2005. (X.3.) KR. r e n d e l e t. a helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek védelméről

Lezárva: 2008. január 10. Hatály: 2008.I.1. Rendeletek - 39/2005. (X.3.) KR. r e n d e l e t - a helyi jelentőségűtermész

CompLex Jogtár Plusz Szolnok Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolg. Szerv. 1. oldal

39/2005. (X.3.) KR. r e n d e l e t a helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek védelméről Módosította a 2/2006. (I.31.) KR. és a 36/2006. (IX.27.) KR. és az 58/2007. (XII.13.) KR. rendelet A rendelet 2. sz. mellékletéhez tartozó térkép a 2007. november 29-i közgyű lési jegyző könyvben megtalálható. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lése fontosnak tartja a város területén lévőtermészeti értékek és természeti területek a jelen és a jövőnemzedék számára való megő rzését, az ökológiai rendszerek, biológiai sokféleségek oltalmát, továbbfejlesztését, ezért a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), a 16. § (1) bekezdésében, és a természet védelmérő l szóló 1996. évi LIII. törvénnyel összhangban a következőrendeletet alkotja: I. fejezet A védelem célja 1. § (1) A védelem célja: a) a Szolnok város közigazgatási területén lévőtermészeti értékek (növény- állatfajok, társulások), természeti területek, tájak, valamint ezek természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, a fenntartható használat elősegítése; b) a város és a táj harmonikus összhangjának megtartása, fejlesztése; c) a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; d) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése. e) előmozdítsa a társadalom bevonását a természeti területek és értékek hatékony megőrzésébe és széleskörű szemléletformálásába. II. fejezet A helyi védelem tárgya 2. § (1) A helyi jelentőségűtermészeti értékek és területek körébe tartoznak a Szolnok város közigazgatási területén lévő- az országos védelem alatt nem álló, de ritkaságuk, különlegességük, esztétikai vagy helytörténeti jelentőségük miatt megő rzésre érdemes: a) természetes, természetközeli, vagy tájképi szempontból jellegzetes tájrészletek; b) álló és folyóvizek, azok partjain lévőnövényzet, árterület; c) vadon élőnövény- és állatfajok, azok életközösségei; termő - tartózkodó- és élő helyei; d) növénytelepítések, így különösen parkok, arborétumok, történelmi botanikus kertek, növények, növénycsoportok, fasorok, egyedi fák; e) ritka, vagy kihalással fenyegetett régi hazai háziállatok, természeti növényfajok, fajták, változatok és azok gyűjteményei f) természethez kötő dőkultúrtörténeti emlékek, amelyeket a város közgyűlése helyi jelentőségűtermészeti értékké nyilvánít. (2) A helyi jelentőségűtermészeti értékek védelme területi vagy egyedi lehet. a) a területi védelem tárgya a természetes, vagy épített környezet összefüggőértéke, területe; b) az egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes növényegyed, növényegyedek csoportja; 3. § (1) A helyi jelentőségűtermészeti értékek védelme egyszerűvagy fokozott lehet. (2) Fokozott védelemben kell részesíteni azt a természeti értéket, területet, amely elő fordulási számát, életkorát, vagy eszmei értékét tekintve különös védelmet igényel. III. fejezet A természeti értékek és területek védetté nyilvánítása, a védettség megszüntetése



4. § (1) A természeti értékek és területek helyi védelme védetté nyilvánítással jön létre. (2) A védetté nyilvánításra, illetve a védelem megszüntetésére magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet javaslatot tehet, illetve hivatalból indulhat. A védetté nyilvánítás előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata. (3) A védetté nyilvánításhoz természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A természetvédelmi kezelési terv elő készítése során be kell szerezni esetenként erre felkért szakértővéleményét. A védendőértékek, területek tulajdonosa köteles esetlegesen az ingatlan területére történőbejutást és a vizsgálat elvégzését biztosítani. (4) 1A védelem alá helyezett helyi jelentőségűtermészeti értékeket, területeket, és a kezelésükre készített Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentációt és részletes kezelési tervet jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A védetté nyilvánítást megelőző en be kell szerezni az illetékes természetvédelmi igazgatóság nyilatkozatát arról, hogy kívánja-e a természeti érték, a terület országos jelentő ségűvédetté nyilvánítását. (6) 2A 144/3/1980. (VII.11.) sz. VB. határozattal védetté nyilvánított szolnoki Molnár-fecske-telep, mint helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a Közgyű lés fenn-tartja. A védett természeti terület kiterjedését, jellegét, természetvédelmi értékeinek meg-nevezését, a védettségének indokát, természetvédelmi céljait, a földrészletek helyrajzi számait a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. § (1) A védettségi eljárás lefolytatásáról, az eljárás megindításáról az érték, terület tulajdonosát (használóját) értesíteni kell. (2) A védettségi eljárás során az érdekeltek álláspontjainak megismerése érdekében egyeztetőtárgyalást kell tartani az érdekelt hatóságok és mindazok bevonásával, akiket a védetté nyilvánítás érint. (3) A védetté nyilvánítás tényét a Polgármesteri Hivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, illetve a védettség feloldását követő en - a védelem indoka megszűnt, vagy nem szolgálja az 1. § (1) bekezdése szerinti célokat - a védettség tényét töröltetni kell. IV. fejezet A helyi jelentő ségűtermészeti értékek, területek nyilvántartása 6. § (1) A helyi jelentőségűvédelem tárgyában születet rendeletet meg kell küldeni: a) a természeti érték vagy terület (ingatlan) tulajdonosának; b) az építésügyi hatóságnak c) Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek d) az illetékes természetvédelmi igazgatóságnak nyilvántartás céljából. (2) Az érintett védelem alatt álló természeti értéket, területet táblával kell megjelölni, amellyel fel kell hívni a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb korlátozó rendelkezésekre. (3) A védett természeti értékekrő l, területekr ő l a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, melynek tartalma az 1. sz. mellékletben foglalt adatokon túl: a) a védett természeti érték, terület fényképét b) a védett természeti érték, terület térképét c) a védelemre javaslatot tevőnevét d) a védett érték, terület kezelésének módját, a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat e) a védelmet megállapító rendelet időpontját, számát. V. fejezet A védett természeti értékek, területek állapotának fenntartása, felülvizsgálata 7. § (1) A helyi jelentő ségűtermészeti értékek, területek fennmaradásának feltétele, annak megőrzése, állapotának fenntartása, gondozása, és a rendeltetésnek megfelelőhasználat biztosítása, ami a tulajdonos, kezelő, használó feladata. (2) A természeti értékekre, területekre vonatkozóan a tulajdonosnak, kezel ő nek, használónak a vonatkozó természetvédelmi kezelési tervében foglaltakat kell végrehajtani. (3) Azon természeti területek és értékek melyek vonatkozásában természetvédelmi kezelési terv nem készült, illetve a természetvédelmi kezelési tervben nem szabályozott kérdésekben a természet védelmérő l szóló 1996. LIII. törvény, illetve vonatkozó egyéb országos hatályú jogszabályok és jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 1 Módosította a 36/2006. (IX.27.) KR. rendelet 1. § (1) bekezdése. 2 Beemelte az 58/2007. (XII.13.) KR. rendelet 1. §-a.



(4) 1A helyi védelemben alá helyezendőterületre, értékre vonatkozó Természetvédelmi Kezelési Terv elkészítésére, helyi védelemben részesült természeti érték, terület fenntartására a tulajdonos támogatására a költségvetésben elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alapon belül természetvédelmi célokat szolgáló rész hozható létre. (5) A kötelezettségek megtartásának, a helyileg védett természeti területek, értékek állapotának figyelemmel kísérése, illetve 10 évenkénti felülvizsgálat feladatának megvalósítása a jegyzőfeladata. (6) A helyi védett természeti terület esetében a jegyzőkorlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket, területet károsító vagy súlyosan veszélyeztetőtevékenységet. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen, súlyos sérelme, illetve életveszély esetében - jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. VI. fejezet A védett természeti értékekre, területekre vonatkozó szabályok 8. § (1) Helyi jelentőségűtermészetvédelmi területeken: a) védett fa, facsoport, erdőkivágása, csonkolása beültetése; b) egyedi védelem alatt álló fa, fasor kivágása, csonkolása c) kutatás; d) gyep feltörése, és felújítása; e) nád és más növényzet égetése; f) az erdő ről és az erdővédelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévőfa kivágása, telepítése; g) termőföld mű velési ág megváltoztatása, h) termőföldnek nem minősülőföldterület rendeltetésének megváltoztatása csak a jegyzőhozzájárulásával történhet. (2) Egyedi védelem alatt álló fa, fasor kivágásához, csonkolásához csak a fák biológiai pusztulása esetén, illetve a környezetre másként elháríthatatlan károsodással járó veszély esetén adható engedély. 9. § (3) Védett természeti érték, terület jelentős mértékű megváltoztatásához a közgyű lés hozzájárulása szükséges. A Városgazdálkodási Bizottság megállapítja a védett természeti érték rendeltetésének jelentő s mértékűmegváltoztatása tényét, és a kérelmet a közgyűlés elé terjeszti. (4) A védett természeti érték, terület károsodása esetén a tulajdonos, kezelő, használó köteles a lehetséges és szükséges mértékben gondoskodni a helyreállításról, pótlásról. VI. fejezet Szabálysértésekre vonatkozó előírások 10. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki jelen rendelet 8. § (1) bekezdés elő írásait megszegi, amennyiben cselekménye nem minősül bű ncselekménynek, törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott szabálysértésnek. VII. fejezet Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet kihirdetése napján lét hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévőel nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi jelentőségűtermészeti értékek védelméről szóló 27/1997. (XII.1.) KR. rendelet. Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lésének 2005. szeptember 22-i ülésén. Megjegyzés: A 36/2006. IX.27.) KR. rendelet 2006. október 1-jén lép hatályba. 1 Módosította a 2/2006. (I.31.) KR. rendelet 5. § (2) bekezdése



Botka Lajosné

Dr. Szakali Erzsébet

polgármester

jegyző

39/2005. (X.3.) KR. rendelet 1. sz. melléklete 1 (1996. évi LIII. törvény 24. § (3) bek. alapján) a) Védetté nyilvánítás ténye, a természetvédelmi értékek megnevezése: Védetté nyilvánítás ténye: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lése helyi jelentő ségűvédett természeti területté nyilvánítja a Szolnok, Városmajor u. 32. (hrsz: 774/3, 774/4) sz. alatti - volt Tüdőkórház - parkját (fás- cserjék pázsitos területek összterülete kb. 4 ha) a területre készített Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv alapján. A park egészére vonatkozó védelem besorolása: területi védelem védelem mértéke: egyszerű Természetvédelmi értékek megnevezése: Növényvilág A védelem besorolása: területi védelem A védelem mértéke: egyszerű A Természetvédelmi kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv 2.2.2. Növényvilág pontjában részletezettek szerint. Állatvilág A védelem besorolása: területi védelem A védelem besorolása: egyszerűés fokozott A Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv 2.2.3. Állatvilág pontjában részletezettek szerint. b) Terület esetében annak jellege, kiterjedése, védetté nyilvánítás indoka, természetvédelmi célja, földrészletek helyrajzi száma, korlátozások, tilalmak, természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységek köre, a vonatkozó természetvédelmi kezelési terv: Terület kiterjedése: A helyi jelentőségűvédett természeti területté nyilvánított terület a Szolnok, Városmajor u. 774/3 és 774/4 földrészleteken lévő - gépkocsiparkolók, utak, és épületek, teniszpálya nélküli - park (fás-cserjék- pázsitos részek) mintegy kb. 4 ha. Jellege: park- fás cserjés, pázsitos terület Védetté nyilvánítás indoka: A terület Szolnok város belvárosi részén a Tallinn városrész szívében található. A terület eredeti kórházi illetve szanatóriumi funkciójához tartozóan kialakított park tervei 1947-ben készültek. A telepítésnél felhasznált növényanyag összetételének meghatározásakor a gyógyítás volt főszempont, ezért a telepített növényállomány ritka és egyedi. A védetté nyilvánítás indoka: a park növény és állat állományának megvédése, fenntartása és továbbfejlesztése. Célkitű zések: - első - és másodrendűek, amelyek részletezettségét a Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. Korlátozások, tilalmak, engedélyhez kötött tevékenységek: Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás ténye Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata A szolnoki volt Tüdő kórház parkja helyi jelentőségűvédett természeti terület természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv Közgyűlési rendelet száma: Polgármester aláírása: Jegyz őaláírása Hatályba lépésének időpontja:

1 Módosította a 36/2006. (IX.27.) KR. rendelet 1. § (2) bekezdése.



Szolnok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata A szolnoki volt Tüdő kórház parkja helyi jelentőségűvédett természeti terület természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv 2006. július 17. TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás 3 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 4 1.1. Összefoglaló adatok 4 1.2. A terület rendeltetése 5 1.3. A terület jogi helyzete 5 1.4. A terület elhelyezkedése és határai 5 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok 5 1.5.1. Tulajdonjog szerinti megoszlás 5 1.5.2. A területek megoszlása művelési ág szerint 6 1.5.3. A területre vonatkozó különbözőjogok gyakorlói 6 1.5.4. A területre vonatkozó szolgalmi és használati jogok és gyakorlóik 6 1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb elő írások 7 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája 8 1.7.1. Építmények 8 1.7.2. Eszközök 9 2. LEÍRÁS 9 2. 1. Környezeti jellemző k9 2.1.1. Éghajlat 9 2.1.2. Hidrológia 10 2.1.2.1. Felszíni vizek 10 2.1.2.2. Felszín alatti vizek 10 2.1.2.3. Ásvány-, hév-, és gyógyvizek 10 2.1.3. Felszínalaktan 11 2.1.4. Földtan, vízföldtan 11 2.1.5 Talajtan 11 2.2. Biológiai jellemző k 12 2.2.1. Növénytársulások 12 2.2.2. Növényvilág 12 2.2.3. Állatvilág 15 2.2.3.1. Gerinctelenek 15 2.2.3.2. Gerincesek 15 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemző k 17 2.3.1. Mezőgazdaság 17 2.3.2. Erdő gazdálkodás 18 2.3.3. Vadgazdálkodás 18 2.3.4. Halászat, horgászat 19 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom 19 2.3.6. Települési viszonyok 19 2.3.7. Ipar, bányászat 19 2.3.8. Oktatás, bemutatás 20 2.3.9. Kutatás 20 2.3.10. Egyéb használat 20 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek 20 2.4. Táji értékek 21 2.5. Adatbázisok 21 2.5.1. Számítógépes adatbázisok 21 2.5.2. A területre vonatkozó térképanyag 21 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyag 21



3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 23 3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése 23 3.1.1. Méret 23 3.1.2. Sokféleség 23 3.1.3. Természetesség 24 3.1.4. Ritkaság 24 3.1.5. Sérülékenység 25 3.1.6. Jellemző ség 25 3.1.7. A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete 25 3.1.8. A terület története 26 3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték 26 3.1.10. Különleges jelentő ség 27 3.2. A terület legfontosabb értékeinek meghatározása 27 3.3. Ideális kezelési célkitűzések 28 3.3.1. Első rendűcélkitűzések 28 3.3.2. Másodrendűcélkitűzések 29 3.4. Korlátozó és veszélyeztet őtényezők 30 3.4.1. A természetvédelmi kezelés korlátai 31 3.4.2. A korlátozó tényező k hatása az ideális célkitűzésekre 31 4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 33 4.1. Gyakorlati célkitűzések 33 4.1.1. Természeti értékek fenntartása 33 4.1.2. Jogi és egyéb kötelezettségek 33 4.1.3. Személyi és műszaki fejlesztés 34 4.2. Természetvédelmi stratégiák 34 4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása 34 4.2.1.1.. Általános normák: 34 4.2.1.2. Kezelési és fenntartási feladatok 34 4.2.2. Fajok védelme 37 4.2.2.1. Általános normák 37 4.2.2.2. Fajok védelmének általános stratégiái 37 4.2.2.3. Agresszív, vagy tájidegen fajok állományának szabályozása 38 4.2.3. Látogatás 38 4.2.4. Oktatás és bemutatás 38 4.2.5. Kutatás, vizsgálatok 39 4.2.6.1. Általános szabályozás 39 4.2.6.2. A kezeléssel kapcsolatos földhasználat 40 4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek 41 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra 41 4.3. Kezelési feladatok 42 4.3.1. Adatgyűjtés (A) 42 4.3.2. Kezelés (B) 42 4.3.3. Adminisztráció (C) 43 5. MUNKATERV 45 5.1. Középtávú munkaterv 45 Összefoglalás A szolnoki volt Tüdő kórház parkjának tervei 1947-ben készültek. Tervező je dr. Ormos Imre az akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Kertművészeti Tanszékének vezetője, a kerttervezés hazai és európai szaktekintélye volt. Terület eredeti rendeltetése a kórház- ill. szanatórium kertekkel szemben támasztott funkcionális és esztétikai igények magas színvonalú kielégítése volt, amit a telepítésnél felhasznált növényanyag összetétele is tükröz. Az örökzöld fajok viszonylag nagy aránya, különösen a nagy számban telepített, és még ma is jelentős botanikai értéket képviselőPinus nigra austriaca fasorok és csoportok a téli idő szakban is zöld szigetként jelennek meg a jóval sivárabb szűkebb és tágabb környezetben. A közel fél évszázados park, de mindenekelő tt annak területén található idősebb, termetes fák és a kedvezőállományklímának köszönhetően kialakult viszonylag változatos növényállomány fontos tájképi eleme az egyébként erő sen urbanizálódó környezetnek. A betelepített őshonos és exóta fa és cserjefajokkal kialakult parkjellegűtársulások az éghajlati és egyéb termő helyi tényező k nagy mértékű ingadozása és az emberi tevékenység következtében a kevésbé intenzíven kezelt részeken természetes elemekkel vegyülnek, s így a park mesterségesen létrehozott növény-együttesei ma a terület kétharmad részén természetszerű , elvadult, exóta fajokkal elegyes, erdő szerűéletközösségeket alkotnak. A terület főfeladata és rendeltetése, hogy megő rizze a helyi viszonylatban fontos és viszonylag változatos növényállományt, a történeti térszerkezet fenntartható elemeit, azokat a kert funkciójával összhangban park-gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze és bemutassa, továbbá, hogy első sorban a helyi lakosság számára felüdülést tegyen lehetővé.



1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Összefoglaló adatok A terület neve: Szolnoki volt Tüdőkórház parkja Természetvédelmi Terület Természetvédelmi törzskönyvi száma: ............ A területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: ............ A terület kiterjedése összesen: 4,5701 ha Érintett megye: Jász-Nagykun-Szolnok Érintett település: Szolnok A terület középpontjának földrajzi koordinátái: 46° 53’ 15” É, 20° 07’ 16” K Tengerszint feletti magassága: 80 m Bf A területet fedő1:10.000 méretarányú EOTR térképszelvények azonosítói: 57-321 A területet fedő1:4.000 méretarányú EOTR áttekintőtérképszelvények azonosítói: 57324 EOV Illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.2. A terület rendeltetése A Park rendeltetése a védetté nyilvánító jogszabály szerint: őrizze meg a park természeti és tájképi értékeit; szolgálja a kertépítészet-történeti és használati szempontból értékes növényanyagának és térszerkezetének megőrzését, fenntartását és fejlesztését; biztosítsa a park zöld területének védelmét más célú igénybevételtő l; biztosítsa a temészetközeli élővilág közösségeinek fennmaradását; a természetközeli környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történőfelüdülést, valamint ismeret- és élményszerzést 1.3. A terület jogi helyzete Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lése 39/2005. (X.3.) KR. rendeletében szabályozza a helyi jelentő ségűtermészeti értékek és területek védelmét. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lésének 415/2005. (XI.24.) sz. közgyű lési határozatának értelmében a Közgyűlés szándéknyilatkozatot fogad el a park helyi jelentő ségűtermészeti területté nyilvánításáról. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lése az 55/2005. (XII.2.). KR. rendeletében a változtatási tilalom zónáját kiterjeszti a táj- és természetvédelmi okokból a helyi jelentőségűvédett természeti területté nyilvánításának vizsgálata, valamint a helyi építési szabályzat, illető leg szabályozási terv kiegészítésének idő szakára, és hatálybalépéséig a szabályozási terv részét képző10. sz. melléklet szerinti földrészletekre. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2006. (II. 23.) sz. közgyűlési határozatának értelmében a terület legkéső bb 2007. december 31-ig térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kerül. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyű lésének 52/2006. (II.23.) sz. közgyű lési határozatának értelmében a Parkot Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat térítésmentesen használatban tartja 2007. december 31.-ig. 1.4. A terület elhelyezkedése és határai A szolnoki volt Tüdő kórház parkja Jász-Nagykun-Szolnok Megye területén, Szolnok város belterületén helyezkedik el. A nyugati határát a Zagyva árvízvédelmi töltése jelenti (780). Észak felől a Dr. Sebestyén Gyula út (775), keletrő l a Városmajor út (770) választja el a környezőbelterületi lakóterületektő l. Déli oldalról lakóterület határolja (773). 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok 1.5.1. Tulajdonjog szerinti megoszlás A Szolnoki volt Tüdőkórház bejegyzett területe 4,5701 ha. 1.5.1.1. táblázat: A Szolnoki volt Tüdő kórház területének tulajdonviszonyai


HRSZ.

TERÜLET-NAGYSÁG


MŰVELÉSI ÁG

Tulajdonos

Vagyon- és természetvédelmi kezelő

774/3

2,3595

kivett, épület és udvar

Szolnok Megyei Jogú Város Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányza Önkormányzata, 5000 Szolnok, Kossuth 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. tér 9.

774/4

2,2106

kórház


Összesen

4,5701


A teljes terület jelenleg 4,5701. A gépkocsiparkoló, út, épületek és teniszpálya nélkül számított lényegbeli park (fás-cserjés, pázsitos részek) összterülete kb. 4 ha. 1.5.2. A területek megoszlása művelési ág szerint A Szolnoki volt Tüdő kórház teljes területe Szolnok város belterületéhez tartozik. Mű velési ága kivett, kórház (hrsz: 774/4), valamint épület és udvar (hrsz: 774/3). 1.5.3. A területre vonatkozó különbözőjogok gyakorlói A vadászati jog gyakorlói: nincs Halászati jog gyakorlói: nincs Bányászati jog gyakorlói: nincs 1.5.4. A területre vonatkozó szolgalmi és használati jogok és gyakorlóik Bányaszolgalmi jog: nincs Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal a 774/3 hrsz-ra. Alappont száma: 03203. Vezetékjog: A TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. Szolnoki Üzemigazgatóság rendelkezik gázvezeték szolgalmi joggal a 774/3 és 774/4 ingatlanon. Átjárási szolgalmi jog: nincs bejegyezve Használati jog: nincs bejegyezve Csatornajog: nincs bejegyezve Talajvízészlelőkutak elhelyezésének használati joga: nincs Útszolgalmi jog: nincs Vízvezetési szolgalmi jog: nincs Földhasználati szolgalmi jog: nincs bejegyezve 1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb elő írások Halászati tervek: A park területén nincs halászati hasznosítású vízterület. A környékre, mindenekelőtt a Tisza folyóra, vonatkozó a halászati tervek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei FM Hivatal Halászati Osztályán, és a halászati hasznosítónál megtalálhatók. Vadgazdálkodási tervek: A park területe nem vadászterület, azon vadgazdálkodási tevékenység nem folyik. Az övezetére vonatkozóan a 10 éves Vadgazdálkodási Üzemterv a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei FM Hivatal Vadgazdálkodási Osztályain megtalálható. Körzeti vadgazdálkodási terv az ezen a vidéken vadászati joggal rendelkezőDiána Vadásztársaságnál lelhetőfel. Erdészeti Üzemtervek: A Park területe nem része egyik erdő tervezési egységnek sem, azon erdő gazdálkodást nem folytatnak. A Tisza és Zagyva hullámterének és a város környéki véderdő k fa- és erdőállományaira vonatkozóan a körzeti erdő tervek és az erdészeti üzemtervek az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Debreceni Igazgatóságain találhatók.

Védetté nyilvánító jogszabály: Településrendezési tervek és A bel- és külterületi településrendezési tervek helyi építési szabályozási elő írás: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, a megyei településrendezési tervek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnál találhatók Településfejlesztési tervek, koncepciók: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatánál megtalálható.



Általános természetvédelmi kérdésekben az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak. Egyéb, kapcsolódó törvények szintén tartalmaznak természetvédelmi fejezeteket. 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája A Park Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. A vagyon- és természetvédelmi kezelést Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi. A területileg illetékes természetvédelmi hatóság a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelő ség. A vagyonkezelői feladatokat a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az Önkormányzattal vállalkozói viszonyban álló szervezet útján látja el. A volt Tüdő kórház parkjának természetvédelmi kezelésére az Önkormányzat állandó szakszemélyzetet nem alkalmaz. A kezelést ellátó szervezet a megfelelőtechnikai és személyi háttérrel rendelkezik. 1.7.1. Építmények A tervezési területen található legnagyobb épület a négyszintes kórházépület (0,1706 ha), amelyhez a közelmúltban létesített fűtőközpont csatlakozik. A bejáratnál található porta, különbözőkisebb tárolóépületek és a nagyobb méretűjárművek befogadására is alkalmas garázsépület mellett 5 nagyobb használaton kívüli épület is található. A park területén egykor a térvilágítást szolgála, mára többnyire használaton kívüli, korszerűtlen beton lámpatartó oszlopok vannak. A kórházépület mögötti részen ezeket ma részben különbözőkábelek tartószerkezetéül használják. A parkot minden oldalról elemekbő l álló betonkerítés határolja. A park területén árok vagy csatorna illetve nagyobb vízigény kielégítésére képes öntözőrendszer nem található. A kommunális vízellátást a települési közművíz nyomóvezetékérő l leágazó vezeték biztosítja. A park területén csak néhány rövid szakaszon van szigetelt elektromos légvezeték. Az épületek áramellátását földkábellel oldották meg. 1.7.2. Eszközök A természetvédelmi kezelési feladatok megoldását Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalkozók bevonásával végzi. A feladattal megbízott vállalkozók a szükséges technikai eszközökkel rendelkeznek. 2. LEÍRÁS 2. 1. Környezeti jellemző k 2.1.1. Éghajlat Éghajlati adatok: A park a Szolnoki-ártér kistáj területén helyezkedik el. Ez a vidék a mérsékelten meleg-száraz és meleg száraz kontinentális éghajlati övezetek határán terül el, amit elsősorban viszonylag kevés és szeszélyes eloszlású csapadék jellemez, és az ország legnagyobb ariditású területei közé tartozik. A térség kontinentális éghajlatára jellemző, hogy a napsütéses órák számát kedvező tlenül befolyásolja télen a gyakori köd. A nyári periódusban a térség a Kárpát-medence legnagyobb mértékben napsütötte területének számít. A klíma kontinentális jellege miatt nagyok az időjárás kilengései és az éghajlati tényezők átlagos évi ingadozásai meglehető sen markánsak. A téli hideg napok átlagos száma 35, a nyári meleg napok átlagos száma 80, amibő l 20-25 hőségnap van átlagosan. A térség az ország és az Alföld legszárazabb tájához tartozik. A legtöbb csapadék rendszerint júniusban hullik, ami átlagosan 55-70 mm-nek felel meg. Ezzel szemben a téli hónapok jóval szárazabbak, és januárban a sokéves csapadékátlag 25 mm körül van. A havas téli napok száma meghaladja az átlagos évi 30-at. A park vízhez közeli elhelyezkedésnek köszönhetően folyóvíz és hullámtér hűtőhatása miatt, továbbá erdő jellegűvegetáció árnyékoló hatása következtében a felmelegedés lassúbb és kisebb mértékű, mint a környezőterületeken. Ugyanakkora kisugárzás is kisebb mértékűígy mikroklimatikus hő ingadozás kiegyenlítettebb. Az éghajlati tényező k közül a növényzet szempontjából f ő leg a nedvesség játszik fontos szerepet. A fás növényzet szempontjából a közeli folyók (Zagyva, Tisza) vízszínjének függvényében ingadozó talajvíznek van fontos szerepe. Csapadékszegény, forró nyarakon a kisebb méretűfák és cserjék gyökérzete nem éri el a talajvizet és a sekélyebben gyökeresedőnövények életlehetőségei is beszű külnek. A park területére jellemző , hogy az éghajlati tényező k, erdei jellegűmikroklíma módosító hatása ellenére, a növényzet bioprodukciós és társulásalkotó képességei tekintetében a zonális szerkezet irányába hatnak. Az elő bbiek tükrében elmondható, hogy a szolnoki volt Tüdő kórház parkjának szempontjából az éghajlati tényezők mindenekelő tt a csapadék mennyiségével és szelektív hideg telekkel játszanak döntőszerepet. Átlagos évi csapadékmennyiség: 500-530 mm Átlagos csapadékmennyiség a vegetációs idő szakban: 290-300 mm



Ariditási index: 1,32-1,41 Átlagos max. hóvastagság: 15-16 cm. Átlagos hóborítottság ideje: 33-34 nap. Átlagos maximális hóvastagság: 15-16 cm o o Évi középhőmérséklet átlag: 10,2-10,3 C (a napi középhőmérséklet 191-193 napig meghaladja a 10 C-ot) o A vegetációs idő szak átlaghőmérséklete: 17,2 C Fagymentes időszak: április 3-4-tő l október 20-22-ig (201-204 nap) o Téli min. hőmérséklet átlag: -17 C között o Nyári max. hő mérséklet átlag: 34,4 C. Napsütéses órák száma: 1970-1980 óra (a nyári 800-820, a téli 185-190 óra) Leggyakoribb szélirányok: északi, észak-keleti és nyugati. Átlagos szélsebesség: 2,5 m/s alatt.

2.1.2. Hidrológia 2.1.2.1. Felszíni vizek A park területén csak sem természetes sem mesterségesen létrejött vizek nem találhatók. A terület nyugati oldala mentén megközelítően észak-déli irányban a Zagyva hullámtere fut végig, amelynek vízállása és a vízének minő sége igen változó és a torkolathoz közeli, alsó szakaszon nagy mértékben függ a befogadó Tiszától is. Ennek megfelelően bár a Zagyva vízminő sége általában III. osztályú, és közepes vízhozama átlagosan nem haladja meg a 10 m3/s-ot, áradás idején Szolnok térségében a Tisza duzzasztó hatása a meghatározó. A park területére illetve annak élővilágára közvetett módon a Tisza vízállása gyakorolja a nagyobb hatást, ami mindenek elő tt a talajvíz szintjének ingadozásában nyilvánul meg. Tartósan magas vízállás idején a talajvíz a felszín alatt 100-70 cm körül van, de tekintettel az ilyen periódusok rövidségére és idő szakosságára ez jelentősen nem károsíthatja a fás növényzet gyökérzetét. 2.1.2.2. Felszín alatti vizek A park területén a talajvíz szintje elsősorban a Tisza folyó vízállásának hatása nyomán alakul. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m. A talajvíz öntözési célokra általában alkalmas, ivásra azonban nem. Kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrgénkarbonátos. o Keménysége 30 nk körül van. A szulfáttartalom nagyobbrészt 300-600 mg/l között van. 2.1.2.3. Ásvány-, hév-, és gyógyvizek 2 A térségben a rétegvizek mennyisége 1 l/s.km körül mozog. A környéken számos működőartézi kút van. A park közelében három működőbővízhozamú termálvizűkút van. A termálkutak jódos, nátriumkloridos, brómos ásványvizének hőmérséklete meghaladja 60°C-ot.Az artézi kutak mélysége meghaladja a 200 m-t és a fokozódó mélységgel növekszik a vízhozamuk. A kémiai és hidrobiológiai vizsgálatokat a KÖTI-KÖVIZIG Regionális- és Vízminőség-védelmi laboratóriuma, valamint a KÖTIKTVF Környezetvédelmi Laboratóriuma végzi, az eredmények alapján a vizsgált felszíni és rétegvizeket felhasználásuk szerint értékeli. A hidrológiai viszonyokat a KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Osztálya tartja számon.

2.1.3. Felszínalaktan A park 85 m körüli tszf-i magasságú területen foglal helyet. A terület a Zagyva torkolat elő tti szakaszának bal partja menti ártéri magasparton fekszik, és ennél fogva a folyószabályozás előtt is ármentes terület lehetett. A múltban a park és térségének domborzati képét és geomorfológiai jellemző it a futásirányát sokat változtató Tisza és Zagyva határozta meg. A park talajfelszíne jelenleg nagyjából sík, kisebb lejtéssel a Zagyva irányába. A terület eredeti felszínét a közelmúltban folyt antropogén hatások (folyószabályozás, urbanizáció) némileg megváltoztatták.

2.1.4. Földtan, vízföldtan



A park térsége a domborzat tekintetében, a felszín kialakulásának, felépítésének és arculatának minden vonását, makro- és mezoformáit a folyók (Tisza, Zagyva) felszínformáló munkájának köszönheti, de a mikroformák túlnyomó része is a folyók mű ve. A park területe kicsiny kiterjedésénél fogva egységesnek mondható, ami a tágabb környezetre már kisebb mértékben érvényes annak, jórészt folyóvízi feltöltött síksági jellegénél fogva. A térség pannon kor utáni rendkívül dinamikusan süllyedőfelszínét az Északi-középhegységbő l érkező Zagyva, főként finom szemű (iszapos, agyagos) üledékekkel töltötték fel. A környéken a pleisztocén rétegek vastagsága a 400 m-t is eléri. A felszín közeli üledékek döntőtöbbsége a Tiszához és a Zagyvához kapcsolódó holocén öntésiszap, öntésagyag. A térség vízfolyásaira a lomha mozgás, a mederformákra a kanyargós, folyóhátakkal és övzátonyokkal kísért középszakasz jelleg az általánosan jellemző . Míg a reliefenergia szegénysége a vízfolyások szakaszjellegének egyöntetűségére vezetett, addig a folyásirányoknak a szerkezeti, domborzati és vízjárási okokból elő idézett gyakori váltakozása nagyszámú mikroformát hozott létre, és a felszín közeli üledékeket jelentősen átmozgatta. Az eolikus képző dmények szerepe a o területen alárendelt. A potenciális szeizmitás 7 MS. 2.1.5 Talajtan A park területének talaja eredetileg allúviumon képződött, nehéz mechanikai összetételű(agyag, agyagos vályog) réti vagy öntéses réti talaj. Ez a talajtípus szénsavas meszet nem tartalmaz és termékenysége a felhalmozódott humuszanyagok mennyiségétő l függő en alakul, VI. besorolású. A talaj felsőrétegét a közelmúltban folytatott kertészeti célú beavatkozások némileg módosították. A park területén jellemző, közepes talajvízállású, magasártéri helyzetű hordalékkúpsíkság, kedvez a keményfa-ligeterdő jellegű faállományok fennmaradásának. Az talajra nem jellemző ek a savanyú üledékek, ami miatt egyes exóta fajok (pl: Rhododendronok, jegenyefeny ő k és más tű levelűek) számára kedvező tlen adottságokkal kell számolni. 2.2. Biológiai jellemző k 2.2.1. Növénytársulások Park területének eredeti növényzetének tekintetében az erdős puszta vagy a keményfaliget jelleg feltételezhető. Az eredeti fás növényzet a tölgy-kőris-szil ligeterdőre jellemzőfajösszetétel jellemezhette. Napjainkra a természetes társulásoknak nyomait sem találjuk, sem a park területén, sem pedig annak közvetlen övezetében. A terület növényvilága (flóra, vegetáció, társulástan) szempontjából tudományos igényű kutatás ez idáig nem folyt. A növényzet térképezése és az elő forduló fa- és cserje-fajok leltározása a közelmúltban történt. A jelentő s részben tájidegen fajokból álló erdő jellegűtársulásokra az emberi tényez őerő s hatása a jellemző . Bizonyos fokig definiálható őshonos fajszerkezet a parkban nem fordul elő. A jelenleg is gondozott északi (felső), kórházépület környéki rész kifejezetten kert jellegű, amire a nyírt pázsit és a viszonylag kis lombborítás jellemző. Ezzel szemben az összterület kb. 60 %-ára az elvadult park sajátosságok a jellemzők. Ez fő leg bizonyos gyorsan szaporodó, tág tűrő képességű tájidegen fa ill. cserjefajok elburjánzásában (amerikai kőris, zöld juhar, hegyi juhar), és a nyílt területrészek visszaszorulásában nyilvánul meg. A park a mai napig megőrizte az eredeti funkcióból (korház- ill. szanatóriumi kert) eredősajátosságokat. Az eredeti terveken szereplőkb. 4,79 ha kertként használt zöldterületbő l ma kb. 4 ha a fás-cserjés terület ill. pázsit. A 774/3 hrsz-ú kis mértékben beépített terület az évek óta elmarat gondozás következtében sokat veszített park jellegéből és a funkcióval ellentétes irányba ható természetes folyamatok erő teljesebben érvényesülnek. A természetes flóra benyomulását a fő leg ruderális jelleg űlágyszárú növényfajok megjelenése jelenti, ami egyben biodiverzitás a növekedését is maga után vonja. Az természetes ökológiai folyamatok egyre nagyobb érvényesülése ezen a területrészen az eredeti téralkotás és az útvezetés, továbbá az érzékenyebb fajok (fajták) fokozatos eltű nését okozza, mely utóbbi a fás szárú növényzet fokozatos homogenizálódása irányába hat. A viszonylag idős faállomány által biztosított kedvezőállományklíma lehető vé teszi néhány faj nagyarányú nemkívánatos természetes újulását, ami a lomkorona alatti szint elbozótosodását okozza. Erre a területrészre szinte kizárólag lombhullató fajok jellemző k. A területen nagy tő számmal, de alacsony fajszámmal jelen lévőtű levelűfajok főleg a 774/3 hrsz-ú gondozott területrészen találhatók. 2.2.2. Növényvilág Az a terület, amelyen szolnoki volt Tüdőkórház parkja helyet foglal florisztikai szempontból a pannóniai flóratartomány ( Pannonicum), Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásába (Crisicum) tartozik. Ez a flórajárás határozottan kontinentális jellegű. A terület eredeti funkciójának és a teljességgel telepített dendroflórának megfelelően az itt előforduló növényfajok között csak nyomokban találunk a természetes társulásokra jellemzőelemeket. A lágyszárú fajok között, néhány kerti faj mellett, majdnem kizárólag a ruderális- vagy a gyomnövényflóra elemeit találjuk. A park területén nem történt tudományos igényűrészletes botanikai felmérés. A közelmúltban végzett dendrológiai térképezés és leltározás alapján a jellemzőés értékes fajokról ill. egyedekrő l rendelkezésre álló adatokat az alábbi lista foglalja össze: 2.2.1.1. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának területén található jellemzőés értékes fás szárú növények


NÖVÉNY-TAXONOK


FA/EGYEDSZÁM, CSERJE/CSOPORT*

MEGJEGYZÉS

Acer negundo-zöld juhar

32

agresszíven terjed, tájidegen özönnövény

Acer platanoides-korai juhar

72

helyenként spontán újul

Acer pseudoplatanus-hegyi juhar

31

helyenként spontán újul

Aceer saccharinum-ezüstjuhar

11

Aesculus hippocastanum-vadgesztenye

36

Ailanthus altissima-bálványfa

14

Betula pendula-nyírfa

2

Buxus sempervirens-puszpáng

8*

Campsis radicans-tormbitafolyondár

1

Celtis occidentalis-nyugati ostorfa

13

Cercis siliquastrum-judásfa

1

Cornus snguinea-veresgyűrűsom

7*

Coryllus avellana-mogyoró

19*

Corylus avellana v.fusco rubra-vérmogyoró

1*

Crataegus laevigata x-veres galagonya hibrid

1

Crategus monogyna.-egybibés galagonya

16

Deutzia x elengantissima-gyöngyvirágcserje.

1*

Eleagnus angustifolia-keskenylevelűezüstfa

1

Euonymus europaeus-közönséges kecskerágó

1

Fraxinus angustifolia pannonica-magyar kőris

14

Fraxinus excelsior-magas kőris

6

Fraxinus pennsilvanica-amerikai kőris

18

Gleditsia tiracanthos-lepényfa

16

Gymnosladus dioicus-vasfa

8

Hedera helix-borostyán

15*

Juglans nigra-fekete dió

2

Juniperus chinensis-kúszóboróka

1*

Juniperus communis-közönséges boróka

3

Ligustrum ovalifolium-széleslevelűfagyal

1*

Ligustrum vulgare-közönséges fagyal

11*

Lonicerea caprifolium-jerikói lonc.

1*

Lonicera tatarica-tatár lonc

3

Mahonia bifolium-kétlevelűmahónia

3*

Mahónia aquifolium-magyallevelűmahónia

1*

Parthenocissus quinquefolis

2

Parthenocissus tricuspidata-repkény vadszőlő Periploca greca-görögtekercs Philadelphus cornarius-jezsámen

10*

agresszíven terjed, tájidegen özönnövény

gyökérsarjról erősen újul

Főleg a kórházépület falán

1 13*

Picea abies-lucfenyő

2

A számára kedvezőtlen termőhelyi viszony miatt gyenge kondícióban van

Picea punglus v. glauca-ezüstfenyő

29

A számára kedvezőtlen termőhelyi viszony miatt gyenge kondícióban van

Pinus nigra v. austriaca-osztrák fekete fenyő

168

A park legértékesebb faállományát képezi



Platanus x hybria-hibrid platán

4

Populus alba x-hibrid fehér nyár

1

Populus nigra v. pyramidalis-fekete nyár

3

Prunus avium-cseresznye

1

Prunus cerasifera v. atropurpurea-vérszilva

3

Prunus cerasifera-cseresznyeszilva

4*

Malus silvestris x-alma

2

Reynoutria auberti-kínai tatáriszalag

1*

Robinia pseudoacacia-akác

1

Rosa canina-gyepűrózsa

2*

Rosa x-kerti rózsa

2*

Sambucus nigra-fekete bodza

35

Sophora japonica-japánakác

13

Spirea sp-gyöngyvessz ő

7*

Symphoricarpus albus-fehér hóbogyó

2*

Symphoricarpus chenaultii-fehér hóbogyó

23*

Syringa vulgaris.-közönséges orgona

14*

Taxus baccata-tiszafa

7

Thuja orientalis-keleti tuja

74

Tilia argentea-ezüsthárs

44

Tilia cordata-kislefel űhárs

31

Tilia platyphyllos-nagylevelűhárs

3

Ulmus laevis-vénic szil

20

2.2.3. Állatvilág 2.2.3.1. Gerinctelenek A park területének gerinctelen faunájáról nem állnak rendelkezésre adatok. Ezzel szemben Szolnok város belterületét illetően főleg a bogárfauna tekintetében viszonylag alaposak az ismereteink, így a volt Tüdő kórház környéki parkosított területek, ill. kertvárosias jellegűutcákról is számos fajt mutattak ki. Az alábbi táblázatban szereplőadatok a park környékén végzett egyedi megfigyelések eredményei. 2.2.3.1.1. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának környékén feljegyzett védett rovarfajok Magyar név

Tudományos név

Aranyos bábrabló

Calosoma sycophanta

Mezei futrinka

Carabus granulatus

Bőrfutrinka

Carabus coriaceus

Kis szarvasbogár

Dorcus paralelopipedus

Orrszarvúbogár

Oryctes nasicornis

Bogáncs-virágbogár

Potosia fieberi

Pompás virágbogár

Potosia aeruginosa

Szalmacincér

Calamobius filum

Atalantalepke

Vanesia atalanta

Nappali pávaszem

Inachis io

Megjegyzés



Aglais urticae

Kis rókalepke

2.2.3.2. Gerincesek a) Kétéltűek Mivel a park területén nincs számukra megfelelővizes élőhely, ezért csak néhány tág tűrő képességűfaj előfordulásával lehet számolni. 2.2.3.2.2.. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának területén elő roduduó kétéltű fajok, az azokra vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával Magyar név

Tudományos név

Nemzetközi egyezmény Berni egyezmény

B. & HD.

Levelibéka

Hyla arborea

II.

IV.

Zöld varangy

Bufo viridis

II.

IV.

Barna varangy

Bufo bufo

III.

b) Hüllő k: 2.2.3.2.3. táblázat: A szolnoki Tüdőkórház parkjának területén előforduló hüllőfajok, az azokra vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával Magyar név

Tudományos név

Nemzetközi egyezmény Berni egyezmény

B. & HD. IV.

Fürge gyík

Lacerta agilis

II.

Vízisikló

Natrix natrix

III.

c) Madarak: 2.2.3.2.4. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának területén előforduló madárfajok, az azokra vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával és a természetvédelmi oltalom szintjével (v: védett, fv: fokozottan védett) Magyar név

Tudományos név

Fészke vagy c alkalm

Természetvédelmi státusz

Védettségi szint

CITES

Berni egyezmény

Bonni egyezmény

B. & HD

Balkáni gerle

Steptopelia decaocto

Erdei fülesbagoly

Asio otus

v

II.

II.

v

Gyöngybagoly

Tyto alba

fv

II.

II.

v

Molnárfecske

Delichon urbica

v

II.

v

Füsti fecske

Hirundo rustica

v

II

v

Zöld küllő

Picus viridis

v

II

Balkáni fakopáncs

Dendrocopos syriacus

v

II.

Nagy fakopáncs

Dendrocopos major

v

II.

Kerti poszáta

Sylvia borin

v

II.

II.

Kis poszáta

Sylvia carruca

v

II.

II.

f

Barátposzáta

Sylvia atricapilla

v

II.

II.

f

Csilpcsalp fűzike

Phylloscopos collybita

v

II.

II.

v

f

v I.

f v



Szürke légykapó

Muscipa striata

v

II.

II.

v

Házi rozsdafarkú

Phoenicurus ochruruos

v

II.

II.

f

Vörösbegy

Erithacus rubecula

v

II.

II.

f

Kenderike

Carduelis cannabina

v

II.

f

Kék cinege

Parus coerulescens

v

II.

v

Széncinege

Parus major

v

II.

f

Ökörszem

Troglodytes troglodytes

v

II.

Fülemüle

Luscinia megarhynchos

v

II.

II.

Fenyőrigó

Tardus pilaris

v

III.

II.

II./2.

v

Fekete rigó

Turdus merua

v

III.

II.

II./2.

f

Énekes rigó

Turdus philomelos

v

III.

II.

II./2.

v

Léprigó

Turdus viscivorus

v

III.

II.

II./2.

v

Erdei pinty

Fringilla coelebs

v

III.

v

Fenyőpinty

Fringilla montifringilla

v

III.

v

Zöldike

Carduelis chloris

v

II.

f

Csíz

Carduelis spinus

v

II

v

Tengelic

Carduelis carcuelis

v

II.

f

Meggyvágó

Coccostraustes coccostraustes

v

II.

v

Házi veréb

Passer domesticus

v

Mezei veréb

Passer montanus

v

Seregély

Sturnus vulgaris

Sárgarigó

Oriolus oriolus

Szarka

Pica pica

Csóka

Corvus monedula

v

II./2.

v

Vetési varjú

Corvus flugilegus

v

II./2.

v

Dolmányos varjú

Corvus corone cornix

f f

f III.

f f

v

II.

v v

v

d) Emlő sök: Természetvédelmi szempontból az emlő sök közül kiemelkedőjelentőséggel bírnak a denevérek. A szolnoki Tüdő kórház parkjának területéről hiányosak az emlősökről, de a környékrő l ismert gyakoribb fajok minden bizonnyal itt is megjelennek. 2.2.3.2.5. táblázat: A szolnoki volt Tüdő kórház parkjának potenciális emlő s-faunája, vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával és a természetvédelmi oltalom szintjével (v: védett, f: fokozottan védett) Magyar név

Tudományos név

Nemzetközi egyezmény

Védettségi szint

Berni egyezmény

Bonni egyezmény

B. & HD

Korai denevér

Nyctalus noctula

II.

II.

IV.

v

Vízi denevér

Myotis daubentoni

II.

II.

IV.

v

Keleti sün

Erinaceus concolor

v

Vakond

Talpa europea

v

Erdei egér

Apodemus sylvaticus

Pirókegér

Apodemus agrarius

Molnárgörény

Mustella eversmani

II.

v


Nyest


Martes foina

2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemző k 2.3.1. Mező gazdaság A park teljes területe belterületi kivett művelési ágban van. A területen és annak övezetében semmilyen mező gazdasági tevékenység nem folyik. a) Szántók Szántóterület a park urbanizált, városias övezetében nem található. A legközelebbi mező gazdasági mű velés alatt álló földterületek a város határán kívül, kb. 2 km-es távolságra találhatók, az azokon folytatott tevékenységnek a tervezési területre semmilyen hatása nincs. A bővítések során csatolt területek legnagyobb hányada szántó volt, de ezeket az elmúlt másfél évtized során integrálták és rajtuk dajkaerdőket, faiskolát ill. füves pásztákat létesítettek. b) Gyepek Gyep, legelőmű velési ágú terület a parkban vagy annak övezetében nincs. A fátlan tisztások füves területei részben kaszált pázsitként kezeltek, kisebb részük pedig elgyomosodott. Ezeknek a területeknek a szerepe eltér a természeti területek gyepterületeitől, és az összterületnek kevesebb, mint 10 %-át teszik ki. Rendeltetésük kertépítészeti, esztétikai. A park Zagyva felő li határsávjában a kerítésen kívül végigfutó kivett művelési ágú árvízvédelmi töltést gyepként kezelik (rendszeresen kaszálják). Ennek a területnek azonban a park teljesen eltérőökológiai rendszerére nincs hatása.

c) Kertek, szőlők és gyümölcsösök A park területén jelentéktelen számban elő fordul egy-egy kivadult gyümölcsfa (cseresznyeszilva, alma), de szoros értelmében vett kert vagy gyümölcsös mű velésűterületrészei nincsenek. 2.3.2. Erdő gazdálkodás A park területén semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik. Az elpusztult, balesetveszélyes fa- és cserjeegyedeket szükség szerint eltávolítják. A szomszédos Zagyva-hullámtérben gazdasági erdő ként mű velt nemesnyárültetvény van, amelynek egyéb kísérőfa és cserjefajai, továbbá az aljnövényzete is, meghatározóan tájidegen szerkezetű . A tervezési területre az innen beáramló inváziós fajok, főleg az amerikai kő ris és a zöld juhar jelenthetnek problémát.

2.3.3. Vadgazdálkodás A park területe nem része vadászterületnek, azon semmilyen vadászati, vadgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak. A tervezési területére nem jellemzőek a vadgazdálkodási szempontból jelentő s állatfajok. Az esetlegesen elő forduló dolmányos varjú vagy szarka esetében inkább betévedt példányokról, mintsem állandó fészkelőfajokról lehet beszélni ebben a tekintetben. A városon kívül esőterületekre vonatkozó 10 éves vadgazdálkodási üzemtervek 2007.-ben járnak le. 2.3.4. Halászat, horgászat A park területén nincs vízterület. A közeli Zagyva, ugyan halgazdasági (horgászati) hasznosítású vízterületnek minő sül, az ott folytatott tevékenység a tervezési területre semmilyen hatással nincs.

2.3.5. Üdülés és idegenforgalom A szolnoki volt Tüdő kórház és parkja eredetileg korház-szanatóriumi funkciót töltött be. A poros, fátlan szű kebb és tágabb környezetben a terület növényzetének ebben a tekintetben kiemelkedőjelentő sége volt. A terület funkciójának megváltozásával a lokálisan jelentős és viszonylag idős és változatos szerkezetűfaállomány, a városias környezet fokozódó terheltsége miatt, egyre inkább a közhasznú park szerep kerül elő térbe.



Jelenlegi állapotában a terület idegenforgalmi jelentő sége elhanyagolható. Idegenforgalmi szempontból a park kapcsán legfeljebb az jöhet számításba, hogy az kisebb kertépítészeti helyreállítással és a környezővárosiasodó övezetbe történőintegrálással a vidék összképét, egyedi színfolttal gazdagítja. Amennyiben a jövő ben a területet közterületi parkként kezelik ill. üzemeltetik, az elsősorban a környék lakossága számára lesz jelentős. Üdülési célt a terület esetlegesen a kórházépület szállóvá alakítása esetén kaphat. A park a környék lakossága számára az aktív felüdülés szempontjából főleg, mint a botanikai, és ökológiai ismeretterjesztés és ismeretszerzés hasznos és lokálisan fontos területe lehet, amelyet diákcsoportok is rendszeresen látogathatnak.

2.3.6. Települési viszonyok A park közigazgatási szempontból Szolnok város belterületéhez tartozik. Viszonylag sűrű n lakott, parkosított lakótelep és kertvárosi jellegűvárosrész övezetben helyezkedik el. A város erő sebben urbanizált részétől a parkot a kb. 300 m széles Zagyva-hullámtér választja el. A város infrastrukturális ellátottsága az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlő dött. Megújították az utcák útburkolatát, mindenütt kiépült a telekommunikációs kábelhálózat, a vezetékes földgázszolgáltatás és jelentősen bővült a telefonhálózat. A kommunális, részben szelektív szemétszállítás megoldott, és a szennyvíz csatornahálózat kiépítése is befejező dött. A település lakossága a környék zöldterületeit kirándulásra, felüdülésre a kínálkozó lehetőségeknél jóval kisebb mértékben veszi igénybe. A kistérségi turizmus jelentős részben. a Tiszához, a Zagyvához és holtágaikhoz kapcsolódó horgászturizmus ill. a termálvizes fürdőkre korlátozódik. 2.3.7. Ipar, bányászat Említésre érdemes ipari tevékenység a park övezetében nincs. Legközelebb a jelenleg nem működőTisza nyomda van, de azok semmilyen hatással a tervezési területre nincsen. 2.3.8. Oktatás, bemutatás A park az oktatási és bemutatást szolgáló funkcióját jelenlegi állapotában csak igen korlátozott mértékben képes ellátni. A terület és a sétautak helyreállításával a látogatók számára a viszonylag fajgazdag faállomány jelenthet ismeretszerzési lehető séget. Az iskolai oktatásban a terület a diákok dendrológiai fajismeretének megalapozását szolgálhatja. Az oktatási, ismeretterjesztési cél elő segítése miatt, a helyreállítást követő en a jelentősebb faegyedeket célszerűlenne névtáblával ellátni. 2.3.9. Kutatás A szolnoki volt Tüdőkórház parkját érintő en tudományos kutatás nem folyt. A szoros értelemben vett park területének flórájáról és faunájáról legfeljebb szórványosan adatok állnak rendelkezésre. Ezzel szemben a közeli Alsó-Zagyva- és a Tisza-menti területek élő világa viszonylag jól ismert, és fő leg az utóbbi évtized során e tekintetben a szakirodalomi források is bő vültek. 2.3.10. Egyéb használat A park területén a nagyjából központi elhelyezkedésűvolt Tüdőkórház főépület mellett 6 db. kisebb földszintes építmény van, amelyek többnyire használaton kívül, leromlott állapotban vannak. A kórházhoz tartozó burkolt térfelületek (járdák, utak és parkoló) mellett a 774/3 hrsz. területrészen egy zúzott kő vel borított teniszpályát találunk. A park területén nem halad keresztül közút és azt nyomvonalas létesítmény (pl. víz, gázvezeték) nem keresztezi. A volt Tüdő kórházat ellátó gázvezeték vonatkozásában szolgalmi jog van bejegyezve a gázszolgáltató javára. A keleti oldalon, a közvetlenül terület határát képezőkerítés mentén egy 20 kV elektromos légvezeték halad végig, amelyre a parkot érintő en szolgalmi jog nincs bejegyezve. A nyugati oldalon, ugyancsak a park határán kívül a Zagyva árvízvédelmi védtöltése, azzal párhuzamosan, a kerítés mentén gázvezeték található. 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek



A szolnoki volt Tüdő kórház parkja önmagában véve számít kultúrtörténeti értéknek. A kert tervei 1947-ben készültek. Tervezője dr. Ormos Imre az akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Sző lő gazdaságtudományi Kar Kertművészeti Tanszékének vezetője, a kerttervezés hazai és európai szaktekintélye volt. Az eredeti tervek szerint cél a kórház- ill. szanatórium kertekkel szemben támasztott funkcionális és esztétikai igények magas színvonalú kielégítése volt. A kert kialakítása, annak téralkotása az útvezetés a tüdőszanatórium célnak felet meg, lehetővé téve a rövidebb és hosszabb terápiás sétautak kijelölését és az egymástól elválasztott pihenőterek megközelítését. A növényültetés rendje, valamint a változatos növényanyag évszakonként változó térélményt és az árnyékos, ill. napos útvonalak választási lehetőségét tette lehető vé. Az örökzöld fajok viszonylag nagy aránya, különösen a nagy számban telepített, és még ma is jelentő s botanikai értéket képviselőPinus nigra austriaca fasorok és csoportok a téli időszakban is zöld szigetként jelentek meg a jóval sivárabb szű kebb és tágabb környezetben. 2.4. Táji értékek Maga a park, de mindenekelő tt annak területén megmaradt idő s, termetes tölgyfák és az azokat körülvevőidő sebb állomány fontos tájképi eleme az egyébként erő sen urbanizálódó környezetnek. 2.5. Adatbázisok 2.5.1. Számítógépes adatbázisok A park területét alkotó földrészletek adatait az illetékes Szolnoki Körzeti Földhivatal és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal digitális formátumban is nyilván tartják. A tulajdonos Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat és a vagyonkezelést (természetvédelmi kezelést) ellátó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvántartja a park birtokügyeire, az ingó és ingatlan vagyonra, a kezelésükre vonatkozó és egyéb adatokat. A park befejező dött dendrológiai térképezése és az adatok ITR rendszerben történődigitális rögzítése, továbbá az archív adatok számítógépes feldolgozása megoldandó feladat.

2.5.2. A területre vonatkozó térképanyag A területen illetékes természetvédelmi kezelő, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a következőtérképekkel rendelkezik a területről: Földhivatali kataszteri térkép 1:4000 méretarányban Közműtérkép A térség általános természetvédelmi Kezelő je, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a következőtérképekkel rendelkezik a területről: EOTR 1:100.000 méretarányban. Gauss-Krüger vetületű1:25.000, 1: 50.000 és 1: 100.000 méretarányban a teljes területr ő l. Gauss-Krüger vetületű1:25.000 méretarányú térképsorozat digitalizált formában.

2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyag A területet lefedőspot4 rendszerűmű holdfelvétel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezésére áll. A parkról és természeti, botanikai értékeiről készült fotók digitális formátumban a szolnoki Tisza Klubnál és a területen illetékes természetvédelmi kezelő nél a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál találhatók. A Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság rendelkezik a területrő l 2000. évben készült digitális, georeferált légifényképpel. 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése 3.1.1. Méret



A szolnoki volt Tüdő kórház és parkja a város belterületén két külön nyilvántartott helyrajzi számon terül el. Az kórházépülettel együtt az ingatlan eredeti területe 4,96 ha volt. Az eredeti területelosztás az idők folyamán valamelyest megváltozott. A Zagyva felő li részen gázvezeték építése miatt választottak le egy kisebb sávot a park területébő l, ezen kívül a parkosított részek rovására több egymástól viszonylag távol esőépület is létesült, majd a kert hangsúlyos központi részén teniszpályát alakítottak ki. Az egyes részterületek méreteit az alábbi táblázat mutatja be: 3.1.1..1. táblázat: A szolnoki volt Tüdő kórház egyes területegységeinek méretei HRSZ.

TERÜLET-NAGYSÁG

MŰVELÉSI ÁG

MEGJEGYZÉS

774/3

2,3595

kivett, épület és udvar

5 db. nagyobb a kataszteri térképen is szereplő, és több kisebb használaton kívüli épület tenisz-, ill. kézilabda pálya kb. 0,1 ha területen. Beépítetlen terület kb. 2,26 ha

774/4

2,2106

kórház

Kórházépület, 0,1706 ha területen és további 5 db. (fűtőközpont, portaépület, garáz tárolóépületek) kisebb különálló épület kb. 0,03 ha területen. Beépítetlen terület kb. 2,01 ha.

Összesen

4,5701

Épületek, sportpályák: kb. 0,3006 Beépítetlen terület: kb. 4,2695 Zöld terület kb. 4 ha

A teljes terület jelenleg 4,5701. A gépkocsiparkoló, út, épületek és sportpályák nélkül számított lényegbeli park (fás-cserjés, pázsitos részek) összterülete kb. 4 ha.

3.1.2. Sokféleség Annak ellenére, hogy a park már közel fél évszázad óta a város belterületének legnagyobb egybefüggőzöld területe az élő világával kapcsolatosan igen kevés adat áll rendelkezésre. A legnagyobb értékét képezőfás szárú növények állományáról a közelmúltban, a helyi jelentő ségűvédett természeti területté nyilvánító javaslat kapcsán készült felmérés. A felmérés során a kiemelkedő en értékes, részben exótának számító fafajokat és egyedeket tartalmazó lista készült. E felmérés eredménye szerint a park összesen 51 fa, ill. cserjefajnak ad otthont, ami helyi mércével nézve kiemelkedődiverzitásnak számít. A terület állatvilágáról csak néhány újabb megfigyelés és régebbi szórványadatok állnak rendelkezésre. Sürgő s feladat lenne a park minél részletesebb florisztikai és faunisztikai felmérése, hiszen a több mint fél évszázados fás terület megőrizhetett valamit az, azóta teljesen átalakított környék egykori ligeterdejének, olyan rejtett elemeiből, mint például az Alföldön ritka, védett futrinkafajok. Ez utóbbiak közül, pl. a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus CSIKI, 1906) már közel egy évszázaddal ezelő tti egyetlen és egyedülálló alföldi adatai (Magyar Természettudományi Múzeum) Szolnok lelőhelycédulát viselnek. 3.1.3. Természetesség Összhangban rendeltetésével más védett területekkel összehasonlítva, a park esetében a természeti folyamatok csak korlátozva érvényesülnek. Nem lehet kizárólagos cél a fajok és élő helyek természetes sokrétű ségének létrehozása vagy fenntartása. A terület őshonos fás növényeinek fajszáma számos tájidegen faj (exóták) betelepítésével sokszorozható meg, ami ebben az esetben nem probléma, hanem egyenesen a funkcióból eredőfőcélkitű zés. A fél évszázad alatt termetessé nő t erdőjellegűnövényállomány által biztosított mikroklíma jobban kedvez további fajok telepítésének, amelyeket azzal a céllal ültethetnek, hogy a park gyűjtemény (arborétum) jellegét erősítsék. Egyes területrészeken az idő sebb faegyedek környezetében magról kelt őshonos vagy tájidegen fafajok fiatal példányai csak egyes fajok esetében (pl. korai juhar, amerikai kő ris) biztosítják a felújulást. Ezzel szemben a terület elhanyagoltságának és az ariditásának a fokozódásával f ő leg az invazív jellegű , tájidegen fajok természetes újulása jellemző . A szukcessziós folyamat az idősebb állományokban a természetes jellegű erdőtársulás kialakulásának irányába mutat. Az intenzívebben kezelt, vagy exótákkal nagyobb mértékben betelepített részeken ez a folyamat kevésbé érvényesül. A park életközösségeinek természetességi fokát a terület múltbeli és jelenlegi funkciója határozza meg. Általánosságban megállapítható, hogy a park kis mértékben természetes, jelentő sebb mértékben természetközeli és nagymértékben emberi hatásra kialakult, illetve befolyásolt területekbő l tevő dik össze. A park alapítása már önmagában is, kert ill. szanatóriumi mikroklíma létrehozásának elgondolása mentén történt, ami erős emberi közreműködést feltételez. Az elmúlt évtizedre jellemzőterülethasználat és kezelés, kedvezett a természetesség irányába haladó folyamatoknak. Ez utóbbi oka a kezelésre fordított anyagi és személyi erő korlátozottsága.

3.1.4. Ritkaság A park jellegébő l és funkciójából adódóan a természetes flórára ill. faunára jellemzőritka növény- és állatfajok előfordulása nem jellemző . A rendeltetésbő l adódóan azonban számos lokálisan jelentős dendrológiai érték található a területen.



Az elmúlt évtized során az elhanyagoltság következtében kert botanikai és esztétikai (kertépítészeti) értékei közül nagyon sok károsodott kisebb nagyobb mértékben. Ennek ellenére több jelentő s fa és cserjeegyed maradt meg. Az elpusztult érték helyreállítása, és a faállomány pólása, gazdagítása pedig a jövőbeni rendeltetéstől függ. A talajvíz jelentő s ingadozása és az időnként bekövetkező szélső ségesen forró és száraz évek az idősebb fák több egyedét gyengítette meg, ami azok fokozatos kiszáradását eredményezi. Ez a permanensen fennálló probléma jelenleg is folyamatos felújításokat tenne szükségessé a keletkezőlékek megszüntetése érdekében, és egyben a park legnagyobb értékét képezőidős területrész állapotát is veszélyezteti. 3.1.5. Sérülékenység A park növényzete, de mindenekelőtt a tű levelűfajok fokozottan érzékenyek a különbözőkörnyezeti hatásokra. A káros környezeti hatások a következők: csapadékhiány (pl. 2000-2003); talajvízszint csökkenés; túl magas talajvízszint (pl. hosszan tartó árvíz idején); rendkívül erős fagyok (pl. 2002-2003, 2005 tele); téli hó és zúzmara miatti töréskárok, elsősorban a fenyőknél; viharkárok vegetációs időszakban. A felsoroltak közül különösen a Tisza és a Zagyva közelsége miatt, annak tartósan magas vízállása idején a hirtelen megnövő talajvízszint, illetve száraz években annak nagyarányú süllyedése, ami az érzékenyebb növény fajok létét kérdésessé teheti. Az időjárás okozta károk mérsékelhető k, pl. a beteg, balesetveszélyes fák eltávolításával és helyes faj- vagy fajtaválasztással.

3.1.6. Jellemző ség A volt Tüdő kórház fél évszázados parkja a növényzet életkoránál, a biodiverzitásánál, a terület elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva nem hasonlítható össze az ország más nagy múltú arborétumaival vagy kertjeivel. Tény azonban, hogy Szolnok város belterületén ezen kívül nincs egyetlen nagyobb kiterjedésűpark jellegűfaállomány sem. A város övezetében, és a folyók hullámterében található telepített fiatal faállományok mindegyikére pedig, a homogén szerkezet és a gazdasági célú hasznosítás jellemző . A múlt század során, a város területén végrehajtott vízrendezési beavatkozások és a nagyarányú urbanizáció után átalakult tájszerkezet, az eredeti jellegzetes alacsony- és magasártéri falusias településkép városias homogenizációját vonta maga után. A volt Tüdő kórház parkja jelenleg a város egyik legrégebben nem bolygatott, legnagyobb és fás szárú növényfajokban leggazdagabb területe. Régi mű emléképület vagy építmény nem található a park területén.

3.1.7. A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete A park jelentő sége a szűkebb városias és a tágabb ipari ill. agrárkörnyezetben, hogy főleg az, hogy ezen a tájon ritka keménylombú erdő k jellemzőfajainak nyújt átmeneti vagy állandó élőhelyet. A park a Zagyva hullámterének közvetítésével kapcsolatban van, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez és az Alsó-Zagyva hullámteréhez tartozó természetvédelmi oltalom alatt álló területek természetközeli életközösségeivel. A térség alacsony erdő sültségű, főleg mező gazdasági hasznosítású tájegységben a park területe a térségi ökológiai hálózatnak részét képezi, ami mindenekelőtt a téli időszakban, mint a madárvilág átmeneti menedékhelye érdemel figyelmet.

3.1.8. A terület története A szolnoki volt Tüdőkórház parkját a neves kertépítész dr. Ormos Imre egyetemi tanár 1947-ben készült tervei alapján alakították ki. A tervezőaz akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Sződőgazdaságtudományi Kar Kertmű vészeti Tanszékének vezetője volt. Az eredeti tervek szerinti teljes telekterület 4,96 ha nagyságú. Ebbő l 0,17 ha a kórház épületével elfoglalt terület, ami az összterület mintegy 3,5 %-a. A fennmaradó beépítetlen terület egybefüggőkertterületnek készült, amelynek 85-90 %-a zöldfelület, a maradék pedig a kórházépületet kiszolgáló út, térburkolat ill. kerti sétaút és burkolt pihenőhely. A park teve a kórházill. a szanatóriumi kertekkel szemben támasztott funkcionális és esztétikai igények magas színvonalú kielégítésére törekedett, és az igényes kialakítású, a gyógyítás, a kezelés részeként szükséges hosszabb idejűkerti tartózkodáshoz, levegő zéshez, pihenéshez szolgáló környezet mellett megoldotta a tüdő betegek számára nyújtandó speciális igények biztosítását is. A tüdőszanatóriumi funkció speciális igényei megfelelőkielégítését a helyi klímát kedvezően módosító, a kezelés-gyógyítás szempontjából előnyös állományklímát biztosító növény-együttesek (állományszerkezet, szintezettség, fajösszetétel) telepítése, valamint a terület nyugalmát és a betegek zavartalan pihenését, levegő zését biztosító kiesebb-nagyobb terekre, tércsoportokra tagolt kerti térstruktúra kialakítás jelentette.



A téralkotás és útvezetés ennek a célnak felelt meg, lehető vé téve a rövidebb és hosszabb terápiás sétautak kijelölését és az egymástól elválasztott pihenő terek megközelítését. A növényültetés rendje, valamint a változatos növényanyag a kerthasználók évszakonként változó térélményét és az árnyékos-napos útvonalak választási lehető ségét adta. A magas törzsűfák biztosították a kert - sajátos igényként jelentkező- átláthatóságát. Az örökzöldek nagy aránya, különösen a tömegesen telepített és még ma is nagy botanikai értéket képviselőPinus nigra austriaca fasorok, illetve csoportok a téli idő szakban kaptak a gyógyításban különösen nagy szerepet. A park jelenlegi állapotában is tükrözi az eredeti terv koncepcióját, bár az idő k és a használat során több változás is történt, amely a kertalakítást és -használatot befolyásolta. A park területének rovására több kisebb épület létesült. A terület nyugati oldalán a Zagyva töltése mentén gázvezeték építéséhez egy területsávot választottak le. Fő leg az utóbbi évtized során a fenntartás hiányosságai miatt a park déli része elbozótosodott, a burkolatok elhasználódtak vagy a felújítás és karbantartás híján részben eltűntek, igaz a nyomvonaluk, eredeti helyük fellelhető. A hangsúlyos központi kerti tér területén teniszpályát alakítottak ki. Az időközi káros beavatkozások, módosítások és változások, bár a kert zöldfelületét csökkentették, annak lényegi koncepcióját, növényegyütteseit, növénycsoportjait és térkapcsolatait nem tették végérvényesen tönkre és nem okoztak visszafordíthatatlan károsodást.

3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték A parkok és parkok lényegesen eltérnek az egyéb természetvédelemi oltalom alatt álló területektől, mivel létrehozásuktól és az azt követőgondozás és fenntartás során erő s emberi hatás érvényesül. Emiatt a természeti folyamatok csak korlátozottan érvényesülhetnek. Ugyanakkor több fenntartást, gondozást igényelnek, mint az egyéb védett területek, mert csak így felelhetnek meg a velük szemben támasztott igényeknek. Külön gondozást igényelnek esetenként az egyes faegyedek, cserjék is, vagy a különbözőtáj- és kultúrtörténeti értékek. A gondozás tehát a fás növényzet és a táji értékek megőrzését szolgálja, de biztosítani kell az felüdülés, oktatás, bemutatás, kutatás feltételeit is egyidejűleg. Ezek mellett biztosítani kell azonban a természeti folyamatok érvényesülését is. Az értékek megőrzése mellett a főfunkcióhoz kapcsolódó kiegészítőértékteremtőtevékenységet is lehet végezni, amely esetenként hozzájárul a fenntartási költségek finanszírozásához. 3.1.10. Különleges jelentő ség A látogatók számára különleges vonzerőt jelenthet a városi környezetben, illetve a viszonylag egyhangú növényzetűalföldi agrártájban szigetként megmaradt fás terület, a benne lévőbotanikai értékekkel és tájképi elemekkel. A park területe számos természeti érték számára refugiumként szolgált, így a folyók szabályozása után egy részük napjainkra csak ilyen területen maradt fenn. Ezen kívül a terület exótának számító botanikai értékeknek is teret biztosít.

3.2. A terület legfontosabb értékeinek meghatározása A park természeti értékeit áttekintve annak fő leg dendrológiai, részben zoológiai, táji és tájképi, értékei az említésre méltóak. Növénytani értékei közül, a legutóbbi felmérés alapján, az összesen 51 taxon fás szárú növény, melyek között kb. 5 % a tű levelű ek aránya, jelentő s helyi botanikai ill. természeti értéket képviselnek. Zoológiai értékekben a terület nem igazán gazdag és jelentő sebb értékeknek nem ad otthont, illetve a gerinctelenek tekintetében megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A park helyi viszonylatban közepesen kiemelkedőtermészeti és kultúrtörténeti értéket képvisel. A település zöldfelület rendszerének leghangsúlyosabb eleme, mind területi vonatkozásban, mind rekreációs feladatok betöltésében is fontos szerepe van.

3.3. Ideális kezelési célkitűzések 3.3.1. Elsőrendűcélkitű zések Összességében arra kell törekedni, hogy a több mint fél évszázados múltra visszatekintő kórházi kert, park jellegét, térszerkezetét, fajösszetételét megő rizzük. Ennek érdekében, ahol az indokolt és lehetséges meg kell őrizni az eredetileg telepített fajokkal uralt állományrészek jellegét, és ezek állagát, ill. ökológiai állapotát ápolással és mesterséges pótlással tovább kell javítani. A terület egy részén az eredeti fajszerkezetet további ő shonos fajok, esetleg exóták betelepítésével lehet változatosabbá tenni. A park területének jövőbeni haszosítása és funkciója tekintetében a tulajdonos igényének és a lehetőségeknek megfelelő en többféle lehető ség kínálkozik: A terület adottságai kiemelten alkalmasak közcélú zöldfelület, közpark funkció ellátására. Ebben a tekintetben az eredeti térszerkezethez igazodó, és azt kihasználó park fenntartása célszerű .



A park területének jövőbeni funkciója és hasznosítása - bár ez kevésbé előnyös - lehet zöldfelületi intézmény elhelyezése is. A terület eredetileg és jelen állapotában is olyan intézményként működik, amely funkciójából eredően feltételezi nagy kiterjedésűkert meglétét. Ebben a tekintetben nem csupán a kert területi megtartása, hanem a fenntartás és használat funkcióból fakadó igénye és szükségessége biztosíthat megfelelőértékvédelmet. Intézményi hasznosítás esetén a térszerkezetben kisebb-nagyobb módosítás lehet szükséges az értékes, idő s növényállomány és az ebből eredőállományklíma megő rzésével. A beépítés mértéke nem haladhatja meg a jelenlegi beépítettség alacsony szintjét. A park lakóterületként történőesetleges - az előbbieknél még kedvezőtlenebb - hasznosítása esetén csak olyan beépítési mód és mérték javasolható, ami garantálja a meglévőértékes növényállomány megőrzését és fenntartását. Ebben a tekintetben a beépítés mértékén felül az építetésre igénybe vehetőterületrészek elhelyezkedését is pontosan szabályozni kell. Meg kell oldani a biológiai korhatárt elérő, vagy egyéb okokból gombásodó, száradó, beteg és balesetveszélyes faegyedek ütemezett kitermelését lehető leg a vegetációs időn kívül, majd elvégezni azok pótlását. Függetlenül a jövőbeni hasznosítástól törekedni kell az eredeti térformák megtartására, illetve azok helyreállítására. Gondozni kell a tisztásokat és az ezek rovására terjeszkedőcserjés állományrészeket vissza kell szorítani. A funkció nélküli épületek esetleges elbontása esetén létrejövőúj területek integrálását a parkba, mielőbb meg kell valósítani. A parkot körülvevőbiológiai védő kerítést (bokorsávot) fenn kell tartani, azt a sérült helyeken pótolni kell. Meg kell oldani a park egyes részein főleg a cserjeszintben erő sen terjeszkedő fajok (zöld juhar, amerikai kő ris stb.) visszaszorítását. A tulajdonos vagy a használó költségvetésében elő irányozva - biztosítani kell rendszeresen a szükséges kezelési-fenntartási költségkeretet, nem kitéve azt a pályázati vagy egyéb költségforrás bizonytalanságának. 3.3.2. Másodrendűcélkitűzések A terület ökológiai állapota jelentősen javítható az alábbi intézkedésekkel: a teljes terület rendszeres kezelése a gyomosodás megakadályozása érdekében; száraz években a fiatal állomány locsolása a gyökérzóna nyár végi kiszáradásuk megakadályozása; az fás-cserjés területrészek egyhangúságának, ill. homogenizálódásának feloldása további fafajok betelepítésével és diverzebb cserjeszint és cserjés szegélyek kialakítása; virágágyások létesítése. A park tájképi értéke növelhetőaz alábbi intézkedésekkel: az parkot körbevevőbetonkerítetés megszüntetése vagy lecserélése; a funkció nélküli épületek és építmények elbontása vagy átépítése; a kiszáradt vagy beteg faegyedek eltávolítása, ill. rendszeres kezelése; a használaton kívüli burkolt felületek megszüntetése és integrálása a zöld felületekbe A park az oktatás területén az alábbi lehetőségeket kínálja: közelsége miatt jól bevonható a közeli tanintézményekben, az iskolarendszerben, illetve azon kívül folyó környezeti nevelésbe; botanikai és ökológiai szakterületen a park a helyi szintűismeretterjesztést szolgálhatja. Módszertani anyagok, segédletek biztosításával ez a funkció lényegesen elősegíthető ; bemutatás, oktatás, ismeretterjesztés igényének magasabb szintűkielégítése, növényjelzőés információs táblák kihelyezése; oktatási célra alkalmas területrész esetleg helyiség kialakítása. A park a bemutató rendeltetésének javítása érdekében az alábbi feltételek szükségesek: tájékoztató és eligazító táblák kihelyezése nagymértékben segítheti a bemutatásra érdemes értékek megismerését tájékoztató kiadványok folyamatos megjelentetése. A park adottságai a kutatásra az alábbi lehetőségeket kínálja: az tájidegen és exóta fajokkal ötvözött alföldi telepített parkerdő k szukcessziójának vizsgálata; florisztikai és faunisztikai kutatások; megfigyelések a kertépítés, parképítés szakterületén (a terület neves tervező által tervezett szanatóriumi park egyik iskolapéldája); az ökoturizmus; hortikultúra, ökológiai és fitocönológia területén. Kutatói szállás a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Területi irodájában biztosított. 3.4. Korlátozó és veszélyeztet őtényezők



Bels őtényezők Természetes folyamatok

Emberi/civilizációs hatások

Külsőtényezők

agresszív őshonos vagy adventív fa- és cserjefajok terjedése aszály következtében az értékesebb fajok élőhelyei; a Tisza és Zagyva hosszan tartó magas vízszintje miatt a talajv beszűkülnek; károsítók elszaporodása és kártétele. Az idős tartósan a talajfelszín közelében lehet; faegyedeken gyakran gombakárosítók megjelenése figyelhetőmeg szélsőségesen csapadékhiányos években a növényzet vízhiányb (juharok, lucfeny őfélék). A gombakárosítók a faanyag szenved; bomlasztásával elősegítik a későbbi széldöntést. A viharkárok is téli fagy és hókárok; elősegítik az egyes faegyedek gombásodását, a sérült faegyedek viharkárok regenerálódása - különösen a fenyőknél - rendkívül lassú; az elhanyagolt fátlan részek gyomosodhatnak, teret nyernek az agresszív gyomoknak; a természetes szukcessziós folyamatokkal terjed a fás növényzet a rendszeresen kezelt gyepterület (pázsit) rovására. Ez azzal magyarázható, hogy az állományklímából eredőmikroklimatikus és termőhelyi adottságok kedvezőek az erd őjellegűtársulások számára, így az folyamatosan tért hódít. Ezzel megváltoznak azok az eredeti térformák; az érzékeny, exóta fajok az interspecifikus kompetició következtében a háttérbe szorulhatnak. a kellőkezelés elmaradása vagy a szükségestől eltérőmértéke a „ a kevésbé értékes” életképesebb fajok előretöréséhez és a kertépítészeti szempontból értékes fás-cserjés és gyepterületek (pázst) gyomosodásához ill. a beerdősülés előretöréséhez vezet. Az eredeti térformák megtartása tehát rendszeres odafigyelést, emberi beavatkozást igényel; a pénzügyi és személyi korlátok miatt a kívánatostól eltérő szerkezetűtelepítések történhetnek; Az általános rendezési és parkfenntartási elvárások, illetve az ilyen tervekben el őirányzottak megvalósítása csak részben történik meg

környezőurbanizált környezet terhelést jelent elsősorban a he klímára gyakorolt hatás tekintetében; a park közvetlen közelében elhaladó közutakon bonyolódó jelent gépjárműforgalom a légszennyezővonatkozásai; a környezőruderális területek és Zagyva-hullámtér gazdasági cé faállományában tenyésző tájidegen özönnövények és egy gyomfajok potenciálisan gyomfertőzés forrását jelentik; a park területére spontán módon vagy szándékos lerakás útj bejutó szilárd hulladék. A helyi lakosság és az egyéb látogatók számára a park értékein védelmével kapcsolatos korlátozások és célkitűzések széles kö elfogadására van szükség. A mindenkori kezelőés más szerv ne alkalmazhat a természeti értékeket veszélyeztetőtechnológiát va eljárást.

3.4.1. A természetvédelmi kezelés korlátai A parkban folyó kezelési-fenntartási munka irányítását felső fokú kertészeti végzettséggel rendelkezőszakember látja el. Szükség szerint további szakember, foglalkozhat a nyilvántartások vezetésével, a kezelési feladatok megszervezésével és fenntartás fejlesztés egyéb aktuális ügyeivel. Elengedhetetlen, hogy - a terület nagyságát figyelembe véve - megfelelőszámú fizikai dolgozó részfeladatként a park kezelésével, fenntartásával kapcsolatos időnkénti munkákat elvégezze. A park fenntartásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásához a terület tulajdonosa vagy kezelő je a szükséges személyi állományt saját, megfelelőfeladatkörben foglalkoztatott személyi állományával végezteti. A fenntartási és fejlesztési költségeket tulajdonos vagy kezelőbiztosítja. Az igényes parkkezelési munkához szükséges anyagi és technikai bázis eddig csak részben állt rendelkezésre, a meglévő munkagépek elöregedtek, elhasználódtak és felszereltségük hiányos. A terület természeti értékeinek őrzése és fejlesztése a jelenleg ráfordított költségvetési, személyi, illetve technikai feltételek mellett nehezen ellátható. 3.4.2. A korlátozó tényező k hatása az ideális célkitűzésekre Az ideális célkitű zések között megfogalmazott parkrekonstrukciós és hatékonyabb kezelési munka megvalósítása első dlegesen több anyagi forrást igényel. Ebbő l megoldható lenne a kertészeti szakszemélyzet, valamint a fizikai dolgozók részmunkaidőben, célfeladatok ellátására történőfoglalkoztatása, esetlegesen, munkagépek beszerzése is. A szükséges költségkeret biztosítása a tulajdonos vagy a kezelőrészérő l, a rekonstrukciós és fejlesztési elveknek megfelelőarányban kell, hogy történjen. A rekonstrukció során újratelepített állományrészek csak a meghatározott kor után alkalmasak az integrálásra, és fokozottabb kezelést igényelnek. A park területén az elmúlt néhány évtizedben történt változtatások és annak szerkezeti átalakítása, továbbá a kezelés hiányában a növényzetben bekövetkezett homogenizáció a rekonstrukció kezdeti szakaszában fokozottabb személyi és anyagi ráfordítást igényel.



A park területén tapasztalható, jelent ő s mértékűelgyomosodás, fő leg az egyes agresszív fa- és cserjefajok elő retörésének tudható be. Az ok ezeknek a növényfajoknak az igen jó terjedőképessége és a kezelésnek nem elégséges színvonala. Ezért az agresszív fa- és cserjefajok terjedésének korlátozására és visszaszorítására egyelőre csak a jelenleg is kezelt területeken lehet reálisan számítani. A terület közvetlen szomszédságában folyó Zagyva és a Tisza idő nként bekövetkezőhosszantartó árvizei és a nedves időszakok közé beékelődő szélső ségesen száraz és forró idő szakok az idő sebb és érzékenyebb fafajok vagy fajták kondíciójának csökkenését, végsőesetben pedig azok pusztulását okozzák. A terület bemutatásának javítását első sorban a használat módjából eredőokok korlátozzák. A kutatások kiterjesztését több tényezőis korlátozza. Elsősorban a terület lokális jelentősége és alacsony színtűismertsége. Ezen kívül a terület viszonylag távol helyezkedik el valamennyi jelentősebb szakirányú egyetemtő l, fő iskolától. Ezért a kutatások fokozását első sorban az egyetemi, főiskolai szakdolgozók figyelmének felkeltésére, számukra vonzó témafeladatok megfogalmazására lehetne alapozni. A kutatási témák közül első sorban azokat kellene el ő nyben részesíteni, amelyek a park fejlesztésének és kezelésének gyakorlati problémáit segítik megoldani. A park területére irányuló oktatási tevékenység fejlesztését a terület nagyobb nyitottságára és a rekonstrukciót követő en ismertségének növekedésére lehetne alapozni. Lehetséges a területi az adottságokra épülőspeciális oktatási segédanyagok elkészítése is. A tudatformálásban való aktívabb részvétel ugyan nem hatna közvetlenül a park egyéb célkitűzéseinek elérésére, de távlati szempontból a helyi természetvédelem ügyét segíthetné, ráadásul javíthatná a természet- és tájvédelemről a társadalomban kialakult képet.

4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Gyakorlati célkitűzések 4.1.1. Természeti értékek fenntartása A park rekonstrukciójának és fejlesztésének tervezésénél figyelembe kell venni azt, hogy annak mint személyi, mint pedig anyagi bázisa meglehető sen korlátozott. A zöld felületek további térbeli fejlesztésnek számos gyakorlati akadálya lehet, hiszen a jelenleg egyéb használatban lévőterületrészek (utak, épületek) aránya nem csökkenthető. Másrészrő l a park jelenlegi kiterjedése elegendőa fentiekben vázolt bármelyik jövő beni funkció ellátásához. Az értéknövelőfejlesztés főirányvonala a múlt század közepén kialakított az eredeti terveknek megfelelően kertszerkezet rekonstrukciója, az aktuális, jelenlegi funkciónak megfelelőtervnek alapján. A kert történelmi, tájképi és természetvédelmi jelentőségének rekonstrukcióját és fejlesztését, az eredeti térformák lehetőség szerinti megő rzésével kell végrehajtani. A helyreállítás és fejlesztés a kertépítészeti-botanikai gyűjtemény jelleg erő sítését és a lokális jelentőségűfelüdülési, esetleg idegenforgalmi, ismeretterjesztő i és egyéb rekreációs vagy kutatási igények kiszolgálását kell, hogy szolgálja. Az ebből adódó feladatok: A park növényi anyagának, kultúrtörténeti értékeinek megő rzése, szükséges mértékben helyreállítása (idős faegyedek, értékes facsoportok és egyedek) A „szegélyhatás” érvényesítése érdekében cserje és középsőlombkoronaszint kialakítására kell törekedni az egyes parcellák tisztásokkal határos észak-nyugati részén (viharkárok csökkentése veszélyes szélirányból). Meg kell teremteni az ismeretterjesztőoktatási funkció nagyobb érvényesülését (növénynév táblák, esetleg tanösvény létesítése és tájékoztató anyag készítése) A kialakított és tervezett térformák megő rzése céljából több ponton a terjeszkedőagresszív fa- és cserjeállományt vissza kell szorítani. Az esetlegesen elbontott épületek, valamint a használaton kívüli egyéb területrészek és azok környékének integrálása a kertbe. 4.1.2. Jogi és egyéb kötelezettségek A park helyi jelentő ségűvédett természeti területté történőnyilvánításából következőtermészetvédelmi és vagyonkezelési jogok és kötelezettségek ellátása a megfelelőönkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi kezelő és a tulajdonos (Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata) részéről. A táj- és természetvédelmi szempontok érvényesítése a területre vonatkozó esetleges hatósági eljárások során a park övezetébe tartozó területek tekintetében is. Például építési ügyekben vagy a terület egyéb használatával kapcsolatban. A településrendezési terv szükség szerinti módosítása 4.1.3. Személyi és mű szaki fejlesztés A park kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását a terület tulajdonosa vagy kezelője vállalkozók bevonásával oldja meg. Hosszabb távú célkit ű zés lehet a meglévőépületek funkciójának tisztázása és a megmaradók további fejlesztése, korszerű sítése. 2 A kb. 1000-1500 m összfelületűsétaút helyreállítása. tájékoztató anyagok és táblák készítése és kihelyezése.



legalább a terület egy részét ellátó locsoló-berendezés vagy öntözőrendszer kiépítése. A terület kezelésénél használt eszközöket a megbízott vállalkozó biztosítja.

4.2. Természetvédelmi stratégiák 4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása 4.2.1.1.. Általános normák: A 1996. évi LIII. tv. rendelkezéseinek értelmében: Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbő l, valamint a biológiai sokféleség megő rzése céljából arra érdemes vadon élőszervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő -, tartózkodó-, élő helyeiket. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A vadon élőszervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élő helyük védelmével együtt kell biztosítani. Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni

4.2.1.2. Kezelési és fenntartási feladatok

A park jellegébő l és funkciójából adódóan rendszeres aktív kezelést, gondozást igényel. Ennek végzése során is a helyi jelentőségűzöldfelület (park), ill. tájképi kert és gyű jtemény jelleg megő rzését kell szolgálni. Az eredeti terveket is alapul vevőés az új rekonstrukciós-fejlesztési terv koncepciója szerinti szerkezet fejlesztése és megőrzése érdekében a természeti folyamatok érvényesülését is biztosítani kell az egyes állomány részek felújítása során. Különösen intenzív kezelést igényelnek a újként telepített vagy a teljesen felújított területrészek, amelyek teljes integrálását fokozatosan meg kell oldani. A természetvédelmi kezelés során a park legjelentő sebb természeti értékét, annak idő sebb faállományát és a betelepített exóta fa- és cserjefajokat gondozni, és megmaradásukat segíteni kell. A gondozási munkák nagy része megszabott rend szerint, évszakonként és havonként a vegetációs időszaknak megfelelő en változik. Ezek részletezését az alábbi táblázat tartalmazza. 4.2.1.2.1. táblázat: Főbb kezelési és fenntartási feladatok a parkban Hónap

Parkfenntartási munka megnevezése

Január

Fakitermelés, faágak összegyűjtése, cserjék metszése, cserjeírtás, munkagépek, szerszámok karbantartása, madáretetés, hóeltakarítás, dugványok készítése.

Február

Kerítések és egyéb műtárgyak javítása, karbantartási munkák, növényjelzőtáblák karbantartása, madáretetés, hóeltakarítás

Március

Töréskárok felszámolása, ágak összegyűjtése, faiskolai kitermelés, metszés, növénypótlás, sétautak kavicsterítése

Április

Növénypótlás, kapálás, avar eltávolítás a gyepterületeken. Egynyári virágok helyének előkészítése. Sétautak, kerti berendezé karbantartása, műszaki létesítmények karbantartása (festés, mázolás), növények konténerezése, szemétgyűjtés

Május

Egynyári növények ültetése, kapálása, gyomlálás. Sétautak karbantartása, gyepfelületek kaszálása, szemétgyűjtés.

Június

Gyomlálás, kapálás. Tisztások rendszeres gépi és kézi kaszálása, növények öntözése, szemétgyűjtés.

Július


Augusztus


Szeptember


Október

Őszi takarítási munkák folyamatos végzése (ágak, gallyak, lehullott lomb összegyűjtése, fás növények téli előkészítése, takarás-kötözés)

November

Őszi takarítási munkák, ágak, gallyak, lehullott lomb összegyűjtése, sétautak seprése. Leltári ellenőrzés, fakivágás, üvegház üzemelteté Fa- és cserjeegyedek pótlása, telepítése

December

Madárodúk gondozása, fakitermelés, tűzifakészítés, cserjeirtás, hóltakarítás (parki utak, külsőjárdák). Madáretetés, üvegház üzemeltetés



Megjegyzés: A téli hónapok munkavégzése különösen időjárásfüggő. Lehullott nagyobb hómennyiség esetén a parkban gyakorlatilag külső munkát nem lehet végezni. Hómentes időben fakitermelés, száraz ágak összevágása, cserjeirtás és különbözőkarbantartási munkák végezhető k. Nyári hónapokban az öntözés idő járásfüggőtevékenység. A fontosabb elvégzend őkezelési feladatok az alábbiak: - A park magterületén az elkövetkezőévek során, el kell végezni a sű rű, homogénné váló állományok ritkítását. Az idő s sérült vagy beteg gombakárosított faegyedek károsodott részeit el kell távolítani. A parkban több idős faegyeden el kell végezni a száraz korhadó és balesetveszélyes ágak levágását, sebkezelését, ápolását és az idő s, elpusztult faegyedeket el kell távolítani. - A nagyobb mértékben homogén, és az újonnan telepített állományrészekben a megfelelőfejlettségűegyedek meghagyásával a nem kívánatos kivágott egyedek helyén a pótlást a részben ő shonos fajokkal, részben exóták kiültetésével kell elvégezni. A klímának és termőhelynek megfelelő , valamint a téli és nyári szélső séges időjárásnak is jobban ellenálló fajok telepítése javasolt. A gyűjtemény jelleg fokozásánál a vidékre és a Kárpát-medencére jellemzőlombos fafajok közül további Acer, Sobrus, Fraxinus, Tilia és Quercus nemzetségbeli fajok ill. változatok telepítése javasolt. Hosszabb távon kívánatos egy parki tó kialakítása, melynek során el kell végezni a partrendezést, és a növényzet átalakítását, őshonos vagy akár exóta fajok betelepítésével, vízparti parti fák ültetésével. A tó rendszeres vízutánpótlását, szükség szerint vízcseréjét a megfelelőmű tárgyak kiépítésével lehet megoldani. Az oktatási-ismeretterjesztőfunkció fejlesztése érdekében a jelentősebb növényegyedeket névtáblával kell ellátni. Ennek érdekében a rekonstrukció befejezését követő en tábla-kihelyezési tervet kell készíteni és a látogatók által leginkább igénybe vett sétautak mentén tartós, szép kivitelűtáblákat kell kihelyezni. Ezeken meg kell jelölni a latin és magyar fajnevet, és az illetőfaj elő fordulási helyét, természetes elterjedési területét. Komposzttelep létesítése az összegy ű jtött szerves anyagból. Az épületek és egyéb építmények állaga jelenleg általában nem megfelelő , A megmaradó épületeken el kell végezni a szükséges karbantartási, állagmegóvási munkákat. A funkció nélküli, leromlott épületeket el kell bontani. A szükséges munkák egy részét saját dolgozók is el tudják végezni. A nagyobb volumenűeszközigényes kezelési munkák kivitelezését külsővállalkozókkal kell elvégeztetni. 2 Sétautak szilárd burkolattal történőellátása kb. 1000-1500 m kiterjedésűterületen. A megváltozott funkciónak megfelelő en célszerűa szükségtelenné váló, és a terület közcélú használatát akadályozó kerítések megszüntetése, illetve az új rendeltetésnek megfelelő en történőátalakítása. A park rendeltetésével összhangban meg kell oldani a terület természetvédelmi és vagyonvédelemi ő rzését. A parkkal kapcsolatos aktuális információk eljuttatását a nyilvánossághoz (lakossághoz, potenciális látogatókhoz). a helyi nyomtatot vagy elektronikus sajtó, az önkormányzat internetes honlapján, esetleg külön kiadvány készítésével lehet megoldani. A fejlesztési fejezetnél tárgyalt beruházási, ill. felújítási munkákat ütemezetten évente kell betervezni, és folyamatosan megvalósítani.

4.2.2. Fajok védelme 4.2.2.1. Általános normák A területen előforduló legtöbb növény és állatfaj védelme az általános élő helyvédelmi kezeléssel, fenntartással hosszútávon megoldható. Így ezek részletes védelmi stratégiáját külön nem célszerűrészletezni, az ehhez kapcsolódó főbb szabályozások a következő k: Az illetékes természetvédelmi hatóság igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj: egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; (1996. évi LIII. tv. 42. § (3). Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges (1996. évi LIII. tv. 42. § (6). Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása (1996. évi LIII. tv. 43. § (1). Az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj állományának szabályozásához; egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; kártételének megelő zése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; egyede fészkének áttelepítéséhez; (1996. évi LIII. tv. 43. § (2). Fokozottan védett növény- és állatfaj élő helye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint és mértékben használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az illetékes természetvédelmi hatóság. (1996. évi LIII. tv. 44. § (3)).



Védett állatfaj egyede kártételeinek megelő zésérő l, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelő zni, kérheti az illetékes természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését (1996 évi LIII. tv. 74.§ (1)). Védett állat esetében riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető(1996. évi LIII. tv. 74. § (2). 4.2.2.2. Fajok védelmének általános stratégiái A vadon élőfajok közül mindenekelő tt a park még nem teljesen ismert madárvilágának és kisemlős faunájának oltalma bír nagy jelentőséggel. Rendszeres megfigyeléseket kell folytatni a fészkelőmadárfajok állományának nyomon követése érdekében. A megfigyelések eredményei alapján a fajgazdagság növelésére irányuló konkrét javaslat kidolgozása a feladat. A jelenlegi információk birtokában megállapítható, hogy a madarak egyed- és fajszámbeli növekedése életfeltételeik javításával (kipusztult idő s faegyedek helyett mesterséges madárodúk kihelyezése, rendszeres téli etetés stb.) elősegíthető . Denevérfauna védelme, további vizsgálatok végzése, gyakorlati intézkedések végrehajtása. A park fásnövényzetének fajgazdagságát is fejleszteni kell a további ültetések során. A termőhelynek és klímának megfelelő, de a hó és zuzmarakároknak, a szélső séges talajvíz-ingadozásnak és a szárazságnak jobban ellenálló exóták telepítését is lehet szorgalmazni. Esztétikai különlegességnek számító lágyszárúak betelepítésével a fajgazdagság növelése és a virágágyások további fejlesztése. 4.2.2.3. Agresszív, vagy tájidegen fajok állományának szabályozása Meg kell oldani a túlzottan elszaporodott özönnövények (zöld juhar, bálványfa) és magoncok visszaszorítását (korai juhar, fekete dió). Vegyszerhasználat nélkül ezt a tövek kivágásával, gyakori sarjleveréssel vagy géppel történőkihúzásával lehet megoldani. A nemkívánatos cserjékkel, magoncokkal borított terület nagysága összesen kb. mintegy 1,5 ha.

4.2.3. Látogatás A park jelenlegi állapotában és területnek a közelmúltban megváltozott rendeltetéséből adódóan annak látogatása külső személyek részérő l nem jellemző. A kórház szanatórium jellegének megszűnésével a parknak az eredeti rendeltetése is megváltozott. A park a látogatás tekintetében lokális jelentő séggel rendelkezik. Idegenforgalmi jelentősége nem túl nagy. A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata programot dolgozott ki a régió idegenforgalmának fejlesztésére, amihez még további idegenforgalmi látványosságok, érdekes gazdag programok, több szálláshely és információs hálózat, megfelelőinfrastrukturális háttér szükséges. A fejlesztési célkitűzések eredményes megvalósítása a rekonstrukciót követő en az új funkciónak megfelelő mértékben, kedvezően fog hatni a park látogatottságára is. A látogatói igények színvonalas kielégítésére a park jövőbeni rendeltetésének megfelelő en az alábbi ide kapcsolódó feladatokkal kell számolni: gondozottság biztosítása (tisztások rendszeres kaszálása, sétautak karbantartása, műszaki létesítmények tisztán tartása) színvonalas információ szolgáltatás (növényjelz őtáblák kihelyezése, tájékoztatás) tisztaság és rend a parkban, rendszeres szemétgyűjtés. 4.2.4. Oktatás és bemutatás Az oktatási és bemutatási tevékenységet minden esetben úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen veszélyt a park értékeire és a természetvédelmi érdekeket ne sértse. A terület természetvédelmi kezelését ellátó szervezet munkájában helyet kell kapnia a természeti értékek megismerését, a természetvédelem népszerű sítését szolgáló oktató-nevelőés tudatformáló tevékenység. Az ilyen irányú tevékenységet segíthetik az oktatási intézmények szakképzett dolgozói illetve a területen illetékes természetvédelmi igazgatóság munkatársai. A parkban az oktató és ismeretterjesztőtevékenység alkalmakként a látogatás, a bemutatás során valósulhat meg. A parkba érkezőcsoportok vagy egyéni látogatók (helyiek vagy átutazó kirándulók) szakmai vezetésére nincs lehetőség és erre valószínű leg igény sem lesz. A parkban e célra szolgáló kialakított helyiség nincs. Az oktatás és bemutatás területén ellátandó feladatok: A bejáratnál hagyományos vagy interaktív tájékoztató tábla (magyar és a fontosabb idegen nyelveken - angol, német, francia, holland - ismertetőa park kialakításáról, értékeiről, fontosabb látnivalókról) felállítása. Olcsó, a diákok számára is megvásárolható kiadvány, ismertetőanyagok és igényesebb szakkiadvány folyamatos biztosítása. Igényes kivitelű , idő álló ismertetőés növényjelzőtáblák kihelyezése.



4.2.5. Kutatás, vizsgálatok Általánosan érvényes norma, hogy védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges kutatás, gyű jtés, kísérlet végzéséhez;(1996. évi LIII. tv.). A régió kutatottsága közepes, ezért kiemelkedő stratégiai cél az alapállapot felvételezéshez kapcsolódó felmérések kiegészítése és pótlása, valamint prioritást élvezőirányokban további vizsgálatok folytatása. A park területén kutatások csak ellenő rzött módon folytathatók, azok eredményeiről a természetvédelmi kezelőt és a területen illetékes természetvédelmi igazgatóságot (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot) tájékoztatni kell. A kutatási irányvonalakat a jövőben tervszerű vé lehet tenni, szükséges egy kutatási tervezet elkészítése, mely meghatározza, hogy a területen középtávon milyen kutatásokat célszerűvégezni és támogatni. A park területén tudományos vagy szakmai igényűkutatás, a gerincesek, fő leg madarak megfigyelésén és a védetté nyilvánítási javaslat kapcsán egy alkalommal elvégzett dendrológiai állapotfelmérésen kívül nem folyt. A területre összpontosító tudományos-szakmai vizsgálatoknak az alábbi témák kapcsán lenne jelentőségük: A park fásszárú flórájáról pontosított dendrológiai jegyzékének összeállítása, meglévőhiányos jegyzék felülvizsgálatával. Parkba betelepített exótákon növekedés, folyó növedék, hazai alkalmazhatóság vizsgálata (kertészeti és erdészeti kísérletek). A park gerinctelen faunájának vizsgálata. Rendszeres ornitológiai megfigyelések, változások regisztrálása, javaslatok kidolgozása. Denevérkutatás, felmérés. 4.2.6.1. Általános szabályozás A gazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi célú korlátozásokat a vele szomszédos területek vonatkozásában érvényesíteni kell, amennyiben az adott tevékenység hatással lehet a park természeti értékeire. A park és övezetében, de legfőképpen a közvetlenül határos területek tekintetében: A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevőcsökkenése nélkül kell végezni (1996. évi LIII. tv. 16. § (2). A 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élőszervezetek élő helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni (1996. évi LIII. tv. 17. § (1). A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására (1996. évi LIII. tv. 17. § (2). Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást, az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - ha a védelem érdekei szükségessé teszik - a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, illetve megtilthatja (1996. évi LIII. tv. 37. § (2). Védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani (1996. évi LIII. tv. 37. § (3). A park területének összevonása nem szükséges. A park területén található kisebb épületeket szükség szerint le kell bontani, a területen új épület csak a meglévő k helyén létesülhet. Reklámhordozót a park területén illetve az azzal határos közterületeken nem szabad elhelyezni. A területet határoló közforgalmú utak területigényét a rendezési és szabályozási terveknek megfelelő en biztosítani kell.

4.2.6.2. A kezeléssel kapcsolatos földhasználat A park területének hasznosítása földhasználati szempontból behatárolt, funkciójának megfelelően parkként üzemel. A park területén található gyepterületek (pászták) kezelését rendszeres kaszálással kell megoldani, a park területén legeltetés nem megengedett. 4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek



A tájképi értékek fenntartása a jellegzetes élő helyek megfelelőkezelésén keresztül valósul meg. A természetvédelmi kezelő támogat minden önkormányzati, hatósági és egyéni kezdeményezést, ami a tájjelleg megő rzését szolgálja. A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a táj természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a táj esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról (1996. évi LIII. tv. 6. § (2). A történelmileg kialakult természetkímélőhasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemzőtermészeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását (1996. évi LIII. tv. 7. § (1). A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. Ennek alapján a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelő ség a településrendezési terveknél szakhatóságként mű ködik közre. A táji értékek rendszeres kezelésére, karbantartására nagy figyelmet kell fordítani (értékes facsoportok és idő s faegyedek). Egyes sérült faegyedek ápolása, sebkezelése, szükség esetén a kivágása és megfelelőpótlása szükséges. 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra A park eszközellátottsága az ellátandó kezelési feladatok mértékéhez viszonyítva nem elegendő. A hatékony természetvédelmi és vagyonkezelési munkavégzéshez az alábbi fejlesztéseket szükséges végrehajtani: Az ismeretterjesztés, oktatás feladatkörébő l következőinfrastruktúra megteremtése (tájékoztató és növénynév táblák stb.). A terület bemutatását szolgáló létesítmények, berendezések, információs anyagok biztosítása. Éves szinten megfelelőköltségkeret biztosítása a kezelési fenntartási munkák elvégzésére. 4.3. Kezelési feladatok Az felsorolásban szereplőfontossági rangsor meghatározására az alábbi szempontrendszert használtuk. 1. prioritás: A feladatot feltétlenül végre kell hajtani. Ezek közé azok a munkák tartoznak, amelyek a terület vagy valamely veszélyeztetett faj védelme szempontjából létfontosságúak vagy amelyek végrehajtására jogszabály kötelez. 2. prioritás: A feladatot lehető ség szerint meg kell valósítani az adott idő szak alatt. Ez abban különbözik az előző tő l, hogy itt már némi rugalmasság megengedett, viszont az éves jelentésben közölni kell az okokat, amiért nem került sor a feladat végrehajtására. 3. prioritás: Az ide tartozó feladatok fontosságukban az előző k után következnek. Ezekre jellemző, hogy akkor kell végrehajtani őket, ha van rá idő , és ha a szükséges munkaerőés pénz is rendelkezésre áll. 4.3.1. Adatgyű jtés (A) A1. A park folyamatos dendrológiai felmérése. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 A2. A park lágyszárú flórájának felmérése. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 3 A3. A bemutatásra érdemes egyedek felmérése és elhelyezkedésük megállapítása a név- és tájékoztató táblák elkészíttetése céljából. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 2 A4 A terület madárállományának felmérése, madárodú-telepítési javaslat kidolgozása. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 2

4.3.2. Kezelés (B)



B1. Általános őrzési-védelmi feladatok ellátása során biztosítani kell a rendszeres területi jelenlétet. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 B2. A gyepterületek (tisztások, pázsit) nyírása, kaszálás a szükséges rendszerességgel. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 B3. A sétautak rendbetétele, karbantartása (kavicsszórás felújítása stb.) Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 B4. A park bemutatásra szolgáló területén a jellemzőfa- és cserjeegyedek ellátása névtáblával. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Fontosság: 2 B5. Az agresszívan terjeszkedőfa és cserjefajok (pl. zöld juhar, bálványfa, korai juhar) ritkítása, eltávolítása. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 B6. A madárvédelmi szempontok érvényesítése mindenekelő tt mesterséges odúk vagy mű fészkek, madáretetőkihelyezésével. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 2 B7. Denevérvédelmi szempontok érvényesítése mesterséges odúk kihelyezésével. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Fontosság: 2 B8. A park bizonyos részein felhalmozódott szilárd hulladék eltávolítása. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 B9. A terület rendeltetését követőrészletes parkrekonstrukciós terv alapján elvégezni a szükséges kertépítészeti és térszerkezeti beavatkozásokat valamint az megszüntetett létesítmények helyén szabaddá vált területrészek terv alapján történőintegrálását. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 2 4.3.3. Adminisztráció (C) C1 A terület rendeltetésének megfelelőrészletes parkrekonstrukciós terv elkészíttetése Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 C2 A terület rendeltetésének megfelelő státusz rögzítése és a vonatkozó településfejlesztési és településrendezési tervek vonatkozó fejezeteinek adaptálása. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság: 1 C3. Tájékoztató anyag összeállítása (nyomtatott). Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság. 3 C4. A Természetvédelmi Kezelési Terv aktualizálása. Felelős: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Fontosság. 2 5. MUNKATERV 5.1. Középtávú munkaterv 5.1.1. táblázat: A Park középtávú munkaterve



Adatgy űjtés Feladat

2007.

A1

1

A2

3

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

1

2013.

2014.

2015

1

2016. 1 3

A3

2

A4

2

2

Kezelés Feladat

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015

2016.

B1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

B2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

B3

1

1

B4 B5

1 2

1

1

B6

2

B7

2

B8

2

B9

1

1 2

2

1

1

2

2 2

2

2

2

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015

2016.

1

1

1

1

1

1

1

1

Adminisztráció Feladat

2007.

2008.

C1

1

C2

1

C3

3

C4

3

2

2

A munkatervben jelölt feladatokat az éves munkatervekben át kell tekinteni és az aktuális viszonyoknak megfelelően módosítani kell. 8. Mellékletek 8.1. A tervezési területhez tartozó térképszelvények EOTR 1:10.000 M térképszelvény OLE OBJECT EOTR 1:1.000 M kataszteri térképszelvény OLE OBJECT 8.3. Egyéb mellékletek Középtávú munkaterv feladatainak költségbontása (ezer Ft) Adatgy űjtés Feladat

2007.

A1

200

A2

500

A3

2008.

2009.

2010. 200

2011.

2012.

2013. 300

2014.

2015

2016. 300 500

300


A4


400

600

Kezelés Feladat

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015

2016.

B2

500

500

500

500

500

500

500

500

500

500

B3

500

500

B1

B4

1300

B5

1000

B6

500

B7

700

B8

500

500 300

300

500

500 200

800

B9 Adminisztráció Feladat

2007.

2008.

C1

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015

2016.

2500

C2 C3

600

C4

600

1200

3000

1. számú függelék TÁBLÁZATOK A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése a 3.1. fejezet szerint Kritérium

Minősítőjellemző

Jelentőség

kis kiterjedés

közepes

változatos fajösszetétel

jelentős

korlátozott

kicsi

jelentős exóta fajok

jelentős

környezeti hatásokra érzékeny

közepes

Jellemzőség

egyedülálló a városban

jelentős

Elhelyezkedés

központi elhelyezkedésű

jelentős

múlt századi tervezésű

jelentős

jelentősen növelhető

közepes

a város közparkjává fejleszthető

jelentős

Méret Sokféleség Természetesség Ritkaság Sérülékenység

A tervezési terület története Potenciális természetvédelmi érték Különleges jelent őség

2. számú függelék A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása a 3.2. fejezet szerint Természeti érték

Jelentőség



Nemzetközi Országos Regionális Helyi 1. Földtani

Regionális

2. Víztani

Regionális

3. Társulás

Regionális

4. Élőszervezetek

Regionális

5. Táji értékek

Regionális

6. Kultúrtörténeti értékek

Regionális

3. számú függelék Korlátozó és veszélyeztetőtényezők összefoglaló táblázata a 3.4. fejezet szerint

Természetes folyamatok Emberi hatások

Belsőtényezők

Külsőtényezők

agresszív fajok, kártev ők terjedése, gazosodás, szukcesszió, interspecifikus kompetíció

aszály, vízhiány, fagy-, hó-, és viharkár

forráshiány

urbanizáció, légszennyezés, gyomosodás, hulladékok

A szolnoki volt Tüdő kórház parkja helyi jelentőségűvédett természeti terület természetvédelmi kezelési terve 2007-2016 Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések Őrizze meg a park kertépítészeti és természeti értékeit, szolgálja terület dendrológiai növényanyagának és kertépítészeti térszerkezetének megő rzését, fenntartását és fejlesztését, szavatolja a park zöld területének védelmét más célú igénybevételtő l, biztosítsa az élővilág természetközeli életfeltételeit, mindenekelőtt a madarak háborítatlan menedékhelyét, költését és táplálkozását, biztosítson a park kertépítészeti, kertépítészet-történeti és természeti értékeinek fenntartását szolgáló szakmai és tudományos megfigyelésekhez zavartalan feltételeket, a természetközeli és parkjellegűkörnyezet megő rzésével tegye lehetővé a szabadban történőfelüdülést, valamint ismeret- és élményszerzést. Természetvédelmi stratégiák Törekedni kell a több, mint fél évszázados múltra visszatekintőpark közhasznú jellegének, térszerkezetének és fajösszetételének helyreállítására, fejlesztésére és megőrzése. Elsődleges feladat az exóta vagy ő shonos fajokkal telepített állományrészek ökológiai állapotának és térszerkezetének helyreállítása, illetve újabb növénytelepítés feltételeinek biztosításával annak javítása. A park területének a tulajdonos, ill. a fenntartó által meghatározott közhasznú rendeltetésébő l adódó térszerkezeti (kertépítészeti) helyreállítása és fejlesztése az elkészíttetetett parkrekonstrukciós terv alapján. A homogenizálódó növényállományok átalakítása és a növényzet diverzitásának növelése. A parki gyűjtemény jelleg fejlesztése. A füves területek, tisztások fenntartása, integrálása a parki környezetbe. Az eredeti térformák (kertstruktúra, sétautak, tisztások) helyreállítása. A funkció nélküli, romos építmények, feleslegessé vált burkolt területrészek eltávolítása és a helyük integrálása. A park egyes részein az értékesebb növényállományok rovására terjeszkedőcserjés állományrészek átalakítása. Az erősen terjeszkedőagresszív fajok (korai juhar, zöld juhar, vasfa, stb.) visszaszorítása és a térszerkezeti átjárhatóság javítása. Évente - költségvetésben elő irányozva - biztosítani kell rendszeresen a szükséges parkgondozásra és természetvédelmi kezelésre, fenntartásra szükséges költségkeretet. 3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak



A park zöld felületének kiterjedése nem/vagy a területre készítendőszabályozási terv, valamint a részletes parkrekonstrukciós terv által meghatározott mértékig csökkenthetőés művelési ága nem változtatható.

3.1. Élőhely-, ill. területtípushoz köthetőtermészetvédelmi kezelési, gondozási módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Füves, gyepszerűterületek, pázsit kezelése A park területén a füves részeket a kertek pázsitjának kezeléséhez hasonlóan évente többször kell nyírni, és szükség szerint locsolni vagy felülvetni. A park szerkezetéhez tartozó tisztások és egyéb füves térszerkezeti elemek pázsitját teljes terület kezelésével együtt, integráltan kell gondozni, elkerülendőazok elgyomosodását. Az elbontott épületek, felszámolt burkolt területrészek helyén a parkrekonstrukciós terv szerint kialakított füves tisztások és pászták integrálását azok fokozott gondozásával kell biztosítani. A park területén tilos a műszaki jellegűsporttevékenység. A park gyepterületein nem megengedhetőa pázsitot erősen igénybe vevőegyéb tevékenységek folytatása, mint pl. ideiglenes elárusító standok, lerakóhelyek, labdasport stb. A park területén nem lehet kutyafuttatót kijelölni. Tilos a füves területek égetése. Gyepterületeken a növényvédőszerek alkalmazása csak különösen indokolt esetben, külön engedélyezés után lehetséges. 3.1.2. Fás (erdőjellegű) területek kezelése Az park területen elpusztult és kivágott faegyedek helyén és egyéb ültetésre alkalmas helyeken a térségre jellemzőő shonos fafajok változatait, illetve exótákat kell telepíteni. További szempont még a fafajok megválasztásánál, hogy ellenállóak legyenek a téli töréskároknak, fagynak és nyári magas hő mérsékletnek, aszálynak és napsugárzásnak. A biológiai korhatárt elér őgombásodó, száradó, beteg és balesetveszélyes faegyedek kitermelése lehetőleg vegetációs idő n kívül történjen. A fiatal állományrészekben azok korától és fejlettségétő l függően 5-10 éven belül el kell végezni a sű rű, homogén állományok gyérítését. Az értékesebb idős, sérült vagy beteg gombakárosított faegyedek károsodott részeit el kell távolítani. El kell végezni a száraz, korhadó és balesetveszélyes ágak levágását, sebkezelését, ápolását. A homogén állományokban a kivágott faegyedek helyén a pótlást részben ő shonos fafajokkal, részben exóták kiültetésével kell elvégezni a klímának és termő helynek megfelelő, valamint a téli és nyári szélső séges időjárásnak is ellenálló fajok előnyben részesítésével. A telepítést az elkészíttetett parkrekonstrukciós terv iránymutatásai szerint kell végezni. A gyűjtemény jelleg fokozásánál a tájra és a Kárpát-medencére jellemzőill. exóta lombos fafajok közül főleg a termőhelyi viszonyokat jól elviselő Acer, Sobrus, Fraxinus, Ulmus, Tilia és Quercus genusba tartozó fajok ill. változatok telepítése ajánlatos. A fásterületek kezelésénél törekedni kell a gyepszint és a füves tisztások, pászták minél nagyobb fokú kíméletére.

3.2. Élőhelytípushoz nem köthetőtermészetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak A szolnoki volt Tüdőkórház parkja szabadon látogatható. Egyes részterületeken a fenntartó, ill. a természetvédelmi kezelőadott esetben, pl. új telepítésűérzékeny állományok megóvása érdekében, időszakos korlátozásokat vezethet be. Az utak, árkok, kerítés (szomszédos területek) mentén a vegyszerek használatát a fenntartóval, ill. a természetvédelmi kezelővel engedélyeztetni kell. A területrészek jellegének, a földhasználat módjának megváltoztatásához, ideértve a nyomvonalas létesítmények építését vagy más beépítést is, a fenntartó, ill. a természetvédelmi kezelőhozzájárulása szükséges. Reklámhordozók elhelyezése a területen és a határoló utcákban nem engedélyezett. Tilos hulladék és egyéb szennyezőanyag lerakása. Növényzet irtása és egyéb a park zöld felületére is kiható beavatkozás csak a fenntartóval ill. a természetvédelmi kezelővel egyeztetve lehetséges.

39/2005. (X.3.) KR. rendelet 2. sz. melléklete 1 1./ A védett természeti terület megnevezése: Szolnoki Molnárfecske-telep 2./ A védett természeti terület megyei jelentő ségűérték. Természetvédelmi törzskönyv száma: 15/8/TT/80. 1 Beemelte az 58/2007. (XII.13.) KR. rendelet 2. §-a.



3./ A védett természeti terület Szolnok város közigazgatási területén fekszik, a földrészletek (társasházak) helyrajzi számai: 1949/13, 1949/14, 1949/15, 1949/16, 1949/17, 1949/18, 1949/19, 1949/20, 1949/23, 1949/24, 1949/25, 1949/26, 1949/27, 1949/28, 1949/29,1949/30, 1949/31, 1949/32, 1949/33, 1949/34, 1949/36, 1428/29, 1428/30. 4./ Kiterjedése: 200 db erkély a Ságvári körútra néző en a melléklet részét képezőtérképen megjelölt társasházak esetében. 5./ A védett természeti terület rendeltetése: - Őrizze meg a Szolnok belvárosában kialakult Molnárfecske telepet - Védett természeti területként szolgálja a városi környezetvédelmet - Biztosítsa a védett molnárfecskék háborítatlan fészkelését, és fiókanevelését. 6./ Alapvetővédelmi előírások: - Nem szabad sárfészket leverni, a röpnyílást eltakarni, vagy bármi módon károsítani. - Fokozott figyelmet kell fordítani a fészektelep fenntartására, szükség szerinti helyre-állítására. 7./ A szolnoki védett természeti terület kezelő je Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. A védett természeti terület kezelésével kapcsolatos költségeket Szolnok Megyei Jogú Város Költségvetésében szereplő Környezetvédelmi alap természetvédelmi célokat szolgáló részében kell előirányozni és biztosítani. 8./ Védetté nyilvánítás indoklása: A molnárfecske (Delichon urbica) hazánkban rendszeresen költő , vonuló énekesmadár. Hasonló a füstifecskékhez, de annál jobban ragaszkodik az emberi környezethez. A földszintes házak megfogyatkozása következtében előszeretettel keresi fel az emeletes házak balkonjait, párkányait. Szolnokon alakult ki az eddigi legnagyobb városi telepe. Sárból rakja un. Zárt sárfészkét, mely teljesen zártnak látszik, csak a felső részén van bejáró. Viselkedése hasonlít az ismert füstifecskéhez, röpte nem annyira nyilalló, inkább libegő . A füsti fecskéét ő l tiszta fehér farcsíkja különbözteti meg. A házi verebekkel szemben fészkét védelmezi. Legyekkel és szúnyogokkal táplálkozik, ezért igen hasznos. Az OKTH a fészkek védelme, valamint az erkélyek tisztasága érdekében 1979-ben 195 db szennyfogó polcot helyezett el. A védetté nyilvánítást megelőzőtárgyaláson a tulajdonos, a kezelő, az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi elő írásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényezőnem merült fel.

2005. (X.3.) KR. r e n d e l e t. a helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek védelméről

Recommend Documents