2005.(07.04.) Ö.K. számú rendelete 1 I. FEJEZET AÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A szabályzat hatálya

Zsámbék Város Önkormányzat 14/2005.(07.04.) Ö.K. számú rendelete1 Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja Zsámbék Város Építési Szabályzatát és jóváhagyja a város közigazgatási terültére szóló Szabályozási Tervet. I. FEJEZET AÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK2 A szabályzat hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Zsámbék Város közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület), kivéve a Szabályozási Terven lehatárolt, nem szabályozott területet. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni (3) A rendeletet a következő mellékletekkel és függelékekkel együtt kell alkalmazni: a) Mellékletek: 1. számú melléklet: SZT Szabályozási Terv, M=1:40003 2. számú melléklet: Az elővásárlási joggal terhelt telkek 3. számú melléklet: -4 4. számú melléklet: -5 5. számú melléklet: -6 b) Függelékek: 1. számú függelék: Műemlékjegyzék 2. számú függelék: A régészeti lelőhelyek helyrajzi szám szerint, régészeti érdekű területek 3. számú függelék: Az épített környezet szempontjából helyi védett területek, épületek objektumok 4. számú függelék: Helyi jelentőségű védett természeti területek, helyi jelentőségű természetvédelemre jelölt területek 5. számú függelék: A szabályzat elemei 6. számú függelék: -7 8 (4) Hatálybalépés: 2016. december 19-én. A rendelet szövege a 20/2005. (IX. 27.), a 16/2011.(VIII.25.), a 11/2015. (VI. 25.), a 17/2015. (XI. 10.) és a 29/2016.(XII.01.) Ök. számú módosító rendeletek szövegével egységes szerkezetbe foglalva. 2 Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól 1

Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től Hatályon kívül helyezve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól 5 Hatályon kívül helyezve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól 6 Hatályon kívül helyezve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól 3 4

7 8

Hatályon kívül helyezve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Hatályon kívül helyezve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

1

Fogalommeghatározások9 1/A § (1) A belterület, a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része. (2) A külterület, a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. (3) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

II. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Településrendezési kötelezések 2. § (1) Beültetési kötelezettség a) Beültetési kötelezettség érinti mindazokat a telkeket, amelyeknél a Tervlapon ezt a telek meghatározott részén jelöli. b) A beültetési kötelezettségű területeken az építési övezetben, övezetben előírt kötelező zöldfelület kijelölt részét a 6. sz. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok, fajták alkalmazásával, többszintes telepítésű aktív zöldfelületként kell kialakítani. Sajátos helyi településrendezési eszközök10 3. § III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Belterület 4. § A belterületbe vonás feltétele, – a jogszabályokban rögzítetteken kívül - hogy a) az érintett ingatlanok csatlakozzanak a meglévő belterülethez b) az érintett terület tulajdonosai – az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban – vállalják a terület felhasználásához és beépítéséhez szükséges létesítési költségeket (továbbtervezés, közutak kialakítása, útépítés, közművesítés, stb.). Területfelhasználási egységek 5. § (1)A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. (2)A terület beépítésre szánt területei az építési használat szerint: 9

Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

10

2

a) Lakóterületek 1. kisvárosias lakóterület 2. kertvárosias lakóterület b) Vegyes terület: 1. településközpont vegyes terület 2. központi vegyes terület c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek d) Különleges területek 1. Egyéb, máshova nem sorolt különleges területek a.) a Romtemplom területe b.) a Kálvária területe c.) oktatási terület d.) kulturális terület e.) a piac területe f.) pinceterületek 2. Jelentős zöldfelületű különleges területek a) temetkezési célú (temető) (kegyeleti park) b) sportolási célú területek c) a különleges vegyes területek 3. Idegenforgalmi területek 4. Energiaszolgáltatási és településgazdálkodási különleges területek a) gázátadó terület b) adótorony terület c) vízműtelep terület 5. Hulladékkezelő területek a) szennyvíztisztító terület b) hulladéklerakó terület: 6. Bánya, bányászattal érintett területek (3)A terület beépítésre nem szánt területek a használat szerint: a) Közlekedési és közműterület 1. közúti közlekedési területjele: b) Zöldterület 1. közpark, közkert 2. fásított köztér c) Erdőterület 1. gazdasági célú erdőterület 2. egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdőterület 3. védelmi célú erdőterület d) Mezőgazdasági terület 1. általános mezőgazdasági terület 2. táj- és természetvédelem érdekében korlátozott használatú 3. kertes mezőgazdasági terület 4. átmeneti kertes mezőgazdasági terület: (lakóterület-fejlesztési terület) e) Vízgazdálkodási terület 1. vízmeder terület 11 12

jele: Lk jele: Lke jele: Vt jele: Vk jele: Gksz

jele: Krtp jele: Kká jele: Ko jele: Kk jele: Kpi jele: Kp jele: Kte jele: Kke jele: Ksp jele: Kve11 jele: Ki jele: Kgá jele: Ka jele: Kvi jele: Khsz jele: Kh jele: Kb

jele: KÖú jele: Zkp jele: Zfk jele: Eg jele: Ee jele: Ev jele: Má-á jele: Má-t jele: Mk jele: Mk-212 jele: V

Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

3

IV. FEJEZET LÉTESÍTÉSI FELTÉTELEK A beépítésre szánt területek általános előírásai 6. § (1)A telekalakítás általános szabályai: a) A kialakítható telekméreteket - a kialakítható új telkek legkisebb telekterület méretét az övezeti előírások tartalmazzák. b) Telekalakítás során az övezeti paraméterektől eltérni akkor lehet, ha közterület szabályozás végrehajtása érdekében történik, amely során a visszamardó telek mérete kisebb lehet az előírtnál. Közterület-szabályozás végrehajtása során kialkuló telek beépíthetősége akkor is megmarad, ha mérete, területe az övezeti előírásokban feltételként meghatározott mérték alá csökken.13 c) Nyúlványos (nyeles) telek a területen a Vt, Vk és Gksz építési övezetben nem alakítható ki, kivéve. d) Nyúlványos (nyeles) telek lakó építési övezetben a kialakult állapotra tekintettel létesíthető, amennyiben a kialakított és a megmaradó telek szélessége legalább 14 m, valamint a kialakított és a megmaradó telek az övezetre vonatkozó minden építési előírásnak megfelel. e) Meglevő épület bontása esetén a beépíthető minimális telekméret 400m2, kivéve távközlési adótorony esetén.14 f) Az Lke jelű építési övezetekben legfeljebb 3 db szomszédos telek vonható össze. g) A kialakítható új telek legkisebb mélysége abban az esetben, amikor telekalakítással vagy új út kialakításával a telek oldalhatárának aránya úgy változik, hogy az ingatlan úttal párhuzamos oldala hosszabb, mint az arra merőleges, a telekmélység előírt legkisebb mértéke lakó, központi vegyes és településközpont vegyes területeken 15 m, kereskedelmi szolgáltató gazdasági és különleges területeken 20 m legyen.15 (2)Az építmények elhelyezése: a) Az épületeket, építményeket a Szabályozási Terv szerinti építési helyen belül, illetve az OTÉK előírásai alapján kell elhelyezni. h) Az oldalkert méretét - egyéb előírás hiányában - az OTÉK szerint kell meghatározni, de nyílásnélküli épületszakasz vonalán - megengedő tűzrendészeti szakhatósági vélemény esetén - az oldalkert megengedett legkisebb mérete 4 m lehet. i) Kialakult beépítésnél az előkert mérete a meglevő állapothoz igazodóan határozandó meg, előkert nélküli utcában, előkert nélkül, előkertes beépítés esetén a meglevőkhöz 3-5 m között igazodóan. j) Az elő- és hátsókert kialakítására vonatkozó előírások lakó, központi vegyes és településközpont vegyes területeken abban az esetben, ha az ingatlan úttal párhuzamos oldala hosszabb, mint az arra merőleges, a következő: a telek előkertjének mérete: a kialakult állapotnak megfelelő, vagy 3 m, a telek hátsókertjének mérete: az övezetben előírt építménymagasság fele, de legalább 4 m.16 (3)Építmények létesítése és átalakítása a) Ha a kialakult beépítés mértéke meghaladja az építési övezetre előírt mértéket, a meglevő épületrész átépítése, bővítése, a meglevő épületrész bontását követően új 13 14 15 16

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től

4

épületrész építése - a földkönyvben rögzített kialakult beépítettség területén - a földhivatali nyilvántartás szerinti mértékig megtartható, illetve engedélyezhető. b) Ahol a Szabályozási Terv meglévő beépítést érintően jelöl ki építési helyet, új épületlétesítése, a meglévő épület bővítése csak a kijelölt építési helyen belül megengedett. (4) Építmények tetőkialakítása: a) A magastetős épületek tetőhajlásszöge 30 és 45 fok közötti lehet b) A tetőfedés anyaga nem lehet: 1. lakó és településközponti vegyes területeken, kivéve: a Vt-5 és a Vt-8 jelű területeken: nagyelemes fém és műanyag alapanyagú 17 2. lakó és településközponti vegyes területeken, kivéve: a Vt-5 és a Vt-8 jelű területeken: natúrszínű betoncserép 18 3. lakó és településközponti vegyes területeken, kivéve: a Vt-5 és a Vt-8 jelű területeken: bitumenes zsindely 19 4. kék színű, valamint a természetes építőanyagok színétől, színárnyalataitól eltérő, c) Új építés esetén eresz-, párkánycsatornát és más épületrészt a birtokhatáron belül kell kialakítani. (5) A községközpontban, a kibővített műemléki környezet területén belül, illetve a kibővített műemléki környezet külső határvonala mentén levő telkek területén csak égetett tetőcserép tetőfedő anyag alkalmazható. (6) A meglevő épületek, építmények újraépítése, állagmegóvása során - az építmények közötti telepítési távolság hiánya esetén - csak olyan építési mód, anyag alkalmazható, amely a tűzfalra vonatkozó követelményeket kielégíti. (7) A területen kerítés létesítése az OTÉK 44. §-a szerint engedélyezhető az alábbi eltérésekkel: a) A telekhatárok mentén legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés létesíthető, legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal. Áttörtnek az a kerítés minősül, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott. Amennyiben a telekhatárvonalán támfal építése szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni. b) Fő- és gyűjtőút mellett, műemléki és helyi védettségű területen, az utcafronton tömör kerítés is létesíthető, kőből, vakolt felületű természetes építőanyagból, a szomszédos telkeken kialakult módon és magasságban, de legfeljebb 1,8 m magasan.20 c) a területen csak természetes anyagú kerítés létesíthető, hullámlemez, műanyag, eternit, tömör fémlemezkerítés és rikító, a környezettel nem harmonizáló színűre vagy mintásra, képnek minősíthetőre festett kerítés nem létesíthető. d) az utcavonalon álló kerítés - a környezettel összhangban - a telek irányában beljebb helyezhető - pl. kapubehajtó, parkoló létesítése miatt - azonban a közterülettel egybenyitott telekrészen a közterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

17 18 19 20

Hatályba helyezve: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től Hatályba helyezve: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től Hatályba helyezve: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

5

V. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 7. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI LAKÓTERÜLETEK Általános előírások 8. § (1) A lakóterületek építési övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció. (2) A lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő állomás b) parkolóház c) a vonatkozó építési övezetben tiltott további építmények (3) Lakóterületeken környezeti zaj szempontjából a lakóterület építési övezetére, a lakófunkciójú épületre vonatkozó megengedett zajterhelési határértékek teljesülését és a környezeti levegő jó minőségét a területhasználathoz kötődő légszennyező anyag kibocsátással, bűzhatással veszélyeztető építési tevékenységet folytatni, az építményben bármely tevékenységet folytatni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. Ennek érdekében a környezeti zajterheléssel járó alábbi funkciójú területhasználat, gazdasági tevékenység céljára építmény nem létesíthető: autószerelés, karosszéria javítás, autó fényezés, élelmiszer és italgyártás, kereskedelem, raktározás, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, kőfaragás, hulladékkezelés.21 (4)A lakóterületi (kisvárosias, kertvárosias, falusias) építési övezetek környezeti határértékei, egyedi előírásai: a) A lakóterületen az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke, melynek a védendő épület homlokzata előtt 2 m-rel teljesülnie kell, 50/40 dBA érték nappal/éjjel. b) A lakóterületen a közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke kiszolgáló út mentén 55/45 dBA, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 60/50 dBA (a közegészségügyi hatóság engedélyével 65/55dBA) nappal/éjjel értékek. Kisvárosias lakóterületek 9. § (1)A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: 1. termelő kertészeti építmény 2. gazdasági építmény (2)A kisvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Lk-1 jelű jellemzően szabadonálló beépítésű közepesnél nagyobb beépítettségű, négy-ötszintes kisvárosi lakóterület b) Lk-2 jelű jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes lakóterület 21

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

6

(3)A kisvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 1.sz. táblázat Az építési telek

Az épület

A megengedett legnagyobb beépítettség.

A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

SZ K* Lk-1 SZ K* Lk-2 K*- a kialakult telek nem osztható meg

megengedett építménymagassága

mélysége (m)

szélessége (m)

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete

A beépítés jellemző módja

Övezeti jel

A kialakítható új telek legkisebb

-

45 30

65 40

2,0 0,7

40 60

3,0 3,5

K 7,5

Megjegyzés

Az építési övezet

24 tömb 14 tömb

Kertvárosias lakóterületek 10. § (1)A kertvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Lke-SZ-1 jelű, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, kétháromszintes kertvárosi lakóterület b) Lke-SZ-2 jelű, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, egy-kétszintes kertvárosi lakóterület c) Lke-SZ-3 jelű, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egykétszintes kertvárosi lakóterület d) Lke-O-1 jelű, jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, közepes beépítettségű, egykétszintes kertvárosi lakóterület e) Lke-O-2 jelű, jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, kis beépítettségű, egy-kétszintes kertvárosi lakóterület f) Lke-O-3 jelű, jellemzően oldalhatáronálló, közepes beépítettségű, egy-kétszintes kertvárosi lakóterület g) Lke-O-4 jelű, jellemzően oldalhatáronálló, kis beépítettségű, egy-kétszintes kertvárosi lakóterület h) Lke-Ikr-1 jelű, jellemzően ikerházas beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes kertvárosi lakóterület. Az övezet saroktelkei szabadonálló módon építhetőek be, amennyiben a szomszédos ingatlanon a beépítési lehetőség, a saroktelekkel ellentétes oldalhatáron van.22 (2)Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

22


7

2.sz. táblázat23

szélessége (m)

mélysége (m)



Legkisebb (m)*

Legnagyobb (m)

Lke-SZ-1

SZ

1500

25

50

30

40

1,3

50

4,5

7,5

Lke-SZ-2

SZ

800

20

30

20

25

0,6

60

3,5

5,5

Lke-SZ-3

SZ

700

25

25

30

40

0,6

50

3,5

5,5

Lke-O-1

O

500

16

28

30

40

0,6

60


3,5

5,5

Lke-O-2

O

850

18

40

25

35

0,6

65

3,5

4,5

Lke-O/3 Lke-O-3

O

700

14

40

30

40

0,6

60

3,5

5,5

Lke-O-4

O

1000

20

50

25

35

0,6

65

3,5

5,5

Lke-Ikr-1

Ikr

500

12

30

30

45

0,6

60

3,5

5,5

Megjegyzés


A megengedett legnagyobb beépítettség. A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %


Az épület

A beépítés módja

Az építési telek

Övezeti jel

jellemző


a 44-es tömbben 48-as Kálváriadomb 48-as Kálváriadomb az újabb, de már beépült településrészeken a Határ út melletti, 18-as tömb területei, a 44-es tömb új telekosztás ú lakóterülete in a régi telekosztás ú településrészeken a 44-es tömb új telekosztás ú lakóterülete in 15-ös tömb

*Kivéve önálló pinceépület esetében

(3) Az Lke-O-2 jelű építési övezetben a további előírások: a) az építési övezetben a telkenkénti épületek száma legfeljebb egy lehet b) az építési övezetben telkenként legfeljebb két lakás alakítható ki. c) az építési övezetben a legkisebb kialakítandó előkert mérete 5 m, az oldalkert mérete 6m, a hátsókert mérete 10m.24 (4) Az építési övezetben, a vízfolyások melletti parti területek 15 m-es szélességben nem keríthetőek le, nem építhetőek be és nem burkolhatóak le.25 23


24

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

25

8

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK 11. § (1) A településközpont vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál, jellemző rendeltetése az intézményi (közösségi) funkció. (2) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el, nem alakítható ki: a) a lakosságot közvetlenül nem szolgáló termelő, raktározási, közlekedési funkciók b) ipari és üzemi tevékenység, önálló raktározási tevékenység, kivéve azokon a területeken, ahol jelenleg is működik ilyen tevékenység.26 c) termelő kertészeti tevékenység d) üzemanyagtöltő állomás e) parkolóház f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény g) termelő kertészeti építmény h) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára (3) A településközpont vegyes területen intézmények üzemelése, használati módjának akár részleges megváltoztatása csak a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló más használati módra megengedett és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja. (4) A településközpont vegyes területeken meglevő gazdasági-termelő funkciójú épületek csak a lakókörnyezeti határértékeket teljesítő tevékenység, illetve funkcióváltás esetén bővíthetők. (5) A településközpont vegyes területek környezeti határértékei, egyedi előírásai: a) A vegyes övezetben az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke, melynek a védendő épület homlokzata előtt 2 m-rel teljesülnie kell, 55/45 dBA érték nappal/éjjel. b) A vegyes övezetben közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke kiszolgáló út mentén 60/50 dBA, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 65/55 dBA nappal/éjjel értékek. (6) A településközpont vegyes területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Vt-1 jelű, nagytelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, egykétszintes településközpont vegyes terület b) Vt-2 jelű, kistelkes, jellemzően zársorú beépítésű, nagy beépítettségű, egykétszintes településközpont vegyes terület c) Vt-3 jelű kistelkes, jellemzően a Templom-domb oldalhatáronálló, közepes beépítettségű, oldalhatáronálló beépítésű, egy-szintes településközpont vegyes terület d) Vt-4 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, háromnégyszintes településközpont vegyes terület e) Vt-5 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy beépítettségű, egykétszintes településközpont vegyes terület f) Vt-6 jelű kistelkes, jellemzően, szabadonálló, kis beépítettségű, egyszintes településközpont vegyes terület. (7) A településközpont vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

26


9

1000

14

40

30

70

1,2

45

4,5

Vt-2

Z

400

14

K

40

70

1,2

25

4,5

8,0

Vt-3

O

K

K

K

30

50

0,5

45

3,5

4,5

Vt-4

SZ

1500

40

40

25

45

1,5

50

4,5

12,5

Vt-5

SZ

4000

40

50

60

60

0,8

10

4,5

7,5

Vt-6

SZ

300

16

16

40

50

0,8

40

3,5

7,5

Vt-7

SZ

800

20

40

30

40

1,0

40

4,5

7,5

Vt-8

SZ

3000

-

-

45%

45%

0,9

20

4,5

12,0

Vt-9 Vt-10

Z

120

6

18

55

75

40

3,0

O

1000

25

30

55

30

1,0 0,5

40

3,0

4,5 4,5

Megjegyzés

Z

mélysége (m)

Vt-1

(kivéve a templomtorony magasságá t)

szélessége (m)

Legnagyobb (m)

Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb (m)


megengedett A legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)

Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb megengedett A legnagyobb beépítettség.



Övezeti jel


megengedett A legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

3. sz. táblázat27

8,0

jellemzően a községközpontban jellemzően a községközpontban A Romtemplom környezetében Iskola, malom a 41-es tömbben a 14-es tömbben a pavilonok a 44-es tömbben Határ út mentén Rácvárosi pincesor

(8) A Vt-3 jelű építési övezetben további előírások: a) az elhelyezhető épület maximális szélessége az utcafronton 7 m, melyet legalább 4 m mélységig, az utcára (a Rácváros utca és a Jóvilág utcák által határolt területen a Rácváros utcára) merőlegesen kell biztosítani, a telek belseje felé, ettől beljebb eltérő méretű, alacsonyabb épülettömegű épületrésszel kiegészíthető a fő épülettömeg, illetve arra merőleges épületszárny is kialakítható, de ennek gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Saroktelken a homlokzat max. 7 m-es utcafronti szélességét csak az egyik utca irányban kell biztosítani. 28 b) garázskapu az utcai fronton nem helyezhető el, kivéve, ha a garázskapu a kerítéssel azonos anyagból, méretben és elemkiosztással kerül kialakításra, és azzal azonos síkban van, vagy annak síkja mögött eltolható módon, és az a kerítés kapuja is egyben, 29 c) az építési övezetben legfeljebb 2db szomszédos telek vonható össze. (9) A Vt-5 jelű építési övezetben kerítés nem létesíthető a gazdasági udvar kerítésén kívül, a terület használata közhasználat számára megnyitottan biztosítandó, zöldfelülete kertészeti tervek alapján alakítandó ki.

27

Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től

28

Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től

29

10

(10) További előírások a Vt-5 jelű építési övezetben: a) minden épülethomlokzaton magastető létesítendő, 35% és 45% közötti hajlásszöggel b) anyaghasználat: csak természetes anyagok c) tetőfedés: kizárólag égetett cserép d) homlokzatkialakítás: a településképbe történő illeszkedéssel e) az Ady E. utca és a Magyar utca sarkán, az elhelyezhető épület tömegéből - az előírások keretei között - kiemelkedő épületrész létesítendő f) az előírt zöldfelületet előnevelt fákkal kell kialakítani. (11) A Vt-10 jelű építési övezetben további előírások:30 a) az építési övezetben épületeket az építési helyen belül kell elhelyezni, b) garázskaput saroktelken is el lehet helyezni, ha az utcavonaltól 5m-nél beljebb kerül kialakításra, c) a 938 hrsz-ú közterület felé eső homlokzat szélessége legfeljebb 9 m lehet, melyet legalább a homlokzati síktól mért 2 m mélységig kell biztosítani. KÖZPONTI VEGYES TERÜLET 12. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A központi vegyes területen a) elhelyezhető: 1. igazgatási épület, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5. sportépítmény, 6. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 7. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b) nem helyezhető el: 1. ipari és üzemi tevékenység, önálló raktározási tevékenység, kivéve azokon a területeken, ahol jelenleg is működik ilyen tevékenység.31 (3) A Vk építési övezetben a területfelhasználás, új beépítés feltétele a talaj szennyezettségének vizsgálata, feltárása és dokumentálása. Az építés csak akkor engedélyezhető, ha a talajszennyezés mértéke azt lehetővé teszi (4) A településközpont vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 4.sz. táblázat32

40

1,5

25*

30

Kiegészítve: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től.

31

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

32

Megjegyzés

37,5%

Legnagyobb építménymag

60

Legkisebb (m)

40


A megengedett legnagyobb beépítettség. A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt % A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)

5000


mélysége (m)

SZ


Az épület

szélessége (m)


Vk-1

Az építési telek


Övezeti jel


3,0

14

AGROGATE

11

* Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke 20%-ra csökkenthető

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 13. § (1)A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2)A kereskedelmi, szolgáltató területen a) elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás (telkenként legfeljebb egy lakás) 3. igazgatási, egyéb irodaépület 4. autóbuszvégállomás és parkoló 5. sportépítmény, a Közlekedésbiztonsági Központ SZT-K-1 Szabályozási terv területén b) nem helyezhető el: 1. 33 2. egyéb közösségi szórakoztató épület, 3. parkolóház, üzemanyagtöltő, kivéve a Gksz-5 jelű építési övezetet 4. 4. állattartó épület. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet környezeti határértékei, egyedi előírásai: Az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke, melynek az üzemi létesítmények telekhatáránál teljesülnie kell, 60/50 dBA érték nappal/éjjel. (4) A Gksz jelű építési övezet általános részletes előírásai:34 a) nyeles telek nem alakítható ki b) a terv szerinti egyéb előírás hiányában, a kialakítandó előkert legalább 5 m legyen. c) manzard tető nem építhető. d) kerítés csak úgy létesíthető, ha annak 0,30 m feletti felülete a kerítés síkjára merőlegesen 50%-nál nagyobb mértékben áttört és magassága nem haladja meg a 1,8 métert, az anyaguk terméskő, tégla, cserép, fa és drót lehet. e) a telekhatárok mentén, a lakó-, a településközponti vegyes, a különleges, a mezőgazdasági és a vízgazdálkodási területek felöli oldalon fasor telepítendő. (5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei: a) Gksz-1 jelű, középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű kereskedelmi, szolgáltató terület b) Gksz-2 j elű, középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű kereskedelmi, szolgáltató terület c) Gksz-3 jelű, középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kereskedelmi, szolgáltató terület d) Gksz-4 jelű, nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kereskedelmi, szolgáltató terület e) Gksz-5 jelű, kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, kereskedelmi, szolgáltató terület f) Gksz-7 j elű, középtelkes, j ellemzőenszabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű kereskedelmi, szolgáltató terület g) Gksz-8 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, alacsony beépítettségű, kereskedelmi, szolgáltató terület 33 34

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től.

12

(6) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 5.sz. táblázat35 Az építési telek



szélessége (m)

mélysége (m)




Legkisebb (m)

Legnagyobb építménymag (m)

Megjegyzés


Övezeti jel


Az épület A legkisebb kialakítandó zöldfelület %


Gksz-1

SZ

2000

20

30

40

0

0,8

30

4,5

12 (30*)

a Határút mellett

Gksz-2

SZ

2000

20

30

40

0

0,8

30

3,5

7,5

Gksz-3

SZ

2000

20

30

30

40

1,4

20

3,0

7,5

Gksz-4

SZ

2000

20

30

30

40

1,5

30

3,0

7,5

Gksz-5

SZ

500

15

30

40

60

0,6

20

3,0

7,5

Gksz-7

SZ

2000

20

30

40

40

0,8

30

3,0

8,0

Gksz-8

SZ

8000

80

100

10

10

0,4

40

4,5

10,0

a Pátyi út melletti terület 46-os tömbben a 45-ös tömbben benzinkút, autómosó a Herceghalmi út északi oldalán M1 északi oldalán

Magyarázat: *(30 ) Technológiai okból - kémény, siló, antenna, stb. építése - legfeljebb 30m építménymagassággal létesíthető

(7) 36 (8) 37

(9) A Herceghalmi út menti Gksz-2 és Gksz-3 jelű építési övezetben, az utcafronton közvetlenül csarnoképület nem építhető. (10) A Közlekedésbiztonsági központ (SZT-K-1 jelű) Szabályozási terv Gksz-8 jelű építési övezetének területén a sport, iroda, oktatás, vendéglátás funkciói, valamint szabadtéri próbapálya motoros járművek részére helyezhetők el. Lakóépület, illetve lakófunkció nem helyezhető el." (11) A Közlekedésbiztonsági központ (SZT-K-1 jelű) Szabályozási terv Gksz-8 jelű építési övezetének területén a Paplaposi-patak 20 m-es védőtávolságában földnedvű gyepesítettzáportározó, valamint a záportárózó torkolati műtárgyai és az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés torkolati műtárgyai elhelyezhetők." (12) SZT-K-1 jelű Szabályozási terv Gksz-8 jelű övezetének megközelítő útját egyéb közútként (helyi külterületi útként), a vonatkozó útügyi előírásoknak megfelelő paraméterekkel kell kiépíteni." (13) A Gksz-8 építési övezetben, az M1 autópálya és a KÖ-P-01 övezet felé eső telekhatárok mentén épület, útburkolat, építmény és terepalakulat csak a telekhatártól 4 m-re helyezhető el.38

35 36 37 38

Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től. Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Hatályba lép: a 17/2015. (XI. 10.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. december 10-től

13

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 14. § (1) Különleges terület építési övezetébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől. Egyéb, máshova nem sorolt különleges területek 15. § (1)A Krtpjelű különleges terület kizárólagosan a kiemelt jelentőségű műemlék romtemplom és azt szolgáló létesítmények (fogadó épület, nyilvános WC, parkoló) elhelyezésére szolgáló terület. (2)A Kkájelű különleges terület kizárólagosan a műemlék kálvária létesítmények elhelyezésére szolgáló terület. Az építési övezetben épületet, létesítményt, parkolót elhelyezni nem lehet. (3)A Kojelű különleges oktatási terület elsődlegesen oktatási létesítmények elhelyezésére szolgáló terület. a) AKojelű építési övezetben elhelyezhető: 1. oktatási célú épület 2. szálláshely szolgáltató épület 3. szolgálati lakások 4. igazgatási épület, egyéb irodaépület 5. egyházi épület 6. egészségügyi épület 7. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület 8. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület 9. kutatási épület 10. sportépület, sportlétesítmény b) A Ko jelű építési övezetben nem helyezhető el: 1. gazdasági épület 2. önálló lakóépület 3. üzemanyagtöltő állomás 4. parkolóház (4)A Kkjelű különleges terület elsődlegesen kulturális létesítmények elhelyezésére szolgáló terület. (5)A Kpijelű különleges piacterület elsődlegesen az őstermelői települési piac elhelyezésére szolgáló különleges terület. a) A Kpijelű építési övezetben elhelyezhető: 1. a piaci árusítást szolgáló épületek, építmények 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület 3. nyilvános WC b) A Kpijelű építési övezetben nem helyezhető el: 1. lakóépület 2. egyházi, oktatási, egészségügyi épület 3. gazdasági célú épület 4. igazgatási épület, egyéb iroda a piacot szolgáló irodát kivéve 5. szálláshely-szolgáltató épület 6. egyéb közösségi szórakoztató épület 7. sportépület 14

8. üzemanyagtöltő állomás (6) A Kpjelű pinceterületek elsődlegesen pincék elhelyezésére szolgáló különleges terület. a) A Kp j elű építési övezetben elhelyezhető: 1. a szölő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terménytárolás, -feldolgozás és terményárusítás épületei 2. turisztikai célt szolgáló egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (pihenés, borkóstolás, csomagolt ételfogyasztás) 3. igazgatási épület, egyéb iroda b) A Kp jelű építési övezetben nem helyezhető el: 1. lakóépület 2. üdülőépület 3. szálláshely szolgáltató épület 4. gazdasági célú épület (7) Az egyéb, máshová nem sorolt különleges területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 6. sz. táblázat39

SZ

K

-

-

40

Kpi-1

SZ

1000

15

25

Kp-1

Z

K

Kp-2

Z

K

Kp-3

Z

120

-

60 90

3,5 K

K K

50

2,0

40

3,5

4,5

20

60

0,6

40

3,0

4,5

K

10

100

0,5

95

1,5

3,02

3,0

8,0

10

100

0,5

40

3,0

3,5

6

18

40

75

0,5

40

3,0

4,0

Megjegyzés

Ko

K+10* K+20* K -

Legnagyobb építménymag(m)

K -

megengedett építménymagassága Legkisebb (m)

K -


K K

Az épület megengedett A legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)

SZ SZ

megengedett A legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

mélysége (m)

Krtp-1 Kká

Övezeti jel

szélessége (m)


megengedett A legnagyobb beépítettség.

Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb telekterülete



Romtemplom Kálvária Oktatási létesítmények a 41-es tömbben Józsefvárosi pincekör Mélyúti és egyéb pincesorok Rácvárosi pincesor

* A megadott érték nem lehet több 40%-nál!

(8) A Kp-1 jelű építési övezetben az építési vonal-1-től a telek mélységének irányában -a közterület felé is - plusz/mínusz 50 cm-t el lehet térni, de amennyiben meglevő pince helye kerül felhasználásra, az eltérés a kialakult állapothoz igazodó lehet (9) A Kp-1 jelű övezetek egyéb előírásai: a) a pincék homlokzatán, látható épületrészein műanyag, fém, táblás fedés, vagy burkolat, bitumenes zsindelyfedés nem megengedett b) az övezetben meglevő lakóépületen állagmegóvás megengedett, de bővítés, értéknövelő belső átalakítás nem engedélyezhető c) A pince legalább egy, a telek teljes mélységében kialakított, téglából vagy kőből rakott boltozott helyiséget kell, hogy tartalmazzon (=főhelyiség), a további építményrészek készülhetnek vasbetonból is, amennyiben a főhelyiségből közvetlenül nem láthatók. 39


15

d) A homlokzat lehet fekvő téglány formára faragott terméskő vagy fehér vakolt felület. d) A nyílászárókat fából kell készíteni. (10) 40 Jelentős zöldfelületű különleges területek 16. § (1)A Kte, illetve a Kkejelű temetkezési célú jelentős zöldfelületű különleges területek elsődlegesen a temetők, kegyeleti parkok és létesítményei elhelyezésére szolgálnak. (2)A Kteés a Kkejelű építési övezetekben a) elhelyezhető: 1. kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási épület 2. szolgálati lakás 3. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület b) nem helyezhető: 1. önálló lakóépület 2. üzemanyagtöltő állomás 3. parkolóház 4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és gépjárművek számára. (3) A jelentős zöldfelületű, temetkezési célú különleges területek építési előírásait az alábbitáblázat tartalmazza:

7. sz. táblázat41 Az építési telek



szélessége (m)

mélysége (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb építménymag

Megjegyzés

Kte

SZ

5000

-

-

15

10

0,4

40

3,5

8,0

temetők

Kke

SZ

K

-

-

15

10

0,4

50

3,5

8,0

felhagyott temetők


Övezeti jel


Az épület megengedett építménymagassága

A megengedett legnagyobb beépítettség. A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt % A megengedett legnagyobb szintterületi mutató (m2/m2)


(4)A Kspjelű sportolási célú jelentős zöldfelületű különleges terület a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (sport-, szabadidős területek). (5)A Kspjelű jelentős zöldfelületű sportolási célú különleges területek építési övezeteiben a) elhelyezhető: 1. sportépítmény 2. a pihenést, testedzést szolgáló építmény 3. kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület kötelező elvi építési engedély alapján 4. kereskedelmi, szolgáltató épület, vendéglátó épület 5. szolgálati lakás 6. a lovassportot szolgáló tároló és állattartó építmények kötelező elvi építési engedély alapján 40 41

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

16

b) nem helyezhető: 1. önálló lakóépület 2. igazgatási épület, egyéb iroda épület 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület 4. egyéb gazdasági célú épület 5. üzemanyagtöltő állomás 6. parkolóház 7. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek számára. (6) A Kve-1 jelű különleges vegyes terület a kultúra, a sport, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (kultúra, sport-, szabadidős-, rekreációs területek).42 (7) A Kve-2 jelű különleges vegyes terület az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (oktatás, kultúra, sport-, szabadidős-, rekreációs területek).43 (8) A Kve-1 jelű különleges vegyes területek építési övezeteiben elhelyezhető építmények, a Ksp jelű övezetben elhelyezhetőeken kívül még a kulturális funkciók építményei, a Kve-2 jelű különleges vegyes területek építési övezeteiben elhelyezhető építmények, a Ksp jelű övezetben elhelyezhetőeken kívül még az oktatási és kulturális funkciók építményei. 44 (9)A jelentős zöldfelületű különleges területek építési előírásait az alábbi táblázattartalmazza: 8.sz. táblázat45 Az építési telek



szélessége (m)

mélysége (m)





Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)


Övezetijel


Az épület

Ksp

SZ

5000

50

50

15

30

0,25

40

3,5

8,0

Kve-1

SZ

5000

50

50

15

30

0,25

70

3,5

8,0

Kve-2

SZ

5000

50

50

15

30

0,25

70

3,5

8,0

Megjegyzés


Idegenforgalmi különleges területek 17. § (1)A Ki jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen az idegenforgalom a meglevő épített és természeti értékek bemutatására szolgáló területek. 1.

Az építési övezetben a) elhelyezhetők:

(2) Az építési övezetben a) elhelyezhető: 1. a pihenést, testedzést szolgáló építmények 42 43 44 45

Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Beiktatva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

17

2. 3. 4. 5. b) 1. 2.

kereskedelmi, szállásférőhely-szolgáltató épület kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület szolgálati lakás kizárólag a működéséhez szükséges gazdasági célú épület (pl. állattartó épület) nem helyezhetők el: lakóépület egyéb gazdasági célú épület

(3) A Ki idegenforgalmi különleges területek (a lovasklubok, a Malom-tó melletti területek) építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 9. sz. táblázat

Ki-1

Ki-2

SZ

SZ

Megjegyzés

Legnagyobb(m)

megengedett építmény- magassága

Legkisebb(m)



Az épület A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

A megengedett legnagyobb beépítettség.%

mélysége(m)


szélessége(m)

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

Az építési telek


Övezeti jel


46

5000

50

50

15

15

0,4

70

3,5

8,0

Pegazus lovasklub, és volt Tszjuhtelep

10.000

50

50

15

15

0,3

70

3,5

5,5

Malomtó

Ki-3

SZ

5000

30

50

15

15

0,3

70

3,5

5,5

Csillagerdő - Észak,a pedagógusföldekmelle tt

Ki-4

O*

5000

50

50

15

15

0,4

70

3,5

8,0

Mányi úti lovasklub

* Az építési hely a telek délkeleti oldalához illeszkedik. Az építési helyen belül épület szabadonálló módon is elhelyezhető az egyéb előírásoknak figyelembevételével. Az építési helyen kívüli meglévő épületek megtarthatóak és felújíthatóak.

Energiaszolgáltatási és településgazdálkodási különleges terület 18. § (1)Az energiaszolgáltatási és településgazdálkodási különleges területbe sorolt Kgájelű gázátadó terület, a Kajelű adótorony terület és a Kvijelű vízműterület kizárólag az érintett funkcionális létesítmények és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál. (2)Az energiaszolgáltatási és településgazdálkodási különleges területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 46


18

10. sz. táblázat47

50

0,4

40

Legnagyobb (m)

kialakítandó

40


Legkisebb (m)

A megengedett legnagyobb szintterületimutató(m2/m2)

15

legkisebb A zöldfelület %


15

legnagyobb

A megengedett beépítettség.

400

Az épület

mélysége (m)

SZ

Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb

szélessége (m)


Kgá

A kialakítható új legkisebb telekterülete

Övezeti jel

telek


3,0

7,5

Ka

SZ

250

15

15

30

40

0,3

50

3,0

technológiai igény szerint

Kvi

SZ

K

15

15

20

40

0,2

40

3,0

technológiai igény szerint

A hulladékkezelő területek 19. § (1) A Khszjelű szennyvíztisztító terület kizárólag a szennyvíztisztító létesítményei és az azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál. (2) A Khjelű hulladéklerakó terület kizárólag a hulladéklerakó építményei, létesítményei elhelyezésére szolgál. (3) A hulladékkezelő területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 11.sz. táblázat Az építési telek

20

10

15

0,5

40

3,0

7,5

Kh

SZ

K

K

K

10

-

0,10

4048

3,5

4,5


Övezeti jel

Legnagyobb (m)


20

Legkisebb (m)


1000

A legkisebb zöldfelület %

A megengedett legnagyobb beépítettség.%

SZ


Khsz

jellemző

mélysége (m)


szélessége (m)


kialakítandó


*49 Bánya, bányászattal érintett terület 20. § (1) A Kb jelű bánya, bányászattal érintett terület a bányaművelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület. (2) Az építési övezetben elhelyezhető építmények a) a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények b) porta és mérleg épület 47


48

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

49

19

c) a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építmények d) szolgálati lakás e) a terület, illetve egy része idényjellegű használatát (sport, szabadidő) biztosító épületek (3) Az övezeti lehatárolás megegyezik a bányatelek határával. (4) 50 (5) A bányaterületek építési övezeteinek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 12.sz. táblázat

40

Legnagyobb (m)

0,01


Legkisebb (m)

-

kialakítandó

10


200


50000 100

Az épület A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

szélessége (m)




SZ

Az építési telek

mélysége (m)

Kb


Övezeti jel

jellemző


3,5

8,0 technológiai építmény max. 20 m

VI. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK 21.§ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgál. Közlekedési területek 22.§ (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Terv tartalmazza. (2) 51 (3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. (4) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.Az Akadémia utca és a Szent István tér közterületein piac és a közösségi rendezvények építményeiis elhelyezhetőek.52 (5) 53 50 51 52 53

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

20

(6) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M1 autópálya: K.I.B. b) a 10sz. főút és az M1 között tervezett elkerülő út: K.III.B. c) 1101 sz. út: K.V.B., B.V. b-C d) 1102 sz. út: K.V.B., B.V. b-C e) 1104 sz. út: K.V.B., B.V. b-C f) 1105 sz. út: K.V.B., B.V. b-C g) a távlatban a 1101sz. és 1103sz. utakat összekötő tervezett út: K.V.B. h) helyi gyűjtőutak: K.VIII.B., B.V. c-D i) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D j) önálló kerékpárutak: K.IX., B.IX. k) önálló gyalogutak: K.X., B.X. l) helyi külterületi utak: K.VIII.C. (7) Az országos utak külterületi szakaszai menti védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet. A védőtávolságok értékei: a) az M1 autópálya nyomvonala mentén a tengelytől mért 100,0-100,0 m. b) a 10sz. főút és az M1 között tervezett elkerülő út mentén a tengelytől mért 50,050,0m. c) az országos mellékutak mentén: 50-50 m. d) a távlatban a 1101sz. és 1103 sz. utakat összekötő tervezett út nyomvonala mentén a tengelytől mért 50,0-50,0 m. (8) Az önkormányzati úthálózaton belül helyi gyűjtőúti szerepet tölt be: a) a Határ út-Malomárok utca b) a belterület délnyugati szélén haladó c) az 1105sz. utat a 1101sz. úttal összekötő tervezett út d) az autópálya északi oldalán haladó, az azzal párhuzamos tervezett út (9) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.54 (10) 55 (11) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén az úttengelytől mért 6,0-6,0 m-es területsávon belül építmény nem helyezhető el, kivéve Mk-k övezet útjait. (12) Az Mk-k övezet útjai mentén az úttengelytől mért 5,0-5,0 m sávon belül kerítés, támfal, pincelejáró építmény, az úttengelytől mért 11m-en belül épület nem helyezhető el. Az övezetben a SZT-n gyűjtőútként jelölt utak szabályozási szélességes minimum 12m. (13) 56 (14) A meglevő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján. (15) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges. 54


55

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

56

21

(16) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit külön önkormányzati helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon kell meghatározni. (17) 57 (18) Meglévő parkolók felújítása esetén az új parkolók kialakítására vonatkozó előírásokat kell betartani. (19) a) KÖ-P-01 jelű övezet közlekedési terület -parkoló- övezete 58 b) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek mérete 3000m2 lehet. c) Az övezet telkein épület nem helyezhető el. d) Az övezetben parkoló, útburkolat, valamint ezek kiszolgálására egyéb közlekedési, közmű és környezetvédelmi építmény, műtárgy helyezhető el. e) Az övezet telkein legalább 20% zöldfelületet kell kialakítani. Járművek elhelyezése 23.§ (1)A járművek elhelyezését a vonatkozó jogszabályok szabályozzák. (2)A területen meglévő gépkocsitároló, valamint közterületi parkolóhely csak annak egyidejű pótlásával szüntethető meg. ZÖLDTERÜLETEK 24. § (1)A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a terület jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. (2)A zöldterületek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: a) a Zkpjelű (közpark, közkert) övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek b) a Zkk jelű övezet (fásított köztér) területei az első sorban díszkertként funkcionáló, jellemzően burkolt, fásított közterületek, vagy közhasználatra átadott területek.59 (3)A Zkpjelű közpark övezetben: a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (4)A Zkk jelű fásított közterületek övezetében:60 a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények b) vendéglátó-, valamint c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (5)A zöldterületek övezeteinek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

57 58 59 60

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Hatályba lép: a 17/2015. (XI. 10.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. december 10-től Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

22

-

Legnagyobb (m)

-

beültetési kötelezettség (%)

-


Zkk


-


-


szélessége (m)

-


mélysége (m)


Zkp

jellemző A beépítés módja

Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb

Övezeti jel


kialakítandó

13.sz. táblázat61

-

2

2

0,02

85

40

3,0

2

60*

0,03

30

35

3,0

*A terepszint alatti beépítés kizárólag parkoló létesítése céljából, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, legfeljebb két szintben történhet.

(6)A zöldterületi övezet felhasználása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) 62 ERDŐTERÜLETEK 25. § (1) Jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.63 (2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az Evt. 15. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak: a. az Eg és Eejelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, turisztikai, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek b. az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. (3)Az Eg és Eejelű erdőövezetben elhelyezhető építmények: a. az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők) b. az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó, parkolók) (4) Az Evjelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető: a. nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak b. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények c. a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak (5) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználatmódosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok és jelen szabályzat alapján erdészeti hatósággal,

61


62

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

63

23

mint szakhatósággal, egyetértésben történhet, mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira. (6) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 64

14.sz. táblázat

0,2* -

0,4 -

Legnagyobb (m)

0,2 -

Legkisebb (m)


-

kialakítandó


100.000 -




-

Az épület

mélysége (m)

-


szélessége (m)


Eg,Ee Ev

jellemző A beépítés módja

Az építési telek

Övezeti jel


98 98

3,5 3,5

4,5** -

*a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet **az erdő elsődleges rendeltetésével összhangban levő technológiai igény esetén (pl. kilátó) Elvi építési engedély alapján eltérő is lehet

(7) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 26. § (1) A mezőgazdasági területek övezetei a növénytermesztés és állattenyésztés számára, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgálnak. A mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik: a) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző. b) az Má-t jelű táj- és természetvédelem érdekében korlátozott használatú mezőgazdasági terület, ahol a természeti értékek védelme érdekében a természetszerű gyepgazdálkodás a jellemző, a művelési ág megváltoztatása, a gyep feltörése nem megengedett c) az Mk jelű kertes övezet (a volt zártkertek területe) d) az Mk-2 jelű átmeneti kertes mezőgazdasági terület, belterülethez kapcsolódó, feltételekhez kötött lakóterület-fejlesztési terület.65 e) az Má-ta jelű tanyás mezőgazdasági övezet, ahol a lakófunkcióval vegyes tanyás mezőgazdasági művelés és gazdálkodás céljára kijelölt terület.66 f) az Má-á-1 jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol a 4.000 m2-t meghaladó területű telken gazdasági célú építmény 2,5%-os beépítettséggel helyezhető el a Szabályozási terven jelölt építési helyen belül.67 (2)A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

64 65 66 67

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól. Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól. Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től.

24

5. sz. táblázat68 Az épület

A telek

Akialakítható új telekmérete

Épületelhelyezéséreigénybe vehetőteleklegkisebb

Megengedett legnagyobb építmény(m)

Amegengedettlegnagyob b beépítettségterepszint

0,1

tanyagazdaság (lakó+gazdasá gazdaságiépület gi épület)

gazdasági.épület

tanyagazdaság (lakó+gazdasági

tanyagazdaság (lakó+gazdasági

gazdaságiépület

tanyagazdaság (lakó+gazdasá gi épület)

gazdaságiépület

0,1

-

-

4,5+ 5,5

5,5

500.000

50

alatt (%)

4.000

40.000

1.000.000

-

50

-

40.000

40.000

-

SZ

3000

-

1500

-

12

-

3*

-

5

-

4,5

-

SZ

1300

4500

720

-

12

-

3*

-

5

-

4,5

-

SZ

Má-taSZ

4.000 10.000

lakó+gazd. ép.

10.000

Általánosmgiövezet Természeti területek mg-i övezete

50 200.000

-

felett (%)

-

Má-t

Mk-2

szélessége (m)

20

SZ

Mk

gazdaságiépület

legnagyobb

legkisebb

SZ

Má-á-1

metzőgazdaság i terület, távlatil fejlesztési terület

Kertesmg- Tanyás mg. övezet iövezet

2 területe (m )

10.00 0

Általánosmgiövezet

Má-á

Abeépítésjellemzőmódja

Övezetijel

Sajátos területhasználat

2

(m )

tanyagazdaság (lakó+gazdasá gi épület

Az övezet

-

2,5

-

0,01

-

3

-

2,5

-

5,5

-

-

-

4,5

-

-

3

3

-

5,5

4,5+5,5 lakó+gazd . ép.

*de legfeljebb 65m2 69 (3) 70 (4) (5) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanyagazdaság (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. 68

Módosítva: a 29/2016 (XII.01.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2016. december 19-től.

69


70

25

Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el. (6) A mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat is érvényesíteni kell: a) A magastetős épület tetőhajlásszöge 30,-45° között lehet. Lapos tetős épület építése tilos. A nyakas-hegyi kertes övezetekben a hegygerinccel párhuzamos utcafrontú telkeken az épület csak a Nyakas-hegy gerincvonalára merőleges tetőgerinc kialakítással helyezhető el.71 b) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A közterület felé, illetve a meghatározó rálátások irányába látszó homlokzatokon csak természetes anyagok, illetve a természetes anyagok színárnyalatainak megfelelően színezett anyagok használhatók. c) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki. d) A mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható. e) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamintegyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m-es, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. f) Az övezet feltáró útjai kialakítására vonatkozóan a 22.§ (11) és (12) bekezdésrendelkezik. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK 27.§ (1)A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek: a) a patakok, erek, tavak-tározók medrei b) a felszíni vízelvezetésben szerepet játszó, a Terven meghatározott vízmosások területe c) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, a Szabályozási Terven vagy a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok d) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben (2)A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetre tagolódik: a V jelű vízmedrek övezete (3)A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű fenntartó sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. (4)A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását.

71


26

VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK A föld védelme 28.§ (1)A bányászati tevékenység eredményeként visszamaradt bolygatott, rendezetlen terepfelszínű területek - felszíni bányászat bányagödrei -, valamint a felhagyott községi szeméttelep területének hasznosítása csak a területek tájrehabilitációs rendezésével, rekultivációjával történhet. (2)Az építési munkáksorán a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (3)Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően szabad. (4)Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. (5)A földmozgatással járó munkavégzések során: a) a felső humuszos külön kell letermelni és deponálniaa földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel) b) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni. c) 72 (6) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.73 (7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telken belül biztosítható legyen.74 (8) A területen közvetlen talaj szennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető. (9) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. A levegő védelme 29.§ (1)A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint Zsámbék a Budapest és környéke légszennyezettségi zónába tartozik. (2)A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. 72

Törölve: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

73

Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól Módosítva: a 11/2015. (VI. 25.) Ök. számú rendelettel. Hatályos: 2015. július 26-tól

74

27

(3)A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (4)A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagosbűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhetőel. (5)Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár. A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme 30. § (1)A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „B Érzékeny terület". A felszíni szennyeződésekkel szembeni fokozott érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. (2)A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. (3)A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (4)A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (5) 75 (6)Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható. (7)A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (8)A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. (9)A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni. (10) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. 75


28

Egyéb környezetvédelmi követelmények 31.§ (1)A zaj és rezgés elleni védelem a) Zsámbék Város helyi zajvédelmi rendeletét az egyéb hatályos jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni. b) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve Zsámbék Város helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. (2)Hulladékártalmatlanítás a) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. b) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. c) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. d) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. e) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik. f) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. (A közterületen lévő illegális hulladéklerakás felszámolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkormányzat gondoskodik.) A táj-és természetvédelem 32.§ (1)A település országos jelentőségű „ex lege" védett természeti értékei a terven jelölt, illetve nyilvántartott források, valamint a Csillagerdő alatti homokbánya, mint gyurgyalagfészkelőhely. (2)Az Országos ökológiai hálózat területeként jelölt területek az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával hasznosíthatóak. (3)A jogszabályban meghatározott „Natura 2000" területeket érintő használatmódosítás és építés csak a Nemzeti Park Igazgatóságával, mint természetvédelmi hatósággal egyeztetve történhet. (4)A Nyakas-hegyi helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület meghatározását, illetve a helyi jelentőségű természetvédelemre javasolt természeti értékeket, területeket a 4.sz. függelék tartalmazza.

29

(5)A helyi védett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni. A 4. számú függelékben helyi védelemre jelölt területeken a természeti értékeket veszélyeztető változtatás nem megengedett. (6)A természet-közeli állapotú területeken - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. (8) Bármely területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól. (9)A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet. (10) 76 (11) A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell. (12) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának feladata. (13) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtájának, a telepítés helyének és idejének a meghatározása a hatályos jogszabályok alapján, kertépítész szakember bevonásával történhet. (14) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. (15) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. (16) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében az elvi építési-, illetve építési engedélyben a Szabályzatban megengedetthez képest az építési hely módosítható, terepszint alatti beépítés esetén az aláépítés mértéke 30 %-kal csökkenthető (17) Az SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani. (18) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének. 76


30

(19) A országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén - ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő. (20) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására - megfelelő hely rendelkezésre állása esetén - többszintes telepítésű (fa-, cserje- és gyepszint) védőzöldsávot, „biofalat" kell létesíteni. „Biofal" létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet. Az épített környezet értékeinek védelme 33.§ Régészeti védelem (1)A Területen levő nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a 2. számú függelék tartalmazza. A régészeti védelemmel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. (2)A 2. számú függelékben megnevezett régészeti érdekű területen bármiféle földmunka csak régészeti felügyelet mellett végezhető. A földmunkával járó beruházások megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. Műemlékvédelem (3)A Szabályozási Terven lehatárolt műemléki környezetet, a megjelölt telkeket és épületeket, objektumokat műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. A műemléki védelem alatt álló telkeket, épületeket az 1. számú melléklet tartalmazza. (4)A műemléki környezet javasolt bővítésének jogszabályban rögzített érvényesítéséig az építéshatósági ügyekben a KÖH szakhatóságként jár el. Helyi területi védelem (5)A Terület jellegzetes településszerkezetének, telekosztásának és utcavonal-vezetésének megőrzése érdekében a Szabályozási Terven lehatárolt helyi védett területen az alábbi előírásokat kell alkalmazni a rendelet keretei között: a) Csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem változtatja meg a védett értékek eredeti megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, nem veszélyezteti a védendő növényzet egészségét, fennmaradását. b) Az új építményeket a jellegzetes településkép, az épített és természetes környezte egységes megjelenését biztosító módon, a kialakult beépítési mód szerinti elhelyezéssel kell, a jellemzően kialakult tömegformálás és tetőformák alkalmazásával kell kialakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. c) A közterületek burkolatát, bútorzatát, növényzetét a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban, az. eredeti anyaghasználattal, vagy azzal egyenértékű megjelenésű anyagokkal kell kialakítani. d) A településközponti beépítésekre jellemző, utcavonalon történő (előkert nélküli) kialakult állapot esetén a beépítési vonal a kötelező építési vonal, előkertes beépítés csak attól esetlegesen eltérően kialakult állapothoz történő igazodás (illeszkedés) esetén engedélyezhető. e) Az utcavonalon történő beépítések esetén a járdára előlépcső nem nyúlhat. f) A védett területen, valamint az azokat határoló út másik oldalán egy teleksávnyi területen az épületeken a településképben jelentkező, közterületről látható klímaberendezés kültéri egysége, szabadon álló lemezkémény, illetve a homlokzaton szabadon szerelt gépészeti és egyéb vezeték nem létesíthető. g) A védett területen, valamint az azokat határoló út másik oldalán egy teleksávnyi területen a településképben jelentkező, közterületről látható műholdvevő, illetve távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, takartan helyezhető el. 31

h) Az épületek részleges homlokzati felújítása (színezése) csak teljes homlokzatonként megengedett. i) A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni. j) A tetőterek beépítése esetén a tetőfelépítmény nem haladhatja meg a tetőzet hosszirányú méretének egyharmadát. k) A magastetők fedési anyaga cserép, vagy azonos esztétikai értékű fedőanyag lehet l) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglevő településképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. m) Az épületek homlokzatképzésénél a helyi építészeti hagyományokat kell figyelembe venni. Egyedi helyi védelem (6) A Szabályozási Terven helyi védettségre jelölt építményeken, azok telkén az alábbi előírásokat kell alkalmazni a rendelet keretei között a helyi védettségre vonatkozó rendelet meghozataláig: a) Az épület több tulajdonos esetén is csak egyszerre, egységesen újítható fel. b) A épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletteveit is. Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell. c) Ha az épület egyes részét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a lehatárolható átalakított részt is magába foglaló részegységre kiterjedő felújítás során 1. az eredeti állapotnak megfelelően, vagy 2. ha az átalakított részt eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetéssel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzat megfelelő megmaradt elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani. 3. A felújítás során meg kell őrizni a védelem alapját jelentő tömeget, tetőformát, homlokzati jelleget (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) 4. Az épületek utcai homlokzatai a csatlakozó tetőfelületeket és vízelvezető rendszert is beleéretve eredeti állapotukban - eredeti anyaghasználattal és szerkezeti megoldásokkal állítandók helyre. 5. Az épület eseteleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre. 6. 77 7. Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsiáthajtót kivéve nem létesíthető. 8. Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani. 9. 78 10. Az épületen új parapet-konvektor, vagy klímaberendezés közterületről látható egysége nem helyezhető el. 11. Az épületen legfeljebb egy távközlési antenna helyezhető el, a közterületek felől nézve takartan.

77 78


32

Közműellátás, közműhálózatok és létesítmények 34.§79 Általános előírások (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (3) A terület beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8.§-ban pontja szerint rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt terület valamennyi (lakó-, vegyes-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében,az OTÉK 8.§(2)bek. c) pontja szerinti ellátottságot, valamint a közüzemű energia- és ivóvízszolgáltatást, a közüzemű szennyvízelvezetést és -tisztítást, a Gksz-8 övezetben egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezést, valamint a jelen § (15) bekezdésében leírtak betartásával lehet. Az előírás nem vonatkozik az M1 autópályával határos beépítésre szánttelektömbökre , ahol az OTÉK 8.§-ban rögzített közművesítettség mértéke részleges közművesítettség is lehet, amely alapján a vezetékes szennyvízelvezetés helyett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés is elhelyezhető, az illetékes hatóságok hozzájárulásával. (4)A Terület beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha jelen §. (7) bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a(9), a felszíni vízrendezés a (15) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható. Vízellátás (5) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatornahálózat kiépítésével, illetve az M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbökben egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezésével együtt szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna, illetve az M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbökben egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzembe helyezését követően lehet. (6) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes hatóságok által elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás biztosítható. (7) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

79


33

Vízelvezetés (8)A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: (9)A Terület talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a Terület teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időresem engedélyezhető. (10) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. (11) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára egy éven belül rá kell kötni. (12) A Terület belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedélyt csak a Terület szennyvíz közhálózatára, az összegyűjtött szennyvíz tisztítótelepre történő szállításnak biztosításával adható, kivéve az M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbökre, ahol az építés feltétele egyedi közművel történő szennyvíztisztítást és szennyvízelhelyezés. (13) A Terület beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : (14) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan - ellenőrzötten - zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. (15) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóságok hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes vízügyi igazgatóság meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható. (16) Gazdasági, kereskedelmi területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani. (17) A szennyvíztisztítótelep védőtávolság-igénye a szennyvíztisztítótelep jelenlegi technológiája alapján az OTÉK szerint 500 m., a szippantott szennyvízfogadási hely megfelelő zárttá történő átépítése esetén 300 m. A védőtávolság, védőterület a szennyező műtárgy és a területfelhasználás területi határa közötti legkisebb távolság. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. Élelmiszer-, vagy gyógyszergyártás, forgalmazás, stb. vállalkozás elhelyezése a jelenlegivédőtávolság területén belüli területre csak a védőtávolság-igény lecsökkentését követően engedélyezhető. A szennyvíztisztítótelep technológiáját úgy kell fejleszteni, hogy a fejlesztésre tervezett terület már ne essen a vádőtávolság által érintett területre. A jelenlegi szennyvíztisztítótelep védőtávolságán belülre tervezett területfejlesztés engedélyezésének feltétele a szennyvíztisztítótelep védőtávolság csökkentésének a tényleges megtörténte. (18) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad. 34

(19) A patakok, tavak partélétől 6-6 m, az önkormányzati kezelésében lévő egyéb állandó, illetve időszakos vízfolyás partéleitől 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő szabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető. (20) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. (21) A Terület hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendő csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelően: (22) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettől eltérni csak a szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.) (23) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén. (24) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (25) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően adható csak ki a használatba vételi engedély.) (26) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos. Villamosenergia ellátás (27) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (28) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (29) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

35

Földgázellátás (30) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (31) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Hírközlés (32) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. (33) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. VIII. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Alkalmazási rendelkezések 35.§ (1)Az Terven jelölt telekalakítások pontos helyét a kialakult állapot, a tereptárgyak, és az értékes növényzet figyelembevételével telekalakítási térrajzban kell megállapítani. (2)Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható. a) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembevenni. b) A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics) sem vehetők figyelembe. c) A falra futtatott összefüggő zöldfelület 15 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető. d) A vízfelületek 70 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál az építmény felett kialakított zöldfelületet (tetőkert) a tetőkerten lévő termőréteg vastagságától függően - a kötelező zöldfelületi fedettség részeként - az alábbiak szerint lehet számításba venni: a) legalább 20 cm termőréteg esetén a tetőkert területének 20 %-a vehető számításba, b) minden további 10 cm vastag termőréteg biztosítása esetén, a kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál figyelembe vehető tetőkerti területrész további 10-10 %-kal növelhető c) a tetőkert területének 25%-a lehet burkolt felület (5) A fás növényzet telepítésének legkisebb telepítési (ültetési) távolsága az ingatlan határától: - szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m. - 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 2,0 m, - 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében a lombkorona fele, de minimum 4,0 m.

36

Védőterületek, védőtávolságok 36. § (1)Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a) a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el b) a szennyvíztisztító körül a kapacitás és a technológia alapján a szennyvíz-tisztítótelep jelenlegi technológiája alapján az OTÉK szerint 500 m, a szippantott szennyvíz fogadási hely megfelelő zárttá történő átépítése esetén 300 m, ahol tartósan lakás célját szolgáló épület nem helyezhető el c) a hulladéklerakó körül -500 m, ahol tartósan lakás célját szolgáló épület nemhelyezhető el (2)Természet-közeli állapotú felszíni vizek part menti védőtávolsága, védőövezete: a) Természet-közeli állapotú vízfolyások mindkét partján külterületen, a telekhatártólmért 5050 m széles természet- és vízvédelmi érdekű védőövezet, kivéve az M1 autópályával határos beépítésre szánttelektömbök , ahol a védőtávolság a szabályozási tervlapon rögzített, a patak telekhatárától mért 20-20 m.80 b) A vízfolyások partján, a partéltől mért 6,0 m fenntartósáv. (3)Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: a) az M1 autópálya külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 100-100 m, ahol építmény elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges b) az országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol építmény elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges (4)Közművek védőtávolsága, védőterülete a) a közművezetékek és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait és a vonatkozó ágazati szabályokat és előírásokat be kell tartani, ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembehelyezését, és szabvány alóli felmentését kell kérni. (5) Az építmények építéshatósági engedélyezési eljárásában az engedélykérelemhez be kell szerezni az érintett szakhatóságok véleményét a szükséges védőtávolságok mértékéről. Záró rendelkezések 37.§ (1)Zsámbék Város Építési Szabályzata 2005.07.04 napján lép hatályba. (2)A hatálybalépéssel egyidejűleg a területre vonatkozó valamennyi, előzőleg jóváhagyott rendezési terv, rendelet, úm. a) Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testület 8/1998.(IV.27.) sz. rendelete Zsámbék, Kálvária-domb(1620/2 hrsz. ingatlan és környéke) részletes rendezési tervének szabályozásáról b) Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testület 19/1999.(X.18.) sz. rendelete Zsámbék Város Helyi Építési Szabályzatáról c) Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testület 9/2001.(V.02.) sz. rendelete a Törökkút tér, Magyar utca, Piac köz és Akadémia utca által határolt tömb Helyi Építési Szabályzatáról+ 80


37

d) Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testület 28/2002.(XII.16.) sz. rendelete a 45-ös tömb Helyi Építési Szabályzatáról e) Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testület 8/2002. (IV.16.)sz. rendelete a Határ út melletti terület Helyi Építési Szabályzatáról f) Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testület 18/2004.(XI.30.) sz. rendelete a 41-es tömb Helyi Építési Szabályzatáról hatályát veszti. (3)A Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni. (4)A Szabályzat kihirdetéséről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

dr. Motorcza Gyula sk. jegyző

Horváth Gellértné sk. polgármester

38

MELLÉKLETEK Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez 1. számú melléklet: SZT Szabályozási Terv, M=1:4000 (önálló rajzi melléklet) 2. 81 3. 82 4. 83 5. számú melléklet Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez: Az elővásárlási joggal terhelt telkek A területen a településrendezési célok megvalósulása érdekében az Önkormányzat az alábbi telkeken érvényesíti elővásárlási jogát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25.§-ában meghatározott céloknak megfelelően a) A lakóterületfejlesztés érdekében: a 45-ös tömbben a 592 hrsz. b) A vegyes központi területek fejlesztése érdekében: a 14-es tömbben a 30/4 hrsz. c) A gazdasági területek fejlesztése érdekében: a 46-os tömbben a 0101/1, 0101/2 hrsz., valamint a 0101/5, 101/6 hrsz-ok SZT által érintett területrésze d) A különleges sportterület területek fejlesztése érdekében: a 804 és 807 hrsz.

81


82


83

39

FÜGGELÉKEK Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhezszámú függelék

1. számú függelék: Műemlék jegyzék 2. számú függelék: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. számú függelék: A helyi védett területek, épületek, objektumok 4. számú függelék: Helyi jelentőségű védett természeti területek, helyi jelentőségű természetvédelemre jelölt területek 5. számú függelék: A szabályzat elemei 6. 84

84


40

1. számú függelék: Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez Műemlék jegyzék (az épített környezet szempontjából országos védelem alatt álló területek, épületek, objektumok)85

törzs- azonszám osító

cím

Terv utca 11282 13209 23.

név

Pincesor műemléki környezete

Zárdakert Magyar utca műemléki 11424 13210 1. környezete

7525

7519

7518 85

Régi 15091 templom u. Zichy Miklós tér (volt Lenin 15092 tér)

18849

védelem

bírság kate- védési gória ügyiratok

helyrajzi szám 249, 257, 258, 259/3, 259/4, 259/5, 259/7, 259/8, 162/5, 163, 164/6, 164/7, 164/8, 164/9, 164/10, 164/11, 165/1, 165/2, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176/1, 176/2, 177, 162/10, 162/9, 162/8, 162/7, 162/6

Műemléki környezet

11/2006. (V. 9.) NKÖM


890/2, 905, 906, 853, 904, 854, 857, 855, 867, 866, 903, 902, 901, 900, 899, 898, 885, 884, 897, 886, 890/3, 9/2009. (III. 6.) 890/4, 890/5, OKM 895/1

Premontrei prépostság kolostorának romja Műemlék

I.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, Mh. I. 1771/1970. ÉVM 86490/1970. MM, 1208/5/1971. OMF

Várkastély lovagtermének maradványai

I.

863-4/1953. FOM

Műemlék

Immaculata-szobor ex-lege műemléki Műemléki környezete környezet

941

856 866, 867, 868/5, 870, 883


41

9445

7522

9593

7520

9487

7521

7524

7519

29778

Szent Ferencromkápolna ex-lege műemléki Műemléki környezete környezet

1713/2, 1713/1, 052/3, 1618, 050/2

29779

Lakóház ex-lege műemléki környezete


562, 577/4, 725, 727, 875, 876, 653/2, 577/3

29780



610, 612, 601, 600, 718, 719/2, 720/5

29781



887, 901, 902, 904, 1046, 1047, 1050, 1051, 1052, 1058, 906, 972, 973, 988

29782

Kollégium, régi általános iskola exlege műemléki Műemléki környezete környezet

1, 406, 407, 409/3, 457, 458/1, 896, 897, 409/2

29783

Római katolikus plébániatemplom ex-lege műemléki környezete


1050, 1051, 1052, 1058, 2, 408/1, 408/2, 458/1, 897, 898, 899, 1053, 1054

29784

Török kút ex-lege műemléki környezete


1047, 1050, 1058, 853, 854, 886, 887, 903, 905, 907, 921, 972


823, 825/28, 825/40, 831, 847, 848, 850, 851, 853, 854, 855, 857, 858, 859, 860, 861/1, 912, 913, 914, 915, 916, 917, 918, 919, 834, 835, 837, 838, 839

29785

Várkastély ex-lege műemléki környezete

42

4323

7518

7519

7520

7521

7522

7524

7622

Régi templom u.

7625

Zichy Miklós tér (volt Lenin tér)

7626

7619

7621

7617

7624

7525

7623

9445

7616

Zsámbék, a templom- és kolostorrom műemléki környezete

Magyar utca 1. Lakóház

Magyar u.

Bicskei utca 1.

Táncsics u.

Régi templom u. Angyalárokpart

Római katolikus plébániatemplom

Lakóház

Török kút

Premontrei prépostsági templom romja Szent Ferencromkápolna

III.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

869

I.

863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

856

III.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

903

III.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

1

III.

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

726/1, 726/2

II.

863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

904


Immaculata-szobor Műemlék

Zichy Miklós tér 3. Várkastély

19022/1966. OMF

985, 986, 987, 970, 980, 969, 968, 961, 954, 955, 956, 957, 958, 959, 960, 922, 923, 925, 926, 927, 924, 928, 929, 953, 952/2, 952/1, 951/1, 951/2, 950, 949, 948, 947, 941, 945/2, 944, 943, 942, 940/1, 984, 885, 866, 857, 886, 856, 939, 855, 974/1, 975, 9

Műemlék

Műemlék

Műemlék

Műemlék

Műemlék

Műemlék

I.

Műemlék

III.

1600-17/1951. KM, 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM 1181/1983. OMF

941 1619

43

9487

9593

7620

Magyar utca Kollégium, régi 2. általános iskola

7618

Bicskei u. 12. (volt Szabadság u.)

11150 11540 Őrsi-hegy

11282 11328 Pincesor

11424 12181

Műemlék

III.

9753/1983. OMF

408/1, 408/2

Lakóház

Műemlék

III.

1208/1/1971. OMF, 14632/10/1983. OMF 611/1, 611/2

Rakétabázis épületegyüttese

Műemlék

II.

25/2005. (IX. 16.) NKÖM

07/2 259/9, 259/10, 178, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225,

Pincesor

Műemlék

II.

11/2006. (V. 9.) NKÖM

Zárdakert

Műemlék történeti kert

I.

9/2009. (III. 6.) OKM 887, 888, 889

44

2. számú függelék: Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez a nyilvántartott régészeti lelőhelyek helyrajzi szám szerint és a régészeti érdekű területek 86 azonosító lelő-

név

hely-

véde-

HRSZ

lem

szám 12578

1

AlsóKenderföldek

12579

2

Biai-Nagyföldek

szakmai 0101/6, 0101/7, 0101/8, 0101/9, 0101/10, 0101/11, 0101/17, 0101/19, 0101/4 szakmai 0119, 0120/7, 0120/8, 0120/9, 0120/10, 0120/11, 0120/12, 0120/13, 0120/14, 0120/15, 0120/16, 0120/17, 0120/18, 0120/19, 0120/20, 0120/21, 0120/22, 0120/23, 0120/24, 0120/25, 0120/26, 0120/6,

0116/5,

0120/32,

0120/31,

0120/30,

0120/29, 0120/28, 0120/27 12580

3

Belső-földek szakmai 0116/5

12581

4

Belső-földek szakmai 0116/5

12582

5

Középfertályok

12583

6

Mányi út

szakmai 080/9, 080/10, 080/11, 080/24, 098, 0101/4, 0101/16, 0101/17 szakmai 705/1, 706/3, 707/1, 709/1, 710/1, 711/1, 712/4, 712/5, 713/1, 713/3, 747, 577/2, 704/3, 755/5, 752/1, 753, 754/4, 755/4, 796, 750/2, 750/1, 754/1, 807, 808, 751/4, 751/5, 708/6, 751/2, 751/3, 754/3, 754/2, 755/1, 755/2, 746, 748, 708/7, 713/4, 806, 809, 804

86


45

12584

7

Alsó-szőlő

szakmai 825/4, 825/46, 825/8, 3721, 3562/1, 3562/2, 3561, 3585/2, 3588, 3719, 3589/2, 3562/3, 3562/5, 3562/4, 3532/3, 3532/5, 3555/2, 3725/4, 3725/3, 3725/5, 3553, 3555/1, 3589/3, 3589/5, 3589/4, 3584/4, 3594/1, 3594/2, 3506/2, 3722, 3568, 3506/1, 3506/3, 3565, 3564, 3725/6, 3585/3, 3718, 3725/7, 3725/2, 3536/2, 3544/1, 3532/4, 3536/1, 3532/2, 3544/2, 3785, 3784/1, 3717, 3720, 3549/1, 3548/3, 831, 820/16, 823, 3511/1, 3511/2, 3512, 3513, 3514, 3515, 3516, 3517, 3518, 3519, 3520, 3521, 3522, 3523/1, 3523/2, 3524, 3525, 3526, 3528, 3529, 3530, 3531, 3534/1, 3534/2, 3535, 3537, 3540, 3541/1, 3541/2, 3543, 3545, 3546/1, 3546/2, 3547/1, 3547/2, 3548/1, 3548/2, 3550, 3551, 3552, 3554, 3556, 3557, 3558, 3559, 3560/1, 3560/2, 3566/1, 3566/2, 3567, 3590/1, 3590/2, 3591/1, 3591/2, 3591/3, 3591/4, 3592/1, 3592/2, 3592/3, 3593, 3498/7, 3499, 3500, 3502, 3504, 3505, 3508/1, 3508/2, 3509/1, 3509/2, 3510, 820/12, 820/1, 820/18, 822, 821, 825/15, 825/43, 830/2, 825/45, 827, 825/41, 826, 825/10, 825/11, 825/12, 825/33, 825/14, 825/32, 825/24, 825/13, 825/5, 825/6, 825/9, 825/25, 825/20, 825/21, 825/22, 825/1, 824, 825/3, 825/2

12585

8

Mányi út

szakmai 577/2, 577/4, 704/3, 733, 734, 735, 723/2, 731, 732, 724/2

12586

9

Töki-Nagy-

szakmai 0142/1, 0142/2, 0161, 0162, 0160, 0160, 0163

földek 12587

10

Biai-Nagyföldek

szakmai 0125/10, 0125/11, 0125/12, 0125/13, 0125/14, 0125/15, 0125/16, 0125/17, 0125/18, 0125/19, 0125/20, 0127, 0129/1, 0125/8, 0125/9, 0125/6, 0125/7

12588

11

Felső-szőlő

szakmai 1120/4, 1120/5, 1121/1, 1121/2, 1121/3, 1122, 3107, 3106/3, 1104, 3108, 1106, 1105, 1112/4

12589

12

Anyácsa

szakmai 012, 020, 011, 017, 018, 019, 013, 010

12590

13

Anyácsa

szakmai 016

12591

14

Anyácsa

szakmai 022

12592

15

Anyácsa

szakmai 026, 027, 028

46

12593

16

Pap-lapos

szakmai 085/19, 085/20, 085/21

12594

17

Zsámbéki-

szakmai 07/2, 3463/4, 03/1, 3465/1, 3464, 3468/7, 3465/7,

barlang

3465/6, 3465/3, 3465/2, 3463/5, 3726, 3733, 3463/2, 3463/3, 3458/7

12595

18

Közép-

szakmai 0103/7

fertályok 12596

19

Közép-

szakmai 0103/5, 0103/6, 0103/7

fertályok 12597

20

Töki-Nagy-

szakmai 0173

földek 12598

21

Kis-vető

szakmai 0139

12599

22

Római

szakmai 408/1, 1, 898, 408/2, 2, 458/1

katolikus templom 12600

23

Malom

szakmai 0129/14, 0129/15, 0129/16

melletti dűlő 12601

24

Malom

szakmai 0129/5

melletti dűlő 12602

25

Ökör-mező-

szakmai 0129/5, 0130, 0131

rét 12603

26

Ökör-mező-

szakmai 0133, 029/4

rét 12604

27

Akadémia utca

szakmai 884, 867, 869, 866, 885, 890/3, 890/4, 883, 882, 870, 868/5, 868/10, 868/11, 868/2, 868/6

12605

28

Török-kút

szakmai 887, 900, 901, 902, 905, 906, 904, 903, 888

12606

29

Nyári-Kis-

szakmai 0133, 0136, 0150/1

földek 12607

30

Nyári-Nagy-

szakmai 0150/1, 0136, 0149, 0140, 0148/13

földek 12608

31

Nyári-Nagy-

szakmai 0150/1

földek 12609

32

Nyári-Nagyföldek

12610

33

Nyári-Nagy-

szakmai 0150/1, 0151, 0153, 0149, 0152, 0146, 0148/1, 0147, 0148/2, 0148/3, 0148/4 szakmai 0153

földek 12611

34

Nyári-Nagy-

szakmai 0153

47

földek 12612

35

Három-

szakmai 066/5, 092/2

rózsa 12613

36

Nyári-Nagy-

szakmai 0150/1

földek 12614

37

Várkastély

szakmai 856, 857, 825/28, 858, 852

12615

38

Premontrei

szakmai 941, 939, 988, 983, 984, 985, 986, 987, 953, 952/2,

templomrom 12616

39

Szabadság tér 15.

12617

40

Szőlőhegy

952/1, 948, 947, 945/2, 940/1 szakmai 537, 562, 547, 544, 543, 545, 546, 573, 572, 549, 464, 551, 550/2, 548, 564, 563, 570, 571 szakmai 3474, 3475, 3476, 3488/1, 3488/3, 3489, 3490, 3491, 3739, 3492/3, 3477

46996

41

Anyácsai-

szakmai 020, 021, 024

dűlő 46997

42

Töki-úti

szakmai 0142/15, 0142/16

magaslat

48

3. számú függelék: Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez az épített környezet szempontjából helyi védelemre jelölt területek, épületek, objektumok. A helyi védelemre jelölt lehatárolás az SZT szerint. Helyi védelemre jelölt egyedi építmények, létesítmények:87 Etyeki u.

5. (hrsz: 524) 16. (hrsz: 587/1) 22. (hrsz: 535?) 27. (hrsz: 593?) 40. (hrsz: 602)

Bicskei u. 6. (hrsz: 608) 13/a (hrsz: 720/6?) 18. (hrsz: 614/1) 25. (hrsz: 712/3) 29. (hrsz: 710/3) 34. (hrsz: 624/1) Jóvilág u. 22. (hrsz: 1012/1) 24.? (hrsz: 1013) Szőlőhegy u.

1. vagy Jóvilág u. 25. (hrsz: 1008)

7. vagy Jóvilág u. 29. (hrsz: 1005) Kis Imre u.

5. (hrsz: 923)

Táncsics M. u.

8. (hrsz: 914)

Magyar u.18. (hrsz: 426/3) 27. (hrsz: 466) 34. (hrsz: 438/2) 48. (hrsz: 444) 49. (hrsz: 481) 60. (hrsz: 450/1?) 62. (hrsz: 451) 71. (hrsz: 494) Dózsa Gy. u.

11. (hrsz: 382) 28. (hrsz: 318/1) 30. (hrsz: 317/1) 37. (hrsz: 367) 49. (hrsz: 361/1)

87


49

64. (hrsz: 295/1) 69. hrsz: 350) 70. (hrsz: 292/2) Petőfi S. u.

18. (hrsz: 1065/1) 19. (hrsz: 403) 23. (hrsz: 399) 26. (hrsz: 1068/2) 32. (hrsz: 1071) 38. (hrsz: 1075/2) 39. (hrsz: 342/1) 56. (hrsz: 1089) 76. (hrsz: 1100/1)

Rácváros u.

11. (hrsz: 1030) 16. (hrsz: 978) 20. (hrsz: 981) 23. (hrsz: 997, 996?)

Pálos u. 9. (hrsz: 960), (hrsz: 958) Benedek u.

10. (hrsz: 927)

Régi Templom u. 6 (hrsz: 948) 1/b (hrsz: 952/1) a Művelődési Ház, Etyek u. 2. (hrsz: 569?) a Petőfi Sándor utcai volt malomépület (hrsz: 1129) a Joshephinum épülete, a település teljes vízlevezető árokrendszere, a csatlakozó mérnöki létesítményekkel együtt, valamennyi a településen található feszület, mint "tárgy" és annak helyeHerceghalmi út - Etyeki út találkozásánál található kereszt, Bicskei utcai kereszt, Bicskei utca végi vörös márvány kereszt, A régi Mányi úti pincéknél található kereszt, Régi Töki utcai kereszt, Új utca végi (felirat nélküli) kereszt, Templom téri nagykereszt, a temetők nagykeresztjei, a Nepomuki Szent János szobor, a Szent Vendel obeliszk, a Pestis kápolna,

50

a Pátyi út melletti Szentháromság kápolna. Településszerkezeti elemek, utcák, terek, teresedések, stb. (utca-keresztmetszetek a meglévő légtérarányokkal, árokrendszerrel, hidakkal) a Templom-dombon, a Régitemplom, a Pálos és a Benedek utcák, a Templom-domb a Törökkút térre levezető gyalogos utcája, a Törökkút tér - Piac-tér - Akadémia utca - Szent István tér térsora, a Magyar utca, az Etyeki utca - a védettség szempontjából külön kiemelve az utcakeresztmetszetet: a meglévő légtérarányokat, a zöldfelületi- és árokrendszert, hidakat, a Dózsa György utca, a Bicskei utca és azok (fésűs) beépítési karaktere, A Szt. István tér (zártsorú, kisvárosias) beépítési karaktere, a Táncsics Mihály utca - Corvin János és Rácváros utcák - külön kiemelve az árok- és az azt kísérő zöldfelületi rendszerüket. Védendő beépítési karakterű épületcsoportok: a Szent István tér zártsorú, kisvárosias beépítése, a Rácváros utca észak-keleti oldala, a Templom-domb utcái, a Dózsa György utca tervlapon jelölt szakasza, valamennyi pincesor, A településkép és látványvédelem szempontjából kiemelt területek: a meglévő teljes településkép szempontjából: az 1101.sz. Herceghalmi út, az 1102. Sz. Pátyi út közé eső terület, a Nyakas-hegyi zártkertből átalakuló lakóterület, az Etyeki és a Dózsa György utcák menti és azok közé eső tömbök, az 1101.sz. Herceghalmi út, az 1102. Sz. Pátyi út közé eső terület, Romtemplomra történő rálátás szempontjából: a Pátyi út, a Herceghalmi út, az Ady Endre utca, a Magyar utca, az Etyeki utca, Törökkút-tér, a Jóvilág utca - Szőlőhegyi út, Kálvária-domb, a Csillagerdei új lakóterület, a Pálos utca,

51

Corvin János utca, Barokk templomra történő rálátás, feltárulási pontok szempontjából: a Templom - domb utcái, a Jóvilág utca;

52

4. számú függelék Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez Helyi jelentőségű védett természeti területek, helyi jelentőségű természetvédelemre jelölt területek Helyi jelentőségű védett természeti területek A 4/1995. (11. 27.) számú ök. rendelet által helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított Nyakas-hegy a 03-06; 07/1, 09-029 hrsz-ú ingatlanokra kiterjedően. Helyi jelentőségű természetvédelemre jelölt területek: - Csillagerdő - a 050 és a 052 hrsz-ú területek az SZT-n jelölt részei - Malom-tó és környezete - 0101, 0104, 0121-0124, 0125c, 0129 hrsz-ú területek SZT-én jelölt részei

53

5. számú függelék: Zsámbék Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez A szabályzat elemei Zsámbék Város Építési Szabályzata, továbbá a Szabályozási Tervlapok meghatározzák az építési övezetek, övezetek jellemzőit, különösen: a) az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését b) a beépítés jellemző módját c) a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét, telekszélességét és telekmélységét d) a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét e) a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét terepszint alatt f) a megengedett legnagyobb szintterületi mutatót g) a legkisebb kialakítandó zöldfelület mértékét h) a megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasságokat i) a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket j) egyéb sajátos építési követelményeket tartalmazzák továbbá: a) a belterület tervezett határvonalát b) a tervezett szabályozási vonalat c) a beépítésre szánt terület határát külterületen d) a javasolt telekhatárt e) a megszüntető jelet f) az építési övezethatárt, övezethatárt g) a területfelhasználási egység határát külterületen h) az építési övezet, övezet rövidített jelét, valamint tartalmát i) egyes esetekben az építési helyet belterületen j) a beültetési kötelezettség helyét és mértékét k) fasorültetési kötelezettséget l) az elővásárlási joggal érintett telkek jelölését m) a Telekalakítási Terv, illetve Szabályozási Terv készítésére kijelölt területeket n) a létesítmények védőterületét (védősávok és védőterületek), védőtávolságát o) a védett területek lehatárolását, illetve a védett építmények megjelölését Zsámbék Város Építési Szabályzata az építési övezeteket és övezeteket rövidített övezeti kóddal, a Szabályozási Tervek, azok jelmagyarázatában az alábbi ábra szerinti jellel és tartalommal tünteti fel: a. ) Az építési övezet, övezet rövidített kódja: Lke-SZ-1 b. ) Az építési övezet, övezet teljes jele: a megengedett legnagyobb a beépítés jellemző beépítettség terepszint felett módja (%) a megengedett legnagyobb a kialakítható új telek építménymagasság legkisebb telekterülete (m2) (m)

a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) a legnagyobb megengedett szintterületi mutató 2 2 (m /m )

- Az első betűjel az OTÉK szerinti területfelhasználás jellemző módjának rövidítése (L-lakó) A második betűjel a beépítés jellemzője, illetve a terület rendeltetése (ke - kertvárosias beépítés) - A beépítés jellemző módja: SZ: szabadonálló; O: oldalhatáronálló, Z: zártsorú, Ikr: ikresen csatlakozó, K: kialakult 54

- A betűjeleket követő számjel az egyes helyi építési övezetek, övezetek további megkülönböztetésére szolgáló helyi kód c.) A mezőgazdasági területek övezeteinek jele: a beépítés jellemző módja a gazd. ép. megengedett legnagyobb építménytanya magasság (m)

a megengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

gazd. ép. tanya*

a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

gazd. ép. épület elhelyezésére igénybevehető legkisebb telek (m2, ha) a kialakítható legkisebb új telekterület (m2, ha)

tanya gazd. ép. tanya

- gazdasági épület: a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmény - tanya: lakóépület + gazdasági épület Az építési övezetek, övezetek jellemzőit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik a rendelet vonatkozóparagrufasaiban.

55

2005.(07.04.) Ö.K. számú rendelete 1 I. FEJEZET AÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A szabályzat hatálya

Recommend Documents