZ.2. szabályozási terven 115. sz. terület a szelektív hulladékgyűjtésre kijelölt hely. A területen a hulladéktároló és kezelő épületek, építmények és az ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. . (32) KÜLÖNLEGES TERÜLET (VÁSÁRTÉR) a) SZ 10% Kv 9,0 5000 m2 Jelű – az SZ.2. szabályozási terven 90.sz. terület a vásártér területe, ahol kereskedelmi célú és kiszolgáló épületek helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal. b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél, átlagos szélessége és mélysége nem lehet kevesebb 50 m-nél. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,9 Megengedett legnagyobb beépítettség: 10% Megengedett legnagyobb építési magasság: 9,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 40%

16

(33) KÜLÖNLEGES TERÜLET (ÁLLATRAKODÓ) a) SZ 30% Kr 6,0 2000 m2 Az SZ.2. szabályozási terven 33.sz. terület az állatrakodó területe, ahol a rögzített funkció ellátására szolgáló épületek, építmények helyezhetők el, szabadon álló építési móddal. b) Az övezetben telekosztással új telek területe nem alakítható ki. c) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,6 Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület: 20 % (34) KÜLÖNLEGES TERÜLET (IPARI MÚZEUM) a) SZ 30% Km 6,0 3000 m2 jellel ellátott , az SZ1 szabályozási terven szereplő 66.sz. területen a volt téglagyárból kialakítandó ipari múzeum, az ipari emlékeket bemutató és az azokat kiszolgáló épületek, műhelyek, irodák, szolgálati lakások helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal. c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2nél. Átlagos szélessége és mélysége nem lehet kevesebb 40 m-nél. d) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,4 Megengedett legnagyobb : 30 % Megengedett legnagyobb építmény magasság: 6,0 m Megengedett legkisebb legkisebb zöldfelület:: 40 % (35) KÜLÖNLEGES TERÜLET (SZÉLPARK) A Ksz jellel ellátott területek az a T1 jelű Szerkezeti terven ábrázolt terület, a szélerőművek elhelyezésére szolgál. A területen a szélerőművek és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal a) A területen telekosztással új telek nem alakítható ki. b) A területen megengedett építési használat határértékei: Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2 Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%

17 Megengedett legnagyobb építménymagasság: a széltornyok esetében: 110 m egyéb építmény esetében 6 m c) Legkisebb zöldfelület 50%

6. § Beépítésre nem szánt területek (1) KÖZLEKEDÉSI TERÜLET a) A közlekedési területek (utcák, terek, gyalogutak) a város közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek. b) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja. Az utak besorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza, de belsőhasználatú saját út kialakítása 6,0 m-ben szabályozandó. c) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. d) A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhető el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével. e) A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység –csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, -az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. f) A szabályozási terven jelölt építési szélességű területeket biztosítani kell. Az OTÉKtól eltérő szabályozási szélességű utak esetében, a felmentésből adódóan a közútkezelő kártérítésre nem kötelezhető g) A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére. h) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges. i) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. j) A lakófunkciók és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell. (2) KÖZMŰVEK a) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.

18 b) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető. c) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani. d) Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése szennyvízcsatornába megoldott. e) Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni. f) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. g) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell. h) Új építésű elektromos hálózat, bővítés, létesítés csak földkábellel lehetséges. i) A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni. j) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

(3) ZÖLDTERÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETI LÉTESÍTMÉNYEK a) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel. b) A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark). A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények és vendéglátó épületek helyezhetők el. A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos. c) A telkek területeinek övezeti előírásokban meghatározott zöldfelület területét az építési engedélynek tartalmazni kell, és kialakítása a használatba vétel feltétele. d) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. A közparkban vendéglátó- sport- szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek legfeljebb 20 %-os beépítettséggel helyezhetők el, maximum 4,5 m építménymagassággal.. e) Közlekedési területek zöldfelületei: A min.16,0m szabályozási szélességű utak mentén kétoldali, a lakó utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni. A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiba csak az útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad. A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m-nek kell lennie. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

19 (4) ERDŐTERÜLETEK a) Nem építhetők be. (4) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (Ma) Mezőgazdasági terület növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület: a) A 3000 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad, b) a 3000 m2 nagyobb területen (a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 15%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el, c) Építménymagasság a tárolók, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet. d) Az 5,0 ha-nál nagyobb területen lakóházak is létesíthetők. A lakóépület maximális alapterülete 200 m2, építménymagassága 4,5 m, lehet. A gazdasági épület maximális alapterülete 500 m2, építménymagassága 6,0 m lehet. (6) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület: a) a folyóvizek medre és partja b) a közcélú nyílt csatornák medre és partja (2) A területen épületek nem helyezhetők el. (3) Építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők. (7) EGYÉB TERÜLETEK (kavicsbánya) (a) A T1 jelű szerkezeti terven Kb Jellel ábrázolt terület a kavicsbánya területe, ahol a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek helyezhetők el. b.) A bányászati területen - a T1M szerkezeti terven ábrázolt - 25,8 ha nagyságú területrészen, kétszintű növényzetet kell telepíteni.

7. § Közterületek

(1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) árusítópavilon (mozgó árusítóhely létesítése) c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)

20 d) e) f) g)

köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) szobor, díszkút elhelyezése távbeszélő fülke elhelyezése építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás (5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg e tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

III. Fejezet Környezetvédelmi szabályozási előírások

8. § Általános követelmények (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jóváhagyáskor: A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló kiemelés tartalmazza.) (2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. (4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni 9.§ A föld védelme A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok (1) A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni. (2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni. 10.§ Vízkészletek minőségvédelme A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok (1) A vízbázisok védelmét biztosító védőterületeket ki kell jelölni, a védőterületekre vonatkozó létesítési és használati szabályokat hatályba kell helyezni, a védőterületeket a szabályozási tervre rá kell jelölni.

21 (2) A község területén hulladéklerakó, veszélyes anyaglerakó csak megfelelő és engedélyezett műszaki védelemmel létesíthető. (3) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról. (4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos. (5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható. (6) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el. (7) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. 11.§ A táj és az élővilág védelme

Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok (1) A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint. (2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint. (3) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani. (4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni. 12.§ Az épített környezet védelme (1) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterületet-kialakításokat. (2) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeltetési egységek szabályozási terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását. (3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (4) A temető területén 30 m széles védőerdőt kell kialakítani. (5) Művi értékvédelem: Műemléki védettség alá tartozó épületek, építmények - Római Katolikus templom (VICA) - Piéta szobor (VICA)

Fő u. 2. Fő u. 2.

hrsz.: 1405 hrsz: 1404

Helyi védelem alá vonandó épületek, építmények: Épületek Sorszám 1. 2. 3. 4.

Cím Rákóczi u. 38. Rákóczi u. 174. Rákóczi u. 78. Rákóczi u. 34.

Funkció Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház

Hrsz 1097 960 1058 1099/2

22 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Rákóczi u. Rákóczi u. 122. Vásártér u. 5. Petőfi u. 1. Rákóczi u. 172. Vörösmarty u. 2. Rákóczi u. 22. Rákóczi u. 20.

Evangélikus templom Általános iskola Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Evangélikus templom

190/2 1015/2 992/1 410 961/1 400 1108 1111

Kerítés Sorsz. 1. 2.

Síremlékek 1. 2.

Cím Rákóczi u. 122. Rákóczi u. 55.

Hrsz 1015/2 87

Berecz Sándor, Berecz Izabella síremléke Kiss Kálmán síremléke

Temető Temető

3.

Matisz Sámuel síremléke

Temető

4. 5.

Barthodeiszky család síremléke A temető védett XIX.sz. síremlékei

Temető Temető

Természeti értékek: 1. Rákóczi úti Hársfasor (6) Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük: - A (2) bekezdésben felsorolt területeken a meglévő utcai homlokzatának utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni. - A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el. - Az esetlegesen elbontandó épületről részleges felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő. Védett épületen: - Toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható - Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet - konvektor, stb.) - Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő - Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető - Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete) - A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó

23 - Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani. (7). Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok. Műemlék és régészeti lelőhely esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal első fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és régészeti területen szakhatóságként jár el. Műemléki környezet alá tartozó ingatlanok: 1406/3; 1406/4; 1406/7; 1406/8; 1406/9; 1406/10; 1406/11; 1583; 1584; 155; 1586; 1587; 1588; 1591; 1592 hrsz.

13.§ Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési (kommunális) hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtés és szállítás a REKULTIV Kft-vel kötött szerződés alapján kerül szeméttelepre, ahol az ártalmatlanítás földtakarással történik. (2 A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni.

14.§ Tűzvédelem (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembe vételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg. (2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére. (3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik. (4) A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani. (5) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani. (6) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni. IV. Fejezet Egyéb rendelkezések A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 15.§ (1) Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27.§ alapján a szabályozási tervben szereplő összes telek út kialakítására szükséges részét az Önkormányzat céljára le kell jegyezni.

24 A telekalakítás és építés engedélyezése 16.§ (1) A településrész területén a telekalakítás és az építés csak akkor engedélyezhető, ha az a szerkezeti és a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkitűzéssel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, nem nehezíti és nem teszi költségesebbé. (2) A település beépíthető telkein és területein elhelyezhető minden olyan létesítmény, építmény, amely az adott övezetben érvényes védőtávolságok betartásával és környezetbarát beépítéssel mások érdekeinek és jogainak sérelme nélkül megvalósítható. (3) Telekalakítás a telekstruktúrához igazodva, a HÉSZ szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembe vételével engedélyezhető. (4) A felvonulási épület-rendeltetésének megváltoztatási feltételével- az építés befejezése után csak akkor tartható fenn, ha az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti, továbbá azt e jogszabály és más jogszabályok, valamint a szabványok előírásai szerint az új rendeltetésének megfelelővé teszi. (5) Törmeléket lerakni csak az illetékes hatóság által kijelölt területen szabad. (6)A tervezett földmunkák során a felső humuszos réteget külön kell letermelni, deponálni és azt csak helyben parkosítás céljára lehet felhasználni. Záró rendelkezések 17.§ (1) Ez a rendelet 2009. március 2-án lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni (3) A Helyi Építési Szabályzatot a TT-11/2007. Munkaszámú SZ1/M és az SZ 2/M, Szabályozási Tervvel, a T1M jelű Szerkezeti Tervvel együtt kell alkalmazni. (4)A rendelet mellékletei: 1.sz.melléklet: útbesorolási táblázat 2.sz.melléklet: mintakeresztszelvények 3.sz.melléklet: a belterületbe vonandó telkek felsorolása és ütemezése 4.sz.melléklet: intézkedési terv

Tompáné Balogh Mária polgármester

Dr. Gál László jegyző

Jelen rendelet kihirdetése 2009. március 2-án megtörtént. Beled, 2009. március 2. Dr. Gál László jegyző

25

4.sz. melléklet Intézkedési terv A rendezési tervvel kapcsolatos feladatokról és helyi jogszabályok megalkotásáról -

1997. Évi LXXVIII. törvény 10. §. (3) alapján a község településszerkezeti tervét legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

Az elfogadott rendezési tervet követően megalkotandók: -

Helyi rendelet a települési értékvédelemről és annak gyakorlati alkalmazásáról; Helyi rendelet a parkolás rendjéről; Helyi állattartási rendelet településrendezési tervhez illesztése; Közterületek használatának szabályozását a településrendezési tervvel összhangba kell hozni; Helyi környezetvédelmi rendelet.

Készítendő tervek: -

Közmű és úttervek (engedélyes és kiviteli) a tervezett lakóterület infrastruktúrájának kiépítéséhez; Gazdasági területre közmű és úttervek (engedélyes és kiviteli); Kertészeti tervek a közterületi zöldfelületek rendezésére Vízrendezési terv a felszíni vizek elvezetésének biztosítására; Úttervek készítése az önkormányzati úthálózat fejlesztésére;

Korlátozó intézkedések: -

A képviselő testület a Település Területrendezési Tervének hatályba lépése után négyéves beépítési kötelezettséget ír elő a Beled Jókai utca, Rákóczi F. utca kereszteződésétől a Rábahídig bezárólag, azaz a Beled Rákóczi F. utca 4. házszámú, a Rákóczi F. utca 205 házszámú, illetve a Rákóczi f. utca 26 házszámú, a Rákóczi F. utca 196. házszámig terjedően minden utcafronti beépítetlen ingatlanra. Jelen esetben az alábbiakra: - Beled 80 hrsz-ú - Beled 99 hrsz-ú - Beled 228 hrsz-ú - Beled 460 hrsz-ú - Beled 1410-1426 hrsz-ú - Beled 1432 hrsz-ú ingatlanokra. Továbbá minden beépítetlenné vált ingatlan esetén szintén négyéves beépítési kötelezettséget rendel el, a kötelezést a beépítetlenné válás után érvényesíti.