2005. (VII. 01.) ÖK

KÉTHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 15/2003

JÓVÁHAGYVA A 40/2005. (VI. 30.) ÖK. HATÁROZATTAL ÉS A 13/2005. (VII. 01.) ÖK. RENDELETTEL

VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT 2004. DECEMBER

2

TARTALOMJEGYZÉK KÉTHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE JSZ: 15/2003

1. Településszerkezeti terv és leírás 1.1. Településszerkezeti terv leírás 1.1.1. Elõzmények 1.1.2. Településrendezés 1.1.3. Tájrendezés 1.1.4. Környezetvédelem 1.1.5. Közlekedés 1.1.6. Közmûvesítés és hírközlés 1.1.7. Természet- és tájvédelem 1.1.8. Kulturális örökségvédelem 1.2. Településszerkezeti terv 1.3.1. A BTSZ övezetei 1. 1.3.2. A BTSZ övezetei 2. 1.3.3. A BTSZ övezetei 3. 1.3.4. A BTSZ övezetei 4.

M=1:10000 M=1:30000 M=1:30000 M=1:30000 M=1:30000

2. Helyi építési szabályzat és szabályozási tervek 2.1. Helyi építési szabályzat 2.2. Külterület szabályozási terv M=1:10000 2.3. Belterület szabályozási terv M=1:2000 3. Terviratok -a területi tervtanács 1/2005.számú állásfoglalása -az érdekelt államigazgatási szervek és közmû-üzemeltetõk véleményei, észrevételei -a szomszédos önkormányzatok véleményei -tervezõi válaszok a beérkezett véleményekre, észrevételekre -a területi fõépítész 52-4/2005 számú záró szakmai véleménye -a területi fõépítész 52-4/2005 számú hozzájárulása az OTÉK településrendezési követelményeinél megengedõbb HÉSZ elõírások megállapításához

3

1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS

JÓVÁHAGYVA A 40/2005. (VI. 30.) ÖK HATÁROZATTAL


4

ELÕZMÉNYEK Kéthely község jelenleg hatályos rendezési tervét – Kéthely község településrendezési terve – a CIVITAS Mérnöki Bt (vezetõ tervezõ: Deák Varga Dénes) készítette 1999ben. A tervet a képviselõtestület a 12/1999.(XI. 25.). sz. rendelettel hagyta jóvá. Ezt követõen a tervet több részletében, összesen hat alkalommal módosították; az 5/ 2001.(III. 29.), az 5/2002.(III. 15.), a 7/2003.(VII. 1.), a 12/2004.(V. 1.), a 18/2004.(VII. 25.) és a 23/2004.(X. 15.) számú rendeletekkel. Az 1999. évi jóváhagyás óta eltelt idõszak változásai és a jogszabályváltozások – fõként a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: BTSZ) – szükségessé tették az új településrendezési terv elkészítését. A tervezésre a Virányi Építész Stúdió Kft kapott megbízást. Az önkormányzat elkészítette és 64/2004.(VIII. 25.) számú határozatával jóváhagyta a település fejlesztési koncepcióját. A koncepció meghatározta a legfontosabb célokat és feladatokat, a település fejlesztési irányait. A településrendezési terv – az adottságok mellett – a fenti jogszabályban, az országos területrendezési tervben, a megyei területrendezési terv egyeztetési anyagában, a hatályos településrendezési tervben, a településfejlesztési koncepcióban és az érdekelt államigazgatási szervek elõzetes véleményében leírtakat veszi figyelembe és tekinti kiindulási alapnak. Az OTrT elõírásai közül csupán az ökológiai hálózatra vonatkozó elõírások érintik a település területét. A BTSZ övezeti elõírásai közül Kéthely területére az alábbiak vonatkoznak: -a védelmi övezetek közül -a természetvédelmi övezet -V-2 (védelemre javasolt területek) alövezete, és -V-3 (ökológiai hálózat által érintett egyéb területek) alövezete -a táj- és településkép-védelmi övezet -T-1 (tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû területek) alövezete, és -T-3 (kiemelt jelentõségû épített környezeti értékek és régészeti területek) alövezete -a tájrehabilitációs övezet -R-2 (ökológiai rehabilitációra javasolt területek) alövezete -a felszíni szennyezõdésre érzékeny területek övezete -SZ-1 (fokozottan érzékeny területek) alövezete, -SZ-2 (érzékeny területek) alövezete és

5

-SZ-3 (kevésbé érzékeny területek) alövezete -a felszínmozgásra érzékeny területek övezete -P-2 (eróziónak fokozottan kitett területek) alövezete -a felszíni vízminõségvédelmi övezet -F-1 (vízminõségvédelmi területek) alövezete -a funkcionális övezetek közül -a térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete -I-1 (közlekedési létesítmények és azok védõsávja) alövezete, -I-2 (közmûhálózatok és védõsávjai, valamint adóállomások védõövezete) alövezete és -H-1 (térségi hulladékkezelõ elhelyezésére alkalmas területek) alövezete -a települési övezet -U-1 (települési területek) alövezete, és -X-1 (gazdasági területek) alövezete -a termelési övezet -M-1 (árutermelési mezõgazdasági területek) alövezete -M-2 (kertgazdasági területek) alövezete -E-1 (meglévõ erdõterületek) alövezete, és -E-2 (erdõsítésre javasolt területek) alövezete -a minõségi fejlesztést szolgáló övezet -C-1 (I. osztályú szõlõkataszteri területek) alövezete és -C-2 (II. osztályú szõlõkataszteri területek) alövezete. Az övezetek területi lehatárolását ld. a „A BTSZ övezetei 1-4.„ címû tervlapokon. A BTSZ – Kéthely területére vonatkozó – „pontatlanságai”: -az övezeti tervlapokon „jellemzõen települési terület”-ként lehatárolt területek a belterület, a Sári pusztai mezõgazdasági üzemi terület és a szociális otthon területe, az állomás melletti mezõgazdasági üzemi terület és annak északi folytatása, és a Szigetmajori mezõgazdasági terület. Nem jelöltek ugyanakkor – a Szigetmajornál nagyobb területû – a 68. sz. fõúttól északra, a balaronújlaki határ melletti mezõgazdasági üzemi terület, valamint a Malom utca folytatásának déli oldalán, a belterülettõl keletre fekvõ mezõgazdasági üzemi terület. -a „természetvédelmi övezet” tervlapon a „az ökológiai hálózat által érintett egyéb terület” nem igazodik a mûvelési ág- és ingatlanhatárokhoz, valamint az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által az elõzetes véleményben lehatárolt területekhez. A védelemre javasolt területek lehatárolása is eltér a Nemzeti Park

6

Igazgatósága által adatszolgáltatásként adott – helyrajzi szám szerint meghatározott – védelemre tervezett területtõl. A tervlap nem jelöli védett területként a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet részét képezõ víztározót és környékét, mint országosan védett természetvédelmi területet. -a „térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete” tervlapon: -a tervlapon jelölt meglévõ regionális szennyvíztiszító telep és a meglévõ víztározó a valóságban nem ott van, ahol a terv jelöli -a tervlapon Sári pusztán jelölt meglévõ térségi jelentõségû gázátadó állomás a valóságban nem Kéthely, hanem Marcali területén van -a tervlapon csak a kelet-nyugati irányú országos kerékpáros nyomvonal jelölt (a térségi szerkezeti terven észak-déli irányú térségi kerékpáros nyomvonal is szerepel) -a szennyvízcsatorna tényleges nyomvonala nem a tervlapon jelöltnek megfelelõ -a „települési övezet” tervlapon a 68. sz. fõút és a balatonújlaki határ között meglévõ, valamint a Malom utca folytatásának déli oldalán, a belterületi határtól keletre meglévõ mezõgazdasági üzemi területeteket nem jelöli gazdasági területként. -a „termelési övezet” tervlapon az alövezetek lehatárolásai esetenként meglehetõsen pontatlanok; nem igazodnak sem a tényleges állapotokhoz, sem a földhivatali térkép szerinti mûvelési ághoz, sem az ingatlan határokhoz. A Sári hegyi kertgazdasági területet a ténylegesnél jelentõsen kisebbnek ábrázolja. A belterülettõl északra lévõ „ökológiai rehabilitációra javasolt területnek” nincs funkcionális tartalma. -a „minõségi fejlesztést szolgáló övezet” tervlapon a szõlõkataszteri területek lehatárolása nem igazodik az ingatlanhatárokhoz. A belterülettõl délre, a 68. sz. fõút nyugati oldalán jelölt I. osztályú szõlõkataszteri terület a természetvédelmi övezet tervlapon védelemre javasolt területként szerepel. A fentiekben jelzett pontatlanságok a településrendezési tervben pontosításra kerültek. A megyei területrendezési terv egyeztetési anyagának szabályozási övezetei közül az alábbiak érintik a település területét: -a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete -a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi terület övezete -a felszíni vizek vízminõség-védelmi vízgyûjtõ területének övezete -a széleróziónak kitett területek övezete -a honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete

7

1.1.2. TELEPÜLÉSRENDEZÉS Településszerkezet Kéthely településszerkezetét alapvetõen meghatározzák területi, geomorfológiai adottságai valamint a település történeti fejlõdése során kialakult úthálózat és településstruktúra, melyek legfontosabb elemei az alábbiak: -a település természeti, táji és domborzati adottságai változatosak -a közigazgatási terület igen nagy részét érinti természeti és tájkarakter védelem -legfontosabb közlekedési útja a 68. sz. II. rendû fõút, mely jelenleg észak-déli irányban szeli keresztül a belterületet. Errõl az útról ágazik le Balatonkeresztúr felé a 6707. sz. összekötõ út, Somogyszentpál-Kisperjés felé a 67108. sz. bekötõút -a településszerkezet és településkarakter sajátos elemei -a településközpontban található mûemlékegyüttes (a római katolikus templom és környéke) -a Sári pusztai volt Hunyadi kastély és kertje (mûemlék, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi terület) -a helyi jelentõségû egyedi természeti és mûvi értékek -a még nagy számban meglévõ nádtetõs szõlõhegyi présházak -a szõlõhegyrõl feltáruló kilátás a Balaton felé A rendezési terv készítése során ezen szerkezeti értékek megõrzése feltétlen biztosítandó. Emellett fontos feladat a táj- és településkép kedvezõ alakítása, a meglévõ ilyen értékek megõrzése, az arra érdemes területek valamint az egyedi természeti és mûvi értékek védetté nyilvánítása Területfelhasználás A település közigazgatási területén a tervezett területfelhasználás az alábbiak szerint jellemezhetõ: a, a beépítésre szánt területek közül: -falusias és kertvárosias lakóterületként tervezett a belterület nagyobb része. A lakóterület bármely építési telkén elhelyezhetõk – az OTÉK és a helyi építési szabályzat figyelembevételével – alapfokú intézményi ellátást biztosító létesítmények. A lakóterületen a megengedett legnagyobb szintterületsûrûség 0,45 A külterületen meglévõ lakott helyek adottságként kezelendõk, ahol a szabályozás keretében a meglévõ lakóépület felújítása és bõvítési lehetõsége biztosítandó. -településközpont vegyes területként tervezett a község központi területrésze, ahol elsõsorban az intézményi funkciók elhelyezését kell biztosítani, de nem kizárt a lakásépítés sem.

8

A településközpont vegyes szintterületsûrûség: 0,75

területen

a

megengedett

legnagyobb

-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként tervezettek a belterületen meglévõ és tervezett „üzemi” területek, ahol csak nem jelentõs zavaró hatású és a környezetet nem szennyezõ gazdasági tevékenység folytatható. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a megengedett legnagyobb szintterületsûrûség: 0,75 -ipari gazdasági terület kategóriába tartoznak: -egyéb területként a közmûellátás (vízmû, víztározó, vízmûkút, szennyvízátemelõ) és az energiaellátás (gázfogadó) területigényes létesítményeinek telke, -jelentõs mértékû zavaró hatású ipari területként a külterületen meglévõ és tervezett üzemi területek (mezõgazdasági üzemi terület, (major, állattartó telep), aszfaltkeverõ telep, stb.) területe, ahol a megengedett legnagyobb szintterületsûrûség 0,75 -különleges területként tervezettek: -a mûködõ temetõ -a sportterület -az idegenforgalmi fogadóhelyek (Sári pusztai volt Hunyadi kastély, a belterületi középkori földvár helye, a Diófa utcai volt magtár telke) -szociális otthon Ady E. utcai és Magyari utcai területei -a regionális szennyvíztisztító telep területe b, a beépítésre nem szánt területek közül: -a közlekedési- és közmûterületek jelentõs fejlesztése tervezett (közúthálózat-fejlesztés (68. sz. fõút elkerülõ szakasz), gyalogos- és kerékpáros úthálózati rendszer kialakítása). A közlekedési- és közmûterületeket úgy kell kialakítani, hogy azokon a közcélú létesítmények parkolóigényének egy része kielégíthetõ legyen, illetve hosszabb távon valamennyi közmû- és hírközlési hálózat – a belterületen és a Sári pusztai mûemléki területen föld alatt – elhelyezhetõ legyen -a zöldterület-közpark fejlesztése tervezett. Új zöldterületek alakítandók ki: -az új lakóterületekhez kapcsolódóan -az Arany J. utca-Csaba utcai tömbben -a Malom utca déli oldalán, a Diófa utcától keletre -a belterülettõl északra, az ökológiai rehabilitációra javasolt területen -az erdõterületek nagyságának és területi arányának növelése (táj- és településképi, illetve környezetvédelmi okokból), valamint övezeti tagolása – gazdasági, turisztikai és védelmi rendeltetésû erdõkre – tervezett

9

-az általános mezõgazdasági területek közül a szántóterületek nagysága és területi aránya – az új lakó-, gazdasági-, különleges-, közlekedési-, gyepés erdõterületek kialakítása miatt – csökken. A gyepterületek és a szõlõterületek aránya nõ, a nádasok aránya nem változik. A kertgazdasági területek nagysága és aránya jelentõsen nem változik. -a vízgazdálkodási terület – a folyó- és állóvizek medre és parti sávja – nagysága nem változik. A tervezett területfelhasználáshoz kapcsolódóan a belterület nagysága nõ. Belterületté kell minõsíteni: -lakóterület bõvítése céljából a 070/1, 070/2 és 070/3 hrsz-ú ingatlanokat, valamint a 070/4, 070/5, 070/6, 070/7 és 079/22 hrsz-ú ingatlanok egy részét -kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kialakítása céljából a 04/1-10 hrsz-ú ingatlanok egy részét, valamint a 086, 0263/12 és 0263/13 hrsz-ú ingatlanokat -különleges terület fejlesztése céljából a 080/1 és 080/2 hrsz-ú ingatlanokat -közlekedési és közmûterületként a 07, 066, 079/14, 079/22 és 089 hrsz-ú ingatlanok egy részét A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – csak szakaszosan, több ütemben történhet. A területfelhasználás kapcsán külön meg kell említeni, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat által nyilvántartott tõzeg- és lápföld készletek érintik Kéthely közigazgatási területét. Az ásványvagyon terület lehatárolását a településszerkezeti terv és a külterület szabályozási terv egyaránt tartalmazza. 1.1.3. TÁJRENDEZÉS Tájtörténet Kéthely igazgatási területén egyaránt megtalálható a lapos, mélyterület, a sík- és a dombvidék is. A település keleti részén Nagyberek helyezkedik el. A Nagyberek sok ezer évvel ezelõtt a Balaton medencerésze volt, annak egész területét víz takarta. A tó a Marcali – hát és Fonyódtól délre húzódó un. Gamási-hát között messze délre benyúló öblöt alkotott. A Balaton szintje a mainál jóval – mintegy hat méterrel magasabb volt, ami azt eredményezte, hogy nemcsak a ma Nagyberek néven ismert területrészt, hanem annak környezetét is víz borította. A víz magassága a földtörténeti korok éghajlatváltozásainak megfelelõen ingadozott. Az üledékek tanúsága szerint a legnagyobb vízállás idején víz borította a Balatonkeresztúrtól Marcaliba vezetõ országút és a somogyszobi vasút közötti területeket is, egészen a kéthelyi vasútállomás környékéig, sõt, kifli alakú öblöt alkotva, behúzódott a napjainban Tehéngödörnek nevezett, Sárihegyet a Lóki dombháttól elválasztó völgybe is. Wolfgang Lazius osztrák katonaorvos – aki 1541-ben részt vett a török elleni hadjáratban – 1556-ban rajzolt térképe a tóparttal érintkezõ mocsaras, lápos, vizenyõs részének feltehetõen nagy kiterjedése miatt Kéthelyt (Kethel névvel) közvetlen a

10

Balaton partján jelzi. A Weimarból származó F.W. Streit 1830-ban készített térképén jól látható, hogy a hatalmas Nagyberek nyugati széle Kéthely (Kethely) mellett húzódott. Ugyanezt láthatjuk Lipszky Jánosnak – József nádor hadsegédjének, korábban magyar huszárkapitánynak – 1804 és 1810 között megjelent térképén is. Nagy József 1802. évi Somogy megyei térképe a Balaton-parti mocsarakat is hûen ábrázolja. E térkép jól mutatja, hogy a Balaton-parti mocsár - a berek – Balatonújlak és Kéthely között csaknem teljesen megközelítette a két községet északról déli irányba összekötõ utat. A község keleti felének lapos, mély részét még a XVIII-XIX. században is minden bizonnyal – különösen az õszi, tavaszi és téli idõszakban – víz borította, s ez nyáron süppedõ mocsár volt. A II. József uralkodása idején készült és az 1784-es állapotokat rögzítõ katonai térkép Kéthelynél a berki vizes mocsár kezdeti lecsapolásának jeleit mutatja. A belterülettõl nyugatra húzódó dombháton, a Gesztenyésben található a Kastélydomb /256 m/, mellette a Vadaskert, amely valaha körbekerített urasági vadnevelõ volt. Tájszerkezet Kéthely a 68-as számú fõút mentén, Marcalitól északra található, 7 km-re a Balatontól. Északon Balatonújlak, keleten Somogyszentpál, délen Marcali, nyugaton Somogysámson és Hollád települések határolják. A település keleti részét a Nagyberek határolja. Itt a lapos, mély részeket még a XVIII.-XIX. században is víz borította, mely mára süppedõ mocsárra változott. A határban folyik a Séd-csatornával egyesült Boronkai-patak, amely a Nyugatiövcsatornába torkollik. A falu nyugati oldalán van a balatoni magasparttól a nagyatádi határig húzódó Marcali-hát, melynek alapja pannon üledék, amit löszlepel borít. A dombokat kelet-nyugat irányú völgyek, horhósok szabdalják. A völgyek egy részét a víz alakította, többségüket a szél tarolta le. A vonulat kéthelyi részét északon a Sédpatak völgye, délen pedig a Tehéngödör határolja. Kéthely területe a Dunántúli-dombság természeti nagytájon belül a Belsõ-Somogy középtáj, ezen belül a Marcali-hát kistáj része. A Somogyi flórajárásba (Somogyicum) tartozó kistáj elterjedtebb erdõtársulásai a gyertyános-bükkösök (Melitti-fagetum), a gyertyános-tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum; Querco robori-Carpinetum), a molyhos tölgyesek (Quercetum pubescenti-petraea). A völgymélyedésekben, patakok mentén az éger- és fûzlápok (Carico elongatae-Alnetum; Calamagrostis-Salicetum cinereae) is kifejlõdtek. A jelemzõbb lágyszárúak között a fehér pimpó (Potentilla alba), a hegyi sás (Carex montana), a vitéz bükköny (Vicia cassubica), valamint a típusképzõ felemáslevelû csenkesz (Festuca heteophylla), az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), a berki perje (Poa nemoralis) említhetõ. A gazdálkodást elsõsorban a mezõ- és erdõgazdálkodás viszonyai határozzák meg, az ipari tevékenység nem jelentõs. Az erdõgazdasági területeket vegyeskorú, zömmel keménylombos, néhol lágylombos erdõk fedik. Mezõgazdaság vonatkozásában uralkodó a szántóföldi mûvelés, valamint a gyepgazdálkodás. A szõlõtermesztés komoly hagyományokkal rendelkezik. A vidék jellemzõ szántóföldi növénye többek között a kukorica és a cukorrépa.

11

A településen a mûvelési ágak eloszlása: mûvelési ág erdõ gyep (legelõ) gyep (rét) gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szõlõ Összesen:

összes alrészlet terület (ha) 1543,8884 607,2085 108,5466 20,1176 109,8262 18,9862 593,7610 30,9778 1867,7634 173,5461 5074,622

legkisebb legnagyobb alrészlet átlagos alrészlet alrészlet terület terület (ha) terület (ha) (ha) 0,0039 76,6440 4,2649 0,001 24,5295 3,4500 0,0018 3,8993 0,2554 0,0047 0,7184 0,1490 2,0620 89,7596 21,9654 0,0022 0,1491 0,0945 0,0004 20,3514 0,3894 0,5456 5,8409 2,8162 0,0052 41,7552 1,7687 0,004 7,2567 0,5863

Mezõgazdasági területek A térségben a mezõgazdálkodás hagyományosan erõs jelenléttel bír, hosszú távú fennmaradása biztosítottnak tekinthetõ. A szerkezeti terv mezõgazdasági terület csökkenéssel a beerdõsült területeken számol. A mezõgazdasági területeken törekedni kell a termõhelyi adottságokhoz igazodó földhasználatra, a komplex szemléletû környezet- és tájgazdálkodásra, a környezetkímélõ gazdálkodási módok alkalmazására. A szántók tábláin hiányosak a tagoló fasorok, zöldsávok. A területen lévõ gyepterületek megtartása hosszú távon is szükséges. A gyepterületeken szórványosan elindult az országosan jellemzõ önerdõsülés. A településrendezési tervben a csak már beerdõsült gyepterületeket kerültek erdõterület övezetbe. A felszíni vízminõségvédelmi terület övezetébe tartozó szántóterületeket a BTSZ elõírásainak megfelelõen gyepterületként kell mûvelni. A mezõgazdasági területek övezeti tagozódását a településszerkezeti terv és a külterület szabályozási terv tartalmazza. Erdõk, fasorok, fás bozótok A területen az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatósága 1604,4 ha üzemtervezett erdõt tart nyilván. Az üzemtervezett erdõk elsõdleges rendeltetésének megoszlása: Gazdasági - Fatermelés 1268,6 ha Gazdasági összesen: 1268,6 ha Védelmi - Talajvédelmi 9,3 ha - Településkép-védelmi 4,2 ha - Vízvédelmi 33,6 ha - Mezõvédõ erdõsáv 113,0 ha Védelmi összesen: 160,1 ha Egyéb 175,7 ha Összesen 1604,4 ha

12

Az erdõterületek cca. 80 %-a gazdasági rendeltetésû erdõ. A szerkezeti terv a gazdasági erdõk egy részének védelmi erdõvé történõ fejlesztését irányozza elõ úgy, hogy ezen erdõket védelmi erdõ övezetbe sorolja. A Hunyadi kastély kertjét északra folytató erdõterületeket turisztikai erdõvé kell fejleszteni. Az erdõk gazdasági és védelmi erdõ övezetként történõ szabályozása nem vonja magával az erdõk elsõdleges rendeltetésének megváltozását, az övezeti szabályozás építésszabályozást jelent. Amennyiben az erdõterületek tulajdonosa az övezeti szabályozást az erdõgazdálkodásra figyelemmel is kedvezõnek tartja, akkor kezdeményezheti az erdõterület rendeltetésének megváltoztatását. A település külterületén lévõ utak, vízfolyások mentén egyoldali fasorok ültetendõk. A dûlõutak menti fasorok olyan hagyományos tájszerkezeti elemek, amelyek tájképvédelmi szempontból meghatározóak. Az út menti fasorok fenntartás hiányában elbozótosodnak. A dûlõutak karbantartás hiányában elkátyúsodnak, a több éve nem használt és nem karbantartott utakon elindul az önerdõsülés. A folyamat megakadályozására az utak karbantartási kötelezettségének betartása szükséges. A beerdõsült területek és a tervezett erdõk hrsz. szerinti kimutatását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Szõlõterületek A településen jelentõs szõlõterületek találhatók a Baglyason, a Kéthelyi-hegyen és a Sári-hegyen. A Kéthelyi-hegy I. oszt., a Baglyas mintegy felerészben I. oszt., negyede II. oszt. szõlõkataszteri terület. A Sári-hegyi kertek nem sorolódnak a szõlõkataszteri területek közé. Az I. és II. oszt. szõlõkataszteri területek a Balatonboglári borvidékhez tartoznak. Az önkormányzat kezdeményezte a Kéthelyi-hegy egy részén az I. oszt. szõlõkataszter II. osztályba sorolását a FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetnél. A belterülettõl délre, a 68. sz. út nyugati oldalán fekvõ szántóterületeket a BTSZ I. osztályú szõlõkataszteri területként jelöli. Az önkormányzat kezdeményezte ezen területek II. osztályú szõlõkataszteri területté minõsítését is. Legnagyobb területen az Öregbaglas Szõlõbirtok Rt. mûvel és telepít szõlõt nagyüzemi mûveléssel. A borászathoz tartozik az 1776-ban épített Hunyadi- pince. Jelenleg a Kéthelyi-hegyen csak szórványosan találhatunk szõlõterületet. A területen folytatott szõlõmûvelést a hagyományos tájelemek közé soroljuk, ezért hosszú távon is gondoskodni kell a szõlõterületek megtartásáról. Vízfolyások, vízfelületek A tájkarakter a vizek által befolyásolt. A vízfelületek, vízfolyások jókarban-tartásáról gondoskodni kell. Fenntartásuk során biztosítani kell természetközeli kialakításukat, mérnökbiológiai módszerek alkalmazását.

13

Belterületi zöldfelületek Kéthely belterületi zöldfelületei rendezettek, fejlesztésre elsõsorban a Hegyalja utcai közpark és a volt agyagbánya területe szorul (játszótér felújítása, építése, zöldfelületi rendezés). A település temetõje szép kialakítású. A jelenlegi terület kihasználtsága alapján bõvítésre a terv távlatában nincsen szükség. A belterület északi határán a mûanyagfeldolgozó üzem mögötti területen véderdõ, a volt agyagbánya területén közpark kialakítása tervezett. A területeket összehangolt fejlesztéssel kell a belterület zöldfelületi rendszeréhez kapcsolni. A véderdõ rendezetlen felszínû területén kis, záportározást lehetõvé tévõ tókák rendszerén keresztül meg kell oldani a belterületrõl jövõ felszíni csapadékvizek továbbjuttatását, a területen égeres kialakítását javasoljuk. A bányagödrökben létrejött tavak horgászati célú hasznosítás alatt állnak. A terület fejlesztése során fokozott figyelmet kell fordítani a területen található természeti értékek megõrzésére. A Sáripusztán látható Hunyadi-kastély tízhektáros parkja komoly érték, több ritka fafaj is megtalálható benne (jegenyefenyõ, kolorádófenyõ, ostorfa, császárfa, platán, bükk). A kastélykert, bár külterületen helyezkedik el, a zöldfelületi rendszer eleme. A településarculat javítása érdekében csak õshonos és kultúrfafajokból álló fasorok telepítését javasoljuk. (pl. kõris, hárs). A településközpontban a légvezetékek érintette utcaszakaszokon a vezeték földkábellel való kiváltása szükséges. Az egybelátható utcaszakaszon törekedni kell az egységes utcakép kialakítására, a fasorok ültetése lehetõleg egy faj/fajta azonos helyrõl származó, azonos méretû egyedeibõl, egy idõben történjen. A település jövõje a turizmus fejlesztésének lehetõségére is támaszkodik, amelyhez a hagyományokat is tiszteletben tartó környezetalakítás szükséges. A belterületekhez tarozó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területek tájba illesztésére, a településarculathoz történõ igazítására fokozott figyelmet kel fordítani. A szükséges vizuális takarásokat zöldfelületi eszközökkel kell megoldani (fasorok, védõzöldsávok telepítése).

14

1. sz. melléklet Erdõterületek, fasorok: A meglévõ erdõterületek bõvítendõk gazdasági erdõként az alábbi területeken Szántóból gazdasági erdõ: 030/21 Beerdõsített szántóból gazdasági erdõ: 0266/1, 0237/7 Beerdõsült szántóból gazdasági erdõ: 0136/b Beerdõsült gyepbõl gazdasági erdõ: 011/3, 059/109/d, 0136/1, 0190/2/d, 0192/3, 0265/2/c, 0265/2/d, Beerdõsült nádasból gazdasági erdõ: 0224/5/a (megosztva), 0224/5/b, 0257/4, 0259/3 Felhagyott szõlõbõl gazdasági erdõ: 2518/2/a, 2524/b, 2582/c (megosztva), 2603/a, A meglévõ erdõterületek bõvítendõk védelmi erdõként az alábbi területeken Szántóból védelmi erdõ: 034/16, 059/15, 059/108, 095/5, 097/2 (megosztva), 099/2 (megosztva), 0115/2/f Szérûskertbõl védelmi erdõ: 099/3 Udvarból védelmi erdõ: 050, 059/48 Beerdõsült szántóból védelmi erdõ: 056/46/b, 059/43, 059/46, 059/54-55, 081/2, 081/3, 081/4/b, 084/15, 2516 megosztva), 2519/1/a (megosztva), 2521/1/b (megosztva), 2521/3 (megosztva), 2525/c, 2531/1-2 (megosztva), 2602/2 (megosztva), 2603 (megosztva) Beerdõsült gyepbõl védelmi erdõ: 029/b, 059/32d, 059/109/g, 059/125, 081/4/a-b, 0115/a, 0267/b, 2520/1, 2520/3 (megosztva), 2521/6, 2525/a, 2528/c, 2529/3 (megosztva), 2530/1, 2542/a, 2583/b (megosztva), 2595/a-b (megosztva), 2596 (megosztva), 2597 (megosztva), 2598 (megosztva), 2603/a, 2629/3 Beerdõsült agyaggödörbõl védelmi erdõ: 081/2/c, A meglévõ erdõterületek bõvítendõk turisztikai erdõként az alábbi területeken Szántóból turisztikai erdõ: 084/4-6, 084/8-18, 0238/2, 0244, 0247/1, 0248/1, 0248/3, 0248/4 Beerdõsült szántóból turisztikai erdõ: 084/15 Beerdõsült gyepbõl turisztikai erdõ: 087/a,c A meglévõ gazdasági erdõk véderdõ övezetbe tartoznak az alábbi területeken: 06/4-6 (megosztva), 06/8 (megosztva), 06/10-13 (megosztva), 06/15-16 (megosztva), 06/18-22 (megosztva), 06/24 (megosztva), 06/26-27 (megosztva), 06/29-31 megosztva), 06/33 (megosztva), 06/35 (megosztva), 06/36/a (megosztva), 06/36/c, 12/b, 014, 015/b, 018/b, 022/1, 023/5/a, 024/8, 029/a (megosztva), 030/10, 030/6/b,

15

030/6/c, 030/7/b, 034/4, 035/2/a, 038/a,c,f, 039/1, 039/2, 040, 042/b, 042/d megosztva), 044/a,c,f,g,h, 044/d, 045/a,c,d,f,g,h,j,m,p, 046, 052/b,j,k,s, 052/g megosztva), 053/f,g,h,j,k,l, 056 (megosztva), 056, 057/1, 059/107, 059/109/a (megosztva), 059/109/f, 059/109/h, 059/114, 059/116, 059/117, 059/141/d, 059/160, 059/33, 059/34, 059/48/c, 059/48/d, 072/2/b, 078/6, 081/5, 084/9, 088/10/a, 091/1, 099/2/b, 0115/2/b, 0104/3, 0111/2, 0115/1, 0115/2/g, 0144/d (megosztva), 0144/k (megosztva), 0149/a, 0150 (megosztva), 0158/j, 0159/b, 0163/c, 0166/a, 0167/a, 0167/d, 0168/c, 0168/f, 0171/b, 0173/a, 0174/a, 0179/a, 0183/c, 0190/2/f, 0204/2/b, 0204/3/c, 0216/4, 0220/3 (megosztva), 0220/5, 0231/3,0257/3/a, 0267/c, 0267/f, 0270/b, 0273/8/c, 0274/2 (megosztva), 0278/c, 2001, 2003/1, 2003/2, 2004, 2006/1-2, 2063, 2064, 2067, 2068/1-2, 2071/2, 2072, 2075, 2078, 2079/1-3, 2080/2, 2085, 2088, 2089, 2090/1, 2090/2, 2092, 2228/c, 2229/h, 2516/1/a, 2516/4 (megosztva), 2516/5/a, 2516/6, 2516/7/a, 2517/a, 2520/4, 2524/c, 2525/b, 2529/4, 2530/2, 2531/1 (megosztva), 2531/2/d, 2532/a, 2535/1-4 megosztva), 2547 (megosztva), 2548 (megosztva), 2552/a, 2553/3, 2555/a, 2557/c, 2558, 2559, 2572, 2580/a, 2581, 2582/a, 2583/a, 2584/a, 2585/a, 2618/2, 2619/8, 2619/a, 2620, 2621, 2625, 2626/a,d, 2627/2/b, 2629/4, 2631/b, 2633/1, 2633/3, 2635/1/a, 2636, 2637/a, 2638/b, 2646/1/a, 2647/b, 2661/6, 2672 A meglévõ gazdasági erdõk turisztikai erdõ övezetbe tartoznak az alábbi területeken: 071d, 075/1, 077, 078/6, 084/1, 084/3, 087/b, 0239, 0241, 0243/1, 0243/2 Fasorok telepítése és pótlása szükséges az alábbi helyrajzi számú területek mentén: 0100, 0101, 0103, 0138, 0215, 0246, 0254, 0259, 0264, 0266

16

1.1.4. KÖRNYEZETVÉDELEM A település környezeti állapota általánosságban jónak tekinthetõ. A lakosságra közvetlenül a településen keresztül haladó tranzitforgalom környezeti ártalmai hatnak leginkább (zaj- és levegõszennyezés). A településen az életminõség javítása, a település környezetében meglévõ természeti értékek, védelemre javasolt természeti területek megõrzése, állapotuk javítása érdekében fokozott figyelmet követel a környezet minõségének javítása, a környezetvédelmi szabályok betartása, betartatása. A település belterületén üzemek (mûanyagfeldolgozó, fûrészüzem, asztalosüzem) és mezõgazdasági állattartó telepek is helyet foglalnak. A belterületen lévõ telephelyeket a településrendezési terv a kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági terület övezetbe sorolta, ahol a környezõ lakóterületekre figyelemmel folytatott, környezetkímélõ tevékenység folytatható, hogy a meglévõ telephelyek fejlesztése során a környezetvédelmi érdekek elõtérbe kerüljenek, illetve a jelentõs környezetterheléssel járó tevékenységek a belterületrõl kiszoruljanak. A település külterületén kerültek kijelölésre az ipari gazdasági és major területek. Talaj- és vízvédelem A település a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet és a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek állapota szerint érzékeny terület. A 219/2004.(VII.21.) Kormány rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület. A település a 49/2001.(IV. 3.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján nitrátérzékeny területen fekszik. A település területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület húzódik. A település ma már nem mûködõ, tartalék ivóvízkútja sérülékeny vízbázisra települt; a vízbázis hidrogeológiai védõidomát a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek tartalmazzák. A település területén talaj- és vízszennyezést okozó létesítmény nem tervezett, ilyen tevékenység nem végezhetõ. A major területek burkolatai esetében jelenleg nem megoldott az összegyûjtött csapadékvizek olaj- és uszadékfogó mûtárgyon történõ tisztítása. A felszíni- és a talajvíz védelme érdekében javasoljuk, hogy a településen 20 fh-et meghaladó parkoló csak szilárd burkolattal legyen kialakítható úgy, hogy csapadékvizeit olaj-, homok- és iszapfogó aknán keresztül lehessen csak a csapadékvíz-elvezetõ hálózatba ereszteni. A településen a szennyvízcsatorna–hálózat kiépült. A törvényi szabályozás (BTSZ) és a környezetvédelmi igények indokolják a szennyvízcsatorna hálózatra történõ teljeskörû rákötést. A szennyvízhálózatra kötött ingatlanokon fel kell számolni a szennyvíztároló medencéket. Közcsatornába csak a rendeletekben elõírt

17

szennyezettségû szennyvizek engedhetõk. Az egyes telkekrõl, ha azon valaki -az elõírt korlátok betartásával- valamilyen vállalkozást is folytat, a vállalkozásból eredõ eltérõ szennyezettségû vizeket telken belül elõ kell tisztítani és csak a megengedett szennyezettségû vizet lehet továbbítani a közcsatornába. A település területén mûködik a regionális szennyvíztisztító telep. A településen összegyûlõ szennyvizeket ide vezetik. A telep vízminõség- fejlesztése az elkövetkezõ évekre tervezett feladat. A keletkezõ, víztelenített szenyvíziszap mezõgazdasági célú felhasználásra kerül. A Hunyadi kastély önálló szennyvíztisztítója a közhálózatra történõ kapcsolódással megszûnt. Levegõ Kéthely teljes területe a BTSZ alapján a kiemelten védett levegõtisztaság-védelmi kategóriába tartozik. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatályba lépését követõen a levegõtisztaság-védelmi kategóriák megváltoztak. Fenti Korm. rendelet nem módosíthatta a Balaton tv-t, mivel annál alacsonyabb szintû jogszabály. A Balatoni Területi Fõépítészi Iroda állásfoglalása szerint – mivel a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az elõzõleg érvényes rendeletet – a BTSZ által meghatározott szempontrendszerek a továbbiakban nem számon kérhetõk. Ez alapján a település területére a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet értelmében az általános, az erdõterületekre és a védett természeti területekre az ökológiailag sérülékeny területekre érvényes levegõtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A településen új üzemanyagtöltõ állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhetõ el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltõ állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint idõszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegõterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra Zaj A településen a legnagyobb környezetterhelést a belterületet átszelõ 68-as fõút okozza. A jelenlegi forgalom okozta zajterhelés a 68-as fõút elkerülõ szakaszának tanulmányterve szerint LAeq(12)= 71,9/62,1 dB, ami az út mentén elhelyezkedõ lakóterületeken 6,9/7,1 dB határérték túllépést jelent. A település határát 100 m-es védõtávolságával sem érintõ tervezett M7-es autóút megépítését követõen a fõút forgalmában az elõzetes számítások szerint még további növekedés várható. Az M7 autóút 3. szakasz környezetvédelmi hatásvizsgálatában (Tura, 2002) prognosztizált forgalomnövekedés miatt 2,5-3 dB zajterhelés-növekedés várható. Tekintettel arra, hogy a terv távlatában az M7-es nélkül is 2 dB zajnövekedés következik be a fõúton, így belterületen az elkerülõ út megépítése nélkül LAeq(12)= 76,6/66,6 dB zajterheléssel

18

kell számoljunk, ami több, mint 11 dB-lel haladja meg a határértéket. A határérték túllépés nagyságrendje az elkerülõ út kiépítését okvetlenül szükségessé teszi. A településen a többször módosított 12/1983.(V. 12.) MT rendelet szerinti zajvédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A zajt keltõ és zajtól védendõ létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból – a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet alapján – a közlekedésbõl származó megengedett Ahangnyomásszint az elkerülõ út megépítéséig a 68-as út mentén elhelyezkedõ beépítésre szánt területeken 65/55 dB, a település egyéb beépítésre szánt területein 55/45 dB. Az üzemi létesítményektõl származó zaj terhelési határértékei lakóterületen 50/40, gazdasági területen 60/50 dB. Hulladék A település területén a kommunális hulladék ártalmatlanítása – a Marcali Regionális Hulladéklerakóba történõ – elszállítással megoldott. A hulladéklerakó hosszú távú hasznosításra tervezett. Bér a település területén térségi hulladékkezelõ elhelyezésére alkalmas területek alövezete található, hulladéklerakó nem létesíthetõ. A kommunális hulladék elszállítását a Rumpold Kft. végzi. A szelektív hulladékgyûjtés meghonosítására, elterjesztésére a településen hulladékgyûjtõ pont kialakítása – 2 db négyfrakciós konténer kihelyezésével - megtörtént. A település rendelkezik helyi hulladékkezelési programmal, csatlakozott a Mecsek- Dráva hulladékgazdálkodási tervhez, így a szelektív hulladékgyûjtés teljessé válhat. A település területén megszûnt dögtér található, amit a településszerkezeti terv is jelöl. A dögtér felszámolandó. Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani. A település környezetvédelemmel, állattartással kapcsolatos rendeleteit felül kell vizsgálni. 1.1.5. KÖZLEKEDÉS Térségi közlekedési kapcsolatok Kéthely község térségi közlekedési kapcsolatai jók. Közúti kapcsolatait jelenleg elsõsorban a 68. sz. II. rendû fõút biztosítja. A térségi kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentõsége lesz a közeljövõben elkészülõ M7 autópályának, melyhez a 68. sz. fõútnak a szomszédos település – Balatonújlak – területén közvetlen csatlakozása lesz. Térségi kapcsolatok szempontjából ugyancsak jelentõs a Balaton partján húzódó Budapest-Nagykanizsa vasúti fõvonal. A BTSZ Kéthely területén országos és térségi kerékpáros nyomvonalak kialakítását irányozza elõ.

19

Közúti közlekedés A település jelenleg legfontosabb közlekedési útja a belterületet észak-déli irányban kettészelõ – a község fõutcájaként is mûködõ – 68. sz. II. rendû fõút. A BTSZ az országos fõút belterületet elkerülõ szakaszának kiépítését irányozza elõ. Ennek mielõbbi megvalósítása lenne indokolt, mivel az út környezetterhelése már most is jelentõsen meghaladja a határértékeket. Az elkerülõ útnyomvonalat a szerkezeti terv tájékoztató jellegû, irányadó elemként jelöli; annak végleges helyét külön közlekedési tervben kell majd meghatározni. A 68. sz. fõútról ágazik le Balatonkeresztúr felé a 6707. sz. összekötõút, Somogyszentpál-Kisperjés felé a 67108. sz. bekötõút. A település egyéb útjai kiszolgáló utak. A település külterületi útjai viszonylag jól járhatók. A külterületi földutak karbantartásáról – kátyúsodás, elbozótosodás megállítása – gondoskodni kell. Parkolás Jelenleg nincsenek jelentõs parkolási gondok a községben. A településen az OTÉK 42.§ alapján számított gépjármû elhelyezési igényeket az alábbiak szerint kell kielégíteni: -a lakóterületeken és a gazdasági területeken telken belül kell biztosítani -a településközpont vegyes és a különleges területeken a parkolást saját telken és közterületen együttesen kell biztosítani. Kerékpáros közlekedés A BTSZ szerint a település közigazgatási területét országos és térségi jelentõségû kerékpárutak is érintik. Ennek részeként a Marcali-Balatonkeresztúr közötti kerékpárút terve elkészült; megvalósítása a közeljövõ feladata. A nyomvonalak kiegészítéseként a településszerkezeti terv új térségi jelentõségû kerékpáros és turistaút nyomvonalakra tesz javaslatot (pl. a volt iparvágány nyomvonalának felhasználásával). A Marcali-hát borút még nem rendelkezik a szõlõhegyeket feltáró nyomvonallal, tervezése szükséges. Szorgalmazni kell a településszerkezeti terven jelölt kerékpár- és turistautak kiépítését és az országos hálózatba csatolását. Tömegközlekedés A településen helyi tömegközlekedés nincs. Helyközi autóbuszjáratok biztosítják a kapcsolatot a megyeszékhely, a balatoni térség és a fõváros felé.

20

Vasúti közlekedés A település közigazgatási területén áthalad a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasúti mellékvonal, melynek fejlesztése nem tervezett. A településnek vasúti megállóhelye is van, mely a községközponttól kb. 1 km-re fekszik. 1.1.6. KÖZMÛVESÍTÉS ÉS HÍRKÖZLÉS A település belterületén a közüzemi vízellátás, a villamos-energia és a vezetékes gázellátás valamint a közüzemi szennyvíz-elvezetés egyaránt biztosított. A csapadékvíz-elvezetés döntõen nyílt árokrendszerrel megoldott, csupán a településközpontban – mintegy 400 m hosszan – van zárt csapadékvíz-elvezetõ csatorna. A településen a közmûvesítéssel kapcsolatos legfontosabb feladat belterületen az összközmûvesített ingatlanok arányának jelentõs növelése. A belterületen, valamint a Sári pusztai idegenforgalmi fogadóhelyen (a volt Hunyadi kastély telke) a teljes közmûellátást kell biztosítani úgy, hogy a nyílt árkos csapadékvíz-elvezetést lehetõleg gyepes (nem burkolt) vízelvezetõ árkokkal kell megoldani. A külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közmûellátást kell biztosítani. A 0118/1 hrsz-on mûködik a Balatoni III. szenyvízrégió központi szennyvíztisztító telepe. Üzemeltetõje a DRV Dél- Balatoni Igazgatóság. A telep kapacitása 7000 m3/d. Tényleges tisztított mennyiség 2004. évben: mennyiség nyári m3 téli m3 átlagos 4000 2464 csúcs 6703 6340 A településen a távbeszélõ- és a kábel-tv hálózat kiépített. Mobil átjátszótornyok nincsenek a településen, a T-mobile, PANNON GSM és Vodafone átjátszó berendezései a víztornyon vannak elhelyezve. Táj- és településképvédelmi okok miatt táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) a belterületen, a kertgazdasági területeken, a mûvi és természetvédelem alatt álló területeken, az ökológiai hálózat által érintett területeken és a tájképvédelmi illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû területeken, valamint a nyilvántartott régészeti lelõhelyek területén és a régészeti érdekû területeken nem létesíthetõk. Az ilyen célú berendezések más területeken is csak önkormányzati egyetértéssel helyezhetõk el. A település közigazgatási területén az alábbi országos illetve térségi közmû- és hírközlési hálózatok haladnak át: -NA 400-as regionális vízvezeték

21

-kistérségi szennyvízvezeték -120 kV-os villamos elosztóhálózat -nagynyomású és nagy-középnyomású földgázvezeték -távközlési országos digitális gerinchálózat -hírközlési átjátszósáv. 1.1.7. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A településen országos védelem alatt álló, országos védelemre tervezett, helyi védelem alatt álló, helyi védelemre tervezett területek, ökológiai folyosó területek, Natura 2000 területek találhatók. A BTSZ jelentõs területeket sorolt a védelemre javasolt területek közé, illetve tájképvédelmi övezetbe. Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokról szóló 2/2002.(I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet Kéthely területét a kiemelten fontos ÉTT –el érintett települések közé sorolja, az e körbe tartozó településeken fellelhetõ „a Balaton déli vízgyûjtõjének szárazulatai, berkek, halastavak, nádasok gyepek és lápos talajokon kialakult szántók” miatt. Országos védelem alatt álló területek A 8005/2001. KÖM rendelet szerint a törvény erejénél fogva („ex lege”) védett természeti területek az alábbi ingatlanokon található földvárak: Nyilvántartási név Baglyashegy Fancsika Paraplé-domb

hrsz 059/114, 059/143 928 059/17, 059/162-166

A településen ex-lege védett források nem találhatók. A Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet (242/TK/91) részét képezi a település területére benyúló 0282 hrsz-ú víztározó területe. Országos védelemre tervezett területek A településen a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság országos védelemre tervezett területeket tart nyilván összesen 782,576 ha területtel (a közigazgatási terület nyugati oldalát elfoglaló erdõterület). A védelmi eljárás még nem kezdõdött meg. Natura 2000 védelem alatt álló területek A területen Natura 2000 védelem alatt álló területek találhatók. A már jelenleg is országos védelem alatt álló Marcali víztározó településre esõ részét a különleges természet-megõrzési területek, a településtõl nyugatra fekvõ, országos védelemre tervezett területet pedig a különleges madárvédelmi területek közé sorolta a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. A rendelethez tartozó, ingatlannyilvántartási adatokat tartalmazó, hrsz-os kihirdetés még nem jelent meg.

22

Az Ökológiai Hálózat területei A település területén a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként ökológiai folyosó területek húzódnak. A BTSZ tájképvédelmi övezet területei A települést érinti a BTSZ tájképvédelmi terület övezete. Az önkormányzat kezdeményezésére a belterületet északról határoló 086 hrsz-on található szántóterületet jelen településrendezési terv beépítésre szánt területként szabályozza (kereskedelmi-gazdálkodási-szolgáltató övezet), mivel konkrét fejlesztési szándékként erre a területre települ át a jelenleg belterületen, falusias lakóterületen mûködõ asztalosüzem. A terület beépítésének élõvilágvédelmi akadálya nincsen (szántó), viszont a BTSZ a területet tájképvédelmi övezetbe sorolta. (E területen az önkormányzat élni kíván a területfejlesztési tv. 23/A.§. (2) bekezdés c pontja által biztosított eltérési lehetõséggel.) A terület határa mentén elõírt beültetési kötelezettség teljesítésével a beépítés a tájképvédelmi szempontokkal összeegyeztethetõ. A BTSZ védelemre javasolt övezet területei A település külterületét a BTSZ védelemre javasolt terület övezetbe sorolta a belterület, a szõlõhegyek és a Sári rét kivételével. Helyi jelentõségû természetvédelmi területek A településen jelenleg helyi jelentõségû természetvédelmi területként nyilvántartott terület a 0247/2 hrsz-ú Hunyadi kastély kertje, illetve a 928 hrsz-ú Fancsi-vár. A Fancsi vár az 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva ex lege védett földvár, így a terület helyi védelme okafogyottá vált. Helyi védelem alá vonandó területek A Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által országos védelemre tervezett területeket jelen településrendezési terv helyi jelentõségû természetvédelmi területként határozza meg. Védelem alá kerülnek a Sári rét település menti sávja, a Sári csapást, illetve a Sári és Cigány külvíz csatorna és a Boronkai vízfolyás találkozását övezõ gyepterületek. A meglévõ értékes faállomány védelme érdekében helyi védelem alá kerül a temetõ területe. A helyi jelentõségû természetvédelmi területre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendõ. A helyi jelentõségû természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, feltöltést, bozót- és cserjeirtást végezni. Bárminemû beavatkozáshoz , létesítmény elhelyezéshez, mûvelési ág változtatáshoz a települési jegyzõ és az illetékes nemzeti park igazgatóság elõzetes hozzájárulása szükséges. Helyi jelentõségû védett természeti értékek A településen található idõs fák helyi jelentõségû védett természeti értékként védelem alá kerülnek. A fák védelem alá vonásáról az ingatlantulajdonosokat ki kell értesíteni.

23

Egyedi tájértékek Egyedi tájértékként védelemre érdemesek a szõlõhegyen található löszmélyutak (horhósok). Tájrehabilitációt igénylõ területek A településtõl északra fekvõ 097/1-2 hrsz-ú ingatlanok az ökológiai rehabilitációra javasolt területek alövezetébe (R2) sorolt. A területen jogutód nélkül megszûnt agyagbánya volt található. A bányát az 1960-as években nyitották, 1981-ig üzemelt. A bánya területén a mélyebb bányagödrökben tavak jöttek létre. A tavak közötti sík térszínen helyenként üde láprétek alakultak ki, amelyek értéke természetvédelmi szempontból jelentõs (a védett mocsári nõszõfû - Epipactus palustris tömeges elõfordulásával). A bányára tájrendezési terv készült, amely a terület nyugati részén írt elõ tájrendezési feladatokat. A területen a tájrendezési munkákat 2004. õszén befejezték, a Pécsi Bányakapitányság 8949/2004/2. sz. határozatával a bányát a nyilvántartásból törölte. A terület közparkként történõ bejegyzését az önkormányzat a Marcali Körzeti Földhivatalnál kezdeményezte. A területen található vizes élõhely fennmaradását hosszú távon is biztosítani kell. Tájvédelem szempontjából az alábbi településszerkezeti javaslatok fogalmazhatók meg: -a sokszínû tájhasználat védelme, kialakítása céljából -a külterületi utak, és a vízfolyások mentének fásítása, a meglévõ fasorok megõrzése -a település szõlõ- és gyümölcsös területein a termelés megtartása, ösztönzése, mivel a területek tájképi szempontból jelentõs területek, amelyek hosszú távú megõrzésérõl gondoskodni kell -az erdõk védelme és differenciált hasznosítása céljából -a meglévõ erdõterületek többcélú használata -a BTSZ alapján a gyepterületek védelmének teljessé tétele -a mûvelésbõl kivett területek további növekedésének megakadályozására -a belterület további növekedésének minimalizálása Az országos védelem alatt álló, illetve védelemre tervezett, a Natura 2000 és az ökológiai folyosó által érintett, valamint BTSZ által védelemre javasolt és helyi jelentõségû természetvédelmi területeket és védett természeti emlékeket a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek tartalmazzák. 1.1.8. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM A településen országos védelem alatt álló mûemlékek: -a barokk stílusú római katolikus templom (tsz: 4514) -az empire stílusú plébánia-épület és az elõtte álló kõkereszt (tsz: 9226)

24

-a copf stílusú Szentháromság-szobor (tsz: 4515) -az eredetileg barokk stílusú volt Hunyadi kastély (tsz: 4516) (kertje helyi jelentõségû természetvédelmi terület) Helyi jelentõségû építészeti érték több lakó- és középület, 2 volt magtár, számos kereszt és szõlõhegyi lakó- és gazdasági épület, több szobor és az I. világháborús emlékmû, valamint a temetõben lévõ régi sírkövek. Az országos és helyi védelem alatt álló mûvi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza. A helyi védett épületekkel kapcsolatos szabályokat a 4/2000. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet határozza meg. A településen – az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze alapján– jelentõs nyilvántartott régészeti lelõhelyek és régészeti érdekû területek találhatók. A nyilvántartott régészeti lelõhelyeket a településszerkezeti és a szabályozási tervek egyaránt tartalmazzák. A régészeti érdekû területek helye a régészeti hatástanulmányban leírtak alapján a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetõlegesen volt megállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyûjtés során szerzett információk alapján jelenleg ismeretlen lelõhelyek feltételezhetõk, régészeti érdekû területként kell kezelni. Az ismert kéthelyi lelõhelyek a település patakjai • Balatonújlaki-vízfolyás (Séd), Kéthelyi-patak, Füzesi-árok • völgyébõl kiemelkedõ magaslatokon és dombokon, valamint az egykori Nagy-berek szigetein helyezkednek el. A hasonló adottságú területek • a felsoroltakon kívül a Sári-csatorna melléke is • a régészeti korokban alkalmasak voltak megtelepedésre. Ezért ezek • a kül- és belterületeken egyaránt, a már ismert régészeti lelõhelyeken kívül esõ szakaszokon is mintegy 4–500 m széles sávban régészeti érdekû területnek tekintendõk. Megjegyzendõ, hogy a Kéthelyi-patak és a Balatonújlaki-vízfolyás korábban hosszabb volt, a mainál nyugatabbra eredtek, ezért ma már száraz völgyszakaszuknak is mindkét oldala régészeti érdekû terület. A tõzegtelep közelebbrõl ismeretlen pontján napvilágot látott leletek alapján továbbiak elõkerülésére a mélyebb fekvésû területeken is számítani lehet.

25

2.1. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


26

Kéthely Község Képviselõtestületének 13/2005. (VII.01.)számú önkormányzati rendelete

„Kéthely helyi építési szabályzatá”-ról Kéthely Község Képviselõtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján – a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényre (a továbbiakban BTSZ) és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET Általános elõírások 1.§. (1) A rendelet hatálya Kéthely Község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényû jogszabályok mellett - e rendelet elõírásainak és a szabályozási terveknek (tervezõ: Virányi Építész Stúdió Kft 2004. december, jsz.: 15/2003) megfelelõen szabad. (3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben a BTSZ és az OTÉK elõírásait kell figyelembe venni. (4) A szabályozási tervek kötelezõen figyelembe veendõ elemei: -a külterületi és a belterületi határvonal -a szabályozási vonalak -a területfelhasználási módok és határok -az övezeti és építési övezeti határok és jelek -az övezeti és építési övezeti elõírások -az építési határvonalak -az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és mûvi értékek -a sajátos jogintézmények -az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei -az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség -a telekalakítási terv készítési kötelezettség

27

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség. (5) A kötelezõ erejû szabályozási elemek – a védelem alatt álló mûvi értékeket tartalmazó 2. sz.melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével – csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban elõírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselõtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló mûvi értékek listája – külön építészeti szakvélemény alapján – valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet. (6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és mûszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmû- és útépítés valamint a környezetvédelem mûszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményét is be kell szerezni. (7) Szaktervezõ által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került. (8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek. 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületû, csarnok jellegû épületek nem építhetõk. (9) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell õrizni a meglévõ településstruktúrát, a beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetõformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhetõ. A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhetõ, ha az osztás eredményeként a keletkezõ telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási elõírások által megengedett mértéket meghaladná. (10) A termõtalaj védelme érdekében az építmények termõföldön (kül- és belterületen) történõ építésügyi hatósági engedélyezése során biztosítani kell azt, hogy az elhelyezés a környezõ területen a talajvédõ gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termõföld minõségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termõréteg-védelmének érdekében a felsõ humuszos termõréteg megóvásáról gondoskodni kell.

28

(11) A vasúti területek mentén 50 m távolságon belül építményt csak a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása alapján lehet elhelyezni, mely a MÁV RT. Pályavasúti Üzletág PMLI Területi Központja elõzetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra. (12) A település közigazgatási területének nyugati részén a lejtõket alkotó kõzettér nem csak erózióra érzékeny, hanem felszínmozgások kialakulására is hajlamos. A szabályozási terveken jelölt eróziónak fokozottan kitett területeken az építési engedélyezési eljárást megelõzõen olyan talajmechanikai szakági munkarész készítendõ, mely értékeli a terület geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzõit, és tisztázza az építés egyedi feltételeit. (13) Az eróziónak fokozottan kitett területeken a földhasznosítás (mûvelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédõ agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdõsítésével – kivéve a szõlõkataszter szerinti I. osztályú területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni. (14) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévõ építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait. (15) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben: -a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél -az 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél -3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintõ tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás) -a felsoroltakon túlmenõen azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezõ vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezõtlen mérnökgeológiai adottságokat észlel. (16) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni – a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. tv. 3.§. (e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyérõl elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerûen hasznosul, értékesül. (17) Külterületen az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség – a 166/1999.(XI. 19.) Korm. rendeletben, valamint a 340/2004.(XII.22.) Korm.rendelet 17.§-ban meghatározott esetekben – tájvédelmi

29

szakhatóságként a mûvelési ág változtatási, telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni. (18) Haszonállat-tartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, üdülõ és intézményi funkciójú épülettõl 10 m-nél távolabb – a hátsókert felõli részen – kell elhelyezni. A kertvárosias lakóterületen valamint a településközpont vegyes területen csak a saját célra tartott baromfi, valamint a kedvtelésbõl tartott állatok tartására szolgáló épület és építmény létesíthetõ. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (19) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követõen adható. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet. (20) Az igazgatási területen 2 m2-nél nagyobb felületû reklámtábla és hírdetõberendezés nem helyezhetõ el. A reklám- és hirdetõberendezések, tájékoztató táblák elhelyezésének szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg. (21) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg és legfeljebb 1 szint mélységû (3,5 m járószint) lehet. (22) Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthetõ. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhetõ el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mélységû (-3,5 m járószint) lehet.

II. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 2.§. (1) A település igazgatási területének a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei: aa., falusias lakóterület (Lf) ab., kertvárosias lakóterület (Lke) ac., településközpont vegyes terület (Vt) ad., kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) ae, ipari gazdasági terület, ezen belül - egyéb terület a közmûellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmû, víztározó, vízmûkút, szennyvízátemelõ) (Gip-kv) területe, és

30

az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázfogadó) (Gip-kg) területe - jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület (mezõgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep), aszfaltkeverõ telep, stb) (Gip-M) területe af., különleges terület, ezen belül - temetõ (Kü-T) - sportterület (Kü-S) - idegenforgalmi fogadóhelyek (Sári pusztai volt Hunyadi kastély, a belterületi középkori földvár helye, Diófa utcai volt magtár) (Kü-I) - szociális otthon (Kü-SZ) - regionális szennyvíztisztító (Kü-SZT) b./ beépítésre nem szánt területei – övezetei: ba., közlekedési és közmûterület, ezen belül: - közút (KÖu) - kötöttpályás-vasút (KÖk) bb., zöldterület, ezen belül: - közpark (Z) bc., erdõterület, ezen belül: - gazdasági (Eg) - turisztikai (Et) - védelmi (Ev) bd., mezõgazdasági terület, ezen belül: - általános mezõgazdasági terület (Má) - általános mezõgazdasági, I. osztályú szõlõkataszteri terület (Má-c1) - általános mezõgazdasági, II. osztályú szõlõkataszteri terület (Má-c2) - kertes mezõgazdasági terület (Mk) - kertes mezõgazdasági, I. osztályú szõlõkataszteri terület (Mk-c1) be., vízgazdálkodási terület - folyó és állóvizek medre és parti sávja (V) (2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület 3.§. (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§. elõírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

31

a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti b.,nem helyezhetõ el üzemanyagtöltõ állomás. (2) A területre vonatkozó elõírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Jel

Beépítési mód

Lf1 Lf2 Lf3 Lf4 Lf5 Lf6 Lf7 Lf8 Lf9

O O O O O O O O,SZ O

Beépítési % maximum 30 30 30 30 25 25 20 K 30

Építménymag. Telekterület maximum minimum 4,5 600 4,5 900 4,5 1000 4,5 1500 4,5 2000 4,5 2500 4,5 3000 4,5 K 4,5 800

Szabadonálló beépítés is engedélyezhetõ akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetõségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetõvé teszi. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az adott funkcióra (pl. mezõgazdasági géptároló) vonatkozó elõírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (3) A lakóterület építési telkein – egy tömegben – 1-2 egységes lakóépületek építhetõk. (4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévõ állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlõdés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megõrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerû használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében: a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telek kialakításakor az átlagos telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti elõírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévõ építési telek is beépíthetõ, ha az egyéb elõírások betarthatók. b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen d., az épületek tetõfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nádtetõ, zsúp; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél

32

nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetõk. e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetõk, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. f., az elõ- oldal-és hátsókert elõírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni: -az elõkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36.§. elõírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35.§. (6) bekezdésben elõírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévõ épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban elõírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tûzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történõ - csökkentése a területileg illetékes tûzoltóság szakvéleménye alapján és csak azon esetekben alkalmazható, ha a meglévõ szélessége a 14 métert nem éri el. A 14 m-nél szélesebb telkeknél, a 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén, új építmény építése vagy épületek közötti legkisebb távolság csökkenésével nem járó bõvítés akkor lehetséges, ha a szomszédos építmények között biztosítható legalább 6 m tûztávolság. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a min. 6 m távolság, akkor az építményeket tûzfalas kialakítással kell létesíteni. (OTÉK-nál megengedõbb elõírás megállapításához a területi fõépítész 52-4/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.) -a hátsókertet -ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével -ahol a terv nem jelöli, az OTÉK elõírása szerint kell biztosítani. (5) Az övezeti elõírástól eltérõen, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévõ épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül esõ meglévõ épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bõvíthetõk, valamint új épületek nem létesíthetõk. (6) Az övezeti elõírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségû meglévõ állapot adottságként kezelendõ; az épületek felújíthatók, korszerûsíthetõk, de a beépítettség tovább nem növelhetõ.

33

(7) Az övezeti elõírásban meghatározottnál nagyobb építménymagasságú meglévõ épület adottságként kezelendõ; felújítható, korszerûsíthetõ, de bõvíteni csak az elõírásoknak megfelelõen lehet. (8) A lakóterületen a./ a teljes közmûellátás, és b./ a burkolt út biztosítandó. (9) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. (8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen. (9) Falusias lakóterületen nem helyezhetõ el a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény. (10) A falusias lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület 4.§. (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 13.§. elõírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a., a legnagyobb megengedett építménymagasság értékét a szabályozási terv rögzíti b.,legfeljebb kétlakásos lakóépület létesíthetõ, egy tömegben c.,önálló fõépületként nem helyezhetõk el az OTÉK 13§. (2) bekezdés 1, 3 és 4 pontjában valamint a (3) bekezdésben felsorolt létesítmények. (2) A területre vonatkozó elõírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Lke1 Lke2 Lke3 Lke4

O Ikr O O

30 30 30 30

Építménymag. Telekterület maximum minimum 5,5 5,5 5,5 5,5

800 800 600 1500

Oldalhatáros elõírás esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhetõ akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetõségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetõvé teszi. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az adott funkcióra vonatkozó elõírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak

34

hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (3) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévõ, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a helyi építészeti karaktert megõrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerû használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében: a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telek kialakításakor az átlagos telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet (kivétel a 63 hrsz-ú ingatlan, ahol 11,5 méternél kevesebb nem lehet.) Az övezeti elõírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévõ építési telek is beépíthetõ, ha az egyéb elõírások betarthatók. b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen d., az épületek tetõfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nádtetõ, zsúp; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – pl. üzlet, vendéglátóhely – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetõk. e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények közül a b, d, i, j, k és l pontban meghatározottak nem helyezhetõk el f., az elõ- oldal-és hátsókert elõírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni: -az elõkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult, illetve a fokozatosan kialakuló helyzethez igazodóan kell meghatározni -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36.§. elõírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35.§. (6) bekezdésben elõírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévõ épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban elõírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tûzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történõ - csökkentése a területileg illetékes tûzoltóság szakvéleménye alapján és csak azon esetekben alkalmazható, ha a meglévõ szélessége a 14 métert nem éri el. A 14 m-nél szélesebb telkeknél, a 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén, új építmény építése vagy épületek közötti legkisebb távolság csökkenésével nem járó bõvítés akkor lehetséges, ha a szomszédos építmények között biztosítható legalább 6 m tûztávolság. Ha a szomszédos építmények

35

között nem biztosítható a min. 6 m távolság, akkor az építményeket tûzfalas kialakítással kell létesíteni. (OTÉK-nál megengedõbb elõírás megállapításához a területi fõépítész 52-4/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.) -a hátsókertet -ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével -ahol a terv nem jelöli, az OTÉK elõírása szerint kell biztosítani. (4) Az övezeti elõírástól eltérõen, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévõ épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül esõ meglévõ épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bõvíthetõk, valamint új épületek nem létesíthetõk. (5) Az övezeti elõírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségû meglévõ állapot adottságként kezelendõ; az épületek felújíthatók, korszerûsíthetõk, de a beépítettség tovább nem növelhetõ. (6) Az övezeti elõírásban meghatározottnál nagyobb építménymagasságú meglévõ épület adottságként kezelendõ; felújítható, korszerûsíthetõ, de bõvíteni csak az elõírásoknak megfelelõen lehet. (5) A lakóterületen a./ a teljes közmûellátás, és b./ a burkolt út biztosítandó. (6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani. (7) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen. (8) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhetõ el a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény. (9) A kertvárosias lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Településközpont vegyes terület 5.§. (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16.§. elõírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetõk el az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 7 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

36

(2) A területre vonatkozó elõírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Jel

Beépítési mód

Vt1 Vt2 Vt3 Vt4 Vt5 Vt6 Vt7

SZ O SZ O, Z O, Z O, SZ O, Z

Beépítési % maximum 25 30 30 30 30 K 60

Építménymag. maximum (m) 8,5 7,5 K 7,5 7,5 7,5 7,5

Telekterület minimum (m2) 4000 1500 K 1500 1000 K 300

Oldalhatáros elõírás esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhetõ akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetõségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetõvé teszi. A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az adott funkcióra vonatkozó elõírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. Az övezeti elõírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévõ építési telek is beépíthetõ, ha az egyéb elõírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az adott funkcióra (tornaterem, templomtorony stb.) vonatkozó elõírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (3) Konkrét beruházási szándék esetén – a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (4) A településközpont vegyes területen az épületek tetõfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nádtetõ, zsúp; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tornaterem, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetõk. (5) A településközpont vegyes területen: a., a teljes közmûellátás és b., a burkolt út biztosítandó. (6) A parkolószükségletet elsõsorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület

37

tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjármûveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen. (8) A területen – az intézményi funkciójú telkeken – beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretû fa ültetendõ. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A mûködés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is. (9) A településközpont vegyes területen nem helyezhetõ el a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény. (10) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 6.§. (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. elõírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetõk el az OTÉK 19.§. (3) bekezdés szerinti létesítmények. (2) A területre vonatkozó elõírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Jel

Beépítési mód

Gksz1 Gksz2

SZ SZ

Beépítési % maximum 30 30

Építménymag. Telekterület maximum minimum 7,5 3000 7,5 5000

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

38

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetõfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, mûhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetõk. (5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen: a., a teljes közmûellátás és b., a burkolt út biztosítandó. (6) Az OTÉK elõírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (7) A Malom utca északi oldalán meglévõ üzemanyagtöltõ-állomás adottságként megtartható, de kapacitása nem bõvíthetõ. (8) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen. (9) A területen a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretû fa ültetendõ. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A mûködés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is. (10) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület 7.§. (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§. elõírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetõk el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények. (2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik: -egyéb terület (a közmûellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmû, víztározó, vízmûkút, szennyvízátemelõ) területe) (Gip-kv), és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmények (gázfogadó) (Gip-kg) területe -jelentõs mértékû zavaró hatású ipari gazdasági terület (a mezõgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep), aszfaltkeverõ telep, stb.) (Gip-M).

39

(3) A jelentõs mértékû zavaró hatású ipari területekre vonatkozó övezeti elõírásokat beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint: Jel

Gip-M

Beépítési mód Beépítési % maximum

SZ

30

Építménymag. Telekterület maximum minimum

7,5

3000

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (4) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. (5) A mezõgazdasági üzemi területeken jelenleg meglévõ – a földhivatali nyilvántartás szerinti – lakóépületek adottságként kezelendõk, felújíthatók, korszerûsíthetõk, egy alkalommal, maximum nettó 25 m2-rel bõvíthetõk. (6) Az ipari gazdasági területen az épületek tetõfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetõk. (7) Az ipari gazdasági területen a./ legalább a részleges közmûellátás, és b./ a burkolt út biztosítandó. (8) Az OTÉK elõírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (9) Az ipari gazdasági területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen. (10) A területen a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretû fa ültetendõ. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A mûködés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is. (11)

Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

40

Különleges terület 8.§. (1) A település területén különleges területek a temetõ (Kü-T), a sportterület (Kü-S) és az idegenforgalmi fogadóhelyek (a Sári pusztai volt Hunyadi kastély, a belterületi középkori földvár területe, a Diófa utcai volt magtár) (Kü-I), a szociális otthon területe (Kü-SZ) valamint a regionális szennyvíztisztító telep (Kü-SZT) területe. (2) A temetõ területén csak sírhelyek, a temetõ üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetõk. (3) A belterületi középkori földvár területén temetés nem végezhetõ. (4) A temetõ kerítése csak faszerkezetû pallókerítésként és/vagy élõsövényként alakítható ki. (5) A temetõ szabad területeit fásítani kell. (6) A különleges területek övezeti elõírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint: Jel

Beépítési Beépítési % maximum mód

Építménymag. Telekterület Zölddel való fedettség maximum minimum (%)

Kü-T

SZ

10

4,5

K

50

Kü-S

SZ

10

4,5

10000

50

Kü-I1

SZ

20

K

1500

50

Kü-I2

SZ

10

4,5

K

70

Kü-I3

SZ

10

K

K

50

Kü-SZ

O,SZ

30

7,5

3000

50

Kü-SZT

SZ

10

5,5

K

40

A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhetõ, ha azt az adott funkcióra (pl. sportcsarnok, harangtorony, stb) vonatkozó elõírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (7) A sportterületet, az idegenforgalmi fogadóhelyeket és a szociális otthonok területét érintõ konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

41

(8) A belterületi idegenforgalmi fogadóhely (KüI2) területén az illetékes természetvédelmi hatóságot az építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni. A területen földmunka, kertészeti, ill. építési munkák csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhetõk. (9) A különleges területen az épületek tetõfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – lovarda, uszoda, teniszcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetõk. (10)A belterületen és a Sári puszta területén lévõ lévõ különleges területeken: a., a teljes közmûellátás, és b., a burkolt út biztosítandó. (11)A többi külterületen lévõ különleges területen: a., legalább a részleges közmûellátás, és b., a burkolt út biztosítandó. (12)A parkolószükségletet elsõsorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjármûveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. (13)A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. FEJEZET Beépítésre nem szánt területek 9.§. (1) A település külterületén a beépítésre nem szánt területeken – a közmûlétesítmények telkeinek kivételével – 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. (2) Ahol új épület építését a BTSZ nem engedi, a meglévõ épületek bõvítése a vonatkozó szabályozási elõírásoknak megfelelõen – ahol ezzel a lehetõséggel 1989. január 1. után még nem éltek – legfeljebb nettó 25 m2-rel, egy alkalommal engedélyezhetõ, illetve az épületek felújíthatók, korszerûsíthetõk. (3) A beépítésre nem szánt területeken 10 m-nél magasabb építményeket – e rendelet 21 §. (8) bekezdés elõírásaira is figyelemmel – a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedõen kell elhelyezni. Ezen építmények építési

42

engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. (4) Bányanyitás csak a rendkívüli értékû, az ország más területén föl nem lelhetõ ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illõ építkezés nyersanyagai lelõhelyének területén – környezeti hatásvizsgálat alapján – engedélyezhetõ.

Közlekedési és közmûterület 10.§. (1) A közlekedési és közmûterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§. elõírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével. (2) A közlekedési területek rendeltetésszerû, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell. (3) A közlekedési- és közmû területen - a védõtávolságokra is figyelemmel - a közmûés hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmûés hírközlési hálózat – a belterületen és a Sári pusztai mûemléki területen föld alatt – elhelyezhetõ legyen. (4) A külterületi utak mentén – egyoldali - fasorok ültetendõk, a meglévõ fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi. (5) A területen nem létesíthetõ – a mezõgazdaságból élõk ingatlanainak kivételével 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó. (6) A közlekedési és közmûterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület 11.§. (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§. elõírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetõ el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény. (2) A meglévõ zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minõsíthetõk át. (3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervezõ által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

43

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. (5) A zöldterületek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Erdõterület 12. §. (1) Az erdõterületekre vonatkozóan e rendelet 9.§. és az OTÉK 28.§. elõírásai közül a gazdasági (Eg), a turisztkai (Et) és a védelmi (Ev) rendeltetésû erdõkre vonatkozókat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a gazdasági (Eg) és a turisztikai (Et) rendeltetésû erdõterületeken a beépítettség legfeljebb 0,3 % lehet. (2) A meglévõ erdõterületek mûvelési ága – az I. oszt. szõlõkataszteri területek kivételével – nem változtatható meg, kivéve a termõhelyre jellemzõ természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más mûvelési ágra való átminõsítés. (3) Az erdõ mûvelési ág létrejöttéig a területen csak az erdõtelepítés lehetõségét megõrzõ területhasználat folytatható. (4) Az erdõterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve ideiglenesen erdõgazdálkodási célból szabad. (5) Az Eg-1, Et-1 és Ev-1 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi területen lévõ – erdõterületeken a.,természetközeli erdõmûvelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhetõ b.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlõ vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetõk c.,egyéb közmûvezetékek és mûtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetõk el d.,10 m-nél magasabb építmények elhelyezése – a kilátók kivételével – tilos e.,a b, c, d pontokba foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet (6) Az Eg-2, Et-2 és Ev-2 övezeti jelû – ökológiai folyosó által érintett – erdõterületeken a.,csak extenzív jellegû vagy természet- és környezetkímélõ gazdálkodási módszerek használhatók b.,a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

44

(7) Az Eg-3, Et-3 és Ev-3 övezeti jelû – védelemre javasolt – erdõterületeken a mûvelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmû- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetõ. (8) Az Eg-4, Et-4 és Ev-4 övezeti jelû – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – erdõterületen a.,mûvelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelõ termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erõsítése, valamint közmû és közút építése érdekében engedélyezhetõ b.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlõ vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetõ, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendõ értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen elõírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. (9) Az Et-5 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, valamint ökológiai folyosó által érintett – erdõterületen a (6) és (7) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (10) Az Et-6 5 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, valamint védelemre javasolt – erdõterületen a (6) és (8) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (11) Az Eg-7 és Ev-7 övezeti jelû – ökológiai folyosó által érintett, valamint védelemre javasolt – erdõterületen a (7) és (8) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (12) Az Eg-8 és Ev-8 övezeti jelû – védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – erdõterületen a (8) és (9) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (13) Az Eg-9, Et-9 és Ev-9 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, ökológiai folyosó által érintett, valamint védelemre javasolt – erdõterületen a (6), (7) és (8) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (14) Az Eg-10 és Ev-10 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, ökológiai folyosó által érintett, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – erdõterületen a (6), (7) és (9) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (15) Az Eg-11 és Ev-11 övezeti jelû – ökológiai folyosó által érintett illetve védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – erdõterületen a (7), (8) és (9) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni.

45

(16) Az Eg-12 és Ev-12 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, ökológiai folyosó által érintett, védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – erdõterületen a (6), (7), (8) és (9) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (17) Az erdõterületeket érintõ mûvelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni. (18)

Az erdõterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Erdõterület, II.osztályú szõlõkataszteri terület 13. §. (1) Az Ev-c2 övezeti jelû erdõterületekre e rendelet 12.§. (1)-(5) bekezdés elõírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévõ földrészletek jelenlegi mûvelési ága megváltoztatásához az Állami Erdészeti Szolgálat, valamint az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzõjének engedélye szükséges. (2) Az Ev-9-c2 – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, ökológiai folyosó által érintett, valamint védelemre javasolt – övezeti jelû erdõterületekre az (1) bekezdés, valamint e rendelet 12.§.(6)-(8) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni.

Mezõgazdasági terület 14. §. (1) A mezõgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 9.§. és az OTÉK 29.§. elõírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29.§. (3) és (4) bekezdés elõírásai helyett jelen rendelet elõírásait kell alkalmazni. (2) A település közigazgatási területén a mezõgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak: -általános mezõgazdasági terület (Má) -általános mezõgazdasági, I. osztályú szõlõkataszteri terület (Má-c1) -általános mezõgazdasági, II. osztályú szõlõkataszteri terület (Má-c2) -kertes mezõgazdasági terület (Mk) -kertes mezõgazdasági, I. osztályú szõlõkataszteri terület (Mk-c1) -kertes mezõgazdasági, II. osztályú szõlõkataszteri terület (Mk-c2) (3) A mezõgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetõfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád, zsup; a tetõidom jellemzõ hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8

46

méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögû tetõvel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetõk. (4) A mezõgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezõgazdasági terület 15.§.

(1) Az általános mezõgazdasági területeken (Má) e rendelet 14.§. elõírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni. (2) Az általános mezõgazdasági területen (Má) tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy a.,szántóföldi mûvelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerû használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg b.,gyep mûvelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg c.,szõlõmûveléssel hasznosított területen – a d., pontban foglaltak kivételével – 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg d.,szõlõmûveléssel hasznosított telkekkel rendelkezõ tulajdonos – ha az egy borvidéken lévõ telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szõlõje mûvelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggõ építési szándékát megvalósíthatja, csak az egyik telkén. A beépíthetõ terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévõ telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti elõírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni e.,mûvelt gyûmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezõgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítõ épület építhetõ úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

47

(3) A telek mûvelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 80 %-án meghatározó. (4) Állattartó épületet tómedertõl legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektõl legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni. (5) Az általános mezõgazdasági területen (Má) a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthetõ lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát – a települési fõépítész, illetve annak hiányában a megyei fõépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyezõ hatóság állapítja meg. (6) Az Má-0 övezeti jelû – építési lehetõség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik helyezhetõk el, külön jogszabályok elõírásai alapján. (7) Az Má-1 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi területen lévõ – általános mezõgazdasági területeken a.,környezetkímélõ mezõgazdasági termelés és integrált szõlõmûvelés engedélyezhetõ b.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlõ vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetõk c.,egyéb közmûvezetékek és mûtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetõk el d.,a b és c pontokba foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet (8) Az Má-2 övezeti jelû – ökológiai folyosó által érintett – általános mezõgazdasági területeken a.,csak extenzív jellegû vagy természet- és környezetkímélõ gazdálkodási módszerek használhatók b.,a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. (9) Az Má-3 övezeti jelû – védelemre javasolt – általános mezõgazdasági területeken a mûvelési ágak megváltoztatása, illetve közmû és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhetõ. (10) Az Má-4 övezeti jelû – tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – általános mezõgazdasági területeken a.,mûvelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelõ termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erõsítése, valamint közmû és közút építése érdekében engedélyezhetõ

48

b.,új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlõ vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetõ, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendõ értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen elõírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. (11) Az Má-5 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, valamint ökológiai folyosó által érintett – általános mezõgazdasági területeken a (8) és (9) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (12) Az Má-6 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, valamint védelemre javasolt – általános mezõgazdasági területeken az (8) és (10) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (13) Az Má-7 övezeti jelû – ökológiai folyosó által érintett, valamint védelemre javasolt – általános mezõgazdasági területeken az (9) és (10) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (14) Az Má-8 övezeti jelû – védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – általános mezõgazdasági területeken a (10) és (11) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (15) Az Má-9 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, ökológiai folyosó által érintett, valamint védelemre javasolt – általános mezõgazdasági területeken a (8), (9) és (10) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (16) Az Má-10 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – általános mezõgazdasági területeken a (8), (9) és (11) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni. (17) Az Má-11 övezeti jelû – ökológiai folyosó által érintett, védelemre javasolt, valamint tájképvédelmi, illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû – általános mezõgazdasági területeken a (9), (10) és (11) bekezdés elõírásait együttesen kell alkalmazni.

49

Általános mezõgazdasági, I. osztályú szõlõkataszteri terület 16.§. (1) Az Má-c1 övezeti jelû általános mezõgazdasági övezetekben, azon területen, amely a kiemelt szõlõkataszter szerint I.osztályban szerepel, e rendelet 14.§. és a 15.§. (1)-(3), (5)-(7) bekezdés elõírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a.,építeni csak a legalább 80 %-ban szõlõmûveléssel hasznosított telken, kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló (nem szállodai célú) épületet, illetve ahol az Má övezeti elõírások lehetõvé teszik, lakófunkciót is kielégítõ épületet lehet b.,a terület szõlõmûveléssel hasznosítandó c.,a területen lévõ földrészletek jelenlegi mûvelési ága csak szõlõ mûvelési ágra változtatható d.,szõlõ más mûvelési ágba – a terület pihentetése illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyzõ engedélyével sorolható e.,a szõlõmûvelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyzõ nyilatkozatával kell igazolni

Általános mezõgazdasági, II. osztályú szõlõkataszteri terület 17.§. (1) Az Má-c2 övezeti jelû általános mezõgazdasági, II.osztályú szõlõkataszteri területekre e rendelet 14.§. és a 15.§. (1)-(3), (5)-(7) bekezdés elõírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szõlõ- illetve gyümölcsmûveléssel hasznosított területen lehet b.,a terület szõlõmûveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó c.,a területen lévõ földrészletek jelenlegi mûvelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyzõ engedélye szükséges d.,a mûvelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyzõ nyilatkozatával kell igazolni. (2) Az Má-9-c2 övezeti jelû – országos védelemre tervezett, illetve helyi jelentõségû természetvédelmi, ökológiai folyosó által érintett, valamint védelemre javasolt – általános mezõgazdasági, II.osztályú szõlõkataszteri területen az (1) bekezdés elõírásait kell alkalmazni, kiegészítve a 14.§. (8)-(10) és (16) bekezdés elõírásaival.

Kertes mezõgazdasági terület 18.§. (1) A kertes mezõgazdasági területen (Mk) rendelet 14.§. elõírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni:

50

a.,a területen 3000 m2-nél kisebb, átlagosan 14 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. A korábbi szabályozás alapján már kialakított, legalább 1500 m2-es telkek beépíthetõk b.,gazdasági épület csak mûvelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhetõ úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 4 m-t, és a legnagyobb homlokzatmagasság nem lehet több 6 m-nél c.,a közigazgatási terület összes kertes mezõgazdasági területének legfeljebb 20 %-a nagyságrendjéig – a Kéthelyi hegy belterülethez közelebbi kertgazdasági területein – ha a helyi vízellátás biztosított, valamint a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott, legalább 3000 m2 nagyságú mûvelt telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhetõ, illetve a meglévõ lakóépület felújítható, korszerûsíthetõ, a 3 %-os beépítettségig bõvíthetõ. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg az 4,5 m-t. d.,a 720 m2-nél nagyobb, de 1500 m2-nél kisebb telken meglévõ gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerûsíthetõk, de nem bõvíthetõk. e.,720 m2-t el nem érõ telken – a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik kivételével – építmény nem helyezhetõ el. (2) A területen mûveltnek az a telek minõsül, amelynek legalább 80 %-án szõlõ, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található. (3) Az Mk-0 övezeti jelû – építési lehetõség nélküli belterületi kert– területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik helyezhetõk el, külön jogszabályok elõírásai alapján.

Kertes mezõgazdasági, I. osztályú szõlõkataszteri terület 19.§. (1) Az Mk-c1 övezeti jelû kertes mezõgazdasági övezetekben, azon területen, amely a kiemelt szõlõkataszter szerint I.osztályban szerepel, e rendelet 18.§. elõírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a.,építeni csak a legalább 80 %-ban szõlõmûveléssel hasznosított telken, kizárólag a szõlõmûvelést, szõlõfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló (nem szállodai célú) épületet, illetve ahol az Mk övezeti elõírások lehetõvé teszik, lakófunkciót is kielégítõ épületet lehet b.,a terület szõlõmûveléssel hasznosítandó c.,a területen lévõ földrészletek jelenlegi mûvelési ága csak szõlõ mûvelési ágra változtatható d.,szõlõ más mûvelési ágba – a terület pihentetése illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyzõ engedélyével sorolható

51

e.,a szõlõmûvelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyzõ nyilatkozatával kell igazolni.

Kertes mezõgazdasági, II. osztályú szõlõkataszteri terület 20.§. (1) Az Mk-c2 övezeti jelû területekre e rendelet 14.§. és a 19.§.(1) bekezdés elõírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szõlõ- illetve gyümölcsmûveléssel hasznosított területen lehet b.,a terület szõlõmûveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó c.,a területen lévõ földrészletek jelenlegi mûvelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a jegyzõ engedélye szükséges d.,a mûvelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a jegyzõ nyilatkozatával kell igazolni.

Vízgazdálkodási terület 21.§. (1) Az igazgatási területen lévõ vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. elõírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet elõírásaira is. (2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élõhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévõ épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötõk, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. (3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességû parti kezelõsáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet. (4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetõk, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elõsegítik. (5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

52

V. FEJEZET Közhasználatra szolgáló területek 22.§. (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési- és közmûterületek (közterületek), a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésû erdõterületek a közhasználatra szolgáló területek. (2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelõ célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstõl eltérõ használathoz a közterület tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

VI. FEJEZET Közmûellátás, közmû- és hírközlési létesítmények 23.§. (1) A belterületen és a Sári pusztai idegenforgalmi fogadóhely (volt Hunyadi-kastély telke) területén a teljes közmûellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében: a., a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz) b., a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tûzcsapokkal) c., a közüzemi szennyvízelvezetés d., a közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvízelvezetés megoldott legyen. Fenti közmûellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetõségnek. (2) A külterületi beépítésre szánt területeken – a Sári pusztai idegenforgalmi fogadóhely területének kivételével – legalább a részleges közmûellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében: a.,a közüzemi villamos-energia szolgáltatás, b.,a közüzemi ivóvíz szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tûzcsapokkal) c.,az egyedi közmûvel történõ szennyvízelhelyezés és tisztítás d.,a közterületi nyílt rendszerû csapadékvízelvezetés megoldott legyen. Fenti közmûellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetõségnek. (3) A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés kötelezõ.

53

(4) A belterületen a beépítésre szánt területeken 2005. december 31. után új épület építésére engedélyt adni, illetve az engedély érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat megléte esetén lehet. (5) A külterületi beépítésre szánt területeken és a beépítésre nem szánt területeken – amennyiben nincs lehetõség a közcsatornára történõ csatlakozásra – új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (korszerû csatorna-közmûpótló) megléte esetén lehet. (6) A zárt tárolóban összegyûjtött és szippantással eltávolításra kerülõ szennyvizet engedélyezett ürítõ helyre (Marcali szennyvíztisztító telep) kell szállítani. (7) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének alapfeltétele a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségtõl kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint. (8) A belterületen, a kertgazdasági területeken, a mûvi és természetvédelem alatt álló területeken, a védelemre javasolt területeken, az ökológiai hálózat által érintett területeken, valamint a tájképvédelemi illetve tájkarakter megõrzése szempontjából kiemelt jelentõségû területeken, a nyilvántartott régészeti lelõhelyeken és a régészeti érdekû területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetõk. Az ilyen célú berendezések más területeken is csak önkormányzati egyetértéssel helyezhetõk el.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények 24.§. (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyûjtése és elszállítása – a marcali térségi kommunális hulladéklerakóba – megoldott. Hulladékgyûjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyûjtõedények – a szelektív hulladékgyûjtõk kivételével – közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani. (2) Az esetleges állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani. (3) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthetõ.

54

VII. FEJEZET Környezetvédelem 25.§. (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ, b./megelõzze a környezetszennyezést c./kizárja a környezetkárosítást. (2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményezõ tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltetõ köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezésérõl és ártalmatlanításáról. (3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegõtisztaságvédelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetõk el, amelyek ezen elõírásokat kielégítik. A területre érvényes levegõminõségi és a légszennyezõ anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. (4) A település igazgatási területe felszíni szennyezõdésre érzékeny területek szempontjából 3 részre osztható – ld. a BTSZ övezetei 2. tervlap – melyek a következõk: a., a felszíni szennyezõdésre fokozottan érzékeny terület, ahol korlátozott vegyszer- és mûtrágya használatú, környezetkímélõ vagy extenzív mezõgazdasági termelés, ezen belül integrált szõlõtermesztés folytatható. b., a felszíni szennyezõdésre érzékeny terület, ahol környezetkímélõ erdõ- és mezõgazdasági termelés folytatható. c., a felszíni szennyezõdésre kevésbé érzékeny terület A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhetõ el, és tevékenység nem engedélyezhetõ. (5) A település a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet és a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelet alapján felszín alatti vizek állapota szerint érzékeny területen fekszik. A 219/2004.(VII.21.) Kormány rendelet szerint felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület. (6) A nitrátérzékeny területen mezõgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartani a 49/2001.(IV.3.) Kormány rendelet 2.sz.melléklete szerinti jó mezõgazdasági gyakorlat elõírásait. (7) A település igazgatási területének észak-keleti és dél-keleti része vízminõségvédelmi terület, ahol

55

a.,erdõterületen elsõsorban védelmi rendeltetésû erdõ, mezõgazdasági területen csak nádas, gyep mûvelési ágú területek, valamint indokolt esetben közlekedési és közmûterület jelölhetõ ki b.,épületek építése, bõvítése – az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggõ gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével – nem engedélyezhetõ. A vízminõség-védelmi területeket a külterület szabályozási terv jelöli. (8) Védõfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élõvizek szennyezésének megakadályozásáról. (9) A településen a zajvédelem az országos elõírások szerint, azoknak megfelelõen biztosítandó. A zajt keltõ és a zajtól védendõ létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésbõl származó – megengedett Ahangnyomásszint a 68-as út menti lakóterületeken 65/55 dB, az összekötõ utak menti lakóterületeken 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB. (10) A területen a 20 fh-et elérõ parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérõ parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges. (11) A településen új üzemanyagtöltõ állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhetõ el, amennyiben a 21/2001. (II. 14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltõ állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint idõszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegõterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra. (12) A lakóterületeken és a településközpont vegyes területen az alábbi – “telepengedély”-hez kötött – tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem helyezhetõk el (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítõ és elõállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], elõkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kõmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött csõ gyártása [27.21], acélcsõ gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényezõ, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], mûanyagfeldolgozás, mûanyagdarálás, -darabolás [25.24], építõanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

56

(13) A kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terüelteken az alábbi – “telepengedély”hez kötött – tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem helyezhetõk el (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítõ és elõállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], elõkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött csõ gyártása [27.21], acélcsõ gyártás [27.22], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényezõ, autóbontó [50.20.], építõanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

Természet- és tájvédelem 26.§. (1) A településen az országos védelem alatt álló, országos védelemre tervezett, a helyi védelem alatt álló, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentõségû védett természeti területeket és természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. elõírásait kell alkalmazni. (3) A helyi jelentõségû természetvédelmi területeken a mûvelési ág változtatási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsõfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó önkormányzati jegyzõt. (4) A helyi jelentõségû természetvédelmi területre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendõ. (5) A helyi jelentõségû természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni. (6) A helyi jelentõségû védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsõfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követõ egy éven belül a helyi jelentõségû védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó (7) Táj- és településkép-védelmi okokból -a szabályozási terveken jelölt helyeken védõsávot kell kialakítani tájba illõ õshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedõ cserjékkel, valamint -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthetõ közmû- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévõ és a javasolt fasorok nyomvonalában.

57

Mûvi értékek védelme 27.§. (1) Az országos védelem alatt álló mûemlékeket, a mûemléki környezetet valamint az e rendelettel védetté nyilvánított helyi mûvi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza. (2) Mûemléki védettségû épületen mindenféle építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével végezhetõ. A mûemléki környezetben lévõ meglévõ épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhetõ. Az épületekre, telkekre vonatkozóan a Kulturális Örökség védelmérõl szóló 2001.évi LXIV. tv. Elõírásait be kell tartani. (3) A helyi mûvi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat az egyes helyi jelentõségû építészeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 4/2000.(III. 30.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza. (4) A nyilvántartott régészeti lelõhelyeket a szabályozási tervek tartalmazzák. (5) A nyilvántartott régészeti lelõhelyeket és a régészeti érdekû területeket érintõ építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. (6) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelõhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelõhely elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg. A veszélyeztetett régészeti lelõhelyeket – a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek elõírásai szerint – elõzetesen fel kell tárni, illetve a megelõzõ feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerzõdést kötnie. A beruházónak a megfelelõ feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelõirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni.) (7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy mûvelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elõ, kötelesek „A kulturális örökség védelmérõl” szóló 2001. évi LXIV. tv. elõírásai szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy a lelet õrzése mellett értesíteni kell a jegyzõt, aki a múzeum (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentõ feltárást. (8) A nyilvántartott régészeti lelõhelyeket és a régészeti érdekû területeket érintõ mûvelési ág változtatási valamint tervezési munka során a Kulturális

58

Örökségvédelmi Hivatallal elõzetes egyeztetést kell lefolytatni, illetve a hozzájárulását be kell szerezni.

VIII. FEJEZET Sajátos jogintézmények 28.§. (1) Helyi közút létesítése, bõvítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történõ lejegyzés jogintézményével. (2) A belterületeken meglévõ és megvalósítandó épületek mûködéséhez szükséges utak és közmûvek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közmûvesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetõk. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. (3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott idõn belüli helyrehozatali kötelezettsége elõírható. (4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelezõ védõfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a beépítésre szánt ingatlanok egy részét a belterület tervek szerinti helyeken. (5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn a.,a 68. sz. fõút elkerülõ szakasza mentén – a külterületi beépítésre nem szánt területeken – a nyomvonal pontosításáig az út tengelyétõl mért 500-500 m sávon belül építési tevékenység csak a közlekedési hatóság és az útkezelõ hozzájárulásával engedélyezhetõ b.,az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védõterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetõk és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban elõírt feltételek szerint helyezhetõk el c.,az energia- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védõtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

Záró rendelkezések 29.§. (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendõ és használandó. (2) Aki e rendelet 1.§. (2), 3.§. (9) és (10), 4.§. (8), (9) és (10), 5.§. (6), (7) és (8), 6.§. (6), (8) és (9), 7.§. (8), (9) és (10), 8.§. (12), 10.§. (4) és (5), 21.§. (2) és (3), 22.§.

59

(2) valamint a 24.§. (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg szabálysértést követ el, és a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX: törvény 16.§ (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható. (3) E rendelet elõírásait a hatályba lépését követõen induló ügyekben kell alkalmazni. (4) E rendelet 2005. július 1-én lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a – többször módosított – Kéthely község helyi építési szabályozásáról szóló 12/1999.(XI. 25.) számú önkormányzati rendelet, valamint az egyes helyi jelentõségû építészeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 4/2000. (III. 30.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép.

Nagy Gáborné jegyzõ Kihirdetve: Kéthely, 2005.07.01. Nagy Gáborné jegyzõ

Németh Lajos polgármester

60

1. számú melléklet TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM 1. Országos védelem alatt álló területek 1.1.

Ex lege védett földvárak:

Nyilvántartási név Baglyashegy Fancsika Paraplé-domb 1.2.

hrsz 059/114, 059/143 928 059/17, 059/162-166

Országos jelentõségû természetvédelmi terület

Boronka- melléki Tájvédelmi Körzet

víztározó

0282 hrsz

2. Országos védelemre tervezett területek hrsz 027 035/1 035/2 035/2 035/2 036/1 038 038 038 038 038 038 039/1 039/2 039/3 039/3 039/3 041 042 042 042 044 044 044 044 044 044 044 045

mûvelési ág

a b c a b c c d f

a b c a b c a b c d f g h

kivett saját használatú út erdõ erdõ kivett saját használatú út erdõ kivett közút erdõ kivett saját használatú út erdõ erdõ járási mintatér kivett saját használatú út erdõ erdõ erdõ szántó kivett saját használatú út gyep és út kivett saját használatú út kivett saját használatú út erdõ erdõ erdõ kivett saját használatú út erdõ erdõ és gazdasági épület erdõ erdõ erdõ kivett saját használatú út

terület (ha) 0,1567 13,4905 50,3902 0,3944 10,5621 2,1936 19,4256 0,4718 37 34,1422 0,5334 46,1474 0,4934 0,4945 5,9265 0,1952 1,6281 0,5971 0,8042 59,2548 0,1665 20,7586 1,7226 9,7015 72,9138 12,0732 4,4278 2,6778 2,2788

61 hrsz 046 a 046 b 046 c 046 d 046 f 046 f 046 g 046 h 046 j 046 k 046 l 046 m 046 n 046 p 052 a 052 b 052 c 052 d 052 f 052 g 052 h 052 j 052 k 052 l 052 m 052 n 052 p 052 r 052 s 053 a 053 b 053 c 053 d 053 f 053 g 053 h 053 h 053 j 053 k 053 l 054 056 Összesen:

mûvelési ág erdõ kivett saját használatú út erdõ erdõ erdõ járási mintatér erdõ erdõ erdõ erdõ gyep erdõ erdõ kivett saját használatú út erdõ gyep erdõ gyep községi mintatér és épület kivett saját használatú út gyep erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ kivett saját használatú út erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ járási mintatér erdõ erdõ erdõ kivett saját használatú út erdõ községi mintatér

terület (ha) 15,3073 2,3987 3,9742 15,6141 17,0513 28 4,9527 11,9807 11,1314 0,4767 0,7091 7,7918 0,2398 7,4957 0,4922 59,7139 0,8761 2,4768 0,3251 33,7013 0,305 13,9216 5,5419 18,95 0,4521 0,6434 0,4361 1,9123 8,4727 0,5615 2,2277 5,9371 2,6824 9,9286 22,7582 2 3,8866 2,6944 11,5523 3,9726 2,8442 25,1641 782,576

62

3. Helyi jelentõségû természetvédelmi területek 3.1. Jelenleg helyi jelentõségû természetvédelmi területként nyilvántartott területek: megjegyzés hrsz a terület ex lege védelme miatt a helyi védelem Fancsi-vár területe 928 megszûnik.

Hunyadi kastély kertje 0247/2

3.2. Jelen rendelettel helyi jelentõségû természetvédelmi területként védelem alá vont területek tételes kimutatása (hrsz): 08, 010, 011/1, 012, 014, 015, 016, 017, 018, 027, 029, 030/8, 030/7, 035/1, 035/2a-c, 036/1, 038a-d, 038f, 039/1, 039/2, 039/3a-c, 041, 042, 043, 044, 045, 046, 054, 042a-c, 044a-d, 044f-h, 046a-d, 046f-g, 046h, 046j, 046k-n, 046p, 052a-d, 052f-h, 052j-n, 052p-s, 053a-d, 053f-h, 053j-l, 054, 056, 074/1, 074/3-4, 075/1, 076/2, 077, 084/1, 084/3, 084/8, 084/9, 084/10, 084/15, 084/16-18, 085 (megosztva), 087, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0216/2-4, 0217, 0218, 0224/4, 0228/1-4, 0228/5, 0229 (megosztva), 0231/1-3, 0232, 0236, 0236, 0237/1, 0237/3, 0237/5-7, 0238/3-5, 0238/4-5, 0239, 0240, 0241, 0247/2, 0253/5, 0253/5, 0253/7, 0253/7, 0253/11, 0256, 0257/3, 0257/4, 0257/4, 0257/6, 0258, 0259/1-5, 0260, 0261/1-6, 0262, 0263, 0263, 0263/10, 0263/2, 0263/8, 0265/2a-c, 0266, 164.

8. Helyi jelentõségû védett természeti értékek tételes kimutatása Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Latin név Aesculus hippocastanum Quercus robur ’Fastigiata’ Quercus cerris Quercus robur ’Fastigiata’ Quercus cerris Tilia cordata Fraxinus angustifolia Platanus, Salix, Q. robus Fraxinus angustifolia Fraxinus angustifolia Aesculus hippocastanum Aesculus hippocastanum Platanus sp. Juglans regia Juglans regia Cerasus sp. Juglans regia Juglans regia Juglans regia Populus sp. Cerasus sp. Cerasus sp.

Magyar név vadgesztenye fasor tölgy tölgy tölgy tölgy hárs 3db kõris fasor platán, fûz, tölgy kõris 2db kõris 2db vadgesztenye fasor vadgesztenye fasor platán fasor dió dió cseresznye dió dió dió nyár cseresznye meggy

Hrsz. 0277 0246 0246 0246 0246 0275 0230 224/5/a 0133/c 0136/b 089 094 094 081/4/d 068/13/c 068/13/c 068/7 065/20 059/84/b 2527 2521/1 2519/2

Helyi Értékvédelmi Rendelet szerinti sorszám

5.

63 Sorszám

Magyar név

Hrsz.

Pyrus sp. Cerasus sp. Cerasus sp. Cerasus sp. Cerasus sp. Juglans regia Pyrus sp. Cerasus sp. Malus sp. Cerasus sp. Malus sp. Cerasus sp. Cerasus sp. Juglans regia Cerasus sp. Pyrus sp. Cerasus sp. Juglans regia Cerasus sp. Juglans regia Aesculus hippocastanum Tilia cordata Malus sp. Juglans regia Juglans regia Platanus sp. Aesculus hippocastanum Aesculus hippocastanum

vackor cseresznye 2db cseresznye cseresznye cseresznye dió körte cseresznye alma cseresznye alma cseresznye cseresznye dió cseresznye körte cseresznye dió cseresznye dió vadgesztenye fasor hárs alma dió 2db dió platán vadgesztenye 3db vadgesztenye fasor

Aesculus hippocastanum Malus sp. Pyrus sp. Tilia cordata Tilia cordata Salix sp. Tilia cordata Tilia cordata Aesculus hippocastanum Taxus sp. Tilia cordata Acer sp. területként Tilia cordata

vadgesztenyék alma körte hárs hárs 4db fûz hárs hárs 6db vadgesztenye fasor tiszafák hárs fasor juhar hárs fasor

2516/4 2516/4 2516/7/c 2518/1/c 2533/b 2532/b 2533/b 2549/b 2218/b 2224/2/c 2229/f 228/d 2005/6/b 2014/2 2008/2/a 2037/b 2428/b 2428/b 2273/b 758 269 837 896/1 703 703 620/4 65 49, 48/2, 45/3, 45/2 977 51 238 329 329 0263/10 466 416 550 545/2 126 126 164

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

védve

Latin név

Helyi Értékvédelmi Rendelet szerinti sorszám

2. 4.

3.

1.

64

2. sz. melléklet Mûvi értékek védelme

1. Országos védelem alatt álló mûemlékek 1.Katolikus templom (tsz:4514) 2.Plébánia épület és az elõtte álló kereszt(tsz:9226) 3.Szentháromság-szobor (tsz:4515) 4.Hunyadi kastély (tsz:4516)

Hõsök tere 1.

126 hrsz

Hunyadi u.1. Hõsök tere Sári puszta

127 hrsz 297/1 hrsz 0247/2 hrsz

2. Mûemléki környezet Templom, plébánia, Szentháromság-szobor: 119 hrsz, 120 hrsz, 121 hrsz, 122 hrsz, 46 hrsz, 123 hrsz, 124 hrsz, 128 hrsz egy része, 129 hrsz egy része, 297/1 hrsz egy része, 544/2 hrsz, 545/1,2 hrsz, 550 hrsz egy része, 586/1 hrsz, 647 hrsz egy része Kastély: 0247/2 hrsz 3. Helyi jelentõségû mûvi értékek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Lakóépület Lakóépület Polgármesteri hivatal Kereszt Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Kereszt Gyógyszertár Varroda Flórián szobor 3-as kereszt Lakóépület Kereszt Keresztek, síremlékek Lakóépület Lakóépület Kereszt VH emlékmû Kereszt Kereszt Zártsorú lakóépületek

Magyari u.12. Ady E.u.3. Ady E. u.1. Hõsök tere Ady E.u.9. Ady E.u.11. Ady E.u.13. Ady E.u.17. Petõfi S.u.6. Ady E.u.4. Ady E.u.2. Hõsök tere Hõsök tere Hunyadi u.21. Hegyalja u. Temetõ Hegyalja u.12. Hunyadi u.31. Jókai u.16. Hõsök tere Sári u.-Hunyadi u. Arany J.u-Csaba u. Hunyadi u.14-22.

40 hrsz 45/3 hrsz 45/5 hrsz 46 hrsz 52 hrsz 53 hrsz 54 hrsz 56 hrsz 98 hrsz 123 hrsz 124 hrsz 126 hrsz 126 hrsz 141/1 hrsz 155/6 hrsz 164 hrsz 178 hrsz 184 hrsz 246/2 hrsz 297/1 hrsz 329 hrsz 423 hrsz 535-539 hrsz

65

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69.

Kiskastély Magtár Lakóépület Magtár Lakóépület Kereszt Kápolna, kereszt Présház Présház Présház Présház Présház Kereszt Présház Présház Présház Présház Présház Szobor Présház Présház Kereszt Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház Kereszt Kereszt Kereszt Présház Présház Kereszt Présház Présház Kereszt Öregbaglas Présház Présház Kereszt Kereszt Vasútállomás Magtár

Arany J.u.1. Diófa u. Magyari .69. Malom u. Kossuth L.u.49. Balatoni u.14. Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Szõlõhegy Sárihegy Sárihegy Sárihegy Somogyszentpál elágazás Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Baglashegy Balatonújlak elágazás Külterület Sári puszta

545/2 hrsz 620/4 hrsz 643 hrsz 713/8 hrsz 809 hrsz 905 hrsz 2094 hrsz 2095/2 b hrsz 2111 b hrsz 2121/3 hrsz 2124/1 a hrsz 2142 hrsz 2160 hrsz 2180 c hrsz 2184 a hrsz 2186/4 a hrsz 2212 d hrsz 2295 a hrsz 2298/1 c hrsz 2300 c hrsz 2312 c hrsz 2314 hrsz 2316 c 2320/3 hrsz 2329/1 b hrsz 2428 b hrsz 2429/1 b hrsz 2506 c hrsz 2508/2 c hrsz 2569/1 a hrsz 2613/1 hrsz 2662 c hrsz 05 hrsz 059/2 hrsz 059/14 hrsz 059/38 hrsz 059/39 hrsz 059/40 hrsz 059/69 hrsz 062 hrsz 065/9 hrsz 065/10 hrsz 068/20 a hrsz 094 hrsz 0253 hrsz 0275 hrsz

66

5./Nyilvántartott régészeti lelõhelyek 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.) 12.) 13.) 14.) 15.) 16.) 17.) 18.) 19.) 20.) 21.) 22.)

084/1, 11-12. 928. 1027/2-3. 077; 078/11. 059/114, 143. 072/2. 074/3. 074/3-4. 087; 088/10. 088/10. 084/9-10; 085-087; 088/10. 093/1-3. 093/1-3; 094; 095/3-6, 8-11. 095/1-3; 103; 104/5, 7, 8, 10; 105. 0115/2-3, 5; 0116. 0104/5, 10; 0105; 0106/3; 0115/3. 0106/2. 095/15; 096; 097/1-2; 098; 099/2; 652; 684; 685/1; 686/1; 687; 741-745; 10281031. 099/2. 099/2. 0259/4-5. 749/1, 5.

67

3. TERVIRATOK

2005. (VII. 01.) ÖK

Recommend Documents