2015.VII.01. -

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (VI.27.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól

a.) módosította a 15/2015. (V.28.) ör. b.) módosította a 18/2015. (VI.11.) ör /2015.VII.01. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Rendelet célja, hatálya 1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával való rendelkezés és gazdálkodás szabályait, biztosítsa az önkormányzat tulajdonának, és a tulajdonába kerülő vagyonának védelmét, a vagyon értékének megőrzését és előmozdítsa a vagyon gyarapítását az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a) a Képviselő-testületre (továbbiakban: Kt.), a Kt. Bizottságaira, a polgármesterre, b) az Önkormányzat intézményeire, c) vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára (továbbiakban: vagyonkezelő), d) az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, nonprofit gazdasági társaságokra, e) e rendelet alkalmazása körében a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal kapcsolatba kerülő jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre. (3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: önkormányzati vagyon), különösen a vagyon alábbi elemeire: a) ingatlanra, b) ingó vagyonra, c) vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalásokra, opciókra (vételi jog) garanciákra, immateriális javakra; d) tagsági jogokra, értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, gazdasági társaságokban, nonprofit gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető egyéb gazdasági részesedésekre, valamint egyéb vállalkozásban az Önkormányzatot megillető részesedésre (továbbiakban: portfolió vagyon), e) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre; (4) E rendelet alkalmazásban az önkormányzati vagyonnal való rendelkezésnek minősül a vagyonelemen fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, megszüntetése, így különösen: a) a vagyon tulajdonos változással járó részben vagy egészben történő megszerzése, elidegenítése,

b) hasznosítás, ideértve különösen a bérbe-, haszonbérbe és haszonkölcsönbe adást, a használat jogának biztosítását, a koncesszióba adást, valamint a vagyonkezelésbe adást, c) vagyon megterhelése, ideértve különösen a biztosítékul adást, a zálogjog és jelzálogjog, illetve a szolgalmi jog alapítását, az elidegenítési és terhelési tilalom, az elővásárlási jog biztosítását, d) a vagyon tulajdonosát megillető, az a)-c) pontokban nem említett egyéb jog (pl. építési hozzájárulás) gyakorlás, e) a b) és c) pontokban meghatározott – az önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló – jogokkal való rendelkezés, f) vagyonszerzés, 2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő alábbi önkormányzati rendeletekben szabályozott esetekre: a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet, b) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet, c) az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet, d) a Terézvárosi Vásárcsarnokról és piacról szóló önkormányzati rendelet, e) az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet. (2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő, az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati rendeletekben nem szabályozott esetekben is – eltérő rendelkezés hiányában – e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA Az önkormányzati vagyon részei 3. § (1) Az önkormányzati vagyon az Önkormányzat tulajdonából, az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll. (3) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet a) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgynak minősít, b) más törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít [az a) és b) pont továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon], c) törvény, vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(4) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Kt. dönthet a vagyontárgy a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve üzleti vagyonná történő nyilvánításáról, b) forgalomképességének megváltoztatásáról. (5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. 4. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának vagyontárgyai: a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező aa) helyi közutak és műtárgyaik, ab) terek, parkok, ac) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi-létesítmények, ad) irattárba tartozó levéltári anyagok, ideértve a tervtárak terv- és iratanyagát is. b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonnak minősülő: ba) az Nvtv. 2. melléklete alapján az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag, bb) más törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonnak minősített vagyonelemek, bc) a védett természeti területek. 5. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vagyontárgyai: a) az Önkormányzat tulajdonában álló közművek, b) az Önkormányzat tulajdonában álló intézmények és a középületek, ideértve a Kt. és szervei elhelyezésére szolgáló, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő épületeket, épületrészeket, valamint a sportpályákat és sportcélú létesítményeket is, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő üdülőket, c) a műemlék épületek, ideértve a védett és városképi jelentőségű ingatlan vagyontárgyakat is, d) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, e) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan vagyontárgyak f) az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések, úgy mint: - Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt - Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. - Terézvárosi Foglalkoztatást Elősegítő Nonprofit Kft. 6. § Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyonelem, vagyontárgy, amely nem tartozik az e rendelet 4. és 5. §-ában meghatározott törzsvagyon körébe. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása 7. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló – a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint – nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével – nyilvánosak. (2) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingó vagyontárgy esetében piaci érték alapján, ingatlan vagyontárgy esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén: ba) ha a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével; bb) a tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján; bc) az egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján; bd) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján; c) a vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény a haszonélvezeti jog értékére vonatkozó szabályai alapján, kivéve a koncessziós jog esetében, d) követelések esetében a követelések minősítése alapján. (3) A (2) bekezdés a)–d) pontjába be nem sorolható vagyontárgyak elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések esetében az értékmeghatározás alapja a vagyontárgy könyvszerinti értéke, figyelembe véve az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési értéket. (4) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. (5) A vagyon hasznosítása esetén a jog értékének megállapításakor az éves bérleti, használati díj ÁFA nélküli összegét kell figyelembe venni. A vagyonérték meghatározásánál az ÁFA nélküli összeget kell figyelembe venni. (6) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. (7) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontárgyak együttes értékesítésének, a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik. (8) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított értéket kell figyelembe venni. Vagyonleltár, vagyonkimutatás 8. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell. (2) Az eszközök - kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a bankszámlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, vagyongazdálkodásban lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. (3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást a leltározási és leltárkészítési szabályzatban

meghatározott módon kétévenként kell kötelezően végrehajtani. (4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv, gazdasági társaság és nonprofit gazdasági társaság saját döntése alapján a leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább háromévenként leltározza. 9. § Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. 10. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. (2) A Kt. részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és forrásait) mutatja be. (3) A vagyonkimutatás eszköz-, illetve forráscsoportonkénti tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. (4) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: - a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, - az önkormányzat tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat), - a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket. (5) A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlanvagyon-kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak. III. FEJEZET GAZDÁLKODÁS ÉS RENDELKEZÉS A VAGYONNAL Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 11. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy – az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott – átlátható szervezettel köthető. (2) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén a szerződés tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat. (3) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, b) az átengedett önkormányzati vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(4) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés határozatlan, vagy legfeljebb 15 éves határozott időtartamra köthető. Amennyiben a hasznosító a kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette, úgy a hasznosításra irányuló szerződés időtartama egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre. (5) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést az Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az önkormányzati vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást az önkormányzati vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben az Önkormányzatot megillető, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben az Önkormányzattal közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell. (6) A nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzati vagyon rendeltetésének megfelelő, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feladatellátás szempontjából feleslegessé váló vagyonelemek elidegenítése. (7) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátás céljából, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. (8) Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás és rendelkezés nyilvánosságát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítani kell. A vagyonnal való gazdálkodásra és rendelkezésre jogosultak 12. § (1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Kt. rendelkezik. (2) A Kt. az e rendeletben szabályozott módon ruházza át a vagyont, valamint a tulajdonosi jogokkal, a kötelezettségekkel kapcsolatos feladat és hatásköreit. E feladat- és hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört rendeletének módosításával bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A polgármester az Önkormányzat nevében szerződést e rendeletben szabályozottak figyelembevételével köthet. (4) Az e rendelet felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben meghozott döntésről a Kt-t negyedévente a tárgy negyedévet követő első rendes testületi ülésen tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettségének a polgármester a két ülés között történt eseményekről szóló beszámolója keretében, a Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) az átruházott hatáskörben hozott határozatokról készült jegyzőkönyvi kivonat megküldésével tesz eleget. (5) A tulajdonosi jogokat a Kt., illetve jogszabályban meghatározott hatáskörben a polgármester, a Kt. Bizottságai, és a költségvetési szervek vezetői gyakorolják. A Kt. az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra.

Vagyongazdálkodási terv 13. § (1) Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. (2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmaznia kell – az Nvtv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények szerint – az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli (éves) ütemezését. (3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Kt. hagyja jóvá. IV. FEJEZET A GAZDÁLKODÁSI ÉS RENDELKEZÉSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A forgalomképtelen vagyon feletti jogok gyakorlása 14. § (1) E rendelet 4. §-ában meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe-, vagy használatba adás útján hasznosítható, az ilyen vagyontárgyon reklámjog is biztosítható. (3)1 A (2) bekezdés szerinti, de az egy évet meg nem haladó idejű hasznosításáról az Önkormányzatot megillető 7. § szerinti éves nettó bevétel összegét figyelembe véve: a.) harmincmillió forint összegű értékhatárig a Bizottság, b.) harmincmillió forint összegű értékhatár felett a Kt. dönt. (4) E rendelet 4. § aa) és ab) pontjaiban meghatározott forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezésére vonatkozó hatásköri szabályokat a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. (5) A (2) bekezdés szerinti, de az egy évet meghaladó idejű, valamint a hasznosítás időtartamától függetlenül a korábbitól eltérő célú hasznosításról, illetőleg a forgalomképtelen törzsvagyon tulajdonjogának megszerzéséről az értékhatártól függetlenül a Kt. dönt. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti jogok gyakorlása 15. § (1) E rendelet 5. §-ában meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon biztosítékul adásáról, megterheléséről a 7. §-ban meghatározott érték megállapítást figyelembe véve: a) huszonötmillió forint összegű értékhatárig, a szakmailag illetékes önkormányzati bizottság véleményét figyelembe véve a Bizottság, b) huszonötmillió forint összegű értékhatár felett a Kt. dönt. (2)2 E rendelet 5. §-ában meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításáról az Önkormányzatot megillető éves nettó bevétel összegét figyelembe véve: a.) harmincmillió forint összegű értékhatárig a Bizottság, b.) harmincmillió forint összegű értékhatár felett a Kt. dönt.”

1 2

módosította a 15/2015. (V.28.) ör. 1.§., hatályos 2015. június 1. napjától. módosította a 15/2015. (V.28.) ör. 2.§., hatályos 2015. június 1. napjától.

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek) hasznosításáról – az elidegenítést és a biztosítékul adást kivéve – a költségvetési szerv vezetője köthet megállapodást. (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodáshoz szükség van a polgármester jóváhagyására, ha a költségvezetési szerv vezetője által kötött megállapodáson alapuló hasznosítás a 6 hónapot, vagy a hasznosításból származó nettó bevétel az évi egymillió forint összeget meghaladja. A megállapodáson alapuló hasznosítás esetében – az Önkormányzat és saját szervei részére történő hasznosítást kivéve – a nettó bevétel a költségvetési szerv által elkészített önköltség-számítási szabályzat alapján kiszámított összegnél kevesebb nem lehet. Az üzleti vagyon feletti jogok gyakorlása 16. §3 E rendelet 6. §-ában meghatározott üzleti vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról, az üzleti vagyon hasznosításáról a 7. §-ban meghatározott érték megállapítását figyelembe véve: a.) ötmillió forint összeget el nem érő értékhatárig a polgármester, b.) harmincmillió forint összegű értékhatárig a Bizottság, c.) harmincmillió forint összegű értékhatár felett a Kt. dönt.” Döntés a pályázaton való részvételről 17. § (1) Fenntartói támogatáshoz kötött pályázatok esetén a részvételről a Kt. dönt. (2) Pályázati önrészt igénylő pályázatok esetén, a pályázat benyújtásához: a) ötmillió forint összeget el nem érő önrészig a polgármester, b) ötmillió forinttól tízmillió forint önrészig a Bizottság c) tízmillió forint önrész felett a Kt. döntése szükséges. (3) Az önrész mértékére tekintet nélkül a Kt. döntése szükséges a 100 millió forintot meghaladó összköltségű pályázaton való részvételhez. A versenyeztetési eljárás szabályai 18. § (1) Ha törvény kivételt nem tesz, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont értékesíteni, vagy hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha: a) vagyonkezelési szerződés megkötésére kerül sor; b) a tulajdonjog-átruházás vagy a hasznosítás ingyenesen történik; c) az önkormányzati vagyon értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, d) a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik, e) az önkormányzati vagyont az Önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátja rendelkezésre. (3) A versenyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet melléklete tartalmazza. V. FEJEZET A GAZDÁLKODÁSI ÉS RENDELKEZÉSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Vagyonkezelés 3

módosította a 15/2015. (V.28.) ör. 3.§., hatályos 2015. június 1. napjától.

19. § (1) A Kt. az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A Kt. kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére az Nvtv.-ben meghatározottak az irányadók. (2) A vagyonkezelőt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (3) Az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják. (4) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Kt. dönt. (5) A vagyonkezelői jogot alapító szerződés az Nvtv. erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelői jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. 20. § (1) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket, b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok betartásával. (2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. 21 § A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről. 22. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – az önkormányzati közfeladatra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékein kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését, b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az Önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését, c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe átadott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a közreműködők és alvállalkozók igénybevételéhez az előzetes közgyűlési hozzájárulás

szükségességét, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének az ellenértékét, vagy az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati vagyonnyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét, i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételek és a költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját, k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait, m) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat folyamatosságának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást, n) a vagyonkezelői jog gyakorlásának az ellenőrzését, o) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik, p) a vagyonkezeléssel kapcsolatos számviteli és adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét. (2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, továbbá közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. 23. § A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult. 24. § A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást, d) ha ellene végrehajtási eljárás indult, e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. 25. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

26. § (1) A polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult: a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni. (2) A polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi. 27. § (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult: a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni. 28. § A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év március 31-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg. 29. § (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz. (2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi; b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul; c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

30. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. Önkormányzati költségvetési szerv használatába adott vagyon 31. § (1) Az Önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont biztosítja az önkormányzati költségvetési szervei részére. (2) A Kt. az önkormányzati költségvetési szervek alapító okirataiban határozza meg a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon körét, melynek igénybevételére, használatára vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A hasznosításon túlmenően a költségvetési szervek vezetőinek jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs. E szervek vezetői hasznosításra vonatkozó jognyilatkozataik kibocsátása során e rendelet rendelkezéseit kötelesek figyelembe venni. (3) Az önkormányzati költségvetési szervet a kezelésébe adott vagyon tekintetében megilleti az ingyenes használat joga, és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. Az önkormányzati költségvetési szervek a használatukba adott vagyonnal – az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodnak. (4) Amennyiben a vagyontárgynak nincs alapító okiratban, vagy vagyonkezelési szerződésben meghatározott vagyonkezelője a vagyonkezelési, üzemeltetési, működtetési feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Közszolgáltatási szerződés 32. § Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívül egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási szerződéseket köthet, amelynek célja az önkormányzati vagyon érték-, és állagmegóvását szolgáló üzemeltetéséről, karbantartásáról való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a vagyon hasznosítása. Haszonkölcsön szerződés 33. § (1) Az Önkormányzat közfeladat ellátása céljából – a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, továbbá gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása érdekében – a tulajdonát képező ingó vagy ingatlan vagyontárgyak használatára vonatkozóan haszonkölcsön szerződést köthet a bírósági nyilvántartásba jogerősen bejegyzett – jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott egyesülettel, alapítvánnyal, civil társasággal, mely alapító okirata szerint felvállalja az előbbiekben megjelölt célok, vagy tevékenység megvalósítását. (2) Az Önkormányzat haszonkölcsön szerződést köthet a tulajdonát képező ingó vagy ingatlan vagyontárgyak használatának biztosítása érdekében azzal a természetes személlyel, átlátható szervezettel, aki az Önkormányzat részére jogszabály által kötelezően megállapított feladat ellátásáról az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján gondoskodik, amennyiben a vagyontárgy használata a feladat ellátásához szükséges. (3) A szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe vevő a vagyontárgyat vállalkozási célra nem használja, továbbá vállalja a vagyontárgy fenntartásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség viselését, gondoskodik a vagyontárgy állagmegóvásához szükséges munkálatok elvégzéséről, vagy elvégeztetéséről. A szerződést határozatlan, vagy határozott időre lehet megkötni azzal, hogy a

szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe adó a szerződést bármikor 30 napos felmondási idővel megszüntetheti. (4) A haszonkölcsön szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Kt. dönt. Haszonbérleti szerződés 34. § (1) Az Önkormányzat haszonbérleti szerződést köthet a tulajdonát képező egyes vagyontárgyainak hasznosítása céljából az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaságával. (2) A haszonbérleti szerződésnek a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékein kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) a rendes gazdálkodás szabályainak megtartásával jogosult a vagyontárgy használatára és hasznai szedésére. b) a haszonbérelt vagyontárgyat el nem idegenítheti, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja. (3) A haszonbérleti szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Kt. dönt. A koncesszióba adás 35. § A koncessziós pályázat kiírásáról és a pályázat elbírálásáról a Kt. dönt. A vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása 36. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a vagyont egyéb módon kedvezményesen hasznosítani – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, és érdekeit egyébként nem sértő módon, az állami támogatásokról szóló jogszabályokban és a vonatkozó uniós előírásokban foglaltaknak megfelelően lehet. (2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. A vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, átadásáról – minősített többséggel elfogadott határozatával – a Kt. dönt. (3) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző fél – az állam kivételével: a) az ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni; b) az átruházott vagyon hasznosításáról köteles évente beszámolni a vagyont átadó szervezet felé. (4) Az ingyenesen átruházott ingatlanon – az állam által történő tulajdonszerzést kivéve – 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. Az elidegenítési tilalmat a (3) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. (5) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (3) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét felszólításra, az abban meghatározott határidőig az Önkormányzat részére megfizetni, és a jogsértő állapotot megszüntetni. Ennek elmulasztása esetén az Önkormányzat a szerződéstől azonnali hatállyal eláll. Vagyoni értékű jog biztosítása 37. § Az Önkormányzat vagyonán vagyoni értékű jog biztosításáról a vagyon 7. § szerinti értékét figyelembe véve a következők döntenek:

a) huszonötmillió forint értékhatárig a Bizottság, b) huszonötmillió forint értékhatár felett a Kt. Az Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban 38. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv és egyéb vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben. (2) Az egyszemélyes – kizárólagos önkormányzati tulajdonú – gazdasági társaság legfőbb szervében a tulajdonos jogait a Kt. gyakorolja. (3) A többszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervében a tulajdonosi képviseleti jogot a Kt. által meghatalmazott személy gyakorolja. (4) A Kt. többszemélyes társaságnál a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően hozza meg a tagi döntését. (5) A meghatalmazott személy a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiről a Kt.-t a soron következő legközelebbi képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatni. Az Önkormányzat javára fennálló jogokkal való rendelkezés 39. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon – az Önkormányzat javára – fennálló jogról a polgármester mondhat le, vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. (2) Kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan megterhelését a) huszonötmillió forint értékhatárig a Bizottság b) huszonötmillió forint értékhatár felett a Kt. engedélyezheti. Az Önkormányzat képviselete a társasházakban 40. § (1) A társasházakban az Önkormányzatot a tulajdoni hányadát illetően a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli. (2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat. (3) A meghatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy a meghatalmazottnak az Önkormányzat tulajdoni hányada megváltoztatását eredményező, valamint a 41. §-ban meghatározott esetekben, a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozata csak a tulajdonosi döntésre jogosult hozzájárulásától függően érvényes. 41. § (1) Ha az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10 %-ot meghaladja, a Bizottság előzetes egyetértésével – ideértve a keret-meghatalmazás feltételeinek meghatározását is –, ennek hiányában az utólagos hozzájárulásának a feltételével lehet: a) a társasházi alapító okirat olyan módosításához hozzájárulni, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) gyakorolhatja, b) a szervezeti működési szabályzat olyan rendelkezésével egyetérteni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik, c) olyan közgyűlési határozatot megszavazni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltaná, d) az alapító okirat olyan rendelkezéséhez hozzájárulni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged, e) szavazni a közgyűlésen az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint – a közös költséget kivéve – a közösséget terhelő kötelezettségek

elvállalásáról, f) szavazni a közös tulajdon(rész) elidegenítéséről vagy más módon való megszüntetéséről, ideértve az alapító okirat e kérdésekben való módosítását is. (2) A tulajdonosi döntési jogot a polgármester gyakorolja: a) az (1) bekezdésben meghatározott döntések esetében, ha az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10 %-ot nem haladja meg, b) az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében [pl.: társasház pályázatokon való részvételhez kapcsolódó megterhelési nyilatkozat kibocsátása, a közös tulajdon(rész) használatához, hasznosításához, társasházban a szomszédot megillető építési tevékenységhez kapcsolódó egyedi döntések, nyilatkozatok]. (3) Az (1) bekezdés e) pontja esetében nem kell az (1)-(2) bekezdés szerinti engedélyt, illetve hozzájárulást beszerezni, ha az Önkormányzatot terhelő költségek – a közös költséget kivéve – az adott társasházzal kapcsolatban az adott évben az ötszázezer forintot nem haladják meg. (4) A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. §-ában szabályozott per megindításáról az önkormányzat képviseletében a polgármester dönt. A meghatalmazott a Polgármesteri Hivatal útján köteles haladéktalanul jelezni, ha ilyen pert kell indítani. Tulajdonosi hozzájárulás 42. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyontárgyakon végzett építési munka esetén az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására és a hozzájárulás feltételeinek a meghatározására – ha önkormányzati rendelet más szabályt nem tartalmaz – a Bizottság jogosult. (2) Kt. dönt köztéri műalkotás állítása esetében a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról. (3) A Bizottság dönt a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról: a) az épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakítása, b) a lakás és helyiség rendeltetésének megváltoztatása, c) a közterületeken reklámhordozók és egyéb műtárgyak elhelyezése esetén (4) A polgármester dönt a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról: a) a veszélyhelyzetet megszüntető munkák, b) a lakások és helyiségek műszaki megosztása, bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetén (5) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képező ingatlanokon, ingatlanok alatt, közterületeken, közterületek alatt közművek, vezetékek, valamint nyomvonal jellegű távközlési, telekommunikációs építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények, vezetékek a közműcsatornák és közműalagutak létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról az értékhatártól függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel a polgármester dönt. (6) Az (5) bekezdés szerinti tulajdonosi hozzájárulás megadását a polgármester – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ellenszolgáltatáshoz kötheti. (7) A (5) bekezdésben meghatározott tulajdonosi hozzájárulásról és a (6) bekezdés szerinti ellenszolgáltatáshoz kötésről a Bizottság dönt, ha az adott hozzájárulás alapján a létesítés, bővítés, áthelyezés az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeknek – az utcák és terek számát tekintve – több mint az egyharmadát érinti. Vagyonszerzés ellenérték fejében 43. § (1) Az Önkormányzat tulajdonszerzéséről akkor lehet dönteni, ha az Önkormányzat által teljesítendő ellenérték fedezete biztosított.

(2) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása a tárgyévi költségvetési rendeletben e célra biztosított előirányzat terhére történhet. Az elővásárlási jog gyakorlásának feladat- és hatásköri rendjére a 44. §-t kell alkalmazni. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben szabályozott lakóingatlan árverésen, valamint árverésen kívüli értékesítése során megillető elővásárlási jogát az önkormányzat az adós kérelmére és a Bizottság előzetes döntése után gyakorolhatja. (3) Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett ingatlanvagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg. (4) A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetekben az öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a polgármester dönt. 44. § (1) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Kt. dönt, ha a megszerzendő ingatlan 7. § szerint megállapított értéke a huszonötmillió forintot eléri, vagy meghaladja. (2) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Bizottság dönt, ha a megszerzendő ingatlan forgalmi értéke a hárommillió forintot meghaladja, de a huszonötmillió forintot nem éri el. (3) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a polgármester dönt, ha a megszerzendő ingatlan forgalmi értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. 45. § (1) Csereszerződés alapján történő ingó, ingatlan vagyontárgy és vagyoni értékű jog megszerzéséről a Kt. dönt, ha a megszerzendő vagy a csereként felajánlott ingó, ingatlan vagyontárgy és vagyoni értékű jog 7. § szerint megállapított értéke a huszonötmillió forintot eléri vagy meghaladja. (2) A csereszerződés alapján történő ingó, ingatlan vagyontárgy, vagyoni értékű jog megszerzéséről a Bizottság dönt, ha sem a megszerzendő, sem a csereként felajánlott – az Önkormányzat tulajdonában lévő – másik ingó, ingatlan vagyontárgy, vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke nem éri el a huszonötmillió forintot. 46. § (1) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről – ha ennek alapján az ingatlant társasházzá alakítják, vagy az Önkormányzat további tulajdoni hányadot szerez – a Kt. dönt, ha: a) az Önkormányzat közös tulajdonon fennálló, vagy b) a közös tulajdon megszüntetése alapján az általa megszerzett új tulajdoni hányad forgalmi értéke a huszonötmillió forintot eléri, vagy meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott értékhatárt el nem érő értékek esetében a közös tulajdon megszüntetéséről a Bizottság dönt. 47. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog, szolgalmi jog) megváltásáról és a más tulajdonán ilyen jog megszerzéséről a Kt. dönt, ha e jog értéke egy évre számítva az ötmillió forintot eléri, vagy meghaladja. Akkor is a Kt. dönt, ha a vagyoni értékű jog nem egy évre számított értéke a huszonötmillió forintot eléri, vagy meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott értékhatárokat el nem érő vagyoni értékű jog megváltásáról, illetve szerzéséről a Bizottság dönt. A közbeszerzések 48. § (1) Az Önkormányzat által kötendő szerződés alapján a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (továbbiakban: Kbt.) meghatározott tárgyú és értékű beszerzések esetében lefolytatandó

közbeszerzési eljárásban az eljárás megindításáról és az eljárás eredményének megállapításáról (ide nem értve az eljárás hirdetményének visszavonását) a Kbt. szerinti becsült érték figyelembevételével a következők döntenek: a) a Bizottság ötvenmillió forint értékhatárig, b) a Kt. ötvenmillió forint értékhatár felett. (2) A polgármester gyakorolja az (1) bekezdésre figyelemmel az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit (ideértve az eljárás hirdetményének visszavonását, képviseletet a jogorvoslati és egyéb eljárásokban). Vagyonnal kapcsolatos közigazgatási, peres és nem peres eljárások 49. § (1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása a közigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja. (2) Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy a (3) bekezdés kivételével a peren kívüli egyezség megkötésére: a) huszonötmillió forint perértékig, illetve értékhatárig a Bizottság jogosult a Pénzügyi Bizottság egyetértésével, b) huszonötmillió forintot meghaladó perérték, illetve értékhatár esetén a Kt. jogosult. (3) Polgármester jogosult a) a hárommillió forint értékhatárt meg nem haladó – peren kívüli, perindítás előtti – kizárólag a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét módosító megállapodás megkötésére, b) értékhatártól függetlenül a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 35. §-a alapján az út kezelői kötelezettségének megszegésével okozott károk megtérítéséről dönteni. (4) Az Önkormányzatot megillető lejárt pénzkövetelésre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adós kérelmére a követelés legfeljebb 36 havi részletekben történő megfizetésének engedélyezésére jogosult: a) hatmillió forintot el nem érő értékhatárig a polgármester, b) huszonötmillió forint összegű értékhatárig a Bizottság, c) huszonötmillió forint összegű értékhatár felett a Kt. A részletfizetés időtartamára a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani és közölni a kedvezményben részesülővel. (5) A részletfizetés engedélyezése esetén fel kell hívni az adós figyelmét arra, hogy ha az esedékes részletek befizetésével nyolc napot meghaladó késedelembe esik, a fizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. (6)4 Nem adható részletfizetés a közterület jogellenes használata után megállapított használati díj megfizetésére.

A követelések kezelése 50. § (1) Az Önkormányzat a behajthatatlan követeléseit leírja. Behajthatatlan követelés, az a követelés: a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében; b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; c) a költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy 4

módosította a 18/2015. (VI.11.) ör. 1.§., hatályos 2015. július 1. napjától.

a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel; d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. (2) A nyilvántartott követelések mérsékléséről vagy törléséről az (1) bekezdésen kívül hozható tulajdonosi döntés: a) csődegyezségi vagy bírói megállapodásban, b) különösen indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján –, a közcélú szolgáltatást végző nonprofit szervezetekkel szemben fennálló követelés esetén, c) ha a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, illetve végelszámolását eredményezné, és valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, illetve az Önkormányzat érdekeit sértené, d) ha a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat, e) ha a nem kis összegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna. (3) Az Önkormányzat javára fennálló, (2) bekezdésben meghatározott követelés mérsékléséről, illetve törléséről: a) egymillió forintot meg nem haladó értékhatárig a polgármester, b) hárommillió forintot el nem érő értékhatárig a Bizottság, c) hárommillió forintot elérő vagy meghaladó értékhatár esetében a Kt. dönt. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 51. § E rendelet 2013. augusztus 1. napján lép hatályba, a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 46/2011. (XI.28.) rendelete, valamint az azt módosító 20/2012. (V. 31.) rendelete. 52. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja Budapest, 2013. június 27.

Hassay Zsófia polgármester

dr. Mogyorósi Sándor jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2013. július 08. napján kihirdetésre került. A közzététel időtartama 15 nap. dr. Mogyorósi Sándor jegyző

MELLÉKLET az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 24/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelethez VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT A szabályzat célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása során megállapítsa a versenyeztetés általános szabályait, biztosítva ezzel a vagyonra vonatkozó leghatékonyabb, a legmegalapozottabb szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára, azonos feltételek mellett a verseny tisztaságát. ELSŐ RÉSZ A versenyeztetési eljárás általános szabályai 1. A versenyeztetési eljárások fajtái: - pályázat (nyilvános vagy zártkörű) - versenytárgyalás (árverés) Fogalmak 2. A Szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni: a) Kiíró (ajánlatkérő): a vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására hatáskörrel rendelkező szerv. b) Ajánlattevő (pályázó): a Nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott természetes személy vagy átlátható szervezet. c) Önkormányzati vagyon: a jelen rendelet hatálya alá tartozó vagyon. d) Nyilvános ajánlati felhívás: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására vonatkozó versenyeztetést indító, az ajánlattételi határidőt, valamint az ajánlatok elbírálásának szabályait és időpontját is tartalmazó hirdetmény, amelyet a lehetséges ajánlattevők – egyedileg előre meg nem határozott köre – részére tesznek közzé. e) Zártkörű (meghívásos) pályázat: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy az eljárásban kizárólag a kiíró által meghívottak tehetnek ajánlatot. f) Egyfordulós pályázat: olyan versenyeztetési eljárás, melynek kiírása során az ajánlati felhívásban valamennyi pályázati feltétel szerepel és a beérkezendő ajánlatok a megkötendő szerződés részét képezik. g) Többfordulós pályázat: olyan versenyeztetési eljárás, melynek első fordulóján érvényes ajánlatot tett ajánlattevők közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit. h) Alternatív ajánlat: a több változatú ajánlat. i) Dokumentáció: az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat és részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentum, mely a pályázati felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében megvásárolható. j) Értesítés (tájékoztatás): a pályázat szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax, telex vagy távirat útján kell közölni, melynek egy hivatalosan aláírt példányát később postai úton is el kell juttatni. Ha a kiírás vagy a kiíró eltérően nem rendelkezik, az érintettel a joghatással járó, vagy egyébként a pályázó érdekeit lényegesen érintő információkat a keletkezéstől (meghozataltól) számított tíz napon belül kell közölni. k) Legjobb ajánlat: a kiírás feltételeinek összességében legjobban megfelelő ajánlat. l) Árverés: vagyontárgyak tulajdonjogának nyilvános árverés útján történő értékesítése. 1

MÁSODIK RÉSZ A pályázati eljárás fajtái 3. A pályázati eljárás nyilvános vagy zártkörű lehet. 4. A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a Képviselő-testület a zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, sajátos természete miatt csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére, vagy a vagyon leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé. 5. A pályázatot titkosan (a pályázó nevének zárt borítékban való feltüntetésével és a pályázat pénzügyi feltételeinek az egyéb feltételektől elkülönített, titkos kezelésével) kell kezelni. 6. A pályázatot több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban – a kiíró által a pályázat egészére előre meghatározott és a dokumentációban közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A második, illetve további fordulóban csak a pályázati kiírásban korábban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az első (előző) fordulóban tett ajánlatok érvényesek maradnak. A pályázatok kiírása és meghirdetése 7. A pályázat kiírásáról az dönt, aki a vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására hatáskörrel rendelkezik. A versenyeztetési eljárás a pályázat kiírásával indul. 8. A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és lehetőség szerint az Önkormányzat kiadványaiban, valamint honlapján is meg kell hirdetni. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatot országos napilapban és/vagy külföldi pénzügyi gazdasági szaklap(ok)ban is meghirdeti. 9. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni a nyílt pályázatnál megjelölt módon. Zártkörű pályázat esetén minimum két pályázót a pályázatra meg kell hívni. 10. A nyilvános ajánlattételi felhívásnak, illetve zártkörű pályáztatás esetén a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a kiíró megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására a Képviselő-testület, vagy a Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság megbízásából kerül sor, az erre való utalást, b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), fordulók számát, c) a pályázat tárgyát, szükség esetén értékét, műszaki és jogi feltételeit, d) a kiíró által elfogadható minimál vételárat / ellenszolgáltatási összeget, e) az elidegenítés / használat feltételeit, a fizetési módot, f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját, g) a pályázattal kapcsolatos adatok, információk szolgáltatásának helyét, a dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén annak átvétele helyét, módját, idejét és költségét, h) a tájékoztatást arról, hogy a Kiíró fenntartja-e azt a jogot, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelenné nyilvánítsa, illetve visszavonja, illetve több azonos, vagy közel azonos ajánlat esetén a kiíró dönthet úgy, hogy a beérkezett 2

érvényes ajánlatok ellenére a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és egyben a beérkezett azonos, vagy közel azonos ajánlatot tevők meghívásával árverés vagy ismételt ajánlattétel útján kívánja a vagyonelemet hasznosítani, i) a pályázati biztosíték (bánatpénz) megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, mellékkötelezettséggé alakítás lehetőségét, j) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, k) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, l) az eredményhirdetés módját, helyét, idejét. A pályázati biztosíték 11. A pályázaton való részvételt pályázati biztosíték nyújtásához kell kötni, melyet a kiíró által a pályázatban meghatározott időpontig és módon kell megfizetni. 12.A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, vagy az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat, vagy az adott ajánlat eredménytelensége megállapítása esetén vissza kell fizetni. 13. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az érdekkörébe felmerült más okból hiúsult meg. HARMADIK RÉSZ A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség 14. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ajánlattevő nevét, lakóhelyét (székhelyét), telefonszámát, telefaxszámát, b) az ajánlattevő rövid bemutatását, tevékenységét, c) a megajánlott vételár, vagy ellenszolgáltatás összegét, d) az ajánlat pénzügyi feltételeit, a fizetés módját, e) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatot, f) a pályázati biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolást, g) a kiíró által kért egyéb dokumentumokat. 15. Amennyiben az ajánlattevő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is, az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő: a) 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot, b) az aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát, c) a nemzeti vagyonról szóló törvényben az átlátható szervezetre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről cégszerűen aláírt nyilatkozat, 16. Amennyiben az ajánlattevő egyéni vállalkozó az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő vállalkozói engedélyének hiteles másolatát. 17. Amennyiben az ajánlattevő természetes személy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő személyi adatait. 18. A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodást és meg kell jelölniük a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét. 3

19. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, csomagban, azonosításra közvetlenül alkalmatlan módon két példányban kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőig, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, – a pályázatra utaló jelzéssel – személyesen, vagy meghatalmazott útján benyújtani. 20. Az ajánlati kötöttség az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától kezdődik. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázati nyertessel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli a pályázat eredménytelenségét. Az ajánlat módosítása 21. A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha: a) erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít, b) a többfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, a második fordulóban benyújtott ajánlatot a kiíró által meghatározott korlátok között módosíthatja. Más esetekben az eredeti ajánlattól való eltérés érvénytelenséget eredményez. Az ajánlatok érkeztetése, felbontása 22. A pályázati kiírásban megjelölt helyen, az ott megjelölt időpontig benyújtott ajánlatokra a kiíró képviselője az átvétel időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó borítékra és igazolja az átvétel tényét. 23. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 3 munkanapon belül nyilvánosan történik. 24. A nyilvános bontáson a kiíró képviselője (képviselői), a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt. 25. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), a megajánlott árat, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázatok értékelése 26. A pályázatra benyújtott ajánlatokat a kiíró által meghatalmazott személyek (értékelési bizottság) véleményezik, és javaslatot tesznek a pályázat érvényessége, eredményessége kérdéseiben. 27. Az elbírálásra vonatkozó javaslatot indokolással együtt kötelesek haladéktalanul a kiíró elé terjeszteni tulajdonosi döntéshozatal céljából. 28. Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A résztvevők a tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.

4

29. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell különösen: - a pályázat tárgyául szolgáló vagyontárgyat (vagyonrészt), - a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, - az ajánlatok rövid ismertetését, összefoglalását, - az értékelés főbb szempontjait, az ajánlatokkal kapcsolatos véleményeket, - a javasolt legkedvezőbb ajánlat indokait, - a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, - az első helyre javasolt megjelölését, valamint a többi ajánlat rangsorolását. Érvényesség, eredményesség 30. Érvénytelen a pályázat, ha: - a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be, - a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére, - az ajánlattevő az árat nem egyértelműen határozta meg, illetve a megajánlott vételár / ellenérték a minimál vételár alatt van, - ha az ajánlattevő nem tett kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget, - az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak. 31. Eredménytelen a pályázat, ha: - a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, - a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, - a kiíró eredménytelennek nyilvánítja. 32. Eredményes a pályázat, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő egy, vagy több érvényes ajánlat érkezett. Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról 33. Ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről az érintetteket tájékoztatni kell. 34. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívüli – amennyiben erről a pályázati felhívásban a kiíró döntött- a második helyezett ajánlattevőt is. A pályázat eredményének közlése 35. A kiíró a pályázat eredményét a pályázati felhívásban meghatározottak szerint közli az ajánlattevőkkel.

5

NEGYEDIK RÉSZ A versenytárgyalásra (árverésre) vonatkozó szabályok 36. A kiíró döntése szerint vagyontárgyak, vagyonrészek értékesíthetők árverés útján is az alábbi rendelkezések figyelembevétel. Az árverés kiírásáról az dönt, aki a vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására hatáskörrel rendelkezik. 37. Az árverés nyilvános, azon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint minden természetes személy és átlátható szervezet részt vehet. 38. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményt az Önkormányzat hirdetőtábláján és internetes honlapján, valamint lehetőség szerint kerület hivatalos lapjában is meg kell hirdetni. A kiíró rendelkezhet úgy is, hogy az árverést országos napilapban és/vagy külföldi pénzügyi-gazdasági szaklap(ok)ban is meghirdeti. Az árverés részletes szabályait az árverési kiírás tartalmazza. 39. Az árverési kiírásban fel kell tüntetni: a) az árverést kiíró megnevezését, b) az árverés helyét, idejét és a licitlépcsőt; c) az árverésre kerülő vagyontárgyak/vagyonrészek megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra/vagyonrészekre vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog, arányrészvény stb.), d) a vételár megfizetésének határidejét és módját, e) szükség esetén az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét, f) az árverésen történő részvétel feltételeit, g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét, h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni, i) mindazt, amit az árverés kiírója egyébként szükségesnek tart (biztosíték, ajánlati kötöttség). 40. Az árverést a kiíró által megjelölt személy/szervezet bonyolítja. 41. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 42. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy/vagyon(rész) becsértékét (kikiáltási árát) és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére. 43. Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Az árverés nyertese a legmagasabb ajánlati árat tartó. 44. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 5 napon belül vissza kell utalni. 45. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben megjelölt határidőn belül megfizetni. 6

2. számú melléklet

INDOKOLÁS Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 24/2013.(VI.27.) rendeletének megalkotásához

Általános indokolás A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.), és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (a továbbiakban: Nvtv.) új alapokra helyezte az önkormányzati vagyon fogalmát és a vagyongazdálkodás szabályait. A megváltozott jogi környezet miatt új rendelet megalkotás, és a korábbi rendelet hatályon kívül helyezése indokolt.

Részletes indokolás 1. §-hoz A rendelet célját, valamint személyi és tárgyi hatályát határozza meg. A rendeletet az Önkormányzat szervei, szervezetei kötelesek alkalmazni. 2. §-hoz A rendelet általánosságban határozza meg a vagyongazdálkodás szabályait, ezért a hatályra vonatkozó rendelkezéseknél kimondja, hogy csak akkor kell alkalmazni az egyes jogviszonyokban, ha arról a felsorolt helyi rendeletek másként nem rendelkeznek. Az (1) bekezdésben felsorolt rendeletek háttérszabályaként – eltérő rendelkezés hiányában – a rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 3-6. §-hoz Az önkormányzati vagyontárgyak fajtáit, azzal való alapvető rendelkezés szabályait tartalmazza, melyek az Nvtv. rendelkezéseit veszik figyelembe. A rendelet az Nvtv.-ben foglaltakkal összhangban határozza meg az önkormányzati vagyon alapvető osztályozását. Az Nvtv. alapján a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A rendelet rögzíti a forgalomképtelen törzsvagyon elemeit. A rendelet felsorolja az önkormányzati vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni elemeket. Ezeket részben törvények határozzák meg, amely vagyoni kört a rendelet tovább bővít. A törzsvagyonba tartozó vagyonelemektől eltérően az üzleti vagyon (nem törzsvagyon) körébe tartozó vagyonelemek nem kerülnek felsorolásra. 7. §-hoz A § meghatározza azt, hogy az egyes vagyonelemek értékét és változásait nyilván kell tartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adatok kivételével – nyilvánosak. Részletes szabályokat határoz meg a vagyon értékének megállapítására.

8-9. §-hoz

Meghatározásra kerül a vagyonvédelem biztosítása érdekében a leltározási kötelezettség, annak formái. Szabályozásra kerül a vagyonkataszterre vonatkozó előírás. 10 §-hoz A rendelkezés a vagyonkimutatás szabályait tartalmazza a magasabb szintű jogi normáknak megfelelőek. 11. §-hoz Meghatározásra kerülnek az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés általános és alapvető szempontjait. Beépítésre kerül az Nvtv. átlátható szervezetekkel kapcsolatos szabályozása. 12. §-hoz Általánosságban meghatározza a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, személy körét. Minden tulajdonosi jog és kötelezettség forrása az önkormányzati vagyon tekintetében a Képviselő-testület. Tulajdonosi joggyakorlóként a Képviselő-testület az önkormányzati vagyon felett az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult. A Képviselő-testületnek az e rendeletben megfogalmazott döntése, hogy a tulajdonosi jogait – részben vagy egészben, – átruházhatja a bizottságára, a polgármesterre. 13. §-hoz

Az Nvtv. előírja, hogy az önkormányzatoknak a vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni. A törvény nem határozza meg azok időtávját. A szabályozás szerint a középtávú vagyongazdálkodási tervet kizárólag a Kt. hagyhatja jóvá. 14-16. §-hoz A forgalomképtelen nemzeti vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető. A Ptk. 173. §-a szerint törvényben forgalomképtelenként meghatározott dolgok elidegenítése semmis. Rögzítésre kerülnek a forgalomképtelen törzsvagyonnal egyéb módon való rendelkezés hatásköri szabályai. Meghatározásra kerülnek a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának hatásköri szabályai. Szabályozza a költségvetési szervek kezelésébe adott vagyonelemek hasznosítását. Az üzleti vagyon feletti jogok gyakorlása tekintetében a hatáskör címzettje a polgármester, a bizottság és a Képviselő-testület Fő szabály szerint a hatáskörök elhatárolását a vagyon értéke határozza meg. 17. §-hoz Szabályozásra kerül a pályázatokon való részvétel döntési szintje.

18. §-hoz Az Nvtv. előírja a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti ügyleteknél a versenyeztetés kötelezettségét. Az értékhatárt a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. A rendelet nem határoz meg a költségvetési törvényben foglaltnál alacsonyabb értékhatárt az önkormányzati vagyon tekintetében. A rendelet meghatározza a versenyeztetés alóli kivétel eseteit, amelyek jogszabályból vagy az ügylet jellegéből következnek. A versenyeztetéshez kapcsolódó szabályokat a rendelet mellékletében a Versenyeztetési szabályzat tartalmazza, amely felsorolja a versenyeztetési eljárás módjait, és előírja annak legalapvetőbb szabályait. 19-30. §-hoz Az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, illetve a vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A rendeletben foglaltak mellett az önkormányzati vagyonelemek vagyonkezelésbe adásánál a vagyonkezelői jogviszony (szerződés) létrejötte, tartalma és megszűnése, továbbá a felekre vonatkozó elszámolási és nyilvántartási kérdések tekintetében figyelemmel kell lenni az Nvtv.-ben és a Mötv.-ben foglaltakra. 31. §-hoz Az önkormányzati költségvetési szervek működéséhez biztosított vagyonra vonatkozóan tartalmaz szabályozást. 32-34. §-hoz A szabályozás alapján lehetőség van az önkormányzati vagyont érintően vagyonkezelési szerződésen kívül közszolgáltatási és megbízási szerződések, haszonkölcsön szerződések és haszonbérleti szerződések kötésére. 35. §-hoz A koncessziós pályázatokra vonatkozóan tartalmaz rövid szabályozást. 36. §-hoz Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ingyenes, vagy kedvezményes ügyletek szabályait rögzítik. Az ingyenes vagy kedvezményes átruházásról minden esetben – értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület dönt, minősített szavazattöbbséggel. 37. §-hoz Az önkormányzati vagyont érintő vagyoni értékű jog biztosításra vonatkozó rendelkezési jog kerül szabályozásra.

38. §-hoz Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Pontos elhatárolást ad az egyszemélyes gazdasági társaságok esetén a döntések hatásköreinek címzettjeihez. A többszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervének munkájában a Képviselő-testület által meghatalmazott személy képviselheti az Önkormányzatot. 39. §-hoz Az Önkormányzat javára, más személy tulajdonában lévő ingatlanon fennálló joggal való rendelkezés kerül szabályozásra 40-41. §-hoz Az Önkormányzat társasházi tulajdonával kapcsolatos rendelkezési jogok kerülnek szabályozásra. 42. §-hoz A tulajdonosi hozzájárulásra vonatkozó általános és speciális szabályokat tartalmazza a rendelkezés. 43-44. §-hoz Az ellenérték fejében történő vagyonszerzés hatásköri szabályait rögzíti. 45. §-hoz Csereszerződés alapján történő vagyon megszerzésének hatásköri szabályai kerülnek meghatározásra. 46. §-hoz A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó hatásköri szabályt tartalmazza. 47. §-hoz Önkormányzati tulajdont terhelő vagyoni értékű jog megváltásnak, más tulajdonán vagyoni értékű jog megszerzésének hatásköri szabályait rögzíti. 48. §-hoz A Közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott tárgyú és értékű beszerzések esetében lefolytatandó közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan tartalmaz hatásköri szabályokat. 49. §-hoz Az egyes, bíróságok, vagy más hatóságok előtti eljárásokban, továbbá egyéb nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok megtételének szabályai kerültek rögzítésre, valamint az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére vonatkozó hatásköri szabályokat tartalmazza.

50. §-hoz A § a behajthatatlan követelésekre vonatkozó szabályokat, valamint a követelésről lemondás szabályait rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

51. §-hoz A hatályba léptető, és a hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.

52. §-hoz A § a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

Budapest, 2013. június 17.

Dr. Bundula Csaba alpolgármester